SAMUEL KEKLEEKLE WOMI
1 Jehanɛ ɔ, nyumu ko hi Ramataim Zofim* ngɛ Efraim yoku ɔmɛ a nɔ nɛ a tsɛɛ lɛ ke Elkana; e ji Efraim no. E tsɛ ji Yeroham, Yeroham tsɛ ji Elihu, Elihu tsɛ ji Tohu, nɛ Tohu tsɛ ji Zuf. 2 Elkana ngɛ yihi enyɔ; nɔ kake biɛ ji Hana, nɛ nɔ kake hu biɛ ji Penina. Penina ngɛ bimɛ, se Hana lɛɛ e be bi. 3 Daa jeha a, nyumu nɛ ɔ jeɔ e ma a mi nɛ e kuɔɔ kɛ yaa Shilo, nɛ e ya jaa* Yehowa tabohiatsɛ ɔ nɛ e sãã afɔle kɛ haa lɛ ngɛ lejɛ ɔ. Lejɛ ɔ ji he nɛ Eli binyumu enyɔ ɔmɛ, Hofni kɛ Finehas sɔmɔɔ Yehowa ngɛ kaa osɔfohi.
4 Ligbi ko benɛ Elkana ya sã afɔle ɔ, e ha e yo Penina kɛ e binyumu ɔmɛ kɛ e biyi ɔmɛ tsuo a blɔ fa mi nɔ́, 5 se Hana lɛɛ, nɔ́ nɛ e ha lɛ ɔ se be, ejakaa Hana ji nɔ nɛ e suɔ; se Yehowa ha we lɛ bimɛ.* 6 Jehanɛ hu ɔ, e hunoyo ɔ yeɔ e he fɛu kpamisaa konɛ e kɛ wo e mi mi la akɛnɛ Yehowa ha we lɛ bimɛ ɔ he je. 7 Jã nɛ e peeɔ jeha fɛɛ jeha; be fɛɛ be nɛ Hana maa kuɔ kɛ ya Yehowa we ɔ, e hunoyo ɔ yeɔ e he fɛu wawɛɛ, nɛ lɔ ɔ haa nɛ e foɔ ya nɛ e yi ní po. 8 Se e huno Elkana bi lɛ ke: “Hana, mɛni he je nɛ o ngɛ ya foe, mɛni he je nɛ o yi ní ɔ, mɛni he je nɛ o pee mɔbɔmɔbɔ kikɛ nɛ ɔ?* Anɛ i hí pi binyumuhi nyɔngma ha mo lo?”
9 Lɔ ɔ se ɔ, benɛ a ye ní nɛ a nu ní ta ngɛ Shilo ɔ, Hana te si. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, osɔfo Eli hii si ngɛ sɛ ɔ nɛ ngɛ Yehowa sɔlemi we ɔ* sinya tso ɔ he ɔ nɔ. 10 Hana hao wawɛɛ nitsɛ,* nɛ e bɔni sɔlemi ha Yehowa nɛ e fo ya wawɛɛ. 11 Kɛkɛ nɛ e kã kita nɛ ɔ ke: “Oo Yehowa tabohiatsɛ, ke o hyɛ o mawayo ɔ haomi ɔmɛ nɛ o kai mi, nɛ o hɛ ji o mawayo ɔ nɔ, nɛ o ha o mawayo ɔ binyumu ɔ, ma ngɔ lɛ kɛ ha mo Yehowa e wami ligbi ɔmɛ tsuo, nɛ yi sɛmi ha be e yi he sae.”
12 Benɛ e ngɛ sɔlee be kɛkɛɛ ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ, Eli ngɛ e nya hyɛe. 13 Hana ngɛ munyu tue ngɛ e tsui mi, e nya kɛkɛ lɛ ngɛ doe, se nɔ ko nui e gbi. Lɔ ɔ he ɔ, Eli susu kaa e de dã. 14 Eli de lɛ ke: “Mɛni be o maa de dã kɛ ya si? Kpa o wai ɔ numi.” 15 Kɛkɛ nɛ Hana ha heto ke: “Dɛbi, ye nyɔmtsɛ! I ji yo nɛ ngɛ haoe wawɛɛ;* i nui wai aloo dã nɛ nya wa ko, mohu ɔ, ye tsui mi sanehi nɛ i ngɛ plɛe pue si* ngɛ Yehowa hɛ mi. 16 Koo bu o mawayo ɔ kaa yo nɛ e he be se nami, ejakaa ye nɔ́ nami babauu kɛ ye haomi ɔ mi nɛ i je kɛ ngɛ munyu tue kɛ ba si amlɔ nɛ ɔ nɛ.” 17 Kɛkɛ nɛ Eli ha heto ke: “Yaa ngɛ tue mi jɔmi mi, nɛ Israel Mawu ɔ nɛ ha mo nɔ́ nɛ o bi lɛ ɔ.” 18 Enɛ ɔ he ɔ, Hana de ke: “Ha o mawayo ɔ hɛ mi nɛ ba nyami ngɛ o hɛ mi.” Kɛkɛ nɛ yo ɔ pue nɔ kɛ ho nɛ e ya ye ní, nɛ e hɛ mi pee we mɔbɔmɔbɔ hu.
19 Mɔtu mla a, a te si nɛ a kplã si ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ lɔ ɔ se ɔ, a kpale kɛ ho a we mi ya ngɛ Rama. Elkana kɛ e yo Hana ná bɔmi, nɛ Yehowa kai lɛ. 20 Ngɛ jeha kake mi ɔ,* Hana ngɔ hɔ, nɛ e fɔ binyumu nɛ e wo lɛ biɛ ke Samuel,* ejakaa e de ke, “I ba lɛ ngɛ Yehowa ngɔ.”
21 Pee se ɔ, Elkana kɛ e we mi bimɛ tsuo kuɔ kɛ ho konɛ a ya sã daa jeha afɔle ɔ kɛ ha Yehowa nɛ́ e ngɔ e si womi afɔle ɔ hu kɛ ya ha. 22 Se Hana lɛɛ e yɛ, ejakaa e de e huno ɔ ke: “Ke i po jokuɛ nyumuyo ɔ nyɔ pɛ ɔ, ma ngɔ lɛ kɛ ba; nɛ e maa ba Yehowa hɛ mi, nɛ e ma ba hi lejɛ ɔ e wami be tsuo.” 23 Kɛkɛ nɛ e huno Elkana de lɛ ke: “Moo pee nɔ́ nɛ o susu kaa e hi pe kulaa.* Moo hi we ɔ mi kɛ ya si be nɛ o maa po lɛ nyɔ. Yehowa nɛ tsu nɔ́ nɛ o de ɔ he ní.” Enɛ ɔ he ɔ, yo ɔ hi we mi nɛ e hyɛ e binyumu ɔ kɛ ya si be nɛ e po lɛ nyɔ.
24 Benɛ e po lɛ nyɔ pɛ ɔ, e kɛ lɛ kuɔ kɛ ho Shilo ya. E ngɔ na ku nɛ e ye jeha etɛ, mamu lita 22,* kɛ wai tɔ ngua kake hu kɛ ya, nɛ e ngɔ jokuɛ nyumuyo ɔ kɛ ya Yehowa we ɔ ngɛ Shilo. 25 Lɔ ɔ se ɔ, a gbe na ku ɔ, nɛ a kɛ nyumuyo ɔ ba ha Eli. 26 Kɛkɛ nɛ Hana de ke: “I kpa mo pɛɛ, ye nyɔmtsɛ! Be abɔ nɛ o hɛ ngɛ nɛ ɔ, ye nyɔmtsɛ, imi ji yo nɛ ba da si ngɛ o kasa nya ngɛ hiɛ ɔ nɛ e sɔle ha Yehowa a nɛ. 27 Nyumuyo nɛ ɔ he nɛ i sɔle ngɛ ɔ nɛ, nɛ Yehowa ha mi nɔ́ nɛ i bi lɛ ɔ. 28 Nɛ imi hu i ngɔ lɛ* kɛ ha Yehowa. I ngɔ lɛ kɛ ha Yehowa e wami ligbi ɔmɛ tsuo.”
Nɛ e* kplã si ha Yehowa ngɛ lejɛ ɔ.
2 Kɛkɛ nɛ Hana sɔle nɛ e de ke:
“Ye tsui ngɛ nyae ngɛ Yehowa mi;
Yehowa wo ye koli* ɔ nɔ.
Ye nya pã kɛ wo ye he nyɛli ɔmɛ,
Ejakaa i ngɛ nyae ngɛ o yi wami hemi ní peepee ɔmɛ a he.
2 Nɔ ko be nɛ ngɛ klɔuklɔu kaa Yehowa,
Nɔ ko be, ja mo,
Nɛ tɛ sa ko be nɛ ngɛ kaa wa Mawu ɔ.
3 Nyɛɛ jɔɔ he nɔ womi munyu tumi;
Nyɛ ko ha nɛ he nɔ womi munyu ko nɛ je nyɛ nya mi,
Ejakaa Yehowa ji Mawu nɛ ngɛ nile,
Nɛ lɛ ji nɔ nɛ e ngmɛɔ níhi tsuo nɛ nihi peeɔ ɔ ngɛ dami nya.
4 Nyumu he wali ɔmɛ a kɛ̃ɛ̃ ɔmɛ a mi ku,
Se a wo nihi nɛ a ngɛ si tɛe ɔ he wami.
5 Ni nɛmɛ nɛ a tɔ ɔ ma ya ye apaa konɛ a ná niye ní,
Se hwɔ be nɔ nɛ hwɔ ngɛ lɛ yee ɔ yee hu.
Yosa a fɔ bimɛ kpaago,
Se yo nɛ ngɛ binyumuhi babauu ɔ ba pee posoposo.*
7 Yehowa peeɔ nɔ ohiatsɛ, nɛ e peeɔ nɔ niatsɛ;
E baa nɔ si, nɛ e woɔ nɔ nɔ.
8 E woɔ nɔ nɛ e ní ngɛ mɔbɔ ɔ nɔ kɛ jeɔ zu mi;
E woɔ ohiatsɛ nɔ kɛ jeɔ la zu glekuu mi,*
Konɛ e ha nɛ a kɛ nihi nɛ a hɛ mi ngɛ nyami ɔ nɛ hi si,
Nɛ́ e ha mɛ sɛ nɛ hɛ mi ngɛ nyami.
Yehowa níhi ji níhi nɛ hɛɛ zugba a nɛ,
Nɛ e ngɔ zugba nɛ baa ní ɔ kɛ ma a nɔ.
9 E buɔ nihi nɛ a fĩɔ e se ɔ a nane hiami he,
Se a ma ha nɛ yayami peeli ma ma a nya ngɛ diblii mi,
Ejakaa pi adesa nitsɛ he wami nya nɛ e yeɔ kunimi.
Yehowa maa kojo kɛ ya su zugba a nyagbe he ɔmɛ,
E ma ha e matsɛ ɔ he wami
Nɛ e ma wo nɔ nɛ e pɔ lɛ nu ɔ koli* ɔ nɔ.
11 Kɛkɛ nɛ Elkana je kɛ ho e we mi ya ngɛ Rama, se nyumuyo ɔ ba pee Yehowa sɔmɔlɔ ngɛ osɔfo Eli hɛ mi.
12 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Eli binyumu ɔmɛ ji yayami peeli; a bui Yehowa fɛɛ. 13 Nɔ́ nɛ a ngɔɔ osɔfo blɔ nya ní nɛ e sa kaa a ná kɛ je ni ɔmɛ a dɛ mi ɔ kɛ peeɔ ji nɛ ɔ nɛ: Be fɛɛ be nɛ nɔ ko ma ba sã afɔle ɔ, ke lo ɔ ngɛ fiae ɔ, osɔfo ɔ tsɔlɔ ko maa ba kɛ e dɛ mi fɔɔki nguɛ etɛtsɛ, 14 nɛ e kɛ ma ba gbɔ tsesi ɔ, aloo buɛ kɛ e nine enyɔ ɔ, aloo dadesɛ ɔ, aloo buɛ kɛ e nine kake ɔ mi. Nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ fɔɔki ɔ maa gbla kɛ ba a, osɔfo ɔ maa ngɔ kɛ ha e he. Jã ji bɔ nɛ a peeɔ Israel bi tsuo nɛ a baa Shilo ɔ nɛ. 15 Jehanɛ se hu ɔ, loko nyumu ɔ nɛ ngɛ afɔle ɔ sãe ɔ ma ha nɛ zɔ ɔ maa je la su ku po ɔ, osɔfo ɔ tsɔlɔ ko maa ba nɛ e ma ba de ke: “Ha osɔfo ɔ lo nɛ e ya sã. E be lo nɛ a hoo ngɔe ngɛ o dɛ, ja lo mumu pɛ.” 16 Ke nyumu ɔ de lɛ ke: “Mo ha nɛ a sã zɔ ɔ kekle,* konɛ lɔ ɔ se nɛ o ngɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o suɔ”* ɔ, e ma de ke: “Ohoo, ha mi piɔ; ke pi jã a, ma ngɔ pani nya!” 17 Enɛ ɔ ha nɛ tsɔli ɔmɛ a yayami ɔ ba kle agbo nitsɛ ngɛ Yehowa hɛ mi, ejakaa nyumu ɔmɛ bui Yehowa afɔle ɔ.
18 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Samuel ngɛ sɔmɔe ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ e woɔ klala efɔd,* e ngɛ mi kaa jokuɛ nyumuyo kɛkɛ ji lɛ mohu. 19 Jehanɛ hu ɔ, e yayo kpɛɔ tade klɔii nyafii ko nɛ kɔni be he haa lɛ, nɛ e kɛ ba haa lɛ jeha fɛɛ jeha ke e kɛ e huno ɔ kuɔ kɛ ba konɛ a ba sã daa jeha afɔle ɔ. 20 Nɛ Eli jɔɔ Elkana kɛ e yo ɔ, nɛ e de ke: “Yehowa nɛ e ha mo bi kɛ je yo nɛ ɔ mi kɛ to nɔ nɛ nyɛ ngɔ* lɛ kɛ ha Yehowa a nane mi.” Nɛ a kpale kɛ ho we mi ya. 21 Yehowa ngɔ e juɛmi kɛ ba Hana nɔ, nɛ e ngɔ hɔ; nɛ e fɔ binyumuhi etɛ kɛ biyihi enyɔ. Nɛ nyumuyo Samuel ya nɔ nɛ e ngɛ wae ngɛ Yehowa hɛ mi.
22 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Eli wa saminya, se nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e binyumu ɔmɛ ngɛ Israel bi ɔmɛ tsuo pee, kɛ bɔ nɛ a kɛ yihi nɛ a sɔmɔɔ ngɛ kpe he bo tsu ɔ sinya a nya a hii si hwɔe ha a, e nu lɛ tsuo pɛpɛɛpɛ. 23 E pɔɔ mɛ demi ke: “Mɛni he je nɛ nyɛ yaa nɔ nɛ nyɛ peeɔ níhi kaa kikɛ ɔ? Ejakaa níhi nɛ i ngɛ nue ngɛ ni ɔmɛ tsuo a nya ngɛ nyɛ he ɔ hí. 24 Dɛbi, ye binyumuhi, munyu nɛ ngɛ pɛe ngɛ Yehowa we bi ɔmɛ a kpɛti ɔ, pi nɔ́ kpakpa. 25 Ke adesa ko pee adesa kpa ko yayami ɔ, nɔ ko ma nyɛ ma kpa Yehowa pɛɛ ha lɛ;* se ke adesa ko pee yayami kɛ si Yehowa a, mɛnɔ ma nyɛ maa sɔle ha lɛ?” Se a bui a tsɛ ɔ tue, ejakaa Yehowa to e yi mi kaa e maa gbe mɛ. 26 Se jamɛ a be ɔ mi ɔ, nyumuyo Samuel ya nɔ nɛ e ngɛ wae ngɛ nɔmlɔ tso mi, nɛ e hɛ mi ba nyami ngɛ Yehowa kɛ nihi tsuo a hɛ mi.
27 Mawu nɔmlɔ ko ba Eli ngɔ nɛ e ba de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Anɛ i je we ye he kpo heii kɛ tsɔɔ o tsɛ we ɔ be mi nɛ a ji nyɔguɛhi kɛ ha Farao we ɔ ngɛ Egipt ɔ lo? 28 Nɛ a hla lɛ ngɛ Israel wɛtso ɔmɛ tsuo a kpɛti konɛ e sɔmɔ kaa ye we osɔfo, nɛ́ e kuɔ kɛ ya ye we afɔle sami la tɛ ɔ he konɛ e ya sã afɔlehi, e ya sã tsopa kɛ e he via,* nɛ e wo efɔd ngɛ ye hɛ mi; nɛ i ngɔ afɔlehi tsuo nɛ Israel bi ɔmɛ kɛ la sãã a kɛ ha o nɛ we ɔ. 29 Mɛni he je nɛ nyɛ bui ye afɔle ɔ kɛ ye nike ní nɛ i fã ke nyɛ kɛ ba ye hi he ɔ?* Mɛni he je nɛ o yaa nɔ nɛ o woɔ o binyumu ɔmɛ a hɛ mi nyami pe mi, nɛ afɔlehi tsuo nɛ ye ma Israel sãã a mi ní nɛmɛ nɛ hi pe kulaa a hu nyɛɛ kɛ ngɛ nyɛ he lɛe nɛ nyɛ ngɛ plɔkee ɔ?
30 “‘Enɛ ɔ he ɔ, Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɛ dee ke: “Niinɛ, i de ke o we ɔ kɛ o nɛ we ɔ ma sɔmɔ mi kɛ ya daa.” Se amlɔ nɛ ɔ, Yehowa ngɛ dee ke: “I be jã pee kɔkɔɔkɔ, ejakaa nihi nɛ woɔ ye hɛ mi nyami ɔ, ma wo a hɛ mi nyami, se nihi nɛ a bui mi ɔ, bu be a he hie fɛɛ.” 31 Hyɛ! Be ma nɛ ma po o he wami* ɔ, kɛ o tsɛ we ɔ he wami ɔ kɛ fɔ he, nɛ nyumu ko be wae nɛ e bwɔ ngɛ o we ɔ mi. 32 Ngɛ ní kpakpahi nɛ a maa pee kɛ ha Israel tsuo se ɔ, moo lɛɛ he nyɛlɔ pɛ lɛ o maa hi hyɛe, nɛ a be nɔmoyo ko nae ngɛ o we ɔ mi hu gblegbleegble. 33 Ma ha nɛ o we ɔ mi nɔ ko nɛ́ e ya nɔ nɛ e sɔmɔ mi ngɛ ye we afɔle sami la tɛ ɔ he, nɛ e ma ha nɛ o hɛngmɛ be nɔ́ hyɛe hu, nɛ e ma ha nɛ o maa ye aywilɛho,* se o we ɔ mi nihi hiɛhiɛɛ ma gbo ngɛ nyumuhi a klaate nya. 34 Nɛ nɔ́ nɛ maa ba o binyumu enyɔ ɔmɛ nɛ ji Hofni kɛ Finehas a nɔ ɔ, maa pee okadi kɛ ha mo: Mɛ ni enyɔ ɔmɛ tsuo a ma gbo ligbi kake too. 35 Lɔ ɔ se ɔ, ma tle osɔfo anɔkualetsɛ ko si kɛ ha ye he. E maa pee níhi nɛ ye tsui suɔ;* nɛ ma po we nɛ maa hi si daa kɛ ha lɛ, nɛ e ma sɔmɔ kaa osɔfo kɛ ha nɔ nɛ i pɔ lɛ nu ɔ. 36 Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa piɛ ngɛ o we ɔ mi ɔ maa ba nɛ e ma ba kplã si kɛ ha lɛ konɛ e ha lɛ ní tsumi bɔ nɛ pee nɛ e ná sika bɔɔ kɛ abolo nɛ e maa ye, nɛ e ma de ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ha mi osɔfohi a ní tsumi ɔmɛ eko nɛ ma tsu konɛ ma ná niye ní bɔɔ nɛ ma ye.”’”
3 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, nyumuyo Samuel ngɛ Yehowa sɔmɔe ngɛ Eli hɛ mi, se munyu nɛ je Yehowa ngɔ pɔɛ he ngɛ jamɛ a be ɔ mi; ninahi hu pɔɛ he.
2 Ligbi ko ɔ, Eli hwɔɔ si ngɛ he nɛ e pɔɔ si hwɔmi ngɛ ɔ, nɛ e hɛngmɛ ɔmɛ a nɔ ha; e hyɛ we nɔ́. 3 A gbi Mawu kane ɔ lolo, nɛ Samuel hwɔɔ si ngɛ Yehowa sɔlemi we* ɔ he nɛ Mawu Daka a ngɛ ɔ. 4 Kɛkɛ nɛ Yehowa tsɛ Samuel, nɛ e he nɔ ke: “I ngɛ hiɛ ɔ.” 5 E tu fo kɛ ya Eli ngɔ nɛ e de ke: “I ba, ejakaa o tsɛ mi.” Se Eli de lɛ ke: “I tsɛ we mo. Yaa hwɔ si ekohu.” Enɛ ɔ he ɔ, e ho nɛ e ya hwɔ si. 6 Yehowa kpale tsɛ lɛ ekohu ke: “Samuel!” Kɛkɛ nɛ Samuel te si kɛ ho Eli ngɔ ya nɛ e de ke: “I ba, ejakaa o tsɛ mi.” Se e de lɛ ke: “I tsɛ we mo, ye binyumu. Yaa hwɔ si ekohu.” 7 (Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Samuel li Yehowa lolo, nɛ a je we Yehowa munyu kpo kɛ́ tsɔɔ lɛ lolo.) 8 Yehowa kpale tsɛ lɛ ekohu si etɛne ke: “Samuel!” Kɛkɛ nɛ e te si kɛ ho Eli ngɔ ya nɛ e de ke: “I ba, ejakaa o tsɛ mi.”
Kɛkɛ nɛ Eli yɔse kaa Yehowa ji nɔ nɛ e ngɛ jokuɛ ɔ tsɛe ɔ nɛ. 9 Lɔ ɔ he ɔ, Eli de Samuel ke: “Yaa nɛ o ya hwɔ si, nɛ ke e tsɛ mo ɔ, mo de ke, ‘Moo tu munyu, Yehowa, ejakaa o sɔmɔlɔ ɔ ngɛ mo tue bue.’” Kɛkɛ nɛ Samuel ho nɛ e ya hwɔ e hwɔ he ɔ.
10 Yehowa ba nɛ e ba da si ngɛ lejɛ ɔ, nɛ e tsɛ lɛ kaa bɔ nɛ e tsɛ lɛ kekle ɔ ke: “Samuel, Samuel!” Kɛkɛ nɛ Samuel de ke: “Moo tu munyu, ejakaa o sɔmɔlɔ ɔ ngɛ mo tue bue.” 11 Yehowa de Samuel ke: “Hyɛ! I ngɛ nɔ́ ko pee ngɛ Israel nɛ́ ma ha nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa nu he ɔ tue enyɔ ɔmɛ tsuo a mi ma ká lɛ. 12 Jamɛ a ligbi ɔ, ma pee níhi tsuo nɛ i de kɛ kɔ Eli kɛ e we ɔ he ɔ, kɛ je sisije kɛ ya si nyagbe. 13 De lɛ ke i kɛ neneene kojomi ma e we ɔ nɔ ngɛ yayami nɛ e le he nɔ́ ko ɔ he je, ejakaa e binyumu ɔmɛ ngɛ Mawu gbiɛe, se e kã we a hɛ mi. 14 Enɛ ɔ he je nɛ i kã Eli we ɔ kita kaa a kɛ afɔlehi aloo nike níhi be nyɛe ma kpata kɔkɔɔkɔ kɛ ha Eli we ɔ yayami ɔ nɛ.”
15 Samuel hwɔ si kɛ ya si mɔtu; kɛkɛ nɛ e bli Yehowa we ɔ sinya amɛ. Samuel ngɛ gbeye yee kaa e maa sɛɛ nina a kɛ tsɔɔ Eli. 16 Se Eli tsɛ Samuel ke: “Ye binyumu Samuel!” Kɛkɛ nɛ e he nɔ ke: “I ngɛ hiɛ ɔ.” 17 E bi lɛ ke: “Mɛni sɛ gbi e kɛ ha mo? I kpa mo pɛɛ, koo ngɔ kɛ laa mi. Ke o laa mi níhi tsuo nɛ e de mo ɔ mi munyungu kake ngmelu po nɔ ɔ, lɛɛ Mawu kɛ mo nɛ ye nɛ e kɛ mo nɛ ye wawɛɛ nitsɛ.” 18 Enɛ ɔ he ɔ, Samuel bɔ lɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́, nɛ e laa we lɛ nɔ́ ko nɔ. Eli de ke: “Lɛ ji Yehowa a nɛ. É pee nɔ́ nɛ hi ngɛ e hɛ mi.”
19 Samuel ya nɔ nɛ e ngɛ wae, nɛ Yehowa nitsɛ kɛ lɛ ngɛ nɛ e ha we nɛ e munyu ɔmɛ tsuo a kpɛti kake po nɛ pee yaka.* 20 Israel tsuo, kɛ je Dan kɛ ya si Beersheba ba ná le kaa Yehowa hla Samuel kaa e gbalɔ. 21 Nɛ Yehowa ya nɔ nɛ e je e he kpo ngɛ Shilo, ejakaa Shilo ji he nɛ Yehowa je e he kpo ngɛ kɛ tsɔɔ Samuel. Yehowa gu e munyu ɔ nɔ kɛ je e he kpo kɛ tsɔɔ lɛ.
4 Samuel munyu ya su Israel tsuo.
Kɛkɛ nɛ Israel bi ɔmɛ je kpo kɛ ho konɛ a kɛ Filisti bi ɔmɛ nɛ ya hwu ta; a ya to si ngɛ Ebenezer kasa nya, nɛ Filisti bi ɔmɛ hu to si ngɛ Afek. 2 Filisti bi ɔmɛ gba ta konɛ a kɛ Israel nɛ ya kpe, se níhi ya yɛ nɔ saminya ngɛ ta a mi, nɛ Filisti bi ɔmɛ ye Israel nɔ kunimi, nɛ a gbe nyumuhi maa pee 4,000 ngɛ ta nga a nɔ. 3 Benɛ ni ɔmɛ kpale kɛ ho sito he ɔ ya a, Israel nikɔtɔma amɛ de ke: “Mɛni he je nɛ Yehowa ngmɛ blɔ nɛ Filisti bi ɔmɛ ye wa nɔ kunimi* mwɔnɛ ɔ? Nyɛ ha nɛ wa ya ngɔ Yehowa somi daka a kɛ je Shilo konɛ e hi wa ngɔ nɛ e he wa yi wami kɛ je wa he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi.” 4 Enɛ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ tsɔ nyumuhi kɛ ho Shilo ya, nɛ a ya tloo Yehowa tabohiatsɛ ɔ, nɔ nɛ hii si ngɛ matsɛ sɛ nɔ ngɛ kerubhi a yi nɔ* ɔ somi daka a kɛ je lejɛ ɔ kɛ ba. Eli binyumu enyɔ ɔmɛ nɛ ji Hofni kɛ Finehas hu ngɛ anɔkuale Mawu ɔ somi daka a he ngɛ lejɛ ɔ.
5 Benɛ Yehowa somi daka a ba su sito he ɔ pɛ ɔ, Israel bi ɔmɛ tsuo kpa ngmlaa wawɛɛ, nɛ lɔ ɔ ha nɛ zugba mimiɛɛ. 6 Benɛ Filisti bi ɔmɛ nu ngmlaa a he ɔ, a de ke: “Mɛni he je nɛ ngmlaa nɛ nya wa nɛ ɔ ngɛ pɛe ngɛ Hebri bi ɔmɛ a sito he ɔ?” Nyagbenyagbe ɔ, a ná le kaa Yehowa Daka a ba su sito he ɔ. 7 Filisti bi ɔmɛ ye gbeye, ejakaa a de ke: “Mawu ba sito he ɔ!” Lɔ ɔ he ɔ, a de ke: “Wa yi ta pɛ, ejakaa nɔ́ ko kaa kikɛ nɛ ɔ bɛ hyɛ! 8 Wa yi ta pɛ! Mɛnɔ ma he wa yi wami kɛ je Mawu kpetekpleenyɛ nɛ ɔ dɛ mi? Mawu ɔ nɛ e gu blɔ slɔɔtohi a nɔ kɛ gbe Egipt bi babauu ngɛ nga a nɔ ɔ ji nɛ ɔ nɛ. 9 Nyɛɛ pee kã nɛ nyɛɛ pee nyumuhi, nyɛ Filisti bi, konɛ nyɛ ko sɔmɔ Hebri bi ɔmɛ kaa bɔ nɛ a ngɛ nyɛ sɔmɔe ɔ. Nyɛɛ pee nyumuhi nɛ nyɛɛ hwu ta!” 10 Lɔ ɔ he ɔ, Filisti bi ɔmɛ hwu ta a, nɛ a ye Israel nɔ kunimi, nɛ nɔ fɛɛ nɔ tu fo kɛ ho e bo tsu mi ya. Nihi nɛ a gbe ɔ hiɛ wawɛɛ nitsɛ; a gbe Israel ta buli nɛ a nyɛɛɔ nane 30,000. 11 Jehanɛ se hu ɔ, a kpɔ̃ Mawu Daka a, nɛ Eli binyumu enyɔ ɔmɛ nɛ ji Hofni kɛ Finehas gbo.
12 Benyamin nyumu ko tu fo kɛ je ta nga a nɔ kɛ ba su Shilo jamɛ a ligbi ɔ kɛ e he tadehi nɛ gba kɛ e yi mi zu. 13 Benɛ nyumu ɔ ba su ɔ, Eli hii si ngɛ sɛ nɔ ngɛ gbɛjegbɛ ɔ tue nɛ e ngɛ mlɛe, ejakaa e ngɛ tsui yee wawɛɛ ngɛ anɔkuale Mawu ɔ Daka a he. Nyumu ɔ ho ma a mi ya nɛ e ya bɔ amaniɛ, nɛ ma a tsuo bɔni ya fomi. 14 Benɛ Eli nu ya a he ɔ, e bi ke: “Mɛni he je nɛ ngmlaa nɛ ɔ ngɛ pɛe ɔ?” Jamɛ a nyumu ɔ nɔuu kɛ oya yemi ba nɛ e ba bɔ Eli amaniɛ. 15 (Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Eli ye jeha 98, nɛ e hɛngmɛ ɔmɛ pueɔ si ngɛ nɔ kɛkɛ, se e hyɛ we nɔ́.) 16 Kɛkɛ nɛ nyumu ɔ de Eli ke: “Imi ji nɔ nɛ je ta nga a nɔ kɛ ba a nɛ! Mwɔnɛ ɔ pɛ nɛ i tu fo kɛ je ta nga a nɔ kɛ ba.” Kɛkɛ nɛ Eli bi lɛ ke: “Ye binyumu, mɛni ya nɔ?” 17 Lɔ ɔ he ɔ, nɔ nɛ ba bɔ amaniɛ ɔ de ke: “Israel tu Filisti bi ɔmɛ a nya fo, nɛ Israel bi ɔmɛ a kpɛti nihi fuu gbo; jehanɛ hu ɔ, mo nitsɛ o binyumu enyɔ ɔmɛ, Hofni kɛ Finehas gbo, nɛ a kpɔ̃ anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ je.”
18 Benɛ e wo anɔkuale Mawu ɔ Daka a nɔ ta pɛ, kɛkɛ nɛ Eli tsɔ kɛ je e sɛ ɔ nɔ ngɛ agbo ɔ kasa nya kɛ ya nɔ si ngɛ e se, nɛ e kuɛ ku nɛ e gbo, ejakaa e bwɔ nɛ e mi jiɔ. E kojo Israel jeha 40. 19 Hɔ ngɛ e nganyɛ ɔ, nɛ ji Finehas yo ɔ he nɛ e piɛ bɔɔ nɛ e ma fɔ. Benɛ e nu kaa a kpɔ̃ anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ je, nɛ e ngatsɛ ɔ kɛ e huno ɔ gbo ɔ, e dɔ e mi nɛ e kpatu nu kɔɔmi, nɛ e fɔ. 20 Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ e ma gbo ɔ, yi ɔmɛ nɛ a daa si ngɛ e he ɔ de ke: “Koo ye gbeye, ejakaa o fɔ binyumu.” Se e he we nɔ, nɛ e kɛ e juɛmi hu yɛ nɔ.* 21 Se e wo nyumuyo ɔ biɛ ke Ikabod,* nɛ e de ke: “Hɛ mi nyami je Israel kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya.” Anɔkuale Mawu ɔ Daka a nɛ a kpɔ̃ kɛ nɔ́ nɛ ba e ngatsɛ ɔ kɛ e huno ɔ a nɔ ɔ he je nɛ e de jã a nɛ. 22 E de ke: “Hɛ mi nyami je Israel kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya, ejakaa a kpɔ̃ anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ je.”
