MATSƐMƐ ƆMƐ A KEKLEEKLE WOMI
1 Jehanɛ ɔ, Matsɛ David ba bwɔ, nɛ e jeha* ya hɛ mi, nɛ e ngɛ mi kaa a kɛ kuutuhi haa e he mohu lɛɛ, se e he dɔɛ la. 2 Lɔ ɔ he ɔ, e sɔmɔli ɔmɛ de lɛ ke: “Ha nɛ a ya hla yiheyo ko nɛ e li nyumu kɛ ba ha ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ konɛ e ba hi matsɛ ɔ he nɛ e hyɛ lɛ. E maa hwɔ o gugue mi konɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ he nɛ dɔ la.” 3 A ya kpa Israel zugba kpɔ ɔ mi tsuo kaa a maa na yiheyo ko nɛ he ngɛ fɛu lo, nɛ a ya na Abishag nɛ ji Shunemno ɔ, nɛ a ngɔ lɛ kɛ ba ha matsɛ ɔ. 4 Yiheyo ɔ he ngɛ fɛu saminya, nɛ e ba hi matsɛ ɔ he, nɛ e hyɛ lɛ, se matsɛ ɔ kɛ lɛ ná we bɔmi.
5 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Adoniya nɛ ji Hagit binyumu ɔ bɔni e he nɔ womi, nɛ e ngɛ dee ke: “Ma ye matsɛ!” E ha nɛ a pee ta zugba lɛ ha lɛ, nɛ e ba ná okpɔngɔ nɔ hili, kɛ nyumuhi 50 nɛ a maa hi fo tue kɛ nyɛɛ e hɛ mi. 6 Se akɛnɛ e tsɛ ɔ sume nɛ e hao he je ɔ, e kã we e hɛ mi hyɛ ke: “Mɛni he je nɛ o pee nɔ́ nɛ ɔ?” Lɛ hu e he ngɛ fɛu saminya; e yayo fɔ lɛ ngɛ Absalom se. 7 Adoniya ya na Yoab, Zeruya binyumu ɔ kɛ osɔfo Abiatar, nɛ a ye bua lɛ nɛ a fĩ e se. 8 Se osɔfo Zadok, kɛ Benaya, Yehoyada binyumu ɔ, kɛ gbalɔ Natan, kɛ Shimei, kɛ Rei, kɛ David tatsɛmɛ nɛ a he wa a fĩ we Adoniya se.
9 Pee se ɔ, Adoniya ngɔ jijɔhi kɛ nahi kɛ lohwehi nɛ a wo zɔ kɛ sã afɔle ngɛ Zohelet tɛ ɔ nɛ ngɛ Enrogel kasa nya a he, nɛ e fɔ e nyɛminyumu ɔmɛ, nɛ ji matsɛ ɔ binyumu ɔmɛ kɛ Yuda nyumu ɔmɛ tsuo, nɛ ji matsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ nine. 10 Se e fɔɛ gbalɔ Natan, Benaya, kɛ tatsɛmɛ nɛ a he wa a, kɛ e nyɛminyumu Salomo nine. 11 Kɛkɛ nɛ Natan bi Salomo nyɛ Batsheba ke: “Anɛ o nui kaa Adoniya, Hagit binyumu ɔ ba plɛ matsɛ nɛ wa nyɔmtsɛ David li he nɔ́ ko lo? 12 Lɔ ɔ he ɔ, i kpa mo pɛɛ nɛ o ba nɛ ma wo mo ga, konɛ o nyɛ nɛ o baa mo nitsɛ o wami* kɛ o binyumu Salomo wami* yi. 13 Yaa Matsɛ David ngɔ nɛ o ya de lɛ ke: ‘Ye nyɔmtsɛ matsɛ, anɛ pi mo nɛ o kã o mawayo ɔ kita ke: “O binyumu Salomo maa ye matsɛ ngɛ ye se, nɛ lɛ ji nɔ nɛ e maa hi ye matsɛ sɛ ɔ nɔ” ɔ lo? Lɛɛ mɛni he je mɔ nɛ Adoniya ba plɛ matsɛ ɔ?’ 14 Be mi nɛ o kɛ matsɛ ɔ ngɛ munyu tue ngɛ lejɛ ɔ, ma nyɛɛ o se kɛ ba, nɛ ma ba ma o munyu ɔ nɔ mi.”
15 Lɔ ɔ he ɔ, Batsheba ya matsɛ ɔ ngɔ ngɛ e tsu ɔ mi. Matsɛ ɔ bwɔ kotokoto, nɛ Abishag, Shunemno ɔ ngɛ matsɛ ɔ he. 16 Kɛkɛ nɛ Batsheba kplã si, nɛ e kɛ e hɛ mi bu si ngɛ matsɛ ɔ hɛ mi, nɛ matsɛ ɔ bi lɛ ke: “Mɛni o ngɛ hlae?” 17 E he nɔ ke: “Ye nyɔmtsɛ, mo lɛ o ngɔ Yehowa o Mawu ɔ kɛ kã o mawayo ɔ kita ke, ‘O binyumu Salomo maa ye matsɛ ngɛ ye se, nɛ lɛ ji nɔ nɛ e maa hi ye matsɛ sɛ ɔ nɔ.’ 18 Se hyɛ! Adoniya ba plɛ matsɛ, nɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ li he nɔ́ ko. 19 E ngɔ na kuhi, lohwehi nɛ a wo zɔ, kɛ jijɔhi babauu kɛ sã afɔle, nɛ e fɔ matsɛ ɔ binyumu ɔmɛ tsuo, kɛ osɔfo Abiatar, kɛ Yoab nɛ ji tabo ɔ nya dalɔ ɔ nine; se e fɔɛ o sɔmɔlɔ Salomo nine. 20 Nɛ amlɔ nɛ ɔ, ye nyɔmtsɛ matsɛ, Israel tsuo ngɛ mo blɔ hyɛe kaa o maa tsɔɔ mɛ nɔ nɛ maa hi ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ sɛ ɔ nɔ ngɛ e se. 21 Ke pi jã nɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ gbo* pɛ ɔ, a maa bu mi kaa nɔ se blɔ tsɔɔlɔ, nɛ a maa bu ye binyumu Salomo hu jã.”
22 Nɛ benɛ e kɛ matsɛ ɔ ngɛ munyu tue nɛ e nya mɛ si lolo ɔ, gbalɔ Natan ba lejɛ ɔ. 23 Oya nɔuu nɛ a de matsɛ ɔ ke: “O nɛ gbalɔ Natan!” E ba matsɛ ɔ ngɔ, nɛ e ba kplã si ngɛ matsɛ ɔ hɛ mi, nɛ e kɛ e hɛ mi bu zugba kɛ tsɔɔ bumi. 24 Kɛkɛ nɛ Natan de ke: “Ye nyɔmtsɛ matsɛ, anɛ o de ke, ‘Adoniya maa ye matsɛ ngɛ ye se, nɛ lɛ ji nɔ nɛ e maa hi ye matsɛ sɛ ɔ nɔ’ lo? 25 Ejakaa mwɔnɛ ɔ, e kple kɛ ho nɛ e kɛ na kuhi, lohwehi nɛ a wo zɔ, kɛ jijɔhi babauu ya sã afɔle, nɛ e fɔ matsɛ binyumu ɔmɛ tsuo, tabo nya dali ɔmɛ, kɛ osɔfo Abiatar nine. A kɛ lɛ ngɛ ní yee, nɛ a ngɛ ní nue ngɛ lejɛ ɔ, nɛ a ngɛ dee ke, ‘Matsɛ Adoniya se nɛ kɛ!’ 26 Se imi o sɔmɔlɔ ɔ, kɛ osɔfo Zadok, kɛ Benaya, Yehoyada binyumu ɔ, kɛ o sɔmɔlɔ Salomo lɛɛ, e fɔɛ wɔ nine. 27 Anɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ ha nɛ a pee nɔ́ nɛ ɔ be mi nɛ o de we o sɔmɔlɔ ɔ nɔ nɛ maa hi ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ sɛ ɔ nɔ ngɛ e se lo?”
28 Nɛ Matsɛ David de ke: “Nyɛ tsɛ Batsheba ha mi.” Kɛkɛ nɛ yo ɔ ba, nɛ e ba da si ngɛ matsɛ ɔ hɛ mi. 29 Nɛ matsɛ ɔ kã kita ke: “Be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ e kpɔ̃ mi* kɛ je haomihi tsuo a mi ɔ ngɛ nɛ ɔ, 30 kaa bɔ nɛ i ngɔ Yehowa, Israel Mawu ɔ kɛ kã mo kita ke, ‘O binyumu Salomo maa ye matsɛ ngɛ ye se, nɛ lɛ ji nɔ nɛ e maa hi ye matsɛ sɛ ɔ nɔ ngɛ ye nane mi!’ ɔ, jã nɛ ma pee mwɔnɛ ɔ.” 31 Kɛkɛ nɛ Batsheba kplã si, nɛ e kɛ e hɛ mi bu zugba, nɛ e je bumi kpo ha matsɛ ɔ, nɛ e de ke: “Ye nyɔmtsɛ Matsɛ David nɛ hi si kɛ ya neneene!”
32 Oya nɔuu nɛ Matsɛ David de ke: “Nyɛ tsɛ osɔfo Zadok, gbalɔ Natan, kɛ Benaya, Yehoyada binyumu ɔ ha mi.” Lɔ ɔ he ɔ, a ba matsɛ ɔ hɛ mi. 33 Matsɛ ɔ de mɛ ke: “Nyɛɛ ngɔ nyɛ nyɔmtsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ kɛ piɛɛ nyɛ he, nɛ nyɛ ha nɛ ye binyumu Salomo nɛ hi imi nitsɛ ye teji okpɔngɔ* ɔ nɔ, nɛ nyɛɛ kɛ lɛ nɛ kple kɛ ya Gihon. 34 Osɔfo Zadok kɛ gbalɔ Natan maa pɔ lɛ nu ngɛ lejɛ ɔ kaa Israel nɔ matsɛ; lɔ ɔ se ɔ, nyɛ kpã titimati* ɔ nɛ nyɛ de ke, ‘Matsɛ Salomo se nɛ kɛ!’ 35 Lɔ ɔ se ɔ, nyɛɛ nyɛɛ e se kɛ ba, nɛ e ma ba hi ye matsɛ sɛ ɔ nɔ; nɛ e maa ye matsɛ ngɛ ye nane mi, nɛ ma hla lɛ kaa Israel kɛ Yuda nya dalɔ.” 36 Amlɔ nɔuu nɛ Benaya, Yehoyada binyumu ɔ de matsɛ ɔ ke: “Amen! Yehowa, ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ Mawu ɔ nɛ e kplɛɛ nɔ. 37 Kaa bɔ nɛ Yehowa kɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ hi si ɔ, e kɛ Salomo hu nɛ hi si jã nɔuu, nɛ́ e ha nɛ e matsɛ sɛ ɔ nɛ kle pe ye nyɔmtsɛ Matsɛ David nɔ́ ɔ.”
38 Kɛkɛ nɛ osɔfo Zadok, gbalɔ Natan, Benaya nɛ ji Yehoyada binyumu ɔ, kɛ Keretbi ɔmɛ, kɛ Peletbi ɔmɛ kple kɛ ho, nɛ a ha nɛ Salomo hi Matsɛ David teji okpɔngɔ ɔ nɔ, nɛ a kɛ lɛ ba Gihon. 39 Jehanɛ ɔ, osɔfo Zadok ya ngɔ nu kɛ koli ɔ ngɛ bo tsu ɔ mi, nɛ e pɔ Salomo nu, nɛ a bɔni titimati ɔ kpami, nɛ ni ɔmɛ tsuo bɔni ose hemi ke: “Matsɛ Salomo se nɛ kɛ!” 40 Lɔ ɔ se ɔ, ni ɔmɛ tsuo nyɛɛ e se kɛ kuɔ kɛ ho, nɛ a ngɛ bɛhi kpae nɛ a ngɛ nyae wawɛɛ, nɛ hoo nɛ a ngɛ pee ɔ ha nɛ zugba a mimiɛ.*
41 Adoniya kɛ nihi tsuo nɛ e fɔ mɛ nine ɔ nu ngmlaa a benɛ a ye ní ɔ ta a. Benɛ Yoab nu titimati ɔ pɛmi ɔ pɛ ɔ, e bi ke: “Mɛni he je nɛ ngmlaa ngɛ pɛe hoo ngɛ ma a mi kikɛ nɛ ɔ?” 42 Benɛ e ngɛ munyu ɔ tue nɛ e nya mɛ si lolo ɔ, Yonatan, osɔfo Abiatar binyumu ɔ ba. Kɛkɛ nɛ Adoniya de ke: “Moo ba mi, ejakaa nɔmlɔ kpakpa* ji mo, eko piɔ, o hɛɛ sane kpakpa.” 43 Se Yonatan de Adoniya ke: “Dɛbi! Wa nyɔmtsɛ Matsɛ David wo Salomo matsɛ. 44 Matsɛ ɔ ha nɛ e kɛ osɔfo Zadok, gbalɔ Natan, Benaya, Yehoyada binyumu ɔ, kɛ Keretbi ɔmɛ kɛ Peletbi ɔmɛ ho, nɛ a ha nɛ e hi matsɛ ɔ teji okpɔngɔ ɔ nɔ. 45 Kɛkɛ nɛ osɔfo Zadok kɛ gbalɔ Natan pɔ lɛ nu kaa matsɛ ngɛ Gihon. Lɔ ɔ se ɔ, a kuɔ kɛ je lejɛ ɔ kɛ ba kɛ nyami, nɛ ma a mi pee hoo. Lɔ ɔ ji ngmlaa nɛ nyɛ nu ɔ nɛ. 46 Jehanɛ se hu ɔ, Salomo hi matsɛ sɛ ɔ nɔ. 47 Nɔ́ kpa ko hu ji kaa matsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ ba ha wa nyɔmtsɛ Matsɛ David manye, nɛ a de ke, ‘O Mawu ɔ nɛ ha nɛ Salomo nɛ ná biɛ nɛ kle pe o biɛ ɔ, nɛ́ e ha e matsɛ sɛ ɔ nɛ kle pe o matsɛ sɛ ɔ!’ Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ ma e yi si ngɛ sa a nɔ. 48 Nɛ matsɛ ɔ hu de ke, ‘A je Yehowa Israel Mawu ɔ yi, nɔ nɛ mwɔnɛ ɔ, e ha nɛ nɔ ko ba hi ye matsɛ sɛ ɔ nɔ, nɛ́ e ha nɛ i na kɛ imi nitsɛ ye hɛngmɛ ɔ!’”
49 Nɛ nihi tsuo nɛ Adoniya fɔ mɛ nine ɔ a tsui po, nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ te si nɛ e wo e blɔ. 50 Salomo he je ɔ, Adoniya hu ye gbeye, lɔ ɔ he ɔ, e te si kɛ ho nɛ e ya nu afɔle sami latɛ ɔ koli ɔmɛ. 51 A ya bɔ Salomo amaniɛ ke: “Hyɛ, Adoniya ngɛ Matsɛ Salomo gbeye yee; nɛ e ya nu afɔle sami latɛ ɔ koli ɔmɛ, nɛ e ngɛ dee ke, ‘Matsɛ Salomo nɛ kã mi kita kekle kaa e kɛ klaate be e sɔmɔlɔ ɔ gbee.’” 52 Kɛkɛ nɛ Salomo de ke: “Ke e ba e je mi saminya a, e yi bwɔmi kake ngmelu po be zugba nɔe; se ke a na nɔ́ yayami ko ngɛ e he ɔ, lɛɛ e ma gbo.” 53 Lɔ ɔ he ɔ, Matsɛ Salomo tsɔ konɛ a ya kple lɛ si ngɛ afɔle sami latɛ ɔ he. Kɛkɛ nɛ e ba nɛ e ba kplã si ngɛ Matsɛ Salomo hɛ mi, nɛ lɔ ɔ se ɔ, Salomo de lɛ ke: “Ho o we mi ya.”
2 Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ David ma gbo ɔ, e kɛ blɔ tsɔɔmi nɛ ɔmɛ ha e binyumu Salomo ke: 2 “E piɛ bɔɔ nɛ ma gbo.* Enɛ ɔ he ɔ, o he nɛ wa, nɛ o pee kã. 3 Moo pee níhi nɛ Yehowa o Mawu ɔ ngɛ hlae ngɛ o dɛ ɔ, kɛ gu e blɔ ɔmɛ a nɔ nɛ o maa nyɛɛ, kɛ e blɔ tsɔɔmi ɔmɛ, e kita amɛ, e kojomi ɔmɛ, kɛ e kaimi ɔmɛ a nɔ nɛ o maa ye kaa bɔ nɛ a ngma ngɛ Mose Mlaa a mi ɔ nɔ; kɛkɛ ɔ, nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o maa pee, kɛ he fɛɛ he nɛ o maa ya a, o maa ye manye.* 4 Nɛ Yehowa maa ye si nɛ e wo mi ɔ nɔ. E de ke: ‘Ke o binyumu ɔmɛ maa hyɛ a he nɔ saminya, kɛ gu a tsui kɛ a klaa* tsuo nɛ a kɛ maa nyɛɛ ngɛ anɔkuale yemi mi ngɛ ye hɛ mi ɔ nɔ ɔ, lɛɛ e be bae kɔkɔɔkɔ kaa be ko maa ba nɛ o nina be Israel matsɛ sɛ ɔ nɔ hie.’*
5 “Jehanɛ hu ɔ, o le nɔ́ nɛ Zeruya binyumu Yoab pee mi ɔ saminya, o le nɔ́ nɛ e pee Israel tabo ɔmɛ a nya dali enyɔ, nɛ ji Abner, Ner binyumu ɔ, kɛ Amasa, Yeter binyumu ɔ. E gbe mɛ benɛ ta ko yɛ nɔ, nɛ e ngɔ ta mi muɔ ɔ kɛ kpa mlɛ mi fimi nɔ́ nɛ ngɛ e mlɛ mi ɔ he, kɛ tokota nɛ ngɛ e nane ɔ he. 6 O kɛ o juɛmi ɔ nɛ tsu ní, nɛ ko ha nɛ e kɛ e yi mi mua nɛ kple kɛ ya Yɔkɔ* mi ngɛ tue mi jɔmi mi.
7 “Se mo je suɔmi nɛ se pui kpo kɛ tsɔɔ Barzilai, Gileadno ɔ binyumu ɔmɛ, nɛ́ o ha nɛ a piɛɛ nihi nɛ a yeɔ ní ngɛ o we okplɔɔ ɔ he ɔ he, ejakaa jã ji bɔ nɛ a ye bua mi benɛ i tu o nyɛminyumu Absalom nya fo ɔ.
8 “Jehanɛ hu ɔ, o kɛ Shimei nɛ ji Gera, Benyaminno ɔ nɛ je Bahurim ɔ binyumu ɔ lɛ ngɛ. Lɛ ji nɔ nɛ e gbiɛ mi kadikadi ligbi nɛ i yaa Mahanaim ɔ nɛ; se benɛ e kple kɛ ba nɛ e kɛ mi ba kpe ngɛ Yordan Pa a nya a, i ngɔ Yehowa kɛ kã lɛ kita ke: ‘I kɛ klaate be mo gbee.’ 9 Amlɔ nɛ ɔ, ko ha nɛ e ye e he, ejakaa juɛmitsɛ ji mo, nɛ o le nɔ́ nɛ e sa kaa o pee lɛ; ha nɛ e kɛ e yi mi mua nɛ kple kɛ ya Yɔkɔ* mi kɛ muɔ.”
10 Kɛkɛ nɛ David gbo,* nɛ a pu lɛ ngɛ David Ma a mi. 11 Jeha* abɔ nɛ David kɛ ye Israel nɔ matsɛ ji jeha 40. E hi Hebron kɛ ye nɔ jeha 7, nɛ e hi Yerusalem kɛ ye nɔ jeha 33.
12 Lɔ ɔ se ɔ, Salomo hi e tsɛ David matsɛ sɛ ɔ nɔ, nɛ bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, e matsɛ yemi ɔ ma si saminya.
13 Pee se ɔ, Adoniya, Hagit binyumu ɔ ba Salomo nyɛ Batsheba ngɔ. Batsheba bi lɛ ke: “O ba kɛ tue mi jɔmi lo?” E he nɔ ke: “Ee, i ba kɛ tue mi jɔmi.” 14 Kɛkɛ nɛ e de lɛ ke: “I ngɛ nɔ́ ko nɛ ma de mo.” Nɛ Batsheba de lɛ ke: “Moo tu munyu.” 15 Adoniya tsa nɔ ke: “O le heii kaa jinɛ e sa nɛ matsɛ yemi ɔ ko pee ye nɔ́, nɛ Israel tsuo hyɛ blɔ* kaa ma ye matsɛ; se matsɛ yemi ɔ je ye dɛ nɛ e ya pee ye nyɛminyumu ɔ nɔ́, ejakaa Yehowa lɛ ha nɛ e ba pee e nɔ́. 16 Se amlɔ nɛ ɔ, i suɔ nɛ o pee nɔ́ kake ko ha mi. Mo ko kua.” Kɛkɛ nɛ Batsheba de lɛ ke: “Moo tu munyu.” 17 Lɔ ɔ he ɔ, e de ke: “I kpa mo pɛɛ, mo de Matsɛ Salomo nɛ e ngɔ Abishag, Shunemno ɔ kɛ ha mi kaa ye yo. I le kaa ke o bi lɛ ɔ, e be kuae.” 18 Kɛkɛ nɛ Batsheba de ke: “Saminya! I kɛ matsɛ ɔ ma ya tu munyu ha mo.”
19 Lɔ ɔ he ɔ, Batsheba ya Matsɛ Salomo ngɔ, konɛ e kɛ lɛ nɛ ya tu munyu ha Adoniya. Oya nɔuu nɛ matsɛ ɔ te si nɛ e kɛ lɛ ba kpe, nɛ e kplã si ha lɛ. Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ ya hi si ngɛ e matsɛ sɛ ɔ nɔ, nɛ e ha nɛ a kɛ matsɛ sɛ kpa ba ma si ha matsɛ ɔ nyɛ ɔ, konɛ e hi e hiɔ nɔ. 20 Kɛkɛ nɛ Batsheba de ke: “I suɔ nɛ o pee nɔ́ nyafii ko ha mi. Mo ko kua.” Lɔ ɔ he ɔ, matsɛ ɔ de lɛ ke: “Yayo, mo bi; ejakaa i be kuae.” 21 Batsheba de ke: “Ngɔɔ Abishag, Shunemno ɔ kɛ ha o nyɛminyumu Adoniya kaa e yo.” 22 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Salomo de e nyɛ ɔ ke: “Mɛni he je nɛ o ngɛ mi dee ke ma ngɔ Abishag, Shunemno ɔ kɛ ha Adoniya a? Lɛɛ bi nɛ ma ngɔ matsɛ yemi ɔ hu kɛ ha lɛ mɔ, ejakaa ye nyɛminyumu nɔkɔtɔma ji lɛ, nɛ osɔfo Abiatar kɛ Yoab, nɛ ji Zeruya binyumu ɔ hu fĩ e se.”
23 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Salomo ngɔ Yehowa kɛ kã kita ke: “Ke i ha we nɛ Adoniya kɛ lɛ nitsɛ e wami* nɛ tsɔ ngɛ nɔ́ nɛ ɔ nɛ e bi ɔ he ɔ, lɛɛ Mawu kɛ mi nɛ ye nɛ e kɛ mi nɛ ye wawɛɛ nitsɛ. 24 Nɛ amlɔ nɛ ɔ, be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ e to mi si wawɛɛ nitsɛ, nɛ́ e ngɔ mi kɛ hi ye tsɛ David matsɛ sɛ ɔ nɔ, nɛ e po we ha mi* kaa bɔ nɛ e wo si ɔ ngɛ nɛ ɔ, a maa gbe Adoniya mwɔnɛ ɔ.” 25 Oya nɔuu nɛ Matsɛ Salomo tsɔ Benaya, Yehoyada binyumu ɔ, nɛ e ya fia Adoniya nɔ́ nɛ e gbo.*
26 Matsɛ ɔ de osɔfo Abiatar ke: “Yaa o zugba amɛ a nɔ ngɛ Anatot! O sa gbenɔ, se mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, i be mo gbee, ejakaa o tloo Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa Daka a kɛ nyɛɛ ye tsɛ David hɛ mi, nɛ amanehluhi tsuo nɛ ye tsɛ ɔ na a, o kɛ lɛ nɛ na.” 27 Enɛ ɔ he ɔ, Salomo fiee Abiatar konɛ e ko sɔmɔ kaa Yehowa we osɔfo hu, bɔ nɛ pee nɛ munyu nɛ Yehowa tu kɛ si Eli we ɔ ngɛ Shilo ɔ nɛ ba mi.
28 Benɛ Yoab nu sane ɔ he ɔ, Yoab tu fo kɛ ya sɛ Yehowa bo tsu ɔ mi, nɛ e ya nu afɔle sami latɛ ɔ koli ɔmɛ, ejakaa Yoab fĩ Adoniya se, se e fĩ we Absalom se. 29 Kɛkɛ nɛ a ya de Matsɛ Salomo ke: “Yoab tu fo kɛ ho Yehowa bo tsu ɔ mi ya, nɛ e ya ngɛ afɔle sami latɛ ɔ he.” Lɔ ɔ he ɔ, Salomo tsɔ Benaya, Yehoyada binyumu ɔ ke: “Yaa nɛ o ya gbe lɛ!” 30 Enɛ ɔ he ɔ, Benaya ya Yehowa bo tsu ɔ mi nɛ e ya de Yoab ke: “Nɔ́ nɛ matsɛ ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘Jee kpo!’” Se Yoab de ke: “Ohoo! Ma gbo ngɛ hiɛ ɔ.” Benaya kpale kɛ ba nɛ e ba de matsɛ ɔ ke: “Nɔ́ nɛ Yoab de ji nɛ ɔ nɛ, nɛ heto nɛ e ha mi ji nɛ ɔ nɛ.” 31 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de lɛ ke: “Moo pee kaa bɔ nɛ e de ɔ; gbee lɛ, nɛ o pu lɛ, nɛ o je muɔ nɛ Yoab pue si yaka gu ɔ ngɛ i kɛ ye tsɛ we ɔ nɔ. 32 Yehowa ma kpa e muɔ kɛ bu lɛ nitsɛ e yi, ejakaa e fiaa nyumuhi enyɔ nɛ a da nɛ a hi pe lɛ klaate, nɛ e gbe mɛ be mi nɛ ye tsɛ David li he nɔ́ ko. Mɛ ji Abner, Ner binyumu ɔ nɛ ji Israel tabo ɔ nya dalɔ ɔ, kɛ Amasa, Yeter binyumu ɔ nɛ ji Yuda tabo ɔ nya dalɔ ɔ. 33 A muɔ ma kpa kɛ bu Yoab kɛ e nina* a yi kɛ ya neneene; se Yehowa nɛ ha David kɛ e nina,* kɛ e we ɔ, kɛ e matsɛ sɛ ɔ tue mi jɔmi kɛ ya neneene.” 34 Kɛkɛ nɛ Benaya, Yehoyada binyumu ɔ kuɔ kɛ ho, nɛ e ya fia Yoab nɔ́ nɛ e gbe lɛ, nɛ a ya pu lɛ ngɛ lɛ nitsɛ e we mi ngɛ nga a nɔ. 35 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ ngɔ Benaya, Yehoyada binyumu ɔ kɛ da tabo ɔ nya ngɛ Yoab nane mi, nɛ matsɛ ɔ ngɔ osɔfo Zadok kɛ da Abiatar nane mi.
36 Lɔ ɔ se ɔ, matsɛ ɔ tsɔ nɛ a ya tsɛ Shimei kɛ ba, nɛ e de lɛ ke: “Ba ma mo nitsɛ o we ngɛ Yerusalem nɛ o hi lejɛ ɔ; koo je lejɛ ɔ kɛ ya he kpa ko. 37 Ná nɛ o le kaa, ligbi nɛ o maa je kpo, nɛ o maa po Kidron Dɔgba a, o ma gbo. O muɔ ma kpa kɛ bu mo nitsɛ o yi.” 38 Shimei de matsɛ ɔ ke: “Nɔ́ nɛ o de ɔ da. O sɔmɔlɔ ɔ maa pee kaa bɔ nɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ de ɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, Shimei hi Yerusalem ligbihi babauu.
39 Se jeha etɛ se ɔ, Shimei nyɔguɛ ɔmɛ a ti ni enyɔ tu fo kɛ ho Gat Matsɛ Akish, Maaka binyumu ɔ ngɔ ya. Benɛ a de Shimei ke: “Hyɛ! O nyɔguɛ ɔmɛ ngɛ Gat” ɔ, 40 oya nɔuu nɛ Shimei wo e teji ɔ nɔ ní, nɛ e ho Akish ngɔ ya ngɛ Gat, konɛ e ya hla e nyɔguɛ ɔmɛ. Benɛ Shimei kɛ e nyɔguɛ ɔmɛ kpale kɛ je Gat kɛ ba a, 41 a ya de Salomo ke: “Shimei je Yerusalem kɛ ho Gat ya, nɛ e kpale kɛ ba.” 42 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ tsɔ nɛ a ya tsɛ Shimei kɛ ba, nɛ e bi lɛ ke: “Anɛ i ha we nɛ o kã Yehowa kita, nɛ i bɔɛ mo kɔkɔ ke: ‘Ná nɛ o le kaa ligbi nɛ o maa je kpo kɛ je hiɛ ɔ kɛ ya he kpa ko ɔ, o ma gbo’ lo? Nɛ o de we mi ke, ‘Nɔ́ nɛ o de ɔ da; ma bu tue’ lo? 43 Lɛɛ mɛni he je mɔ nɛ o yi kita nɛ o kã Yehowa kɛ fami nɛ i fã mo ɔ nɔ ɔ?” 44 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de Shimei ke: “Ngɛ o tsui mi ɔ, mo nitsɛ o le yayamihi tsuo nɛ o pee ye tsɛ David, nɛ Yehowa maa ngɔ jamɛ a yayami ɔmɛ kɛ bu mo nitsɛ o yi. 45 Se a maa jɔɔ Matsɛ Salomo, nɛ David matsɛ sɛ ɔ maa ma si kpɛii ngɛ Yehowa hɛ mi kɛ ya neneene.” 46 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ fã Benaya, Yehoyada binyumu ɔ, nɛ e ya fia lɛ nɔ́ nɛ e gbo.
Enɛ ɔ he ɔ, matsɛ yemi ɔ ma si kpɛii ngɛ Salomo dɛ mi.
3 Salomo kɛ Farao nɛ ji Egipt matsɛ ɔ so gba si himi somi. E ngɔ Farao biyo, nɛ e kɛ lɛ ba David Ma a mi kɛ ya si benɛ e gbe lɛ nitsɛ e we ɔ, kɛ Yehowa we ɔ mami nya, nɛ́ e fia gbogbo kɛ wo Yerusalem he. 2 Se loloolo ɔ, ni ɔmɛ sãã afɔle ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe* ɔ, ejakaa kɛ ba si jamɛ a be ɔ, a ná we nɛ a ma we ko kɛ ha Yehowa biɛ ɔ lolo. 3 Salomo ya nɔ nɛ e suɔ Yehowa kɛ gu e tsɛ David blɔ tsɔɔmi ɔmɛ a se nɛ e nyɛɛ ɔ nɔ, se e sãã afɔlehi, nɛ e haa nɛ afɔle sami la su ku jeɔ ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe ɔ.
4 Matsɛ ɔ ho Gibeon ya konɛ e ya sã afɔle ngɛ lejɛ ɔ, ejakaa lejɛ ɔ ji he nɛ ya hiɔwe nɛ he biɛ pe kulaa.* Salomo sã sami afɔlehi 1,000 ngɛ jamɛ a afɔle sami latɛ ɔ nɔ. 5 Yehowa je e he kpo kɛ tsɔɔ Salomo ngɛ nlami mi nyɔ mi ngɛ Gibeon, nɛ Mawu de lɛ ke: “Mo bi mi nɔ́ nɛ o suɔ nɛ ma pee ha mo.” 6 Kɛkɛ nɛ Salomo de ke: “O je suɔmi agbo nɛ se pui kpo kɛ tsɔɔ o sɔmɔlɔ David, nɛ ji ye tsɛ ɔ, ejakaa e kɛ anɔkuale yemi, kɛ dami, kɛ tsui nɛ da nyɛɛ ngɛ o hɛ mi. O ya nɔ nɛ o je suɔmi agbo nɛ se pui nɛ ɔ kpo kɛ tsɔɔ lɛ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, kɛ gu binyumu nɛ o ha lɛ nɛ e hi e matsɛ sɛ ɔ nɔ ɔ nɔ. 7 Amlɔ nɛ ɔ, Yehowa ye Mawu, o wo o sɔmɔlɔ ɔ matsɛ ngɛ ye tsɛ David se, pohu i ji niheyo,* nɛ i be níhi a si kpami.* 8 O sɔmɔlɔ ɔ ngɛ o we bi nɛ o hla a kpɛti, nimli babauu nɛ a be nyɛe maa le a yibɔ aloo a kane mɛ. 9 Lɔ ɔ he ɔ, mo ha o sɔmɔlɔ ɔ tue bumi tsui konɛ e kɛ kojo o we bi ɔmɛ, nɛ́ e le slɔɔto nɛ ngɛ kpakpa kɛ yayami a kpɛti, ejakaa mɛnɔ ma nyɛ maa kojo o we bi babauu* nɛ ɔ?”
