Hwɔɔmi Mɔ INTANƐTI NƆ NITO HE
Hwɔɔmi Mɔ
INTANƐTI NƆ NITO HE
Dangme
Ɛ
  • ã
  • á
  • ɛ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ
  • ɔ́
  • í
  • ĩ
  • BAIBLO
  • WOMIHI
  • ASAFO MI KPEHI
  • nwt Ezekiel 1:1-48:35
  • Ezekiel

Ngmami nɛ ɔ he video be amlɔ nɛ ɔ.

Wa kpa mo pɛɛ nyagba ko he je ɔ, video ɔ hí jemi.

  • Ezekiel
  • Ngmami Klɔuklɔu ɔ—Je Ehe Sisi Tsɔɔmi
Ngmami Klɔuklɔu ɔ—Je Ehe Sisi Tsɔɔmi
Ezekiel

EZEKIEL

1 Ngɛ jeha 30 ɔ we nyɔhiɔ nɛ ji eywiɛ ɔ we ligbi nɛ ji enuɔ ɔ nɔ benɛ i kɛ nihi nɛ a nuu mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a ngɛ Kebar pa a nya a, hiɔwe nya bli nɛ i na Mawu he ninahi. 2 Ngɛ nyɔhiɔ ɔ we ligbi nɛ ji enuɔ ɔ nɔ, nɛ ji jeha enuɔne ɔ mi benɛ a nu Matsɛ Yehoyakin kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a, 3 Yehowa munyu ɔ ba Osɔfo Buzi bi Ezekiel* nɔ ngɛ Kebar pa a nya ngɛ Kaldeabi ɔmɛ a zugba a nɔ. Lejɛ ɔ lɛ Yehowa nine ba e nɔ ngɛ.

4 Benɛ i ngɛ hyɛe ɔ, i na ahumi ngua ko nɛ fia kɛ je yiti je kɛ ma, nɛ la nɛ nya wa ko ngɛ kpɛe kɛ bɔle bɔku ngua ko kɛ la nɛ ngɛ kpɛe plamplam ɔ,* nɛ nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa sika tsu kɛ sika hiɔ nɛ a futu ɔ ngɛ la a mi. 5 Nɔ́ ko kaa adebɔ níhi eywiɛ nɛ wami ngɛ a mi hu ngɛ la a mi, nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ kaa nɔmlɔ adesa. 6 A ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ hɛ mi eywiɛ kɛ pɛli eywiɛ. 7 A nanewɛɛhi maa si tlɔmɔtlɔmɔ, nɛ a nane si ngɛ kaa na bi nane si, nɛ a ngɛ kpɛe hleii kaa akɔblee nɛ a sa he. 8 A ngɛ nɔmlɔ nine ngɛ a pɛli eywiɛ ɔmɛ eko fɛɛ eko sisi, nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ hɛ mi eywiɛ kɛ pɛlihi. 9 A pɛli ɔmɛ eko fɛɛ eko pi pɛli kpa nya. Ke a yaa a, a plɛ we a he; a ti nɔ fɛɛ nɔ yaa e hɛ mi tɛɛ.

10 Bɔ nɛ a hɛ mi ngɛ ha ji nɛ ɔ nɛ: A ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ nɔmlɔ hɛ mi, nɛ jata hɛ mi ngɛ hiɔ nɔ, na hɛ mi ngɛ muɔ nɔ kɛ kɔle hɛ mi ngɛ se. 11 Jã ji bɔ nɛ a hɛ mi ngɛ ɔ nɛ. A gbɛ a pɛli ɔmɛ a mi kɛ ya hiɔwe. A ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ pɛli enyɔ nɛ pi a sibi, kɛ pɛli enyɔ nɛ ha a nɔmlɔ tso ɔ he.

12 A ti nɔ fɛɛ nɔ yaa e hɛ mi tɛɛ, a yaa he fɛɛ he nɛ mumi ɔ ma kudɔ mɛ ke a ya. Ke a yaa a, a plɛ we a he. 13 Nɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ ngɛ kaa la ngu hɛuu nɛ ngɛ tsoe, nɛ nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa jatɛ nɛ ngɛ kpɛe ɔ ngɛ yae nɛ e ngɛ bae ngɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ a kpɛti, nɛ oslabai ngɛ gbae kɛ ngɛ la a mi jee. 14 Nɛ ke adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ yaa a hɛ mi jio, a yaa a se jio ɔ, e ngɛ kaa oslabai nɛ ngɛ gbae.