5 Benɛ Filisti bi ɔmɛ kpɔ̃ anɔkuale Mawu ɔ Daka a, a kɛ je Ebenezer kɛ ba Ashdod. 2 Filisti bi ɔmɛ ngɔ anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ ba Dagon we* ɔ, nɛ a kɛ ba ma Dagon kasa nya. 3 E nɔ jena mɔtu mla benɛ Ashdod bi ɔmɛ te si ɔ, o nɛ Dagon nɛ fɔɔ si ngɛ zugba nɛ e hɛ mi bu si ngɛ Yehowa Daka a hɛ mi. Lɔ ɔ he ɔ, a wo Dagon nɔ nɛ a kɛ lɛ ya ma e ma he ɔ ekohu. 4 E nɔ jena mɔtu mla benɛ a te si ɔ, o nɛ Dagon nɛ fɔɔ si ngɛ zugba nɛ e hɛ mi bu si ngɛ Yehowa Daka a hɛ mi ekohu. A poo Dagon yi kɛ e nine enyɔ ɔmɛ tsuo, nɛ e yi kɛ e nine ɔmɛ pueɔ si ngɛ sinya kpoku ɔ nɔ. E he nɛ ngɛ kaa pa mi lo* ɔ pɛ lɛ piɛ nɛ nɔ́ ko kɔ we he. 5 Enɛ ɔ he je nɛ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, Dagon osɔfo ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a sɛɔ Dagon we ɔ ngɛ Ashdod ɔ, nyɛɛ we Dagon we ɔ sinya kpoku ɔ nɔ ɔ nɛ.
6 Yehowa nine jiɔ ngɛ Ashdod bi ɔmɛ a nɔ, nɛ e kɛ kokoo* hao nihi nɛ a ngɛ Ashdod kɛ e zugba kpɔ ɔmɛ a mi ɔ. 7 Benɛ Ashdod nyumu ɔmɛ na nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae ɔ, a de ke: “Nyɛ ko ha nɛ Israel Mawu ɔ Daka a nɛ hi wa ngɔ hu, ejakaa e* kɛ wɔ kɛ wa mawu Dagon to ní wawɛɛ.” 8 Lɔ ɔ he ɔ, a tsɔ kɛ ya tsɛ Filisti ma nɔ yeli ɔmɛ tsuo nɛ a ba bua a he nya, nɛ a bi mɛ ke: “Mɛni e sa kaa waa pee Israel Mawu ɔ Daka a?” A he nɔ ke: “Nyɛ ha nɛ a ngɔ Israel Mawu ɔ Daka a kɛ ho Gat ya.” Lɔ ɔ he ɔ, a ngɔ Israel Mawu ɔ Daka a kɛ ho lejɛ ɔ ya.
9 Benɛ a ngɔ kɛ ho lejɛ ɔ ya a, Yehowa te si kɛ wo ma a, nɛ e ha nɛ sawale nu mɛ wawɛɛ. E fiaa nihi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ ní, kɛ je nɔ nyafii nɔ kɛ ya si nɔmlɔ ngua nɔ, nɛ kokoo puɛ ngɛ a he. 10 Enɛ ɔ he ɔ, a ngɔ anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ ho Ekron ya, se benɛ anɔkuale Mawu ɔ Daka a ba su Ekron pɛ kɛkɛ nɛ Ekron bi ɔmɛ hia ngmlaa ke: “A ngɔ Israel Mawu ɔ Daka a kɛ ba wa ngɔ konɛ a kɛ ba gbe waa kɛ wa we bi ɔmɛ!” 11 Kɛkɛ nɛ a tsɔ kɛ ya tsɛ Filisti ma nɔ yeli ɔmɛ tsuo nɛ a ba bua a he nya, nɛ a de ke: “Nyɛɛ ngɔ Israel Mawu ɔ Daka a kɛ ho; nyɛ ha nɛ e kpale kɛ ho e hi he ya nɛ e ko ba gbe waa kɛ wa we bi ɔmɛ.” Ejakaa gbenɔ he sawale nu ma a tsuo; anɔkuale Mawu ɔ nine jiɔ wawɛɛ ngɛ lejɛ ɔ, 12 nɛ nihi nɛ a gbo we ɔ, kokoo puɛ ngɛ a he. Nɛ ngmlaa nɛ ma a ngɛ kpae kaa a ye bua mɛ ɔ ya su hiɔwe tɔɔ.
6 Yehowa Daka a hi Filisti bi ɔmɛ a zugba kpɔ ɔ mi nyɔhiɔ kpaago. 2 Filisti bi ɔmɛ tsɛ osɔfo ɔmɛ kɛ klaali ɔmɛ, nɛ a bi mɛ ke: “Mɛni e sa kaa waa pee Yehowa Daka a? Nyɛɛ tsɔɔ wɔ bɔ nɛ wa ma plɛ kɛ kpale ngɔ kɛ ho e hi he ya ha.” 3 A ha heto ke: “Ke nyɛɛ kɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ somi daka a maa ho ɔ, nyɛ ko ngɔ kɛ ho be mi nɛ afɔle ko piɛɛ we he. Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e sa nɛ nyɛɛ ngɔ fɔ yemi afɔle kɛ ya ha lɛ. Ja nyɛ pee jã loko nyɛ ma ná tsami, nɛ nyɛ maa le nɔ́ he je nɛ e je we e nine ngɛ nyɛ nɔ ɔ.” 4 Enɛ ɔ he ɔ, a bi ke: “Mɛni fɔ yemi afɔle nɛ e sa kaa waa ngɔ kɛ ya ha lɛ?” A de ke: “Nyɛɛ ngɔ sika tsu kokoo enuɔ kɛ sika tsu kɔkue enuɔ kɛ ya, ngɛ Filisti ma nɔ yeli ɔmɛ a yibɔ nya, ejakaa haomi kake ɔ nɔuu lɛ ba nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ kɛ nyɛ ma nɔ yeli ɔmɛ a nɔ. 5 E sa nɛ nyɛɛ pee nyɛ kokoo ɔmɛ a henɔhi kɛ kɔkue ɔmɛ nɛ a ngɛ zugba a puɛe ɔ a henɔhi, nɛ e sa nɛ nyɛɛ wo Israel Mawu ɔ hɛ mi nyami. Eko ɔ, e ma ha nɛ e nine be jiɔe tsɔ ngɛ nyɛɛ kɛ nyɛ mawu ɔ kɛ nyɛ zugba a nɔ. 6 Mɛni he je nɛ e sa kaa nyɛɛ kplii nyɛ tsui kaa bɔ nɛ Egipt bi ɔmɛ kɛ Farao kplii a tsui ɔ? Benɛ e kɛ mɛ to ní wawɛɛ ɔ, a wo Israel bi ɔmɛ blɔ, nɛ a je. 7 Jehanɛ ɔ, nyɛɛ pee zugba lɛ ehe, nɛ nyɛɛ ngɔ na enyɔ nɛ a ngɛ bimɛ, nahi nɛ a wui mɛ kuɛpã tso hyɛ kɛ piɛɛ he. Kɛkɛ ɔ, nyɛɛ fi na amɛ kɛ wo zugba lɛ ɔ he, se nyɛɛ ngɔ a bimɛ ɔmɛ kɛ je a he kɛ ho we mi ya. 8 Nyɛɛ ngɔ Yehowa Daka a, nɛ nyɛ kɛ ma zugba lɛ ɔ mi, nɛ nyɛɛ ngɔ sika tsu níhi nɛ nyɛɛ kɛ yaa ha lɛ kaa fɔ yemi afɔle ɔ kɛ wo daka ko mi kɛ ma e kasa nya. Lɔ ɔ se ɔ, nyɛɛ wo lɛ blɔ 9 nɛ nyɛɛ hi hyɛe: Ke e kuɔ kɛ gu blɔ nɛ yaa Bet Shemesh, kɛ yaa lɛ nitsɛ e zugba kpɔ ɔ mi ɔ nɔ ɔ, lɛɛ lɛ nɛ e kɛ amanehlu ngua nɛ ɔ ba wa nɔ ɔ nɛ. Se ke pi jã a, wa maa na kaa pi e nine nɛ fiaa wɔ ní ɔ; oslaa kɛkɛ lɛ ba ná wɔ.”
10 Nyumu ɔmɛ pee jã pɛpɛɛpɛ. A ngɔ na enyɔ nɛ a ngɛ bimɛ, nɛ a fi mɛ kɛ wo zugba lɛ ɔ he, nɛ a ngɔ na bimɛ ɔmɛ kɛ ho we mi ya nɛ a kɛ mɛ ya wo tsu mi. 11 Kɛkɛ nɛ a ngɔ Yehowa Daka a kɛ ma zugba lɛ ɔ mi, nɛ a ngɔ daka a nɛ sika tsu kɔkue ɔmɛ kɛ kokoohi nɛ fuu mɛ ɔ a henɔ ɔmɛ ngɛ mi ɔ hu kɛ ma mi. 12 Nɛ na amɛ nyɛɛ gbɛjegbɛ nɛ yaa Bet Shemesh ɔ nɔ tɛ̃ɛ. A nyɛɛ gbɛjegbɛ ngua kake ɔ nɔ, nɛ benɛ a yaa a, a ngɛ pɛe muu muu; a gba we kɛ yɛ hiɔ nɔ loo muɔ nɔ. Jamɛ a be ɔ mi tsuo ɔ, Filisti ma nɔ yeli ɔmɛ ngɛ nyɛɛe ngɛ a se hluu kɛ ya su Bet Shemesh huzu ɔ nya tɔɔ. 13 Bet Shemesh bi ɔmɛ ngɛ hwiit kpae ngɛ dɔgba a mi. Benɛ a wo a hɛ nɔ nɛ a na Daka a, a bua jɔ saminya kaa a na Daka a. 14 Zugba lɛ ɔ ba su Yoshua, Bet Shemesh no ɔ ngmɔ ɔ mi, nɛ e ba da si ngɛ lejɛ ɔ ngɛ tɛ ngua ko kasa nya. Enɛ ɔ he ɔ, a poo zugba lɛ ɔ tso ɔmɛ, nɛ a ngɔ na amɛ kɛ sã sami afɔle ha Yehowa.
15 Levi bi ɔmɛ je Yehowa Daka a kɛ daka a nɛ piɛɛ he nɛ sika tsu ní ɔmɛ ngɛ mi ɔ kɛ ma si, nɛ a ngɔ mɛ kɛ ma tɛ ngua a nɔ. Bet Shemesh nyumu ɔmɛ sã sami afɔlehi, kɛ afɔle kpahi kɛ ha Yehowa jamɛ a ligbi ɔ.
16 Benɛ Filisti ma nɔ yeli enuɔ ɔmɛ na nɔ́ nɛ ɔ, a kpale kɛ ho Ekron ya jamɛ a ligbi ɔ. 17 Jehanɛ ɔ, sika tsu kokoohi nɛ Filisti bi ɔmɛ kɛ ya ha Yehowa kaa fɔ yemi afɔle ɔ ji nɛ ɔ nɛ: Ashdod nɔ́ kake, Gaza nɔ́ kake, Ashkelon nɔ́ kake, Gat nɔ́ kake, kɛ Ekron nɔ́ kake. 18 Nɛ sika tsu kɔkue ɔmɛ a yibɔ kɛ Filisti bi ɔmɛ a ma amɛ tsuo nɛ ji ma nɔ yeli enuɔ ɔmɛ a ma amɛ a yibɔ sɔ, mahi nɛ a he wa kɛ kɔpehi nɛ gbogbo be a he ɔ tsuo.
Nɛ tɛ ngua a nɛ a ngɔ Yehowa Daka a kɛ ma nɔ ngɛ Yoshua, Bet Shemesh no ɔ ngmɔ ɔ mi ɔ ba pee odase kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 19 Se Mawu gbe Bet Shemesh nyumu ɔmɛ, ejakaa a hyɛ Yehowa Daka a. E gbe ni ɔmɛ a kpɛti nihi 50,070,* nɛ ni ɔmɛ bɔni aywilɛho yemi, ejakaa Yehowa gbe a kpɛti nihi babauu nitsɛ. 20 Enɛ ɔ he ɔ, Bet Shemesh nyumu ɔmɛ bi ke: “Mɛnɔ ma nyɛ maa da Yehowa, Mawu nɛ ngɛ klɔuklɔu nɛ ɔ hɛ mi, nɛ mɛnɔ ngɔ lɛ e maa je wa ngɔ kɛ ya?” 21 Lɔ ɔ he ɔ, a tsɔ tsɔli kɛ ho nihi nɛ a ngɛ Kiriat Yearim ɔ a ngɔ ya, nɛ a ya de mɛ ke: “Filisti bi ɔmɛ kpale Yehowa Daka a kɛ ba. Nyɛ kple kɛ ba nɛ nyɛ ba ngɔ kɛ ho.”
7 Enɛ ɔ he ɔ, Kiriat Yearim nyumu ɔmɛ ba nɛ a ba ngɔ Yehowa Daka a kɛ ya ma Abinadab we ɔ mi ngɛ kpongu ɔ nɔ, nɛ a tsu e binyumu Eleazar he konɛ e hyɛ Yehowa Daka a nɔ.
2 Kɛ je be nɛ Daka a ba su Kiriat Yearim ɔ, behi fuu ba be; e hi lejɛ ɔ jeha 20 sɔuu, nɛ Israel we ɔ tsuo bɔni Yehowa se blɔ hlami.* 3 Kɛkɛ nɛ Samuel de Israel we ɔ tsuo ke: “Ke nyɛ kpale kɛ ma Yehowa ngɔ kɛ nyɛ tsui tsuo ɔ, nyɛ je ma se mawu ɔmɛ kɛ Ashtoret amaga amɛ kɛ je nyɛ kpɛti, nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ tsui tsuo nɛ ha Yehowa, nɛ nyɛ sɔmɔ lɛ pɛ, nɛ e ma kpɔ̃ nyɛ kɛ je Filisti bi ɔmɛ a dɛ mi.” 4 Kɛkɛ nɛ Israel bi ɔmɛ je Baal ɔmɛ kɛ Ashtoret amaga amɛ kɛ je a kpɛti nɛ a sɔmɔ Yehowa pɛ.
5 Kɛkɛ nɛ Samuel de ke: “Nyɛ ya bua Israel tsuo nya ngɛ Mizpa, nɛ ma da nyɛ nane mi kɛ sɔle ha Yehowa.” 6 Lɔ ɔ he ɔ, a ya bua a he nya ngɛ Mizpa, nɛ a sa nyu ngɛ vu mi, nɛ a plɛ pue si ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ a ha hwɔ jamɛ a ligbi ɔ. A de ngɛ lejɛ ɔ ke: “Wa pee yayami kɛ si Yehowa.” Nɛ Samuel bɔni sɔmɔmi kaa Israel bi ɔmɛ a kojolɔ ngɛ Mizpa.
7 Benɛ Filisti bi ɔmɛ nu kaa Israel bi ɔmɛ ya bua a he nya ngɛ Mizpa a, Filisti ma nɔ yeli ɔmɛ kuɔ kɛ ya tua Israel. Benɛ Israel bi ɔmɛ nu he ɔ, a ye Filisti bi ɔmɛ gbeye. 8 Lɔ ɔ he ɔ, Israel bi ɔmɛ de Samuel ke: “Yaa nɔ nɛ o tsɛ Yehowa wa Mawu ɔ nɛ e ba ye bua wɔ, nɛ́ e he wa yi wami kɛ je Filisti bi ɔmɛ a dɛ mi.” 9 Kɛkɛ nɛ Samuel ngɔ jijɔ bi nɛ ngɛ nyɔ nya, nɛ e kɛ sã sami afɔle ha Yehowa; nɛ Samuel da Israel bi ɔmɛ a nane mi kɛ tsɛ Yehowa kaa e ba ye bua mɛ, nɛ Yehowa he lɛ nɔ. 10 Benɛ Samuel ngɛ sami afɔle ɔ sãe ɔ, Filisti bi ɔmɛ hɛ mɛ kɛ ba konɛ a kɛ Israel nɛ ba hwu ta. Kɛkɛ nɛ Yehowa ha nɛ hiɔwe si wawɛɛ jamɛ a ligbi ɔ kɛ wo Filisti bi ɔmɛ, nɛ e ha nɛ a lulu, nɛ a ye a nɔ kunimi ngɛ Israel hɛ mi. 11 Kɛkɛ nɛ Israel nyumu ɔmɛ je kpo kɛ je Mizpa, nɛ a fiee Filisti bi ɔmɛ a se, nɛ a gbe mɛ hluu kɛ ya su Bet Kar woyi je tɔɔ. 12 Lɔ ɔ se ɔ, Samuel ngɔ tɛ ko, nɛ e kɛ ma si ngɛ Mizpa kɛ Yeshana a kpɛti, nɛ e wo lɛ biɛ ke Ebenezer,* ejakaa e de ke: “Yehowa ye bua wɔ kɛ ba si amlɔ nɛ ɔ.” 13 Lɔ ɔ he ɔ, a ba Filisti bi ɔmɛ si, nɛ a bɛ Israel zugba kpɔ ɔ mi hu; nɛ ngɛ Samuel be ɔ mi tsuo ɔ, Yehowa ya nɔ nɛ e te si kɛ wo Filisti bi ɔmɛ. 14 Jehanɛ se hu ɔ, Filisti bi ɔmɛ kpale mahi nɛ a kpɔ̃ ngɛ Israel bi ɔmɛ a dɛ ɔ kɛ ha mɛ, kɛ je Ekron kɛ ya si Gat, nɛ Israel bi ɔmɛ kpale ngɔ a zugba kpɔ ɔ ngɛ Filisti bi ɔmɛ a dɛ.
Tue mi jɔmi hu ba Israel bi ɔmɛ kɛ Amor bi ɔmɛ a kpɛti.
15 Samuel ya nɔ nɛ e kojo Israel e wami ligbi ɔmɛ tsuo. 16 Daa jeha a, e hiaa blɔ kɛ bɔleɔ si kɛ yaa Betel, Gilgal, kɛ Mizpa, nɛ e kojoɔ Israel ngɛ ma nɛ ɔmɛ tsuo a mi. 17 Se e kpaleɔ kɛ yaa Rama, ejakaa lejɛ ɔ nɛ e we ngɛ, nɛ e kojoɔ Israel ngɛ lejɛ ɔ hulɔ. E ma afɔle sami la tɛ ngɛ lejɛ ɔ ha Yehowa.
8 Benɛ Samuel bwɔ ɔ, e wo e binyumu ɔmɛ kojoli ha Israel. 2 E kekleekle binyumu ɔ biɛ ji Yoel, nɛ enyɔne ɔ biɛ ji Abiya; a ji kojoli ngɛ Beersheba. 3 Se e binyumu ɔmɛ nyɛɛ we e blɔ ɔmɛ a nɔ; a hɛ tsuɔ, a heɔ nyɔ mi ní, nɛ a yi dami sane.
4 Pee se ɔ, Israel nikɔtɔma amɛ tsuo bua a he nya kɛ ba Samuel ngɔ ngɛ Rama. 5 A ba de lɛ ke: “Hyɛ! O bwɔ, se o binyumu ɔmɛ nyɛɛ we o blɔ ɔmɛ a nɔ. Amlɔ nɛ ɔ, moo wo matsɛ ha wɔ, konɛ e kojo wɔ kaa bɔ nɛ e ngɛ ngɛ ma kpa amɛ a mi ɔ.” 6 Se e ngɔɛ Samuel nya* benɛ a de ke: “Ha wɔ matsɛ nɛ́ e kojo wɔ” ɔ. Kɛkɛ nɛ Samuel sɔle ha Yehowa, 7 nɛ Yehowa de Samuel ke: “Moo bu nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ni ɔmɛ de mo ɔ tue; ejakaa pi mo nɛ a kua, imi mohu lɛ a kua kaa a matsɛ. 8 A ngɛ pee kaa bɔ nɛ a pee kɛ je ligbi nɛ i ngɔ mɛ kɛ je Egipt kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ; a ya nɔ nɛ a ngɛ mi kuae nɛ a ngɛ mawu kpahi sɔmɔe, nɛ jã ji bɔ nɛ a ngɛ mo pee ɔ nɛ. 9 Amlɔ nɛ ɔ, moo bu mɛ tue. Se e sa nɛ o bɔ mɛ kɔkɔ veveeve; tsɔɔ mɛ níhi nɛ matsɛ nɛ e maa ye a nɔ ɔ ngɛ he blɔ kaa e biɔ ngɛ a dɛ.”
10 Lɔ ɔ he ɔ, Samuel bɔ ni ɔmɛ nɛ a ngɛ lɛ dee ke e wo matsɛ ha mɛ ɔ munyuhi tsuo nɛ Yehowa tu ɔ. 11 E de ke: “Níhi nɛ matsɛ nɛ e maa ye nyɛ nɔ ɔ ngɛ he blɔ kaa e biɔ ngɛ nyɛ dɛ ji nɛ ɔmɛ nɛ: E maa ngɔ nyɛ binyumu ɔmɛ, nɛ e kɛ mɛ maa wo e ta zugba lɛhi a mi, nɛ e maa pee mɛ e we okpɔngɔ nɔ hili, nɛ a ti ni komɛ maa tu fo ngɛ e ta zugba lɛ ɔmɛ a hɛ mi. 12 Nɛ e maa hla nihi kɛ da nimli akpehi a nya, kɛ nihi kɛ da nimli nyingmi enuɔɔnuɔ a nya, nɛ a ti ni komɛ ma hu ngmɔ ha lɛ, ni komɛ ma kpa ní ha lɛ, nɛ ni komɛ maa pee ta hwumi níhi kɛ ta zugba lɛhi a he níhi ha lɛ. 13 E maa ngɔ nyɛ biyi ɔmɛ kɛ pee nu futuli,* ní hooli, kɛ abolo sali. 14 E maa ngɔ nyɛ ngmɔhi nɛ a hi pe kulaa a, nyɛ wai ngmɔ ɔmɛ, kɛ nyɛ oliv ngmɔ ɔmɛ ngɛ nyɛ dɛ, nɛ e kɛ ma ha e sɔmɔli. 15 E maa ngɔ nyɛ ngma kɛ nyɛ wai ngmɔ ɔmɛ a mi dlami nyɔngmanyɔngma mi kakaaka, nɛ e kɛ ma ha e matsɛ we ɔ mi nikɔtɔma amɛ kɛ e sɔmɔli ɔmɛ. 16 Nɛ e maa ngɔ nyɛ sɔmɔli ɔmɛ kɛ nyɛ mawayi ɔmɛ, nyɛ lohwe lɛlɛɛ ɔmɛ nɛ a hi pe kulaa a, kɛ nyɛ teji ɔmɛ, nɛ e kɛ mɛ ma tsu lɛ nitsɛ e ní tsumi. 17 E maa ngɔ nyɛ to kuu ɔmɛ a mi dlami nyɔngmanyɔngma mi kakaaka, nɛ nyɛ maa pee e sɔmɔli. 18 Ligbi ko maa su nɛ nyɛ ma fo ya ngɛ matsɛ nɛ nyɛ hla kɛ ha nyɛ he ɔ he je, se jamɛ a ligbi ɔ, Yehowa be nyɛ nya mi poe.”
19 Se ni ɔmɛ bui nɔ́ nɛ Samuel de mɛ ɔ tue, nɛ a de lɛ ke: “Dɛbi, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, wa suɔ nɛ wa ná matsɛ nɛ e ye wa nɔ. 20 Kɛkɛ ɔ, wa maa pee kaa je ma kpa amɛ tsuo, nɛ wa matsɛ ɔ maa kojo wɔ, nɛ e maa nyɛɛ wa hɛ mi, nɛ e maa hwu wa ta amɛ ha wɔ.” 21 Benɛ Samuel nu munyuhi tsuo nɛ ni ɔmɛ tu ɔ, e ya tĩ mi kɛ tsɔɔ Yehowa nɛ e nu. 22 Yehowa de Samuel ke: “Moo bu mɛ tue, nɛ o wo matsɛ ha mɛ nɛ e ye a nɔ.” Kɛkɛ nɛ Samuel de Israel nyumu ɔmɛ ke: “Nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ kpale kɛ ho e ma mi ya.”
9 Nyumu ko hi Benyamin nɛ a tsɛɛ lɛ ke Kish, Benyamin no ji lɛ, nɛ e ji niatsɛ kpanaa. E tsɛ ji Abiel, Abiel tsɛ ji Zeror, Zeror tsɛ ji Bekorat, nɛ Bekorat tsɛ ji Afia. 2 E ngɛ binyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Saul, e ji niheyo nɛ e he ngɛ fɛu, nyumu ko be Israel bi ɔmɛ a kpɛti nɛ e he ngɛ fɛu pe lɛ. E ka pe ni ɔmɛ tsuo, e konɔ pɛ nɛ a kami su.
3 Benɛ Saul tsɛ Kish teji yi ɔmɛ laa a, Kish de e binyumu Saul ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ngɔ tsɔli ɔmɛ a kpɛti nɔ kake kɛ piɛɛ o he nɛ nyɛ ya hla teji ɔmɛ.” 4 A ya gu Efraim yoku ɔmɛ a nɔ kɛ ya gu Shalisha zugba a nɔ, se a nɛ mɛ. A pue nɔ kɛ ya gu Shaalim zugba a nɔ, se teji ɔmɛ be lejɛ ɔ. A ya gu Benyamin bi ɔmɛ a zugba a nɔ tsuo, se a nɛ mɛ.
5 A ba hia si ngɛ Zuf zugba a nɔ, nɛ Saul de e tsɔlɔ nɛ piɛɛ e he ɔ ke: “Moo ba, ha nɛ waa kpale wa se, konɛ ye tsɛ ɔ nɛ ko ba bɔni tsui yemi ngɛ wa he mohu pe teji ɔmɛ.” 6 Se tsɔlɔ ɔ he nɔ ke: “Hyɛ, Mawu nɔmlɔ ko ngɛ ma nɛ ɔ mi, nyumu ko nɛ a buɔ lɛ saminya. Nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e deɔ ɔ baa mi pɛpɛɛpɛ. Ha nɛ waa ya lejɛ ɔ piɔ. Eko ɔ, e ma nyɛ maa tsɔɔ wɔ he nɛ waa gu.” 7 Kɛkɛ nɛ Saul de e tsɔlɔ ɔ ke: “Ke wa ya a, mɛni wa ma ya ha nyumu ɔ? Abolo ko be wa baagi ɔmɛ a mi; nɔ́ ko be nɛ wa maa ngɔ kɛ ya ke anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ. Mɛni wa ngɛ?” 8 Enɛ ɔ he ɔ, tsɔlɔ ɔ ha Saul heto ekohu ke: “Hyɛ! I hɛɛ sika hiɔ shekel* nɛ a gba mi eywiɛ mi kake ngɛ ye dɛ. Ma ngɔ kɛ ya ha anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ, nɛ e maa tsɔɔ wɔ he nɛ waa gu.” 9 (Blema ngɛ Israel ɔ, ke nɔ ko yaa hla Mawu se blɔ ɔ, nɔ́ nɛ e deɔ ji: “Ba nɛ waa ho ní nalɔ ɔ ngɔ ya.” Ejakaa nɔ nɛ a tsɛɛ lɛ ke gbalɔ mwɔnɛ ɔ, blema a, a tsɛɛ lɛ ke ní nalɔ.) 10 Kɛkɛ nɛ Saul de e tsɔlɔ ɔ ke: “Nɔ́ nɛ o de ɔ da. Ha nɛ waa ho.” Lɔ ɔ he ɔ, a ho ma nɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ ngɛ mi ɔ mi ya.
11 Benɛ a ngɛ yoku ɔ kuɔe kɛ yaa ma a mi ɔ, a kɛ yihewi komɛ kpe nɛ a je kpo kɛ yaa konɛ a ya sa nyu. Lɔ ɔ he ɔ, a bi mɛ ke: “Anɛ ní nalɔ ɔ ngɛ hiɛ ɔ lo?” 12 A ha heto ke: “Ee, e ngɛ hiɛ ɔ. Hyɛ, e ngɛ nyɛ hɛ mi nɔuu. Nyɛ he nɛ sɔ, ejakaa e ba ma a mi mwɔnɛ ɔ, akɛnɛ mwɔnɛ ɔ, ni ɔmɛ maa sã afɔle ngɛ he nɛ ya hiɔwe* ɔ he je. 13 Ke nyɛ ná nɛ nyɛ su ma a mi pɛ ɔ, nyɛ maa na lɛ loko e maa kuɔ kɛ ya he nɛ ya hiɔwe ɔ nɛ e ya ye ní. Ni ɔmɛ be ní yee kɛ yaa si be nɛ e maa ba, ejakaa lɛ nɛ e jɔɔ afɔle ɔ nɔ. Ke e ná nɛ e pee jã pɛ ɔ, ni nɛmɛ nɛ a fɔ mɛ nine ɔ ma nyɛ maa ye ní. Lɔ ɔ he ɔ, nyɛɛ kuɔ kɛ ya amlɔ nɔuu, nɛ nyɛ maa na lɛ.” 14 Nɛ a kuɔ kɛ ho ma a mi ya. Benɛ a su ma a mi ɔ, o nɛ Samuel nɛ e je kpo kɛ ma konɛ e kɛ mɛ nɛ ba kpe nɛ́ a kuɔ kɛ ho he nɛ ya hiɔwe ɔ ya.
15 Ligbi nɛ e nɔ jena Saul maa ba a, Yehowa wo Samuel tue nɔ ke: 16 “Hwɔɔ maa pee be nɛ ɔ mi ɔ, ma tsɔ nyumu ko kɛ je Benyamin zugba a nɔ kɛ ba o ngɔ. Pɔɔ lɛ nu kaa ye ma Israel ɔ hɛ mi nyɛɛlɔ, nɛ e ma he ye we bi ɔmɛ a yi wami kɛ je Filisti bi ɔmɛ a dɛ mi. Ejakaa i na amanehlu nɛ ye we bi ɔmɛ ngɛ nae ɔ, nɛ ya nɛ a ngɛ foe ɔ ba su ye ngɔ.” 17 Benɛ Samuel na Saul ɔ, Yehowa de lɛ ke: “Nyumu ɔ nɛ i de mo kaa e maa hyɛ ye we bi ɔmɛ a nɔ* ɔ ji nɛ ɔ nɛ.”
18 Jehanɛ ɔ, Saul su Samuel he ngɛ agbo ɔ nya nɛ e bi lɛ ke: “I kpa mo pɛɛ, mo de mi, jije ní nalɔ ɔ we mi ngɛ?” 19 Samuel ha Saul heto ke: “Imi ji ní nalɔ ɔ nɛ. Moo sɛ ye hlami nɛ o kuɔ kɛ ho he nɛ ya hiɔwe ɔ ya, nɛ mwɔnɛ ɔ, nyɛɛ kɛ mi maa ye ní. Ma wo mo blɔ mɔtu, nɛ ma de mo níhi nɛ o suɔ kaa o maa le ɔ tsuo.* 20 Teji ɔmɛ nɛ a laa mwɔnɛ ɔ ji ligbi etɛ ɔ, koo hao ngɛ a he, ejakaa a na mɛ. Nɛ níhi tsuo nɛ a he jua wa ngɛ Israel ɔ, mɛnɔ níhi? Anɛ pi mo kɛ o tsɛ we ɔ tsuo nyɛ níhi lo?” 21 Kɛkɛ nɛ Saul ha heto ke: “Anɛ pi Benyamin, Israel wɛtso nyafii pe kulaa a mi no ji mi, nɛ pi ye weku ɔ ji weku nyafii pe kulaa ngɛ Benyamin wɛtso ɔ mi lo? Lɛɛ mɛni he je mɔ nɛ o kɛ mi ngɛ munyu tue kikɛ nɛ ɔ?”
22 Kɛkɛ nɛ Samuel ngɔ Saul kɛ e tsɔlɔ ɔ, nɛ e kɛ mɛ ba ní yemi asa a nɔ, nɛ e ha mɛ nikɔtɔmahi a blɔ he ngɛ ni nɛmɛ nɛ a fɔ mɛ nine kɛ ba a a kpɛti; nyumuhi maa pee 30 lɛ a ngɛ lejɛ ɔ. 23 Samuel de ní hoolɔ ɔ ke: “Yaa ngɔ lo kpɔ ɔ nɛ i kɛ ha mo nɛ i de mo ke, ‘Ngɔɔ kɛ to’ ɔ kɛ ba.” 24 Kɛkɛ nɛ ní hoolɔ ɔ wo lohwe ɔ nɛ a kɛ sã afɔle ɔ fiɔ ɔ kɛ nɔ́ nɛ ngɛ nɔ ɔ, nɛ e kɛ ma Saul hɛ mi. Nɛ Samuel de ke: “Nɔ́ nɛ a kɛ to ɔ, lɔ ɔ nɛ a kɛ ma o hɛ mi ɔ nɛ. Moo ye, ejakaa a kɛ to ha mo kɛ ha be nɛ ɔ. Ejakaa i de mɛ ke, ‘I fɔ nibwɔhi nine.’” Lɔ ɔ he ɔ, Saul kɛ Samuel ye ní jamɛ a ligbi ɔ. 25 Kɛkɛ nɛ a kple kɛ je he nɛ ya hiɔwe ɔ kɛ ho ma a mi ya, nɛ e ya nɔ nɛ e kɛ Saul tu munyu ngɛ tsu ko yi mi. 26 A te si mla, nɛ benɛ je na a, Samuel tsɛ Saul ngɛ tsu ɔ yi mi, nɛ e de ke: “Dla konɛ ma wo mo blɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, Saul dla nɛ e kɛ Samuel tsuo ho kpo ɔ nya ya. 27 Benɛ a ngɛ kplee kɛ yaa ma a nya a, Samuel de Saul ke: “Mo de o tsɔlɔ ɔ nɛ e sɛ wa hlami, se moo lɛɛ moo da si, konɛ ma ha nɛ o nu sɛ gbi nɛ je Mawu ngɔ ɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, tsɔlɔ ɔ sɛ a hlami.