10 Nɔ́ nɛ Salomo bi nɛ ɔ sa Yehowa hɛ mi. 11 Kɛkɛ nɛ Mawu de lɛ ke: “Akɛnɛ o bi nɔ́ nɛ ɔ, nɛ́ o bi we wami se kɛmi* aloo ní nami aloo o he nyɛli a gbenɔ,* se mohu o bi níhi a sisi numi konɛ o kɛ kojo he je ɔ, 12 ma pee nɔ́ nɛ o bi ɔ. Ma ha mo juɛmi kɛ nɔ́ sisi numi tsui nɛ́ nihi nɛ a sɛ o hlami ɔ ná we eko hyɛ, nɛ o se hu nɔ ko be náe, gblegbleegble. 13 Jehanɛ hu ɔ, níhi nɛ o bi we ɔ, ma ha mo, ní nami kɛ hɛ mi nyami tsuo, nɛ matsɛ ko kɛ mo be sɔe ngɛ o wami ligbi ɔmɛ tsuo a mi. 14 Nɛ ke o nyɛɛ ye blɔ ɔmɛ a nɔ, kɛ gu ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ kɛ ye kita amɛ a nɔ nɛ o maa ye ɔ nɔ kaa bɔ nɛ o tsɛ David pee ɔ, imi hu ma ha nɛ o wami se maa kɛ.”*
15 Benɛ Salomo hɛ tsɛ ɔ, e yɔse kaa nlami nɛ e nla. Kɛkɛ nɛ e ho Yerusalem ya nɛ e ya da si ngɛ Yehowa somi daka a hɛ mi, nɛ e sã sami afɔlehi kɛ tue mi jɔmi afɔlehi, nɛ e ngmɛ e sɔmɔli ɔmɛ tsuo okplɔɔ.
16 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, tuutuu yihi enyɔ komɛ ba matsɛ ɔ ngɔ nɛ a ba da si ngɛ e hɛ mi. 17 Kekleekle yo ɔ de ke: “Ye nyɔmtsɛ, i kpa mo pɛɛ, i kɛ yo nɛ ɔ ngɛ we kake mi, nɛ benɛ i fɔ ɔ, e ngɛ we ɔ mi. 18 Benɛ i fɔ se ɔ, ligbi etɛne ɔ nɔ ɔ, yo nɛ ɔ hu fɔ. Wɔ ni enyɔ ɔmɛ pɛ lɛ wa ngɛ; nɔ kpa ko piɛɛ we wa he ngɛ we ɔ mi. 19 Nyɔ mi ɔ, yo nɛ ɔ binyumu ɔ gbo, ejakaa e hwɔ e nɔ. 20 Lɔ ɔ he ɔ, nyɔ mi kpɛti ɔ, e te si nɛ e wo ye binyumu ɔ ngɛ ye kasa mi be mi nɛ o mawayo ɔ ngɛ mahe mi, nɛ e kɛ lɛ fɔ e gugue mi, nɛ e ngɔ e binyumu nɛ e gbo ɔ kɛ fɔ ye gugue mi. 21 Mɔtu benɛ i te si nɛ ma ha ye binyumu ɔ nyɔ ɔ, i na kaa e gbo. Lɔ ɔ he ɔ, i hyɛ lɛ saminya mɔtu ɔ, nɛ i na kaa tsa pi ye binyumu ɔ nɛ i fɔ ɔ.” 22 Se yo kaketsɛ ɔ de ke: “Dɛbi, ye binyumu ɔ ji nɔ nɛ hɛ ngɛ ɔ nɛ, nɛ o binyumu ɔ ji nɔ nɛ gbo ɔ nɛ!” Se kekleekle yo ɔ ngɛ dee ke: “Dɛbi, o binyumu ɔ ji nɔ nɛ gbo ɔ nɛ, nɛ ye binyumu ɔ ji nɔ nɛ hɛ ngɛ ɔ nɛ.” Bɔ nɛ a sã nya ngɛ matsɛ ɔ hɛ mi ji nɛ ɔ nɛ.
23 Nyagbenyagbe ɔ, matsɛ ɔ de ke: “Nɔ nɛ ɔ ngɛ dee ke, ‘Ye binyumu ɔ ji nɔ nɛ hɛ ngɛ ɔ nɛ, nɛ o binyumu ɔ ji nɔ nɛ gbo ɔ nɛ!’ nɛ nɔ nɛ ɔ hu ngɛ dee ke, ‘Dɛbi, o binyumu ɔ ji nɔ nɛ gbo ɔ nɛ, nɛ ye binyumu ɔ ji nɔ nɛ hɛ ngɛ ɔ nɛ!’” 24 Matsɛ ɔ de ke: “Nyɛ ha mi klaate.” Nɛ a kɛ klaate ba ha matsɛ ɔ. 25 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de ke: “Nyɛ gba jokuɛ ɔ nɛ e hɛ ngɛ ɔ mi enyɔ, nɛ nyɛɛ ngɔ fã kɛ ha yo kake nɛ nyɛɛ ngɔ fã hu kɛ ha yo kake.” 26 Oya nɔuu nɛ yo ɔ nɛ e binyumu ji jokuɛ ɔ nɛ e hɛ ngɛ ɔ kpa matsɛ ɔ pɛɛ, ejakaa e mi mi sã lɛ ngɛ e binyumu ɔ he. E de ke: “I kpa mo pɛɛ, ye nyɔmtsɛ! Moo ngɔ jokuɛ ɔ nɛ e hɛ ngɛ ɔ kɛ ha lɛ! Koo gbe lɛ!” Se yo kaketsɛ ɔ ngɛ dee ke: “E be ye nɔ́ pee, nɛ e be mo hu o nɔ́ pee! Ha nɛ a gba e mi enyɔ!” 27 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de ke: “Nyɛɛ ngɔ jokuɛ ɔ nɛ e hɛ ngɛ ɔ kɛ ha kekleekle yo ɔ! Nyɛ ko gbe lɛ, ejakaa lɛ ji jokuɛ ɔ nyɛ.”
28 Lɔ ɔ he ɔ, Israel tsuo nu bɔ nɛ matsɛ ɔ kojo sane ɔ ha a, nɛ matsɛ ɔ he pee mɛ nyakpɛ,* ejakaa a na kaa Mawu ha lɛ juɛmi konɛ e kɛ ye dami sane.
4 Matsɛ Salomo ye Israel tsuo nɔ. 2 E ma nikɔtɔmahi ji nɛ ɔmɛ nɛ: Azaria, Zadok binyumu ɔ ji osɔfo; 3 Elihoref kɛ Ahiya, Shisha binyumu ɔmɛ ji womi ngmali; Yehoshafat, Ahilud binyumu ɔ ji sane ngmalɔ; 4 Benaya, Yehoyada binyumu ɔ ji tabo ɔ nya dalɔ; Zadok kɛ Abiatar ji osɔfohi; 5 Azaria, Natan binyumu ɔ ji nɔ hyɛli ɔmɛ a nya dalɔ; Zabud, Natan binyumu ɔ ji osɔfo kɛ matsɛ ɔ huɛ; 6 Ahishar ji we ɔ nɔ hyɛlɔ; nɛ Adoniram, Abda binyumu ɔ ji nihi nɛ a nyɛɔ a nɔ kɛ tsuɔ ní tsumi kpakpataa a nya dalɔ.
7 Salomo ngɛ nɔ hyɛli 12 nɛ a hyɛɛ Israel tsuo nɔ nɛ́ a haa matsɛ ɔ kɛ e we ɔ niye ní. A ti nɔ fɛɛ nɔ blɔ nya ní tsumi ji kaa e ma ha niye ní nyɔhiɔ kake ngɛ jeha mi. 8 A biɛhi ji nɛ ɔmɛ nɛ: Hur binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Efraim yoku ɔmɛ a nɔ; 9 Deker binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Makaz, Shaalbim, Bet Shemesh, kɛ Elon-bet-hanan nɔ; 10 Hesed binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Arubot nɔ (Soko kɛ Hefer zugba a tsuo ngɛ e sisi); 11 Abinadab binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Dor yoku ɔmɛ tsuo a nɔ (e ngɔ Salomo biyo Tafat kaa e yo); 12 Baana, Ahilud binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Taanak, Megido, kɛ Bet Shan tsuo nɔ, ngɛ Zaretan kasa nya ngɛ Yezreel dɔ si, kɛ je Bet Shan kɛ ya si Abel Mehola kɛ Yokmeam kpokpa a nɔ; 13 Geber binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Ramot Gilead nɔ (Manase binyumu Yair bo tsu kɔpe ɔmɛ nɛ a ngɛ Gilead ɔ ngɛ e sisi; Argob kpokpa a nɛ ngɛ Bashan ɔ hu ngɛ e sisi: ma nguahi 60 nɛ a fia gbogbohi kɛ wo a he kɛ a nya agbo se lami níhi nɛ a kɛ akɔblee pee); 14 Ahinadab, Ido binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Mahanaim nɔ; 15 Ahimaaz ji nɔ nɛ hyɛɛ Naftali nɔ (e ngɔ Salomo biyi ɔmɛ a ti nɔ kake nɛ ji Basemat kaa e yo); 16 Baana, Hushai binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Asher kɛ Bealot nɔ; 17 Yehoshafat, Parua binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Isakar nɔ; 18 Shimei, Ela binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Benyamin nɔ; 19 Geber, Uri binyumu ɔ ji nɔ nɛ hyɛɛ Gilead zugba a, Amorbi ɔmɛ a matsɛ Sihon zugba a, kɛ Bashan Matsɛ Og zugba a nɔ. Nɔ hyɛlɔ kake hu ngɛ nɛ e hyɛɛ nɔ hyɛli nɛ ɔmɛ tsuo a nɔ ngɛ zugba a nɔ.
20 Yuda kɛ Israel a he hiɛ babauu nitsɛ kaa wo nya zia; a yeɔ ní nɛ a nuɔ ní nɛ a bua jɔɔ a he.
21 Salomo ye matsɛ yemi ɔmɛ tsuo a nɔ, kɛ je Pa* a he kɛ ya si Filistibi ɔmɛ a zugba a kɛ Egipt huzu ɔ nya. A woɔ tó kɛ haa Salomo, nɛ a sɔmɔ lɛ e wami ligbi ɔmɛ tsuo.
22 Salomo daa ligbi niye ní ji mamu bukɔbukɔ kor 30,* kɛ mamu kor 60, 23 nahi nɛ a wo zɔ 10, nahi nɛ a lɛ mɛ ngɛ nga nɔ 20, kɛ jijɔhi 100, slo afugbɛhi, odabɔhi, bayelɔhi kɛ kukoohi* nɛ a wo zɔ. 24 Ejakaa nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ Pa a he ngɛ hiɛ ɔ,* kɛ je Tifsa kɛ ya si Gaza, kɛ matsɛmɛ ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ Pa a he ngɛ hiɛ ɔ, e ye a nɔ; nɛ tue mi jɔmi hi e kpokpa amɛ tsuo a nɔ kɛ bɔle lɛ kɛ kpe. 25 Ngɛ Salomo ligbi ɔmɛ tsuo a mi ɔ, Yuda kɛ Israel hi si ngɛ he jɔmi mi, nɛ nɔ fɛɛ nɔ ngɛ lɛ nitsɛ e wai tso kɛ e fig tso sisi, kɛ je Dan kɛ ya si Beersheba.
26 Salomo ngɛ okpɔngɔhi a tsu 4,000* kɛ ha e we okpɔngɔhi nɛ gblaa ta zugba lɛ ɔmɛ, kɛ okpɔngɔhi* 12,000.
27 Nɔ hyɛli nɛ ɔmɛ haa Matsɛ Salomo kɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ yeɔ ní ngɛ Matsɛ Salomo okplɔɔ ɔ he ɔ niye ní. Nɔ fɛɛ nɔ kɛ e nɔ́ baa ngɛ nyɔhiɔ nɛ a to lɛ ɔ nɔ, nɛ a ha we nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko he nɛ hia. 28 A ngɔɔ barli* kɛ nga gbigbli kɛ ya haa okpɔngɔ ɔmɛ kɛ okpɔngɔhi nɛ a gblaa zugba lɛ ɔmɛ ɔ ngɛ he fɛɛ he nɛ a hia ngɛ, ngɛ bɔ nɛ a po ha nɔ fɛɛ nɔ ɔ nya.
29 Mawu ha Salomo juɛmi kɛ nɔ́ se kɔmi fuu, kɛ nɔ́ sisi numi tsui* babauu kaa wo nya zia. 30 Salomo ngɛ juɛmi kulaa pe Puje He bi ɔmɛ kɛ Egiptbi ɔmɛ. 31 E ngɛ juɛmi pe adesahi tsuo, e ngɛ juɛmi pe Etan, Ezrahino ɔ, kɛ Heman, Kalkol, kɛ Darda, Mahol binyumu ɔmɛ; e he biɛ ngɛ mahi tsuo nɛ bɔle lɛ ɔ mi. 32 E bu abɛ 3,000, nɛ e la amɛ a yibɔ ji 1,005. 33 E tu tsohi a he munyu, kɛ je Lebanon seda tsohi a nɔ kɛ ya si hisopo nɛ puɛɔ ngɛ gbogbo he ɔ nɔ; e tu lohwehi, lohwe pɛlitsɛmɛ,* lohwehi nɛ a sãã si,* kɛ lohi a he munyu. 34 Nihi nɛ a je je ma amɛ tsuo a mi ɔ ba buɔ Salomo juɛmi munyu ɔmɛ tue, nɛ matsɛmɛ nɛ a je zugba a nɔ he fɛɛ he nɛ a nu juɛmi nɛ e ngɛ ɔ he ɔ hu ba.
5 Benɛ Tiro Matsɛ Hiram nu kaa a pɔ Salomo nu kaa matsɛ ngɛ e tsɛ ɔ se ɔ, e tsɔ e sɔmɔli ɔmɛ kɛ ya Salomo ngɔ, ejakaa Hiram kɛ David ji huɛmɛ.* 2 Salomo hu tsɔ nɛ a kɛ sɛ gbi ya ha Hiram ke: 3 “O le heii kaa ye tsɛ David nyɛ we nɛ e ma we kɛ ha Yehowa e Mawu ɔ biɛ ɔ, ejakaa he nyɛli nɛ a bɔle lɛ ɔ kɛ lɛ hwu ta kɛ ya si be nɛ Yehowa ngɔ mɛ kɛ wo e nane si. 4 Se amlɔ nɛ ɔ, Yehowa, ye Mawu ɔ ha mi he jɔmi ngɛ he fɛɛ he. Nɔ ko ti si kɛ wui mi, nɛ nɔ́ yaya ko hu bɛ. 5 Lɔ ɔ he ɔ, i to ye yi mi kaa ma ma we kɛ ha Yehowa, ye Mawu ɔ biɛ ɔ kaa bɔ nɛ Yehowa wo ye tsɛ David si ke: ‘O binyumu nɛ́ ma ngɔ kɛ hi o matsɛ sɛ ɔ nɔ ngɛ o se ɔ, lɛ ji nɔ nɛ maa ma we ɔ kɛ ha ye biɛ ɔ.’ 6 Enɛ ɔ he ɔ, mo fã o we bi ɔmɛ nɛ a poo seda tsohi ngɛ Lebanon ha mi. Ye sɔmɔli ɔmɛ kɛ o sɔmɔli ɔmɛ ma tsu ní, nɛ ma wo o sɔmɔli ɔmɛ hiɔ bɔ fɛɛ bɔ nɛ o maa tsɔɔ, ejakaa mo nitsɛ o le kaa wa ti nɔ ko be nɛ e le tso pomi kaa nyɛ Sidonbi ɔmɛ.”
7 Benɛ Hiram nu Salomo munyu ɔmɛ ɔ, e nya wawɛɛ nɛ e de ke: “A je Yehowa yi mwɔnɛ ɔ, ejakaa e ha David binyumu nɛ́ ngɛ juɛmi, konɛ e ye nimli babauu nɛ ɔmɛ a nɔ!” 8 Kɛkɛ nɛ Hiram ngɔ sɛ gbi kɛ mane Salomo ke: “O sɛ gbi ɔ ba su mi. Ma pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o suɔ, nɛ ma ha mo seda tsohi kɛ junipa tsohi. 9 Ye sɔmɔli ɔmɛ maa ngɔ tso ɔmɛ kɛ kple kɛ je Lebanon kɛ ba wo ɔ nya, nɛ ma fĩ mɛ kɛ bla kɛ gu wo ɔ nɔ kɛ ya pue he nɛ o maa tsɔɔ mi ɔ. Ma ha nɛ a pɛne mɛ ngɛ lejɛ ɔ, konɛ o muɔɔ kɛ ho. Nɔ́ nɛ o maa pee kɛ to mi nane mi ji kaa o ma ha ye we ɔ niye ní nɛ ma bi ngɛ o dɛ ɔ.”
10 Lɔ ɔ he ɔ, Hiram ha Salomo seda tsohi kɛ junipa tsohi nɛ e ngɛ hlae ɔ tsuo. 11 Nɛ Salomo ha Hiram hwiit kor* 20,000 kaa e we mi bi ɔmɛ a niye ní, kɛ oliv nu kpakpa* kor 20. Salomo haa Hiram ní nɛ ɔmɛ daa jeha. 12 Nɛ Yehowa ha Salomo juɛmi kaa bɔ nɛ e wo lɛ si ɔ. Nɛ tue mi jɔmi hi Hiram kɛ Salomo a kpɛti, nɛ mɛ ni enyɔ ɔmɛ a so somi.
13 Matsɛ Salomo hla nyumuhi kɛ je Israel tsuo nɛ e ha nɛ a tsu ní tsumi kpakpataa; e hla nyumuhi 30,000. 14 Daa nyɔhiɔ ɔ, e woɔ a kpɛti nihi 10,000 blɔ kɛ yaa Lebanon. A ya yeɔ nyɔhiɔ kake ngɛ Lebanon nɛ a ba yeɔ nyɔhiɔ enyɔ ngɛ a wehi a mi; nihi nɛ a nyɛɔ a nɔ kɛ tsuɔ ní tsumi kpakpataa a, a nya dalɔ ji Adoniram. 15 Salomo ngɛ apaatsɛmɛ nɛ a li nine nya ní tsumi ko* 70,000, kɛ tɛ gbali 80,000 ngɛ yoku ɔmɛ a mi. 16 Jehanɛ hu ɔ, Salomo ngɛ nɔ hyɛli a se yeli 3,300 nɛ́ a hyɛɛ ní tsuli ɔmɛ a nɔ. 17 Ngɛ matsɛ ɔ fami nya a, a ywia tɛ nguanguahi, tɛhi nɛ a he jua wa, konɛ a ngɔ tɛhi nɛ a gba kɛ fia we ɔ sisi tomi ɔ. 18 Lɔ ɔ he ɔ, Salomo tsu mali ɔmɛ kɛ Hiram tsu mali ɔmɛ, kɛ Gebalbi ɔmɛ lɛ a gba tɛ ɔmɛ, nɛ a dla tso ɔmɛ kɛ tɛ ɔmɛ kɛ ha we ɔ mami.
6 Israelbi* ɔmɛ a we Egipt zugba a nɔ jemi se jeha 480 ɔ mi, ngɛ Israel Matsɛ Salomo matsɛ yemi jeha eywiɛne ɔ mi, ngɛ Ziv* nyɔhiɔ (nɛ ji nyɔhiɔ enyɔne) ɔ mi ɔ, Salomo je Yehowa we ɔ* mami sisi. 2 We ɔ nɛ Matsɛ Salomo ma ha Yehowa a mi kami ji kɔni fã* 60, e mi blimi ji kɔni fã 20, nɛ e hiɔwe yami ji kɔni fã 30. 3 Ablanaa nɛ ngɛ sɔlemi we* ɔ hɛ mi ɔ mi kami ji kɔni fã 20, nɛ e kɛ sɔlemi we ɔ mi blimi sɔ. E mi blimi kɛ je we ɔ hɛ mi ji kɔni fã nyɔngma.
4 E pee saflɛhi ngɛ we ɔ he, nɛ saflɛ tso ɔmɛ a hɛ mi bli pe a se. 5 Jehanɛ ɔ, e fia gbogbo kɛ bɔle we ɔ gbogbo ɔ; gbogbo nɛ ɔ bɔle we ɔ gbogbo ɔ nɛ ji sɔlemi we* ɔ kɛ se tsu ɔ, nɛ e pee tsu wawi ngɛ gbogbo enyɔ ɔmɛ a kpɛti kɛ bɔle si. 6 E pee tsu nɛ ɔmɛ siaudo etɛ; sisi tsu ɔ mi blimi ji kɔni fã enuɔ, kpɛti nɔ́ ɔ mi blimi ji kɔni fã ekpa, nɛ hiɔwe nɔ́ ɔ mi blimi ji kɔni fã kpaago, nɛ e fia kpokuhi kɛ bɔle we ɔ tsuo konɛ a ko ka nɔ́ ko kɛ wo gbogbo ɔmɛ a he.
7 A kɛ tɛhi nɛ a ywia nɛ a dla a he momo lɛ ma we ɔ nɛ, lɔ ɔ he ɔ, benɛ a ngɛ we ɔ mae ɔ, a nui hamle, aloo gbiɛ, aloo ní tsumi dade kpa ko nya ngɛ we ɔ mi. 8 Sisi tsu ɔ nya blɔ ngɛ we ɔ woyi je,* nɛ atlakpe nɛ́ lɔgɔ si je zugba kɛ ya kpɛti tsu ɔ mi, nɛ eko hu je kpɛti tsu ɔ mi kɛ ya hiɔwe nɔ́ ɔ mi. 9 E ya nɔ nɛ e ma we ɔ nɛ e gbe nya, nɛ e kɛ seda plaihi kɛ seda gbegbelihi nɛ a to mɛ zã nɔ zã nɔ bu we ɔ yi mi. 10 E ma tsuhi ngɛ we ɔ he tsuo kɛ bɔle si, nɛ eko fɛɛ eko hiɔwe yami ji kɔni fã enuɔ, nɛ e kɛ seda tsohi tsa mɛ kɛ wo we ɔ he.
11 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yehowa kɛ sɛ gbi ha Salomo ke: 12 “We nɛ o ngɛ mae nɛ ɔ, ke o nyɛɛ ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ a se, nɛ o ye ye fami ɔmɛ kɛ ye kita amɛ tsuo a nɔ, nɛ o nyɛɛ ngɛ a nya a, imi hu ma pee ha mo kaa bɔ nɛ i wo o tsɛ David si ɔ, 13 nɛ ma hi Israelbi ɔmɛ a kpɛti, nɛ i be ye ma Israel kuae.”
14 Salomo ya nɔ nɛ e ma we ɔ konɛ e gbe nya. 15 E kɛ seda gbegbelihi pee we ɔ mi gbogbo ɔmɛ. E kɛ tsohi ha we ɔ mi gbogbo ɔmɛ a he kɛ je zugba kɛ ya si tsohi nɛ a kɛ bu we ɔ yi mi ɔ he, nɛ e kɛ junipa gbegbelihi ha zugba ngɛ we ɔ mi. 16 Nɛ e kɛ seda gbegbelihi pee tsu ko nɛ mi blimi ji kɔni fã 20 ngɛ we ɔ se je kɛ je zugba kɛ ya si tsohi nɛ a kɛ bu we ɔ yi mi ɔ he, nɛ e pee se tsu ɔ nɛ ji He Klɔuklɔu Pe Kulaa a ngɛ mi.* 17 Nɛ sɔlemi we ɔ,* nɛ ji we ɔ fã nɛ ngɛ e hɛ mi ɔ mi kami ji kɔni fã 40. 18 A kpɛ́ tɔhi kɛ mɔmɔhi nɛ a gba hleii ngɛ seda tso ɔmɛ nɛ a kɛ ha we ɔ mi ɔ nɔ. Seda sɔuu; a nɛ tɛ ko tɛ ko.
19 Nɛ e dla se tsu nɛ ngɛ we ɔ mi ɔ mi konɛ e ngɔ Yehowa somi daka a kɛ ma lejɛ ɔ. 20 Se tsu ɔ mi kami ji kɔni fã 20, e mi blimi ji kɔni fã 20, nɛ e hiɔwe yami ji kɔni fã 20; nɛ e ngɔ sika tsu ngmingmiingmi kɛ ha mi; e kɛ seda tso ha afɔle sami latɛ ɔ he. 21 Salomo ngɔ sika tsu ngmingmiingmi kɛ ha we ɔ mi, nɛ e wo sika tsu kɔsɔkɔsɔhi ngɛ se tsu ɔ nɛ a kɛ sika tsu ha mi ɔ hɛ mi. 22 E kɛ sika tsu ha we ɔ mi tsuo kɛ ya si be nɛ e gbe we ɔ tsuo nya; afɔle sami latɛ ɔ nɛ ngɛ se tsu ɔ hɛ mi ɔ hu e kɛ sika tsu ha he.
23 Ngɛ se tsu ɔ mi ɔ, e kɛ nu tso* pee kerub enyɔ, eko fɛɛ eko hiɔwe yami ji kɔni fã nyɔngma. 24 Kerub ɔ pɛli kake kami ji kɔni fã enuɔ, nɛ pɛli kake hu kami ji kɔni fã enuɔ. Kɛ je pɛli ɔ kake nya kɛ ya si pɛli ɔ kake nya peeɔ kɔni fã nyɔngma. 25 Kerub enyɔne ɔ hu, kɔni fã nyɔngma. Kerub enyɔ ɔmɛ a nɔ́ fɛɛ nɔ́ sɔ fiee. 26 Kerub ɔ kake hiɔwe yami ji kɔni fã nyɔngma kaa bɔ nɛ kerub kaketsɛ ɔ hu ngɛ ɔ. 27 Lɔ ɔ se ɔ, e kɛ kerub ɔmɛ ya ma si ngɛ se tsu ɔ* mi. Kerub ɔmɛ gbɛ a pɛli ɔmɛ a mi, nɛ kerub kake pɛli pi gbogbo ɔ ngɛ hiɛ, nɛ kerub kake hu pɛli ɔ pi gbogbo ɔ ngɛ hiɛ, nɛ a pɛli ɔmɛ a nya kpe ngɛ we ɔ kpɛti. 28 Nɛ e kɛ sika tsu ha kerub ɔmɛ a he.
29 Nɛ e kpɛ́ kerubhi, tãhi, kɛ mɔmɔhi nɛ a gba hleii kɛ wo we ɔ gbogbo ɔmɛ tsuo a he ngɛ se tsu ɔ kɛ hɛ mi tsu ɔ tsuo mi.* 30 E kɛ sika tsu ha zugba ngɛ we ɔ mi ngɛ se tsu ɔ kɛ hɛ mi tsu ɔ tsuo mi. 31 Nɛ e kɛ nu tso pee se tsu ɔ nya sinya amɛ, sinya kasa mi tso ɔmɛ, kɛ sinya yi mi tso ɔmɛ kaa fã enuɔne.* 32 E kɛ nu tso lɛ pee sinya enyɔ ɔmɛ, nɛ e kpɛ́ kerubhi, tãhi, kɛ mɔmɔhi nɛ a gba hleii ngɛ a nɔ, nɛ e kɛ sika tsu ha a he; nɛ e ka sika tsu ɔ kɛ wo kerub ɔmɛ kɛ tã amɛ a he. 33 Jã nɔuu nɛ e kɛ nu tso pee sinya tso ɔmɛ nɛ peeɔ fã eywiɛne* ɔ ngɛ sɔlemi we* ɔ sinya a nya. 34 Nɛ e kɛ junipa tso pee sinya enyɔ. Sinya kake hɛɛ sinya blablɛ enyɔ nɛ́ plɛɔ ngɛ plɛmi hehi, nɛ sinya kake hu hɛɛ sinya blablɛ enyɔ nɛ́ plɛɔ ngɛ nɔ́ ko nɔ. 35 E kpɛ́ kerubhi, tãhi, kɛ mɔmɔhi nɛ a gba hleii, nɛ e kɛ sika tsu pɛtɛpɛtɛ ha níhi nɛ a kpɛ́ ɔ nɔ.
36 E kɛ tɛhi nɛ a gba nɛ a to mɛ zã etɛ, kɛ seda plaihi nɛ a wo mɛ zã pee mi mi je yale ɔ.
37 Ngɛ jeha eywiɛne ɔ mi, ngɛ Ziv* nyɔhiɔ ɔ mi ɔ, e to Yehowa we ɔ sisi; 38 nɛ ngɛ jeha nɛ ji 11 ɔ mi, ngɛ Bul* nyɔhiɔ (nɛ ji nyɔhiɔ kpaanyɔne) ɔ mi ɔ, e gbe we ɔ he nɔ́ fɛɛ nɔ́ nya ngɛ bɔ nɛ a tsɔɔ kaa a ma lɛ ha a nya. Lɔ ɔ he ɔ, e kɛ jeha kpaago nɛ ma we ɔ.
7 Salomo ngɔ jeha 13 kɛ ma lɛ nitsɛ e we* ɔ kɛ ya si be nɛ e gbe e we ɔ tsuo nya.
2 Nɛ e ma Lebanon Hue Tso We ɔ, nɛ e mi kami ji kɔni fã* 100, e mi blimi ji kɔni fã 50, nɛ e hiɔwe yami ji kɔni fã 30 ngɛ seda titimahi zã eywiɛ nɔ; nɛ seda plaihi ngɛ titima amɛ a nɔ. 3 A kɛ seda tso ha tsohi nɛ a kɛ pue titima amɛ a nɔ ɔ nɔ; a yibɔ ji 45, nɛ zã fɛɛ zã hɛɛ 15. 4 E pee saflɛhi nɛ a wo a he tso zã etɛ, nɛ saflɛ ɔmɛ a hɛ mi tsɔɔ a sibi, nɛ eko fɛɛ eko tsa nɔ etɛ. 5 E pee sinya amɛ kɛ sinya tso ɔmɛ tsuo kɔ̃ nya eywiɛɛywiɛ kaa bɔ nɛ a pee saflɛ ɔmɛ nɛ a tsa nɔ etɛ nɛ a hɛ mi tsɔɔ a sibi ɔ.
6 Nɛ e ma Titimahi Asa* a. E mi kami ji kɔni fã 50, nɛ e mi blimi ji kɔni fã 30, nɛ ablanaa ko kɛ e he titimahi kɛ e yi mi gba ngɛ hɛ mi.
7 Jehanɛ hu ɔ, e ma Matsɛ Sɛ Asa* a, he nɛ e maa kojo ngɛ ɔ, nɛ ji Kojomi Asa a, nɛ a ngɔ seda tso kɛ ka mi kɛ je zugba kɛ ya si tsohi nɛ a kɛ bu we ɔ yi mi ɔ he.
8 We* ɔ nɛ e maa hi mi ngɛ yale kpa mi ɔ ngɛ Asa a* se, nɛ e ma lɛ kaa Asa a nɔuu. Jehanɛ hu ɔ, e ma we ko kaa Asa nɛ ɔ nɔuu kɛ ha Farao biyo ɔ nɛ́ Salomo ngɔ lɛ kaa e yo ɔ.
9 Tɛhi nɛ a he jua wa nɛ a susu nɛ a gba, nɛ́ a kɛ tɛ gbami sauhi dla a hɛ mi kɛ a se lɛ e kɛ pee ní nɛ ɔmɛ tsuo, kɛ je sisi tomi ɔ nɔ kɛ ya si yi fiami ɔ nɔ, kɛ tsu ɔ se hluu kɛ ya si yale ngua a he. 10 Nɛ e kɛ tɛ nguanguahi nɛ a he jua wa fia sisi tomi ɔ; tɛ ɔmɛ ekomɛ a klemi ji kɔni fã nyɔngma, nɛ tɛ ɔmɛ ekomɛ hu lɛɛ, kɔni fã kpaanyɔ. 11 Nɛ tɛhi nɛ a he jua wa nɛ a susu nɛ a gba, kɛ seda tsohi ngɛ enɛ ɔmɛ a nɔ. 12 A fia tɛhi nɛ a gba zã etɛ kɛ seda plai zã kake kɛ bɔle yale ngua a kaa bɔ nɛ a pee kɛ bɔle Yehowa we ɔ mi mi je yale ɔ kɛ we ɔ ablanaa a.