15 Benɛ i ngɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ hyɛe ɔ, i na tlɔɔke nane kake ngɛ zugba a nɔ ngɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi kɛ a hɛ mi eywiɛ ɔmɛ eko fɛɛ eko kasa nya. 16 Tlɔɔke nane ɔmɛ kɛ bɔ nɛ a ngɛ ha a ngɛ kpɛe kaa krisolito, nɛ eywiɛ ɔmɛ tsuo sɔ. Bɔ nɛ a pee mɛ ha a ngɛ kaa nɔ́ nɛ tlɔɔke nane kake hɔɔ si ngɛ tlɔɔke nane kake mi.* 17 Tlɔɔke nane ɔmɛ nyɛɔ gbaa kɛ yaa a kɔnya eywiɛ ɔmɛ nɛ́ a plɛ we a he ke a yaa. 18 Tlɔɔke nane ɔmɛ ya hiɔwe gojoo nɛ a ngɛ nyakpɛ wawɛɛ, nɛ hɛngmɛhi fuu bɔle nane eywiɛ ɔmɛ a he kɛ kpe. 19 Be fɛɛ be nɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ maa hia a, tlɔɔke nane ɔmɛ hu kɛ mɛ maa hia, nɛ ke adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ wo a he nɔ kɛ je zugba a nɔ ɔ, kɛkɛ tlɔɔke nane ɔmɛ hu wo a he nɔ. 20 A yaa he fɛɛ he nɛ mumi ɔ ma kudɔ mɛ ke a ya a, he fɛɛ he nɛ mumi ɔ yaa a, mɛ hu a yaa. Tlɔɔke nane ɔmɛ woɔ a he nɔ kɛ piɛɛɔ a he, ejakaa mumi nɛ ngɛ ní tsue ngɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ a nɔ ɔ* ngɛ tlɔɔke nane ɔmɛ hu a mi. 21 Ke a yaa a, ni nɛ ɔmɛ hu yaa; Ke a da si ɔ, ni nɛ ɔmɛ hu daa si; nɛ ke a wo a he nɔ kɛ je zugba a nɔ ɔ, tlɔɔke nane ɔmɛ hu woɔ a he nɔ kɛ piɛɛɔ a he, ejakaa mumi nɛ ngɛ ní tsue ngɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ a nɔ ɔ ngɛ tlɔɔke nane ɔmɛ hu a mi.

22 Nɔ́ ko tɛtlɛɛ* nɛ bli ngɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ a yi nɔ nɛ e ngɛ kpɛe kaa nyu tɛ nɛ mi tsɔ keikei. 23 A pɛli ɔmɛ daa si tlɔmɔɔ* nɛ a pi a sibi ngɛ nɔ́ tɛtlɛɛ ɔ sisi. A ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ pɛli enyɔ nɛ e kɛ haa e nɔmlɔ tso ɔ fã kake he kɛ pɛli enyɔ kpa nɛ e kɛ haa e nɔmlɔ tso ɔ fã kake hu he. 24 Benɛ i nu a pɛli ɔmɛ a pɛmi he ɔ, e ngɛ kaa nyu nɛ hia babaaba kɛ bee, aloo kaa Ope ɔ gbi. Ke a yaa a, a pɛmi ngɛ kaa tabuli nɛ a yaa ta. Ke a da si ɔ, a baa a pɛli ɔmɛ si.

25 Gbi ko pɛ kɛ je nɔ́ tɛtlɛɛ ɔ nɛ ngɛ a yi nɔ ɔ nɔ. (Ke a da si ɔ, a baa a pɛli ɔmɛ si.) 26 Nɔ́ ko nɛ́ ngɛ kaa safiro tɛ ngɛ nɔ́ tɛtlɛɛ ɔ nɛ ngɛ a yi nɔ ɔ nɔ, nɛ e ngɛ kaa matsɛ sɛ. Nɛ nɔ ko nɛ e ngɛ kaa nɔmlɔ adesa a hii si ngɛ matsɛ sɛ ɔ nɔ. 27 I na nɔ́ ko nɛ́ ngɛ kpɛe kaa sika tsu kɛ sika hiɔ nɛ futu, nɛ́ ngɛ kaa la nɛ ngɛ kpɛe kɛ je he nɛ ngɛ kaa e mlɛmi kɛ kuɔ ɔ; nɛ kɛ je e mlɛmi kɛ kple ɔ, i na nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa la. E he tsuo ngɛ kpɛe kɛ bɔle si 28 kaa alale ngɛ bɔku mi ngɛ hiɔmi nɛmi ligbi nɔ. Jã ji bɔ nɛ la nɛ ngɛ kpɛe nɛ bɔle lɛ ɔ ngɛ. E ngɛ kaa Yehowa hɛ mi nyami ɔ. Benɛ i na nɔ́ nɛ ɔ, i kɛ ye hɛ mi bu si, kɛkɛ nɛ i nu nɔ ko nɛ ngɛ munyu tue gbi.