10 Kɛkɛ nɛ Samuel ngɔ nu kɛ tɔ, nɛ e plɛ nu ɔ kɛ pue Saul yi mi. E fiɔ Saul nya he* nɛ e de lɛ ke: “Anɛ Yehowa pɔɛ mo nu kaa hɛ mi nyɛɛlɔ ngɛ e weto ní ɔ nɔ lo? 2 Ke o je ye he mwɔnɛ ɔ, o ma ya na nyumu enyɔ komɛ ngɛ Rahel yɔkɔ ɔ kasa nya ngɛ Benyamin zugba kpɔ ɔ mi ngɛ Zelza, nɛ a ma de mo ke, ‘A na teji ɔmɛ nɛ o je kpo kɛ ya ngɛ mɛ hlae ɔ, se amlɔ nɛ ɔ, o tsɛ ɔ hɛ je teji ɔmɛ a nɔ nɛ e ngɛ tsui yee ngɛ nyɛ he. E ngɛ dee ke: “Mɛni e sa kaa ma pee ngɛ ye binyumu ɔ he?”’ 3 Moo je lejɛ ɔ nɛ o tsa nɔ kɛ yaa si be nɛ o ma ya su tso ngua a nɛ ngɛ Tabor ɔ he, kɛkɛ ɔ, o kɛ nyumuhi etɛ nɛ a ngɛ kuɔe kɛ yaa anɔkuale Mawu ɔ ngɔ ngɛ Betel ɔ maa kpe ngɛ lejɛ ɔ. Nɔ kake hɛɛ apletsi bimɛ etɛ, nɔ kake hɛɛ abolo etɛ, nɛ nɔ kake hu hɛɛ wai kɛ tɔ ngua ko. 4 A ma bi mo bɔ nɛ o he mi ngɛ ha, nɛ a ma ha mo abolo enyɔ. E sa nɛ o ngɔ abolo nɛ a ma ha mo ɔ. 5 Lɔ ɔ se ɔ, o ma ba su anɔkuale Mawu ɔ kpongu ɔ nɔ, he nɛ Filisti bi ɔmɛ a tabo ɔ ngɛ ɔ. Ke o ba su ma a mi ɔ, o kɛ gbali a kuu ko nɛ a ngɛ kplee kɛ je he nɛ ya hiɔwe* ɔ maa kpe, nɛ ke a ngɛ gbae ɔ, a maa fia kpã saku kɛ akasawa, nɛ a ma kpa bɛ, nɛ a maa fia saku kɛ nyɛɛ a hɛ mi. 6 Yehowa mumi ɔ maa wo mo he wami, nɛ o maa piɛɛ a he kɛ gba, nɛ o ma tsake kɛ pee nɔmlɔ kpa. 7 Ke okadi nɛ ɔmɛ ba mi ɔ, moo pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o ma nyɛ maa pee, ejakaa anɔkuale Mawu ɔ kɛ mo ngɛ. 8 Lɔ ɔ se ɔ, mo kple kɛ sɛ ye hlami kɛ ho Gilgal ya, nɛ ma kple kɛ ba o ngɔ ngɛ lejɛ ɔ, nɛ ma ba sã sami afɔlehi kɛ tue mi jɔmi afɔlehi. E sa nɛ o mlɛ ngɛ lejɛ ɔ ligbi kpaago, kɛ yaa si be nɛ ma ba o ngɔ. Lɔ ɔ se ɔ, ma ha nɛ o maa le nɔ́ nɛ e sa kaa o pee.”
9 Benɛ Saul plɛ e he nɛ e maa je Samuel he pɛ, nɛ Mawu bɔni e tsui tsakemi konɛ e pee kaa nɔmlɔ kpa, nɛ okadi nɛ ɔmɛ tsuo ba mi jamɛ a ligbi ɔ. 10 Kɛkɛ nɛ a je lejɛ ɔ kɛ ho kpongu ɔ nɔ ya, nɛ gbali a kuu ko kɛ lɛ kpe. Oya nɔuu nɛ Mawu mumi ɔ wo lɛ he wami, nɛ e bɔni gbami ngɛ a kpɛti. 11 Benɛ nihi tsuo nɛ a le lɛ momo ɔ na lɛ nɛ e kɛ gbali ɔmɛ ngɛ gbae ɔ, a bi a sibi ke: “Mɛni ba Kish binyumu ɔ nɔ? Anɛ Saul hu piɛɛ gbali ɔmɛ a he lo?” 12 Kɛkɛ nɛ nyumu ko nɛ je lejɛ ɔ bi ke: “Se mɛnɔ ji a tsɛ?” Lɔ ɔ he ɔ, enɛ ɔ ba pee nɔ́ nɛ nihi pɔɔ demi* ke: “Anɛ Saul hu piɛɛ gbali ɔmɛ a he lo?”
13 Benɛ e gba ta a, e ba su he nɛ ya hiɔwe ɔ. 14 Pee se ɔ, Saul tsɛ ɔ nyɛminyumu ɔ bi e kɛ e tsɔlɔ ɔ ke: “Jije nyɛ je?” Nɛ e de ke: “Wa ya hla teji ɔmɛ, se wa na kaa a be lejɛ ɔ, lɔ ɔ he ɔ, wa ya Samuel ngɔ.” 15 Saul tsɛ ɔ nyɛminyumu ɔ bi ke: “I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛ de mi, mɛni Samuel de nyɛ?” 16 Saul ha e tsɛ ɔ nyɛminyumu ɔ heto ke: “E de wɔ ke a na teji ɔmɛ momo.” Se Saul de we lɛ nɔ́ nɛ Samuel de kɛ kɔ matsɛ yemi ɔ he ɔ.
17 Kɛkɛ nɛ Samuel tsɛ ni ɔmɛ nɛ a ba bua a he nya ngɛ Yehowa hɛ mi ngɛ Mizpa, 18 nɛ e de Israel bi ɔmɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Imi ji nɔ nɛ ngɔ Israel kɛ je Egipt kɛ ba, nɛ imi ji nɔ nɛ kpɔ̃ nyɛ kɛ je Egipt dɛ mi kɛ matsɛ yemihi tsuo nɛ a ngɛ nyɛ yi mi wae ɔ a dɛ mi. 19 Se mwɔnɛ ɔ, nyɛ kua nyɛ Mawu ɔ, nɔ nɛ he nyɛ yi wami kɛ je nyɛ haomi ɔmɛ kɛ nyɛ nɔ́ nami ɔmɛ a mi ɔ, nɛ nyɛ de ke: “Dɛbi, e sa nɛ o wo matsɛ ha wɔ nɛ e ye wa nɔ.” Amlɔ nɛ ɔ, nyɛɛ da si wɛtso nya wɛtso nya, kɛ weku nya weku nya* ngɛ Yehowa hɛ mi.’”
20 Nɛ Samuel ha nɛ Israel wɛtso ɔmɛ tsuo hɛ mɛ kɛ ba, nɛ a hla Benyamin wɛtso ɔ. 21 Lɔ ɔ se ɔ, e ha nɛ Benyamin wɛtso ɔ hɛ mɛ kɛ ba ngɛ weku nya weku nya, nɛ a hla Matri bi ɔmɛ a weku ɔ. Nyagbe ɔ, a hla Saul, Kish binyumu ɔ. Se benɛ a ya ngɛ lɛ hlae ɔ, a nɛ lɛ. 22 Lɔ ɔ he ɔ, a bi Yehowa ke: “Anɛ nyumu ɔ ba hiɛ ɔ lo?” Yehowa ha heto ke: “Nyɛ nɛ lɛ nɛ e ya laa e he ngɛ tlomi ɔmɛ a kpɛti.” 23 Enɛ ɔ he ɔ, a tu fo nɛ a ya ngɔ lɛ kɛ je lejɛ ɔ kɛ ba. Benɛ e ba da si ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti ɔ, e ka pe ni ɔmɛ tsuo, e konɔ pɛ nɛ a kami su. 24 Samuel de ni ɔmɛ tsuo ke: “Anɛ nyɛ na nɔ nɛ Yehowa hla a lo, tse nyɛ na kaa nɔ ko be nɛ e ngɛ kaa lɛ ngɛ ni ɔmɛ tsuo a kpɛti?” Nɛ ni ɔmɛ tsuo bɔni ngmlaa kpami ke: “Matsɛ ɔ se nɛ kɛ!”
25 Samuel de ni ɔmɛ níhi nɛ matsɛ ɔ ngɛ he blɔ kaa e biɔ ngɛ a dɛ ɔ, nɛ e ngma kɛ wo womi ko mi, nɛ e kɛ ya fɔ Yehowa hɛ mi. Kɛkɛ nɛ Samuel wo ni ɔmɛ tsuo blɔ, nɛ nɔ fɛɛ nɔ je kɛ ho e we mi ya. 26 Saul hu je kɛ ho e we mi ya ngɛ Gibea, nɛ tatsɛmɛ nɛ Yehowa ta a tsui he ɔ piɛɛ e he kɛ ho. 27 Se yaka nyumu komɛ de ke: “Kɛ nɔ nɛ ɔ ma plɛ kɛ he wa yi wami kɛɛ?” Lɔ ɔ he ɔ, a gbe e he guɛ, nɛ a ba ha we lɛ nike ní ko. Se e de we nɔ́ ko ngɛ lɔ ɔ he.*
11 Lɔ ɔ se ɔ, Nahash, Amon no ɔ kuɔ kɛ ba, nɛ e ba to si konɛ e kɛ Yabesh nɛ ngɛ Gilead ɔ nɛ hwu ta. Yabesh nyumu ɔmɛ tsuo de Nahash ke: “O kɛ wɔ nɛ so, nɛ wa ma sɔmɔ mo.” 2 Nahash, Amon no ɔ de mɛ ke: “Loko i kɛ nyɛ maa so ɔ, ja nyɛ pee nɔ́ nɛ ɔ: ja a ta nyɛ tsuo nyɛ hiɔ nɔ hɛngmɛ ɔmɛ. Ma pee nɔ́ nɛ ɔ kɛ pue Israel tsuo hɛ mi si.” 3 Yabesh nikɔtɔma amɛ ha lɛ heto ke: “Ha wɔ ligbi kpaago konɛ wa nyɛ nɛ waa tsɔ tsɔli kɛ ya Israel zugba a nɔ tsuo. Kɛkɛ ɔ, ke nɔ ko be nɛ ma kpɔ̃ wɔ ɔ, lɛɛ wa ma ha yi.” 4 Pee se ɔ, tsɔli ɔmɛ ba Saul ma Gibea a mi, nɛ a tu munyu nɛ ɔmɛ nɛ ni ɔmɛ nu, nɛ ni ɔmɛ tsuo fo ya boboobo.
5 Se Saul nyɛɛ e lohwe lɛlɛɛ ɔmɛ a se kɛ je ngmɔ mi kɛ ma, nɛ Saul bi ke: “Mɛni ngɛ ni ɔmɛ pee? Mɛni he je nɛ a ngɛ ya foe ɔ?” Nɛ a bɔ lɛ Yabesh nyumu ɔmɛ a sane ɔ. 6 Benɛ Saul nu munyu nɛ ɔmɛ ɔ, Mawu mumi ɔ wo lɛ he wami, nɛ e mi mi fu wawɛɛ nitsɛ. 7 Lɔ ɔ he ɔ, e ngɔ na ku enyɔ nɛ e poo a mi kpɔ nya kpɔ nya, nɛ e tsɔ tsɔli nɛ a kɛ ya Israel zugba a nɔ tsuo, nɛ e de ke: “Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e be Saul kɛ Samuel a se nyɛɛe ɔ, e sa nɛ e hyɛ blɔ kaa a maa pee e nahi kikɛ nɛ ɔ!” Kɛkɛ nɛ Yehowa he gbeye pue ni ɔmɛ a nɔ nɛ a pee kake kɛ je kpo kɛ ba.* 8 Kɛkɛ nɛ e kane mɛ ngɛ Bezek, nɛ e ná Israel nyumuhi 300,000 kɛ Yuda nyumuhi 30,000. 9 Jehanɛ ɔ, a de tsɔli ɔmɛ nɛ a ba a ke: “Nɔ́ nɛ nyɛ ya de nyumuhi nɛ a ngɛ Yabesh nɛ ngɛ Gilead ɔ ji nɛ ɔ nɛ, ‘Hwɔɔ ke pu ɔ nya wa a, a ma he nyɛ yi wami.’” Kɛkɛ nɛ tsɔli ɔmɛ ba nɛ a ba bɔ Yabesh nyumu ɔmɛ amaniɛ, nɛ a bua jɔ kɛ be nɔ. 10 Lɔ ɔ he ɔ, Yabesh nyumu ɔmɛ de ke: “Hwɔɔ ɔ, wa ma ha yi, konɛ nyɛɛ pee wɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ nyɛ susu kaa e hi ngɛ nyɛ hɛ mi.”
11 E nɔ jena a, Saul gba ni ɔmɛ a mi ngɔ wo kuu etɛ mi, nɛ mɔtu hwɔɔmi be* ɔ, a ya sɛ sito he ɔ kpɛti nɛ a gbe Amon bi ɔmɛ hluu kɛ ya si be nɛ pu nya wa. Ni nɛmɛ nɛ a yi na wami ɔ gbɛ fĩa, nɛ o be ni enyɔ nae nɛ a bla ngɛ he kake. 12 Kɛkɛ nɛ ni ɔmɛ de Samuel ke: “Mɛnɔmɛ nɛ a ngɛ dee ke, ‘Saul lɛ maa ye wa nɔ matsɛ lo?’ ɔ. Ngɔɔ nyumu ɔmɛ kɛ ha nɛ waa gbe mɛ.” 13 Se Saul de ke: “A ko gbe nyumu ko mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, ejakaa mwɔnɛ ɔ, Yehowa kpɔ̃ Israel.”
14 Pee se ɔ, Samuel de ni ɔmɛ ke: “Nyɛɛ ba nɛ waa ho Gilgal ya nɛ wa ya ma matsɛ yemi ɔ nɔ mi.” 15 Lɔ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ tsuo ho Gilgal ya, nɛ a ya wo Saul matsɛ ngɛ Gilgal, ngɛ Yehowa hɛ mi. Kɛkɛ nɛ a sã tue mi jɔmi afɔlehi ngɛ lejɛ ɔ, ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ Saul kɛ Israel nyumu ɔmɛ tsuo nya kɛ bua jɔmi babauu.
12 Nyagbenyagbe ɔ, Samuel de Israel tsuo ke: “Hyɛ, i pee níhi tsuo nɛ nyɛ bi mi ɔ,* nɛ i wo matsɛ ha nyɛ konɛ e ye nyɛ nɔ. 2 Amlɔ nɛ ɔ, matsɛ nɛ ngɛ nyɛ hɛ mi nyɛɛe ɔ ji nɛ ɔ nɛ! Imi lɛɛ i bwɔ nɛ ye yi bwɔmi hiɛ futaa, nɛ ye binyumuhi kɛ nyɛ ngɛ hiɛ ɔ, nɛ i nyɛɛ nyɛ hɛ mi kɛ je ye nihe mi hluu kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 3 Imi ji nɛ ɔ nɛ. Nyɛɛ po ye nya ngɛ Yehowa hɛ mi kɛ nɔ nɛ e pɔ lɛ nu ɔ hɛ mi: Mɛnɔ lɛ i kpɔ̃ e na ku aloo e teji ngɛ e dɛ hyɛ? Aloo mɛnɔ lɛ i fia lɛ ojo aloo i wa lɛ yi mi hyɛ? Mɛnɔ lɛ i he nyɔ mi ní ngɛ e dɛ kɛ plɛ sane hɛ mi bu si? Ke i pee jã a, ma to nyɛ nane mi.” 4 Kɛkɛ nɛ a de ke: “O fiɛ wɔ ojo, nɛ o wɛ wɔ yi mi, nɛ o ngɔɛ nɔ́ ko nɔ́ ko ngɛ wa ti nɔ ko dɛ hulɔ.” 5 Enɛ ɔ he ɔ, e de mɛ ke: “Yehowa ji ye we odase, nɛ nɔ nɛ e pɔ lɛ nu ɔ ji odase mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ kaa nyɛ nɛ nɔ́ yayami ko ngɛ ye he.”* Kɛkɛ nɛ a de ke: “Lɛ ji o we odase.”
6 Enɛ ɔ he ɔ, Samuel de ni ɔmɛ ke: “Yehowa, nɔ nɛ e kɛ Mose kɛ Aaron tsu ní, nɔ nɛ e ngɔ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ kɛ ba a, ji odase. 7 Amlɔ nɛ ɔ, nyɛɛ da si dii, nɛ ma kojo nyɛ ngɛ Yehowa hɛ mi ngɛ dami níhi tsuo nɛ Yehowa pee ha nyɛ kɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ ɔ he.
8 “Benɛ Yakob ba su Egipt nɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ bɔni Yehowa tsɛmi konɛ e ye bua mɛ ɔ, amlɔ nɔuu nɛ Yehowa tsɔ Mose kɛ Aaron konɛ a ya nyɛɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ a hɛ mi kɛ je Egipt, konɛ a ha nɛ a ba hi hiɛ ɔ. 9 Se a hɛ je Yehowa a Mawu ɔ nɔ, nɛ e jua mɛ kɛ wo Sisera, nɛ ji Hazor tabo ɔ nya dalɔ ɔ dɛ mi, kɛ Filisti bi ɔmɛ a dɛ mi, kɛ Moab matsɛ ɔ dɛ mi, nɛ a kɛ mɛ hwu ta. 10 Nɛ a tsɛ Yehowa konɛ e ye bua mɛ, nɛ a de ke, ‘Wa pee yayami, ejakaa wa je Yehowa he nɛ wa ya sɔmɔ Baal kɛ Ashtoret amaga amɛ; amlɔ nɛ ɔ, mo kpɔ̃ wɔ kɛ je wa he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi konɛ wa sɔmɔ mo.’ 11 Kɛkɛ nɛ Yehowa tsɔ Yerubaal, Bedan, Yefta kɛ Samuel, nɛ e kpɔ̃ nyɛ kɛ je nyɛ he nyɛli tsuo nɛ bɔle nyɛ ɔ a dɛ mi, konɛ nyɛ nyɛ nɛ nyɛɛ hi si slɔkee. 12 Benɛ nyɛ na kaa Nahash, Amon bi ɔmɛ a matsɛ ɔ ba tua nyɛ ɔ, nyɛ de mi si abɔ ke, ‘Dɛbi, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, wa suɔ kaa wa ma ná matsɛ nɛ e ye wa nɔ!’ pohu Yehowa nyɛ Mawu ɔ ji nyɛ Matsɛ. 13 Amlɔ nɛ ɔ, matsɛ nɛ jinɛ nyɛ ngɛ hlae, nɛ́ nyɛ bi ke a ha nyɛ ɔ ji nɛ ɔ nɛ. Hyɛ! Yehowa wo matsɛ konɛ e ye nyɛ nɔ. 14 Ke nyɛ maa ye Yehowa gbeye, nɛ nyɛ ma sɔmɔ lɛ, nɛ nyɛ maa bu e gbi tue, nɛ nyɛ maa ye Yehowa famihi a nɔ, nɛ nyɛɛ kɛ matsɛ nɛ ngɛ nyɛ nɔ yee ɔ tsuo maa nyɛɛ Yehowa nyɛ Mawu ɔ se ɔ, lɛɛ saminya. 15 Se ke nyɛ bui Yehowa gbi tue, nɛ nyɛ yi Yehowa fami ɔmɛ a nɔ ɔ, Yehowa maa te si* kɛ wo nyɛɛ kɛ nyɛ tsɛmɛ ɔmɛ. 16 Amlɔ nɛ ɔ, nyɛɛ da si dii nɛ nyɛɛ hyɛ nɔ́ ngua nɛ ɔ nɛ Yehowa ma peemi ngɛ nyɛ hɛ mi ɔ. 17 Anɛ pi hwiit kpami ligbi ji mwɔnɛ ɔ lo? Ma tsɛ Yehowa konɛ e ha nɛ hiɔwe nɛ si nɛ hiɔmi nɛ nɛ; kɛkɛ ɔ, nyɛ maa le nɛ nyɛ maa nu sisi kaa matsɛ nɛ nyɛ bi ke a wo ha nyɛ ɔ ji yayami nɛ nyɛ pee ngɛ Yehowa hɛ mi.”
18 Kɛkɛ nɛ Samuel tsɛ Yehowa, nɛ Yehowa ha nɛ hiɔwe si nɛ hiɔmi nɛ jamɛ a ligbi ɔ, nɛ enɛ ɔ ha nɛ ni ɔmɛ tsuo ye Yehowa kɛ Samuel gbeye wawɛɛ nitsɛ. 19 Nɛ ni ɔmɛ tsuo de Samuel ke: “Moo da o sɔmɔli ɔmɛ a nane mi kɛ sɔle ha Yehowa o Mawu ɔ, ejakaa wa sume nɛ wa gbo, ejakaa matsɛ nɛ wa bi ɔ ji yayami kpa nɛ wa pee kɛ piɛɛ wa yayami ɔmɛ tsuo a he.”
20 Lɔ ɔ he ɔ, Samuel de ni ɔmɛ ke: “Nyɛ ko ye gbeye. Niinɛ, nyɛ pee yayami nɛ ɔmɛ tsuo. Se nyɛɛ lɛɛ nyɛ ko kpa Yehowa se nyɛɛmi, mohu ɔ, nyɛ sɔmɔ Yehowa kɛ nyɛ tsui tsuo. 21 Nyɛ ko gba kɛ ya nyɛɛ lakpa mawuhi* nɛ a he be se nami nɛ a be nyɛe ma kpɔ̃ nɔ ɔ a se, ejakaa a ji amagahi nɛ a he be se nami.* 22 Yehowa biɛ ngua a he je ɔ, e be e we bi kuae, ejakaa Yehowa ngɔ kɛ fɔ lɛ nitsɛ e nɔ kaa e maa ngɔ nyɛ kɛ pee e we bi. 23 Imi lɛɛ i be yayami pee kɛ si Yehowa kɔkɔɔkɔ kaa ma kpa sɔlemi ha nyɛ. Ma ya nɔ nɛ ma tsɔɔ nyɛ ní ngɛ blɔ kpakpa kɛ blɔ nɛ da nɔ. 24 Nɔ́ pɛ nɛ nyɛɛ pee ji kaa nyɛɛ ye Yehowa gbeye nɛ nyɛ sɔmɔ lɛ kɛ nyɛ tsui tsuo ngɛ anɔkuale mi; nyɛ kai ní nguanguahi nɛ e pee ha nyɛ ɔ. 25 Se ke nyɛ je blɔ nɛ nyɛ pee yayami ɔ, e maa bɛɛ nyɛ kɛ je, nyɛɛ kɛ nyɛ matsɛ ɔ tsuo.”
13 Saul ye jeha . . .* benɛ a wo lɛ matsɛ ɔ, nɛ e ye Israel nɔ jeha enyɔ. 2 Saul hla nyumuhi 3,000 kɛ je Israel; nimli nɛ ɔmɛ a kpɛti nihi 2,000 kɛ Saul hi Mikmash kɛ Betel yoku ɔmɛ a nɔ, nɛ 1,000 kɛ Yonatan hi Gibea ngɛ Benyamin. E wo nihi nɛ piɛ ɔ blɔ kɛ ho, nɔ fɛɛ nɔ je kɛ ho e bo tsu mi ya. 3 Kɛkɛ nɛ Yonatan gbe Filisti bi ɔmɛ a tabo ɔ nɛ ngɛ Geba a, nɛ Filisti bi ɔmɛ nu he. Nɛ Saul ha nɛ a kpã titimati* kɛ kpa zugba a nɔ tsuo ke: “Hebri bi ɔmɛ nɛ a bu tue!” 4 Israel tsuo nu sane ɔ he kaa: “Saul gbe Filisti bi ɔmɛ a tabo ɔ, nɛ amlɔ nɛ ɔ, Israel bi ɔmɛ a he ngɛ fu jee kɛ ngɛ Filisti bi ɔmɛ woe.” Enɛ ɔ he ɔ, a tsɛ ni ɔmɛ ke a ba nyɛɛ Saul se ngɛ Gilgal.
5 Filisti bi ɔmɛ hu bua a he nya konɛ a kɛ Israel nɛ ya hwu ta, a hɛɛ ta zugba lɛhi 30,000, kɛ okpɔngɔ nɔ hili 6,000, kɛ ta buli nɛ a he hiɛ babauu nitsɛ kaa wo nya zia; nɛ a kuɔ kɛ ho nɛ a ya to si ngɛ Mikmash kɛ yaa Bet Aven puje he blɔ. 6 Nɛ Israel nyumu ɔmɛ na kaa a sɛ haomi mi, ejakaa a yi fĩ wawɛɛ; lɔ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ ya laa ngɛ tɛ puɔhi, muɔhi, tɛ sahi, zugba sisi tsuhi, kɛ muɔhi nɛ a toɔ nyu ngɛ mi ɔ a mi. 7 Hebri bi ɔmɛ ekomɛ po po Yordan Pa a kɛ ho Gad zugba a kɛ Gilead zugba a nɔ ya. Se loloolo ɔ, Saul ngɛ Gilgal, nɛ nihi nɛ a nyɛɛ e se ɔ tsuo he bɔni domi blibliibli. 8 E ya nɔ nɛ e mlɛ ligbi kpaago, kɛ ya si be nɛ Samuel to ɔ, se Samuel bɛ Gilgal, nɛ ni ɔmɛ ngɛ gbɛe kɛ ngɛ e he jee. 9 Nyagbenyagbe ɔ, Saul de ke: “Nyɛɛ ngɔ sami afɔle ɔ kɛ tue mi jɔmi afɔle ɔ ba ha mi.” Nɛ e sã sami afɔle ɔ.
10 Se benɛ e sã sami afɔle ɔ ta pɛ nɛ Samuel ba hia si. Lɔ ɔ he ɔ, Saul je kpo nɛ e kɛ lɛ ya kpe nɛ e jɔɔ lɛ. 11 Kɛkɛ nɛ Samuel bi lɛ ke: “Mɛni o pee nɛ ɔ?” Saul ha heto ke: “I na kaa ni ɔmɛ ngɛ gbɛe kɛ ngɛ ye he jee, nɛ o bɛ ngɛ be nɛ o to ɔ mi, nɛ Filisti bi ɔmɛ ngɛ a he nya buae ngɛ Mikmash. 12 Enɛ ɔ he ɔ, i de ye he ke, ‘Amlɔ nɛ ɔ, Filisti bi ɔmɛ ma kple kɛ ba tua mi ngɛ Gilgal, nɛ i bi we Yehowa yemi kɛ buami.’ Enɛ ɔ he ɔ, i na kaa e sa nɛ ma sã sami afɔle ɔ.”
13 Kɛkɛ nɛ Samuel de Saul ke: “O je kuasia. O bui kita nɛ Yehowa o Mawu ɔ wo mo ɔ tue. Kaa o bu tue ɔ, jinɛ Yehowa ko ha nɛ o matsɛ yemi ɔ ko ma si kpɛii ngɛ Israel kɛ ko ya neneene. 14 Se amlɔ nɛ ɔ, o matsɛ yemi ɔ se be kɛe. Yehowa ma hla nyumu ko nɛ e tsui suɔ, nɛ Yehowa ma ha nɛ e nyɛɛ e we bi ɔmɛ a hɛ mi, ejakaa o bui fami nɛ Yehowa fã mo ɔ tue.”
15 Kɛkɛ nɛ Samuel te si nɛ e kuɔ kɛ je Gilgal kɛ ho Gibea ya ngɛ Benyamin, nɛ Saul kane ni ɔmɛ; ni nɛmɛ nɛ a piɛ ngɛ e he ɔ, a yibɔ maa pee nyumuhi 600. 16 Saul, kɛ e binyumu Yonatan, kɛ nihi nɛ a piɛ ngɛ a he ɔ hi Geba ngɛ Benyamin, nɛ Filisti bi ɔmɛ ya to si ngɛ Mikmash. 17 Nɛ ní hali a kuu etɛ jeɔ Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ kɛ ya haa ní. Kuu kake kɛ e hɛ mi tsɔɔ gbɛjegbɛ nɛ yaa Ofra kɛ yaa Shual zugba a nɔ ɔ; 18 kuu kpa hu kɛ e hɛ mi tsɔɔ gbɛjegbɛ nɛ yaa Bet Horon ɔ; nɛ kuu etɛne ɔ kɛ e hɛ mi tsɔɔ gbɛjegbɛ nɛ yaa huzu ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ Zeboim dɔgba a nya kɛ yaa nga a nɔ ɔ.
19 Jehanɛ ɔ, dade ga ní tsulɔ ko be Israel zugba a nɔ tsuo, ejakaa Filisti bi ɔmɛ de ke: “Wa sume nɛ Hebri bi ɔmɛ nɛ a pee klaate ko aloo akplɔ ko.” 20 Lɔ ɔ he ɔ, Filisti bi ɔmɛ a ngɔ nɛ Israel bi ɔmɛ tsuo kpleɔ kɛ yaa nɛ a ya duɔɔ a na kpakplaahi, pikasihi, gbiɛhi, aloo ní kpami hahi a nya ngɛ. 21 Ke a duɔ na kpakplaahi, aloo pikasihi, aloo ní tsumi dadehi kɛ a nguɛ etɛɛtɛ, aloo gbiɛhi a nya, aloo a mia na tsɔmi tso kɛ e nya piɔpiɔɔpiɔ mi ɔ, a heɔ pim* kake. 22 Nɛ ngɛ ta hwumi ligbi ɔ nɔ ɔ, nihi nɛ a piɛɛ Saul kɛ Yonatan he ɔ, a ti nɔ ko nɔ ko hɛɛ we klaate ko aloo akplɔ ko; Saul kɛ e binyumu Yonatan pɛ lɛ a hɛɛ ta hwumi níhi.
23 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Filisti bi ɔmɛ a ta buli a kuu ko je kpo kɛ gu he nɛ a poɔ Mikmash dɔ nɛ mi kuɔ ɔ ngɛ ɔ.
14 Ligbi ko ɔ, Yonatan, Saul binyumu ɔ de e tsɔlɔ nɛ e hɛɛɔ e ta hwumi ní ɔmɛ ɔ ke: “Ba nɛ waa po mi kɛ ho Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ ya ngɛ se ɔ.” Se e de we e tsɛ ɔ. 2 Saul ngɛ Gibea ma a se ngɛ pomegranet* tso ɔ sisi ngɛ Migron, nɛ nyumuhi maa pee 600 piɛɛ e he. 3 (Nɛ Ahiya, nɛ ji Ikabod nyɛminyumu Ahitub binyumu ɔ hɛɛ efɔd ɔ. Ahitub tsɛ ji Finehas, nɛ Finehas tsɛ ji Eli, lɛ ji Yehowa we osɔfo nɛ hi Shilo ɔ.) Nɛ ni ɔmɛ li kaa Yonatan je. 4 Yonatan ngɛ mɔde bɔe kaa e maa po mi kɛ gu hehi nɛ tɛ sa enyɔ komɛ nɛ a ngɛ kaa lungu ɔ a ngɛ ɔ a kpɛ kɛ ya Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ; a tsɛɛ tɛ sa a kake ke Bozez, nɛ a tsɛɛ kake hu ke Sene. 5 Tɛ sa a kake ji titima ngɛ yiti je, nɛ e hɛ mi tsɔɔ Mikmash, nɛ kake ɔ hu ngɛ woyi je, nɛ e hɛ mi tsɔɔ Geba.
6 Lɔ ɔ he ɔ, Yonatan de e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke: “Ba nɛ waa po mi kɛ ho nyumu mɔmlɔtɔtsɛmɛ nɛ ɔmɛ a sito he ɔ ya. Eko ɔ, Yehowa maa hwu ha wɔ, ejakaa nɔ́ ko be nyɛe maa tsi Yehowa nya kaa e maa gu nihi babauu aloo nihi bɔɔ pɛ a nɔ kɛ he nihi a yi wami.” 7 Kɛkɛ nɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ de lɛ ke: “Moo pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o tsui ma de mo ke o pee. Moo gu he fɛɛ he nɛ o suɔ, nɛ ma nyɛɛ o se kɛ gu he fɛɛ he nɛ o tsui ma de mo ke o gu ɔ.” 8 Kɛkɛ nɛ Yonatan de ke: “Wa maa po mi kɛ ya jamɛ a nyumu ɔmɛ a ngɔ, nɛ wa ma ya je wa he kpo kɛ tsɔɔ mɛ. 9 Ke a de wɔ ke, ‘Nyɛɛ da si dii kɛ yaa si be nɛ wa maa ba nyɛ ngɔ!’ ɔ, wa maa da si ngɛ he nɛ wa ngɛ ɔ, nɛ wa be kuɔe kɛ ya a ngɔ. 10 Se ke a de ke, ‘Nyɛɛ kuɔ kɛ ba tua wɔ!’ ɔ, wa maa kuɔ kɛ ya, ejakaa Yehowa maa ngɔ mɛ kɛ wo wa dɛ mi. Enɛ ɔ maa pee okadi ha wɔ.”