13 Matsɛ Salomo tsɔ nɛ a ya ngɔ Hiram kɛ je Tiro kɛ ba. 14 E ji yalɔyo ko nɛ je Naftali wɛtso ɔ mi ɔ binyumu, nɛ e tsɛ ɔ ji akɔblee ga ní tsulɔ nɛ je Tiro; nɛ e le akɔblee* ní tsumi fɛɛ ní tsumi he ga saminya, nɛ e ngɛ akɔblee he nile, nɛ e he be ngɛ mi. Lɔ ɔ he ɔ, e ba Matsɛ Salomo ngɔ, nɛ e ba tsu e ní tsumi ɔ tsuo.
15 E pee akɔblee titima enyɔ ɔmɛ; titima amɛ eko fɛɛ eko hiɔwe yami ji kɔni fã 18, nɛ titima enyɔ ɔmɛ eko fɛɛ eko ɔ, susumi kpã nɛ e kami ji kɔni fã 12 lɛ ma nyɛ maa bɔle lɛ kɛ kpe. 16 Nɛ e kɛ akɔblee pee titima amɛ a yi mi kpɔ ɔmɛ, konɛ a kɛ ma titima amɛ a yi mi. Titima yi mi kpɔ kake hiɔwe yami ji kɔni fã enuɔ, nɛ titima yi mi kpɔ kaketsɛ ɔ hu hiɔwe yami ji kɔni fã enuɔ. 17 Ya kɛ kɔsɔkɔsɔ akeklee ngɛ titima yi mi kpɔ nɛ ngɛ titima amɛ eko fɛɛ eko nɔ ɔ he; kpaago ngɛ titima yi mi kpɔ kake he, nɛ kpaago ngɛ titima yi mi kpɔ kake hu he. 18 Nɛ e pee pomegranet* zã enyɔ kɛ bɔle ya a, nɛ e kɛ ha titima yi mi kpɔ ɔmɛ nɛ a ngɛ titima amɛ a yi mi ɔ he; e pee jã ngɛ titima yi mi kpɔ enyɔ ɔmɛ tsuo a he. 19 Titima yi mi kpɔ ɔmɛ nɛ a ngɛ titima amɛ a yi mi ngɛ ablanaa a nɔ ɔ, a pee mɛ kaa lili* mɔmɔhi, nɛ a hiɔwe yami ji kɔni fã eywiɛ. 20 Titima yi mi kpɔ nɛ ɔmɛ ngɛ titima enyɔ ɔmɛ a yi mi, ngɛ fã lokotoo ɔ nɛ ya a ngɛ he ɔ yi mi tutuutu; nɛ pomegranet 200 nɛ́ ngɛ zãhi a mi bɔle titima yi mi kpɔ ɔmɛ eko fɛɛ eko kɛ kpe.
21 E ma sɔlemi we* ɔ ablanaa a titima amɛ. E ma hiɔ nɔ* titima a, nɛ e wo lɛ biɛ ke Yakin,* lɔ ɔ se ɔ, e ma muɔ nɔ* titima a, nɛ e wo lɛ biɛ ke Boaz.* 22 Titima amɛ a yi mi ngɛ kaa lili* mɔmɔhi. Lɔ ɔ he ɔ, e gbe titima amɛ a he ní tsumi nya.
23 Lɔ ɔ se ɔ, e kɛ dade pee nyu kã agbo ko nɛ́ a tsɛɛ ke Wo ɔ. E ngɛ lokotoo,* nɛ kɛ je e nya hiɛ kɛ ya hiɛ ɔ, kɔni fã 10, nɛ e hiɔwe yami ji kɔni fã 5, nɛ susumi kpã nɛ e kami ji kɔni fã 30 lɛ ma nyɛ maa bɔle lɛ kɛ kpe. 24 Nɛ e pee june tɔhi ngɛ e nya kla a sisi kɛ bɔle si kɛ kpe. Kɔni fã kake fɛɛ kɔni fã kake hɛɛ tɔ nyɔngma kɛ bɔle Wo ɔ he tsuo, nɛ a to tɔ ɔmɛ zã enyɔ, nɛ a pee a kɛ Wo ɔ tsuo kɛ bla. 25 E maa si ngɛ na ku 12 a nɔ, 3 hɛ mi tsɔɔ yiti je, 3 hɛ mi tsɔɔ pusinɔ he, 3 hɛ mi tsɔɔ woyi je, nɛ 3 hɛ mi tsɔɔ puje he; nɛ Wo ɔ maa si ngɛ a nɔ, nɛ mɛ tsuo a se tsɔɔ kpɛti je. 26 Nɛ e timi ji dɛ mi blimi* kake; nɛ a pee e nya a kaa kplu nya, kaa lili* mɔmɔ nɛ gba hleii. A woɔ mi nyu bat* 2,000.
27 Lɔ ɔ se ɔ, e kɛ akɔblee pee tlɔɔke nyɔngma amɛ. Tlɔɔke ɔmɛ eko fɛɛ eko mi kami ji kɔni fã eywiɛ, e mi blimi ji kɔni fã eywiɛ, nɛ e hiɔwe yami ji kɔni fã etɛ. 28 Nɛ bɔ nɛ e pee tlɔɔke ɔmɛ ha ji nɛ ɔ nɛ: A kɛ nɔ́ ha a kasa mi, nɛ nɔ́ nɛ a kɛ ha a kasa mi ɔ ngɛ mi biami ní ɔmɛ a kpɛti. 29 Nɛ e pee jatahi, na kuhi, kɛ kerubhi ngɛ níhi nɛ a kɛ ha a kasa mi ɔ nɔ ngɛ mi biami ní ɔmɛ a kpɛti, nɛ e pee jamɛ a ní ɔmɛ nɔuu ngɛ mi biami ní ɔmɛ a nɔ. E pee akeklee lokotoohi ngɛ jata amɛ kɛ na ku ɔmɛ a yi nɔ kɛ a sisi. 30 Tlɔɔke ɔmɛ eko fɛɛ eko ngɛ akɔblee nane eywiɛ kɛ a mi akɔblee tsohi, nɛ e kɔ̃ nya ní eywiɛ ɔmɛ lɛ hɛɛ mɛ. Níhi ngɛ kã a sisi nɛ maa hɛɛ lɛ, nɛ akekleehi ngɛ eko fɛɛ eko kasa mi. 31 E nya blɔ ngɛ jlasi ɔ mi, nɛ e mi kuɔmi ji kɔni fã kake; e nya ngɛ lokotoo, nɛ kɛ je e sisi kɛ ba si e nya a peeɔ kɔni fã kake kɛ fã, nɛ a kpɛ́ níhi ngɛ e nya. Nɛ níhi nɛ a kɛ ha a kasa mi ɔ ngɛ kɔ̃ nya eywiɛ, a be lokotoo. 32 Nane eywiɛ ɔmɛ ngɛ níhi nɛ a kɛ ha a he ɔ sisi, nɛ níhi ngɛ tlɔɔke ɔ he nɛ hɛɛ nane ɔmɛ, nɛ nane ɔmɛ eko fɛɛ eko hiɔwe yami ji kɔni fã kake kɛ fã. 33 E pee nane ɔmɛ kaa zugba lɛ nanehi. Dade lɛ e kɛ pee níhi nɛ hɛɛ mɛ ɔ, rim ɔmɛ, rim mi dade ɔmɛ, kɛ hɔb ɔmɛ tsuo. 34 Tlɔɔke fɛɛ tlɔɔke ɔ, níhi ngɛ e kɔ̃ nya eywiɛ ɔmɛ nɛ hɛɛ lɛ; e pee ní nɛ ɔmɛ kɛ tlɔɔke ɔ tsuo kɛ bla. 35 Nɔ́ lokotoo ko nɛ e hiɔwe yami ji kɔni fã mi fã ngɛ tlɔɔke ɔ yi mi, nɛ e pee tlɔɔke ɔ yi mi ɔ, e he ní ɔmɛ, kɛ e he hami ní ɔmɛ tsuo kɛ bla. 36 E kpɛ́ kerubhi, jatahi, kɛ tãhi, ngɛ níhi nɛ ngɛ tlɔɔke ɔ he ɔ, kɛ e he hami ní ɔmɛ a nɔ ngɛ he fɛɛ he nɛ blɔ ngɛ, nɛ akeklee bɔle he tsuo kɛ kpe. 37 Kikɛ nɛ ɔ ji bɔ nɛ e pee tlɔɔke nyɔngma amɛ; e pee mɛ tsuo nɛ a je a he, nɛ a nɔ́ fɛɛ nɔ́ sɔ fiee.
38 E pee akɔblee kã nyɔngma; nyu bat 40 lɛ ma nyɛ maa ya eko fɛɛ eko mi. Kã a eko fɛɛ eko klemi ji kɔni fã eywiɛ. Kã kake ngɛ tlɔɔke nyɔngma amɛ eko fɛɛ eko nɔ. 39 Lɔ ɔ se ɔ, e kɛ tlɔɔke enuɔ ma we ɔ hiɔ nɔ, nɛ e kɛ enuɔ ma we ɔ muɔ nɔ, nɛ e kɛ Wo ɔ ma we ɔ hiɔ nɔ kɛ yaa woyi je ngɛ puje he blɔ.
40 Jehanɛ hu ɔ, Hiram pee kã amɛ, sofi ɔmɛ, kɛ tsesi ɔmɛ.
Lɔ ɔ he ɔ, Hiram gbe níhi tsuo nɛ e tsu kɛ ha Matsɛ Salomo ngɛ Yehowa we ɔ he ɔ nya: 41 titima enyɔ ɔmɛ kɛ titima yi mi kpɔ lokotoo ɔmɛ nɛ a ngɛ titima enyɔ ɔmɛ a yi mi ɔ; ya enyɔ ɔmɛ nɛ ngɛ titima yi mi kpɔ lokotoo enyɔ ɔmɛ nɛ a ngɛ titima amɛ a yi mi ɔ he ɔ; 42 ya enyɔ ɔmɛ a he pomegranet 400 ɔmɛ, pomegranet zã enyɔ ngɛ ya amɛ eko fɛɛ eko he, konɛ a kɛ ha titima yi mi kpɔ lokotoo enyɔ ɔmɛ nɛ a ngɛ titima enyɔ ɔmɛ a nɔ ɔ he; 43 tlɔɔke nyɔngma amɛ kɛ kã nyɔngma amɛ nɛ a ngɛ tlɔɔke ɔmɛ a nɔ ɔ; 44 Wo ɔ kɛ na ku 12 nɛ a ngɛ Wo ɔ sisi ɔ; 45 kɛ la zu muɔɔmi ní ɔmɛ, sofi ɔmɛ, tsesi ɔmɛ, kɛ ní kpa amɛ tsuo nɛ Hiram ngɔ akɔblee nɛ a sa he kɛ pee ha Matsɛ Salomo konɛ a kɛ ma Yehowa we ɔ. 46 Matsɛ ɔ sɔ̃ ní nɛ ɔmɛ ngɛ zu níhi a mi ngɛ Yordan kpokpa a nɔ, ngɛ Sukot kɛ Zaretan a kpɛti.
47 Salomo ngmɛ́ ní ɔmɛ, ejakaa a hiɛ babauu nitsɛ. A li akɔblee ɔ jiɔmi. 48 Salomo pee Yehowa we ɔ mi ní ɔmɛ tsuo: sika tsu afɔle sami latɛ ɔ; sika tsu okplɔɔ nɛ a kɛ hɛ mi mami abolo ɔ ma pue nɔ ɔ; 49 kane tsohi nɛ a kɛ sika tsu ngmingmiingmi pee ɔ, enuɔ ngɛ hiɔ nɔ nɛ enuɔ ngɛ muɔ nɔ ngɛ se tsu ɔ hɛ mi; mɔmɔ ɔmɛ, kane ɔmɛ, kɛ abɛɛle ɔmɛ ɔ, a kɛ sika tsu lɛ pee mɛ; 50 kã amɛ, la gbemi ní ɔmɛ, tsesi ɔmɛ, kplu ɔmɛ, kɛ la jemi ní ɔmɛ ɔ, a kɛ sika tsu ngmingmiingmi lɛ pee mɛ; nɛ se tsu ɔ, nɛ ji He Klɔuklɔu Pe Kulaa a sinya amɛ, kɛ sɔlemi we ɔ sinya amɛ a nɔ dami ní ɔmɛ ɔ, a kɛ sika tsu lɛ pee mɛ.
51 Lɔ ɔ he ɔ, Matsɛ Salomo gbe Yehowa we ɔ he ní tsumi tsuo nɛ e sa kaa e tsu ɔ nya. Lɔ ɔ se ɔ, Salomo ngɔ níhi nɛ e tsɛ David pee mɛ klɔuklɔu ɔ kɛ ba wo mi, nɛ e ngɔ sika hiɔ, sika tsu, kɛ ní ɔmɛ kɛ ba to Yehowa we ɔ juetli to he ɔmɛ.
8 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Salomo bua Israel nikɔtɔma amɛ, wɛtsoyi ɔmɛ tsuo, kɛ Israelbi ɔmɛ a tsɛmɛ a we ɔ mi ganɔ ɔmɛ a nya. A ba Matsɛ Salomo ngɔ ngɛ Yerusalem konɛ a ya ngɔ Yehowa somi daka a kɛ je David Ma a mi, nɛ ji Zion nɛ́ a kɛ kuɔ kɛ ba. 2 Israel nyumu ɔmɛ tsuo bua a he nya ngɛ Matsɛ Salomo hɛ mi ngɛ gbijlɔ* ɔ sisi ngɛ Etanim* nyɔhiɔ ɔ, nɛ ji nyɔhiɔ kpaagone ɔ mi. 3 Lɔ ɔ he ɔ, Israel nikɔtɔma amɛ tsuo ba, nɛ osɔfo ɔmɛ wo Daka a nɔ. 4 A ngɔ Yehowa Daka a, kpe he bo tsu ɔ, kɛ ní klɔuklɔu ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ bo tsu ɔ mi ɔ kɛ kuɔ kɛ ba. Osɔfo ɔmɛ kɛ Levibi ɔmɛ ngɔ ní ɔmɛ kɛ kuɔ kɛ ba. 5 Matsɛ Salomo kɛ Israel asafo ɔ tsuo, nɛ ji ni nɛmɛ nɛ e tsɛ mɛ konɛ a kɛ lɛ nɛ ba kpe ɔ, ba bua a he nya ngɛ Daka a hɛ mi. A ngɔ jijɔhi kɛ nahi babauu nɛ́ a li nya, loo a be nyɛe maa kane kɛ sã afɔle.
6 Lɔ ɔ se ɔ, osɔfo ɔmɛ ngɔ Yehowa somi daka a kɛ ya ma e ma he, ngɛ we ɔ mi se tsu ɔ nɛ ji He Klɔuklɔu Pe Kulaa a mi, ngɛ kerub ɔmɛ a pɛli ɔmɛ a sisi.
7 Kerub ɔmɛ gbɛ a pɛli ɔmɛ a mi kɛ ha he nɛ Daka a ngɛ ɔ, nɛ kerub ɔmɛ ha Daka a kɛ e he tso ɔmɛ a nɔ. 8 Tso ɔmɛ ka saminya bɔ nɛ ke nɔ ko ngɛ He Klɔuklɔu ɔ ngɛ se tsu ɔ hɛ mi ɔ, e maa na a nya nɛ je kpo, se a nya ji kpo nɛ a maa na ngɛ kpo ɔ nɔ. Nɛ a ngɛ lejɛ ɔ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 9 Nɔ́ ko nɔ́ ko be Daka a mi kaa ja tɛ tɛtlɛɛ enyɔ ɔmɛ nɛ Mose kɛ wo mi ngɛ Horeb, benɛ Yehowa kɛ Israelbi ɔmɛ so somi ko be mi nɛ a je Egipt zugba a nɔ kɛ ma a.
10 Benɛ osɔfo ɔmɛ je kpo kɛ je he klɔuklɔu ɔ kɛ ba a, bɔku hyi Yehowa we ɔ tɔ. 11 Bɔku ɔ ha nɛ osɔfo ɔmɛ nyɛ we nɛ a da si nɛ a sɔmɔ, ejakaa Yehowa hɛ mi nyami ɔ hyi Yehowa we ɔ tɔ. 12 Kɛkɛ nɛ Salomo de ke: “Yehowa de ke e maa hi bɔku kpii mi. 13 I nyɛ nɛ i ma we gojoo kɛ ha mo, he ko nɛ maa hi si daa konɛ o hi lejɛ ɔ kɛ ya neneene.”
14 Lɔ ɔ se ɔ, matsɛ ɔ plɛ e he nɛ e bɔni Israel asafo ɔ tsuo jɔɔmi, be mi nɛ Israel asafo ɔ tsuo daa si ɔ. 15 E de ke: “A je Yehowa, Israel Mawu ɔ yi, nɔ nɛ e kɛ lɛ nitsɛ e nya wo ye tsɛ David si, nɛ́ e kɛ lɛ nitsɛ e nine ha nɛ e ba mi, nɛ́ e de ke, 16 ‘Kɛ je ligbi nɛ i ngɔ ye ma Israel kɛ je Egipt kɛ ba a, i hlɛ ma ko ma ko ngɛ Israel wɛtso ɔmɛ tsuo a mi konɛ a ma we ngɛ mi nɛ ye biɛ nɛ hi lejɛ ɔ daa, se i hla David nɛ́ e hyɛ ye ma Israel nɔ.’ 17 Nɛ ngɛ ye tsɛ David tsui mi ɔ, jinɛ e suɔ nɛ e ma we kɛ ha Yehowa, Israel Mawu ɔ biɛ ɔ. 18 Se Yehowa de ye tsɛ David ke, ‘Ngɛ o tsui mi ɔ, o suɔ nɛ o ma we kɛ ha ye biɛ ɔ, nɛ o bɔ mɔde kaa o ná jamɛ a suɔmi ɔ ngɛ o tsui mi. 19 Se pi mo nɛ o maa ma we ɔ, mohu ɔ, mo nitsɛ o binyumu nɛ́ a ma fɔ ha mo ɔ* lɛ maa ma we ɔ kɛ ha ye biɛ ɔ.’ 20 Yehowa ye si nɛ e wo ɔ nɔ, ejakaa i ba ye ye tsɛ David se, nɛ i hi Israel matsɛ sɛ ɔ nɔ kaa bɔ nɛ Yehowa wo si ɔ. Jehanɛ hu ɔ, i ma we ɔ kɛ ha Yehowa, Israel Mawu ɔ biɛ ɔ, 21 nɛ i pee he ko ngɛ lejɛ ɔ nɛ a kɛ Daka a maa ma. Somi nɛ Yehowa kɛ wa nɛmɛ ɔmɛ so be mi nɛ e kɛ mɛ je Egipt zugba a nɔ kɛ ma a ngɛ Daka a mi.”
22 Kɛkɛ nɛ Salomo da si ngɛ Yehowa afɔle sami latɛ ɔ hɛ mi ngɛ Israel asafo ɔ tsuo hɛ mi, nɛ e wo e nine nɔ kɛ ya hiɔwe, 23 nɛ e de ke: “Oo Yehowa, Israel Mawu, Mawu ko be hiɔwe aloo zugba a nɔ kaa mo, ejakaa o yeɔ somi nɔ, nɛ o jeɔ suɔmi nɛ se pui kpo kɛ tsɔɔ o sɔmɔli nɛ́ a kɛ a tsui tsuo nyɛɛɔ ngɛ o hɛ mi ɔ. 24 O ye si nɛ o wo o sɔmɔlɔ David nɛ ji ye tsɛ ɔ nɔ. O kɛ mo nitsɛ o nya lɛ wo si ɔ nɛ, nɛ mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, o kɛ mo nitsɛ o nine ha nɛ e ba mi. 25 Oo Yehowa, Israel Mawu, amlɔ nɛ ɔ, moo ye si nɛ o wo o sɔmɔlɔ David nɛ ji ye tsɛ ɔ nɔ. O de ke: ‘Ke o binyumu ɔmɛ maa hyɛ a he nɔ saminya nɛ́ a kɛ anɔkuale yemi maa nyɛɛ ngɛ ye blɔ ɔmɛ a nɔ kaa bɔ nɛ o pee ɔ, lɛɛ e be bae kɔkɔɔkɔ kaa be ko maa ba nɛ o nina be Israel matsɛ sɛ ɔ nɔ hie ngɛ ye hɛ mi.’ 26 Oo Israel Mawu, amlɔ nɛ ɔ, i kpa mo pɛɛ nɛ o ha nɛ si nɛ o wo o sɔmɔlɔ David nɛ ji ye tsɛ ɔ nɛ ba mi.
27 “Se anɛ Mawu maa hi zugba a nɔ niinɛ lo? Hyɛ! Hiɔwe ɔ, ee, hiɔwe ɔmɛ a mi hiɔwe ɔ po kpi mo; lɛɛ kɛ e maa pee kɛɛ nɛ we nɛ ɔ nɛ i ma a maa kpe mo! 28 Oo Yehowa, ye Mawu, amlɔ nɛ ɔ, moo bu sɔlemi nɛ o sɔmɔlɔ ɔ ngɛ sɔlee kɛ pɛɛ nɛ e ngɛ kpae kaa o na lɛ mɔbɔ ɔ tue, nɛ́ o bu tsɛmi nɛ o sɔmɔlɔ ɔ ngɛ mo tsɛe kɛ ha yemi kɛ buami kɛ sɔlemi nɛ e ngɛ sɔlee ngɛ o hɛ mi mwɔnɛ ɔ tue. 29 We nɛ ɔ nɛ́ o de ngɛ he ke, ‘Ye biɛ maa hi lejɛ ɔ,’ ha nɛ o hɛngmɛ nɛ hi he nyɔ kɛ pia, konɛ ke o sɔmɔlɔ ɔ plɛ e hɛ mi kɛ tsɔɔ hiɛ ɔ nɛ e sɔle ɔ, o bu tue. 30 Nɛ́ o bu pɛɛ nɛ o sɔmɔlɔ ɔ ma kpa kɛ bi mɔbɔ nami ɔ tue, nɛ ke o ma Israel plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ hiɛ ɔ, nɛ a sɔle kɛ bi nɔ́ ko ɔ, moo bu tue, nɛ́ o nu ngɛ o hi he ɔ ngɛ hiɔwe; ee, moo nu nɛ o ngɔ kɛ ke.
31 “Ke nɔ ko tɔ̃ e nyɛmi nɔ, nɛ a ha nɛ e kã kita,* nɛ gbiɛmi ba e nɔ, nɛ benɛ gbiɛmi ɔ ngɛ e nɔ ɔ, e ba o we afɔle sami latɛ ɔ hɛ mi ngɛ we nɛ ɔ mi ɔ, 32 moo bu tue ngɛ hiɔwe, nɛ o pee he nɔ́ ko nɛ o kojo o sɔmɔli ɔmɛ, nɛ́ o bu yayami peelɔ ɔ fɔ,* nɛ o kpa nɔ́ nɛ e pee ɔ kɛ bu lɛ nitsɛ e yi, nɛ o wo dalɔ ɔ nguɔ* nɛ o wo lɛ hiɔ ngɛ e dami ɔ nya.
33 “Ke he nyɛlɔ ko ye o ma Israel nɔ kunimi akɛnɛ a ya nɔ nɛ́ a pee yayami kɛ si mo ɔ he je, nɛ a kpale kɛ ba o ngɔ, nɛ a ba wo o biɛ ɔ hɛ mi nyami, nɛ a sɔle, nɛ a kpa mo pɛɛ ngɛ we nɛ ɔ mi kɛ bi mɔbɔ nami ɔ, 34 moo bu tue ngɛ hiɔwe nɛ o ngɔ o ma Israel he yayami ɔ kɛ ke mɛ nɛ o kpale mɛ kɛ ba zugba nɛ o kɛ ha a nɛmɛ ɔ nɔ.
35 “Ke hiɔwe nya nga, nɛ hiɔmi nɛ́ ngɛ yayami nɛ a ya nɔ nɛ a pee kɛ si mo ɔ he je, nɛ a plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ hiɛ ɔ, nɛ a sɔle, nɛ a wo o biɛ ɔ hɛ mi nyami, nɛ a kpale a se kɛ je a yayami ɔ he akɛnɛ o ba mɛ si* he je ɔ, 36 moo bu tue ngɛ hiɔwe nɛ o ngɔ o sɔmɔli, nɛ ji o ma Israel a yayami ɔ kɛ ke mɛ, ejakaa o maa tsɔɔ mɛ blɔ kpakpa nɛ e sa kaa a nyɛɛ nɔ; nɛ́ o ha nɛ hiɔmi nɛ́ nɛ kɛ pue o zugba nɛ o kɛ ha o we bi ɔmɛ kaa weto ní ɔ nɔ.
37 “Ke hwɔ, loo gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ, je mi la dɔmi, tsohi a he hiɔ, baalɛhi babauu, loo baalɛhi* nɛ a puɛɔ ní wawɛɛ ba zugba a nɔ; loo ke a he nyɛli ba sa a yi ngɛ ma amɛ nɛ a ngɛ zugba a nɔ* ɔ eko mi, loo haomi kpa ko, loo hiɔ kpa ko ba a, 38 sɔlemi fɛɛ sɔlemi nɛ nɔ ko aloo o ma Israel tsuo maa sɔle, aloo pɛɛ fɛɛ pɛɛ nɛ nɔ ko aloo o ma Israel tsuo ma kpa kɛ bi mɔbɔ nami (ejakaa nɔ fɛɛ nɔ le lɛ nitsɛ e tsui mi haomi) be mi nɛ a wo a nine nɔ kɛ tsɔɔ we nɛ ɔ, 39 moo bu tue ngɛ hiɔwe, ngɛ o hi he ɔ, nɛ́ o ngɔ kɛ ke, nɛ o pee he nɔ́ ko; nɛ́ o wo nɔ fɛɛ nɔ hiɔ ngɛ e ní peepee ɔmɛ tsuo a nya, ejakaa o le e tsui mi (mo pɛ lɛ o le adesa fɛɛ adesa tsui mi nitsɛnitsɛ), 40 konɛ a ye mo gbeye ligbi abɔ nɛ a ngɛ zugba a nɛ o kɛ ha wa nɛmɛ ɔ nɔ ɔ.
41 “Jehanɛ hu ɔ, ke ma se nɔ ko nɛ e pi o ma Israel mi no je ma se lokoo kɛ ba ngɛ o biɛ ɔ he je 42 (ejakaa a maa nu o biɛ ngua a, kɛ o kɔni si wami ɔ, kɛ o nine mi nɛ o kpã a he), nɛ e ba plɛ e hɛ mi kɛ tsɔɔ we nɛ ɔ nɛ e sɔle ɔ, 43 moo bu tue ngɛ hiɔwe, ngɛ o hi he ɔ nɛ́ o pee níhi tsuo nɛ ma se no ɔ ma bi mo ɔ, konɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ nɛ a le o biɛ, nɛ a ye mo gbeye kaa bɔ nɛ o ma Israel peeɔ ɔ, nɛ́ a le kaa o biɛ ngɛ we nɛ ɔ nɛ i ma a nɔ.
44 “Ke o tsɔ o we bi ɔmɛ kaa a kɛ a he nyɛlɔ ɔ nɛ ya hwu ta, nɛ a plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ ma nɛ o hla a, kɛ we nɛ i ma ha o biɛ ɔ, nɛ a sɔle kɛ ha mo Yehowa a, 45 moo bu sɔlemi nɛ a sɔle kɛ pɛɛ nɛ a kpa kɛ bi mɔbɔ nami ɔ tue ngɛ hiɔwe, nɛ o ye a sane ɔ ha mɛ.
46 “Ke a pee yayami kɛ si mo (ejakaa adesa ko be nɛ e pee we yayami), nɛ o mi mi fu mɛ wawɛɛ, nɛ o ngɔ mɛ kɛ wo he nyɛlɔ ko dɛ mi, nɛ a he nyɛli ɔmɛ nuu mɛ nyɔguɛ kɛ ho he nyɛlɔ ɔ zugba nɔ ya, e kɛ jio, e kɛ we jio; 47 nɛ a hɛ ba a he nɔ ngɛ zugba nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ ho nɔ ya a nɔ, nɛ a kpale kɛ ba o ngɔ, nɛ a kpa mo pɛɛ kaa o na mɛ mɔbɔ ngɛ a he nyɛli ɔmɛ a zugba a nɔ, nɛ a de ke, ‘Wa pee yayami, nɛ wa tɔ̃; wa pee yi wu tso ní,’ 48 nɛ a kpale kɛ ba o ngɔ kɛ a tsui tsuo kɛ a klaa* tsuo ngɛ a he nyɛli ɔmɛ a zugba a nɔ, nɛ a plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ a zugba a nɛ o kɛ ha a nɛmɛ ɔ, kɛ ma nɛ o hla a, kɛ we ɔ nɛ i ma kɛ ha o biɛ ɔ nɛ a sɔle ha mo ɔ, 49 moo bu sɔlemi nɛ a sɔle kɛ pɛɛ nɛ a kpa kaa o na mɛ mɔbɔ ɔ tue ngɛ hiɔwe, ngɛ o hi he ɔ, nɛ́ o ye a sane ɔ ha mɛ, 50 nɛ́ o ngɔ yayami nɛ o we bi ɔmɛ pee kɛ si mo ɔ kɛ ke mɛ, nɛ́ o ngɔ tɔmihi tsuo nɛ a tɔ̃ kɛ si mo ɔ kɛ ke mɛ. O ha nɛ a ní nɛ pee a he nyɛli ɔmɛ mɔbɔ, nɛ́ a na mɛ mɔbɔ 51 (ejakaa a ji o we bi kɛ o weto ní nɛ o ngɔ mɛ kɛ je Egipt, kɛ je dade silemi flɔɔnɔɔ mi kɛ ba). 52 Moo bu pɛɛ nɛ o sɔmɔlɔ ɔ ma kpa kaa o na lɛ mɔbɔ ɔ tue, nɛ be fɛɛ be nɛ o ma Israel ma kpa pɛɛ kaa o na mɛ mɔbɔ ɔ, moo bu tue.* 53 Ejakaa Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa, mo lɛ o hla mɛ kɛ ha o he kaa o weto ní ngɛ nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ tsuo a kpɛti kaa bɔ nɛ o de kɛ gu o sɔmɔlɔ Mose nɔ be mi nɛ o ngɔ wa nɛmɛ ɔmɛ kɛ je Egipt kɛ ma a.”
54 Benɛ Salomo gbe sɔlemi tsuo nɛ e sɔle kɛ pɛɛ tsuo nɛ e kpa Yehowa kɛ bi mɔbɔ nami ɔ nya pɛ ɔ, e te si ngɛ Yehowa afɔle sami latɛ ɔ hɛ mi, he nɛ jinɛ e kplã si nɛ e wo e nine nɔ kɛ ya hiɔwe ngɛ ɔ. 55 Kɛkɛ nɛ e te si da si, nɛ e kɛ gbi nɛ he wa jɔɔ Israel asafo ɔ tsuo, nɛ e de ke: 56 “A je Yehowa yi, nɔ nɛ e ha e ma Israel he jɔɔmi he kaa bɔ nɛ e wo si ɔ. Si kpakpahi tsuo nɛ e wo kɛ gu e sɔmɔlɔ Mose nɔ ɔ, kake ngmelu po be nɛ e bɛ mi. 57 Yehowa wa Mawu ɔ kɛ wɔ nɛ hi si kaa bɔ nɛ e kɛ wa nɛmɛ ɔmɛ hi si ɔ. E ko kua wɔ, nɛ e ko si wɔ hulɔ. 58 E dɔ wa tsui kɛ ba e ngɔ konɛ waa nyɛɛ e blɔ ɔmɛ tsuo a nɔ, nɛ́ waa ye e kita amɛ, e blɔ tsɔɔmi ɔmɛ, kɛ e kojomi ɔmɛ nɛ e fã wa nɛmɛ ɔmɛ kaa a ye nɔ ɔ nɔ. 59 Nɛ munyu nɛ ɔmɛ nɛ i tu kɛ kpa Yehowa pɛɛ kɛ bi mɔbɔ nami ɔ nɛ su Yehowa wa Mawu ɔ ngɔ nyɔ kɛ pia, konɛ e ye e sɔmɔlɔ ɔ kɛ e ma Israel a sane ha mɛ bɔ nɛ e he maa hia ligbi fɛɛ ligbi, 60 konɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ nɛ a le kaa Yehowa ji anɔkuale Mawu ɔ nɛ. Nɔ kpa ko be hu! 61 Lɔ ɔ he ɔ, nyɛɛ kɛ nyɛ tsui tsuo nɛ ha Yehowa wa Mawu ɔ, kɛ gu nyɛɛmi nɛ nyɛ maa nyɛɛ ngɛ e blɔ tsɔɔmi ɔmɛ a nya a nɔ, nɛ́ nyɛ maa ye e kita amɛ a nɔ kaa bɔ nɛ nyɛ pee mwɔnɛ ɔ.”