2 Nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi,* tee si nɛ o da si nɛ i kɛ mo nɛ tu munyu.” 2 Benɛ e kɛ mi ngɛ munyu tue ɔ, mumi ɔ ba sɛ ye mi nɛ e ha nɛ i te da si bɔ nɛ pee nɛ ma nu nɔ nɛ kɛ mi ngɛ munyu tue ɔ he.

3 E ya nɔ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, i ngɛ mo tsɔe kɛ ya Israelbi ɔmɛ a ngɔ, a ji mahi* nɛ tsɔɔ atuã nɛ́ a tsɔ atuã kɛ si mi. A kɛ a nɛmɛ ɔmɛ ya nɔ nɛ a pee yayami kɛ si mi kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 4 I ngɛ mo tsɔe kɛ ya nihi nɛ a bui nɔ* nɛ a kplii a tsui ɔ a ngɔ, nɛ́ o ya de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ.’ 5 Se mɛɛ lɛɛ, ke a bu tue jio, a bui tue jio, a ma ná maa le kaa gbalɔ ko ngɛ a kpɛti. Ejakaa a ji atuã tsɔli.

6 “Se mo, nɔmlɔ bi, e ngɛ mi kaa mio kpahi kɛ mio tsohi bɔle mo kɛ kpe,* nɛ o ngɛ nyingmogblakotohi a kpɛti mohu lɛɛ, se koo ye mɛ gbeye, nɛ koo ye a munyu ɔmɛ hu gbeye. Koo ye a munyu ɔmɛ gbeye kulaa, nɛ ko ha nɛ a hɛ mi nɛ wo o he gbeye, ejakaa a ji atuã tsɔli. 7 A bu mo tue jio, a bui mo tue jio, moo lɛɛ mo de mɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ma de mo ke o de mɛ ɔ. Ejakaa a ji atuã tsɔli.

8 “Se mo, nɔmlɔ bi, moo bu nɔ́ nɛ i ngɛ mo dee ɔ tue. Ko tsɔ atuã kaa atuã tsɔli nɛ ɔmɛ. Mo bli o nya mi nɛ o ye nɔ́ nɛ i ngɛ mo hae ɔ.”

9 Benɛ ma hyɛ ɔ, i na nine ko nɛ a kpa mi kɛ ba ye ngɔ, nɛ i na womi kpo* ko nɛ a ngma ní ngɛ mi ngɛ e dɛ mi. 10 Benɛ e bli mi kɛ tsɔɔ mi ɔ, a ngma ní ngɛ e hɛ mi kɛ e se tsuo. A ngma aywilɛho yemi lahi kɛ níhi nɛ ma ha nɛ nihi maa ye kɔmɔ nɛ́ a ma fo ya kɛ wo mi.

3 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, ye nɔ́ nɛ ngɛ o hɛ mi ɔ.* Moo ye womi kpo nɛ ɔ, nɛ́ o ya nɛ o kɛ Israel we ɔ nɛ ya tu munyu.”

2 Lɔ ɔ he ɔ, i bli ye nya mi nɛ e ha nɛ i ye womi kpo nɛ ɔ. 3 E ya nɔ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, moo ye womi kpo nɛ ɔ nɛ i ngɛ mo hae ɔ, ye nɛ́ e hyi o mi mi tɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, i bɔni yemi, nɛ e ngɔɔ ngɛ ye nya mi kaa hwo.