11 Kɛkɛ nɛ mɛ ni enyɔ ɔmɛ tsuo a je a he kpo kɛ tsɔɔ Filisti bi ɔmɛ ngɛ a sito he ɔ. Filisti bi ɔmɛ de ke: “Hyɛ! Hebri bi ɔmɛ ngɛ kpo jee ngɛ muɔhi nɛ a ya laa a he ngɛ mi ɔ mi kɛ ma.” 12 Lɔ ɔ he ɔ, nyumu ɔmɛ nɛ a ngɛ sito he ɔ de Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke: “Nyɛɛ kuɔ kɛ ba wa ngɔ, nɛ wa maa tsɔɔ nyɛ juɛmi!” Amlɔ nɔuu ɔ, Yonatan de e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke: “Moo nyɛɛ ye se, ejakaa Yehowa maa ngɔ mɛ kɛ wo Israel dɛ mi.” 13 Kɛkɛ nɛ Yonatan kuɔ ngɛ e nine kɛ e nane nya, nɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ngɛ e se; nɛ Filisti bi ɔmɛ bɔni si nɔɔmi ngɛ Yonatan hɛ mi, nɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ngɛ mɛ gbee ngɛ e se. 14 Ngɛ kekle tuami nɛ Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ tua mɛ ɔ mi ɔ, a gbe nyumuhi maa pee 20 ngɛ zugba nɛ e kami ji eka fã nɔ.*
15 Kɛkɛ nɛ sawale nu ta buli nɛ a ngɛ sito he ɔ ngɛ nga a nɔ, kɛ ta buli nɛ a hwɔɔ ɔ tsuo, nɛ ní hali a kuu ɔmɛ po sawale nu mɛ. Zugba a bɔni mimiɛɛmi, nɛ Mawu ha nɛ sawale nu Filisti bi ɔmɛ. 16 Saul he buli nɛ a ngɛ Gibea ngɛ Benyamin ɔ na kaa basabasa peemi ɔ ngɛ gbɛe kɛ ngɛ he fɛɛ he yae.
17 Saul de nihi nɛ a piɛɛ e he ɔ ke: “I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛɛ kane ni ɔmɛ nɛ nyɛɛ hyɛ kaa mɛnɔ je wa kpɛti.” Benɛ a kane ni ɔmɛ ɔ, a na kaa Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ be lejɛ ɔ. 18 Kɛkɛ nɛ Saul de Ahiya ke: “Ngɔɔ anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ ba!” (Ejakaa jamɛ a be ɔ mi ɔ,* anɔkuale Mawu ɔ Daka a ngɛ Israel bi ɔmɛ a ngɔ.) 19 Nɛ be mi nɛ Saul kɛ osɔfo ɔ ngɛ munyu tue ɔ, basabasa peemi nɛ ngɛ nɔ yae ngɛ Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ mi ngɛ wae wawɛɛ. Kɛkɛ nɛ Saul de osɔfo ɔ ke: “Kpa nɔ́ nɛ o ngɛ pee ɔ.”* 20 Lɔ ɔ he ɔ, Saul kɛ nihi tsuo nɛ a piɛɛ e he ɔ bua a he nya nɛ a ho ta a ya, nɛ a ya na kaa Filisti bi ɔmɛ wo klaate nɔ ngɛ a sibi a nɔ, nɛ basabasa peemi ɔ nya wa wawɛɛ. 21 Jehanɛ se hu ɔ, Hebri bi ɔmɛ nɛ be ko nɛ be ɔ, a ya fĩ Filisti bi ɔmɛ a se nɛ a kɛ mɛ kuɔ kɛ ba sito he ɔ bɔni Israel ngɔ bami konɛ a ba je Saul kɛ Yonatan sisi. 22 Israel nyumu ɔmɛ tsuo nɛ a ya laa ngɛ Efraim yoku ɔmɛ a nɔ ɔ nu kaa Filisti bi ɔmɛ tu fo, nɛ mɛ hu a ba piɛɛ he kɛ fiee a se ngɛ ta a mi. 23 Lɔ ɔ he ɔ, Yehowa he Israel yi wami jamɛ a ligbi ɔ, nɛ a hwu ta a hluu kɛ ya su Bet Aven.
24 Se Israel nyumu ɔmɛ a yi fĩ jamɛ a ligbi ɔ, ejakaa Saul kã kita kɛ pue ni ɔmɛ a nɔ ke: “Nyumu nɛ maa ye ní* loko gbɔkuɛ maa su, aloo loko ma ye lue ngɛ ye he nyɛli ɔmɛ a nɔ ɔ, á gbiɛ lɛ!” Enɛ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ a ti nɔ ko nɔ ko yi nɔ́ ko.
25 Ni ɔmɛ* tsuo ba hue tso ɔ mi, nɛ a na hwo nɛ pueɔ si ngɛ zugba. 26 Benɛ ni ɔmɛ ba su hue tso ɔ mi ɔ, a na hwo nɛ ngɛ bee yɔɔ, se nɔ ko sɛ e nya eko, ejakaa a ngɛ gbeye yee ngɛ kita a he je. 27 Se Yonatan nui kaa e tsɛ ɔ kã kita kɛ pue ma a nɔ, lɔ ɔ he ɔ, e kpã e nine mi nɛ e ngɔ tso nɛ ngɛ e dɛ ɔ nya kɛ sɔ hwo gbaku ɔ mi. Benɛ e kɛ sa e nya a, e ná he wami ekohu.* 28 Kɛkɛ nɛ ni ɔmɛ a ti nɔ kake de ke: “O tsɛ ɔ kã ni ɔmɛ kita veveeve ke, ‘Nyumu nɛ maa ye ní mwɔnɛ ɔ, á gbiɛ lɛ!’ Lɔ ɔ he je nɛ pɔ tɔ ni ɔmɛ a he wawɛɛ ɔ nɛ.” 29 Se Yonatan de ke: “Ye tsɛ ɔ kɛ haomi agbo ba ni ɔmɛ a nɔ. Nɛ́ i sa ye nya hwo bɔɔ nɛ ɔ, hyɛ bɔ nɛ ye hɛngmɛ nɔ tsɔ ha. 30 Kaa ni ɔmɛ ye ta yibu ní nɛ a ná kɛ je a he nyɛli ɔmɛ a ngɔ ɔ eko faa mwɔnɛ ɔ, hyɛ bɔ nɛ e ko hi ha! Kaa a pee jã a, jinɛ a ko gbe Filisti bi ɔmɛ wawɛɛ pe kikɛ nɛ ɔ po.”
31 Jamɛ a ligbi ɔ, a ya nɔ nɛ a gbe Filisti bi ɔmɛ kɛ je Mikmash kɛ ya si Aiyalon, nɛ pɔ tɔ ni ɔmɛ a he wawɛɛ. 32 Lɔ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ kɛ hɛ tsumi bɔni fo tumi kɛ ya ngɛ ta yibu ní ɔ hae, nɛ a nuu jijɔhi, kɛ nahi, kɛ na bimɛ, nɛ a gbe mɛ ngɛ zugba, nɛ a ye lo ɔ kɛ muɔ ɔ tsuo. 33 Enɛ ɔ he ɔ, a ya bɔ Saul amaniɛ ke: “Hyɛ! Ni ɔmɛ ngɛ yayami pee kɛ ngɛ Yehowa sie ngɛ lo kɛ muɔ ɔ nɛ a ngɛ yee ɔ he je.” Kɛkɛ nɛ e de ke: “Nyɛ pee nyɛ ní kaa nihi nɛ be hemi kɛ yemi. Nyɛ kpɛne tɛ ngua ko ba ha mi amlɔ nɔuu.” 34 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “Nyɛɛ nyɛɛ ni ɔmɛ a kpɛti nɛ nyɛ de mɛ ke, ‘Nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngɔ e na ku kɛ e jijɔ kɛ ba. Nyɛ ba gbe mɛ ngɛ hiɛ ɔ nɛ nyɛɛ ye. Nyɛ ko ye lo kɛ muɔ ɔ kɛ pee yayami kɛ si Yehowa.’” Enɛ ɔ he ɔ, a ti nɔ fɛɛ nɔ ngɔ e na ku kɛ ba jamɛ a nyɔ ɔ mi, nɛ e ba gbe ngɛ lejɛ ɔ. 35 Nɛ Saul ma afɔle sami la tɛ ha Yehowa. Enɛ ɔ ji kekleekle afɔle sami la tɛ nɛ e ma ha Yehowa.
36 Lɔ ɔ se ɔ, Saul de ke: “Nyɛ ha wa kple kɛ fiee Filisti bi ɔmɛ a se nyɔ mi, nɛ wa ya ha a ní kɛ ya si be nɛ je mi ma tsɔ heii. Wa be nɔ kake po sie nɛ e hi wami mi.” Kɛkɛ nɛ a de ke: “Moo pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ hi ngɛ o hɛ mi.” Kɛkɛ nɛ osɔfo ɔ de ke: “Nyɛ ha nɛ waa su anɔkuale Mawu ɔ he ngɛ hiɛ ɔ.” 37 Kɛkɛ nɛ Saul bi Mawu ke: “Anɛ ma kple kɛ ya fiee Filisti bi ɔmɛ a se lo? Anɛ o kɛ mɛ maa wo Israel dɛ mi lo?” Se Mawu ha we lɛ heto jamɛ a ligbi ɔ. 38 Enɛ ɔ he ɔ, Saul de ke: “Nyɛ nɛ́ nyɛ ji ni ɔmɛ a nya dali tsuo, nyɛɛ ba hiɛ ɔ nɛ́ nyɛ ba hyɛ kaa nyɛ maa na yayami nɛ a pee mwɔnɛ ɔ lo. 39 Ejakaa be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ kpɔ̃ Israel ɔ hɛ ngɛ nɛ ɔ, ke e ba mi kaa ye binyumu Yonatan po lɛ pee yayami nɛ ɔ, e sa nɛ e gbo.” Se ni ɔmɛ a ti nɔ ko nɔ ko ha we lɛ heto. 40 Kɛkɛ nɛ e de Israel tsuo ke: “Nyɛ maa da fã kake, nɛ i kɛ ye binyumu Yonatan hu maa da fã kake.” Kɛkɛ nɛ ni ɔmɛ de Saul ke: “Moo pee nɔ́ nɛ sa o hɛ mi.”
41 Jehanɛ ɔ, Saul de Yehowa ke: “Oo Israel Mawu, moo gu Tumim ɔ nɔ kɛ ha heto!” Kɛkɛ nɛ Tumim ɔ hla Yonatan kɛ Saul, nɛ ni ɔmɛ ye a he. 42 Jehanɛ ɔ, Saul de ke: “Nyɛɛ fɔ sɔ ngɛ i kɛ ye binyumu Yonatan wa nɔ.” Nɛ sɔ ɔ nɔ Yonatan nɔ. 43 Kɛkɛ nɛ Saul bi Yonatan ke: “Mo de mi, mɛni o pee?” Nɛ Yonatan de lɛ ke: “I sa ye nya hwo ngɛ tso nɛ i hɛɛ ngɛ ye dɛ mi ɔ nya kɛkɛ. O nɛ mi! I pee klaalo kaa ma gbo!”
44 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “Yonatan, ke o gbo we ɔ, Mawu kɛ mi nɛ ye nɛ e kɛ mi nɛ ye wawɛɛ nitsɛ.” 45 Se ni ɔmɛ de Saul ke: “Anɛ e sa kaa Yonatan, nɔ nɛ ngɔ kunimi yemi* ngua nɛ ɔ kɛ ba Israel ɔ nɛ gbo lo? E be bae jã kɔkɔɔkɔ! Be abɔ nɛ Yehowa hɛ ngɛ nɛ ɔ, e yi bwɔmi kake ngmelu po be zugba nɔe, ejakaa e kɛ Mawu lɛ a tsu nɔ́ nɛ ɔ mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ.” Nɛ ni ɔmɛ kpɔ̃ Yonatan, nɛ e gbo we.
46 Lɔ ɔ he ɔ, Saul jɔɔ Filisti bi ɔmɛ a se fieemi, nɛ Filisti bi ɔmɛ je kɛ ho mɛ nitsɛmɛ a zugba kpɔ ɔ mi ya.
47 Saul ha nɛ Israel nɔ matsɛ nɛ e ngɛ yee ɔ pi si, nɛ e kɛ e he nyɛli ɔmɛ tsuo nɛ a bɔle lɛ ɔ, Moab bi ɔmɛ, Amon bi ɔmɛ, Edom bi ɔmɛ, Zoba matsɛmɛ ɔmɛ, kɛ Filisti bi ɔmɛ hwu ta; nɛ he fɛɛ he nɛ e maa ya a, e yeɔ a nɔ kunimi. 48 Nɛ e kɛ kã hwu ta, nɛ e ye Amalek bi ɔmɛ a nɔ kunimi, nɛ e kpɔ̃ Israel kɛ je a ní hali ɔmɛ a dɛ mi.
49 Saul binyumu ɔmɛ ji Yonatan, Ishvi, kɛ Malkishua. Nɛ e ngɛ biyihi enyɔ; nɔkɔtɔma a biɛ ji Merab, nɛ jokuɛ ɔ biɛ ji Mikal. 50 Saul yo ɔ biɛ ji Ahinoam, Ahimaaz biyo ɔ. E tabo ɔ nya dalɔ ji Abner, Saul tsɛ ɔ nyɛminyumu Ner binyumu ɔ. 51 Saul tsɛ ji Kish, nɛ Abner tsɛ Ner ji Abiel binyumu.
52 Ngɛ Saul be ɔ mi tsuo ɔ, a kɛ Filisti bi ɔmɛ hwu ta wawɛɛ. Ke Saul na nyumu he walɔ aloo kãtsɛ ko ɔ, e ngɔɔ lɛ konɛ e ba sɔmɔ lɛ.
15 Lɔ ɔ se ɔ, Samuel de Saul ke: “Yehowa tsɔ mi nɛ i ba pɔ mo nu kaa matsɛ ngɛ e ma Israel nɔ; jehanɛ ɔ, moo bu nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ɔ tue. 2 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘I kɛ Amalek bi ɔmɛ maa to ní ngɛ si nɛ a te kɛ wo Israel ngɛ blɔ ɔ nɔ benɛ a je Egipt kɛ ma a he je. 3 Amlɔ nɛ ɔ, yaa nɛ o ya gbe Amalek bi ɔmɛ, nɛ o kpata a kɛ níhi tsuo nɛ a ngɛ ɔ hɛ mi. O mi mi ko sã mo ngɛ a he; gbee mɛ, nyumu jio, yo jio, jokuɛ jio, bimwɔyo jio, na ku jio, jijɔ jio, afukpɔngɔ jio, teji jio.’” 4 Saul tsɛ ni ɔmɛ nɛ e kane mɛ ngɛ Telaim: A ná ta buli nɛ a nyɛɛɔ nane 200,000, kɛ Yuda nyumuhi 10,000.
5 Saul tsa nɔ kɛ ho Amalek ma a mi ya tɔɔ, nɛ e ya wo ka ngɛ dɔgba a* he. 6 Lɔ ɔ se ɔ, Saul de Ken bi ɔmɛ ke: “Nyɛɛ je Amalek bi ɔmɛ a kpɛti, konɛ ma ko kpata nyɛ hɛ mi kɛ piɛɛ a he. Ejakaa nyɛ je suɔmi nɛ se pui kpo kɛ tsɔɔ Israel bi ɔmɛ benɛ a je Egipt kɛ ma a.” Enɛ ɔ he ɔ, Ken bi ɔmɛ je Amalek bi ɔmɛ a kpɛti. 7 Lɔ ɔ se ɔ, Saul gbe Amalek bi ɔmɛ kɛ je Havila hluu kɛ ya su Shur nɛ ngɛ Egipt kasa nya a. 8 E nu Agag, Amalek matsɛ ɔ hɛ ngmengmle, se e kɛ klaate kpata ni kpa amɛ tsuo a hɛ mi. 9 Se Saul kɛ ni ɔmɛ baa Agag kɛ to kuu ɔ kɛ na amɛ a kpɛti ní nɛmɛ nɛ a hi pe kulaa, lohwehi nɛ a wo zɔ, agbosuhi, kɛ níhi tsuo nɛ hi ɔ a yi. A sume kaa a ma kpata a hɛ mi. Se níhi tsuo nɛ a he be se nami nɛ a sume ɔ lɛɛ, a kpata hɛ mi.
10 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ Samuel tu munyu ke: 11 “I pia ye he* kaa i wo Saul matsɛ, ejakaa e kpa ye se nyɛɛmi, nɛ e pee we níhi nɛ i de ɔ.” Samuel mi mi fu wawɛɛ, nɛ e kpa ngmlaa kɛ tsɛ Yehowa nyɔ ɔ mi tsuo. 12 Benɛ Samuel te si mɔtu mla konɛ e kɛ Saul nɛ ya kpe ɔ, a de Samuel ke: “Saul ho Karmel ya, nɛ e ya ma kaimi nɔ́ ko kɛ ha e he ngɛ lejɛ ɔ. Lɔ ɔ se ɔ, e po e he nɛ e kple kɛ ho Gilgal ya.” 13 Nyagbenyagbe ɔ, benɛ Samuel ba Saul ngɔ ɔ, Saul de lɛ ke: “Yehowa nɛ jɔɔ mo. I pee nɔ́ nɛ Yehowa de ɔ.” 14 Se Samuel bi lɛ ke: “Lɛɛ mɛni to kuu lɛ ngɛ pɛe kɛ ngɛ ye tue mi woe, nɛ mɛni nahi lɛ a ngɛ pɛe nɛ i ngɛ nue ɔ?” 15 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “A ngɔ mɛ kɛ je Amalek bi ɔmɛ a ngɔ kɛ ba, ejakaa ni ɔmɛ baa to kuu ɔ kɛ na amɛ a kpɛti ní nɛmɛ nɛ a hi pe kulaa a yi, konɛ a kɛ sã afɔle ha Yehowa o Mawu ɔ; se níhi nɛ piɛ ɔ lɛɛ wa kpata a hɛ mi.” 16 Kɛkɛ nɛ Samuel de Saul ke: “Poo nɔ! Ha nɛ ma de mo nɔ́ nɛ Yehowa de mi nyɔ nɛ ɔ mi.” Enɛ ɔ he ɔ, Saul de lɛ ke: “Moo tu munyu!”
17 Samuel tsa nɔ ke: “Be nɛ a pee mo Israel wɛtso ɔmɛ a hɛ mi nyɛɛlɔ, nɛ Yehowa pɔ mo nu kaa matsɛ konɛ o ye Israel nɔ ɔ, anɛ o bui mo nitsɛ o he kaa nɔ nyafii lo? 18 Pee se ɔ, Yehowa tsɔ mo nɛ e de ke, ‘Yaa nɛ o ya kpata Amalek bi yayami peeli ɔmɛ a hɛ mi. O kɛ mɛ nɛ hwu ta kɛ yaa si be nɛ o ma kpata mɛ tsuo a hɛ mi.’ 19 Lɔ ɔ he ɔ, mɛni he je nɛ o bui Yehowa gbi tue ɔ? Mohu ɔ, o kɛ hɛ tsumi tu fo kɛ ya ha ta yibu ní, nɛ o pee yayami ngɛ Yehowa hɛ mi!”
20 Se Saul de Samuel ke: “Tse i bu Yehowa gbi tue! I ya tsɔmi nɛ Yehowa tsɔ mi ɔ, nɛ i ngɔ Agag, Amalek matsɛ ɔ kɛ ba, nɛ i kpata Amalek bi ɔmɛ a hɛ mi. 21 Se ni ɔmɛ ngɔ ta yibu ní ɔmɛ a kpɛti jijɔhi kɛ nahi, níhi nɛ jinɛ e sa nɛ a kpata a hɛ mi ɔ a mi níhi nɛ a hi pe kulaa a, konɛ a kɛ ba sã afɔle ha Yehowa o Mawu ɔ ngɛ Gilgal.”
22 Kɛkɛ nɛ Samuel de ke: “Anɛ Yehowa bua jɔɔ sami afɔlehi kɛ afɔle kpahi a he pe Yehowa gbi tue bumi lo? Hyɛ! Tue bumi hi pe afɔle sami, nɛ munyu numi hi pe agbosuhi a zɔ; 23 ejakaa atuã tsɔmi ji yayami kaa bɔ nɛ klaami ngɛ ɔ nɔuu, nɛ he nɔ womi ngɛ kaa kunya yemi kɛ wɔ jami.* Akɛnɛ o kua Yehowa munyu ɔ he je ɔ, lɛ hu e kua mo kaa matsɛ.”
24 Kɛkɛ nɛ Saul de Samuel ke: “I pee yayami, ejakaa i yi Yehowa fami ɔ kɛ o munyu ɔ nɔ, ejakaa i ye ni ɔmɛ gbeye nɛ i bu nɔ́ nɛ a de ɔ tue. 25 Lɔ ɔ he ɔ, amlɔ nɛ ɔ, i kpa mo pɛɛ, ngɔɔ ye he yayami kɛ ke mi, nɛ o kɛ mi nɛ kpale kɛ ho konɛ ma ya kplã si ha Yehowa.” 26 Se Samuel de Saul ke: “I kɛ mo be yae, ejakaa o kua Yehowa munyu ɔ, nɛ Yehowa hu kua mo, o be Israel nɔ matsɛ yee hu.” 27 Benɛ Samuel ngɛ e he plɛe nɛ e maa je ɔ, Saul nu Samuel tade klɔii nɛ kɔni be he ɔ nya, nɛ tade ɔ gba. 28 Kɛkɛ nɛ Samuel de lɛ ke: “Yehowa gba Israel matsɛ yemi ɔ ngɛ o he mwɔnɛ ɔ, nɛ e maa ngɔ kɛ ha nɔ ko nɛ e hi pe mo. 29 Jehanɛ hu ɔ, Israel Hɛminyamitsɛ ɔ be lakpa yee, nɛ e be e juɛmi tsakee,* ejakaa tsa pi nɔmlɔ adesa ji lɛ nɛ e sa kaa e tsake e juɛmi.”*
30 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “I pee yayami. Se i kpa mo pɛɛ, moo wo ye hɛ mi nyami ngɛ ye ma nikɔtɔma amɛ a hɛ mi, kɛ Israel hɛ mi. O kɛ mi nɛ kpale kɛ ho, nɛ ma ya kplã si ha Yehowa o Mawu ɔ.” 31 Enɛ ɔ he ɔ, Samuel nyɛɛ Saul se kɛ kpale kɛ ho, nɛ Saul ya kplã si ha Yehowa. 32 Nɛ Samuel de lɛ ke: “Ngɔɔ Agag, Amalek matsɛ ɔ kɛ ba ha mi.” Kɛkɛ nɛ Agag kɛ nane si gblami ya Samuel ngɔ,* ejakaa Agag ngɛ e he dee ke: ‘Ngɛ anɔkuale mi ɔ, gbenɔ he gbeye yemi* ɔ be.’ 33 Se Samuel de ke: “Kaa bɔ nɛ o klaate ɔ ha nɛ yi komɛ a bimɛ gbo kɛ je a he ɔ, jã kɛ̃ nɛ ngɛ yihi a kpɛti ɔ, o nyɛ hu maa pee nɔ nɛ e be bi ko bi ko.” Kɛkɛ nɛ Samuel poo Agag mi kpɔ nya kpɔ nya ngɛ Yehowa hɛ mi ngɛ Gilgal.
34 Jehanɛ ɔ, Samuel ho Rama ya, nɛ Saul kuɔ kɛ ho lɛ nitsɛ e we mi ya ngɛ Saul ma Gibea a mi. 35 Samuel nɛ Saul hu kɛ ya si ligbi nɛ e gbo, ejakaa Samuel ho nɛ e ya ye Saul he kɔmɔ. Nɛ Yehowa pia e he kaa e wo Saul Israel nɔ matsɛ.
16 Nyagbenyagbe ɔ, Yehowa de Samuel ke: “Mɛni be o maa ye Saul he kɔmɔ kɛ ya si be mi nɛ i kua lɛ kaa matsɛ ngɛ Israel ɔ? Ngɔɔ nu kɛ wo koli ɔ mi nɛ o ho. Ma tsɔ mo kɛ ya Ishai, Betlehem no ɔ ngɔ, ejakaa i hla matsɛ ngɛ e binyumu ɔmɛ a kpɛti kɛ ha ye he.” 2 Se Samuel de ke: “Kɛ ma plɛ kɛ ya kɛɛ? Ke Saul nu he ɔ, e maa gbe mi.” Yehowa ha heto ke: “Ngɔɔ na bi kɛ ya nɛ o de ke, ‘I ba nɛ ma ba sã afɔle ha Yehowa.’ 3 Moo fɔ Ishai nine kɛ ba afɔle sami he ɔ; lɔ ɔ se ɔ, ma tsɔɔ mo nɔ́ nɛ o pee. Pɔɔ nɔ nɛ ma tsɔɔ mo ɔ nu kɛ ha mi.”
4 Samuel pee nɔ́ nɛ Yehowa de ɔ. Benɛ e ba su Betlehem ɔ, ma nikɔtɔma amɛ a he ngɛ doe blibliibli benɛ a kɛ lɛ kpe ɔ, nɛ a bi lɛ ke: “Anɛ tue mi jɔmi lɛ o kɛ ba lo?” 5 Kɛkɛ nɛ e de ke: “Ee, tue mi jɔmi lɛ i kɛ ba. I ba nɛ ma ba sã afɔle kɛ ha Yehowa. Nyɛɛ tsu nyɛ he, nɛ nyɛɛ kɛ mi nɛ ya afɔle sami he ɔ.” Kɛkɛ nɛ e tsu Ishai kɛ e binyumu ɔmɛ a he, nɛ lɔ ɔ se ɔ, e tsɛ mɛ kɛ ho afɔle sami he ɔ ya. 6 Benɛ a ba nɛ e na Eliab ɔ, e de ke: “Niinɛ, nɔ nɛ Yehowa pɔ lɛ nu ɔ lɛ daa si ngɛ e hɛ mi ɔ nɛ.” 7 Se Yehowa de Samuel ke: “Koo hyɛ bɔ nɛ e ngɛ ha kɛ e kami, ejakaa i sume lɛ. Ejakaa bɔ nɛ adesa hyɛɛ nɔ́ ha a, pi jã nɛ Mawu hyɛɛ nɔ́, nɔmlɔ adesa lɛɛ e hyɛɛ nɔ́ nɛ hɛngmɛ naa, se Yehowa lɛɛ, e hyɛɛ tsui mi.” 8 Kɛkɛ nɛ Ishai tsɛ Abinadab, nɛ e ha nɛ e ba be ngɛ Samuel hɛ mi, se e de ke: “Nɔ nɛ ɔ hu Yehowa hlɛ lɛ.” 9 Lɔ ɔ se ɔ, Ishai ngɔ Shama kɛ ba, se e de ke: “Nɔ nɛ ɔ hu Yehowa hlɛ lɛ.” 10 Enɛ ɔ he ɔ, Ishai ha nɛ e binyumuhi kpaago ba be ngɛ Samuel hɛ mi, se Samuel de Ishai ke: “Yehowa hlɛ ni nɛ ɔmɛ a ti nɔ ko nɔ ko.”
11 Nyagbenyagbe ɔ, Samuel bi Ishai ke: “O binyumu ɔmɛ tsuo ji nɛ ɔ lo?” Nɛ e he nɔ ke: “E piɛ a kpɛti nɔ wayoo pe kulaa a; e ngɛ jijɔ ɔmɛ hyɛe.” Kɛkɛ nɛ Samuel de Ishai ke: “Moo tsɔ nɛ a ya tsɛ lɛ kɛ ba, ejakaa wa be si hie nɛ waa ye ní, ja e ba.” 12 Lɔ ɔ he ɔ, e ha nɛ a ya tsɛ lɛ kɛ ba. E tsuɔ, e hɛngmɛ ngɛ fɛu, nɛ e he hu ngɛ fɛu. Kɛkɛ nɛ Yehowa de ke: “Tee si, pɔɔ lɛ nu, ejakaa lɛ ji nɔ nɛ i hla a nɛ!” 13 Lɔ ɔ he ɔ, Samuel wo nu kɛ koli ɔ, nɛ e pɔ lɛ nu ngɛ e nyɛminyumu ɔmɛ a hɛ mi. Nɛ kɛ je jamɛ a ligbi ɔ kɛ yaa a, Yehowa mumi ɔ bɔni David he wami womi. Pee se ɔ, Samuel te si nɛ e pue nɔ kɛ ho Rama ya.
14 Jehanɛ ɔ, Yehowa mumi ɔ je Saul nɔ, nɛ mumi yayami ko je Yehowa ngɔ ba hao lɛ. 15 Saul sɔmɔli ɔmɛ de lɛ ke: “O na kaa mumi yayami ko je Mawu ngɔ ba ngɛ mo haoe. 16 Wa nyɔmtsɛ, wa kpa mo pɛɛ nɛ o fã o sɔmɔli ɔmɛ nɛ a ya hla nɔ ko nɛ e he be kɛ saku fiami kɛ ba. Be fɛɛ be nɛ mumi yayami ko maa je Mawu ngɔ kɛ ba o nɔ ɔ, e maa fia saku ɔ, nɛ o he mi maa jɔ mo.” 17 Lɔ ɔ he ɔ, Saul de e sɔmɔli ɔmɛ ke: “I kpa nyɛ pɛɛ nɛ nyɛ ya hla nyumu ko nɛ e le saku fiami saminya, nɛ nyɛɛ ngɔ lɛ kɛ ba ha mi.”
18 Tsɔli ɔmɛ a ti nɔ kake de ke: “Hyɛ! I le Ishai, Betlehem no ɔ binyumu ɔmɛ a ti nɔ kake nɛ e he be kɛ saku fiami, nɛ e ji kãtsɛ, kɛ tatsɛ he walɔ. E le munyu tumi saminya, nɛ e he ngɛ fɛu, nɛ Yehowa kɛ lɛ ngɛ.” 19 Kɛkɛ nɛ Saul tsɔ tsɔli kɛ ya Ishai ngɔ ya de lɛ ke: “Moo wo o binyumu David nɛ e hyɛɛ to ɔmɛ a nɔ ɔ blɔ ba ha mi.” 20 Lɔ ɔ he ɔ, Ishai ngɔ abolo, wai lohwe he womi tɔ kake, kɛ apletsi bi kɛ pue teji nɔ kɛ ha e binyumu David ke e kɛ ya ha Saul. 21 Enɛ ɔ he ɔ, David ba Saul ngɔ nɛ e ba bɔni lɛ sɔmɔmi. Saul ba suɔ lɛ wawɛɛ, nɛ e ba pee e ta hwumi ní hɛɛlɔ. 22 Saul ngɔ sɛ gbi kɛ ya ha Ishai ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ha nɛ David nɛ ya nɔ nɛ e sɔmɔ mi, ejakaa e hɛ mi ba nyami ngɛ ye hɛ mi.” 23 Be fɛɛ be nɛ mumi yayami ko maa je Mawu ngɔ kɛ ba Saul nɔ ɔ, David woɔ saku ɔ nɛ e fiaa, nɛ Saul he jɔɔ lɛ, nɛ e hii kɛ haa lɛ, nɛ mumi yayami ɔ jeɔ e nɔ.
17 Kɛkɛ nɛ Filisti bi ɔmɛ bua a tabo* ɔmɛ a nya kɛ ha ta hwumi. A bua a he nya ngɛ Yuda ma Soko ɔ mi, nɛ a ya to si ngɛ Soko kɛ Azeka a kpɛti ngɛ Efes Damim. 2 Saul kɛ Israel nyumu ɔmɛ bua a he nya nɛ a ya to si ngɛ Elah Dɔgba a mi, nɛ a gba ta konɛ a kɛ Filisti bi ɔmɛ nɛ ya kpe. 3 Filisti bi ɔmɛ ngɛ yoku kake nɔ, nɛ Israel bi ɔmɛ hu ngɛ yoku kpa nɔ, nɛ dɔgba ngɛ a kpɛti.
4 Kɛkɛ nɛ tatsɛ kpanaa ko je Filisti bi ɔmɛ a tabo ɔmɛ a mi kɛ ba; a tsɛɛ lɛ ke Goliat, e je Gat, nɛ e kami maa pee kɔni fã ekpa kɛ nine mi blimi kake.* 5 E bu akɔblee pɛɛ, nɛ e wo dade tade nɛ́ a to dade ɔmɛ kaa pa mi lo he totohi ngɛ nɔ. Akɔblee tade ɔ jiɔmi ji shekel 5,000.* 6 E wo akɔblee dama ngɛ e kato nya, nɛ e kpla akɔblee akplɔ ngɛ e se. 7 E we akplɔ tso ɔ ngɛ kaa bo lolɔ klama mi tso ngua, nɛ e we akplɔ ɔ nya dade ɔ jiɔmi ji shekel 600;* nɛ e tsɛ̃i hɛɛlɔ ɔ nyɛɛ e hɛ mi. 8 Kɛkɛ nɛ e da si nɛ e kpa ngmlaa kɛ tsɛ Israel tabo ɔ nɛ e de mɛ ke: “Mɛni he je nɛ nyɛ je kpo kɛ ba gba ta a? Anɛ pi Filisti no ji mi lo, nɛ pi Saul sɔmɔli ji nyɛ lo? Nyɛɛ hla nyɛ kpɛti nyumu ko, nɛ nyɛ ha nɛ e kple kɛ ba ye ngɔ. 9 Ke e nyɛ nɛ e kɛ mi hwu nɛ e gbe mi ɔ, lɛɛ wa ma ba pee nyɛ sɔmɔli. Se ke i ye e nɔ kunimi, nɛ i gbe lɛ ɔ, nyɛ ma ba pee wa sɔmɔli, nɛ nyɛ ma sɔmɔ wɔ.” 10 Kɛkɛ nɛ Filisti no ɔ de ke: “I ngɛ Israel tabo ɔ ahlua bɔe mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. Nyɛ je nyumu ko kɛ ha mi konɛ i kɛ lɛ nɛ hwu!”