62 Enɛ ɔ se ɔ, matsɛ ɔ kɛ Israelbi ɔmɛ tsuo nɛ a piɛɛ e he ɔ sã afɔle ngua ngɛ Yehowa hɛ mi. 63 Salomo sã tue mi jɔmi afɔlehi ha Yehowa: E kɛ nahi 22,000 kɛ jijɔhi 120,000 sã afɔle. Kikɛ ji bɔ nɛ matsɛ ɔ kɛ Israelbi ɔmɛ tsuo plɛ kɛ bli Yehowa we ɔ nya. 64 Jamɛ a ligbi ɔ, e biɔ nɛ matsɛ ɔ nɛ pee yale ɔ kpɛti ɔ nɛ ngɛ Yehowa we ɔ hɛ mi ɔ klɔuklɔu, bɔ nɛ pee nɛ e sã sami afɔlehi, ngma afɔlehi, kɛ tue mi jɔmi afɔlehi a he zɔ ɔmɛ ngɛ lejɛ ɔ, ejakaa akɔblee afɔle sami latɛ ɔ nɛ ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ klee we kulaa kɛ ha sami afɔle ɔmɛ, ngma afɔle ɔmɛ, kɛ tue mi jɔmi afɔle ɔmɛ a he zɔ ɔmɛ. 65 Jamɛ a be ɔ, Salomo kɛ Israel tsuo, nimli* babauu nitsɛ nɛ je Lebo Hamat* hluu kɛ ya si Egipt Dɔ* ɔ nya a ye gbijlɔ ɔ ngɛ Yehowa wa Mawu ɔ hɛ mi ligbi 7, nɛ a kpale ye ligbi 7 ekohu, nɛ tsuo pee ligbi 14. 66 E nɔ jena a,* e wo ni ɔmɛ blɔ, nɛ a jɔɔ matsɛ ɔ, nɛ a je kɛ ho a wehi a mi ya kɛ nyami, kɛ tsui nɛ hyi tɔ kɛ bua jɔmi ngɛ kpakpa tsuo nɛ Yehowa pee e sɔmɔlɔ David kɛ e ma Israel ɔ he je.
9 Benɛ Salomo gbe Yehowa we ɔ kɛ matsɛ we ɔ mami, kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ Salomo suɔ kaa e maa pee ɔ nya pɛ ɔ, 2 Yehowa je e he kpo kɛ tsɔɔ Salomo si enyɔne kaa bɔ nɛ e je e he kpo kɛ tsɔɔ lɛ ngɛ Gibeon ɔ. 3 Yehowa de lɛ ke: “I nu sɔlemi nɛ o sɔle, kɛ pɛɛ nɛ o kpa ngɛ ye hɛ mi kɛ bi mɔbɔ nami ɔ. I pee we nɛ ɔ nɛ o ma a klɔuklɔu kɛ gu ye biɛ nɛ i kɛ fɔ nɔ kɛ yaa neneene ɔ nɔ, nɛ ye hɛngmɛ kɛ ye tsui maa hi lejɛ ɔ be fɛɛ be. 4 Nɛ moo lɛɛ, ke o kɛ tsui klɔuu kɛ dami nyɛɛ ngɛ ye hɛ mi kaa bɔ nɛ o tsɛ David nyɛɛ ɔ, kɛ gu nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ i fã mo nɛ o maa pee ɔ nɔ, nɛ o ye ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ kɛ ye kojomi ɔmɛ a nɔ ɔ, 5 lɛɛ ma ha nɛ o matsɛ yemi sɛ ɔ maa ma si ngɛ Israel nɔ kɛ ya neneene kaa bɔ nɛ i wo o tsɛ David si ɔ. I de lɛ ke, ‘E be bae kɔkɔɔkɔ kaa be ko maa ba nɛ o nina be Israel matsɛ sɛ ɔ nɔ hie.’ 6 Se ke o kɛ o binyumu ɔmɛ kpale ngɛ ye se, nɛ nyɛ yi ye kita amɛ kɛ ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ nɛ i kɛ fɔ nyɛ hɛ mi ɔ nɔ, nɛ nyɛ ya sɔmɔ mawu kpahi nɛ nyɛ kplã si ha mɛ ɔ, 7 ma po Israel ngɛ zugba nɛ i kɛ ha mɛ ɔ nɔ kɛ fɔ he, nɛ ma je we ɔ nɛ i pee lɛ klɔuklɔu kɛ ha ye biɛ ɔ kɛ je ye hɛ mi, nɛ Israel maa pee he guɛ gbemi nɔ́* kɛ he fɛu yemi nɔ́ ngɛ nihi tsuo a kpɛti. 8 Nɛ we nɛ ɔ maa pee we doku. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa be ngɛ he ɔ maa na, nɛ e nya maa kpɛ e he, nɛ e ma kpa nyagba nɛ e ma bi ke, ‘Mɛni he je nɛ Yehowa pee zugba nɛ ɔ kɛ we nɛ ɔ kikɛ nɛ ɔ?’ 9 Nɛ a ma de ke, ‘Ejakaa a kua Yehowa, a Mawu ɔ, nɔ nɛ e ngɔ a nɛmɛ ɔmɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ kɛ ba a, nɛ a ya mɛtɛ mawu kpahi a he, nɛ a kplã si ha mɛ nɛ a sɔmɔ mɛ. Enɛ ɔ he je nɛ Yehowa ngɔ amanehlu nɛ ɔ tsuo kɛ ba a nɔ ɔ nɛ.’”
10 Ngɛ jeha 20 nɛ Salomo kɛ ma we enyɔ ɔmɛ, nɛ ji Yehowa we ɔ kɛ matsɛ we ɔ se ɔ, 11 Hiram nɛ ji Tiro matsɛ ɔ ha Salomo seda tsohi kɛ junipa tsohi kɛ sika tsu abɔ nɛ e ngɛ hlae ɔ, nɛ Matsɛ Salomo ha Hiram mahi 20 ngɛ Galilea zugba a nɔ. 12 Enɛ ɔ he ɔ, Hiram je Tiro kɛ ya hyɛ mahi nɛ Salomo ha lɛ ɔ, se a mwɔɛ e hɛ. 13 E bi lɛ ke: “Ye nyɛmi, mɛni mahi o ha mi nɛ ɔ?” Lɔ ɔ he ɔ, a tsɛɛ ma amɛ ke Kabul Zugba* kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 14 Jamɛ a be ɔ mi nɔuu ɔ, Hiram tsɔ nɛ a kɛ sika tsu talɛnt* 120 ya ha matsɛ ɔ.
15 Nihi nɛ Matsɛ Salomo nyɛ a nɔ nɛ a tsu ní tsumi kpakpataa kɛ ma Yehowa we ɔ, lɛ nitsɛ e we ɔ,* Milo* ɔ, Yerusalem gbogbo ɔ, Hazor, Megido, kɛ Gezer a, a he sane ji nɛ ɔ nɛ. 16 (Farao nɛ ji Egipt matsɛ ɔ kuɔ kɛ ba, nɛ e ba ngɔ Gezer, nɛ e kɛ la sã ma a, nɛ e gbe Kanaanbi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ hulɔ. Lɔ ɔ he ɔ, e ngɔ ma a kɛ ha e biyo ɔ, nɛ ji Salomo yo ɔ kaa blɔ womi nɔ́.*) 17 Salomo kpale po Gezer, Dɔ Si Je Bet Horon, 18 Baalat kɛ Tamar ngɛ nga a nɔ ngɛ zugba a nɔ, 19 kɛ mahi tsuo nɛ Salomo toɔ ní ngɛ a mi ɔ, ta zugba lɛ ma amɛ, okpɔngɔ nɔ hili a ma amɛ, kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ Salomo suɔ kaa e maa ma ngɛ Yerusalem, Lebanon, kɛ zugbahi tsuo nɛ e yeɔ a nɔ ɔ. 20 Se Amorbi, Hitbi, Perizbi, Hivbi kɛ Yebusbi ɔmɛ a kpɛti nihi tsuo nɛ piɛ nɛ a pi Israelbi ɔ, 21 a nina nɛ piɛ ngɛ zugba a nɔ, nɛ ji ni nɛmɛ nɛ Israelbi ɔmɛ nyɛ we nɛ a kpata a hɛ mi ɔ, Salomo nyɛ a nɔ nɛ a tsu ní tsumi kpakpataa kaa nyɔguɛhi kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 22 Se Salomo pee we Israelbi ɔmɛ a ti nɔ ko nyɔguɛ, ejakaa mɛ ji e tatsɛmɛ, e sɔmɔli, e ma nikɔtɔmahi, asafoatsɛmɛ, kɛ e zugba lɛ hɛɛli kɛ e we okpɔngɔ nɔ hili a nya dali. 23 Nɔ hyɛli a nya dali 550 ngɛ nɛ a hyɛɛ Salomo ní tsumi ɔ nɔ, mɛ ji hɛ mi nyɛɛli nɛ a hyɛɛ ní tsuli ɔmɛ a nɔ.
24 Farao biyo ɔ kuɔ kɛ je David Ma a mi kɛ ba lɛ nitsɛ e we nɛ Salomo ma ha lɛ ɔ mi; lɔ ɔ se ɔ, Salomo ma Milo* ɔ.
25 Salomo sãã sami afɔlehi kɛ tue mi jɔmi afɔlehi ngɛ afɔle sami latɛ nɛ e ma kɛ ha Yehowa a nɔ si etɛ ngɛ jeha mi, jehanɛ hu ɔ, e haa nɛ afɔle sami lasuku jeɔ ngɛ afɔle sami latɛ nɛ ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ nɔ, nɛ e gbe we ɔ mami nya.
26 Jehanɛ hu ɔ, Matsɛ Salomo pee melehi fuu ngɛ Eziongeber, ngɛ Elat kasa nya ngɛ Wo Tsu ɔ nya, ngɛ Edom zugba a nɔ. 27 Hiram pɔɔ lɛ nitsɛ e sɔmɔli, nɛ ji wo nɔ ní tsuli nɛ a he be ɔ tsɔmi kɛ mele ɔmɛ konɛ a ya piɛɛ Salomo sɔmɔli ɔmɛ a he kɛ tsu ní. 28 A yaa Ofir, nɛ a ya ngɔɔ sika tsu talɛnt 420 kɛ jeɔ lejɛ ɔ kɛ ba haa Matsɛ Salomo.
10 Jehanɛ ɔ, Sheba manyɛ ɔ nu bɔ nɛ Salomo he biɛ ha a he ngɛ Yehowa biɛ ɔ he je, lɔ ɔ he ɔ, e ba konɛ e ba ka lɛ kɛ sane bimihi* nɛ a mi wa. 2 E ba Yerusalem kɛ e se sɔmɔli babauu nitsɛ, kɛ afukpɔngɔhi nɛ a tloo balsam nu, kɛ sika tsu babauu, kɛ tɛhi nɛ a he jua wa. E ya Salomo ngɔ nɛ e kɛ lɛ ya sɛɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ e tsui mi ɔ he ní. 3 Nɛ Salomo ha e sane bimi ɔmɛ tsuo a heto. Nɔ́ ko be nɛ mi wa tsɔ ha matsɛ ɔ* nɛ e nyɛ we nɛ e tsɔɔ lɛ nya.
4 Benɛ Sheba manyɛ ɔ na bɔ nɛ Salomo juɛmi mi kuɔ ha, we nɛ e ma, 5 e we okplɔɔ nɔ niye ní, bɔ nɛ e sɔmɔli ɔmɛ hii si ha, bɔ nɛ e we okplɔɔ he sɔmɔli ɔmɛ sɔmɔɔ lɛ ngɛ okplɔɔ he ha kɛ tadehi nɛ a wo, e dã woli ɔmɛ, kɛ sami afɔlehi nɛ e sãã daa ngɛ Yehowa we ɔ, e he mi po.* 6 Lɔ ɔ he ɔ, e de matsɛ ɔ ke: “Níhi nɛ i nu ngɛ imi nitsɛ ye zugba a nɔ kɛ kɔ níhi nɛ o pee* kɛ juɛmi nɛ o ngɛ ɔ he ɔ ji anɔkuale. 7 Se i he we níhi nɛ i nu ɔ yi kɛ ya si benɛ i ba, nɛ i kɛ imi nitsɛ ye hɛngmɛ ba na. Nɛ hyɛ! A de we mi e mi fã po. O juɛmi kɛ o ní nami ɔ hiɛ kulaa pe nɔ́ nɛ i nu ɔ. 8 O we bi ɔmɛ ngɛ bua jɔmi pɛ, nɛ o sɔmɔli ɔmɛ nɛ a daa si ngɛ o hɛ mi be fɛɛ be nɛ a buɔ o juɛmi munyu ɔmɛ tue ɔ hu ngɛ bua jɔmi pɛ! 9 A je Yehowa o Mawu ɔ yi, nɔ nɛ e bua jɔ o he nɛ e ngɔ mo kɛ hi Israel matsɛ sɛ ɔ nɔ ɔ. Suɔmi nɛ ngɛ kɛ yaa neneene nɛ Yehowa ngɛ kɛ ha Israel he je ɔ, e wo mo matsɛ konɛ o ye dami sane, nɛ́ o pee nɔ́ nɛ da.”
10 Lɔ ɔ se ɔ, e ha matsɛ ɔ sika tsu talɛnt* 120, kɛ balsam nu babauu kɛ tɛhi nɛ a he jua wa. Nɔ ko nɔ ko kɛ balsam nu babauu kaa jã bɛ hu kaa nɔ́ nɛ Sheba manyɛ ɔ kɛ ba ha Matsɛ Salomo ɔ.
11 Hiram melehi babauu nɛ a ngɔɔ sika tsu kɛ jeɔ Ofir kɛ baa a hu ngɔ algum tso babauu nitsɛ, kɛ tɛhi nɛ a he jua wa kɛ je Ofir kɛ ba. 12 Matsɛ ɔ kɛ algum tso ɔmɛ pee níhi nɛ maa hɛɛ Yehowa we ɔ kɛ matsɛ we ɔ, kɛ sakuhi, kɛ kpã sakuhi kɛ ha lali ɔmɛ. A kɛ algum tsohi kaa jã bɛ hu, nɛ jã kɛ̃ nɛ a nɛ eko kaa jã hu kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ.
13 Matsɛ Salomo hu ha Sheba manyɛ ɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e suɔ kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e bi lɛ ɔ, kɛ piɛɛ níhi nɛ lɛ nitsɛ e je e tsui mi nɛ e ha lɛ ɔ he.* Lɔ ɔ se ɔ, manyɛ ɔ kpale kɛ ho lɛ nitsɛ e zugba a nɔ ya, e kɛ e sɔmɔli ɔmɛ.
14 Nɛ sika tsu nɛ a kɛ ba haa Salomo ngɛ jeha kake mi ɔ jiɔmi ji sika tsu talɛnt 666, 15 slo nɔ́ nɛ jeɔ jua yeli a ngɔ kɛ ní juali a jua yemi mi, kɛ Arabia matsɛmɛ ɔmɛ tsuo, kɛ zugba a nɔ amlaalo ɔmɛ a ngɔ kɛ baa.
16 Matsɛ Salomo kɛ sika tsu nɛ a futu pee tsɛ̃i nguanguahi 200 (e kɛ sika tsu shekel* 600 lɛ ha tsɛ̃i ɔmɛ eko fɛɛ eko he), 17 nɛ e kɛ sika tsu nɛ a futu pee tsɛ̃i tsɔwitsɔwihi* 300 (e kɛ sika tsu mina* etɛ nɛ ha tsɛ̃i tsɔwitsɔwi ɔmɛ eko fɛɛ eko he). Lɔ ɔ se ɔ, matsɛ ɔ ngɔ tsɛ̃i ɔmɛ kɛ ya to ngɛ Lebanon Hue Tso We ɔ mi.
18 Jehanɛ hu ɔ, matsɛ ɔ kɛ suɔ wu pee matsɛ sɛ ngua ko, nɛ e kɛ sika tsu nɛ a tsu he ha he. 19 Kpoku kakaaka ekpa lɛ a kuɔɔ kɛ yaa matsɛ sɛ ɔ he, nɛ gba lokotoo ko ngɛ matsɛ sɛ ɔ se, nɛ nine ngɛ sɛ ɔ he ngɛ hiɛ kɛ hiɛ, nɛ jata enyɔ daa si ngɛ sɛ ɔ nine ɔmɛ a he. 20 Nɛ jata 12 daa si ngɛ kpoku ekpa amɛ a nɔ. Ngɛ kpoku ekpa amɛ eko fɛɛ eko nya ngɛ hiɛ kɛ hiɛ ɔ, jata kake ngɛ lejɛ ɔ. Matsɛ yemi ko be nɛ pee nɔ́ ko kaa jã.
21 Matsɛ Salomo ní numi kplu ɔmɛ tsuo ɔ, a kɛ sika tsu lɛ pee, nɛ níhi tsuo nɛ ngɛ Lebanon Hue Tso We ɔ mi ɔ, a kɛ sika tsu ngmingmiingmi lɛ pee. Nɔ́ ko be nɛ a kɛ sika hiɔ pee, ejakaa ngɛ Salomo ligbi ɔmɛ a mi ɔ, a bui sika hiɔ he akɔtaa. 22 Ejakaa matsɛ ɔ ngɛ Tarshish melehi fuu ngɛ wo ɔ nɔ kɛ piɛɛ melehi fuu nɛ Hiram ngɛ ɔ he. Daa jeha etɛ ɔ, Tarshish mele ɔmɛ ngɔɔ sika tsu kɛ sika hiɔ, suɔ wu, siatohi, kɛ gigahi* kɛ baa.
23 Lɔ ɔ he ɔ, ngɛ ní nami kɛ juɛmi blɔ fa mi ɔ, Matsɛ Salomo pe zugba a nɔ matsɛmɛ ɔmɛ tsuo. 24 Nɛ nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ tsuo hla kaa a maa ba Salomo ngɔ* konɛ a ba bu juɛmi nɛ Mawu kɛ wo e tsui mi ɔ tue. 25 A ti nɔ fɛɛ nɔ ngɔɔ nike ní kɛ baa, sika hiɔ níhi, sika tsu níhi, tadehi, ta buli a he piɛ pomi níhi, balsam nu, okpɔngɔhi, kɛ teji okpɔngɔhi, nɛ nɔ́ nɛ ɔ yaa nɔ daa jeha.
26 Salomo ya nɔ nɛ e bua ta zugba lɛhi kɛ okpɔngɔhi* a nya; e ná ta zugba lɛhi 1,400 kɛ okpɔngɔhi* 12,000, nɛ e kɛ mɛ ya to ta zugba lɛ ma amɛ a mi, kɛ matsɛ ɔ kasa nya ngɛ Yerusalem.
27 Matsɛ ɔ ha nɛ sika hiɔ nɛ ngɛ Yerusalem ɔ hiɛ babauu kaa tɛhi, nɛ seda tsohi hu hiɛ babauu kaa sikamore tsohi nɛ ngɛ Shefela a.
28 A sɛ Salomo okpɔngɔ ɔmɛ kɛ je Egipt, nɛ matsɛ ɔ jua yeli a kuu ɔ ya heɔ okpɔngɔ ɔmɛ kuu nya kuu nya* kɛ jua kake. 29 Zugba lɛhi nɛ a sɛ kɛ je Egipt ɔ eko fɛɛ eko jua ji sika hiɔ 600, nɛ okpɔngɔ jua ji sika hiɔ 150; nɛ mɛ hu a kɛ maneɔ Hitbi ɔmɛ a matsɛmɛ ɔmɛ tsuo kɛ Siria matsɛmɛ ɔmɛ.
11 Se ngɛ Farao biyo ɔ se ɔ, Matsɛ Salomo ná suɔmi kɛ ha ma se yihi babauu: Moab yihi, Ammon yihi, Edom yihi, Sidon yihi, kɛ Hit yihi. 2 A je je mahi nɛ Yehowa bɔ Israelbi ɔmɛ kɔkɔ ngɛ a he ɔ mi. E bɔ mɛ kɔkɔ ke: “Nyɛ ko ya sɛ a kpɛti,* nɛ mɛ hu a ko ba sɛ nyɛ kpɛti, ejakaa bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a maa dɔ nyɛ tsui kɛ ya nyɛɛ a mawu ɔmɛ a se.” Se Salomo mɛtɛ a he nɛ e suɔ mɛ. 3 Nɛ e ngɛ yihi 700 nɛ a ji odehehi, kɛ yi kpahi 300, nɛ bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, e yi ɔmɛ dɔ e tsui kɛ je Mawu he.* 4 Benɛ Salomo bwɔ ɔ, e yi ɔmɛ dɔ e tsui kɛ ya nyɛɛ mawu kpahi a se, nɛ e kɛ e tsui tsuo ha we Yehowa e Mawu ɔ kaa bɔ nɛ e tsɛ David kɛ e tsui tsuo ha lɛ ɔ. 5 Nɛ Salomo ya nyɛɛ Ashtoret, nɛ ji Sidonbi ɔmɛ a yo mawu ɔ, kɛ Milkom, nɛ ji Ammonbi ɔmɛ a mawu nɛ he ngɛ tai ɔ se. 6 Nɛ Salomo pee yayami ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ e nyɛɛ we Yehowa se kɛ pi si kaa bɔ nɛ e tsɛ David pee ɔ.
7 Jamɛ a be ɔ mi nɛ Salomo ma he ko nɛ ya hiɔwe kɛ ha Kemosh, nɛ ji Moabbi ɔmɛ a mawu nɛ he ngɛ tai ɔ ngɛ yoku nɛ ngɛ Yerusalem hɛ mi ɔ nɔ, nɛ e ma eko hu kɛ ha Molek, nɛ ji Ammonbi ɔmɛ a mawu nɛ he ngɛ tai ɔ. 8 Jã nɛ e pee ha e ma se yi ɔmɛ tsuo nɛ́ a sãã afɔle kɛ haa a mawu ɔmɛ nɛ a haa nɛ e jeɔ lasuku ɔ.
9 Yehowa mi mi fu Salomo wawɛɛ, ejakaa e tsui je Yehowa, Israel Mawu ɔ he, nɔ nɛ e je e he kpo kɛ tsɔɔ lɛ si enyɔ, 10 nɛ́ e bɔ lɛ kɔkɔ ngɛ nɔ́ nɛ ɔ tutuutu he kaa e ko ya nyɛɛ mawu kpahi a se ɔ. Se e bui Yehowa fami ɔ tue. 11 Nɛ Yehowa de Salomo ke: “Akɛnɛ o pee nɔ́ nɛ ɔ, nɛ o yi ye somi ɔ kɛ ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ a nɔ kaa bɔ nɛ i fã mo ɔ he je ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, ma kpɔ̃ matsɛ yemi ɔ ngɛ o dɛ, nɛ ma ngɔ kɛ ha o sɔmɔli ɔmɛ a kpɛti nɔ kake. 12 Se o tsɛ David he je ɔ, i be enɛ ɔ pee ngɛ o yi nɔ. O binyumu dɛ nɛ ma kpɔ̃ ngɛ, 13 se i be matsɛ yemi ɔ tsuo kpɔ̃e ngɛ e dɛ. Ma ngɔ wɛtso kake kɛ ha o binyumu ɔ, ngɛ ye sɔmɔlɔ David kɛ Yerusalem nɛ i hla a he je.”
14 Kɛkɛ nɛ Yehowa ha nɛ he nyɛlɔ ko nɛ ji Hadad, Edomno ɔ nɛ je Edom odehe weku ɔ mi ɔ te si kɛ wo Salomo. 15 Benɛ David ye Edom nɔ kunimi ɔ, Yoab nɛ ji tabo ɔ nya dalɔ ɔ kuɔ kɛ ho konɛ e ya pu nihi nɛ a gbe ɔ, nɛ e bɔ mɔde kaa e maa gbe nyumu fɛɛ nyumu ngɛ Edom. 16 (Ejakaa Yoab kɛ Israel tsuo hi lejɛ ɔ nyɔhiɔ ekpa kɛ ya si be nɛ e gbe nyumu fɛɛ nyumu ngɛ Edom.*) 17 Se Hadad kɛ e tsɛ ɔ sɔmɔli komɛ nɛ a ji Edombi ɔ tu fo, nɛ a ho Egipt ya; jamɛ a be ɔ, Hadad ji jokuɛ nyumuyo. 18 A je Midian kɛ ba Paran. A ngɔ nyumuhi ngɛ Paran kɛ piɛɛ a he kɛ ba Egipt matsɛ Farao ngɔ ngɛ Egipt, nɛ Farao ha lɛ we, niye ní, kɛ zugba. 19 Hadad hɛ mi ba nyami ngɛ Farao hɛ mi hluu kaa Farao ngɔ lɛ nitsɛ e yo Tapenes nɛ ji manyɛ* ɔ nyɛmiyo kɛ ha lɛ. 20 Pee se ɔ, Tapenes nyɛmiyo ɔ fɔ binyumu nɛ ji Genubat ha lɛ, nɛ Tapenes lɛ lɛ* ngɛ Farao we ɔ mi, nɛ Genubat kɛ Farao binyumu ɔmɛ hi Farao we ɔ mi.
21 Hadad nu ngɛ Egipt kaa David gbo,* nɛ Yoab nɛ ji tabo ɔ nya dalɔ ɔ hu gbo. Lɔ ɔ he ɔ, Hadad de Farao ke: “Moo wo mi blɔ nɛ ma ho imi nitsɛ ye zugba nɔ ya.” 22 Se Farao bi lɛ ke: “Nɛ́ o ngɛ ye ngɔ nɛ ɔ, mɛni hia mo loko o ngɛ hlae nɛ o ya mo nitsɛ o zugba nɔ ɔ?” Nɛ e he nɔ ke: “Nɔ́ ko hia we mi, se i kpa mo pɛɛ, mo ha nɛ ma ya.”
23 Mawu ha nɛ he nyɛlɔ kpa ko hu nɛ ji Rezon, Eliada binyumu ɔ nɛ e tu fo kɛ je e nyɔmtsɛ Hadadeza, Zoba matsɛ ɔ ngɔ ɔ te si kɛ wo Salomo. 24 E bua nyumuhi a nya kɛ piɛɛ e he, nɛ e ba pee basabasa peeli a kuu ko nya dalɔ benɛ David ye Zobabi ɔmɛ a nɔ kunimi ɔ.* Lɔ ɔ he ɔ, a ho Damasko ya nɛ a ya to si ngɛ lejɛ ɔ, nɛ a bɔni nɔ yemi ngɛ Damasko. 25 Nɛ e ba pee nɔ nɛ teɔ si kɛ woɔ Israel ngɛ Salomo be ɔmɛ tsuo a mi, kɛ piɛɛ haomi nɛ Hadad hao mɛ ɔ he, nɛ e sume Israelbi ɔmɛ saasaa be mi nɛ e ngɛ Siria nɔ yee ɔ.
26 Nebat binyumu Yeroboam, Efraimno nɛ je Zereda, nɛ ji Salomo sɔmɔlɔ ɔ hu bɔni matsɛ ɔ hɛ mi atuã tsɔmi.* A tsɛɛ e yayo ke Zerua, e ji yalɔyo. 27 Nɔ́ he je nɛ e tsɔ matsɛ ɔ hɛ mi atuã ji: Salomo ma Milo* ɔ, nɛ e tsi blɔ nɛ ngɛ e tsɛ David Ma a he ɔ. 28 Yeroboam nɛ ɔ ji nyumu nɛ he wa. Benɛ Salomo na kaa niheyo ɔ hɛ mi wa kɛ ní tsumi ɔ, e ngɔ lɛ kɛ pee nihi nɛ a nyɛɔ a nɔ nɛ a sɔmɔɔ ngɛ Yosef we ɔ mi ɔ tsuo a nɔ hyɛlɔ. 29 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yeroboam je Yerusalem kɛ yaa, nɛ gbalɔ Ahiya nɛ ji Shilono ɔ na lɛ ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ. Ahiya wo tade ehe, nɛ mɛ ni enyɔ ɔmɛ pɛ lɛ a ngɛ nga a nɔ. 30 Ahiya nu tade ehe nɛ e wo ɔ, nɛ e gba mi kakaaka 12. 31 Kɛkɛ nɛ e de Yeroboam ke:
“Moo ngɔ kakaaka nyɔngma, ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Hyɛ, i ngɛ matsɛ yemi ɔ kpɔ̃e ngɛ Salomo dɛ, nɛ ma ha mo wɛtso nyɔngma. 32 Se wɛtso kake maa piɛ ha lɛ ngɛ ye sɔmɔlɔ David kɛ Yerusalem, ma nɛ i hla ngɛ Israel wɛtso ɔmɛ tsuo a kpɛti ɔ he je. 33 Ma pee enɛ ɔ, ejakaa a kua mi nɛ a ya ngɛ si kplãe ha Ashtoret, Sidonbi ɔmɛ a yo mawu ɔ, kɛ Kemosh, Moab mawu ɔ, kɛ Milkom, Ammonbi ɔmɛ a mawu ɔ, nɛ a nyɛɛ we ye blɔ ɔmɛ a nɔ kaa bɔ nɛ e tsɛ David lɛɛ e pee ɔ; a pee we nɔ́ nɛ da ngɛ ye hɛ mi, nɛ a yi ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ kɛ ye fami ɔmɛ a nɔ. 34 Se i be matsɛ yemi ɔ tsuo ngɔe ngɛ e dɛ, nɛ ma ha nɛ e ya nɔ nɛ e ye ganɔ e wami ligbi ɔmɛ tsuo, ngɛ ye sɔmɔlɔ David nɛ i hla a he je, ejakaa e ye ye kita amɛ kɛ ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ a nɔ. 35 Se ma ngɔ matsɛ yemi ɔ ngɛ e binyumu ɔ dɛ kɛ ha mo; ma ha mo wɛtso nyɔngma. 36 Ma ha e binyumu ɔ wɛtso kake, konɛ ye sɔmɔlɔ David nɛ ná kane ngɛ ye hɛ mi be fɛɛ be ngɛ Yerusalem, ma nɛ i hla ha ye he kaa he nɛ ma ha nɛ ye biɛ ɔ nɛ hi ɔ. 37 Ma ngɔ mo, nɛ o maa ye níhi tsuo nɛ o suɔ* ɔ nɔ, nɛ o ma ba ye Israel nɔ matsɛ. 38 Nɛ ke o maa ye níhi tsuo nɛ i fã mo ɔ nɔ, nɛ o maa nyɛɛ ngɛ ye blɔ ɔmɛ a nɔ, nɛ o maa pee nɔ́ nɛ da ngɛ ye hɛ mi kɛ gu ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ kɛ ye kita amɛ a nɔ nɛ o maa ye kaa bɔ nɛ ye sɔmɔlɔ David pee ɔ, lɛɛ imi hu i kɛ mo maa hi si. Ma po we nɛ maa hi si daa kɛ ha mo kaa bɔ nɛ i pee ha David ɔ, nɛ ma ngɔ Israel kɛ ha mo. 39 Nɛ ma pue David nina a hɛ mi si ngɛ enɛ ɔ he je, se i be jã pee kɛ ya daa.’”
40 Enɛ ɔ he ɔ, Salomo bɔ mɔde kaa e maa gbe Yeroboam, se Yeroboam tu fo kɛ ho Egipt ya, ngɛ Egipt matsɛ Shishak ngɔ, nɛ e hi Egipt kɛ ya si be nɛ Salomo gbo.
41 Salomo he sane nɛ piɛ, níhi tsuo nɛ e pee, kɛ juɛmi nɛ e ngɛ ɔ, a ngma ngɛ Salomo yi nɔ sane womi ɔ mi. 42 Be* abɔ nɛ Salomo kɛ hi Yerusalem kɛ ye Israel tsuo nɔ ɔ ji jeha 40. 43 Lɔ ɔ se ɔ, Salomo gbo,* nɛ a pu lɛ ngɛ e tsɛ David Ma a mi; nɛ e binyumu Rehoboam ba ye matsɛ ngɛ e se.
12 Rehoboam ho Shekem ya, ejakaa Israel tsuo ba Shekem konɛ a ba wo lɛ matsɛ. 2 Benɛ Yeroboam nɛ ji Nebat binyumu ɔ nu he pɛ ɔ (loloolo ɔ, e ngɛ Egipt, ejakaa e tu Matsɛ Salomo nya fo, nɛ e ya ngɛ Egipt), 3 a tsɔ kɛ ya tsɛ lɛ. Lɔ ɔ se ɔ, Yeroboam kɛ Israel asafo ɔ tsuo ba Rehoboam ngɔ, nɛ a ba de lɛ ke: 4 “O tsɛ ɔ ha nɛ wa kuɛpã tso ɔ mi jiɔ tsɔ. Se ke o ha nɛ o tsɛ ɔ sɔmɔmi nɛ he wa a pee gbɔjɔɔ, nɛ o ha nɛ kuɛpã tso nɛ mi jiɔ nɛ e kɛ fɔ wa nɔ ɔ pee hlɛhlɛɛhlɛ bɔɔ ɔ, wa ma sɔmɔ mo.”