4 E de mi ke: “Nɔmlɔ bi, yaa Israel we ɔ nɛ o ya de mɛ níhi nɛ i de mo ɔ. 5 Ejakaa nihi nɛ i ngɛ mo tsɔe kɛ ya a ngɔ ɔ, tsa pi nihi nɛ a tuɔ gbi nɛ sisi numi yeɔ aloo gbi ko nɛ o li, se mohu Israel we ɔ. 6 Pi nihi babauu nɛ a tuɔ gbi nɛ sisi numi yeɔ aloo gbi ko nɛ o li nɛ o be nyɛe maa nu a munyu ɔ sisi a ngɔ nɛ i ngɛ mo tsɔe. Ke a ngɔ lɛ i ngɛ mo tsɔe ɔ jinɛ a maa bu mo tue. 7 Se Israel we ɔ be mo tue bue ejakaa a sume kaa a maa bu mi tue. Nihi tsuo nɛ a ngɛ Israel we ɔ mi ɔ a tue mi ti nɛ a tsui he wa. 8 Hyɛ! I ha nɛ o tue mi ti kaa bɔ nɛ mɛ hu a tue mi ti ɔ,* nɛ i ha nɛ o hɛ nya he wa kaa bɔ nɛ mɛ hu a hɛ nya he wa a. 9 I ha nɛ o hɛ nya pee kaa tslɛbo, e he wa pe tɛ. Mo ko ye mɛ gbeye nɛ ko ha nɛ a hɛ mi nɛ wo o he gbeye, ejakaa a ji nihi nɛ tsɔɔ atuã.

10 E ya nɔ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, moo bu níhi tsuo nɛ i de mo ɔ tue nɛ́ o ngɔ kɛ to o tsui mi. 11 O ma a mi bi ɔmɛ* nɛ a nuu mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a, moo ya a ngɔ nɛ o kɛ mɛ ya tu munyu. A bu tue jio, a bui tue jio, de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ.’”

12 Kɛkɛ nɛ mumi ko wo ye nɔ nɛ i nu gbi ngua ko nɛ nya wa ngɛ ye se nɛ́ de ke: “Á je Yehowa hɛ mi nyami ɔ yi kɛ je e sihi he ɔ.” 13 I nu adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ a pɛli ɔmɛ a pɛmi he nɛ́ a ngɛ a sibi a he sae, nɛ i nu tlɔɔke nane ɔmɛ hu a pɛmi he ngɛ a kasa nya kɛ pɛmi ngua ko nɛ nya wa hu he. 14 Kɛkɛ nɛ mumi ɔ wo ye nɔ nɛ e ngɔ mi kɛ ho, nɛ benɛ i yaa a, ye mi mi fu wawɛɛ nɛ ye mumi hao ngɛ ye mi, nɛ i nu he kaa Yehowa mumi ɔ ngɛ ní tsue wawɛɛ ngɛ ye mi. 15 Lɔ ɔ he ɔ, i ho nihi nɛ a nuu mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya ngɛ Tel Abib, nɛ a ngɛ Kebar pa a kasa nya a, a ngɔ ya, nɛ i kɛ mɛ hi he nɛ a ngɛ ɔ; nɛ i hi a ngɔ ligbi kpaago nɛ i pee basaa.

16 Ligbi kpaago ɔ se ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu, nɛ e de mi ke:

17 “Nɔmlɔ bi, i pee mo bulɔ kɛ ha Israel we ɔ; lɔ ɔ he ɔ, bu ye nya mi munyu ɔmɛ tue, nɛ o bɔ mɛ kɔkɔ ha mi. 18 Ke i de yayami peelɔ ko ke, ‘Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o ma gbo,’ se o tui munyu kɛ tsɔɔ yayami peelɔ ɔ nɛ o kɛ bɔ lɛ kɔkɔ konɛ e kpale kɛ je e blɔ yayami ɔmɛ a nɔ, nɛ e hi wami mi ɔ, e ma gbo akɛnɛ e ji yayami peelɔ ɔ he je, se ma bi e muɔ si ngɛ o dɛ.* 19 Se ke o bɔ yayami peelɔ ɔ kɔkɔ nɛ e kpa we yayami peemi nɛ e kpale we kɛ ji e blɔ yayami ɔ nɔ ɔ, lɛɛ e ma gbo ngɛ e tɔmi ɔ he je, se moo lɛɛ bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o maa baa mo nitsɛ o wami* yi. 20 Se ke dalɔ ko kpa dami ní peemi nɛ e ya pee yayami ɔ, ma ngɔ blɔ tsimi nɔ́ kɛ fɔ e blɔ mi nɛ e ma gbo. Ke o bɔɛ lɛ kɔkɔ ɔ, e ma gbo ngɛ e yayami ɔ he je, nɛ a be dami ní nɛ e pee ɔ ekoeko kaie, se ma bi e muɔ si ngɛ o dɛ.* 21 Se ke o bɔ dalɔ kɔkɔ konɛ e ko pee yayami, nɛ e pee we yayami ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e yi ma ná wami ejakaa a bɔ lɛ kɔkɔ, nɛ mo nitsɛ hu o ma he o yi wami.”*