11 Benɛ Saul kɛ Israel tsuo nu Filisti no ɔ munyu ɔmɛ ɔ, sawale nu mɛ, nɛ a ye gbeye wawɛɛ.
12 David tsɛ ji Ishai, Efrata no ɔ nɛ e je Betlehem ngɛ Yuda a. E ngɛ binyumuhi kpaanyɔ, nɛ ngɛ Saul ligbi ɔmɛ a mi ɔ, e bwɔ momo. 13 Ishai binyumu nikɔtɔma etɛ ɔmɛ nyɛɛ Saul se kɛ ya ta a. E binyumuhi etɛ nɛ a ya ta a, kekle nɔ ɔ biɛ ji Eliab, enyɔne ɔ biɛ ji Abinadab, nɛ etɛne ɔ biɛ ji Shama. 14 David ji nɔ wayoo pe kulaa, nɛ nikɔtɔma etɛ ɔmɛ nyɛɛ Saul se.
15 David jeɔ Saul ngɔ kɛ ya hyɛɔ e tsɛ ɔ jijɔ ɔmɛ ngɛ Betlehem nɛ e kpaleɔ kɛ baa. 16 Jamɛ a be ɔ mi tsuo ɔ, Filisti no ɔ baa hɛ mi nɛ e ba daa si daa mɔtu kɛ gbɔkuɛ ligbi 40.
17 Kɛkɛ nɛ Ishai de e binyumu David ke: “I kpa mo pɛɛ, moo ngɔ ngma nɛ a sĩ Lita 22* nɛ ɔ, kɛ abolo nyɔngma nɛ ɔmɛ kɛ ya ha o nyɛminyumu ɔmɛ ngɛ sito he ɔ oya nɔuu. 18 Nɛ moo ngɔ tsiis* nyɔngma nɛ ɔmɛ kɛ ya ha nimli akpe nya dalɔ ɔ; jehanɛ se hu ɔ, o hyɛ bɔ nɛ o nyɛminyumu ɔmɛ ngɛ ha, nɛ́ o ngɔ nɔ́ ko kɛ je a ngɔ kɛ ba.” 19 A kɛ Saul kɛ Israel nyumu kpa amɛ tsuo ngɛ Elah Dɔgba a mi, nɛ a kɛ Filisti bi ɔmɛ ngɛ ta hwue.
20 Lɔ ɔ he ɔ, David te si mɔtu mla nɛ e si jijɔ ɔmɛ kɛ ha nɔ ko; kɛkɛ nɛ e bo tlomi,* nɛ e ho kaa bɔ nɛ Ishai fã lɛ ɔ pɛpɛɛpɛ. Benɛ e ba su sito he ɔ kasa nya a, ta buli ɔmɛ ngɛ kpo jee kɛ yaa ta a nya, nɛ a ngɛ ta ngmlaa kpae. 21 Israel kɛ Filisti bi ɔmɛ gba ta, nɛ tabo kake plɛ e hɛ mi kɛ tsɔɔ tabo kake. 22 Oya nɔuu nɛ David si e tlomi ɔ kɛ ha tlomi nɔ hyɛlɔ ɔ, nɛ e tu fo kɛ ya ta a nya. Benɛ e su lejɛ ɔ, e bɔni bɔ nɛ e nyɛmimɛ ɔmɛ ngɛ ha a bimi.
23 Benɛ e kɛ mɛ ngɛ munyu tue ɔ, tatsɛ kpanaa nɛ e biɛ ji Goliat, Filisti no nɛ e je Gat ɔ ba. E je Filisti bi ɔmɛ a tabo ɔ mi kɛ ba, nɛ e ba de nɔ́ nɛ e de kekle ɔ nɔuu, nɛ David nu nɔ́ nɛ e de ɔ. 24 Benɛ Israel nyumu ɔmɛ tsuo na nyumu ɔ, gbeye nu mɛ, nɛ a tu e nya fo. 25 Israel nyumu ɔmɛ ngɛ dee ke: “Nyɛ na nyumu ɔ nɛ e je kpo kɛ ma a lo? E ma Israel ahlua bɔmi. Nyumu nɛ e maa gbe lɛ ɔ, matsɛ ɔ maa wo lɛ ní babauu, e maa ngɔ lɛ nitsɛ e biyo kɛ ha lɛ, nɛ e ma ha nɛ e tsɛ we ɔ maa ye e he ngɛ Israel.”
26 David bɔni nyumuhi nɛ a daa si ngɛ e kasa nya a bimi ke: “Mɛni a maa pee ha nyumu nɛ e maa gbe jamɛ a Filisti no ɔ nɛ daa si ngɛ lejɛ ɔ, konɛ e kɛ je ahlua bɔmi ɔ kɛ je Israel? Ejakaa mɛnɔ ji Filisti no mɔmlɔtɔtsɛ nɛ ɔ nɛ e sa kaa e bɔ Mawu hɛ kalɔ ɔ tabo ɔ ahlua?” 27 Kɛkɛ nɛ ni ɔmɛ de lɛ nɔ́ nɛ a de kɛ sɛ hlami ɔ nɔuu: “Nɔ́ nɛ a maa pee ha nyumu nɛ maa gbe lɛ ɔ ji nɛ ɔ nɛ.” 28 Benɛ e nyɛminyumu nɔkɔtɔma pe kulaa nɛ ji Eliab nu kaa e kɛ nyumu ɔmɛ ngɛ munyu tue ɔ, e mi mi fu David nɛ e de ke: “Mɛni he je nɛ o kple kɛ ba a? Nɛ mɛnɔ nɛ o si jijɔhi bɔɔ nɛ ngɛ nga a nɔ ɔ kɛ ha? I le wawɛɛ kaa o woɔ o he nɔ nɛ susumi yayami ngɛ o tsui mi; o kple kɛ ba konɛ o ba hyɛ ta a kɛkɛ.” 29 Kɛkɛ nɛ David de ke: “Mɛni i pee? Sane kɛkɛ lɛ i ngɛ bie!” 30 Lɔ ɔ he ɔ, e je e he kɛ ho nɔ kpa ngɔ ya nɛ e ya bi jamɛ a sane ɔ nɔuu, nɛ ni ɔmɛ ha lɛ jamɛ a heto ɔ nɔuu.
31 A tue gblɔ munyuhi nɛ David tu ɔ nɛ a ya bɔ Saul. Enɛ ɔ he ɔ, e tsɔ nɛ a ya tsɛ lɛ kɛ ba. 32 David de Saul ke: “Nɔ ko nɔ ko tsui nɛ ko po* ngɛ Filisti no nɛ ɔ he. O sɔmɔlɔ ɔ maa ya nɛ e kɛ Filisti no nɛ ɔ ma ya hwu.” 33 Se Saul de David ke: “O kɛ Filisti no nɛ ɔ be nyɛe ma ya hwu, ejakaa nyumuyo kɛkɛ ji mo, se lɛɛ lɛɛ e ji ta hwulɔ kɛ je e nihe mi tɔɔ.” 34 Kɛkɛ nɛ David de Saul ke: “Benɛ o sɔmɔlɔ ɔ ngɛ e tsɛ ɔ to kuu ɔ nɔ hyɛe ɔ, jata ko ba nɛ e ba nu jijɔ kake ngɛ to kuu ɔ kpɛti, nɛ osisiblisi ko hu ba nɛ e ba pee jã nɔuu. 35 I nyɛɛ eko fɛɛ eko se, nɛ i fia lɛ nɔ́ nɛ e nɔ si, nɛ i kpɔ̃ jijɔ ɔ ngɛ e nya mi. Benɛ e te si kɛ ma mi tuami ɔ, i nu e tsitsa* nɛ i fia lɛ nɔ́ nɛ i gbe lɛ. 36 O sɔmɔlɔ ɔ gbe jata kɛ osisiblisi tsuo, nɛ Filisti no mɔmlɔtɔtsɛ nɛ ɔ maa pee kaa a kpɛti nɔ kake, ejakaa e bɔ Mawu hɛ kalɔ ɔ tabo ɔ ahlua.” 37 Kɛkɛ nɛ David de hu ke: “Yehowa, nɔ nɛ kpɔ̃ mi kɛ je jata kɛ osisiblisi dɛ mi ɔ, lɛ ji nɔ nɛ e ma kpɔ̃ mi kɛ je Filisti no nɛ ɔ dɛ mi.” Kɛkɛ nɛ Saul de David ke: “Yaa, Yehowa nɛ piɛɛ o he.”
38 Jehanɛ ɔ, Saul ngɔ e tadehi kɛ wo David. E bu lɛ akɔblee pɛɛ, nɛ lɔ ɔ se ɔ, e wo lɛ dade tade. 39 Kɛkɛ nɛ David ngɔ e klaate ɔ kɛ wo e tade ɔ he, nɛ e ka nyɛɛmi, se e nyɛ we, ejakaa e wui eko hyɛ. David de Saul ke: “I be nyɛe ma wo ní nɛ ɔmɛ kɛ ya, ejakaa i wui eko hyɛ.” Lɔ ɔ he ɔ, David je ní ɔmɛ kɛ pue si. 40 Lɔ ɔ se ɔ, e wo e dɛma tso ɔ nɛ e hɛɛ ngɛ e dɛ, nɛ e hla tɛhi nɛ a he da enuɔ ngɛ pa a* mi, nɛ e kɛ wo e to tsɔmi gbaja a mi, nɛ e hɛɛ e we amlami ɔ ngɛ e dɛ mi. Nɛ e bɔni Filisti no ɔ he sumi.
41 Filisti no ɔ bɔni David he sumi bɔɔbɔɔbɔɔ, nɛ e tsɛ̃i hɛɛlɔ ɔ ngɛ e hɛ mi. 42 Benɛ Filisti no ɔ hyɛ nɛ e na David ɔ, e ye e he fɛu kɛ tsɔɔ kaa e bui lɛ, ejakaa e ji nyumuyo nɛ e tsuɔ nɛ e he ngɛ fɛu kɛkɛ. 43 Lɔ ɔ he ɔ, Filisti no ɔ de David ke: “Gbe ji mi lo, nɛ o ma ye ngɔ kɛ tsohi ɔ?” Kɛkɛ nɛ Filisti no ɔ ngɔ e mawu ɔmɛ kɛ gbiɛ David. 44 Filisti no ɔ de David ke: “Moo lɛɛ moo ba ye ngɔ, nɛ ma ngɔ o he lo ɔ kɛ ha hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kɛ nga mi lohwehi.”
45 David ha Filisti no ɔ heto ke: “O kɛ klaate, kɛ akplɔ enyɔ, ma mi tuami, se imi lɛɛ i ma mo tuami ngɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ, Israel tabo ɔ Mawu ɔ nɛ o bɔ lɛ ahlua a biɛ mi. 46 Mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, Yehowa maa ngɔ mo kɛ wo ye dɛ mi, nɛ ma gbe mo nɛ ma po o yi; nɛ mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, ma ngɔ Filisti bi ɔmɛ a ta buli ɔmɛ a gbogboehi kɛ ha hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kɛ zugba a nɔ lohwe awi yeli; nɛ nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ tsuo maa le kaa Mawu ko ngɛ Israel. 47 Nɛ nihi tsuo nɛ a bua a he nya ngɛ hiɛ ɔ,* maa le kaa tsa pi klaate aloo akplɔ nɛ Yehowa kɛ heɔ nɔ yi wami, ejakaa Yehowa nɔ́ ji ta a nɛ, nɛ e maa ngɔ nyɛ tsuo kɛ wo wa dɛ mi.”
48 Kɛkɛ nɛ Filisti no ɔ bɔni e hɛ mi bami bɔɔbɔɔbɔɔ konɛ e kɛ David nɛ ba kpe, se David tu fo esɔesɔ kɛ ya ta a nya konɛ e kɛ Filisti no ɔ nɛ ya kpe. 49 David kɛ e nine wo e gbaja a mi, nɛ e je tɛ kɛ wo amlami ɔ mi nɛ e fɔ. Tɛ ɔ ya ná Filisti no ɔ hɛ nya, nɛ e sɛ e yi mi, nɛ e nɔ si ngɛ zugba, nɛ e hɛ mi ya bu si. 50 Lɔ ɔ he ɔ, David ngɔ amlami kɛ tɛ kake kɛ ye Filisti no ɔ nɔ kunimi; e fia Filisti no ɔ nɔ́ nɛ e nɔ si nɛ e gbe lɛ, pohu klaate ko be David dɛ. 51 David tsa e fo ɔ nɔ, nɛ e ya da e nɔ. Kɛkɛ nɛ e nu Filisti no ɔ klaate ɔ, nɛ e gbla kɛ je e kpo ɔ mi, nɛ e kɛ po e yi nɛ e kɛ gbe lɛ dii. Benɛ Filisti bi ɔmɛ na kaa a he walɔ ɔ gbo ɔ, a tu fo.
52 Kɛkɛ nɛ Israel kɛ Yuda nyumu ɔmɛ te si nɛ a he ose, nɛ a fiee Filisti bi ɔmɛ a se kɛ je dɔgba a mi hluu kɛ ya si Ekron agbo ɔmɛ a nya, nɛ a gbe Filisti bi ɔmɛ kɛ pue si ngɛ gbɛjegbɛ ɔ he kɛ je Sharaim kɛ ya si Gat kɛ Ekron tɔɔ. 53 Benɛ Israel bi ɔmɛ kpa Filisti bi ɔmɛ a se fieemi gidigidi ɔ, a ba ha ní ngɛ a sito he ɔmɛ.
54 Kɛkɛ nɛ David wo Filisti no ɔ yi ɔ, nɛ e kɛ ba Yerusalem, se e ngɔ Filisti no ɔ ta hwumi ní ɔmɛ kɛ ya to ngɛ lɛ nitsɛ e bo tsu mi.
55 Benɛ Saul na David nɛ e je kpo nɛ e kɛ Filisti no ɔ yaa kpe pɛ ɔ, e bi Abner nɛ ji tabo ɔ nya dalɔ ɔ ke: “Abner, mɛnɔ binyumu ji nyumuyo nɛ ɔ?” Abner ha heto ke: “Oo matsɛ, be abɔ nɛ o ngɛ nɛ ɔ,* i li!” 56 Matsɛ ɔ de ke: “Mo hla nɔ nɛ e binyumu ji niheyo ɔ.” 57 Lɔ ɔ he ɔ, benɛ David ya gbe Filisti no ɔ nɛ e kpale kɛ ba pɛ ɔ, Abner ngɔ lɛ nɛ e kɛ lɛ ba Saul hɛ mi kɛ e dɛ mi Filisti no ɔ yi ɔ. 58 Nɛ Saul bi lɛ ke: “Nyumuyo, mɛnɔ binyumu ji mo?” nɛ David de ke: “O sɔmɔlɔ Ishai, Betlehem no ɔ binyumu ji mi.”
18 Benɛ David kɛ Saul tu munyu ta pɛ kɛkɛ nɛ Yonatan kɛ David nu huɛ gbagbanii nitsɛ,* nɛ Yonatan ba suɔ lɛ kaa bɔ nɛ e suɔ lɛ nitsɛ e he ɔ.* 2 Kɛ je jamɛ a ligbi ɔ, Saul ha nɛ David hi e ngɔ, nɛ e ha we nɛ e kpale kɛ ho e tsɛ we ɔ ya hu. 3 Nɛ Yonatan kɛ David so somi ko, ejakaa e suɔ lɛ kaa bɔ nɛ e suɔ lɛ nitsɛ e he ɔ.* 4 Yonatan je tade klɔii nɛ kɔni be he nɛ e wo ɔ kɛ piɛɛ e ta hwumi tade ɔ, kɛ e klaate ɔ, kɛ e kɛ̃ɛ̃ ɔ, kɛ e mlɛ mi fimi nɔ́ ɔ he kɛ ha David. 5 David jeɔ kpo kɛ yaa ta, nɛ he fɛɛ he nɛ Saul maa tsɔ lɛ kɛ ya a, e yeɔ manye.* Enɛ ɔ he ɔ, Saul ngɔ lɛ kɛ da nyumuhi nɛ a hwuɔ ta a a nya, nɛ enɛ ɔ sa ni ɔmɛ tsuo, kɛ Saul sɔmɔli ɔmɛ a hɛ mi.
6 Ke David kɛ ni kpa amɛ ya gbe Filisti bi ɔmɛ nɛ a kpale a se kɛ ma a, yi ɔmɛ kɛ la, kɛ domi, kɛ akasawa fiami, kɛ nyami, kɛ kpã etɛ saku fiami jeɔ kpo kɛ jeɔ Israel ma amɛ tsuo a mi, nɛ a kɛ ba kpeɔ Matsɛ Saul. 7 Yi ɔmɛ nɛ a ngɛ nyae ɔ laa ke:
“Saul gbe nihi akpehi,
Nɛ David gbe nihi akpe nyɔngmahi.”
8 Saul mi mi fu wawɛɛ, nɛ la nɛ ɔ ngɔɛ e nya, ejakaa e de ke: “A kɛ akpe nyɔngmahi ha David, se imi lɛɛ a kɛ akpehi lɛ ha mi. E piɛ matsɛ yemi ɔ pɛ nɛ a kɛ ma ha lɛ!” 9 Kɛ je jamɛ a ligbi ɔ kɛ yaa a, Saul yi mi tɛ̃ lɛ ngɛ David he hu.
10 E nɔ jena a, mumi yayami ko nɛ je Mawu ngɔ ba Saul nɔ, nɛ e bɔni e ní peemi basabasa* ngɛ we ɔ mi, be mi nɛ David ngɔ saku kɛ ngɛ la fiae kaa bɔ nɛ e peeɔ daa a. Saul hɛɛ akplɔ ngɛ e dɛ mi, 11 nɛ e fɔ akplɔ ɔ, nɛ e de ngɛ e yi mi ke: ‘Ma gbɔ David kɛ wo gbogbo ɔ he!’ Se David je e dɛ si enyɔ. 12 Kɛkɛ nɛ Saul ye David gbeye, ejakaa Yehowa kɛ lɛ ngɛ, se Saul lɛɛ, e je e se. 13 Lɔ ɔ he ɔ, Saul je David ngɛ e hɛ mi, nɛ e ngɔ lɛ kɛ pee nimli akpe nya dalɔ, nɛ David nyɛɛɔ tabo ɔ hɛ mi kɛ yaa ta.* 14 David ya nɔ nɛ e ye manye* ngɛ níhi tsuo nɛ e pee ɔ mi, nɛ Yehowa kɛ lɛ ngɛ. 15 Benɛ Saul na kaa David ngɛ manye yee wawɛɛ ɔ, e ye lɛ gbeye. 16 Se Israel tsuo kɛ Yuda suɔ David, ejakaa e nyɛɛɔ a hɛ mi ngɛ a ta gbami ɔmɛ a mi.
17 Pee se ɔ, Saul de David ke: “Ye biyo nɔkɔtɔma Merab ji nɛ ɔ nɛ. Ma ngɔ lɛ kɛ ha mo kaa o yo. Se e sa nɛ o ya nɔ nɛ o pee kã ha mi, nɛ o hwu Yehowa ta amɛ.” Ejakaa Saul de ngɛ e yi mi ke: ‘E sɛ nɛ ye nine nɛ ta e he. E sa nɛ e gbo ngɛ Filisti bi ɔmɛ a dɛ mi.’ 18 Kɛkɛ nɛ David de Saul ke: “Mɛnɔ ji imi, nɛ mɛnɔ ji ye weku li, nɛ ji ye tsɛ weku li ɔmɛ ngɛ Israel nɛ ma ba pee matsɛ ɔ ngatsɛ?” 19 Se benɛ be ba su nɛ a maa ngɔ Saul biyo Merab kɛ ha David ɔ, a ngɔ lɛ kɛ ha Adriel, Mehola no ɔ momo kaa e yo.
20 Jehanɛ ɔ, Saul biyo Mikal suɔ David, nɛ a ya bɔ Saul amaniɛ, nɛ Saul bua jɔ he. 21 Lɔ ɔ he ɔ, Saul de ke: “Ma ngɔ lɛ kɛ ha lɛ, nɛ ma kɛ tsɔ̃ lɛ klama, konɛ Filisti bi ɔmɛ a nine nɛ su e nɔ.” Nɛ Saul de David si enyɔne ke: “O kɛ mi maa so gba si himi somi* mwɔnɛ ɔ.” 22 Jehanɛ hu ɔ, Saul fã e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Nyɛ ya de David zaa ke, ‘Hyɛ! Matsɛ ɔ bua jɔ o he, nɛ e sɔmɔli ɔmɛ tsuo suɔ mo. Lɔ ɔ he ɔ, o kɛ matsɛ ɔ nɛ so gba si himi somi.’” 23 Benɛ Saul sɔmɔli ɔmɛ de David ní nɛ ɔmɛ ɔ, David de ke: “Ke nyɛ hyɛ ɔ, imi ohiatsɛ nɛ ye he hia we tsɔ ko nɛ ɔ, ye he nɔ́ ji kaa i kɛ matsɛ ɔ maa so gba si himi somi lo?” 24 Kɛkɛ nɛ Saul sɔmɔli ɔmɛ ya bɔ Saul amaniɛ ke: “Munyuhi nɛ David tu ji nɛ ɔ nɛ.”
25 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “Nɔ́ nɛ nyɛ ya de David ji nɛ ɔ nɛ, ‘Matsɛ ɔ hla we yo he ní tsumi nya* sika ko pe Filisti bi ɔmɛ a mɔmlɔtɔ 100, konɛ a kɛ ye matsɛ ɔ he lue ngɛ e he nyɛli ɔmɛ a nɔ.’” Ejakaa Saul ngɛ ga toe konɛ e kɛ ha nɛ David nɛ gbo ngɛ Filisti bi ɔmɛ a dɛ mi. 26 Lɔ ɔ he ɔ, e sɔmɔli ɔmɛ ya bɔ David munyu nɛ ɔmɛ, nɛ David bua jɔ he kaa e kɛ matsɛ ɔ maa so gba si himi somi. Loko be nɛ a to ɔ maa su ɔ, 27 David kɛ e nyumu ɔmɛ ho nɛ a ya gbe Filisti nyumuhi 200, nɛ David ngɔ a mɔmlɔtɔ ɔ yibɔ ɔ tsuo kɛ ba ha matsɛ ɔ konɛ e kɛ matsɛ ɔ nɛ so gba si himi somi. Enɛ ɔ he ɔ, Saul ngɔ e biyo Mikal kɛ ha lɛ kaa e yo. 28 Saul yɔse kaa Yehowa kɛ David ngɛ, nɛ e biyo Mikal hu suɔ David. 29 Enɛ ɔ ha nɛ Saul ye David gbeye po pe kekle ɔ, nɛ Saul ba pee David he nyɛlɔ e wami ligbi nɛ piɛ ɔ tsuo.
30 Filisti ma nikɔtɔma amɛ jeɔ kpo kɛ yaa ta, se be fɛɛ be nɛ a maa je kpo ɔ, David yeɔ manye* wawɛɛ pe Saul sɔmɔli kpa amɛ tsuo; nɛ a woɔ e biɛ ɔ hɛ mi nyami.
19 Pee se ɔ, Saul de e binyumu Yonatan kɛ e sɔmɔli ɔmɛ tsuo ke e ngɛ hlae nɛ e gbe David. 2 Se akɛnɛ Saul binyumu Yonatan suɔ David wawɛɛ he je ɔ, Yonatan de David ke: “Ye tsɛ Saul ngɛ hlae nɛ e gbe mo. I kpa mo pɛɛ nɛ o hyɛ o he nɔ saminya hwɔɔ mɔtu, nɛ o ya laa o he ngɛ laami he ko. 3 Ma je kpo nɛ ma ya da si ngɛ ye tsɛ ɔ kasa nya ngɛ nga a nɔ ngɛ he nɛ o maa hi ɔ. I kɛ ye tsɛ ɔ maa sɛɛ o he ní, nɛ ke i yɔse nɔ́ ko ɔ, ma ba bɔ mo kokooko.”
4 Enɛ ɔ he ɔ, Yonatan tu David he munyu kpakpa kɛ tsɔɔ e tsɛ Saul. E de lɛ ke: “E sɛ nɛ matsɛ ɔ nɛ pee yayami kɛ si e sɔmɔlɔ David, ejakaa e pee we yayami ko kɛ si we mo, nɛ o ná nɔ́ nɛ e pee ha mo ɔ he se. 5 E ngɔ e wami kɛ wo oslaa mi* nɛ e gbe Filisti no ɔ, nɛ Yehowa ngɔ kunimi yemi ngua* kɛ ba Israel tsuo. O na nɔ́ nɛ ɔ, nɛ o bua jɔ kɛ be nɔ. Lɛɛ mɛni he je nɛ e sa nɛ o ha nɛ a gbe David yaka gu kɛ pee yayami kɛ si muɔ nɛ pee we nɔ́ ko ɔ?” 6 Saul bu Yonatan tue, nɛ Saul kã kita ke: “Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, a be lɛ gbee.” 7 Pee se ɔ, Yonatan tsɛ David nɛ e bɔ lɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo. Enɛ ɔ he ɔ, Yonatan ngɔ David kɛ ba Saul ngɔ, nɛ e ya nɔ nɛ e sɔmɔ lɛ kaa be ko nɛ be ɔ.
8 Pee se ɔ, ta te si ekohu, nɛ David je kpo, nɛ e kɛ Filisti bi ɔmɛ ya hwu, nɛ e gbe nihi babauu kɛ pue si, nɛ a tu fo ngɛ e nya.
9 Ligbi ko ɔ, mumi yayami ko nɛ je Yehowa ngɔ ba Saul nɔ be mi nɛ e hii si ngɛ e we ɔ mi, nɛ́ e hɛɛ e we akplɔ ɔ ngɛ e dɛ mi, nɛ́ David kɛ saku ngɛ la fiae ɔ. 10 Saul bɔ mɔde kaa e kɛ akplɔ ɔ maa gbɔ David kɛ wo gbogbo ɔ he, se David je Saul dɛ, nɛ akplɔ ɔ ya sɛ gbogbo ɔ mi. Jamɛ a nyɔ ɔ mi nɔuu ɔ, David tu fo kɛ je. 11 Pee se ɔ, Saul tsɔ tsɔli kɛ ya David we ɔ mi konɛ a ya hwɔɔ we ɔ nɛ́ mɔtu ɔ, a gbe lɛ, se David yo Mikal de lɛ ke: “Ke o tui fo kɛ ji* nyɔ nɛ ɔ mi ɔ, hwɔɔ mɔtu o maa pee gbogboe.” 12 Amlɔ nɔuu nɛ Mikal ha nɛ David gu saflɛ ɔ mi kɛ kple si, konɛ e nyɛ nɛ e tu fo kɛ je. 13 Mikal ngɔ terafim amaga a* kɛ fɔ sa a nɔ, nɛ e ngɔ bo nɛ a kɛ apletsi he bwɔmi pee kɛ fɔ e yi je, nɛ e ngɔ tade kɛ ha nɔ.
14 Jehanɛ ɔ, Saul tsɔ tsɔli konɛ a ya ngɔ David kɛ ba, se Mikal de ke: “E be he wami.” 15 Lɔ ɔ he ɔ, Saul tsɔ tsɔli ɔmɛ kaa a ya na David, nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ ya ngɔ lɛ kɛ sa a tsuo kɛ ba ha mi nɛ ma gbe lɛ.” 16 Benɛ tsɔli ɔmɛ ba a, o nɛ terafim amaga a* ngɛ sa a nɔ, nɛ bo nɛ a kɛ apletsi he bwɔmi pee fɔɔ si ngɛ e yi je. 17 Saul bi Mikal ke: “Mɛni he je nɛ o sisi mi kaa kikɛ nɛ ɔ, nɛ o wo ye he nyɛlɔ ɔ blɔ nɛ e tu fo kɛ je ɔ?” Mikal ha Saul heto ke: “E de mi ke, ‘Wo mi blɔ nɛ ma ho, ke pi jã a, ma gbe mo!’”
18 David tu fo kɛ je, nɛ e ba Samuel ngɔ ngɛ Rama. E ba bɔ lɛ níhi tsuo nɛ Saul pee lɛ ɔ. Kɛkɛ nɛ e kɛ Samuel je kɛ ho, nɛ a ya hi Nayot. 19 Pee se ɔ, a ya bɔ Saul amaniɛ ke: “Hyɛ! David ngɛ Nayot ngɛ Rama.” 20 Oya nɔuu nɛ Saul tsɔ tsɔli konɛ a ya nu David. Benɛ a na gbali ɔmɛ a kpɛti nikɔtɔma amɛ nɛ a ngɛ gbae nɛ Samuel daa si nɛ e ngɛ a nɔ hyɛe ɔ, Mawu mumi ɔ ba Saul tsɔli ɔmɛ a nɔ, nɛ mɛ hu a bɔni a ní peemi kaa gbali.
21 Benɛ a ya bɔ Saul amaniɛ ɔ, amlɔ nɔuu nɛ e tsɔ tsɔli kpahi, nɛ mɛ hu a ya bɔni a ní peemi kaa gbali. Lɔ ɔ he ɔ, Saul tsɔ tsɔli ekohu, kuu etɛne, nɛ mɛ hu a ya bɔni a ní peemi kaa gbali. 22 Nyagbenyagbe ɔ, lɛ hu e ho Rama ya. Benɛ e ya su muɔ ngua a nɛ a toɔ nyu ngɛ mi ngɛ Seku ɔ he ɔ, e bi ke: “Jije Samuel kɛ David ngɛ?” A ha lɛ heto ke: “A ngɛ Nayot ngɛ Rama.” 23 Benɛ Saul je lejɛ ɔ nɛ e ngɛ blɔ nɔ kɛ yaa Nayot ngɛ Rama a, Mawu mumi ɔ ba lɛ hu e nɔ, nɛ e ngɛ e ní pee kaa gbalɔ kɛ ngɛ nyɛɛe kɛ ya si be nɛ e ya su Nayot ngɛ Rama. 24 Lɛ hu e je e tade ɔmɛ ngɛ e he, nɛ e pee e ní kaa gbalɔ ngɛ Samuel hɛ mi, nɛ e fɔ si ngɛ lejɛ ɔ kɛ e he gu* jamɛ a ligbi ɔ tsuo kɛ jamɛ a nyɔ ɔ mi tsuo. Enɛ ɔ he je nɛ ya deɔ ke: “Anɛ Saul hu piɛɛ gbali ɔmɛ a he lo?” ɔ nɛ.
20 Lɔ ɔ se ɔ, David tu fo kɛ je Nayot ngɛ Rama. Se e ba Yonatan ngɔ nɛ e ba bi lɛ ke: “Mɛni i pee? Mɛni tɔmi lɛ i tɔ̃, nɛ mɛni yayami i pee kɛ si o tsɛ ɔ loko e ngɛ mi hlae nɛ e gbe ɔ?”* 2 Kɛkɛ nɛ Yonatan de lɛ ke: “Kpaoo! O be gboe. Hyɛ! Ye tsɛ ɔ be nɔ́ ko nɔ́ ko pee nɛ e be ye tue nɔ woe, nɔ́ ngua jio, nɔ́ nyafii jio. Mɛni he je nɛ e sa kaa ye tsɛ ɔ nɛ laa mi sane nɛ ɔ nɔ? E be bae jã.” 3 Se David ya nɔ nɛ e kã kita, nɛ e de ke: “O tsɛ ɔ le wawɛɛ kaa ye hɛ mi ba nyami ngɛ o hɛ mi, nɛ e ma de ke, ‘Nyɛ ko ha nɛ Yonatan nɛ le nɔ́ nɛ ɔ, ke pi jã a, e mi mi ma fu.’ Se be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, kɛ be abɔ nɛ o* ngɛ nɛ ɔ, nane hiami kake pɛ lɛ ngɛ i kɛ gbenɔ wa kpɛti!”
4 Kɛkɛ nɛ Yonatan de David ke: “Nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o ma de ɔ,* ma pee ha mo.” 5 David de Yonatan ke: “Hwɔɔ ji nyɔhiɔ ehe ɔ nɛ, nɛ e sa nɛ i kɛ matsɛ ɔ nɛ ya hi si kɛ ye ní; wo mi blɔ nɛ ma ho, nɛ ma ya laa ngɛ nga a nɔ kɛ ya si ligbi etɛne ɔ gbɔkuɛ. 6 Ke o tsɛ ɔ bi ye si ɔ, lɛɛ mo de lɛ ke: ‘David kpa mi pɛɛ kaa ma ngmɛ lɛ blɔ nɛ e sá fo kɛ ya e ma mi ngɛ Betlehem, ejakaa a yaa sã jeha afɔle ko ngɛ lejɛ ɔ kɛ ha weku ɔ tsuo.’ 7 Ke e de ke: ‘Yoo’ ɔ, lɛɛ lɔ ɔ tsɔɔ kaa o sɔmɔlɔ ɔ ma ná tue mi jɔmi. Se ke e mi mi fu ɔ, lɛɛ ná nɛ o le kaa e fia e pɛɛ si kaa e maa ye mi awi. 8 Mo je suɔmi nɛ se pui kpo kɛ ha o sɔmɔlɔ ɔ, ejakaa o kɛ o sɔmɔlɔ ɔ so somi ko ngɛ Yehowa hɛ mi. Se ke i yeɔ fɔ ɔ, lɛɛ mo nitsɛ moo gbe mi. Mɛni he je nɛ e sa kaa o ngɔ mi kɛ ha o tsɛ ɔ?”