5 Kɛkɛ nɛ e de mɛ ke: “Nyɛɛ ya, nɛ ligbi etɛ se ɔ, nyɛɛ kpale kɛ ba ye ngɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ je kɛ ho. 6 Lɔ ɔ se ɔ, Matsɛ Rehoboam ya na nikɔtɔmahi nɛ a sɔmɔ e tsɛ Salomo be mi nɛ e ngɛ je mi ɔ, nɛ e bi mɛ ke: “Mɛni ga nyɛ maa wo mi ngɛ bɔ nɛ e sa kaa ma ha nimli nɛ ɔmɛ heto ha a he?” 7 A ha lɛ heto ke: “Ke mwɔnɛ ɔ, o maa pee nimli nɛ ɔmɛ a sɔmɔlɔ, nɛ o maa kplɛɛ nɔ́ nɛ a bi mo ɔ nɔ, nɛ o ma ha mɛ heto nɛ sa a lɛɛ, a ma sɔmɔ mo daa.”
8 Se e kua nikɔtɔma amɛ a ga womi ɔ, nɛ e ya na nihewi nɛ e kɛ mɛ je nɔ nɛ́ amlɔ nɛ ɔ, a ji e tsɔli ɔ konɛ a wo lɛ ga. 9 E de mɛ ke: “Nimli nɛ ɔmɛ ba de mi ke, ‘Ha nɛ kuɛpã tso nɛ o tsɛ ɔ kɛ fɔ wa nɔ ɔ nɛ pee hlɛhlɛɛhlɛ bɔɔ,’ lɔ ɔ, mɛni ga nyɛ maa wo mi ngɛ bɔ nɛ e sa kaa ma ha mɛ heto ha a he?” 10 Nihewi nɛ e kɛ mɛ je nɔ ɔ de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ e sa kaa o de ni ɔmɛ nɛ a ba de mo ke, ‘O tsɛ ɔ ha nɛ wa kuɛpã tso ɔ mi jiɔ tsɔ, se moo lɛɛ mo ha nɛ e pee hlɛhlɛɛhlɛ bɔɔ’ ɔ ji nɛ ɔ nɛ; ‘Ye nguɛ nyafii ɔ po ma ti pe ye tsɛ mlɛ mi. 11 Ye tsɛ ɔ ngɔ kuɛpã tso nɛ mi jiɔ kɛ fɔ nyɛ nɔ, se imi lɛɛ ma ngɔ eko kɛ piɛɛ nyɛ kuɛpã tso ɔ he. Ye tsɛ ɔ fiaa nyɛ kpa, se imi lɛɛ i kɛ mio kpa maa guao nyɛ.’”
12 Yeroboam kɛ ni ɔmɛ tsuo ba Rehoboam ngɔ ngɛ ligbi etɛne ɔ nɔ, ejakaa matsɛ ɔ de mɛ ke: “Nyɛɛ kpale kɛ ba ye ngɔ ngɛ ligbi etɛne ɔ nɔ.” 13 Se matsɛ ɔ ha ni ɔmɛ heto nɛ nya wa, nɛ e kua nikɔtɔma amɛ a ga womi ɔ. 14 Kaa bɔ nɛ nihewi ɔmɛ wo lɛ ga a, e de mɛ ke: “Ye tsɛ ɔ ha nɛ nyɛ kuɛpã tso ɔ mi jiɔ, se imi lɛɛ, ma ngɔ eko kɛ piɛɛ nyɛ kuɛpã tso ɔ he. Ye tsɛ ɔ fiaa nyɛ kpa, se imi lɛɛ i kɛ mio kpa maa guao nyɛ.” 15 Matsɛ ɔ bui ni ɔmɛ tue, ejakaa Yehowa lɛ ha nɛ ní nɛ ɔmɛ ya nɔ konɛ e kɛ ha nɛ munyu nɛ Yehowa tu kɛ gu Ahiya, nɛ ji Shilono ɔ nɔ kɛ tsɔɔ Yeroboam, Nebat binyumu ɔ nɛ ba mi.
16 Benɛ Israel tsuo na kaa matsɛ ɔ bui mɛ tue ɔ, ni ɔmɛ de matsɛ ɔ ke: “Mɛni blɔ fa mi nɔ́ wa ngɛ ngɛ David mi? Wa be gbosi ní ko ngɛ Ishai binyumu ɔ ngɔ. Israelbi, nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ho e mawu ɔmɛ a ngɔ ya. Jehanɛ ɔ David, hyɛ mo nitsɛ o we nɔ!” Kɛkɛ nɛ Israelbi ɔmɛ kpale kɛ ho a wehi* a mi ya. 17 Se Rehoboam ya nɔ nɛ e ye Israelbi nɛ a ngɛ Yuda ma amɛ a mi ɔ nɔ.
18 Lɔ ɔ se ɔ, Matsɛ Rehoboam tsɔ Adoram, nɛ ji nihi nɛ a nyɛɔ a nɔ kɛ tsuɔ ní tsumi kpakpataa a nya dalɔ ɔ, se Israelbi ɔmɛ tsuo fiaa lɛ tɛ nɛ e gbo. Matsɛ Rehoboam bɔ mɔde nɛ e kuɔ e zugba lɛ ɔ, nɛ e tu fo kɛ ho Yerusalem ya. 19 Nɛ Israelbi ɔmɛ ya nɔ nɛ a tsɔ atuã kɛ si David we ɔ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ.
20 Benɛ Israel tsuo nu kaa Yeroboam kpale kɛ ba a, oya nɔuu nɛ a tsɔ kɛ ya tsɛ lɛ kɛ ba he nɛ a bua a he nya ngɛ ɔ, nɛ a wo lɛ matsɛ konɛ e ye Israel tsuo nɔ. Ni ɔmɛ a ti nɔ ko nɔ ko nyɛɛ we David we ɔ se kaa ja Yuda wɛtso ɔ pɛ.
21 Benɛ Rehoboam ba su Yerusalem ɔ, oya nɔuu nɛ e bua Yuda we ɔ tsuo kɛ Benyamin wɛtso ɔ nya, tatsɛmɛ nɛ a tsɔse* mɛ 180,000, konɛ a kɛ Israel we ɔ nɛ ya hwu ta, nɛ́ a kpale matsɛ yemi ɔ kɛ ha Salomo binyumu Rehoboam. 22 Kɛkɛ nɛ anɔkuale Mawu ɔ kɛ sɛ gbi ha Shemaya, nɛ ji anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ ke: 23 “Mo de Rehoboam, Salomo binyumu ɔ nɛ ji Yuda matsɛ ɔ, kɛ Yuda we ɔ tsuo, kɛ Benyamin, kɛ nihi nɛ a piɛ ɔ ke, 24 ‘Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛ ko kuɔ kɛ ya nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ nyɛmimɛ Israelbi ɔmɛ nɛ ya hwu ta. Nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ e kpale kɛ ho e we mi ya, ejakaa imi lɛ i ha nɛ nɔ́ nɛ ɔ ba.”’” Lɔ ɔ he ɔ, a bu Yehowa munyu ɔ tue, nɛ a kpale a se kɛ ho we mi ya kaa bɔ nɛ Yehowa de mɛ ɔ.
25 Lɔ ɔ se ɔ, Yeroboam kpale po Shekem ma nɛ ngɛ Efraim yoku ɔmɛ a nɔ ɔ, nɛ e hi lejɛ ɔ. E je lejɛ ɔ nɛ e kpale ya po Penuel ma a. 26 Yeroboam de ngɛ e tsui mi ke: “Ke i hyɛ we nɛ hi ɔ, matsɛ yemi ɔ maa kpale kɛ ho David we ɔ ya. 27 Ke nimli nɛ ɔmɛ maa ya nɔ maa hi kuɔe kɛ hi Yehowa we ɔ yae ngɛ Yerusalem ya hi afɔle sãe ɔ, lɛɛ a tsui hu maa dɔ kɛ ya nyɛɛ a nyɔmtsɛ nɛ ji Yuda Matsɛ Rehoboam se ekohu. Ee, a maa gbe mi, nɛ a maa kpale kɛ ho Yuda Matsɛ Rehoboam ngɔ ya.” 28 Benɛ matsɛ ɔ ya bi ga womi se ɔ, e pee sika tsu na bi enyɔ, nɛ e de ni ɔmɛ ke: “Yerusalem nɛ nyɛ ngɛ kuɔe kɛ ngɛ yae ɔ ha nɛ pɔ ngɛ nyɛ he tɔe tsɔ. Oo Israel, nyɛ Mawu ɔ nɛ e ngɔ nyɛ kɛ je Egipt kɛ ba a ji nɛ ɔ nɛ.” 29 Kɛkɛ nɛ e ngɔ kake kɛ ya ma Betel, nɛ e ngɔ kake hu kɛ ya ma Dan. 30 Nɛ enɛ ɔ ha nɛ a pee yayami, nɛ ni ɔmɛ ya Dan tɔɔ, nɛ a ya ja na bi nɛ ngɛ lejɛ ɔ.
31 Nɛ e ma wehi ngɛ jami hehi nɛ ya hiɔwe* ɔ, nɛ e hla nimli saisaa ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti nɛ́ a pi Levibi, nɛ e wo mɛ osɔfohi. 32 Jehanɛ hu ɔ, Yeroboam to gbijlɔ ko sisi ngɛ nyɔhiɔ kpaanyɔne ɔ mi, ngɛ nyɔhiɔ ɔ we ligbi nɛ ji 15 ɔ nɔ. E ngɛ kaa gbijlɔ nɛ a yeɔ ngɛ Yuda a. E sã afɔle ngɛ afɔle sami latɛ nɛ e pee ngɛ Betel ɔ nɔ kɛ ha na bi ɔmɛ nɛ e pee ɔ, nɛ e wo osɔfohi konɛ a sɔmɔ ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe nɛ e pee ngɛ Betel ɔ. 33 Nɛ e bɔni afɔlehi sami ngɛ afɔle sami latɛ nɛ e pee ngɛ Betel ɔ nɔ ngɛ nyɔhiɔ kpaanyɔne ɔ, nɛ ji nyɔhiɔ nɛ lɛ nitsɛ e hla a we ligbi nɛ ji 15 ɔ nɔ; nɛ e to gbijlɔ ko sisi kɛ ha Israelbi ɔmɛ, nɛ e kuɔ afɔle sami latɛ ɔ konɛ e ya sã afɔlehi nɛ́ e ha nɛ afɔle sami lasuku nɛ je.
13 Be mi nɛ Yeroboam daa si ngɛ afɔle sami latɛ ɔ he, konɛ e ha nɛ afɔle sami lasuku nɛ je ɔ, Mawu nɔmlɔ ko je Yuda kɛ ba Betel ngɛ Yehowa munyu nya. 2 Kɛkɛ nɛ ngɛ Yehowa munyu nya a, e kɛ ngmlaa tu munyu kɛ si afɔle sami latɛ ɔ ke: “Oo afɔle sami latɛ, afɔle sami latɛ! Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Hyɛ! A ma fɔ binyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Yosia kɛ ha David we ɔ! Osɔfohi nɛ a sɔmɔɔ ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe* ɔ, nɛ ji nihi nɛ a haa nɛ afɔle sami lasuku jeɔ ngɛ o nɔ ɔ, binyumu nɛ ɔ maa sã mɛ ngɛ o nɔ, nɛ e maa sã adesahi a wuhi ngɛ o nɔ.’” 3 E ha okadi ko jamɛ a ligbi ɔ, nɛ e de ke: “Okadi nɛ Yehowa de ke e kɛ ma ha ji nɛ ɔ nɛ: Hyɛ! Afɔle sami latɛ ɔ mi ma gba, nɛ la zu* nɛ ngɛ nɔ ɔ ma pue si.”
4 Benɛ matsɛ ɔ nu munyu nɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ kɛ ngmlaa tu kɛ si afɔle sami latɛ ɔ ngɛ Betel ɔ pɛ ɔ, Yeroboam je e nine ngɛ afɔle sami latɛ ɔ nɔ kɛ tsɔɔ lɛ, nɛ e de ke: “Nyɛɛ nu lɛ!” Amlɔ nɔuu ɔ, e nine ɔ nɛ e je kɛ tsɔɔ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ wlua, nɛ e nyɛ we nɛ e ba lɛ si hu. 5 Kɛkɛ nɛ afɔle sami latɛ ɔ mi gba, nɛ lazu nɛ ngɛ afɔle sami latɛ ɔ nɔ ɔ pue si kaa bɔ nɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ ha okadi ngɛ Yehowa munyu ɔ nya a.
6 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ ke: “I kpa mo pɛɛ, mo kpa Yehowa o Mawu ɔ pɛɛ nɛ́ o sɔle ha mi konɛ e na mi mɔbɔ, nɛ e tsa ye nine ɔ ha mi.” Kɛkɛ nɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ kpa Yehowa pɛɛ, nɛ e na matsɛ ɔ mɔbɔ, nɛ e tsa e nine ɔ ha lɛ. 7 Lɔ ɔ se ɔ, matsɛ ɔ de anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ ke: “Ba nɛ waa ho we mi ya nɛ o ya ye ní, nɛ́ ma ke mo nɔ́ ko.” 8 Se anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ de matsɛ ɔ ke: “Ke o ha mi o we ɔ fã po, i kɛ mo be yae, nɛ i be nɔ́ ko yee, nɛ i be nyu hu nue ngɛ hiɛ ɔ. 9 Ejakaa Yehowa fã mi ke: ‘Koo ye ní, nɛ koo nu nyu, nɛ blɔ nɛ o gu nɔ kɛ ba a, koo gu nɔ kɛ kpale kɛ ho.’” 10 Lɔ ɔ he ɔ, e gu blɔ kpa nɔ kɛ ho, nɛ blɔ nɛ e gu nɔ kɛ ba Betel ɔ, e gui jamɛ a blɔ ɔ nɔ kɛ yɛ.
11 Gbalɔ nɔmoyo ko ngɛ Betel, nɛ e binyumuhi ba we mi nɛ a ba bɔ lɛ níhi tsuo nɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ pee jamɛ a ligbi ɔ ngɛ Betel, kɛ níhi nɛ e de matsɛ ɔ. Benɛ a bɔ a tsɛ ɔ nɔ́ nɛ ɔ ta a, 12 a tsɛ ɔ bi mɛ ke: “Jije blɔ e gu?” Nɛ e binyumu ɔmɛ tsɔɔ lɛ blɔ nɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ nɛ e je Yuda a gu nɔ kɛ ho ɔ. 13 Kɛkɛ nɛ e de e binyumu ɔmɛ ke: “Nyɛɛ wo teji ɔ nɔ ní ha mi.” A wo teji ɔ nɔ ní ha lɛ, nɛ e hi teji ɔ nɔ.
14 E nyɛɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ se, nɛ e ya na lɛ nɛ e hii si ngɛ tso ngua ko sisi. Kɛkɛ nɛ e bi lɛ ke: “Mo ji anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ nɛ e je Yuda kɛ ba a lo?” E he nɔ ke: “Ee, imi.” 15 E de lɛ ke: “Ba nɛ waa ho we mi ya nɛ o ya ye ní.” 16 Se e de nɔmoyo ɔ ke: “I kɛ mo be nyɛe maa kpale kɛ ho, nɛ i be nyɛe ma kplɛɛ o nine fɔmi ɔ nɔ, nɛ jã kɛ̃ nɛ i kɛ mo be ní yee, nɛ i kɛ mo be nyu nue ngɛ hiɛ ɔ hulɔ. 17 Ejakaa Yehowa de mi ke, ‘Koo ye ní, nɛ koo nu nyu ngɛ lejɛ ɔ. Blɔ nɛ o gu nɔ kɛ ba a, koo gu jamɛ a blɔ ɔ nɔ kɛ kpale kɛ ho.’” 18 Kɛkɛ nɛ nɔmoyo ɔ de lɛ ke: “Imi hu gbalɔ ji mi kaa mo nɔuu, nɛ Yehowa gu bɔfo ko nɔ kɛ de mi ke, ‘Ha nɛ e kɛ mo nɛ kpale kɛ ba o we ɔ mi, konɛ e ba ye ní nɛ e nu nyu.’” (Se e sisi lɛ.) 19 Lɔ ɔ he ɔ, e kɛ gbalɔ nɔmoyo ɔ kpale kɛ ho e we mi ya, nɛ e ya ye ní, nɛ e nu nyu.
20 Benɛ a hii si ngɛ okplɔɔ he ɔ, Yehowa kɛ sɛ gbi ha gbalɔ ɔ nɛ́ e ya kpale lɛ kɛ ba a, 21 nɛ e kɛ ngmlaa de anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ nɛ je Yuda a ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ o tsɔ atuã kɛ si Yehowa fami ɔ, nɛ́ o yi kita nɛ Yehowa o Mawu ɔ wo mo ɔ nɔ, 22 se mohu o kpale o se kɛ ho, nɛ o ya ye ní, nɛ o nu nyu ngɛ he nɛ a de mo ke, “Koo ye ní, nɛ koo nu nyu” ngɛ ɔ he je ɔ, o gbogboe be o nɛmɛ ɔmɛ a yɔkɔ ɔ mi yae.’”
23 Benɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ ye ní nɛ e nu nyu ta a, gbalɔ nɔmoyo ɔ wo teji nɔ ní kɛ ha gbalɔ ɔ nɛ́ e ya kpale lɛ kɛ ba a. 24 Kɛkɛ nɛ e pue blɔ, se jata ko ba po lɛ ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ, nɛ e gbe lɛ. E gbogboe ɔ fɔɔ si ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ, nɛ teji ɔ daa si ngɛ he; jata a hu daa si ngɛ gbogboe ɔ he. 25 Nyumu komɛ bee, nɛ a na gbogboe ɔ nɛ fɔɔ si ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ, kɛ jata a nɛ daa si ngɛ gbogboe ɔ he. A ba ma a mi ngɛ he nɛ gbalɔ nɔmoyo ɔ ngɛ ɔ, nɛ a ba sɛɛ nɔ́ nɛ ɔ.
26 Benɛ gbalɔ ɔ nɛ e ya kpale lɛ ngɛ blɔ ɔ nɔ kɛ ba a nu he ɔ, oya nɔuu nɛ e de ke: “Lɛ ji anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ nɛ e yi Yehowa fami ɔ nɔ ɔ nɛ; enɛ ɔ he ɔ, Yehowa je lɛ kɛ wo jata a dɛ mi, nɛ e tua lɛ nɛ e gbe lɛ kaa bɔ nɛ Yehowa de lɛ ɔ.” 27 Lɔ ɔ se ɔ, e de e binyumu ɔmɛ ke: “Nyɛɛ wo teji ɔ nɔ ní ha mi.” Nɛ a wo nɔ ní. 28 Kɛkɛ nɛ e pue blɔ, nɛ e ya na gbogboe ɔ nɛ fɔɔ si ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ, nɛ́ teji ɔ kɛ jata a daa si ngɛ he. Jata a yi gbogboe ɔ, nɛ e tua we teji ɔ hulɔ. 29 Gbalɔ ɔ wo anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ gbogboe ɔ kɛ fɔ teji ɔ nɔ, nɛ e ngɔ lɛ kɛ kpale kɛ ba lɛ nitsɛ e ma a mi konɛ e ba fo e he ya nɛ́ e pu lɛ. 30 Nɛ e kɛ gbogboe ɔ ya to ngɛ lɛ nitsɛ e yɔkɔ mi, nɛ a ya nɔ nɛ a fo e he ya wawɛɛ ke: “Ye nyɛmi, kpo mo!” 31 Benɛ e pu lɛ se ɔ, e de e binyumu ɔmɛ ke: “Ke i gbo ɔ, nyɛɛ pu mi ngɛ he nɛ i pu anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ ngɛ ɔ. Nyɛɛ to ye wu ɔmɛ ngɛ e wu ɔmɛ a kasa nya. 32 Munyu nɛ e kɛ ngmlaa tu kɛ si afɔle sami latɛ ɔ nɛ ngɛ Betel ɔ, kɛ jami we ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe ngɛ Samaria ma amɛ a mi ngɛ Yehowa munyu ɔ nya a, maa ba mi kokooko.”
33 Ngɛ ní nɛ ɔmɛ a se po ɔ, Yeroboam kpale we kɛ ji e blɔ yayami ɔ nɔ, mohu ɔ, e ya nɔ nɛ e wo nimli saisaa osɔfohi konɛ a sɔmɔ ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe ɔ. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ suɔ kaa e ye osɔfo ɔ, e woɔ lɛ osɔfo,* nɛ e deɔ ke: “Ha nɛ e sɔmɔ kaa osɔfohi nɛ a ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe ɔ a ti nɔ kake.” 34 Yayami nɛ ɔ nɛ Yeroboam we ɔ pee ɔ ha nɛ a hɛ mi kpata, nɛ a laa ngɛ zugba a nɔ.
14 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Abiya nɛ ji Yeroboam binyumu ɔ ba nu hiɔ. 2 Lɔ ɔ he ɔ, Yeroboam de e yo ɔ ke: “I kpa mo pɛɛ, tee si nɛ o tsake o he konɛ a ko le kaa mo ji Yeroboam yo ɔ, nɛ́ o ya Shilo. Hyɛ! Gbalɔ Ahiya ngɛ lejɛ ɔ. Lɛ ji nɔ nɛ e de ke a maa wo mi matsɛ ngɛ nimli nɛ ɔmɛ a nya a nɛ. 3 Ngɔɔ abolo nyɔngma, keekihi nɛ a fĩa nɔ ní, kɛ hwo tɔ kake, nɛ́ o ya e ngɔ. Kɛkɛ ɔ, e ma de mo nɔ́ nɛ maa ba jokuɛ nyumuyo ɔ nɔ.”
4 Yeroboam yo ɔ pee nɔ́ nɛ e de lɛ ɔ. E te si nɛ e pue nɔ kɛ ho Shilo ya, nɛ e ba su Ahiya we ɔ mi. Ahiya hɛngmɛ ɔmɛ pueɔ si ngɛ nɔ kɛkɛ, se e hyɛ we nɔ́, ejakaa e bwɔ.
5 Se Yehowa de Ahiya ke: “Hyɛ, Yeroboam yo ɔ ma o ngɔ konɛ e ba bi mo ní kɛ kɔ e binyumu ɔ he, ejakaa e binyumu ɔ be he wami. Ma tsɔɔ mo nɔ́ nɛ o de lɛ.* Ke e ba su ɔ, e be hae nɛ a le e mi tso.”
6 Benɛ Ahiya nu yo ɔ nane si pɛmi ngɛ agbo ɔ nya kɛ ma a, oya nɔuu nɛ e de ke: “Yeroboam yo, moo ba mi. Mɛni he je nɛ o tsake o he konɛ a ko le o mi tso ɔ? A ha mi sɛ gbi ko nɛ nya wa ke ma kɛ ha mo. 7 Yaa nɛ o ya de Yeroboam ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “I hla mo kɛ je o we bi ɔmɛ a kpɛti, nɛ i pee mo ye ma Israel nya dalɔ. 8 Nɛ i kpɔ̃ matsɛ yemi ɔ ngɛ David we ɔ dɛ, nɛ i kɛ ha mo. Se o pee we o ní kaa ye sɔmɔlɔ David, nɔ nɛ ye ye kita amɛ a nɔ, nɛ́ e nyɛɛ ye se kɛ e tsui tsuo, nɛ́ nɔ́ nɛ da pɛ e pee ngɛ ye hɛ mi ɔ. 9 Se o pee yayami pe nihi tsuo nɛ a sɛ o hlami ɔ, nɛ o pee mawu kpa kɛ dade amagahi kɛ ha o he kɛ wo ye mi mi la, nɛ imi lɛɛ o plɛ o se kɛ wo mi. 10 Enɛ ɔ he ɔ, ma ngɔ haomi kɛ ba Yeroboam we ɔ nɔ, nɛ ma kpata nyumu fɛɛ nyumu* nɛ je Yeroboam mi ɔ hɛ mi* ngɛ Israel, nihi nɛ a be yemi kɛ bualɔ nɛ a gbɔjɔ hu piɛɛ he, nɛ ma bɛɛ Yeroboam we ɔ mi nyaii kaa bɔ nɛ a bɛɛɔ lohwehi a fĩ kɛ ya siɔ be nɛ e sisi jeɔ kulaa a! 11 Yeroboam he nɔ ko nɛ ma gbo ngɛ ma a mi ɔ, gbehi maa ye lɛ; nɛ e he nɔ ko nɛ ma gbo ngɛ nga mi ɔ, hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ maa ye lɛ, ejakaa Yehowa lɛ de.”’
12 “Amlɔ nɛ ɔ, tee si nɛ o ho o we mi ya. Ke o ná nɛ o sɛ ma a mi pɛ, jokuɛ ɔ ma gbo. 13 Israel tsuo ma fo e he ya, nɛ a maa pu lɛ. Lɛ pɛ ji nɔ nɛ a maa pu ngɛ yɔkɔ mi ngɛ Yeroboam weku ɔ mi, ejakaa ngɛ Yeroboam we ɔ mi ɔ, lɛ pɛ ji nɔ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ na nɔ́ kpakpa ko ngɛ e mi. 14 Yehowa nitsɛ maa hla matsɛ ko kɛ da Israel nya, nɛ e ma kpata Yeroboam we ɔ hɛ mi* ke jamɛ a ligbi ɔ su, ee, e su ta po. 15 Yehowa maa fia Israel nɔ́ nɛ e maa nɔ si kaa bɔ nɛ glã mimiɛɛɔ ngɛ nyu mi ɔ, nɛ e maa hia Israel kɛ je zugba kpakpa nɛ ɔ nɛ e kɛ ha a nɛmɛ ɔ nɔ, nɛ e maa gbɛ mɛ kɛ fia kɛ ya si Pa* a se, ejakaa a pee wɔ tsohi* kɛ wo Yehowa mi mi la. 16 Nɛ e ma kua Israel ngɛ yayamihi nɛ Yeroboam pee, kɛ yayamihi nɛ e ha nɛ Israel hu pee ɔ he je.”
17 Kɛkɛ nɛ Yeroboam yo ɔ te si, nɛ e pue nɔ kɛ ho Tirza ya. Benɛ e ba su e we ɔ sinya a nya pɛ, nɛ jokuɛ nyumuyo ɔ gbo. 18 Lɔ ɔ he ɔ, a pu lɛ, nɛ Israel tsuo fo e he ya kaa bɔ nɛ Yehowa de kɛ gu e sɔmɔlɔ Ahiya nɛ ji gbalɔ ɔ nɔ ɔ.
19 Yeroboam he sane nɛ piɛ, bɔ nɛ e hwu ta ha, kɛ bɔ nɛ e ye nɔ ha a, a ngma ngɛ Israel matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. 20 Nɛ be* nɛ Yeroboam kɛ ye nɔ ji jeha 22, lɔ ɔ se ɔ, e gbo;* nɛ e binyumu Nadab ba ye matsɛ ngɛ e se.
21 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, a wo Salomo binyumu Rehoboam matsɛ ngɛ Yuda. Rehoboam ye jeha 41 benɛ e bɔni matsɛ yemi ɔ, nɛ e ye nɔ jeha 17 ngɛ Yerusalem, nɛ ji ma nɛ Yehowa hla ngɛ Israel wɛtso ɔmɛ tsuo a mi kaa he nɛ e ma ha nɛ e biɛ ɔ nɛ hi ɔ. A tsɛɛ Rehoboam nyɛ ke Naama, e ji Ammonno. 22 Nɛ Yuda ngɛ ní yayamihi pee ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ a kɛ yayamihi nɛ a pee ɔ wo e mi mi la pe nɔ́ nɛ a nɛmɛ ɔmɛ pee ɔ. 23 Mɛ hu a ya nɔ nɛ a ma hehi nɛ ya hiɔwe,* wɔ titimahi, kɛ wɔ tsohi* kɛ ha a he ngɛ kpongu fɛɛ kpongu nɛ ya hiɔwe nɔ, kɛ tso fɛɛ tso nɛ bɔ kusuu sisi. 24 Nyumuhi nɛ a poɔ tuutuu* hu ngɛ ma a mi. A pee ní hiemi* níhi tsuo nɛ je ma amɛ nɛ Yehowa fiee mɛ kɛ je Israel hɛ mi ɔ peeɔ ɔ eko.
25 Matsɛ Rehoboam tsɛ yemi jeha enuɔne ɔ mi ɔ, Egipt Matsɛ Shishak kuɔ kɛ ba tua Yerusalem. 26 E ba muɔɔ juetlihi nɛ ngɛ Yehowa we ɔ, kɛ juetlihi nɛ ngɛ matsɛ we ɔ. E muɔɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́, e muɔɔ sika tsu tsɛ̃ihi tsuo nɛ Salomo pee ɔ hulɔ. 27 Lɔ ɔ he ɔ, Matsɛ Rehoboam pee akɔblee tsɛ̃ihi konɛ e kɛ to nane mi, nɛ e ngɔ tsɛ̃i ɔmɛ kɛ wo buli* nɛ a buɔ matsɛ we ɔ agbo ɔ nya a, a nya dali ɔmɛ a dɛ. 28 Be fɛɛ be nɛ matsɛ ɔ maa ba Yehowa we ɔ, buli ɔmɛ hɛɛɔ tsɛ̃i ɔmɛ, nɛ lɔ ɔ se ɔ, a kpaleɔ tsɛ̃i ɔmɛ kɛ yaa buli a tsu ɔ mi.
29 Rehoboam he sane nɛ piɛ kɛ níhi tsuo nɛ e pee ɔ, a ngma ngɛ Yuda matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. 30 Daa nɛ ɔ, Rehoboam kɛ Yeroboam ngɛ ta nɔ. 31 Lɔ ɔ se ɔ, Rehoboam gbo* nɛ a pu lɛ kɛ piɛɛ e nɛmɛ ɔmɛ a he ngɛ David Ma a mi. A tsɛɛ e nyɛ ke Naama, e ji Ammonno. Nɛ e binyumu Abiyam* ba ye matsɛ ngɛ e se.
15 Ngɛ Matsɛ Yeroboam nɛ ji Nebat binyumu ɔ nɔ yemi jeha nɛ ji 18 ɔ mi ɔ, Abiyam bɔni Yuda nɔ matsɛ yemi. 2 E ye nɔ jeha etɛ ngɛ Yerusalem. A tsɛɛ e nyɛ ke Maaka, Abishalom bibiyo ɔ. 3 E ya nɔ nɛ e pee yayamihi nɛ e tsɛ ɔ pee kɛ sɛ e hlami ɔ tsuo, nɛ e kɛ e tsui tsuo ha we Yehowa e Mawu ɔ kaa bɔ nɛ e nɛnɛ David kɛ e tsui tsuo ha lɛ ɔ. 4 Se David he je ɔ, Yehowa e Mawu ɔ ha lɛ kane ngɛ Yerusalem kɛ gu e binyumu nɛ e hla ngɛ e se konɛ Yerusalem nɛ hi si ɔ nɔ. 5 Ejakaa David pee nɔ́ nɛ da ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ ngɛ e wami ligbi ɔmɛ tsuo a mi ɔ, e gba we kɛ ji e fami ko he kaa ja Uria, Hitno ɔ sane ɔ mi pɛ. 6 Rehoboam kɛ Yeroboam hwu ta ngɛ e wami ligbi ɔmɛ tsuo a mi.
7 Abiyam he sane nɛ piɛ kɛ níhi tsuo nɛ e pee ɔ, a ngma ngɛ Yuda matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. Abiyam kɛ Yeroboam hu hwu ta. 8 Lɔ ɔ se ɔ, Abiyam gbo* nɛ a pu lɛ ngɛ David Ma a mi; nɛ e binyumu Asa ba ye matsɛ ngɛ e se.
9 Ngɛ Israel Matsɛ Yeroboam nɔ yemi jeha nɛ ji 20 ɔ mi ɔ, Asa bɔni Yuda nɔ yemi. 10 E ye nɔ ngɛ Yerusalem jeha 41. A tsɛɛ e na ke Maaka, Abishalom bibiyo ɔ. 11 Asa pee nɔ́ nɛ da ngɛ Yehowa hɛ mi kaa bɔ nɛ e nɛnɛ David pee ɔ. 12 E fiee nyumuhi nɛ a poɔ tuutuu* ɔ kɛ je ma a mi, nɛ e je wɔhi tsuo nɛ a he ngɛ tai* nɛ e nɛmɛ ɔmɛ pee ɔ hulɔ. 13 Maaka nɛ ji e na a po, e kpa lɛ manyɛ yemi, ejakaa e pee wɔ ko nɛ he ngɛ tai nɛ́ a kɛ ja wɔ tso* ɔ. Asa po e na a wɔ nɛ he ngɛ tai ɔ, nɛ e sã lɛ ngɛ Kidron Dɔgba a mi. 14 Se a je we hehi nɛ ya hiɔwe ɔ.* Se kɛ̃ ɔ, Asa kɛ e tsui tsuo ha Yehowa e wami ligbi ɔmɛ tsuo. 15 Nɛ e ngɔ níhi nɛ e kɛ e tsɛ ɔ pee mɛ klɔuklɔu ɔ kɛ ba Yehowa we ɔ; sika hiɔ, sika tsu, kɛ ní kpahi.
16 Daa nɛ ɔ, Asa kɛ Baasha nɛ ji Israel matsɛ ɔ ngɛ ta nɔ. 17 Lɔ ɔ he ɔ, Israel Matsɛ Baasha kuɔ kɛ ba tua Yuda, nɛ e bɔni Rama pomi ekohu* konɛ e kɛ tsi blɔ, nɛ́ nɔ ko nɛ ko je Yuda Matsɛ Asa ngɔ kɛ ho, aloo e ba e ngɔ.* 18 Kɛkɛ nɛ Asa ngɔ sika hiɔ kɛ sika tsu tsuo nɛ piɛ ngɛ Yehowa we ɔ juetli to he ɔmɛ, kɛ matsɛ we ɔ juetli to he ɔmɛ, nɛ e kɛ ha e sɔmɔli ɔmɛ. Lɔ ɔ se ɔ, Matsɛ Asa tsɔ mɛ Benhadad, nɛ ji Siria matsɛ ɔ nɛ ngɛ Damasko ɔ ngɔ. Benhadad tsɛ ji Tabrimon, nɛ Tabrimon tsɛ ji Hezion. Matsɛ Asa de Benhadad ke: 19 “Somi ko ngɛ i kɛ mo wa kpɛti, kɛ ye tsɛ kɛ o tsɛ a kpɛti. I kɛ sika hiɔ kɛ sika tsu ngɛ mo kee. Moo ba nɛ o ba po somi nɛ ngɛ o kɛ Israel Matsɛ Baasha nyɛ kpɛti ɔ mi konɛ e je ye zugba a nɔ.” 20 Benhadad bu Matsɛ Asa tue, nɛ e wo e tabo ɔmɛ a nya dali ɔmɛ blɔ kɛ ho, nɛ a ya tua Israel ma amɛ, nɛ a kpata Iyon, Dan, Abel Bet Maaka, Kineret tsuo, kɛ Naftali zugba a tsuo hɛ mi. 21 Benɛ Baasha nu he ɔ, oya nɔuu nɛ e kpa Rama pomi,* nɛ e ya nɔ nɛ e hi Tirza. 22 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Asa tsɛ Yudabi ɔmɛ tsuo kɛ ba, e si we nɔ ko, nɛ a muɔɔ tɛhi kɛ tsohi nɛ Baasha kɛ ngɛ Rama poe ɔ, nɛ Matsɛ Asa kɛ ya po Geba ekohu ngɛ Benyamin kɛ Mizpa.
23 Asa he sane tsuo nɛ piɛ, he wami tsuo nɛ e ngɛ, kɛ níhi tsuo nɛ e pee kɛ mahi nɛ e po ɔ, a ngma ngɛ Yuda matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. Se ngɛ e bwɔmi si ɔ, e nu nane hiɔ ko. 24 Lɔ ɔ se ɔ, Asa gbo* nɛ a pu lɛ kɛ piɛɛ e nɛmɛ a he ngɛ e nɛnɛ David Ma a mi; nɛ e binyumu Yehoshafat ba ye matsɛ ngɛ e se.
25 Nadab nɛ ji Yeroboam binyumu ɔ bɔni Israel nɔ matsɛ yemi ngɛ Yuda Matsɛ Asa nɔ yemi jeha enyɔne ɔ mi, nɛ e ye Israel nɔ jeha enyɔ. 26 E ya nɔ nɛ e pee ní yayamihi ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ e wo e tsɛ ɔ nane, nɛ yayami nɛ e tsɛ ɔ pee nɛ́ lɔ ɔ ha nɛ Israel pee yayami ɔ, lɛ hu e pee jamɛ a yayami ɔ. 27 Baasha nɛ ji Ahiya binyumu ɔ nɛ e je Isakar we ɔ mi ɔ so Nadab yi nɔ, nɛ Baasha gbe lɛ ngɛ Filistibi ɔmɛ a ma Gibeton ɔ mi, be mi nɛ Nadab kɛ Israel tsuo ya sa Gibeton yi ɔ. 28 Lɔ ɔ he ɔ, Baasha gbe lɛ ngɛ Yuda Matsɛ Asa nɔ yemi jeha etɛne ɔ mi, nɛ e ba ye matsɛ ngɛ e se. 29 Benɛ e ba bɔni matsɛ yemi pɛ ɔ, e gbe Yeroboam we mi bimɛ ɔmɛ tsuo. E ha we nɛ Yeroboam he nɔ kake ngmelu po nɛ woɔ mumi nɛ hi je mi; e ha nɛ a kpata a hɛ mi kaa bɔ nɛ Yehowa de kɛ gu e sɔmɔlɔ Ahiya, Shilono ɔ nɔ ɔ. 30 Enɛ ɔ ba ngɛ yayamihi nɛ Yeroboam pee, kɛ yayamihi nɛ e ha nɛ Israel pee, kɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ mi mi la nɛ e wo wawɛɛ ɔ he je. 31 Nadab he sane nɛ piɛ kɛ níhi tsuo nɛ e pee ɔ, a ngma ngɛ Israel matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. 32 Nɛ daa nɛ ɔ, Asa kɛ Israel Matsɛ Baasha ngɛ ta nɔ.
33 Ngɛ Yuda Matsɛ Asa nɔ yemi jeha etɛne ɔ mi ɔ, Baasha nɛ ji Ahiya binyumu ɔ ba ye Israel tsuo nɔ matsɛ ngɛ Tirza, nɛ e ye nɔ jeha 24. 34 Se e ya nɔ nɛ e pee yayami ngɛ Yehowa hɛ mi, e wo Yeroboam nane, nɛ yayami nɛ Yeroboam pee nɛ́ lɔ ɔ ha nɛ Israel pee yayami ɔ, lɛ hu e pee jamɛ a yayami ɔ.*
16 Yehowa gu Yehu, nɛ ji Hanani binyumu ɔ nɔ kɛ tu munyu kɛ si Baasha ke: 2 “I wo o nɔ kɛ je zu mi, nɛ i pee mo ye ma Israel ɔ hɛ mi nyɛɛlɔ, se o ya wo Yeroboam nane, nɛ o ha nɛ ye ma Israel pee yayami, nɛ a ngɔ yayamihi nɛ a pee ɔ kɛ wo ye mi mi la. 3 Enɛ ɔ he ɔ, ma bɛɛ Baasha kɛ e we ɔ mi nyaii, nɛ ma ha nɛ e we ɔ maa pee kaa Nebat binyumu Yeroboam we ɔ. 4 Baasha he nɔ ko nɛ ma gbo ngɛ ma a mi ɔ, gbehi maa ye lɛ; nɛ e he nɔ ko nɛ ma gbo ngɛ nga mi ɔ, hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ maa ye lɛ.”
5 Baasha he sane nɛ piɛ, níhi nɛ e pee, kɛ e he wami ɔ, a ngma ngɛ Israel matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. 6 Lɔ ɔ se ɔ, Baasha ba gbo* nɛ a pu lɛ ngɛ Tirza; nɛ e binyumu Ela ba ye matsɛ ngɛ e se. 7 Jehanɛ hu ɔ, Yehowa gu gbalɔ Yehu, Hanani binyumu ɔ nɔ kɛ tu munyu kɛ si Baasha kɛ e we ɔ ngɛ yayami tsuo nɛ e pee ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ he je, ejakaa Baasha kɛ e nine nya ní tsumi wo e mi mi la, nɛ lɔ ɔ ha nɛ e ba pee kaa Yeroboam we ɔ, nɛ jehanɛ se hu ɔ, e gbe Nadab.*
8 Ngɛ Yuda Matsɛ Asa nɔ yemi jeha nɛ ji 26 mi ɔ, Ela, Baasha binyumu ɔ bɔni Israel nɔ matsɛ yemi ngɛ Tirza, nɛ e ye nɔ jeha enyɔ. 9 E sɔmɔlɔ Zimri, nɛ ji e ta buli nɛ a hiɔ zugba lɛ mi ɔ a mi fã nya dalɔ ɔ so e yi nɔ benɛ e ngɛ Tirza nɛ́ e nu dã nɛ e de kpɔtɔɔ ngɛ Arza we ɔ mi ɔ. Arza ji nɔ nɛ hyɛɛ Tirza we ɔ nɔ. 10 Zimri ba nɛ e ba fia lɛ nɔ́, nɛ e gbe lɛ ngɛ Yuda Matsɛ Asa nɔ yemi jeha nɛ ji 27 ɔ mi, nɛ e ba ye matsɛ ngɛ e se. 11 Benɛ e ba hi matsɛ sɛ ɔ nɔ nɛ e bɔni matsɛ yemi pɛ ɔ, e gbe Baasha we ɔ mi bimɛ ɔmɛ tsuo. E si we nyumu* kake ngmelu po, Baasha weku no* jio, e huɛ jio. 12 Lɔ ɔ he ɔ, Zimri kpata Baasha we ɔ mi bimɛ ɔmɛ tsuo a hɛ mi kaa bɔ nɛ Yehowa gu gbalɔ Yehu nɔ kɛ tu munyu kɛ si Baasha a. 13 Yayamihi tsuo nɛ Baasha kɛ e binyumu Ela pee, kɛ yayamihi nɛ a ha nɛ Israel pee nɛ́ a kɛ a wɔhi nɛ a he be se nami wo Yehowa, Israel Mawu ɔ mi mi la a he je nɛ enɛ ɔ ba a nɛ. 14 Ela he sane nɛ piɛ kɛ níhi tsuo nɛ e pee ɔ, a ngma ngɛ Israel matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi.
15 Ngɛ Yuda Matsɛ Asa nɔ yemi jeha nɛ ji 27 ɔ mi ɔ, Zimri ba ye matsɛ ligbi kpaago ngɛ Tirza be mi nɛ ta buli ɔmɛ ya to si konɛ a kɛ Gibeton, nɛ ji Filistibi ɔmɛ a ma a nɛ hwu ta a. 16 Pee se ɔ, ta buli ɔmɛ nɛ a ya to si ɔ nu nɛ a ngɛ dee ke: “Zimri so matsɛ ɔ yi nɔ, nɛ e gbe lɛ.” Lɔ ɔ he ɔ, jamɛ a ligbi ɔ, Israel tsuo wo Omri, nɛ ji tabo ɔ nya dalɔ ɔ matsɛ ngɛ Israel ma a nya ngɛ sito he ɔ. 17 Omri kɛ Israel tsuo je Gibeton nɛ a kuɔ kɛ ya sa Tirza yi. 18 Benɛ Zimri na kaa a ngɔ ma a, e ya sɛ matsɛ ɔ we ɔ mɔ nɛ he wa a mi, nɛ e sã e kɛ we ɔ, nɛ e gbo. 19 Enɛ ɔ ba ejakaa e pee ní yayamihi ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ e ya wo Yeroboam nane, nɛ e ha nɛ Israel hu pee yayami. 20 Zimri he sane nɛ piɛ, kɛ nɔ yi nɔ nɛ e so ɔ, a ngma ngɛ Israel matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi.
21 Jamɛ a be ɔ mi nɛ Israelbi ɔmɛ a mi gba enyɔ ɔ nɛ. Kuu kake ya nyɛɛ Tibni, nɛ ji Ginat binyumu ɔ se, nɛ a ngɛ hlae kaa a maa wo lɛ matsɛ, nɛ kuu kake hu ya nyɛɛ Omri se. 22 Se nihi nɛ a ya nyɛɛ Omri se ɔ ye nihi nɛ a ya nyɛɛ Tibni, Ginat binyumu ɔ se ɔ nɔ kunimi. Lɔ ɔ he ɔ, Tibni gbo, nɛ Omri ba ye matsɛ.
23 Ngɛ Yuda Matsɛ Asa nɔ yemi jeha nɛ ji 31 ɔ mi ɔ, Omri bɔni Israel nɔ matsɛ yemi, nɛ e ye nɔ jeha 12. E ye nɔ ngɛ Tirza jeha ekpa. 24 E he yoku ɔ nɛ ngɛ Samaria a ngɛ Shemer dɛ sika hiɔ talɛnt* enyɔ, nɛ e po ma ngɛ yoku ɔ nɔ. E wo ma nɛ e po ɔ biɛ ke Samaria.* E kɛ Shemer, nɛ ji yoku ɔ tsɛ* ɔ biɛ lɛ wo ma a. 25 Omri ya nɔ nɛ e pee ní yayamihi ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ e pee ní yayamihi pe nihi tsuo nɛ a sɛ e hlami ɔ. 26 E ya wo Yeroboam, Nebat binyumu ɔ nane, nɛ e ha nɛ Israel pee yayami, nɛ a kɛ a wɔhi nɛ a he be se nami wo Yehowa, Israel Mawu ɔ mi mi la. 27 Omri he sane nɛ piɛ, níhi nɛ e pee, kɛ e he wami ní tsumi ɔmɛ ɔ, a ngma ngɛ Israel matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. 28 Lɔ ɔ se ɔ, Omri ba gbo,* nɛ a pu lɛ ngɛ Samaria; nɛ e binyumu Ahab ba ye matsɛ ngɛ e se.
29 Ahab, nɛ ji Omri binyumu ɔ bɔni Israel nɔ matsɛ yemi ngɛ Yuda Matsɛ Asa nɔ yemi jeha nɛ ji 38 ɔ mi, nɛ Ahab, Omri binyumu ɔ hi Samaria kɛ ye Israel nɔ jeha 22. 30 Ahab, nɛ ji Omri binyumu ɔ pee ní yayamihi ngɛ Yehowa hɛ mi pe nihi tsuo nɛ a sɛ e hlami ɔ. 31 Yeroboam, Nebat binyumu ɔ yayami ɔmɛ nɛ́ lɛ hu e pee ɔ po pi ha lɛ, nɛ e pa ya ngɔ Etbaal, nɛ ji Sidonbi ɔmɛ a matsɛ ɔ biyo Yezebel kaa e yo, nɛ e bɔni Baal sɔmɔmi, nɛ e kplãã si kɛ haa lɛ. 32 Jehanɛ hu ɔ, e ma we ngɛ Samaria kɛ ha Baal, nɛ e ma afɔle sami latɛ ngɛ lejɛ ɔ kɛ ha Baal.* 33 Ahab pee wɔ tso* hulɔ. Ahab pee níhi fuu kɛ wo Yehowa, Israel Mawu ɔ mi mi la pe Israel matsɛmɛ ɔmɛ tsuo nɛ a sɛ e hlami ɔ.
34 Benɛ Ahab ngɛ matsɛ yee ɔ, Hiel, nɛ ji Betelno ɔ kpale fia Yeriko ma a. Benɛ e to ma a sisi ɔ, Abiram, nɛ ji e kekleekle bi ɔ gbo, nɛ benɛ e ma ma a nya sinya amɛ ɔ, Segub, nɛ ji e binakutso ɔ hu gbo kaa bɔ nɛ Yehowa de kɛ gu Nun binyumu Yoshua nɔ ɔ.
17 Jehanɛ ɔ, Eliya,* Tishbeno ɔ nɛ je Gilead ɔ de Ahab ke: “Be abɔ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ, nɔ nɛ i sɔmɔɔ lɛ* ɔ ngɛ nɛ ɔ, ngɛ jeha nɛ ɔmɛ a mi ɔ, bɔ́ aloo hiɔmi ko be nɛe kaa ja i de ke e nɛ!”
2 Yehowa de lɛ ke: 3 “Moo je hiɛ ɔ nɛ o kɛ o hɛ mi nɛ tsɔɔ puje he blɔ, nɛ́ o ya laa o he ngɛ Kerit Dɔgba a* mi, ngɛ Yordan puje he blɔ. 4 Moo nu pa a mi nyu, nɛ ma fã kuakualabitehi konɛ a ba ha mo niye ní ngɛ lejɛ ɔ.” 5 Oya nɔuu nɛ e pue nɔ kɛ ho, nɛ e ya pee kaa bɔ nɛ Yehowa de ɔ; e ho nɛ e ya hi Kerit Dɔgba a* he, ngɛ Yordan puje he blɔ. 6 Nɛ kuakualabite ɔmɛ ba haa lɛ abolo kɛ lo mɔtu, kɛ abolo kɛ lo gbɔkuɛ, nɛ e nuɔ pa a mi nyu ɔ. 7 Se ligbi komɛ a se ɔ, nyu ɔ ba ta pa a mi, ejakaa hiɔmi nɛ́ ngɛ zugba a nɔ.
8 Kɛkɛ nɛ Yehowa de lɛ ke: 9 “Moo te si nɛ o ho Sidonbi ɔmɛ a ma nɛ ji Zarefat ɔ mi ya, nɛ́ o ya hi lejɛ ɔ. Hyɛ! Ma fã yalɔyo ko ngɛ lejɛ ɔ konɛ e ha mo niye ní.” 10 Lɔ ɔ he ɔ, e te si nɛ e ho Zarefat ya. Benɛ e ba su ma a agbo ɔ nya a, e na yalɔyo ko nɛ e ngɛ lɛ́ nya buae. Lɔ ɔ he ɔ, e tsɛ yo ɔ, nɛ e de lɛ ke: “I kpa mo pɛɛ, ha mi nyu bɔɔ ngɛ kplu mi nɛ ma nu.” 11 Benɛ yo ɔ yaa konɛ e ya yɛ nyu ɔ ba ha lɛ ɔ, e tsɛ yo ɔ, nɛ e de lɛ ke: “I kpa mo pɛɛ, ngɔɔ abolo kake kɛ piɛɛ he ba ha mi.” 12 Kɛkɛ nɛ yo ɔ de ke: “Be abɔ nɛ Yehowa o Mawu ɔ ngɛ nɛ ɔ, i be abolo, nɔ́ pɛ nɛ i ngɛ ji mamu dɛ kɔkɔ kake ngɛ buɛ ngua mi, kɛ nu bɔɔ ko ngɛ tɔ nyafii mi. Amlɔ nɛ ɔ, i ngɛ lɛ́ bɔɔ ko nya buae kɛ yaa nɛ ma kɛ ya pee nɔ́ ko kɛ ha i kɛ ye binyumu ɔ. Ke wa ye ta a, wa ma gbo kɛ hwɔ.”
13 Kɛkɛ nɛ Eliya de lɛ ke: “Koo ye gbeye. Yaa nɛ o ya pee kaa bɔ nɛ o de ɔ. Se kekleekle ɔ, mo ya ngɔ nɔ́ nɛ ngɛ ɔ kɛ pee abolo lokotoo nɛ o ngɔ ba ha mi. Lɔ ɔ se ɔ, o ma nyɛ maa pee nɔ́ ko kɛ ha o kɛ o binyumu ɔ. 14 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Mamu ɔ nɛ ngɛ buɛ ngua a mi ɔ be tae, nɛ nu nɛ ngɛ tɔ nyafii ɔ mi ɔ hu be tae kɛ yaa si ligbi nɛ Yehowa ma ha nɛ hiɔmi maa nɛ kɛ pue zugba a nɔ.’” 15 Enɛ ɔ he ɔ, yo ɔ ho nɛ e ya pee kaa bɔ nɛ Eliya de ɔ, nɛ e kɛ Eliya, kɛ e we mi bimɛ ɔmɛ ye ní ligbihi babauu. 16 Mamu ɔ nɛ ngɛ buɛ ngua a mi ɔ tɛ, nɛ nu ɔ ngɛ tɔ nyafii ɔ mi ɔ hu tɛ kaa bɔ nɛ Yehowa de kɛ gu Eliya nɔ ɔ.
17 Ní nɛ ɔmɛ a se ɔ, yo ɔ nɛ ji wetsɛ ɔ binyumu ɔ ba nu hiɔ, nɛ e hiɔ ɔ mi ba wa hluu kɛ ya si be nɛ e wui mumi hu. 18 Kɛkɛ nɛ yo ɔ de Eliya ke: “Oo anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ, mɛni yayami i pee mo?* Anɛ o ba nɛ́ o ba kai mi ye tɔmi konɛ o gbe ye binyumu ɔ lo?” 19 Se e de yo ɔ ke: “Ha mi o binyumu ɔ.” Kɛkɛ nɛ e ngɔ jokuɛ ɔ ngɛ yo ɔ kɔni bɔkɔ mi, nɛ e wo lɛ kɛ ho hiɔwe tsu ɔ mi he nɛ e ngɛ ɔ ya, nɛ e ngɔ lɛ kɛ ya fɔ lɛ nitsɛ e sa a nɔ. 20 E kpa ngmlaa kɛ tsɛ Yehowa ke: “Oo Yehowa ye Mawu, anɛ o gbe yalɔyo nɛ i ba to lɛ ɔ binyumu ɔ, konɛ o kɛ haomi nɛ ba e nɔ lo?” 21 Kɛkɛ nɛ e kpa e mi, nɛ e bu jokuɛ ɔ nɔ si etɛ, nɛ e kpa ngmlaa kɛ tsɛ Yehowa ke: “Oo Yehowa ye Mawu, i kpa mo pɛɛ, ha nɛ jokuɛ ɔ wami* nɛ kpale kɛ ba e mi.” 22 Yehowa bu Eliya ní bimi ɔ tue, nɛ jokuɛ ɔ wami* kpale kɛ ba e mi, nɛ e te si.* 23 Eliya ngɔ jokuɛ ɔ nɛ e kɛ lɛ kple si kɛ je hiɔwe tsu ɔ mi kɛ ba we ɔ mi, nɛ e ngɔ lɛ kɛ ba ha e nyɛ ɔ; nɛ Eliya de ke: “Hyɛ, o binyumu ɔ ngɛ wami mi.” 24 Kɛkɛ nɛ yo ɔ de Eliya ke: “Kpaako i na kaa Mawu nɔmlɔ ji mo niinɛ, nɛ Yehowa munyu nɛ o tuɔ ɔ ji anɔkuale.”
18 Be komɛ a se ngɛ jeha etɛne ɔ mi ɔ, Yehowa de Eliya ke: “Yaa nɛ o kɛ o he ya tsɔɔ Ahab, nɛ ma ha hiɔmi maa nɛ kɛ pue zugba a nɔ.” 2 Lɔ ɔ he ɔ, Eliya ya konɛ e kɛ e he ya tsɔɔ Ahab be mi nɛ hwɔ ɔ nya wa wawɛɛ ngɛ Samaria a.
3 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Ahab tsɛ Obadia, nɔ nɛ hyɛɛ we ɔ nɔ ɔ. (Obadia ji nɔ ko nɛ yeɔ Yehowa gbeye wawɛɛ, 4 nɛ benɛ Yezebel ngɛ Yehowa gbali ɔmɛ a hɛ mi kpatae ɔ,* Obadia ngɔ gbali 100 kɛ ya laa ngɛ tɛ puɔhi a mi. E ngɔ 50 kɛ ya laa ngɛ tɛ puɔ kake mi, nɛ e ngɔ 50 hu kɛ laa ngɛ tɛ puɔ kpa mi, nɛ e haa mɛ niye ní kɛ nyu.) 5 Nɛ Ahab de Obadia ke: “Yaa kpa zugba a nɔ tsuo, yaa nyu hɛngmɛ ɔmɛ a he, kɛ dɔgba amɛ* tsuo a mi. Eko ɔ, wa ma ná nga nɛ hiɛ bɔ nɛ sa kɛ baa okpɔngɔ ɔmɛ, kɛ teji okpɔngɔ ɔmɛ a yi, konɛ wa lohwe ɔmɛ tsuo nɛ a ko gbo.” 6 Lɔ ɔ he ɔ, a gba zugba a nɛ a ma ya kpa nɔ ɔ kɛ ha a he. Ahab gu he kake, nɛ Obadia hu gu he kake.
7 Benɛ Obadia ngɛ blɔ nɔ kɛ yaa a, Eliya ba konɛ e kɛ lɛ nɛ ba kpe. Amlɔ nɔuu ɔ, Obadia yo lɛ, nɛ e kɛ e hɛ mi bu si, nɛ e bi lɛ ke: “Ye nyɔmtsɛ Eliya ji nɛ ɔ lo?” 8 E he nɔ ke: “Ee, imi. Yaa nɛ o ya de o nyɔmtsɛ ɔ ke: ‘Eliya ngɛ hiɛ ɔ.’” 9 Se Obadia bi lɛ ke: “Mɛni yayami i pee loko e sa nɛ o ngɔ imi o sɔmɔlɔ ɔ kɛ wo Ahab dɛ nɛ e gbe mi ɔ? 10 Be abɔ nɛ Yehowa o Mawu ɔ ngɛ nɛ ɔ, ma ko ma ko, kɛ matsɛ yemi ko matsɛ yemi ko be nɛ ye nyɔmtsɛ ɔ tsɔɛ kɛ yɛ mi kaa a ya hla mo. Benɛ a de ke, ‘E be hiɛ ɔ,’ e ha nɛ matsɛ yemi ɔ kɛ ma a kã kita kaa a nɛ mo. 11 Amlɔ nɛ ɔ, o ngɛ dee ke: ‘Yaa nɛ o ya de o nyɔmtsɛ ɔ ke: “Eliya ngɛ hiɛ ɔ.”’ 12 Ke i je o he ɔ, Yehowa mumi ɔ maa ngɔ mo kɛ ho he ko ya nɛ́ i be lejɛ ɔ lee, nɛ ke i ya de Ahab, nɛ e nɛ mo ɔ, kokooko ɔ, e maa gbe mi. Pohu kɛ je o sɔmɔlɔ ɔ nihe mi tɔɔ nɛ e yeɔ Yehowa gbeye. 13 Anɛ a de we ye nyɔmtsɛ ɔ nɔ́ nɛ i pee benɛ Yezebel ngɛ Yehowa gbali ɔmɛ gbee ɔ lo? A de we lɛ bɔ nɛ i ngɔ Yehowa gbali 100 kɛ ya laa ngɛ tɛ puɔhi a mi, 50 ngɛ tɛ puɔ kake mi, kɛ 50 hu ngɛ tɛ puɔ kpa mi nɛ i haa mɛ niye ní kɛ nyu ɔ lo? 14 Amlɔ nɛ ɔ, o ngɛ mi dee ke, ‘Yaa nɛ o ya de o nyɔmtsɛ ɔ ke: “Eliya ngɛ hiɛ ɔ.”’ Se ke e ba nɛ mo ɔ, kokooko ɔ, e maa gbe mi.” 15 Se Eliya de ke: “Be abɔ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ, nɔ nɛ i sɔmɔɔ lɛ* ɔ ngɛ nɛ ɔ, mwɔnɛ ɔ, ma ngɔ ye he kɛ tsɔɔ Ahab.”
16 Lɔ ɔ he ɔ, Obadia ho, nɛ e kɛ Ahab ya kpe, nɛ e de lɛ, nɛ Ahab ho konɛ e kɛ Eliya nɛ ya kpe.
17 Benɛ Ahab na Eliya pɛ ɔ, Ahab bi lɛ ke: “Mo nɛ́ o ngɔ haomi ngua kɛ ba Israel nɔ ɔ,* tse mo ji nɛ ɔ?”
18 Nɛ Eliya de lɛ ke: “I kɛ haomi bɛ Israel nɔ, mo kɛ o tsɛ we ɔ mohu lɛ nyɛ ngɔ haomi kɛ ba Israel nɔ kɛ gu Yehowa kita amɛ nɛ nyɛ kua, kɛ Baal amagahi a se nɛ nyɛ ya ngɛ nyɛɛe ɔ nɔ. 19 Amlɔ nɛ ɔ, mo tsɛ Israel tsuo kɛ ba ye ngɔ ngɛ Karmel Yoku ɔ nɔ, nɛ́ o tsɛ Baal gbali 450 ɔmɛ, kɛ wɔ tso* ɔ he gbali 400 ɔmɛ nɛ a yeɔ ní ngɛ Yezebel okplɔɔ ɔ he ɔ hu kɛ ba.” 20 Lɔ ɔ he ɔ, Ahab ngɔ sɛ gbi kɛ ya ha Israelbi ɔmɛ tsuo, nɛ e bua gbali ɔmɛ a nya ngɛ Karmel Yoku ɔ nɔ.
21 Kɛkɛ nɛ Eliya su ni ɔmɛ tsuo a he, nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ yi mi maa hi nyɛ enyɔɔnyɔ pee kɛ yaa si mɛni be?* Ke Yehowa ji anɔkuale Mawu ɔ, nyɛɛ nyɛɛ e se; nɛ ke Baal hu ɔ, nyɛɛ nyɛɛ e se!” Se ni ɔmɛ ha we lɛ heto. 22 Lɔ ɔ se ɔ, Eliya de ni ɔmɛ ke: “Imi pɛ ji Yehowa gbalɔ nɛ piɛ, se Baal gbali ɔmɛ a yibɔ ji nyumuhi 450. 23 Ha nɛ a ha wɔ na ku wayoo enyɔ, nɛ o ha nɛ a ngɔ na ku wayoo ɔ kake nɛ a poo e mi kpɔ nya kpɔ nya kɛ pue lɛ́ nɔ, se a ko wo sisi la. Imi hu ma gbe na ku wayoo ɔ kake, nɛ ma ngɔ kɛ fɔ lɛ́ ɔ nɔ, se i be sisi la woe. 24 Lɔ ɔ se ɔ, nyɛ tsɛ nyɛ mawu ɔ biɛ, nɛ imi hu ma tsɛ Yehowa biɛ. Mawu nɛ ma ha nɛ la maa ba a, lɛ ji anɔkuale Mawu ɔ nɛ.” Nɛ ni ɔmɛ tsuo he nɔ ke: “Nɔ́ nɛ o de ɔ hi.”
25 Jehanɛ ɔ, Eliya de Baal gbali ɔmɛ ke: “Nyɛ kekle nyɛɛ hla na ku wayoo ɔ kake nɛ nyɛɛ gbe, ejakaa nyɛ lɛ nyɛ he hiɛ. Lɔ ɔ se ɔ, nyɛ tsɛ nyɛ mawu ɔ biɛ, se nyɛ ko wo afɔle ɔ sisi la.” 26 Lɔ ɔ he ɔ, a ngɔ na ku wayoo nɛ a kɛ ha mɛ ɔ, nɛ a gbe, nɛ a ya nɔ nɛ a tsɛ Baal biɛ kɛ je mɔtu kɛ ya si piani, nɛ a de ke: “Baal lee, mo he nɔ oo!” Se gbi ko pɛ́, nɛ nɔ ko hu he we nɔ. A ya nɔ nɛ a tuu kɛ bɔle afɔle sami latɛ ɔ nɛ a ma a. 27 Maa pee piani ɔ, Eliya bɔni a he fɛu yemi, nɛ e de ke: “Nyɛ wo nyɛ gbi nɔ kɛ tsɛ lɛ! Tse mawu ji lɛ! Eko ɔ, e ngɛ e yi mi susue wawɛɛ, aloo e ho nane nɔ ya.* Aloo eko ɔ, e hwɔ mahe, nɛ e he maa hia nɛ nɔ ko nɛ tsɛ̃ɛ lɛ!” 28 A kpa ngmlaa kɛ tsɛ lɛ, nɛ a kɛ hahi kɛ akplɔhi poo a he kaa bɔ nɛ a kusumi ji ɔ, kɛ ya si be nɛ muɔ bɔni bemi ngɛ a he tsuo. 29 Piani ba be, nɛ a ya nɔ nɛ a pee a ní basabasa* hluu kɛ ya si be nɛ a sãã gbɔkuɛ ngma afɔle ɔ, se gbi ko pɛ́, nɛ nɔ ko hu he we nɔ; nɔ ko bui tue.
30 Be saii mi ɔ, Eliya de ni ɔmɛ tsuo ke: “Nyɛɛ su ye he.” Lɔ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ tsuo su e he. Kɛkɛ nɛ e dla Yehowa bɔ sami latɛ ɔ nɛ a hule lɛ pue si ɔ. 31 Lɔ ɔ se ɔ, Eliya ngɔ tɛ 12 ngɛ Yakob, nɔ nɛ Yehowa de lɛ ke: “A ma tsɛ mo ke Israel” ɔ binyumu ɔmɛ a wɛtso ɔmɛ a yibɔ nya. 32 E ngɔ tɛ ɔmɛ kɛ ma afɔle sami latɛ ngɛ Yehowa biɛ mi. Lɔ ɔ se ɔ, e tsua muɔ kɛ bɔle afɔle sami latɛ ɔ kɛ kpe. Muɔ ɔ mi blimi ngɛ kaa he ko nɛ a ma nyɛ ma du wu nɛ e hiɛmi maa su seah* enyɔ ngɛ. 33 Lɔ ɔ se ɔ, e to lɛ́ ɔ, nɛ e poo na ku wayoo ɔ mi kpɔ nya kpɔ nya kɛ pue lɛ́ ɔ nɔ. Jehanɛ ɔ, e de ke: “Nyɛɛ wo buɛ nguanguahi eywiɛ a mi nyu tɔtɔɔtɔ, nɛ nyɛ ba plɛ kɛ pue sami afɔle ɔ kɛ lɛ́ ɔ nɔ.” 34 Kɛkɛ nɛ e de ke: “Nyɛɛ pee jã ekohu.” Nɛ a pee jã ekohu. E kpale de ke: “Nyɛɛ pee jã si etɛne.” Nɛ a pee jã si etɛne. 35 Nɛ nyu ɔ nyɛɛ kɛ bɔle afɔle sami latɛ ɔ he tsuo kɛ kpe, nɛ e wo muɔ ɔ hu mi nyu nɛ e hyi tɔtɔɔtɔ.