9 Kɛkɛ nɛ Yonatan de ke: “Kpaoo, ko susu jã ngɛ o he! Ke i na kaa ye tsɛ ɔ fia e pɛɛ si kaa e maa ye mo awi ɔ, anɛ i be mo dee lo?” 10 Kɛkɛ nɛ David de Yonatan ke: “Ke o tsɛ ɔ kɛ mo tu munyu basabasa a, mɛnɔ ma de mi?” 11 Yonatan de David ke: “Ba nɛ waa ho nga a nɔ ya.” Enɛ ɔ he ɔ, mɛ ni enyɔ ɔmɛ tsuo a je kpo kɛ ho nga a nɔ ya. 12 Nɛ Yonatan de David ke: “Yehowa, Israel Mawu ɔ nɛ pee odase kaa hwɔɔ be nɛ ɔ mi, aloo ngɛ ligbi etɛne ɔ nɔ ɔ, ma hla ye tsɛ ɔ juɛmi. Ke e ngɛ David he juɛmi kpakpa a, i kɛ sɛ ma ba ha mo nɛ ma kɛ wo o tue nɔ. 13 Se ke ye tsɛ ɔ to e yi mi kaa e maa ye mo awi, nɛ i ba wo we o tue nɔ, nɛ́ ma wo mo blɔ kɛ ho ngɛ tue mi jɔmi mi ɔ, lɛɛ Yehowa kɛ Yonatan nɛ ye, nɛ e kɛ lɛ nɛ ye wawɛɛ nitsɛ. Yehowa nɛ piɛɛ o he, kaa bɔ nɛ e kɛ ye tsɛ ɔ hi si ɔ. 14 Nɛ o je Yehowa suɔmi nɛ se pui ɔ kpo kɛ tsɔɔ mi be mi nɛ ye hɛ ngɛ nɛ ɔ, kɛ ye gbenɔ se po. 15 Ke Yehowa kpata David he nyɛli ɔmɛ tsuo a hɛ mi ngɛ zugba a nɔ po ɔ, ko je o suɔmi nɛ se pui ɔ kɛ je ye we ɔ nɔ kɔkɔɔkɔ.” 16 Lɔ ɔ he ɔ, Yonatan kɛ David we ɔ so somi ko, nɛ e de hu ke: “Yehowa ma ha nɛ David he nyɛli maa bu he akɔtaa.” 17 Enɛ ɔ he ɔ, Yonatan ha nɛ David ngɔ suɔmi nɛ e suɔ lɛ ɔ kɛ kã kita ekohu, ejakaa e suɔ lɛ kaa bɔ nɛ e suɔ lɛ nitsɛ e he.*
18 Kɛkɛ nɛ Yonatan de lɛ ke: “Hwɔɔ ji nyɔhiɔ ehe ɔ nɛ, nɛ a ma bi o si, ejakaa o sɛ ɔ maa fɔ si gu. 19 Ligbi etɛne ɔ nɔ lɛɛ, a ma bi o si wawɛɛ nitsɛ, nɛ e sa nɛ o ba he nɛ o ba laa o he ngɛ ligbi ɔ,* mo ba hi tɛ ɔ kasa nya ngɛ hiɛ ɔ. 20 Nɛ ma ba tsɛ̃ kɛ̃ɛ̃ mi bi etɛ kɛ ya tɛ ɔ kasa kake, kaa nɔ́ nɛ i kɛ ye hɛ pi nɔ́ pɔtɛɛ ko nɛ i ngɛ lɛ tsɛ̃e. 21 Ke i tsɔ tsɔlɔ ɔ, ma de ke, ‘Yaa nɛ o ya hla kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔmɛ.’ Ke i de tsɔlɔ ɔ ke, ‘Hyɛ! Kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔmɛ ngɛ o kasa mi ngɛ hiɛ ɔ, kukuɔ mɛ kɛ ba’ a, lɛɛ o ma nyɛ maa kpale kɛ ba, ejakaa be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa tue mi jɔmi ngɛ ha mo, nɛ oslaa ko be bae. 22 Se ke i de nyumuyo ɔ ke, ‘Hyɛ! Kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔmɛ ngɛ o hɛ mi’ ɔ, lɛɛ yaa, ejakaa Yehowa wo mo blɔ. 23 Kɛ kɔ si nɛ wa wo wa sibi ɔ he ɔ, Yehowa nɛ hi wa kpɛti kɛ ya neneene.”
24 Lɔ ɔ he ɔ, David ya laa ngɛ nga a mi. Benɛ nyɔhiɔ ehe ɔ su ɔ, matsɛ ɔ ya hi si ngɛ ní yemi ɔ sisi konɛ e ye ní. 25 Matsɛ ɔ hii si ngɛ sɛ nɛ e pɔɔ nɔ himi ngɛ gbogbo ɔ he ɔ nɔ. Yonatan hɛ mi tsɔɔ lɛ, nɛ Abner hii si ngɛ Saul kasa nya, se nɔ ko be David hi he ɔ. 26 Saul de we nɔ́ ko jamɛ a ligbi ɔ, ejakaa e de e he ke: ‘Nɔ́ ko ba nɛ lɔ ɔ ha nɛ e he tsɔ we. Ee, e he tsɔ we.’ 27 Nyɔhiɔ ehe ɔ nɔ jena, nɛ ji ligbi enyɔne ɔ nɔ ɔ, loloolo ɔ, nɔ ko be David hi he ɔ. Kɛkɛ nɛ Saul bi e binyumu Yonatan ke: “Mɛni he je nɛ Ishai binyumu ɔ bɛ ní yemi ɔ hiɛ kɛ mwɔnɛ ɔ tsuo ɔ?” 28 Yonatan ha Saul heto ke: “David kpa mi pɛɛ kaa ma ngmɛ lɛ blɔ nɛ e ya Betlehem. 29 E de ke, ‘I kpa mo pɛɛ nɛ o ngmɛ mi blɔ nɛ ma ya, ejakaa wa ngɛ weku afɔle sami ko ngɛ ma a mi, nɛ imi nitsɛ ye nyɛminyumu lɛ e tsɛ mi. Lɔ ɔ he ɔ, ke ye hɛ mi ba nyami ngɛ o hɛ mi ɔ, lɛɛ i kpa mo pɛɛ nɛ o ha nɛ ma je zaa kɛ ya na ye nyɛminyumu ɔmɛ.’ Enɛ ɔ he je nɛ e bɛ matsɛ ɔ okplɔɔ ɔ he ɔ nɛ.” 30 Kɛkɛ nɛ Saul mi mi fu Yonatan wawɛɛ, nɛ e de lɛ ke: “Mo yo atuã tsɔlɔ binyumu, o bu kaa i li kaa o fĩ Ishai binyumu ɔ se kɛ ngɛ mo nitsɛ o hɛ mi si puee, nɛ o kɛ ngɛ o nyɛ hu hɛ mi si puee lo?* 31 Be abɔ nɛ Ishai binyumu ɔ ngɛ wami mi ngɛ zugba nɛ ɔ nɔ ɔ, o kɛ o matsɛ yemi ɔ be manye yee. Enɛ ɔ he ɔ, amlɔ nɛ ɔ, moo tsɔ nɔ ko nɛ e ya ngɔ lɛ kɛ ba ha mi, ejakaa e sa nɛ e gbo.”*
32 Se Yonatan bi e tsɛ Saul ke: “Mɛni he je nɛ e sa nɛ a gbe lɛ ɔ? Mɛni e pee?” 33 Kɛkɛ nɛ Saul fɔ akplɔ konɛ e kɛ gbɔ lɛ, nɛ lɔ ɔ ha nɛ Yonatan na kaa e tsɛ ɔ fia e pɛɛ si kaa e maa gbe David. 34 Oya nɔuu nɛ Yonatan kɛ abofu nɛ nya wa te si kɛ je okplɔɔ ɔ he, nɛ e yi nɔ́ ko ngɛ nyɔhiɔ ehe ɔ we ligbi enyɔne ɔ nɔ, ejakaa e hao ha David, nɛ lɛ nitsɛ e tsɛ ɔ pue e hɛ mi si.
35 Mɔtu ɔ, Yonatan je kpo kɛ ho nga a nɔ ya konɛ e ya na David kaa bɔ nɛ a de to ɔ, nɛ e kɛ tsɔlɔ wayoo ko lɛ ya. 36 Nɛ e de e tsɔlɔ ɔ ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o tu fo kɛ ya hla kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔmɛ nɛ ma tsɛ̃ ɔ.” Tsɔlɔ ɔ tu fo, nɛ Yonatan tsɛ̃ kɛ̃ɛ̃ ɔ kɛ be e he. 37 Benɛ tsɔlɔ ɔ su he nɛ Yonatan tsɛ̃ kɛ̃ɛ̃ ɔ kɛ ya a, Yonatan kpa ngmlaa kɛ bi tsɔlɔ ɔ ke: “Anɛ kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔ bi o he lo?” 38 Yonatan kpa ngmlaa kɛ de tsɔlɔ ɔ ke: “O he nɛ sɔ! Yaa esɔesɔ! Koo to tsle!” Kɛkɛ nɛ Yonatan tsɔlɔ ɔ kukuɔ kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔmɛ nɛ e kpale kɛ ba e nyɔmtsɛ ɔ ngɔ. 39 Tsɔlɔ ɔ li nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae ɔ he nɔ́ ko nɔ́ ko; Yonatan kɛ David pɛ lɛ a le nɔ́ nɛ e tsɔɔ. 40 Kɛkɛ nɛ Yonatan ngɔ e ta hwumi ní ɔmɛ kɛ ha e tsɔlɔ ɔ, nɛ e de lɛ ke: “Ngɔɔ kɛ ho ma a mi ya.”
41 Benɛ tsɔlɔ ɔ je ɔ, David te si kɛ je he ko nɛ kɛ lejɛ ɔ kɛ we ngɛ woyi je. Kɛkɛ nɛ e ba kplã si nɛ e ngɔ e hɛ mi kɛ bu si si etɛ, nɛ a fiɔ a sibi a nya he,* nɛ a fo a sibi a he ya, se David lɛ fo ya wawɛɛ. 42 Yonatan de David ke: “Yaa ngɛ tue mi jɔmi mi, akɛnɛ wɔ ni enyɔ ɔmɛ tsuo wa kã kita ngɛ Yehowa biɛ mi ke, ‘Yehowa nɛ hi i kɛ mo wa kpɛti, kɛ ye nina* kɛ o nina* a kpɛti kɛ ya neneene’ ɔ he je.”
Kɛkɛ nɛ David te si nɛ e je, nɛ Yonatan kpale e se kɛ ho ma a mi ya.
21 Pee se ɔ, David ba Nob ngɛ osɔfo Ahimelek ngɔ. Benɛ Ahimelek kɛ David kpe ɔ, Ahimelek he bɔni domi blibliibli, nɛ e bi David ke: “Mɛni he je nɛ mo pɛ lɛ o ngɛ nyɛɛe nɛ nɔ ko piɛɛ we o he ɔ?” 2 David ha osɔfo Ahimelek heto ke: “Matsɛ ɔ fã mi ke ma pee nɔ́ ko, se e de ke, ‘Ko ha nɛ nɔ ko nɛ le tsɔmi nɛ i ngɛ mo tsɔe, kɛ famihi nɛ i fã mo ɔ he nɔ́ ko.’ I de ye nihewi ɔmɛ kaa i kɛ mɛ maa kpe ngɛ he ko. 3 Amlɔ nɛ ɔ, ke o ngɛ abolo enuɔ ɔ, mo ha mi, aloo mo ha mi nɔ́ fɛɛ nɔ́ ko nɛ o ngɛ.” 4 Se osɔfo ɔ ha David heto ke: “I be abolo gu ko, se abolo klɔuklɔu lɛ ngɛ, ke ji kaa nihewi ɔmɛ tɛ yihi a he ɔ,* lɛɛ sane ko be.” 5 David ha osɔfo ɔ heto ke: “Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa tɛ yihi a he kaa bɔ nɛ e ji ngɛ behi nɛ i ya gba ta a mi ɔ. Ke nihewi ɔmɛ a nɔmlɔ tsohi ngɛ klɔuklɔu benɛ a tsɔ mɛ tsɔmi gu po ɔ, lɛɛ hyɛ bɔ nɛ a maa pee a he klɔuklɔu mwɔnɛ ɔ ha!” 6 Lɔ ɔ he ɔ, osɔfo ɔ ha lɛ abolo klɔuklɔu ɔ, ejakaa abolo ko be lejɛ ɔ pe hɛ mi mami abolo ɔ nɛ a je kɛ je Yehowa hɛ mi jamɛ a ligbi ɔ konɛ a ngɔ abolo ehe kɛ ya to nane mi ɔ.
7 Jamɛ a ligbi ɔ, Saul sɔmɔli ɔmɛ a ti nɔ kake nɛ́ a tsi e nya ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ ngɛ lejɛ ɔ. E biɛ ji Doeg, Edom no ji lɛ, nɛ e ji Saul to hyɛli ɔmɛ a nya dalɔ.
8 Kɛkɛ nɛ David bi Ahimelek ke: “O ngɛ akplɔ aloo klaate ko ngɛ hiɛ ɔ lo? I ngɔɛ imi nitsɛ ye klaate aloo ye ta hwumi níhi, ejakaa matsɛ ɔ tsɔmi ɔ biɔ oya yemi.” 9 Kɛkɛ nɛ osɔfo ɔ de ke: “Goliat, Filisti no ɔ nɛ o gbe ngɛ Ela Dɔgba a mi ɔ klaate ɔ ngɛ hiɛ ɔ, a kɛ bo mimlaa* he nɛ e fɔɔ si ngɛ efɔd ɔ se. Ke o suɔ nɛ o ngɔ ɔ, moo ngɔ, ejakaa lɔ ɔ pɛ lɛ ngɛ hiɛ ɔ.” David de ke: “E se be. Moo ngɔ kɛ ha mi.”
10 David te si jamɛ a ligbi ɔ, nɛ e tsa Saul nya fo nɛ e ngɛ tue ɔ nɔ, nɛ nyagbenyagbe ɔ, e ya su Gat Matsɛ Akish ngɔ. 11 Akish sɔmɔli ɔmɛ de lɛ ke: “Anɛ pi David, nɛ ji zugba a nɔ matsɛ ɔ ji nɛ ɔ lo? Anɛ pi e he nɛ benɛ a ngɛ doe ɔ, a la ngɛ ke,
‘Saul gbe nihi akpehi,
Nɛ David gbe nihi akpe nyɔngmahi’ ɔ lo?”
12 David susu munyu nɛ ɔmɛ a he saminya, nɛ e ye Gat Matsɛ Akish gbeye wawɛɛ nitsɛ. 13 Enɛ ɔ he ɔ, e bua pee e he godotsɛ ngɛ a hɛ mi, nɛ e pee e ní kaa nɔ nɛ e yi puɛ ngɛ a kpɛti.* E ngɛ agbo ɔ sinya amɛ a he ngmaae, nɛ e ngɛ nya nyu jee kɛ ngɛ e kpɛni mi woe. 14 Nyagbe ɔ, Akish de e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Nyɛ na kaa nyumu nɛ ɔ nu godo! Mɛni he je nɛ nyɛ ngɔ lɛ kɛ ba ha mi ɔ? 15 Anɛ godotsɛmɛ a he ngɛ mi hiae nɛ́ e sa nɛ nɔ nɛ ɔ nɛ ba hi godo ní pee ngɛ ye hɛ mi lo? Nyumu nɛ e sa kaa e ba ye we mi ji nɛ ɔ lo?”
22 Lɔ ɔ he ɔ, David je lejɛ ɔ nɛ e tu fo kɛ ho Adulam tɛ puɔ ɔ mi ya. Benɛ e nyɛminyumu ɔmɛ kɛ e tsɛ we ɔ tsuo nu he ɔ, a kple kɛ ya e ngɔ ngɛ lejɛ ɔ. 2 Nɛ nihi nɛ a kɛ haomi ngɛ kpee, kɛ nihi nɛ a hɛɛ hiɔ, kɛ nihi nɛ a pee mɛ nidɔ níhi* tsuo bua a he nya kɛ ba e ngɔ, nɛ e pee a nya dalɔ. Nyumuhi maa pee 400 lɛ a kɛ lɛ ngɛ.
3 Pee se ɔ, David je lejɛ ɔ kɛ ho Mizpa ngɛ Moab ya, nɛ e ya de Moab matsɛ ɔ ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ha nɛ ye tsɛ kɛ ye nyɛ nɛ a hi o ngɔ kɛ ya si be nɛ ma le nɔ́ nɛ Mawu maa pee ha mi.” 4 Lɔ ɔ he ɔ, e si mɛ kɛ ha Moab matsɛ ɔ, nɛ a hi e ngɔ be tsuo nɛ David kɛ hi he piɛ pomi he ɔ.
5 Pee se ɔ, gbalɔ Gad de David ke: “Koo hi he piɛ pomi he ɔ. Jee lejɛ ɔ kɛ ho Yuda zugba a nɔ ya.” Enɛ ɔ he ɔ, David je kɛ ho Heret hue tso ɔ mi ya.
6 Saul nu kaa a na David kɛ nyumuhi nɛ a piɛɛ e he ɔ. Jamɛ a be ɔ, Saul hii si ngɛ tamarisk tso ɔ nɛ ngɛ he nɛ ya hiɔwe ɔ sisi, nɛ e hɛɛ e we akplɔ ɔ ngɛ e dɛ mi, nɛ e sɔmɔli ɔmɛ tsuo daa si kɛ bɔle lɛ. 7 Kɛkɛ nɛ Saul de e sɔmɔli ɔmɛ nɛ a daa si kɛ bɔle lɛ ɔ ke: “I kpa nyɛ pɛɛ nɛ nyɛɛ bu tue, nyɛ Benyamin bi. Anɛ Ishai binyumu ɔ hu ma ha nyɛ tsuo ngmɔhi kɛ wai ngmɔhi lo? Anɛ e maa hla nyɛ tsuo kaa nimli akpehi a nya dali kɛ nimli lafahi a nya dali lo? 8 Nyɛ tsuo nyɛ so kɛ wo ye he! Benɛ imi nitsɛ ye binyumu ɔ kɛ Ishai binyumu ɔ so somi ko ɔ, nyɛ ti nɔ ko nɔ ko ba bɔɛ mi amaniɛ! Nyɛ ti nɔ kake po be nɛ ye sane dɔɔ lɛ nɛ e ma ba de mi kaa imi nitsɛ ye binyumu wo imi nitsɛ ye sɔmɔlɔ he wami konɛ e te si kɛ wo mi nɛ e wo ye he ka kaa bɔ nɛ e ji amlɔ nɛ ɔ.”
9 Kɛkɛ nɛ Doeg, Edom no ɔ nɛ a ngɔ lɛ kɛ da Saul sɔmɔli ɔmɛ a nya ngɛ lejɛ ɔ ha heto ke: “I na Ishai binyumu ɔ nɛ e ba Ahitub binyumu Ahimelek ngɔ ngɛ Nob. 10 Nɛ e bi Yehowa juɛmi ha lɛ, nɛ e ha lɛ niye ní. E ngɔ Goliat, Filisti no ɔ klaate ɔ po kɛ ha lɛ.” 11 Oya nɔuu nɛ matsɛ ɔ tsɔ nɛ a ya ngɔ osɔfo Ahimelek, Ahitub binyumu ɔ kɛ osɔfohi tsuo nɛ a ngɛ e tsɛ we ɔ ngɛ Nob ɔ kɛ ba. Enɛ ɔ he ɔ, mɛ tsuo a ba matsɛ ɔ ngɔ.
12 Jehanɛ ɔ, Saul de ke: “Ahitub binyumu, i kpa mo pɛɛ nɛ o bu tue!” kɛkɛ nɛ e he nɔ ke: “I ngɛ hiɛ ɔ, ye nyɔmtsɛ.” 13 Saul de lɛ ke: “Mɛni he je nɛ o kɛ Ishai binyumu ɔ nyɛ so kɛ wo ye he kɛ gu abolo kɛ klaate nɛ o ha lɛ kɛ Mawu juɛmi nɛ o bi ha lɛ ɔ nɔ ɔ? E te si kɛ wo mi, nɛ e wo ye he ka kaa bɔ nɛ e ji amlɔ nɛ ɔ.” 14 Kɛkɛ nɛ Ahimelek ha matsɛ ɔ heto ke: “O sɔmɔli ɔmɛ tsuo a kpɛti mɛnɔ lɛ a ma nyɛ maa fĩa kɛ fɔ e nɔ* pe David? E ji matsɛ ɔ ngatsɛ, kɛ o he buli a nya dalɔ, nɛ a buɔ lɛ ngɛ o we ɔ mi. 15 Anɛ mwɔnɛ ɔ ji kekleekle be nɛ i bi Mawu juɛmi ha lɛ lo? Kpaoo kaa ma pee nɔ́ nɛ o ngɛ dee nɛ ɔ! Matsɛ ɔ nɛ e ko po sane kɛ fɔ e sɔmɔlɔ ɔ nɔ, kɛ ye tsɛ we ɔ tsuo nɔ, ejakaa o sɔmɔlɔ ɔ li nɔ́ nɛ ɔ he nɔ́ ko nɔ́ ko.”
16 Se matsɛ ɔ de ke: “Ahimelek, o ma gbo kokooko, mo kɛ o tsɛ we ɔ tsuo.” 17 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de buli* ɔmɛ nɛ a daa si kɛ bɔle lɛ ɔ ke: “Nyɛ plɛ nɛ nyɛɛ gbe Yehowa we osɔfo ɔmɛ, ejakaa a fĩ David se! A le kaa e ngɛ fo tue, nɛ a ba de we mi!” Se matsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ sume kaa a ma wo a nine nɔ ngɛ Yehowa we osɔfo ɔmɛ a nɔ nɛ a gbe mɛ. 18 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de Doeg ke: “Mo plɛ nɛ o gbe osɔfo ɔmɛ!” Amlɔ nɔuu nɛ Doeg, Edom no ɔ ya nɛ lɛ nitsɛ e ya gbe osɔfo ɔmɛ. Jamɛ a ligbi ɔ, e gbe nyumuhi 85 nɛ́ a wo klala efɔd. 19 Jehanɛ hu ɔ, e kɛ klaate ya kpata Nob, nɛ ji osɔfo ɔmɛ a ma a hɛ mi; e kɛ klaate gbe nyumuhi kɛ yihi tsuo, jokuɛwi kɛ bimwɔwi tsuo, na kuhi, tejihi, kɛ jijɔhi tsuo.
20 Se Ahitub binyumu Ahimelek binyumu ɔmɛ a ti nɔ kake nɛ a tsɛɛ lɛ ke Abiatar a lɛɛ a nine sui e nɔ, nɛ e tu fo kɛ ya nyɛɛ David se. 21 Abiatar de David ke: “Saul gbe Yehowa we osɔfo ɔmɛ.” 22 Kɛkɛ nɛ David de Abiatar ke: “Benɛ i na Doeg, Edom no ɔ ngɛ lejɛ ɔ jamɛ a ligbi ɔ, i le kaa bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e ma ya de Saul. Imi lɛ i pee nɛ a gbe nɔ fɛɛ nɔ* ngɛ o tsɛ we ɔ nɛ. 23 Moo hi ye ngɔ. Koo ye gbeye, ejakaa nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ngɛ hlae nɛ e gbe mo ɔ,* ngɛ hlae nɛ e gbe mi;* ma po o he piɛ.”
23 Pee se ɔ, a de David ke: “Filisti bi ɔmɛ kɛ Keila bi ɔmɛ ngɛ ta hwue, nɛ a ngɛ ní hae ngɛ ngma* fiaami he ɔmɛ.” 2 Enɛ ɔ he ɔ, David bi Yehowa ke: “Anɛ e sa nɛ ma ya nɛ ma ya gbe Filisti bi nɛ ɔmɛ lo?” Yehowa de David ke: “Yaa nɛ o ya gbe Filisti bi ɔmɛ, nɛ o kpɔ̃ Keila.” 3 Se David nyumu ɔmɛ de lɛ ke: “Hyɛ! Hiɛ ɔ nɛ wa ngɛ ngɛ Yuda a po wa ngɛ gbeye yee; nɛ wa pa maa ya Keila ya tua Filisti bi ɔmɛ a tabo ɔ!” 4 Lɔ ɔ he ɔ, David bi Yehowa juɛmi ekohu. Nɛ Yehowa ha lɛ heto ke: “Tee si; kple kɛ ya Keila, ejakaa ma ngɔ Filisti bi ɔmɛ kɛ wo o dɛ mi.” 5 Enɛ ɔ he ɔ, David kɛ e nyumu ɔmɛ ho Keila ya, nɛ e kɛ Filisti bi ɔmɛ ya hwu ta; e nuu a lohwe lɛlɛɛ ɔmɛ, nɛ e gbe nihi babauu pue si, nɛ David kpɔ̃ Keila bi ɔmɛ.
6 Jehanɛ ɔ, benɛ Ahimelek binyumu Abiatar tu fo kɛ ho David ngɔ ya ngɛ Keila a, e hɛɛ efɔd. 7 A de Saul ke: “David ba Keila.” Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “Mawu ngɔ lɛ kɛ wo ye dɛ mi,* ejakaa e ya sɛ ma nɛ agbohi kɛ dadehi ngɛ nya a mi kɛ sa lɛ nitsɛ e yi.” 8 Lɔ ɔ he ɔ, Saul bua ni ɔmɛ tsuo a nya kɛ ha ta konɛ a kple kɛ ya Keila nɛ́ a ya sa David kɛ e nyumu ɔmɛ a yi. 9 Benɛ David ná le kaa Saul ngɛ e he ga toe ɔ, e de osɔfo Abiatar ke: “Ngɔɔ efɔd ɔ kɛ ba hiɛ ɔ.” 10 Kɛkɛ nɛ David de ke: “Oo Yehowa, Israel Mawu, ngɛ anɔkuale mi ɔ, o sɔmɔlɔ ɔ nu kaa Saul to e yi mi kaa e maa ba Keila konɛ e ba kpata ma a hɛ mi ngɛ ye he je. 11 Anɛ Keila ma nikɔtɔma amɛ* ma je mi kɛ wo e dɛ mi lo? Anɛ Saul ma kple kɛ ba kaa bɔ nɛ o sɔmɔlɔ ɔ nu he ɔ lo? Oo Yehowa, Israel Mawu, i kpa mo pɛɛ nɛ o de o sɔmɔlɔ ɔ.” Kɛkɛ nɛ Yehowa de ke: “E ma kple kɛ ba.” 12 David bi lɛ ke: “Anɛ Keila ma nikɔtɔma amɛ ma je i kɛ ye nyumu ɔmɛ kɛ wo Saul dɛ mi lo?” Yehowa ha heto ke: “A ma je nyɛ kɛ wo e dɛ mi.”
13 Amlɔ nɔuu nɛ David kɛ e nyumuhi nɛ́ a yibɔ maa pee 600 te si nɛ a je Keila, nɛ a ya he fɛɛ he nɛ a ma nyɛ maa ya. Benɛ a de Saul ke David tu fo kɛ je Keila a, e ji kpo kɛ ya nyɛɛ e se. 14 David hi nga a nɔ ngɛ hehi nɛ a yami yee ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ ngɛ Zif nga a nɔ. Daa nɛ ɔ, Saul ngɛ lɛ hlae, se Yehowa ngɔɛ lɛ kɛ wui e dɛ mi. 15 Benɛ David ngɛ Zif nga a nɔ ngɛ Horesh ɔ, David le kaa* Saul je kpo kɛ ya ngɛ lɛ hlae konɛ e gbe lɛ.*
16 Jehanɛ ɔ, Saul binyumu Yonatan je kpo kɛ ho David ngɔ ya ngɛ Horesh, nɛ e ya ye bua lɛ konɛ e ná he wami* ngɛ Yehowa mi. 17 E de lɛ ke: “Koo ye gbeye, ejakaa ye tsɛ Saul nine be o nɔ sue; o maa ye Israel nɔ matsɛ, nɛ ma pee o se yelɔ; nɛ ye tsɛ Saul hu le enɛ ɔ.” 18 Kɛkɛ nɛ mɛ ni enyɔ ɔmɛ a so somi ko ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ David hi Horesh, nɛ Yonatan ho e we mi ya.
19 Pee se ɔ, Zif nyumu ɔmɛ kuɔ kɛ ho Saul ngɔ ya ngɛ Gibea, nɛ a ya de lɛ ke: “David laa e he ngɛ wa kasa nya ngɛ hehi nɛ a yami yee ngɛ Horesh, ngɛ Hakila kpongu ɔ nɛ ngɛ Yeshimon* woyi je* ɔ nɔ. 20 Oo matsɛ, be fɛɛ be nɛ o* maa suɔ kaa o kple kɛ ba a, moo ba, nɛ wa ma je lɛ kɛ wo matsɛ ɔ dɛ mi.” 21 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “Yehowa nɛ jɔɔ nyɛ, ejakaa nyɛ mi mi sã nyɛ ngɛ ye he. 22 I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya hla he tutuutu nɛ e ngɛ, kɛ nɔ nɛ ya na lɛ ngɛ lejɛ ɔ, ejakaa a de mi ke e hɛ mi tɛ̃ saminya. 23 Nyɛ ya hla mi fitsofitso nɛ nyɛɛ le hehi tsuo nɛ e laa ngɛ ɔ, nɛ ke nyɛ na odase ko ɔ, nyɛ ba de mi. Kɛkɛ ɔ, i kɛ nyɛ maa ya, nɛ ke e ngɛ zugba a nɔ ɔ, ma hla lɛ ngɛ Yuda weku* ɔmɛ tsuo a kpɛti.”
24 Lɔ ɔ he ɔ, a sɛ Saul hlami kɛ ho Zif ya be mi nɛ David kɛ e nyumu ɔmɛ ngɛ Maon nga a nɔ ngɛ Araba, ngɛ Yeshimon woyi je. 25 Kɛkɛ nɛ Saul kɛ e nyumu ɔmɛ ba nɛ a ba hla lɛ. Nɛ benɛ a ya bɔ David amaniɛ ɔ, e je amlɔ nɔuu kɛ ho tɛ sa a he ya, nɛ e ya hi Maon nga a nɔ. Benɛ Saul nu enɛ ɔ he ɔ, e fiee David se kɛ ho Maon nga a nɔ ya. 26 Benɛ Saul ba su yoku ɔ kasa kake ɔ, David kɛ e nyumu ɔmɛ hu ngɛ yoku ɔ kasa kake. David ngɛ esɔ yee nɛ́ e je Saul dɛ mi, se Saul kɛ e nyumu ɔmɛ ngɛ David kɛ e nyumu ɔmɛ a he sue konɛ a nu mɛ. 27 Se tsɔlɔ ko ba Saul ngɔ nɛ e ba de lɛ ke: “Moo ba esɔesɔ, ejakaa Filisti bi ɔmɛ ba tua zugba a!” 28 Kɛkɛ nɛ Saul jɔɔ David se fieemi, nɛ e ho konɛ e kɛ Filisti bi ɔmɛ nɛ ya kpe. Lɔ ɔ he je nɛ a wo lejɛ ɔ biɛ ke Mi Gbami Tɛ Sa a nɛ.
29 Kɛkɛ nɛ David je lejɛ ɔ, nɛ e ya hi hehi nɛ a yami yee ɔ ngɛ Engedi.
24 Benɛ Saul kpale kɛ je Filisti bi ɔmɛ a se fieemi kɛ ba pɛ ɔ, a de lɛ ke: “Hyɛ! David ngɛ Engedi nga a nɔ.”
2 Enɛ ɔ he ɔ, Saul ngɔ nyumuhi 3,000 nɛ́ a hla mɛ kɛ je Israel tsuo, nɛ e kɛ mɛ ho konɛ a ya hla David kɛ e nyumu ɔmɛ ngɛ yoku nɔ apletsihi a tɛ sa amɛ a nɔ. 3 Saul ba su to tsuhi nɛ a kɛ tɛ pee nɛ a ngɛ gbɛjegbɛ ɔ he ɔ a he ngɛ he nɛ tɛ puɔ ko ngɛ ɔ, nɛ e sɛ mi kaa e maa ya niase* be mi nɛ David kɛ e nyumu ɔmɛ hu hii si ngɛ tɛ puɔ ɔ mi ngɛ se blɔ tsitsaa. 4 David nyumu ɔmɛ de lɛ ke: “Mwɔnɛ ɔ ji ligbi nɛ Yehowa ngɛ mo dee ke, ‘Hyɛ! I kɛ o he nyɛlɔ ɔ ngɛ o dɛ mi woe, nɛ o ma nyɛ maa pee lɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ hi ngɛ o hɛ mi.’” Lɔ ɔ he ɔ, David te si nɛ e ya po Saul tade klɔii nɛ kɔni be he ɔ nya nigii. 5 Se pee se ɔ, David he nile* ya nɔ nɛ e bu lɛ fɔ akɛnɛ e po Saul tade klɔii nɛ kɔni be he ɔ nya a he je. 6 E de e nyumu ɔmɛ ke: “Kpaoo, ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ, e sɛ nɛ ma pee ye nyɔmtsɛ ɔ, nɔ nɛ Yehowa pɔ lɛ nu ɔ nɔ́ ko kaa kikɛ, kaa ma wo ye nine nɔ ngɛ e nɔ, ejakaa e ji nɔ nɛ Yehowa pɔ lɛ nu.” 7 Lɔ ɔ he ɔ, David kɛ munyu nɛ ɔmɛ tsi e nyumu ɔmɛ a nya,* nɛ e ngmɛ́ mɛ blɔ nɛ a ya tua Saul. Saul lɛɛ e te si kɛ je tɛ puɔ ɔ mi, nɛ e ma e blɔ nɔ.