36 Maa pee gbɔkuɛ ngma afɔle sami be ɔ, gbalɔ Eliya hɛ lɛ kɛ su afɔle sami latɛ ɔ he, nɛ e de ke: “Oo Yehowa, Abraham, Isak, kɛ Israel a Mawu, mwɔnɛ ɔ, mo ha nɛ a le kaa mo ji Mawu ngɛ Israel, nɛ o sɔmɔlɔ ji mi, nɛ o munyu nya nɛ i pee ní nɛ ɔmɛ tsuo ngɛ. 37 Mo he mi nɔ, Oo Yehowa! Mo he mi nɔ konɛ nimli nɛ ɔmɛ nɛ a ná nɛ a le kaa mo Yehowa a, mo ji anɔkuale Mawu ɔ nɛ, nɛ o ngɛ a tsui dɔe kɛ ba o ngɔ ekohu.”
38 Kɛkɛ nɛ Yehowa ha nɛ la je hiɔwe kɛ ba sã sami afɔle ɔ, lɛ́ ɔ, tɛ ɔmɛ, kɛ zu ɔ, nɛ e mii nyu ɔ ngɛ muɔ ɔ mi. 39 Benɛ ni ɔmɛ tsuo na nɔ́ nɛ ɔ, oya nɔuu nɛ a kɛ a hɛ mi bu si nɛ a de ke: “Yehowa ji anɔkuale Mawu ɔ nɛ! Yehowa ji anɔkuale Mawu ɔ nɛ!” 40 Kɛkɛ nɛ Eliya de mɛ ke: “Nyɛɛ nuu Baal gbali ɔmɛ!” Nyɛ ko ha nɛ a ti nɔ kake ngmelu po nɛ tu fo!” Oya nɔuu nɛ a nuu mɛ, nɛ Eliya kɛ mɛ kple kɛ ho Kishon pa a* nya ya, nɛ e ya gbe mɛ ngɛ lejɛ ɔ.
41 Jehanɛ ɔ, Eliya de Ahab ke: “Kuɔɔ kɛ ho nɛ o ya ye ní nɛ o nu ní, ejakaa i nu hiɔmi ngua ko he.” 42 Lɔ ɔ he ɔ, Ahab kuɔ kɛ ho konɛ e ya ye ní nɛ e nu ní, nɛ Eliya hu kuɔ kɛ ho Karmel Yoku ɔ yi mi ya, nɛ e ya kplã si ngɛ zugba, nɛ e kɛ e hɛ mi hɔ e nakutso kpɛ. 43 Kɛkɛ nɛ Eliya de e tsɔlɔ ɔ ke: “I kpa mo pɛɛ, kuɔɔ kɛ ho nɛ o ya hyɛ wo mi blɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, e kuɔ kɛ ho, nɛ e ya hyɛ, nɛ e de ke: “I nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko.” Eliya de lɛ si kpaago ke, “Kpale kɛ ya.” 44 Si kpaagone ɔ nɔ ɔ, e tsɔlɔ ɔ de lɛ ke: “Hyɛ! I na bɔku nyafii ko kaa nɔmlɔ nine nɛ te si kɛ je wo ɔ mi kɛ yaa hiɔwe.” Kɛkɛ nɛ Eliya de lɛ ke: “Yaa nɛ o ya de Ahab ke, ‘Moo fĩ zugba lɛ ɔ kɛ wo okpɔngɔ ɔmɛ a he! Mo kple kɛ ho konɛ hiɔmi ɔ nɛ ko tsi o nya!’” 45 E kɛ we kulaa nɛ bɔku ha nɛ hiɔwe yu tuu, kɔɔhiɔ fia, nɛ hiɔmi nɛ wawɛɛ; loloolo ɔ, Ahab ngɛ e zugba lɛ ɔ mi kɛ yaa Yezreel. 46 Se Yehowa nine ha Eliya he wami, nɛ Eliya fĩ e tade ɔ kɛ wo e mlɛ mi, nɛ e tu fo kɛ ya be Ahab he kɛ ho Yezreel ya tɔɔ.
19 Lɔ ɔ se ɔ, Ahab bɔ Yezebel níhi tsuo nɛ Eliya pee, kɛ bɔ nɛ e kɛ klaate gbe gbali ɔmɛ tsuo ha a. 2 Kɛkɛ nɛ Yezebel tsɔ nɛ a kɛ sɛ gbi ya ha Eliya ke: “Ke e ke e suu hwɔɔ be nɛ ɔ mi, nɛ i pee we mo kaa bɔ nɛ o pee gbali ɔmɛ ɔ,* lɛɛ mawu ɔmɛ kɛ mi nɛ ye nɛ a kɛ mi nɛ ye wawɛɛ nitsɛ!” 3 Enɛ ɔ ha nɛ e ye gbeye, lɔ ɔ he ɔ, e te si, nɛ e tu fo konɛ e yi nɛ ná wami.* E ba Yuda ma nɛ ji Beersheba a mi, nɛ e ba je e tsɔlɔ ɔ he ngɛ lejɛ ɔ. 4 E nyɛɛ ligbi kake kɛ ya nga a nɔ, nɛ e ya hi si ngɛ nga nɔ tso ko sisi, nɛ e bi ke á ha nɛ e gbo.* E de ke: “E hiɛ! Oo Yehowa, jehanɛ ɔ, moo gbe mi,* ejakaa i hí pi ye nɛmɛ ɔmɛ.”
5 Kɛkɛ nɛ e hwɔ si ngɛ nga nɔ tso ɔ sisi, nɛ mahe nɔ e nɔ. Se tlukaa a, bɔfo ko ta e he, nɛ e de lɛ ke: “Tee si nɛ o ye ní.” 6 Benɛ e hyɛ ɔ, e na abolo lokotoo ko ngɛ tɛhi nɛ a dɔ la nɔ, kɛ nyu kɛ kplu ngɛ e yi tetle mi. E ye ní ɔ, nɛ e nu nyu ɔ, nɛ e kpale hwɔ si. 7 Pee se ɔ, Yehowa bɔfo ɔ kpale kɛ ba si enyɔne, nɛ e ba ta e he, nɛ e de lɛ ke: “Tee si nɛ o ye ní, ejakaa blɔ hiami ɔ he maa wa ha mo tsɔ.” 8 Lɔ ɔ he ɔ, e te si, nɛ e ye ní, nɛ e nu nyu, nɛ jamɛ a niye ní ɔ ha lɛ he wami, nɛ e nyɛɛ nyɔnyɔɔnyɔ kɛ piapiaapia ligbi 40 kɛ ya si be nɛ e ya su Horeb, anɔkuale Mawu ɔ yoku ɔ nɔ.
9 E ya sɛ tɛ puɔ ko mi ngɛ lejɛ ɔ, nɛ e hwɔ lejɛ ɔ jamɛ a nyɔ ɔ mi; nɛ hyɛ! Yehowa bi lɛ ke: “Eliya, mɛni o ngɛ pee ngɛ hiɛ ɔ?” 10 Nɛ Eliya de ke: “I sɔmɔ Yehowa Mawu tabohiatsɛ ɔ kɛ kã wawɛɛ nitsɛ; ejakaa Israelbi ɔmɛ yi o somi ɔ nɔ, o we afɔle sami latɛ ɔmɛ hu, a hule mɛ, nɛ o gbali ɔmɛ hu, a kɛ klaate gbe mɛ, nɛ imi nɔ kake too pɛ lɛ i piɛ. Amlɔ nɛ ɔ, a ngɛ hlae nɛ a gbe mi.”* 11 Se e de Eliya ke: “Jee kpo nɛ o ya da si ngɛ yoku ɔ nɔ ngɛ Yehowa hɛ mi.” Nɛ hyɛ! Yehowa ba be, nɛ kɔɔhiɔ ngua ko fia, nɛ e gba yokuhi kɛ tɛ sahi a mi ngɛ Yehowa hɛ mi, se Yehowa be kɔɔhiɔ ɔ mi. Benɛ kɔɔhiɔ ɔ kpa fiami ɔ, zugba mimiɛ, se Yehowa be zugba mimiɛmi ɔ mi. 12 Zugba mimiɛmi ɔ se ɔ, la ba, se Yehowa be la a mi. Ngɛ la a se ɔ, gbi ko nɛ he jɔ pɛ blɛuu. 13 Benɛ Eliya nu gbi ɔ, e ngɔ e tade* ɔ kɛ ha e hɛ mi, nɛ e je kpo, nɛ e ya da si ngɛ tɛ puɔ ɔ nya. Kɛkɛ nɛ gbi ɔ bi lɛ ke: “Eliya, mɛni o ngɛ pee ngɛ hiɛ ɔ?” 14 Nɛ Eliya de ke: “I sɔmɔ Yehowa Mawu tabohiatsɛ ɔ kɛ kã wawɛɛ nitsɛ; ejakaa Israelbi ɔmɛ yi o somi ɔ nɔ, o we afɔle sami latɛ ɔmɛ hu, a hule mɛ, nɛ o gbali ɔmɛ hu, a kɛ klaate gbe mɛ, nɛ imi nɔ kake too pɛ lɛ i piɛ. Amlɔ nɛ ɔ, a ngɛ hlae nɛ a gbe mi.”*
15 Yehowa de lɛ ke: “Moo kpale o se nɛ o ho Damasko nga a nɔ ya. Ke o su lejɛ ɔ, moo pɔ Hazael nu kaa Siria nɔ matsɛ. 16 Nɛ o pɔ Nimshi bibinyumu Yehu nu kaa Israel nɔ matsɛ, nɛ́ o pɔ Elisha,* Shafat binyumu ɔ nɛ e je Abel Mehola a hu nu kaa gbalɔ konɛ e ba ye o se. 17 Nɔ nɛ maa tu Hazael klaate nya fo ɔ, Yehu maa gbe lɛ; nɛ nɔ nɛ maa tu Yehu klaate nya fo ɔ, Elisha maa gbe lɛ. 18 Nɛ loloolo ɔ, i ngɛ nihi 7,000 ngɛ Israel nɛ mɛ tsuo a kplã we si ngɛ a nakutso nya kɛ ha we Baal, nɛ a fĩɔ we e nya he.”
19 Lɔ ɔ he ɔ, Eliya je lejɛ ɔ kɛ ho, nɛ e ya na Elisha nɛ ji Shafat binyumu ɔ nɛ́ na ku blablɛ 12 ngɛ e hɛ mi nɛ e kɛ mɛ ngɛ ngmɔ hue, nɛ e kɛ nyɔngma kɛ enyɔne ɔ ngɛ nyɛɛe. Lɔ ɔ he ɔ, Eliya ya e ngɔ, nɛ e fɔ e tade* ɔ kɛ fɔ e nɔ. 20 Kɛkɛ nɛ Elisha je na ku ɔmɛ a he, nɛ e tu fo kɛ nyɛɛ Eliya se, nɛ e de lɛ ke: “I kpa mo pɛɛ, ha nɛ ma ya fĩɔ ye tsɛ kɛ ye nyɛ a nya he. Kɛkɛ ɔ, ma ba nyɛɛ o se.” Eliya de lɛ ke: “Moo ya, kpale kɛ ho, mɛni i pee kɛ tsi o nya?” 21 Lɔ ɔ he ɔ, e kpale e se, nɛ e ya ngɔ na ku blablɛ ɔ kake nɛ e kɛ sã afɔle, nɛ e ngɔ níhi nɛ ngɛ na ku ɔmɛ a he nɛ a kɛ ngɛ hue ɔ kɛ hoo na ku ɔmɛ a lo ɔ, nɛ e kɛ ha ni ɔmɛ, nɛ a ye. Lɔ ɔ se ɔ, e te si, nɛ e nyɛɛ Eliya se, nɛ e bɔni lɛ sɔmɔmi.
20 Jehanɛ ɔ, Siria Matsɛ Benhadad bua e tabo ɔ tsuo nya kɛ piɛɛ matsɛmɛ 32 kpa komɛ kɛ a we okpɔngɔhi kɛ a zugba lɛhi a he; e kuɔ kɛ ho nɛ e ya sa Samaria ma a yi, nɛ e hwu kɛ si ma a. 2 Lɔ ɔ se ɔ, e tsɔ tsɔli kɛ ya Israel Matsɛ Ahab ngɔ ngɛ ma a mi, nɛ e de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ Benhadad ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, 3 ‘O sika hiɔ kɛ o sika tsu ɔ, ye níhi, nɛ o yi ɔmɛ kɛ o binyumu ɔmɛ a kpɛti ni kpakpahi pe kulaa a hu ye níhi.’” 4 Kɛkɛ nɛ Israel matsɛ ɔ de ke: “Kaa bɔ nɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ de ɔ, o nɔ́ ji mi, nɛ níhi tsuo nɛ i ngɛ ɔ hu, o níhi.”
5 Pee se ɔ, tsɔli ɔmɛ kpale kɛ ba, nɛ a ba de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ Benhadad ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘I tsɔ nɛ́ a kɛ sɛ gbi nɛ ɔ ba ha mo: “O ma ha mi o sika hiɔ, o sika tsu, o yi ɔmɛ, kɛ o binyumu ɔmɛ.” 6 Se hwɔɔ maa pee be nɛ ɔ mi ɔ, ma tsɔ ye sɔmɔli ɔmɛ kɛ ba o ngɔ, nɛ a ma ba kpa o we ɔ mi, kɛ o sɔmɔli ɔmɛ a we ɔmɛ a mi saminya, nɛ a maa ngɔ o níhi nɛ a he jua wa a tsuo kɛ je.’”
7 Kɛkɛ nɛ Israel matsɛ ɔ tsɛ nikɔtɔmahi tsuo nɛ a ngɛ ma a mi ɔ, nɛ e de mɛ ke: “I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛɛ hyɛ, nyumu nɛ ɔ ma e juɛmi nya si kaa e kɛ haomi maa ba wa nɔ, ejakaa e bi konɛ ma ngɔ ye yi ɔmɛ, ye binyumu ɔmɛ, ye sika hiɔ, kɛ ye sika tsu kɛ ha lɛ, nɛ i kua we.” 8 Nɛ nikɔtɔma amɛ tsuo kɛ ni ɔmɛ tsuo de lɛ ke: “Koo bu tue, nɛ koo kplɛɛ.” 9 Lɔ ɔ he ɔ, e de Benhadad tsɔli ɔmɛ ke: “Nyɛ ya de ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ ke, ‘Níhi tsuo nɛ o sɛ hlami bi ngɛ o sɔmɔlɔ ɔ dɛ ɔ, ma pee, se enɛ ɔ lɛɛ, i be nyɛe ma pee.’” Kɛkɛ nɛ tsɔli ɔmɛ pue nɔ kɛ ho, nɛ a ya bɔ lɛ amaniɛ.
10 Jehanɛ ɔ, Benhadad tsɔ nɛ a kɛ sɛ gbi nɛ ɔ ya ha lɛ ke: “Ke zu nɛ ngɛ Samaria a hiɛ bɔ nɛ ke i ha nihi nɛ a nyɛɛ ye se ɔ, nɔ fɛɛ nɔ ma ná dɛ kɔkɔ kake ɔ, lɛɛ mawu ɔmɛ kɛ mi nɛ ye, nɛ́ a kɛ mi nɛ ye wawɛɛ nitsɛ!” 11 Israel matsɛ ɔ he nɔ nɛ e de ke: “Nyɛ ya de lɛ ke, ‘Nɔ nɛ ngɛ e ta hwumi tade woe ɔ nɛ ko fĩa kaa nɔ nɛ ngɛ e ta hwumi tade jee ɔ.’” 12 Benɛ Benhadad kɛ matsɛmɛ ɔmɛ ngɛ ní nue ngɛ a bo tsuhi a mi nɛ e nu munyu nɛ ɔ, oya nɔuu nɛ e de e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Nyɛ dla nyɛ he konɛ nyɛ ya tua ma a!” Lɔ ɔ he ɔ, a dla a he konɛ a ya tua ma a.
13 Se gbalɔ ko ya Israel Matsɛ Ahab ngɔ, nɛ e ya de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘Anɛ o ngɛ nimli babauu nɛ ɔ tsuo hyɛe lo? Hyɛ, i ngɔ mɛ kɛ ngɛ o dɛ woe mwɔnɛ ɔ, kɛkɛ ɔ, o maa le kaa imi ji Yehowa.’” 14 Ahab bi lɛ ke: “Kɛ gu mɛnɔ nɔ?” nɛ gbalɔ ɔ de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘Kɛ gu kpokpa amɛ* a mi nikɔtɔma amɛ a tsɔli ɔmɛ a nɔ.’” Lɔ ɔ he ɔ, Ahab bi ke: “Mɛnɔ maa je ta a sisi?” nɛ gbalɔ ɔ de lɛ ke: “Mo!”
15 Kɛkɛ nɛ Ahab kane kpokpa amɛ a mi nikɔtɔma amɛ a tsɔli ɔmɛ, nɛ a yibɔ ji 232; lɔ ɔ se ɔ, e kane Israel nyumu ɔmɛ tsuo, nɛ a yibɔ ji 7,000. 16 A je kpo kɛ ho piani katakata benɛ Benhadad kɛ matsɛmɛ 32 nɛ a yeɔ bua lɛ ɔ nu dã nɛ a de ngɛ a bo tsu ɔmɛ a mi ɔ. 17 Benɛ kpokpa amɛ a mi nikɔtɔma amɛ a tsɔli ɔmɛ je kpo kɛ ba kekle ɔ, oya nɔuu nɛ Benhadad tsɔ tsɔli. A ba de lɛ ke: “Nyumuhi je Samaria kɛ ba.” 18 Kɛkɛ nɛ e de ke: “Ke tue mi jɔmi he je nɛ a ba ngɛ ɔ, nyɛɛ nuu mɛ hɛ ngmengmle; nɛ ke ta he je nɛ a ba ngɛ hu ɔ, loloolo ɔ, nyɛɛ nuu mɛ hɛ ngmengmle.” 19 Se benɛ ni ɔmɛ, nɛ ji kpokpa amɛ a mi nikɔtɔma amɛ a tsɔli ɔmɛ kɛ ta buli nɛ a nyɛɛ a se ɔ je kpo ngɛ ma a mi kɛ ba a, 20 a ti nɔ fɛɛ nɔ gbe nɔ nɛ e kɛ kpe ɔ. Kɛkɛ nɛ Siriabi ɔmɛ tu fo, nɛ Israelbi ɔmɛ fiee a se, se Siria Matsɛ Benhadad hi okpɔngɔ nɔ, nɛ e kɛ okpɔngɔ nɔ hili ɔmɛ a ti ni komɛ tu fo. 21 Se Israel matsɛ ɔ je kpo, nɛ e ya nɔ nɛ e fiaa okpɔngɔ nɔ hili ɔmɛ kɛ zugba lɛ mi hili ɔmɛ ní, nɛ e ye Siriabi ɔmɛ a nɔ kunimi wawɛɛ nitsɛ.*
22 Pee se ɔ, gbalɔ ɔ ba Israel matsɛ ɔ ngɔ, nɛ e ba de lɛ ke: “Yaa nɛ o ya wo o he he wami, nɛ́ o susu nɔ́ nɛ o maa pee ɔ he, ejakaa ke jeha nɛ ma* a je sisi pɛ ɔ, Siria matsɛ ɔ maa kuɔ kɛ ba tua mo.”
23 Jehanɛ ɔ, Siria matsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ de lɛ ke: “A Mawu ɔ ji yokuhi a Mawu. Lɔ ɔ he je nɛ a ye wa nɔ kunimi ɔ nɛ. Se ke waa kɛ mɛ hwu ngɛ zugba nɛ fɔɔ si tɛtlɛɛ nɔ ɔ, wa maa ye a nɔ kunimi. 24 Jehanɛ hu ɔ, moo pee nɔ́ nɛ ɔ: Mo je matsɛmɛ ɔmɛ tsuo ngɛ a blɔ hehi nɛ o ngɔ amlaalohi kɛ to a nane mi. 25 Lɔ ɔ se ɔ, mo bua tabo ko nya* nɛ a hiɛmi maa su tabo nɛ gbo ɔ, nɛ́ o bua okpɔngɔhi kɛ zugba lɛhi hu a nya jã nɔuu. Ha nɛ waa kɛ mɛ nɛ ya hwu ngɛ zugba nɛ fɔɔ si tɛtlɛɛ nɔ, nɛ wa maa ye a nɔ kunimi kokooko.” Lɔ ɔ he ɔ, e bu a ga womi ɔ tue, nɛ e pee jã pɛpɛɛpɛ.
26 Jeha* a sisije ɔ, Benhadad bua Siriabi ɔmɛ a nya, nɛ a kuɔ kɛ ho Afek ya konɛ a kɛ Israel nɛ ya hwu ta. 27 A bua Israelbi ɔmɛ hu a nya, nɛ a ha mɛ niye ní, nɛ a je kpo kɛ ho konɛ a kɛ mɛ nɛ ya kpe. Benɛ Israelbi ɔmɛ to si ngɛ Siriabi ɔmɛ a hɛ mi ɔ, a ngɛ kaa apletsi kuu nyafinyafi enyɔ, be mi nɛ Siriabi ɔmɛ lɛɛ a hyi zugba a nɔ tsuo tɔ. 28 Kɛkɛ nɛ anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ ba Israel matsɛ ɔ ngɔ, nɛ e ba de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘Akɛnɛ Siriabi ɔmɛ de ke: “Yehowa ji yokuhi a Mawu, se pi zugba nɛ fɔɔ si tɛtlɛɛ Mawu he je ɔ,” ma ngɔ nimli babauu nɛ ɔ tsuo kɛ wo o dɛ, nɛ nyɛ ma ná maa le kaa imi ji Yehowa.’”
29 A to si, nɛ a plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ a sibi ligbi kpaago, nɛ ligbi kpaagone ɔ nɔ ɔ, ta a je sisi. Israelbi ɔmɛ gbe Siria ta buli nɛ a nyɛɛɔ nane 100,000 ligbi kake. 30 Nɛ ni nɛmɛ nɛ piɛ ɔ hu tu fo kɛ ho Afek ma a mi ya. Se nyumu ɔmɛ a kpɛti nihi 27,000 nɛ piɛ ɔ lɛɛ, gbogbo ɔ ku kɛ pue a nɔ. Benhadad hu tu fo kɛ ba ma a mi, nɛ e ya laa ngɛ se tsu ko mi.
31 Lɔ ɔ he ɔ, e sɔmɔli ɔmɛ de lɛ ke: “Hyɛ, wa nu kaa Israel we ɔ matsɛmɛ ɔmɛ ji matsɛmɛ nɛ a naa nɔ mɔbɔ.* I kpa mo pɛɛ, ha nɛ waa kɛ kpekpe nɛ mwɔ wa mlɛ mi, nɛ́ waa ngɔ kpahi kɛ fĩ wa yi, nɛ́ waa je kpo kɛ ya Israel matsɛ ɔ ngɔ. Eko ɔ, e maa baa o wami* yi.” 32 Lɔ ɔ he ɔ, a kɛ kpekpe mwɔ a mlɛ mi, nɛ a kɛ kpahi fĩ a yi, nɛ a ba Israel matsɛ ɔ ngɔ, nɛ a ba de lɛ ke: “O sɔmɔlɔ Benhadad ke, ‘I kpa mo pɛɛ, ha nɛ ma* hi wami mi.’” Israel matsɛ ɔ he nɔ ke: “Anɛ loloolo ɔ, e ngɛ wami mi lo? Ye nyɛmi ji lɛ.” 33 Nyumu ɔmɛ na enɛ ɔ kaa manye okadi, nɛ a he e munyu ɔ ye amlɔ nɔuu, lɔ ɔ he ɔ, a de ke: “Benhadad ji o nyɛmi.” Kɛkɛ nɛ Israel matsɛ ɔ de ke: “Nyɛ ya ngɔ lɛ kɛ ba.” Kɛkɛ nɛ Benhadad je kpo kɛ ho e ngɔ ya, nɛ Israel matsɛ ɔ ha nɛ e kuɔ zugba lɛ ɔ.
34 Jehanɛ ɔ, Benhadad de lɛ ke: “Mahi nɛ ye tsɛ kpɔ̃ ngɛ o tsɛ dɛ ɔ, ma kpale mɛ kɛ ha mo, nɛ o ma nyɛ maa ma jua yemi hehi* kɛ ha o he ngɛ Damasko kaa bɔ nɛ ye tsɛ pee ngɛ Samaria a.”
Ahab he nɔ ke: “Somi nɛ ɔ he ɔ, ma ngmɛɛ o he nɛ o ya.”
Lɔ ɔ he ɔ, e kɛ lɛ so, nɛ e ngmɛɛ e he, nɛ e ho.
35 Ngɛ Yehowa munyu nya a, gbali ɔmɛ a binyumu ɔmɛ* a ti nɔ kake de e nyɛmi ke: “I kpa mo pɛɛ, fiaa mi nɔ́.” Se nyumu ɔ kua lɛ nɔ́ fiami. 36 Lɔ ɔ he ɔ, e de lɛ ke: “Akɛnɛ o bui Yehowa gbi tue he je ɔ, ke o je ye ngɔ pɛ ɔ, jata ko maa gbe mo.”* Benɛ e je e ngɔ ɔ, jata ko ba tua lɛ, nɛ e gbe lɛ.
37 E na nyumu kpa, nɛ e de lɛ ke: “I kpa mo pɛɛ, fiaa mi nɔ́.” Lɔ ɔ he ɔ, nyumu ɔ fia lɛ nɔ́, nɛ e plaa lɛ.
38 Kɛkɛ nɛ gbalɔ ɔ ho, nɛ e ya mlɛ matsɛ ɔ ngɛ gbɛjegbɛ ɔ tue. E ngɔ nɔ́ kɛ fĩ e hɛ mi kɛ tsake e he konɛ a ko le e mi tso. 39 Benɛ matsɛ ɔ bee ɔ, e kpa ngmlaa kɛ de matsɛ ɔ ke: “O sɔmɔlɔ ɔ ya he nɛ ta a mi wa ngɛ ɔ, nɛ nyumu ko je ta a mi kɛ ba, nɛ e ngɔ nyumu kpa ko kɛ ba ha mi, nɛ e de mi ke, ‘Buu nyumu nɛ ɔ he. Ke e laa a, o kɛ o wami maa to e wami nane mi,* ke pi jã a, lɛɛ o maa wo sika hiɔ talɛnt* kake.’ 40 Nɛ benɛ o sɔmɔlɔ ɔ hɛ dɔ nɛ e ngɛ yae nɛ e ngɛ bae ɔ, tlukaa a, nyumu ɔ tu fo.” Israel matsɛ ɔ de lɛ ke: “Jã nɔuu nɛ a maa gbla o tue; mo nitsɛ o bua sane ɔ he.” 41 Oya nɔuu nɛ e je e hɛ mi fimi nɔ́ ɔ, nɛ Israel matsɛ ɔ yo lɛ kaa gbali ɔmɛ a ti nɔ kake. 42 E de matsɛ ɔ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘Akɛnɛ o ha nɛ nyumu nɛ i de ke á kpata e hɛ mi ɔ je o dɛ he je ɔ, o kɛ o wami maa to e wami nane mi,* nɛ a kɛ o we bi ɔmɛ maa to e we bi ɔmɛ a nane mi.’” 43 Kɛkɛ nɛ Israel matsɛ ɔ kɛ abofu kɛ aywilɛho je kɛ ho Samaria ya.
21 Ngɛ ní nɛ ɔmɛ a se ɔ, sane ko ya nɔ kɛ kɔ Nabot, Yezreelno ɔ wai ngmɔ ko he; wai ngmɔ ɔ ngɛ Yezreel ngɛ Israel Matsɛ Ahab matsɛ we ɔ kasa nya haa. 2 Ahab de Nabot ke: “Ngɔɔ o wai ngmɔ ɔ kɛ ha mi nɛ ma kɛ pee ní tsɔwi ngmɔ, ejakaa e ngɛ ye we ɔ kasa nya. Kɛkɛ ɔ, ma ha mo wai ngmɔ ko nɛ hi pe lɔ ɔ. Aloo ke o suɔ ɔ, ma ha mo e nya sika.” 3 Se Nabot de Ahab ke: “Kpaoo, ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ, e sɛ nɛ ma ngɔ ye nɛmɛ a gbosi ní ɔ kɛ ha mo.” 4 Lɔ ɔ he ɔ, Ahab kɛ abofu kɛ aywilɛho ba e we mi ngɛ heto nɛ Nabot, Yezreelno ɔ ha lɛ ke: “I be ye nɛmɛ a gbosi ní ɔ ngɔe kɛ ha mo” ɔ he je. Lɔ ɔ se ɔ, e ya hwɔ si ngɛ e sa nɔ, nɛ e plɛ e hɛ mi kɛ wo gbogbo ɔ, nɛ e kua ní yemi.
5 E yo Yezebel ba e ngɔ, nɛ e ba bi lɛ ke: “Mɛni he je nɛ o* bua jɔɛ, nɛ o kua ní yemi ɔ?” 6 E de Yezebel ke: “Ejakaa i de Nabot, Yezreelno ɔ ke, ‘Ha mi o wai ngmɔ ɔ nɛ ma ha mo sika. Aloo ke o suɔ ɔ, ha nɛ ma ha mo wai ngmɔ kpa kɛ to lɔ ɔ nane mi.’ Se e de ke, ‘I kɛ ye wai ngmɔ ɔ be mo hae.’” 7 E yo Yezebel de lɛ ke: “Anɛ pi mo nɛ o ngɛ Israel nɔ matsɛ yee lo? Tee si nɛ o ye ní, nɛ́ o bua nɛ jɔ ngɛ o tsui mi. Ma ha mo Nabot, Yezreelno ɔ wai ngmɔ ɔ.” 8 Lɔ ɔ he ɔ, Yezebel ngma sɛ womihi ngɛ Ahab biɛ mi, nɛ e ngɔ Ahab nya sɔumi nɔ́ ɔ kɛ sɔu a nya, nɛ e kɛ sɛ womi ɔmɛ mane nikɔtɔmahi kɛ odehehi nɛ a ngɛ Nabot ma a mi ɔ. 9 E ngma ngɛ sɛ womi ɔmɛ a mi ke: “Nyɛɛ fia adafi kaa a ha hwɔ, nɛ́ nyɛ ha nɛ Nabot nɛ hi si ngɛ ni ɔmɛ a hɛ mi. 10 Nɛ́ nyɛ ha nɛ yaka nimli enyɔ nɛ á hi si ngɛ e hɛ mi nɛ a po e nya, nɛ́ a de ke, ‘O gbiɛ Mawu kɛ matsɛ ɔ!’ Lɔ ɔ se ɔ, nyɛɛ ngɔ lɛ kɛ je kpo nɛ nyɛ ya fiaa lɛ tɛ nɛ e gbo.”
11 Lɔ ɔ he ɔ, nyumuhi, nɛ ji nikɔtɔmahi kɛ odehehi nɛ a ngɛ Nabot ma a mi ɔ pee kaa bɔ nɛ a ngma ngɛ sɛ womi ɔmɛ nɛ Yezebel kɛ mane mɛ ɔ mi ɔ pɛpɛɛpɛ. 12 A fia adafi kaa a ha hwɔ, nɛ a ha nɛ Nabot hi si ngɛ ni ɔmɛ a hɛ mi. 13 Kɛkɛ nɛ yaka nyumuhi enyɔ ba, nɛ a ba hi si ngɛ Nabot hɛ mi, nɛ a bɔni Nabot nya pomi ngɛ ni ɔmɛ a hɛ mi ke: “Nabot gbiɛ Mawu kɛ matsɛ ɔ!” Lɔ ɔ se ɔ, a ngɔ Nabot kɛ ho ma a se ya, nɛ a ya fiaa lɛ tɛ nɛ e gbo. 14 Jehanɛ ɔ, a tsɔ nɛ a kɛ sɛ gbi ya ha Yezebel ke: “A fiaa Nabot tɛ nɛ e gbo.”
15 Benɛ Yezebel nu kaa a fiaa Nabot tɛ nɛ e gbo ɔ, oya nɔuu nɛ e de Ahab ke: “Tee si nɛ o ya ngɔ Nabot, Yezreelno ɔ wai ngmɔ ɔ nɛ e kua juami ha mo ɔ, ejakaa Nabot be wami mi hu. E gbo.” 16 Benɛ Ahab nu kaa Nabot gbo ɔ, oya nɔuu nɛ e te si nɛ e kple kɛ ho Nabot, Yezreelno ɔ wai ngmɔ ɔ mi ya konɛ e ya ngɔ.