8 Kɛkɛ nɛ David te si nɛ e je kpo ngɛ tɛ puɔ ɔ mi nɛ e kpa ngmlaa ngɛ Saul se ke: “Ye nyɔmtsɛ matsɛ!” Benɛ Saul hyɛ e se ɔ, David kplã si, nɛ e ngɔ e hɛ mi kɛ bu zugba, nɛ e je bumi kpo ha lɛ. 9 David de Saul ke: “Mɛni he je nɛ o buɔ adesahi nɛ a deɔ ke, ‘Hyɛ! David ngɛ hlae nɛ e ye mo awi’ ɔ tue ɔ? 10 Mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, mo nitsɛ o hɛngmɛ na bɔ nɛ Yehowa ngɔ mo kɛ wo ye dɛ mi ngɛ tɛ puɔ ɔ mi ha. Se benɛ nɔ ko de ke a gbe mo ɔ, o he pee mi mɔbɔ nɛ i de ke, ‘I be ye nine nɔ woe ngɛ ye nyɔmtsɛ ɔ nɔ, ejakaa e ji nɔ nɛ Yehowa pɔ lɛ nu.’ 11 Nɛ ye tsɛ, hyɛ, ee, moo hyɛ o tade klɔii nɛ kɔni be he ɔ nya ngɛ ye dɛ mi; benɛ i po o tade klɔii nɛ kɔni be he ɔ nya a, i gbi mo. Piɔ lɛɛ tse o na, nɛ o nu sisi kaa i tui ye yi mi kaa ma ye mo awi, aloo ma tsɔ atuã, nɛ i pee we mo yayami ko, se moo lɛɛ o ngɛ mi dae nɛ o gbe mi.* 12 Yehowa nɛ kojo i kɛ mo wa kpɛti, nɛ Yehowa nɛ ye ye he lue ngɛ o nɔ, se i be ye nine nɔ woe ngɛ o nɔ. 13 Kaa bɔ nɛ blema abɛ ko de ɔ, ‘Yayami peeli a dɛ mi nɛ yayami jeɔ kɛ baa,’ se i be ye nine nɔ woe ngɛ o nɔ. 14 Mɛnɔ se nɛ Israel matsɛ ɔ je kpo kɛ ya ngɛ nyɛɛe ɔ? Mɛnɔ se o ngɛ fiee ɔ? Gbe gbogboe ko lo? Malɛɛ kake ngmelu lo? 15 Yehowa nɛ pee kojolɔ. E maa kojo i kɛ mo wa kpɛti, nɛ e maa na, nɛ e maa ye ye sane ha mi, nɛ e maa kojo mi, nɛ e ma kpɔ̃ mi kɛ je o dɛ mi.”
16 Benɛ David tu munyu nɛ ɔmɛ kɛ tsɔɔ lɛ ta pɛ ɔ, Saul de ke: “Ye binyumu David, o gbi ji nɛ ɔ lo?” Kɛkɛ nɛ Saul bɔni ya fomi boboobo. 17 E de David ke: “O da pe mi, ejakaa o kɛ mi hi si saminya, se imi lɛɛ, i ngɔ yayami kɛ wo mo hiɔ. 18 Ee, mwɔnɛ ɔ, o de mi kpakpa nɛ o pee kaa o gbi mi be mi nɛ Yehowa je mi kɛ wo o dɛ mi ɔ. 19 Ejakaa mɛnɔ lɛ e maa na e he nyɛlɔ nɛ e ma ha nɛ e je slɔkee? Yehowa maa ngɔ kpakpa kɛ wo mo hiɔ ngɛ nɔ́ nɛ o pee ha mi mwɔnɛ ɔ he je. 20 Jehanɛ ɔ, hyɛ! I le kaa bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o maa ye matsɛ, nɛ Israel matsɛ yemi ɔ maa da si ngɛ o dɛ mi. 21 Amlɔ nɛ ɔ, ngɔɔ Yehowa kɛ kã mi kita kaa o be ye sisi bimɛ* nɛ a maa ba ngɛ ye se ɔ hɛ mi kpatae, nɛ o be hae nɛ ye biɛ nɛ laa ngɛ ye tsɛ we ɔ.” 22 Enɛ ɔ he ɔ, David kã Saul kita, nɛ lɔ ɔ se ɔ, Saul je kɛ ho we mi ya. Se David kɛ e nyumu ɔmɛ kuɔ kɛ ho he piɛ pomi he ɔ ya.
25 Pee se ɔ, Samuel ba gbo; nɛ Israel tsuo bua a he nya, nɛ a fo e he ya, nɛ a pu lɛ ngɛ e we ɔ mi ngɛ Rama. Kɛkɛ nɛ David te si nɛ e kple kɛ ho Paran nga a nɔ ya.
2 Jehanɛ ɔ, nyumu ko hi Maon nɛ e tsuɔ ní ngɛ Karmel.* Nyumu ɔ ji niatsɛ kpanaa; e ngɛ jijɔhi 3,000 kɛ apletsihi 1,000, nɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, e ngɛ e jijɔ ɔmɛ a he bwɔmi sãe ngɛ Karmel. 3 Nyumu ɔ biɛ ji Nabal, nɛ e yo ɔ biɛ ji Abigail. Yo ɔ kɔɔ nɔ́ se, nɛ e he ngɛ fɛu, se e huno ɔ, nɛ ji Kaleb no ɔ lɛɛ, e sane he wa, nɛ e be subai. 4 David nu ngɛ nga a nɔ kaa Nabal ngɛ e jijɔhi a he bwɔmi sãe. 5 Lɔ ɔ he ɔ, David tsɔ nihewi nyɔngma kɛ ya e ngɔ, nɛ e de mɛ ke: “Nyɛɛ kuɔ kɛ ya Karmel, nɛ ke nyɛ ya su Nabal ngɔ ɔ, nyɛ bi lɛ bɔ nɛ e ngɛ ha ngɛ ye biɛ mi. 6 Lɔ ɔ se ɔ, nyɛ de ke, ‘O se nɛ kɛ nɛ e hi ha mo, o we mi bimɛ, kɛ níhi tsuo nɛ o ngɛ ɔ.* 7 Amlɔ nɛ ɔ, i nu kaa o ngɛ o jijɔ ɔmɛ a he bwɔmi sãe. Benɛ o to hyɛli ɔmɛ kɛ wɔ ngɛ ɔ, wa yi mɛ awi, nɛ be tsuo nɛ a kɛ hi Karmel ɔ, a nɔ́ ko laa we. 8 Mo bi o nihewi ɔmɛ nɛ a ma de mo. Ye nihewi ɔmɛ a hɛ mi nɛ ba nyami ngɛ o hɛ mi, ejakaa wa ba ngɛ nyami ligbi* nɔ. I kpa mo pɛɛ nɛ o ha o sɔmɔli ɔmɛ kɛ o binyumu David nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o ma nyɛ ma ha.’”
9 Enɛ ɔ he ɔ, David nihewi ɔmɛ je kɛ ho, nɛ a ya de Nabal ní nɛ ɔmɛ tsuo ngɛ David biɛ mi. Benɛ a gbe nya a, 10 Nabal ha David sɔmɔli ɔmɛ heto ke: “Mɛnɔ ji David, nɛ mɛnɔ ji Ishai binyumu ɔ? Lingmi nɛ ɔ, sɔmɔli fuu ngɛ fo tue kɛ ngɛ a nyɔmtsɛmɛ a he jee. 11 Anɛ e sa nɛ ma ngɔ ye abolo kɛ ye nyu, kɛ lohwe nɛ i gbe ha ye jijɔ he bwɔmi sãli ɔmɛ ɔ kɛ ha nyumuhi nɛ nɔ ko li he nɛ a je ɔ lo?”
12 Kɛkɛ nɛ David nihewi ɔmɛ kpale a se, nɛ a ya bɔ David munyu nɛ ɔmɛ tsuo. 13 Oya nɔuu nɛ David de e nyumu ɔmɛ ke: “Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e fi e klaate kɛ wo e he!” Lɔ ɔ he ɔ, mɛ tsuo a fi a klaate ɔmɛ kɛ wo a he, nɛ David hu fi lɛ nitsɛ e klaate ɔ kɛ wo e he, nɛ nyumuhi maa pee 400 kɛ David kuɔ kɛ ho, be mi nɛ nyumuhi 200 hii si ngɛ tlomi ɔmɛ a he.
14 Se sɔmɔli ɔmɛ a ti nɔ kake ya bɔ Nabal yo Abigail amaniɛ ke: “Hyɛ! David tsɔ tsɔli kɛ je nga a nɔ kɛ ba ha wa nyɔmtsɛ ɔ manye, se e muɔɔ jɛmi ngɔ pue a nɔ kɛ ngmlaa. 15 Jamɛ a nyumu ɔmɛ kɛ wɔ hi si saminya. A yi wɔ awi, nɛ be tsuo nɛ waa kɛ mɛ hi si ngɛ nga a nɔ ɔ, wa nɔ́ kake ngmelu po laa we. 16 Be tsuo nɛ waa kɛ mɛ hi si nɛ wa ngɛ to kuu ɔ nɔ hyɛe ɔ, a pee kaa he piɛ pomi gbogbo nɛ bɔle wɔ, nyɔ kɛ pia tsuo. 17 Amlɔ nɛ ɔ, mo susu he nɛ o hyɛ nɔ́ nɛ o maa pee, ejakaa enɛ ɔ kɛ haomi maa ba wa nyɔmtsɛ ɔ kɛ e we ɔ tsuo nɔ kokooko, nɛ e ji yaka nɔmlɔ nɛ nɔ ko be nyɛe maa tu munyu kɛ tsɔɔ lɛ.”
18 Lɔ ɔ he ɔ, oya nɔuu nɛ Abigail ngɔ abolo 200, wai tɔ nguahi enyɔ, jijɔ enuɔ nɛ a gbe nɛ a sã, ngma nɛ a sĩ kɛtɛ* enuɔ, wai yiblii gbigbli keeki 100, fig keeki 200, nɛ e ngɔ ní nɛ ɔmɛ tsuo kɛ pue tejihi a nɔ. 19 Kɛkɛ nɛ e de e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Nyɛɛ sɛ ye hlami; ma nyɛɛ nyɛ se.” Se e de we e huno Nabal nɔ́ ko nɔ́ ko.
20 Be mi nɛ e hii si ngɛ teji ɔ nɔ kɛ ngɛ kplee kɛ yaa ngɛ yoku ɔ sisi ɔ, jamɛ a be ɔ mi nɔuu nɛ David kɛ e nyumu ɔmɛ ngɛ kplee kɛ ma e ngɔ nɛ e kɛ mɛ kpe. 21 Jehanɛ ɔ, David ngɛ dee ke: “I bu nɔmlɔ nɛ ɔ ní ɔmɛ a he ngɛ nga a nɔ yaka gu. Níhi nɛ e ngɛ ɔ kake ngmelu po laa we, nɛ yayami mohu nɛ e kɛ wo kpakpa nɛ i pee lɛ ɔ he hiɔ. 22 Ke e ke suɔ mɔtu nɛ i ha nɛ nyumu* kake ngmelu yi ná wami ɔ, Mawu kɛ David he nyɛli ɔmɛ nɛ ye,* nɛ e kɛ mɛ nɛ ye wawɛɛ.”
23 Benɛ Abigail na David ɔ, oya nɔuu nɛ e kple si kɛ je teji ɔ nɔ, nɛ e kplã si ngɛ David hɛ mi, nɛ e kɛ e hɛ mi bu zugba. 24 Kɛkɛ nɛ e ya kplã si ngɛ David nane nya, nɛ e de ke: “Ye nyɔmtsɛ, o kɛ piami ɔ nɛ fɔ ye nɔ; ha nɛ o mawayo ɔ kɛ mo nɛ tu munyu, nɛ o bu o mawayo ɔ munyu ɔ tue. 25 I kpa mo pɛɛ ye nyɔmtsɛ, mo ko hyɛ Nabal yaka nɔmlɔ nɛ ɔ, ejakaa e ngɛ kaa bɔ nɛ e biɛ ngɛ ɔ. E biɛ ji Nabal,* nɛ kuasiahi a sane nɛ e yeɔ. Se imi o mawayo ɔ lɛɛ, i nɛ nihewi ɔmɛ nɛ ye nyɔmtsɛ ɔ tsɔ ɔ. 26 Nɛ amlɔ nɛ ɔ, ye nyɔmtsɛ, be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, nɛ mo hu o* ngɛ nɛ ɔ, Yehowa ji nɔ nɛ e tsi o nya nɛ o ko ye muɔ he fɔ, nɛ o ko ngɔ mo nitsɛ o nine kɛ ye lue ɔ nɛ.* O he nyɛli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a ye ye nyɔmtsɛ ɔ awi ɔ nɛ a pee kaa Nabal. 27 Jehanɛ ɔ, ha nɛ a ngɔ nike ní* nɛ ɔ nɛ o mawayo ɔ ngɔ kɛ ba ha ye nyɔmtsɛ ɔ kɛ ha nihewi ɔmɛ nɛ a ngɛ ye nyɔmtsɛ ɔ se nyɛɛe ɔ. 28 I kpa mo pɛɛ nɛ o ngɔ o mawayo ɔ tɔmi ɔ kɛ ke lɛ, ejakaa bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, Yehowa maa po we nɛ maa hi si kɛ ya daa kɛ ha ye nyɔmtsɛ ɔ, ejakaa ye nyɔmtsɛ ɔ ngɛ Yehowa ta amɛ hwue, nɛ a nɛ́ yayami ko ngɛ o he ngɛ o ligbi ɔmɛ tsuo a mi. 29 Ke nɔ ko te si nɛ e ngɛ o se fiee kaa e maa ngɔ o wami ɔ,* a ma buɛtɛ ye nyɔmtsɛ ɔ wami ɔ* saminya kɛ wo Yehowa o Mawu ɔ wami baagi ɔ mi, se a ma sake o he nyɛli ɔmɛ a wami* kɛ fɔ he kaa bɔ nɛ a fɔɔ amlami tɛhi ɔ. 30 Nɛ ke Yehowa pee ní kpakpahi tsuo nɛ e wo si ɔ kɛ ha ye nyɔmtsɛ ɔ, nɛ e hla mo kaa Israel hɛ mi nyɛɛlɔ ɔ, 31 e ko ba kaa e maa dɔ mo aloo o ma pia o he* ngɛ o tsui mi kaa o pue muɔ nɛ pee we nɔ́ ko si, nɛ jehanɛ se hu, kaa ye nyɔmtsɛ ɔ nine ye lue.* Ke Yehowa pee ye nyɔmtsɛ ɔ kpakpa a, mo kai o mawayo ɔ.”
32 Kɛkɛ nɛ David de Abigail ke: “A je Yehowa, Israel Mawu ɔ yi, nɔ nɛ e tsɔ mo mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ nɛ o kɛ mi ba kpe ɔ! 33 Nɛ á jɔɔ o juɛmi nɛ mi kuɔ ɔ! Á jɔɔ mo kaa o tsi ye nya mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ nɛ i yi muɔ he fɔ, nɛ i kɛ imi nitsɛ ye nine yi lue.* 34 Ke pi jã a, be abɔ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ, nɔ nɛ tsi ye nya konɛ ma ko ye mo awi ɔ ngɛ nɛ ɔ, kaa o bɛ esɔesɔ nɛ́ o kɛ mi ba kpe ɔ, jinɛ ke e ke suɔ mɔtu ɔ, e be nyumu* kake ngmelu po piɛe ngɛ Nabal we ɔ mi.” 35 Kɛkɛ nɛ David ngɔ níhi nɛ e kɛ ba ha lɛ ɔ nɛ e de lɛ ke: “Yaa o we ɔ mi ngɛ tue mi jɔmi mi. Hyɛ, i bu mo tue, nɛ ma pee nɔ́ nɛ o bi ɔ ha mo.”
36 Pee se ɔ, Abigail kpale kɛ ho Nabal ngɔ ya, jamɛ a be ɔ mi ɔ, Nabal ngmɛ okplɔɔ kaa matsɛ ngɛ e we ɔ mi, nɛ Nabal* bua jɔ e he, nɛ e de dã kpɔtɔɔ nitsɛ. Abigail de we lɛ nɔ́ ko nɔ́ ko kɛ ya si mɔtu. 37 Mɔtu ɔ, benɛ dã a je Nabal hɛ mi ɔ, e yo ɔ de lɛ níhi tsuo nɛ ya nɔ ɔ. Nɛ e tsui pee kaa nɔ ko nɛ e gbo, nɛ e fɔɔ si kaa tɛ. 38 Maa pee ligbi nyɔngma se ɔ, Yehowa fia Nabal nɔ́, nɛ e gbo.
39 Benɛ David nu kaa Nabal gbo ɔ, e de ke: “A je Yehowa yi kaa e ye ye sane ha mi ngɛ jɛmi nɛ Nabal jɛ mi ɔ he je, nɛ e tsi e sɔmɔlɔ ɔ nya konɛ e ko pee yayami ko, nɛ Yehowa ha nɛ Nabal yayami ɔ kpale ba bu lɛ nitsɛ e yi!” Kɛkɛ nɛ David tsɔ konɛ a ya su Abigail ha lɛ nɛ́ e ngɔ lɛ kɛ pee e yo. 40 Enɛ ɔ he ɔ, David sɔmɔli ɔmɛ ba Abigail ngɔ ngɛ Karmel nɛ a ba de lɛ ke: “David tsɔ wɔ kɛ ba o ngɔ konɛ wa ba ngɔ mo kɛ ba ha lɛ kaa e yo.” 41 Amlɔ nɔuu nɛ e te si nɛ e kplã si, nɛ e kɛ e hɛ mi bu si nɛ e de ke: “Hyɛ, o mawayo nɛ ma fɔ ye nyɔmtsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ a nane he ji nɛ ɔ nɛ.” 42 Kɛkɛ nɛ amlɔ nɔuu ɔ, Abigail te si nɛ e hi e teji ɔ nɔ, nɛ e mawayihi enuɔ nyɛɛ e se; e nyɛɛ David tsɔli ɔmɛ a se, nɛ e ba pee David yo.
43 David ngɔ Ahinoam nɛ e je Yezreel ɔ hulɔ, nɛ yi enyɔ ɔmɛ tsuo ba pee e yihi.
44 Se Saul ngɔ e biyo Mikal, nɛ ji David yo ɔ kɛ ha Laish binyumu Palti nɛ je Galim ɔ.
26 Pee se ɔ, Zif nyumu ɔmɛ ba Saul ngɔ ngɛ Gibea nɛ a ba de lɛ ke: “David laa ngɛ Hakila kpongu ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ Yeshimon ɔ* nɔ.” 2 Lɔ ɔ he ɔ, Saul te si nɛ e kɛ Israel nyumuhi 3,000 nɛ a hla mɛ ɔ kple kɛ ho Zif nga a nɔ ya konɛ a ya hla David ngɛ Zif nga a nɔ. 3 Saul ya to si ngɛ Hakila kpongu ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ Yeshimon ɔ nɔ ngɛ gbɛjegbɛ ɔ he. Jamɛ a be ɔ, David ngɛ nga a nɔ, nɛ e nu kaa Saul ba konɛ e ba hla lɛ ngɛ nga a nɔ. 4 Lɔ ɔ he ɔ, David tsɔ nihi konɛ a ya hyɛ kaa Saul ba niinɛ lo. 5 Pee se ɔ, David ho he nɛ Saul ya to si ngɛ ɔ ya, nɛ David na he nɛ Saul kɛ Ner binyumu Abner nɛ ji e tabo ɔ nya dalɔ ɔ hwɔ mahe ngɛ ɔ; Saul hwɔ mahe ngɛ ta buli ɔmɛ a kpɛti, nɛ ta buli ɔmɛ bɔle lɛ kɛ kpe. 6 Kɛkɛ nɛ David de Ahimelek, Hit no ɔ kɛ Zeruya binyumu Abishai, Yoab nyɛminyumu ɔ ke: “Mɛnɔ lɛ e kɛ mi ma kple kɛ ya Saul ngɔ ngɛ sito he ɔ?” Abishai ha heto ke: “I kɛ mo ma kple kɛ ya.” 7 Enɛ ɔ he ɔ, nyɔ ɔ mi ɔ, David kɛ Abishai ho he nɛ ta buli ɔmɛ ngɛ ɔ ya, nɛ a na Saul nɛ hwɔ mahe ngɛ ta buli ɔmɛ a kpɛti kɛ e we akplɔ ɔ nɛ a kɛ gbɔ si ngɛ e yi tetle mi; Abner kɛ ta buli ɔmɛ hwɔɔ si kɛ bɔle lɛ kɛ kpe.
8 Kɛkɛ nɛ Abishai de David ke: “Mwɔnɛ ɔ, Mawu je o he nyɛlɔ ɔ kɛ wo o dɛ mi. Amlɔ nɛ ɔ, i kpa mo pɛɛ, ha nɛ ma ngɔ akplɔ ɔ kɛ gbɔ lɛ kɛ wo zu mi si kake pɛ, nɛ e he be hiae kaa ma gbɔ lɛ si enyɔne.” 9 Se David de Abishai ke: “Koo ye lɛ awi, ejakaa mɛnɔ ma nyɛ ma wo e nine nɔ ngɛ nɔ nɛ Yehowa pɔ lɛ nu ɔ nɔ nɛ e be fɔ yee?” 10 David tsa nɔ ke: “Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, Yehowa nitsɛ maa gbe lɛ, aloo e be maa su nɛ e ma gbo, aloo e ma kple kɛ ya ta nɛ e hɛ mi ma ya kpata. 11 Kpaoo, ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ, e sɛ nɛ ma wo ye nine nɔ ngɛ nɔ nɛ Yehowa pɔ lɛ nu ɔ nɔ! Lɔ ɔ he ɔ, amlɔ nɛ ɔ, i kpa mo pɛɛ, hiaa akplɔ ɔ nɛ ngɛ e yi tetle mi ɔ nɛ o wo nyu tɔ ɔ nɛ waa ho.” 12 Enɛ ɔ he ɔ, David hia akplɔ ɔ nɛ e wo nyu tɔ ɔ nɛ ngɛ Saul yi tetle mi ɔ, nɛ a je. Nɔ ko nɔ ko nɛ mɛ, nɔ ko nɔ ko tui a he hɛ, nɛ nɔ ko nɔ ko hɛ tsɛ̃ hulɔ, ejakaa mɛ tsuo a hwɔ mahe, akɛnɛ Yehowa ha nɛ mahe vii nɔ a nɔ ɔ he je. 13 Kɛkɛ nɛ David po mi kɛ ho fã kake ya, nɛ e ya da yoku ɔ yi mi ngɛ tsitsaa, nɛ blɔ saii ngɛ a kpɛti.
14 David kpa ngmlaa kɛ tsɛ ta buli ɔmɛ kɛ Abner, Ner binyumu ɔ, nɛ e de ke: “Abner, o be nɔ hee lo?” Abner he nɔ ke: “Mo mɛnɔ lɛ o ngɛ matsɛ ɔ tsɛe ɔ?” 15 David de Abner ke: “Anɛ pi nyumu ji mo lo? Nɛ mɛnɔ ngɛ kaa mo ngɛ Israel? Lɛɛ mɛni he je nɛ o bui o nyɔmtsɛ matsɛ ɔ he ɔ? Ejakaa jinɛ ta buli ɔmɛ a kpɛti nɔ kake ba konɛ e ba gbe o nyɔmtsɛ matsɛ ɔ. 16 Nɔ́ nɛ o pee ɔ hí. Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, o sa gbenɔ, ejakaa o bui o nyɔmtsɛ ɔ, nɔ nɛ Yehowa pɔ lɛ nu ɔ he. Amlɔ nɛ ɔ, moo hyɛ lejɛ ɔ kɛ kpe! Jije matsɛ ɔ we akplɔ ɔ kɛ nyu tɔ ɔ nɛ ngɛ e yi tetle mi ɔ ngɛ?”
17 Kɛkɛ nɛ Saul yɔse David gbi, nɛ e bi ke: “Ye bi David, o gbi ji nɛ ɔ lo?” David he nɔ ke: “Ye nyɔmtsɛ matsɛ, ye gbi ji nɛ ɔ nɛ.” 18 E de hu ke: “Mɛni he je nɛ ye nyɔmtsɛ ɔ ngɛ e sɔmɔlɔ ɔ se fiee ɔ, mɛni i pee, nɛ mɛni tɔmi i tɔ̃? 19 Ye nyɔmtsɛ matsɛ, i kpa mo pɛɛ, moo bu o sɔmɔlɔ ɔ munyu ɔmɛ tue: Ke Yehowa ji nɔ nɛ e su mo kɛ wo ye he ɔ, lɛɛ e ngɔ ye ngma afɔle ɔ.* Se ke adesahi lɛ a su mo ɔ, lɛɛ a gbiɛ mɛ ngɛ Yehowa hɛ mi, ejakaa mwɔnɛ ɔ, a fiee mi kɛ je konɛ i kɛ Yehowa we bi* nɛ ko pee kake, nɛ a de ke, ‘Yaa nɛ o ya sɔmɔ mawu kpahi!’ 20 Nɛ amlɔ nɛ ɔ, ko ha nɛ ye muɔ ɔ nɛ pue si ngɛ zugba a nɔ ngɛ he ko nɛ pi Yehowa hɛ mi, ejakaa Israel matsɛ ɔ je kpo ya ngɛ malɛɛ kake ngmelu hlae, kaa nɔ nɛ e ngɛ bebee* se fiee ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ.”
21 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “I pee yayami. Ye bi David, moo kpale kɛ ba, ejakaa i be mo awi yee, akɛnɛ o bu ye wami* kaa e he jua wa mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ he je. Ee, i je kuasia, nɛ i tɔ̃ tɔmi ngua.” 22 David he nɔ ke: “Matsɛ ɔ we akplɔ ɔ ji nɛ ɔ nɛ. Ha nɛ nihewi ɔmɛ a kpɛti nɔ kake nɛ e ba nɛ e ba ngɔ. 23 Yehowa ji nɔ nɛ maa wo nɔ fɛɛ nɔ hiɔ ngɛ lɛ nitsɛ e dami kɛ lɛ nitsɛ e we anɔkuale yemi he, ejakaa mwɔnɛ ɔ, Yehowa ngɔ mo kɛ wo ye dɛ mi se i sume nɛ ma wo ye nine nɔ ngɛ nɔ nɛ Yehowa pɔ lɛ nu ɔ nɔ. 24 Hyɛ! Kaa bɔ nɛ o wami* he jua wa ha mi mwɔnɛ ɔ, jã nɔuu nɛ ye wami* he jua nɛ́ wa ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ́ e kpɔ̃ mi kɛ je haomi tsuo mi.” 25 Saul ha David heto ke: “Á jɔɔ mo, ye bi David. Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o maa pee ní nguanguahi, nɛ bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o maa ye manye.” Kɛkɛ nɛ David ma e blɔ nɔ, nɛ Saul kpale kɛ ho e hi he ya.
27 Se David de ngɛ e tsui mi ke: “Saul ma kpata ye hɛ mi ligbi kake. Nɔ́ nɛ hi pe kulaa nɛ e sa nɛ ma pee ji kaa ma tu fo kɛ ho Filisti bi ɔmɛ a zugba a nɔ ya; kɛkɛ ɔ, Saul kɔni mi maa wo nyu, nɛ e ma kpa mi hlami ngɛ Israel zugba kpɔ ɔ mi tsuo, nɛ ma tu fo kɛ je e dɛ.” 2 Enɛ ɔ he ɔ, David kɛ nyumuhi 600 nɛ a piɛɛ e he ɔ te si nɛ a ho Maok binyumu Akish, Gat matsɛ ɔ ngɔ ya. 3 David hi Akish ngɔ ngɛ Gat, e kɛ e nyumu ɔmɛ, nyumu fɛɛ nyumu kɛ e we mi bimɛ. David yi enyɔ ɔmɛ piɛɛ e he, mɛ ji Ahinoam nɛ e je Yezreel ɔ, kɛ Abigail, Karmel no ɔ, nɛ ji yo nɛ́ Nabal gbo je e he ɔ. 4 Benɛ a bɔ Saul amaniɛ ke David tu fo kɛ ho Gat ya a, e kpa lɛ hlami.
5 Kɛkɛ nɛ David de Akish ke: “Ke ye hɛ mi ba nyami ngɛ o hɛ mi ɔ, lɛɛ ha nɛ a ha mi he ko ngɛ ma nyafii ɔmɛ a kpɛti kake mi konɛ ma ya hi lejɛ ɔ. Mɛni he je nɛ e sa nɛ o sɔmɔlɔ ɔ kɛ mo nɛ hi matsɛ ma a mi?” 6 Lɔ ɔ he ɔ, Akish ngɔ Ziklag kɛ ha lɛ jamɛ a ligbi ɔ. Enɛ ɔ he je nɛ Ziklag ba pee Yuda matsɛmɛ ɔmɛ a nɔ́ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ nɛ.
7 Be* abɔ nɛ David kɛ hi Filisti bi ɔmɛ a ma nyafii ɔ mi ji jeha kake kɛ nyɔhiɔ eywiɛ. 8 David kɛ e nyumu ɔmɛ kuɔɔ kɛ ya tuaa Geshur bi ɔmɛ, Girzi bi ɔmɛ, kɛ Amalek bi ɔmɛ, ejakaa a ngɛ zugba nɛ je Telam hluu kɛ ya su Shur, kɛ kple kɛ ya su Egipt zugba a nɔ ɔ nɔ. 9 Ke David ya tua zugba a, e baa we nyumu ko aloo yo ko wami yi, se e ngɔɔ to kuuhi, nahi, tejihi, afukpɔngɔhi, kɛ tadehi, kɛkɛ lɔ ɔ se ɔ, e kpale kɛ ba Akish ngɔ. 10 Kɛkɛ Akish ma bi lɛ ke: “Mɛnɔmɛ o ya tua mwɔnɛ ɔ?” David haa heto ke: “I ya tua Yuda woyi je”* aloo “I ya tua Yerameel bi ɔmɛ a woyi je” aloo “I ya tua Ken bi ɔmɛ a woyi je.” 11 David baa we nyumu ko aloo yo ko wami yi kɛ bɛ Gat, ejakaa e deɔ ke: “Bɔ nɛ pee nɛ a ko ya de mɛ ngɛ wa he ke, ‘Nɔ́ nɛ David pee ji nɛ ɔ nɛ.’” (Be tsuo nɛ e kɛ hi Filisti bi ɔmɛ a ma nyafii ɔ mi ɔ, enɛ ɔ ji nɔ́ nɛ e peeɔ.) 12 Enɛ ɔ he ɔ, Akish he David ye, nɛ e de e he ke: ‘Atsinyɛ jemi ko be he kaa e we bi nɛ ji Israel bi ɔmɛ ná e he ninyɛ,* lɔ ɔ he ɔ, e maa pee ye sɔmɔlɔ daa.’
28 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Filisti bi ɔmɛ bua a ta buli ɔmɛ a nya konɛ a kɛ Israel nɛ ya hwu ta. Enɛ ɔ he ɔ, Akish de David ke: “Tse o le kaa o kɛ o nyumu ɔmɛ nyɛ maa piɛɛ ye he nɛ wa maa je kpo kɛ ya ta.” 2 Kɛkɛ nɛ David de Akish ke: “Mo nitsɛ o le nɔ́ nɛ o sɔmɔlɔ ɔ maa pee.” Akish de David ke: “Enɛ ɔ he je nɛ ma ha nɛ o pee imi nitsɛ ye he bulɔ daa a nɛ.”*
3 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Samuel gbo, nɛ Israel tsuo fo e he ya nɛ a pu lɛ ngɛ Rama, ngɛ lɛ nitsɛ e ma a mi. Nɛ Saul je ní peeli kɛ klamɔhi kɛ je zugba a nɔ.
4 Filisti bi ɔmɛ bua a he nya nɛ a ho nɛ a ya to si ngɛ Shunem. Enɛ ɔ he ɔ, Saul bua Israel tsuo nya, nɛ a ya to si ngɛ Gilboa. 5 Benɛ Saul na Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ, e ye gbeye, nɛ e tsui po wawɛɛ. 6 E ngɛ mi kaa Saul ya biɔ Yehowa juɛmi mohu lɛɛ, se Yehowa ha we lɛ heto gblee, kɛ gu nlami mi jio, Urim nɔ jio, gbali a nɔ jio. 7 Nyagbenyagbe ɔ, Saul de e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Nyɛ hla yo ní peelɔ ko ha mi, nɛ ma ya bi ní ngɛ e ngɔ.” E sɔmɔli ɔmɛ de lɛ ke: “Hyɛ! Yo ní peelɔ ko ngɛ Endor.”