17 Se Yehowa kɛ sɛ gbi ha Eliya, nɛ ji Tishbe no ɔ ke: 18 “Tee si nɛ o kple kɛ ho nɛ o kɛ Israel Matsɛ Ahab nɛ ngɛ Samaria a nɛ ya kpe. O nɛ lɛ ngɛ Nabot wai ngmɔ ɔ mi; e ho lejɛ ɔ ya konɛ e ya ngɔ ngmɔ ɔ. 19 De lɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “Lɔ ɔ o gbe nyumu ko, nɛ o pa ngɔ e weto ní lo?”’* Lɔ ɔ se ɔ, de lɛ ke: ‘Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “He nɛ gbehi lɔ Nabot muɔ ngɛ ɔ, lejɛ ɔ nɔuu nɛ gbehi ma lɔ mo hu o muɔ ngɛ.”’”
20 Ahab de Eliya ke: “Ye he nyɛlɔ, o nuu mi!” Eliya he nɔ ke: “Ee, i nuu mo. ‘Akɛnɛ o fia o pɛɛ si kaa o maa pee nɔ́ yayami* ngɛ Yehowa hɛ mi he je ɔ, 21 hyɛ, ma ngɔ haomi kɛ ba o nɔ, nɛ ma bɛɛ o se nyaii, nɛ ma kpata nyumu fɛɛ nyumu* nɛ je Ahab mi ɔ hɛ mi ngɛ Israel, nihi nɛ a be yemi kɛ bualɔ nɛ a gbɔjɔ hu piɛɛ he. 22 Nɛ ma pee o we ɔ kaa Yeroboam, Nebat binyumu ɔ we ɔ, kɛ Baasha, Ahiya binyumu ɔ we ɔ, ejakaa o wo ye mi mi la, nɛ o ha nɛ Israel pee yayami.’ 23 Jehanɛ hu ɔ, Yehowa de kɛ kɔ Yezebel he ke: ‘Gbehi maa ye Yezebel ngɛ Yezreel zugba a nɔ. 24 Ahab he nɔ ko nɛ ma gbo ngɛ ma a mi ɔ, gbehi maa ye lɛ, nɛ e he nɔ ko nɛ ma gbo ngɛ nga mi ɔ, hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ maa ye lɛ. 25 Niinɛ, nɔ ko be nɛ e fia e pɛɛ si kaa e maa pee nɔ́ yayami* ngɛ Yehowa hɛ mi kaa Ahab nɛ́ e yo Yezebel tsitsɛɛ e kuɛ se ɔ. 26 E pee ní hiemi* ní nɛ pe kulaa kɛ gu wɔhi nɛ a he ngɛ tai* nɛ e ya nyɛɛ a se ɔ nɔ, kaa bɔ nɛ Amorbi ɔmɛ tsuo nɛ Yehowa fiee mɛ ngɛ Israelbi ɔmɛ a hɛ mi ɔ pee ɔ.’”
27 Benɛ Ahab nu munyu nɛ ɔmɛ pɛ ɔ, e gba e tade ɔmɛ nɛ e ha kpekpe; nɛ e ha hwɔ, nɛ e haa kpekpe kɛ hwɔɔ si, nɛ e nyɛɛɔ mɔbɔmɔbɔ. 28 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ sɛ gbi ha Eliya, nɛ ji Tishbeno ɔ ke: 29 “Anɛ o na bɔ nɛ Ahab ba e he si ngɛ ye hɛ mi ha a lo? Akɛnɛ e ba e he si ngɛ ye hɛ mi he je ɔ, i kɛ haomi ɔ be bae ngɛ e wami be mi. E binyumu ɔ yi nɔ nɛ ma ngɔ haomi ɔ kɛ ba e we ɔ nɔ.”
22 Siria kɛ Israel hi si jeha etɛ nɛ́ a hwui ta. 2 Ngɛ jeha etɛne ɔ mi ɔ, Yuda Matsɛ Yehoshafat kple kɛ ho Israel matsɛ ɔ ngɔ ya. 3 Kɛkɛ nɛ Israel matsɛ ɔ de e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Anɛ nyɛ le kaa wa ma ji Ramot Gilead lo? Se kɛ̃ ɔ, wa ngɛ wa nane si gblae kaa wa maa ngɔ wa ní ngɛ Siria matsɛ ɔ dɛ.” 4 Kɛkɛ nɛ e bi Yehoshafat ke: “O kɛ mi maa ya konɛ wa ya hwu ta ngɛ Ramot Gilead lo?” Yehoshafat ha Israel matsɛ ɔ heto ke: “Imi kɛ mo ɔ, nimli kake ji wɔ. Ye ma a, o ma, nɛ ye okpɔngɔ ɔmɛ hu, o we okpɔngɔhi.”
5 Se Yehoshafat de Israel matsɛ ɔ ke: “I kpa mo pɛɛ, mo bi Yehowa juɛmi kekle.” 6 Lɔ ɔ he ɔ, Israel matsɛ ɔ bua gbali ɔmɛ a nya, maa pee nyumuhi 400, nɛ e bi mɛ ke: “E sa nɛ ma ya nɛ i kɛ Ramot Gilead nɛ ya hwu ta, aloo e sɛ nɛ ma ya?” A de ke: “Kuɔɔ kɛ ya, nɛ Yehowa maa ngɔ ma a kɛ wo matsɛ ɔ dɛ mi.”
7 Kɛkɛ nɛ Yehoshafat de ke: “Anɛ Yehowa gbalɔ ko be hiɛ ɔ lo? Ha nɛ wa bi lɛ hulɔ.” 8 Nɛ Israel matsɛ ɔ de Yehoshafat ke: “E piɛ nyumu kake ko nɛ wa ma nyɛ ma bi Yehowa juɛmi ngɛ e ngɔ; se i sume e sane kulaa, ejakaa e gbɛ́ nɔ́ kpakpa ko ngɛ ye he gblee, nɔ́ yayami pɛ lɛ e gbaa. Lɛ ji Mikaya, Imla binyumu ɔ.” Se Yehoshafat de ke: “E sɛ nɛ matsɛ ɔ nɛ de nɔ́ ko kaa jã.”
9 Lɔ ɔ he ɔ, Israel matsɛ ɔ tsɛ matsɛ we ɔ mi nɔkɔtɔma ko, nɛ e de lɛ ke: “Yaa ngɔ Mikaya, Imla binyumu ɔ kɛ ba esɔ.” 10 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Israel matsɛ ɔ kɛ Yuda Matsɛ Yehoshafat tsuo hii si ngɛ a matsɛ sɛhi a nɔ ngɛ ngma fiaami he ɔ ngɛ Samaria agbo ɔ nya, kɛ a he matsɛ tadehi, nɛ gbali ɔmɛ tsuo ngɛ gbae ngɛ a hɛ mi. 11 Kɛkɛ nɛ Zedekia, Kenaana binyumu ɔ pee dade kolihi kɛ ha e he, nɛ e de ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘O maa ngɔ koli nɛ ɔmɛ kɛ hɛɛ* Siriabi ɔmɛ kɛ ya si be nɛ o ma kpata a hɛ mi kulaa.’” 12 Gbali kpa amɛ tsuo ngɛ gbae jã nɔuu, nɛ a ngɛ dee ke: “Kuɔɔ kɛ ya Ramot Gilead, nɛ o maa ye manye; Yehowa maa ngɔ ma a kɛ wo matsɛ ɔ dɛ mi.”
13 Lɔ ɔ he ɔ, tsɔlɔ ɔ nɛ e ya tsɛ Mikaya a de Mikaya ke: “Hyɛ! Gbali ɔmɛ tsuo a nya sɔ, nɛ a ngɛ manye munyu tue kɛ ngɛ matsɛ ɔ tsɔɔe. I kpa mo pɛɛ, ha nɛ o munyu ɔ kɛ a munyu ɔ nɛ kɔ, nɛ́ o tu manye munyu.” 14 Se Mikaya de ke: “Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa ma de mi ɔ, lɔ ɔ nɛ ma de.” 15 Kɛkɛ nɛ e ba matsɛ ɔ ngɔ, nɛ matsɛ ɔ bi lɛ ke: “Mikaya, waa ya nɛ waa kɛ Ramot Gilead nɛ ya hwu ta, aloo wa ko ya?” Oya nɔuu nɛ e ha heto ke: “Kuɔɔ kɛ ya, nɛ o maa ye manye; Yehowa maa ngɔ ma a kɛ wo matsɛ ɔ dɛ mi.” 16 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ bi lɛ ke: “Si enyɛmɛ nɛ ma kã mo kita kaa o ko de mi nɔ́ kpa ko pe anɔkuale ɔ pɛ ngɛ Yehowa biɛ mi?” 17 Enɛ ɔ he ɔ, Mikaya de ke: “I na Israelbi ɔmɛ tsuo nɛ a gbɛ fĩa yoku ɔmɛ a nɔ kaa jijɔhi nɛ a be hyɛlɔ. Yehowa de ke: ‘Nimli nɛ ɔmɛ be nyɔmtsɛ. Ha a ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ kpale e se kɛ ho e we mi ya ngɛ tue mi jɔmi mi.’”
18 Kɛkɛ nɛ Israel matsɛ ɔ de Yehoshafat ke: “Anɛ i de we mo ke, ‘E be nɔ́ kpakpa ko gbae ngɛ ye he kaa ja nɔ́ yayami pɛ’ lo?”
19 Kɛkɛ nɛ Mikaya de ke: “Enɛ ɔ he ɔ, nyɛɛ bu Yehowa munyu tue: I na Yehowa nɛ e hii si ngɛ e matsɛ sɛ ɔ nɔ, nɛ hiɔwe tabo ɔ tsuo daa si ngɛ e kasa nya, ngɛ e hiɔ nɔ kɛ e muɔ nɔ. 20 Nɛ Yehowa bi ke, ‘Mɛnɔ maa sisi Ahab konɛ e kuɔ kɛ ho nɛ e ya gbo ngɛ Ramot Gilead?’ Nɔ ko de kikɛ, nɛ nɔ ko hu de kikɛ. 21 Kɛkɛ nɛ mumi* ko je kpo nɛ e ba da si ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ e de ke: ‘Ma sisi lɛ.’ Yehowa bi lɛ ke, ‘Mɛni blɔ nɔ o maa gu kɛ pee jã?’ 22 E he nɔ ke, ‘Ma ya, nɛ ma ya ngɔ lakpa munyu kɛ wo e gbali ɔmɛ tsuo a nya.’* Lɔ ɔ he ɔ, e de lɛ ke, ‘O maa sisi lɛ niinɛ, nɛ o maa ye manye hulɔ. Yaa nɛ o ya pee jã.’ 23 Nɛ amlɔ nɛ ɔ, Yehowa ngɔ lakpa munyu* kɛ wo o gbali nɛ ɔmɛ tsuo a nya, se Yehowa de ke e kɛ haomi maa ba o nɔ.”
24 Kɛkɛ nɛ Zedekia, Kenaana binyumu ɔ su Mikaya he, nɛ e gba e tue mi ma, nɛ e bi lɛ ke: “Jije Yehowa mumi ɔ gu kɛ be ye he loko e kɛ mo ba tu munyu ɔ?” 25 Mikaya ha heto ke: “Hyɛ! Ligbi nɛ o ma ya sɛ se tsu ɔ mi nɛ o ma ya laa o he ɔ, kɛkɛ o maa na.” 26 Kɛkɛ nɛ Israel matsɛ ɔ de ke: “Nyɛɛ ngɔ Mikaya kɛ ya ha Amon, nɛ ji ma a mi nɔkɔtɔma a, kɛ Yoash, nɛ ji matsɛ ɔ binyumu ɔ. 27 Nyɛ de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ matsɛ ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛɛ wo nyumu nɛ ɔ tsu, nɛ́ nyɛ gbɔ niye ní kɛ nyu nɛ nyɛ ma ha lɛ ɔ nɔ, kɛ ya si be nɛ ma kpale kɛ ba ngɛ tue mi jɔmi mi.”’” 28 Se Mikaya de ke: “Ke o kpale kɛ ba ngɛ tue mi jɔmi mi fii, lɛɛ pi Yehowa nɛ kɛ mi tu munyu ɔ mɔ.” Lɔ ɔ se ɔ, e de hu ke: “Nyɛ tsuo nyɛ kadi.”
29 Enɛ ɔ he ɔ, Israel matsɛ ɔ kɛ Yuda Matsɛ Yehoshafat kuɔ kɛ ho Ramot Gilead ya. 30 Jehanɛ ɔ, Israel matsɛ ɔ de Yehoshafat ke: “Ma tsake ye he kɛ ya ta a konɛ a ko le ye mi tso, se moo lɛɛ, e sa nɛ o wo o matsɛ tade ɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, Israel matsɛ ɔ tsake e he konɛ a ko le e mi tso, nɛ e ho ta a ya. 31 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Siria matsɛ ɔ fã e ta zugba lɛ mi hili a nyatsɛmɛ 32 ɔ ke: “Nyɛɛ kɛ nɔ ko nɔ ko nɛ ko hwu ta, nɔmlɔ nyafii jio, nɔ ngua jio, kaa ja Israel matsɛ ɔ pɛ.” 32 Nɛ benɛ ta zugba lɛ mi hili a nyatsɛmɛ ɔmɛ na Yehoshafat ɔ, oya nɔuu nɛ a de a he ke: “Israel matsɛ ɔ tutuutu ji nɛ ɔ nɛ.” Lɔ ɔ he ɔ, a je a hɛ kɛ pi lɛ konɛ a kɛ lɛ nɛ hwu ta; nɛ Yehoshafat bɔni ngmlaa kpami kaa a ba ye bua lɛ. 33 Benɛ ta zugba lɛ mi hili a nyatsɛmɛ ɔmɛ na kaa tsa pi lɛ ji Israel matsɛ ɔ, oya nɔuu nɛ a kpale ngɛ e se.
34 Se nyumu ɔmɛ a kpɛti nɔ kake tsɛ̃ e kɛ̃ɛ̃ ɔ tlukaa,* nɛ e ya gbɔ Israel matsɛ ɔ ngɛ e dade tade ɔ nya kpemi he ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, matsɛ ɔ de e ta zugba lɛ hɛɛlɔ ɔ ke: “Mo plɛ o he nɛ o ngɔ mi kɛ je ta a nya* kɛ ho, ejakaa i plaa wawɛɛ nitsɛ.” 35 Jamɛ a ligbi ɔ tsuo ɔ, ta a mi wa wawɛɛ, nɛ a pɛtɛ matsɛ ɔ he kɛ da si ngɛ ta zugba lɛ ɔ mi, nɛ e hɛ mi tsɔɔ Siriabi ɔmɛ. Nɛ e pa a je muɔ kɛ pue ta zugba lɛ ɔ mi, nɛ gbɔkuɛ ɔ, e gbo. 36 Maa pee pu si nɔmi be ɔ, ngmlaa ko pɛ ngɛ sito he ɔ tsuo ke: “Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ho e ma mi ya! Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ho e zugba nɔ ya!” 37 Lɔ ɔ he ɔ, matsɛ ɔ gbo, nɛ a ngɔ lɛ kɛ ba Samaria; a pu matsɛ ɔ ngɛ Samaria. 38 Benɛ a fɔ ta zugba lɛ ɔ mi ngɛ Samaria taku ɔ he ɔ, gbehi ba lɔ e muɔ, nɛ tuutuu yihi du ngɛ lejɛ ɔ* kaa bɔ nɛ Yehowa de ɔ.
39 Ahab he sane nɛ piɛ kɛ níhi tsuo nɛ e pee, kɛ we* nɛ e kɛ suɔ wu ma, kɛ mahi tsuo nɛ e po ɔ, a ngma ngɛ Israel matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. 40 Lɔ ɔ se ɔ, Ahab ba gbo,* nɛ e binyumu Ahazia ba ye matsɛ ngɛ e se.
41 Yehoshafat, nɛ ji Asa binyumu ɔ bɔni Yuda nɔ matsɛ yemi ngɛ Israel Matsɛ Ahab nɔ yemi jeha eywiɛne ɔ mi. 42 Yehoshafat ye jeha 35 benɛ e bɔni matsɛ yemi ɔ, nɛ e ye nɔ jeha 25 ngɛ Yerusalem. E nyɛ biɛ ji Azuba, nɛ ji Shilhi biyo ɔ. 43 E ya nɔ nɛ e nyɛɛ ngɛ e tsɛ Asa blɔ ɔmɛ tsuo a nɔ. E gba we kɛ ji nɔ, nɛ e pee nɔ́ nɛ da ngɛ Yehowa hɛ mi. Se a je we hehi nɛ ya hiɔwe* ɔ, nɛ loloolo ɔ, ni ɔmɛ sãã afɔle, nɛ a haa nɛ afɔle sami lasuku jeɔ ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe ɔ. 44 Yehoshafat ha nɛ tue mi jɔmi hi e kɛ Israel matsɛ ɔ a kpɛti. 45 Yehoshafat he sane nɛ piɛ, he wami níhi nɛ e pee, kɛ bɔ nɛ e hwu tahi ha a, a ngma ngɛ Yuda matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi yi nɔ sane womi ɔ mi. 46 Jehanɛ hu ɔ, e je nyumuhi nɛ a poɔ tuutuu* nɛ a piɛ ngɛ e tsɛ Asa be ɔ mi ɔ tsuo kɛ je.
47 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, matsɛ ko be Edom; nɔ hyɛlɔ ko lɛ ngɛ nɔ yee kaa matsɛ.
48 Jehanɛ hu ɔ, Yehoshafat pee Tarshish melehi* konɛ a ya Ofir nɛ a ya ngɔ sika tsu kɛ ba, se mele ɔmɛ ya sui, ejakaa a ya butu ngɛ Eziongeber. 49 Jamɛ a be ɔ mi nɛ Ahazia, nɛ ji Ahab binyumu ɔ de Yehoshafat ke: “Ha nɛ ye sɔmɔli ɔmɛ nɛ́ a piɛɛ o sɔmɔli ɔmɛ a he ngɛ mele ɔmɛ a mi kɛ ya” a nɛ, se Yehoshafat kplɛɛ we.
50 Lɔ ɔ se ɔ, Yehoshafat ba gbo,* nɛ a pu lɛ kɛ piɛɛ e nɛmɛ ɔmɛ a he ngɛ e nɛnɛ David Ma a mi; nɛ e binyumu Yehoram ba ye matsɛ ngɛ e se.
51 Ahazia, nɛ ji Ahab binyumu ɔ bɔni Israel nɔ matsɛ yemi ngɛ Samaria ngɛ Yuda Matsɛ Yehoshafat nɔ yemi jeha nɛ ji 17 ɔ mi, nɛ e ye Israel nɔ jeha enyɔ. 52 Nɛ e ya nɔ nɛ e pee ní yayamihi ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ e ya wo e tsɛ kɛ e nyɛ, kɛ Yeroboam, nɛ ji Nebat binyumu ɔ nɛ́ e ha nɛ Israel pee yayami ɔ a nane. 53 E ya nɔ nɛ e sɔmɔ Baal nɛ e kplã si ha lɛ, nɛ e ya nɔ nɛ e wo Yehowa, Israel Mawu ɔ mi mi la kaa bɔ nɛ e tsɛ ɔ pee ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbihi.”
Aloo “klaa.”
Aloo “klaa.”
Aloo “ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Aloo “kpɔ̃ ye klaa.”
Aloo “teji okpɔngɔ yo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “zugba a mi gba.”
Aloo “nɛ sa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “I yaa blɔ nɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ tsuo yaa nɔ ɔ nɔ.”
Aloo “o kɛ juɛmi maa to nɔ́ he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e be bae kaa a maa po nyumu ko nɛ e je o mi nɛ ma ba hi Israel matsɛ sɛ ɔ nɔ ɔ kɛ fɔ he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Aloo “kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ligbi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kɛ a hɛ fɔ ye nɔ.”
Aloo “klaa.”
Aloo “nɛ e ma ha nɛ ye sisi bimɛ nɛ a ye matsɛ.”
Aloo “e ya tua Adoniya nɛ e gbe lɛ.”
Aloo “sisi bimɛ.”
Aloo “sisi bimɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he nɛ ya hiɔwe ngua.”
Aloo “jokuɛ nyumuyo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i li bɔ nɛ a jeɔ kpo kɛ bɔ nɛ a baa mi ha.”
Baiblo komɛ de ke, “o we bi nɛ a sane he wa.” Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o we bi nɛ a jiɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbihi fuu.”
Aloo “a klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o ligbi ɔmɛ a se maa kɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ a ye matsɛ ɔ gbeye.”
Nɛ ji Yufrate Pa a.
Kor kake peeɔ lita 220 (kwat 200). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
A ji lohwe pɛlitsɛmɛ. Blɛfo gbi mi ɔ, a tsɛɛ mɛ ke cuckoos.
Nɛ ji Yufrate Pa a pusinɔ he blɔ.
Yibɔ nɛ ɔ je kpo ngɛ womi kpo komɛ nɛ a kɛ nine ngma a kɛ Baiblo ɔ mi he kpahi nɛ sane nɛ ɔ je kpo ngɛ ɔ mi. Womi kpo komɛ nɛ a kɛ nine ngma a hu tsɔɔ kaa yibɔ ɔ ji 40,000.
Aloo “okpɔngɔ nɔ hili.”
E ji ngma henɔ ko.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “tsui nɛ mi bli.”
Aloo “lohwehi nɛ a teɔ.”
Eko ɔ, akɔtɔkuhi kɛ sinɔhi a he nɔhi kɛ lohwe tsɔwihi hu piɛɛ he.
Aloo “Hiram suɔ David.”
Kor kake peeɔ lita 220 (kwat 200). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “oliv nɛ a gbee mi nu.”
Aloo “ a ji tlomi tlooli.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Israel binyumu.”
Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B15.
Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B8.
Kɔni fã kake peeɔ sɛntimita 44.5 (intsisi 17.5). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngɛ sɔlemi we ɔ nɛ ngɛ we ɔ mi.”
Nɛ ji He Klɔuklɔu ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “we ɔ hiɔ nɔ.”
Nɛ ji we ɔ mi.
Nɛ ji He Klɔuklɔu ɔ nɛ ngɛ He Klɔuklɔu Pe Kulaa a hɛ mi ɔ.
Eko ɔ, lɔ ɔ ji tso ko nɛ a tsɛɛ ngɛ Blɛfo gbi mi ke Aleppo pine ɔ nɛ.
Nɛ ji He Klɔuklɔu Pe Kulaa a.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “we ɔ mi blɔ kɛ kpo nɔ blɔ tsuo.”
Eko ɔ, enɛ ɔ kɔɔ sinya tso ɔmɛ a peemi aloo sinya amɛ a klemi he.
Eko ɔ, enɛ ɔ kɔɔ sinya tso ɔmɛ a peemi aloo sinya amɛ a klemi he.
Enɛ ɔ kɔɔ He Klɔuklɔu ɔ he.
Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B15.
Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B15.
Aloo “matsɛ we.”
Kɔni fã kake peeɔ sɛntimita 44.5 (intsisi 17.5). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “Ablanaa.”
Aloo “Ablanaa.”
Aloo “Matsɛ we.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Asa a we ɔ.”
Aloo “brɔnz,” jã nɛ e tsɔɔ ngɛ hiɛ ɔ kɛ he kpahi nɛ e je kpo ngɛ ngɛ yi nɛ ɔ mi.
Aloo “tɔngɔtofoe.”
Nɛ ji He Klɔuklɔu ɔ.
Aloo “woyi je.”
E sisi ji, “É [nɛ ji Yehowa] Ha Nɛ E Ma Si Saminya.”
Aloo “yiti je.”
Eko ɔ, e sisi ji, “Ngɛ He Wami Mi.”
Aloo “tɔngɔtofoe.”
Aloo “kokloo.”
Maa pee sɛntimita 7.4 (intsisi 2.9). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “tɔngɔtofoe.”
Bat kake peeɔ lita 22 (galɔn 5.81). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Nɛ ji Gbahi A Sisi Himi Gbijlɔ.
Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B15.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o binyumu, nɔ nɛ maa je o se tso mi ɔ.”
Aloo “nɛ e nyɛmi ɔ gbiɛ lɛ.” Nɛ ji lakpa kita aloo kita nɛ ke nɔ ɔ yi nɔ ɔ, gbiɛmi maa ba e nɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “yiwutsotsɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ o bu dalɔ ɔ dalɔ.”
Aloo “akɛnɛ o ha nɛ a na nɔ́.”
Aloo “agãhi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “zugba nɛ ngɛ e we agbo ɔmɛ a mi.”
Aloo “nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a ma bi mo ɔ, moo bu tue.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “asafo.”
Aloo “he nɛ a guɔ kɛ yaa Hamat ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ligbi nɛ ji kpaanyɔ ɔ nɔ ɔ,” nɛ ji ligbi kpaago enyɔne ɔ nɔ jena.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “abɛ bumi nɔ́.”
Baiblo komɛ de ke “Zugba Nɛ He Be Se Nami Ko.”
Talɛnt kake peeɔ kilogram 34.2 (oz t 1,101). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “matsɛ we ɔ.”
E ji Hebri munyu nɛ e tsɔɔ nɔ́ ko nɛ a bua nya kaa kpongu.
Aloo “yo kpeemi nike ní.”
E ji Hebri munyu nɛ e tsɔɔ nɔ́ ko nɛ a bua nya kaa kpongu.
Aloo “ajohi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nɔ́ ko laa we matsɛ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “mumi ta e mi.”
Aloo “kɛ kɔ o munyuhi.”
Talɛnt kake peeɔ kilogram 34.2 (oz t 1,101). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kɛ piɛɛ níhi nɛ je Matsɛ Salomo dɛ mi kɛ ha lɛ ɔ he.”
Shekel kake peeɔ gram 11.4 (oz t 0.367). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Behi fuu ɔ, kɛ̃ɛ̃ tsɛli lɛ a hɛɛɔ tsɛ̃i nɛ ɔmɛ.
Ngɛ Hebri Ngmami ɔ mi ɔ, mina kake peeɔ gram 570 (oz t 18.35). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Ngɛ Blɛfo gbi mi ɔ, a tsɛɛ mɛ ke peacocks.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “hla kaa a maa na Salomo hɛ mi.”
Aloo “okpɔngɔ nɔ hili.”
Aloo “okpɔngɔ nɔ hili.”
Baiblo komɛ de ke “kɛ je Egipt kɛ Kue; matsɛ ɔ jua yeli ɔmɛ ya heɔ mɛ kɛ jeɔ Kue,” eko ɔ, Kilikia nɛ a ngɛ tsɔɔe ɔ nɛ.
Aloo “Nyɛɛ kɛ mɛ ko sɛ gba si himi mi.”
Aloo “e yi ɔmɛ ná e nɔ he wami.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e po nyumu fɛɛ nyumu ngɛ Edom kɛ fɔ he.”
Pi manyɛ nɛ ngɛ nɔ yee.
Baiblo komɛ de ke “po lɛ nyɔ.”
Aloo “kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “benɛ David gbe mɛ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “bɔni e nine nɔ womi kɛ si matsɛ ɔ.”
E ji Hebri munyu nɛ e tsɔɔ nɔ́ ko nɛ a bua nya kaa kpongu.
Aloo “o klaa suɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ligbi.”
Aloo “kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “bo tsuhi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “hla.”
Aloo “la zu nɛ zɔ pɔ lɛ,” nɛ ji la zu nɛ lohwehi nɛ a kɛ sãã afɔle ɔ a zɔ pɔ lɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e haa nɛ e dɛ mi hyiɔ.”
Aloo “Mo de lɛ kikɛ kɛ kikɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ fɛɛ nɔ nɛ zii zami kɛ pueɔ gbogbo he.” Hebri munyu nɛ a kɛ gbeɔ nyumuhi a he guɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma po nyumu fɛɛ nyumu nɛ je Yeroboam mi ɔ kɛ fɔ he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “maa po Yeroboam we ɔ kɛ fɔ he.”
Nɛ ji Yufrate Pa a.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbihi.”
Aloo “e kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Jami he nyumuhi tuutuu poli.”
Aloo “ní hiɔmi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “fo tuli.”
Aloo “kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
A tsɛɛ lɛ hu ke Abiya.
Aloo “kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “jami he nyumuhi tuutuu poli.”
Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ “fĩ” ngɛ tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.
Aloo “e bɔni gbogbo fiami kɛ wo Rama he.”
Aloo “nɔ ko nɛ ko je Yuda Matsɛ Asa zugba kpɔ ɔ mi kɛ ba, aloo e ya lejɛ ɔ.”
Aloo “e kpa gbogbo ɔ fiami kɛ wo Rama he.”
Aloo “kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ e nyɛɛ ngɛ Yeroboam yayami nɛ e ha nɛ Israel pee ɔ mi.”
Aloo “Baasha kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Nɛ ji Yeroboam bi ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ fɛɛ nɔ nɛ zii zami kɛ pueɔ gbogbo he.” Hebri munyu nɛ a kɛ gbeɔ nyumuhi a he guɛ.
Aloo “Baasha muɔ he lue yelɔ.”
Talɛnt kake peeɔ kilogram 34.2 (oz t 1,101). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
E sisi ji, “Shemer Wɛtso ɔ Nɔ́.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɔmtsɛ.”
Aloo “Omri kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Aloo “jami he.”
E sisi ji, “Ye Mawu Ji Yehowa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ nɛ i daa si ngɛ e hɛ mi.”
Aloo “Kerit Dɔ ɔ.”
Aloo “Kerit Dɔ ɔ.”
Aloo “mɛni sane i kɛ mo ngɛ?”
Aloo “klaa.”
Aloo “klaa.”
Aloo “e ba wami mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “gbali ɔmɛ poe kɛ fɔ he ɔ.”
Aloo “dɔ ɔmɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ nɛ i daa si ngɛ e hɛ mi.”
Aloo “Mo nɛ́ o ha nɛ a kua Israel ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Kɛ yaa si mɛni be nɛ nyɛ maa hi kpɛ̃ɛ̃e ngɛ susumi enyɔ a kpɛti?”
Baiblo komɛ de ke “e hia blɔ.”
Aloo “pee a ní kaa gbali.”
Seah kake peeɔ Lita 7.33 (kwat 6.66). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “dɔ ɔ.”
Aloo “nɛ i pee we o klaa kaa a ti nɔ fɛɛ nɔ klaa a.”
Aloo “konɛ e kɛ baa e klaa yi.”
Aloo “e klaa nɛ gbo.”
Aloo “moo ngɔ ye klaa.”
Aloo “a ngɔ ye klaa.”
Aloo “e gbalɔ tade.”
Aloo “a ngɔ ye klaa.”
E sisi ji, “Mawu Ji Yi Wami Hemi.”
Aloo “e gbalɔ tade.”
Aloo “kpokpahi nɛ a ngɛ o nɔ yemi ɔ sisi ɔ.”
Aloo “e gbe Siriabi ɔmɛ babauu.”
Nɛ ji gbiɛ be nɛ maa ba.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “moo kane tabo.”
Nɛ ji gbiɛ be.
Aloo “matsɛmɛ nɛ suɔmi nɛ a ngɛ ɔ se pui.”
Aloo “klaa.”
Aloo “ha ye klaa nɛ.”
Aloo “pee gbɛjegbɛhi.”
“Gbali ɔmɛ a binyumu ɔmɛ” ma nyɛ ma kɔ sukuu nɛ a tsɔɔ gbali ɔmɛ ní ngɛ, aloo gbali a kuu ko he.
Aloo “maa hɛ mo kɛ fɔ si.”
Aloo “o klaa maa da e klaa nane mi.”
Talɛnt kake peeɔ kilogram 34.2 (oz t 1,101). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “o klaa maa da e klaa nane mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o mumi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “pa ngɔ e níhi lo?”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o jua o he kɛ ha yayami peemi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ fɛɛ nɔ nɛ zii zami kɛ pueɔ gbogbo he.” Hebri munyu nɛ a kɛ gbeɔ nyumuhi a he guɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ ko be nɛ e jua e he kɛ ha yayami peemi.”
Aloo “ní hiɔmi.”
Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ “fĩ” ngɛ tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.
Aloo “tsitsɛɛ.”
Aloo “bɔfo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma ya pee lakpa mumi ngɛ e gbali ɔmɛ tsuo a nya.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “lakpa mumi.”
Aloo “nɛ́ e li e he be.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “sito he ɔ.”
Baiblo komɛ de ke “ngɛ he nɛ tuutuu yihi duɔ ngɛ ɔ.”
Aloo “matsɛ we.”
Aloo “Ahab kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “jami he nyumuhi tuutuu poli.”
Aloo “Yehoshafat kɛ e nɛmɛ ɔmɛ ya hwɔ.”