8 Enɛ ɔ he ɔ, Saul tsake e he nɛ e wo tade kpahi, nɛ nyɔ mi ɔ, e kɛ e nyumuhi enyɔ ho yo ɔ ngɔ ya. E de lɛ ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ngɔ he wami nɛ o ngɛ kaa ní peelɔ ɔ kɛ kla, nɛ o tsɛ nɔ nɛ ma tsɔɔ mo ɔ kɛ ba.” 9 Se yo ɔ de lɛ ke: “Tse o le nɔ́ nɛ Saul pee, kaa e je ní peeli ɔmɛ kɛ klamɔ ɔmɛ kɛ je zugba a nɔ. Mɛni he je mɔ nɛ o ngɛ hlae nɛ o tsɔ mi* klama nɛ o ha nɛ a gbe mi ɔ?” 10 Kɛkɛ nɛ Saul ngɔ Yehowa kɛ kã lɛ kita ke: “Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, o be fɔ ko yee ngɛ sane nɛ ɔ mi!” 11 Kɛkɛ nɛ yo ɔ bi lɛ ke: “Mɛnɔ o suɔ nɛ ma ha nɛ e ba?” E ha heto ke: “I suɔ nɛ o ha nɛ Samuel nɛ ba.” 12 Benɛ yo ɔ na “Samuel”* ɔ, e wo e gbi nɔ kɛ kpa ngmlaa nɛ e de Saul ke: “Mɛni he je nɛ o sisi mi ɔ? Mo ji Saul!” 13 Matsɛ ɔ de lɛ ke: “Koo ye gbeye, mɛni o na? Yo ɔ ha Saul heto ke: “I na nɔ ko kaa mawu ko nɛ e ngɛ kpo jee kɛ je zugba a mi kɛ ma.” 14 Amlɔ nɔuu nɛ e bi yo ɔ ke: “Kɛ e ngɛ kɛɛ?” nɛ e ha heto ke: “Nɔmoyo ko lɛ e ngɛ kpo jee kɛ ma, nɛ e wo tade klɔii nɛ kɔni be he.” Kɛkɛ nɛ Saul yɔse kaa “Samuel” ji lɔ ɔ nɛ, nɛ e kplã si nɛ e kɛ e hɛ mi bu zugba, nɛ e je bumi kpo ha lɛ.
15 Kɛkɛ nɛ “Samuel” de Saul ke: “Mɛni he je nɛ o hao mi nɛ o ha nɛ i je kpo kɛ ba a?” Saul ha heto ke: “Ye yi fĩ wawɛɛ. Filisti bi ɔmɛ kɛ mi ngɛ ta hwue, nɛ Mawu je ye he nɛ e kɛ mi tui munyu kɛ gui gbali a nɔ aloo nlami mi hu; enɛ ɔ he je nɛ i ba tsɛ mo ɔ nɛ konɛ o ha nɛ ma le nɔ́ nɛ e sa kaa ma pee.”
16 Nɛ “Samuel” de ke: “Amlɔ nɛ ɔ nɛ Yehowa je o he nɛ e ba pee o he nyɛlɔ ɔ, mɛni he je nɛ o ma mi ní bimi ɔ? 17 Nɔ́ nɛ Yehowa gu ye nɔ kɛ de to ɔ, e maa pee: Yehowa ma kpɔ̃ matsɛ yemi ɔ kɛ je o dɛ nɛ e kɛ ma ha o nyɛmimɛ ɔmɛ a kpɛti nɔ kake, nɛ ji David. 18 Akɛnɛ o bui Yehowa gbi tue, nɛ o ha we nɛ e we abofu ɔ nɛ ba Amalek bi ɔmɛ a nɔ ɔ he je nɛ Yehowa ngɛ mo enɛ ɔ pee mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ nɛ. 19 Jehanɛ hu ɔ, Yehowa maa ngɔ o kɛ Israel tsuo kɛ wo Filisti bi ɔmɛ a dɛ mi, nɛ hwɔɔ ɔ, o kɛ o binyumu ɔmɛ ma ba piɛɛ ye he. Yehowa maa ngɔ Israel tabo ɔ hu kɛ wo Filisti bi ɔmɛ a dɛ mi.”
20 Amlɔ nɔuu nɛ Saul nɔ zugba, ejakaa “Samuel” munyu ɔmɛ ha nɛ e ye gbeye wawɛɛ. Nɛ e he wami tsuo ta, ejakaa e yi ní ligbi ɔ tsuo kɛ nyɔ ɔ mi tsuo. 21 Benɛ yo ɔ ba Saul ngɔ nɛ e na kaa e hao wawɛɛ ɔ, e de lɛ ke: “O mawayo ɔ bu nɔ́ nɛ o de lɛ ɔ tue, nɛ i ngɔ ye wami kɛ wo oslaa mi* nɛ i pee nɔ́ nɛ o de mi ke ma pee ɔ. 22 Amlɔ nɛ ɔ, i kpa mo pɛɛ nɛ o bu nɔ́ nɛ o mawayo ɔ ma de ɔ tue. Ha nɛ ma ngɔ abolo nyafii ko kɛ ba ma o hɛ mi; nɛ o ye konɛ o ná he wami nɛ o kɛ ma blɔ.” 23 Se e kplɛɛ we nɛ e de ke: “I be ní yee.” Se e sɔmɔli ɔmɛ kɛ yo ɔ ya nɔ nɛ a wo lɛ he wami. Nyagbe ɔ, e bu mɛ tue nɛ e te si ngɛ zugba nɛ e hi si ngɛ sa a nɔ. 24 Yo ɔ ngɛ na bi ko nɛ e wo zɔ ngɛ we ɔ mi, enɛ ɔ he ɔ, e gbe lɛ* oya nɔuu nɛ e ngɔ mamu nɛ e pɔtɔ, nɛ e kɛ sã abolo nɛ masa be mi. 25 E gba niye ní ɔ ha Saul kɛ e sɔmɔli ɔmɛ nɛ a ye. Lɔ ɔ se ɔ, a te si nɛ a je jamɛ a nyɔ ɔ mi nɔuu.
29 Filisti bi ɔmɛ bua a ta buli ɔmɛ tsuo a nya ngɛ Afek, be mi nɛ Israel bi ɔmɛ ya to si ngɛ nyu hɛngmɛ ko nɛ ngɛ Yezreel ɔ kasa nya. 2 Nɛ Filisti ma nɔ yeli ɔmɛ kɛ a ta buli nɛ a to a nya lafalafahi kɛ akpeakpehi ɔ ba ngɛ bee, nɛ David kɛ e nyumu ɔmɛ kɛ Akish ngɛ nyɛɛe kɛ ma ngɛ a se. 3 Se Filisti ma nikɔtɔma amɛ de ke: “Mɛni he je nɛ Hebri bi nɛ ɔmɛ ngɛ hiɛ ɔ?” Akish ha Filisti ma nikɔtɔma amɛ heto ke: “David ji nɛ ɔ nɛ, e ji Israel Matsɛ Saul sɔmɔlɔ, jeha kake aloo nɔ́ nɛ pe jã ji nɛ ɔ nɛ e kɛ mi ngɛ. Kɛ je ligbi nɛ e tu fo kɛ ba ye ngɔ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, i nɛ tɔmi ko ngɛ e he.” 4 Se Filisti ma nikɔtɔma amɛ a mi mi fu lɛ, nɛ a de lɛ ke: “Ha nɛ nyumu ɔ nɛ kpale kɛ ho. Ha nɛ e kpale kɛ ho he nɛ o ha lɛ ke e hi ɔ ya. Ko ha nɛ e kɛ wɔ nɛ kple kɛ ya ta a, konɛ e ko ya plɛ kɛ wo wɔ ngɛ ta a mi. Ejakaa mɛni o susu kaa nyumu nɛ ɔ maa pee konɛ e hɛ mi nɛ ba nyami ngɛ e nyɔmtsɛ ɔ hɛ mi pe wa nyumu ɔmɛ a yi nɛ e kɛ ma ya ha lɛ? 5 Anɛ pi David nɛ ɔ he nɛ́ a la nɛ a do, nɛ a de ngɛ ke:
‘Saul gbe nihi akpehi,
Nɛ David gbe nihi akpe nyɔngmahi’ ɔ lo?”
6 Enɛ ɔ he ɔ, Akish tsɛ David nɛ e de lɛ ke: “Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, dalɔ ji mo, nɛ kaa o piɛɛ ye tabo ɔ he kɛ ya gba ta a, jinɛ i ko suɔ, ejakaa kɛ je ligbi ɔ nɛ o ba ye ngɔ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, i nɛ tɔmi ko ngɛ o he. Se ma nɔ yeli ɔmɛ a yi mi tɛ̃ mɛ ngɛ o he. 7 Lɔ ɔ he ɔ, moo kpale kɛ ho ngɛ tue mi jɔmi mi, nɛ koo pee nɔ́ ko nɛ Filisti ma nɔ yeli ɔmɛ a bua be he jɔe.” 8 Se David bi Akish ke: “Mɛni he je, mɛni i pee? Kɛ je ligbi ɔ nɛ i ba o ngɔ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, mɛni tɔmi o na ngɛ o sɔmɔlɔ ɔ he? Mɛni he je nɛ e sɛ nɛ ma piɛɛ o he konɛ waa kɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ he nyɛli ɔmɛ nɛ ya hwu ta a?” 9 Akish ha David heto ke: “Imi lɛɛ i naa mo kaa o hi kaa Mawu bɔfo. Se Filisti ma nikɔtɔma amɛ de ke, ‘Ko ha nɛ e kɛ wɔ nɛ kuɔ kɛ ya ta a.’ 10 Lɔ ɔ he ɔ, o kɛ o nyɔmtsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ nɛ a kɛ mo ba a nɛ te si mɔtu mla; nyɛɛ te si nɛ nyɛɛ je mɔtu mla, ke je mi tsɔ pɛ.”
11 Lɔ ɔ he ɔ, David kɛ e nyumu ɔmɛ te si mɔtu mla, nɛ a kpale a se kɛ ho Filisti bi ɔmɛ a zugba a nɔ ya, nɛ Filisti bi ɔmɛ kuɔ kɛ ho Yezreel ya.
30 Ligbi etɛne ɔ nɔ ɔ, benɛ David kɛ e nyumu ɔmɛ ba Ziklag ɔ, Amalek bi ɔmɛ ba ha ní ngɛ woyi je* kɛ Ziklag, nɛ a tua Ziklag nɛ a kɛ la sã ma a. 2 A nuu yi ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ ma a mi ɔ nyɔguɛ, kɛ je nɔ nyafii pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ ngua pe kulaa nɔ. A gbi a ti nɔ ko, mohu ɔ, a nuu mɛ kɛ ho. 3 Benɛ David kɛ e nyumu ɔmɛ ba su ma a mi ɔ, a na kaa a sã ma a butuu, nɛ a nuu a yi ɔmɛ, kɛ a binyumu ɔmɛ, kɛ a biyi ɔmɛ nyɔguɛ kɛ je. 4 Lɔ ɔ he ɔ, David kɛ nyumu ɔmɛ nɛ a piɛɛ e he ɔ bɔni ya fomi boboobo hluu kɛ ya si benɛ a he wami tsuo ta nɛ́ a nyɛ we ya fomi hu. 5 A nuu David yi enyɔ ɔmɛ hu nyɔguɛ kɛ ho, mɛ ji Ahinoam, Yezreel no ɔ, kɛ Abigail, Karmel no ɔ, nɛ ji yo nɛ́ Nabal gbo je e he ɔ. 6 David hao wawɛɛ nitsɛ, akɛnɛ nyumu ɔmɛ ngɛ dee ke a maa fiaa lɛ tɛ ɔ he je, ejakaa nyumu ɔmɛ tsuo* hao wawɛɛ ngɛ a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ nɛ laa mɛ ɔ he je. Se David wo e he he wami ngɛ Yehowa, e Mawu ɔ mi.
7 Kɛkɛ nɛ David de osɔfo Abiatar, Ahimelek binyumu ɔ ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ngɔ efɔd ɔ kɛ ba hiɛ ɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, Abiatar ngɔ efɔd ɔ kɛ ba ha David. 8 David bi Yehowa ke: “Anɛ e sa nɛ ma fiee basabasa peeli a kuu nɛ ɔ se lo? Anɛ ma ya ná mɛ lo?” Nɛ e de lɛ ke: “Moo fiee a se, ejakaa o ma ya ná mɛ kokooko, nɛ o ma kpɔ̃ ni ɔmɛ.”
9 Oya nɔuu nɛ David kɛ nyumuhi 600 nɛ a piɛɛ e he ɔ pue nɔ hluu kɛ ya su Besor Dɔ* ɔ nya, nɛ nyumu ɔmɛ a ti ni komɛ tlɔ lejɛ ɔ. 10 David kɛ nyumuhi 400 tsa nɔ nɛ a fiee a se, se nyumuhi 200 nɛ pɔ tɔ mɛ saminya nɛ a nyɛ we nɛ a po Besor Dɔ ɔ tlɔ se.
11 A na Egipt nyumu ko ngɛ nga a nɔ nɛ a ngɔ lɛ kɛ ba David ngɔ. A ha lɛ ní nɛ e ye, nɛ a ha lɛ nyu nɛ e nu, 12 nɛ a ha lɛ fig keeki popoe kake, kɛ wai yiblii gbigbli keeki enyɔ hulɔ. Benɛ e ye ní ɔ ta a, e ná he wami* ekohu, ejakaa e yi ní, nɛ e nui nyu nyɔ kɛ pia ligbi etɛ. 13 Jehanɛ ɔ, David bi lɛ ke: “Mɛnɔ tsɔlɔ ji mo, nɛ jije o je?” Nɛ e de ke: “I ji sɔmɔlɔ nɛ je Egipt, Amalek nyumu ko nyɔguɛ ji mi, se ligbi etɛ ji nɛ ɔ nɛ i be he wami, nɛ lɔ ɔ ha nɛ ye nyɔmtsɛ ɔ je ye he. 14 Wa ya tua nihi ngɛ Keret bi ɔmɛ a woyi je,* kɛ Yuda zugba kpɔ ɔ mi, kɛ Kaleb woyi je,* nɛ waa kɛ la sã Ziklag ma a. 15 Kɛkɛ nɛ David bi lɛ ke: “Anɛ o maa nyɛɛ ye hɛ mi kɛ kple kɛ ya jamɛ a basabasa peeli a kuu ɔ ngɔ lo?” E he nɔ ke: “Ke o kɛ Mawu kã mi kita kaa o be mi gbee, nɛ o be mi ngɔe kɛ ha ye nyɔmtsɛ ɔ hu ɔ, lɛɛ ma nyɛɛ o hɛ mi kɛ ya jamɛ a basabasa peeli a kuu ɔ ngɔ.”
16 Lɔ ɔ he ɔ, e nyɛɛ e hɛ mi kɛ kple kɛ ya he nɛ basabasa peeli a kuu ɔ gbɛ fĩa zugba a nɔ tsuo ngɛ ɔ, a ngɛ ní yee nɛ a ngɛ ní nue, nɛ a ngɛ nyae ngɛ ta yibu ní babauu ɔ tsuo nɛ a ya muɔɔ kɛ je Filisti bi ɔmɛ a zugba a nɔ, kɛ Yuda zugba a nɔ ɔ he je. 17 Kɛkɛ nɛ David gbe mɛ pue si kɛ je makɛ be mi nɛ je mi tsɔ we hluu kɛ ya si gbɔkuɛ; nyumu kake po ji a dɛ, kaa ja nyumuhi 400 nɛ a kɛ afukpɔngɔhi tu fo ɔ pɛ. 18 David nine kpale su níhi tsuo nɛ Amalek bi ɔmɛ ngɔ ɔ nɔ, nɛ David kpɔ̃ e yi enyɔ ɔmɛ. 19 A nɔ́ ko nɔ́ ko laa we, kɛ je nɔ́ nyafii pe kulaa nɔ, kɛ ya si nɔ́ ngua pe kulaa nɔ. A nine kpale su a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ kɛ ta yibu ní ɔ nɔ; David nine kpale su nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a muɔɔ ɔ nɔ. 20 Enɛ ɔ he ɔ, David ngɔ to kuu ɔmɛ kɛ na amɛ tsuo, nɛ a kpaka mɛ kɛ nyɛɛ mɛ nitsɛmɛ a lohwe lɛlɛɛ ɔmɛ a hɛ mi. A de ke: “David ta yibu ní ji nɛ ɔ nɛ.”
21 Jehanɛ ɔ, David ba su nyumuhi 200 ɔmɛ nɛ pɔ tɔ a he saminya nɛ a nyɛ we nɛ a piɛɛ David he kɛ ya, nɛ́ a tlɔ Besor Dɔ ɔ se ɔ a ngɔ, nɛ a je kpo nɛ a kɛ David kɛ nihi nɛ a piɛɛ e he ɔ ba kpe. Benɛ David su a he ɔ, e bi mɛ bɔ nɛ a ngɛ ha. 22 Se nihi nɛ a piɛɛ David he kɛ ho ɔ a kpɛti nihi nɛ a ji nimli yayamihi kɛ yaka nimli ɔ de ke: “Akɛnɛ a kɛ wɔ yɛ he je ɔ, wa be mɛ ta yibu ní nɛ wa nine su nɔ ɔ eko hae, a ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ́ ba ngɔ e yo kɛ e bimɛ pɛ nɛ e ho.” 23 Se David de ke: “Ye nyɛmimɛ, nyɛ ko ngɔ níhi nɛ Yehowa ha wɔ ɔ kɛ pee jã. E po wa he piɛ nɛ e ngɔ basabasa peeli a kuu ɔ nɛ ba tua wɔ ɔ kɛ wo wa dɛ mi. 24 Mɛnɔ ma fĩ nɔ́ nɛ nyɛ de nɛ ɔ se? Bɔ nɛ a ma ha nɔ nɛ e kple kɛ ya ta a, jã kɛ̃ nɛ a ma ha nɔ nɛ e hi si ngɛ tlomi ɔmɛ a he ɔ hulɔ. Wɔ tsuo wa ma ná fiee.” 25 Nɛ kɛ je jamɛ a ligbi ɔ kɛ yaa a, e ha nɛ enɛ ɔ ba pee fami kɛ mlaa kɛ ha Israel kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ.
26 Benɛ David kpale kɛ ba Ziklag ɔ, e tsɔ nɛ a kɛ ta yibu ní ɔ eko ya ha Yuda nikɔtɔmahi nɛ a ji e huɛmɛ ɔmɛ, nɛ e de ke: “Nyɛ nike ní* nɛ je Yehowa he nyɛli ɔmɛ a ta yibu ní ɔmɛ a mi ji nɛ ɔ nɛ.” 27 E tsɔ nɛ a kɛ ya ha ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Betel, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Ramot nɛ ngɛ Negeb,* kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Yatir, 28 kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Aroer, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Sifmot, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Eshtemoa, 29 kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Rakal, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Yerameel bi ɔmɛ a ma amɛ a mi, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Ken bi ɔmɛ a ma amɛ a mi, 30 kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Horma, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Borashan, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Atak, 31 kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Hebron, kɛ hehi tsuo nɛ jinɛ David kɛ e nyumu ɔmɛ pɔɔ yami ɔ.
31 Ligbi ko ɔ, Filisti bi ɔmɛ kɛ Israel ngɛ ta hwue, nɛ Israel nyumu ɔmɛ tu fo ngɛ Filisti bi ɔmɛ a nya, nɛ a gbe nihi fuu ngɛ Gilboa Yoku ɔ nɔ. 2 Filisti bi ɔmɛ ya ná Saul kɛ e binyumu ɔmɛ, nɛ Filisti bi ɔmɛ gbe Saul binyumu ɔmɛ, Yonatan, Abinadab, kɛ Malkishua. 3 Ta a mi wa wawɛɛ kɛ wo Saul, nɛ kɛ̃ɛ̃ tsɛli ɔmɛ na lɛ, nɛ kɛ̃ɛ̃ tsɛli ɔmɛ plaa lɛ wawɛɛ. 4 Kɛkɛ nɛ Saul de e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke: “Hiaa o klaate ɔ nɛ o kɛ gbe mi, bɔ nɛ pee nɛ nyumu mɔmlɔtɔtsɛmɛ nɛ ɔmɛ nɛ a ko ba nɛ a ba gbe mi, nɛ a pee mi basabasa.” Se e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ sume kaa e maa pee jã, ejakaa e ye gbeye wawɛɛ. Lɔ ɔ he ɔ, Saul ngɔ klaate ɔ kɛ gbe e he.* 5 Benɛ Saul ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ na kaa Saul gbo ɔ, lɛ hu e kɛ lɛ nitsɛ e klaate ɔ gbe e he,* nɛ e gbo kɛ piɛɛ e he. 6 Enɛ ɔ he ɔ, Saul, e binyumu etɛ ɔmɛ, e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ, kɛ e nyumu ɔmɛ tsuo gbo jamɛ a ligbi ɔ. 7 Benɛ Israel bi ɔmɛ nɛ a ngɛ dɔgba a mi kɛ Yordan ní ɔmɛ a mi ɔ na kaa Israel nyumu ɔmɛ tu fo, nɛ Saul kɛ e binyumu ɔmɛ gbo ɔ, a bɔni ma amɛ a mi jemi, nɛ a tu fo; nɛ Filisti bi ɔmɛ ba nɛ a ba hi ma amɛ a mi.
8 E nɔ jena benɛ Filisti bi ɔmɛ ba konɛ a ba je nihi nɛ a gbe mɛ ɔ a he níhi ɔ, a na Saul kɛ e binyumuhi etɛ ɔmɛ nɛ a gbo kɛ pueɔ si ngɛ Gilboa Yoku ɔ nɔ. 9 Lɔ ɔ he ɔ, a po e yi, nɛ a je e ta hwumi ní ɔmɛ ngɛ e he, nɛ a tsɔ nɛ a kɛ sɛ gbi ya Filisti bi ɔmɛ a zugba a nɔ tsuo, nɛ a gbɛ sane ɔ kɛ fĩa ngɛ a wɔ we* ɔmɛ a mi, kɛ ni ɔmɛ a kpɛti. 10 Lɔ ɔ se ɔ, a ngɔ e ta hwumi ní ɔmɛ kɛ ya to ngɛ Ashtoret amaga amɛ a we ɔ, nɛ a ka e gbogboe ɔ kɛ wo Bet Shan gbogbo ɔ he. 11 Benɛ nihi nɛ a ngɛ Yabesh Gilead ɔ nu nɔ́ nɛ Filisti bi ɔmɛ pee Saul ɔ, 12 tatsɛmɛ ɔmɛ tsuo te si nɛ a hia blɔ nyɔnyɔɔnyɔ, nɛ a ya je Saul kɛ e binyumu ɔmɛ a gbogboe ɔmɛ kɛ je Bet Shan gbogbo ɔ he. A kpale a se kɛ ba Yabesh nɛ a ba sã mɛ ngɛ lejɛ ɔ. 13 Lɔ ɔ se ɔ, a muɔɔ a wu ɔmɛ nɛ a ya pu ngɛ tamarisk tso ɔ sisi ngɛ Yabesh, nɛ a ha hwɔ ligbi kpaago.
Aloo “hi Rama, nɛ e ji Zuf no.”
Aloo “kplãã si haa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “tsi e fɔmi kotoku ɔ nya.”
Aloo “mɛni he je nɛ o ngɛ aywilɛho yee ngɛ o tsui mi ɔ?”
Nɛ ji bo tsu ɔ.
Aloo “klaa hao wawɛɛ nitsɛ”
Aloo “yo nɛ e hao wawɛɛ ngɛ mumi mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ye klaa nɛ i ngɛ plɛe pue si.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Baiblo komɛ de ke “Ngɛ be nɛ sa mi ɔ.”
E sisi ji, “Mawu biɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ́ nɛ hi ngɛ o hɛ mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “pa lɛ.”
E ngɛ heii kaa Elkana lɛ a ngɛ tsɔɔe ɔ nɛ.
Aloo “ye he wami.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “gbli.”
Aloo “e kɛ nɔ baa wami mi.”
Aloo “Sheol,” nɛ ji, okadi peemi mi he ko nɛ gbogboe ɔmɛ ngɛ. Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Baiblo komɛ de ke “kuku nɔ.”
Baiblo komɛ de ke “Sawale maa nu ni nɛmɛ nɛ a kɛ Yehowa ngɛ ta hwue ɔ.”
Aloo “he wami.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ha nɛ zɔ ɔ nɛ je la su ku kekle.”
Aloo “nɛ ngɛ o klaa jloe.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e kɛ klala efɔd fi e mlɛ mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “pa.”
Baiblo komɛ de ke “Mawu maa da mi ha lɛ.”
Baiblo komɛ de ke “e ha nɛ afɔle sami la su ku nɛ te.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛ siɔ ye afɔle ɔ kɛ ye nike ní nɛ i fã ke nyɛ kɛ ba ye hi he ɔ atia a?”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kɔni.”
Aloo “o klaa ma gbɔjɔ.”
Aloo “níhi nɛ ngɛ ye tsui kɛ ye klaa mi.”
Nɛ ji bo tsu ɔ mi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ́ nɔ zugba.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Mɛni he je nɛ Yehowa ye wa nɔ kunimi?”
Baiblo komɛ de ke “kpɛti.”
Aloo “e kɛ e tsui hu fɔ we nɔ.”
E sisi ji, “Jije Hɛ Mi Nyami ɔ Ngɛ?”
Aloo “jami he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Dagon.”
Aloo “tslɔɔ ko nɛ fuu nɔ abɔɔmi yami he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e nine.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyumuhi 70, nyumuhi 50,000.”
Aloo “bɔni ya fomi kɛ ngɛ Yehowa tsɛe.”
E sisi ji, “Yemi Kɛ Buami Tɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e dɛ ngɛ Samuel hɛ mi.”
Aloo “nu kɛ he via peeli.”
Shekel kake peeɔ gram 11.4 (oz t 0.367). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “e ma kudɔ ye we bi ɔmɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “níhi tsuo nɛ ngɛ o tsui mi.”
E ma nyɛ maa pee kaa e tsitsa he, aloo e hɛ nya, aloo e he kpa ko.
Aloo “abɛ nɛ nihi buɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “akpe nya akpe nya.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nɛ e pee kaa amuɛti.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a je kpo kɛ ba kaa nyumu kake.”
Kɛ je maa pee makɛ ngmlɛ 2 kɛ ya si mɔtu ngmlɛ 6.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i bu nyɛ gbi tue ngɛ níhi tsuo nɛ nyɛ bi mi ɔ he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛ nɛ nɔ́ ko ngɛ ye dɛ mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Yehowa nine maa te si.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ní guhi; níhi nɛ a be.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ní guhi; níhi nɛ a be.”
Jeha abɔ nɛ e ye ɔ laa ngɛ Hebri ngmami ɔ mi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli.”
Blema sɛni tɛ ko nɛ e jiɔmi maa pee shekel nɛ a gba mi etɛ mi enyɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “na blablɛ ngmɔ,” lɔ ɔ ji zugba nɛ na kuhi nɛ a bla mɛ enyɔ ma nyɛ ma hu ngɛ ligbi kake mi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “jamɛ a ligbi ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Kpale o nine se.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “abolo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “zugba a.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e hɛngmɛ nɔ tsɔ.”
Aloo “yi wami hemi.”
Aloo “dɔ ɔ.”
Aloo “e dɔ mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Terafim amagahi,” nɛ ji we mi mawuhi; wɔhi.
Aloo “e be e he piae.”
Aloo “e pia e he.”
Baiblo komɛ de ke “ya Samuel ngɔ kɛ kã.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “gbenɔ doomi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “sito he.”
E kami ji mita 2.9 (nanewɛɛ 9 kɛ intsisi 5.75). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Maa pee kilogram 57 (lb 125). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Maa pee kilogram 6.84 (lb 15). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “wagasi”; Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɔ nyu.”
Aloo “e to níhi.”
Aloo “Nɔ ko nɔ ko kɔni mi nɛ ko jɔ̃.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kpɛni.”
Aloo “dɔ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “asafo nɛ ɔ tsuo.”
Aloo “ngɛ o klaa wami nya a.”
Aloo “Yonatan klaa ba mɛtɛ David klaa he.”
Aloo “lɛ nitsɛ e klaa a.”
Aloo “lɛ nitsɛ e klaa a.”
Aloo “e kɛ juɛmi toɔ nɔ́ he.”
Aloo “ngɛ e ní pee kaa gbalɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ e jeɔ kpo nɛ e baa mi ngɛ ni ɔmɛ a hɛ mi.”
Aloo “e kɛ juɛmi toɔ nɔ́ he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “O ma ba pee ye ngatsɛ.”
Aloo “yo he ní peemi.”
Aloo “David kɛ e juɛmi toɔ nɔ́ he.”
Aloo “E ngɔ e klaa kɛ wo e dɛ mi.”
Aloo “yi wami hemi ngua.”
Aloo “Ke o ha we nɛ o klaa nɛ ku kɛ je.”
Aloo “we mi mawu ɔ.”
Aloo “we mi mawu ɔ.”
Aloo “tade nɛ e mi ti we.”
Aloo “e ngɛ ye klaa hlae nɛ e gbe ɔ.”
Aloo “o klaa.”
Aloo “o klaa ma de ɔ.”
Aloo “lɛ nitsɛ e klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “laa o he ngɛ ngɛ ní tsumi ligbi ɔ nɔ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ o kɛ ngɛ o nyɛ hu he gu ɔ hɛ mi si puee lo?”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ejakaa e ji gbenɔ bi.”
E ma nyɛ maa pee kaa a tsitsa he, aloo a hɛ nya, aloo he kpa ko.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu.”
Aloo “nihewi ɔmɛ yu a he ngɛ bɔmi nami he ɔ.”
Aloo “mimlɛɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngɛ a dɛ mi.”
Aloo “nihi nɛ a klaa hao.”
Aloo “yeɔ anɔkuale.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “fo tuli.”
Aloo “klaa fɛɛ klaa.”
Aloo “o klaa hlae ɔ.”
Aloo “ye klaa hlae.”
Ngma nɛ a ngɛ tsɔɔe ngɛ hiɛ ɔ ji hwiit, blɛfo kɛ a henɔ ɔmɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “jua lɛ kɛ wo ye dɛ mi.”
Baiblo komɛ de ke “zugbatsɛmɛ ɔmɛ.”
Baiblo komɛ de ke “ngɛ gbeye yee, ejakaa.”
Aloo “kɛ ya ngɛ e klaa hlae.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e ya wo e nine mi he wami.”
Baiblo komɛ de ke “nga kplanaa a; nga a.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “hiɔ nɔ.”
Aloo “o klaa”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “akpe.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e ma ya ha e nane he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “tsui.”
Baiblo komɛ de ke “David kɛ munyu nɛ ɔmɛ gbɛ e nyumu ɔmɛ.”
Aloo “nɛ́ o ngɔ ye klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu.”
Yuda ma ko; e slo lɔ ɔ ngɛ Karmel Yoku ɔ he.
Aloo “tue mi jɔmi ha mo kɛ níhi tsuo nɛ o ngɛ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbi kpakpa.”
Aloo “kusii.” Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “‘Sea.’ Sea kake peeɔ Lita 7.33. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ fɛɛ nɔ nɛ zii zami kɛ pueɔ gbogbo he.” Hebri munyu nɛ a kɛ gbeɔ nyumuhi a he guɛ.
Baiblo komɛ de ke “Mawu kɛ David nɛ ye.”
E sisi ji, “Biɛɛmi; Kuasia.”
Aloo “o klaa.”
Aloo “kɛ ngɔ yi wami hemi kɛ ba a nɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “jɔɔmi.”
Aloo “klaa a.”
Aloo “klaa a.”
Aloo “klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o maa hi dedee aloo o maa hi si tɛe.”
Aloo “ngɔ yi wami hemi kɛ ba.”
Aloo “ngɔɛ yi wami hemi kɛ bɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ fɛɛ nɔ nɛ zii zami kɛ pueɔ gbogbo he.” Hebri munyu nɛ a kɛ gbeɔ nyumuhi a he guɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nabal tsui.”
Baiblo komɛ de ke “nga kplanaa a; nga a.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e nu ye ngma afɔle ɔ he via.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “weto ní.”
Aloo “hɔne.”
Aloo “klaa.”
Aloo “klaa.”
Aloo “klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ligbihi.”
Aloo “Negeb.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e he je fu wo e we bi nɛ ji Israel bi ɔmɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ye yi he bulɔ ligbi ɔmɛ tsuo ɔ nɛ.”
Aloo “ye klaa.”
Aloo “nɔ ko nɛ ngɛ kaa Samuel.”
Aloo “i ngɔ ye klaa kɛ wo ye dɛ mi.”
Aloo “e kɛ sã afɔle.”
Aloo “Negeb.”
Aloo “ejakaa ni ɔmɛ tsuo a klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e mumi ɔ kpale kɛ ba e mi.”
Aloo “Negeb.”
Aloo “Negeb.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “jɔɔmi.”
Aloo “woyi je.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Saul ngɔ klaate ɔ nɛ e nɔ nya.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e nɔ lɛ nitsɛ e klaate ɔ nya.”
Aloo “a wɔ ɔmɛ a jami he.”