22 Yehowa nine ba ye nɔ ngɛ lejɛ ɔ, nɛ e de mi ke: “Tee si nɛ o ho dɔgba a mi ya, nɛ i kɛ mo maa tu munyu ngɛ lejɛ ɔ.” 23 Lɔ ɔ he ɔ, i te si nɛ i ya dɔgba a mi, nɛ hyɛ! Yehowa hɛ mi nyami ɔ ngɛ lejɛ ɔ, e ngɛ kaa hɛ mi nyami nɛ i na ngɛ Kebar pa a he ɔ, nɛ i ngɔ ye hɛ mi kɛ bu si. 24 Kɛkɛ nɛ mumi ɔ sɛ ye mi nɛ e ha nɛ i te da si, nɛ Mawu kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke:

“Yaa o we ɔ mi, nɛ o nga sinya kɛ wo o yi. 25 Se mo, nɔmlɔ bi, a kɛ kpahi maa fi mo, nɛ o be nyɛe maa je kpo kɛ ya a kpɛti. 26 Nɛ ma ha nɛ o lilɛ maa mɛtɛ o nya mi, nɛ o maa pee mumui, nɛ o be nyɛe ma kã a hɛ mi, ejakaa a ji atuã tsɔli. 27 Se ke i kɛ mo tu munyu ɔ, ma bli o nya, nɛ o ma de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ.’ Nɔ nɛ e maa bu tue ɔ, e bu tue, nɛ nɔ nɛ e be tue bue ɔ, e ko bu tue, ejakaa a ji atuã tsɔli.

4 “Nɛ mo, nɔmlɔ bi, yaa ngɔ bliikisi nɛ o kɛ fɔ o hɛ mi; nɛ o tɛni Yerusalem ma a ngɛ nɔ. 2 Mo sa ma a yi, moo fia gbogbo kɛ sa yi, nɛ o fia ta hwumi kpoku* kɛ wo he, nɛ o pee tabuli a sito hehi kɛ bɔle lɛ, nɛ o ngɔ tsohi nɛ a kɛ kuɔ gbogbohi kɛ pueɔ si ɔ kɛ bɔle lɛ. 3 Ngɔɔ dade pɛtɛɛ ko nɛ o kɛ pee dade gbogbo ngɛ o kɛ ma a nyɛ kpɛti. Lɔ ɔ se ɔ, plɛ o hɛ mi kɛ kpee ma a, nɛ o tsɔɔ bɔ nɛ a ma sa ma a yi ha. Enɛ ɔ maa pee okadi kɛ ha Israel we ɔ.

4 Jehanɛ ɔ, moo hwɔ o muɔ nɔ nɛ o ngɔ Israel we ɔ he yayami ɔ kɛ fɔ o nɔ.* O maa tloo a he yayami ɔmɛ ligbi abɔ nɛ o hwɔɔ si ngɛ o muɔ nɔ ɔ. 5 Nɛ i kɛ ligbi 390 maa fɔ o nɔ, ngɛ jeha abɔ nɛ a kɛ pee yayami ɔ nya, nɛ o maa tloo Israel we ɔ he yayami ɔ. 6 Moo bɔ mɔde nɛ o gbe nya.

“Lɔ ɔ se ɔ, o maa hwɔ o hiɔ nɔ, nɛ o maa tloo Yuda we ɔ he yayami ɔ ligbi 40. I ngɔ ligbi kake fɛɛ ligbi kake kɛ pee jeha kake kɛ ha mo. 7 Jehanɛ ɔ, plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ Yerusalem ma a nɛ a sa yi ɔ, koklo o tade ɔ nya ngɛ o kɔni he, nɛ o gba kɛ si ma a.

8 Hyɛ! Ma ngɔ kpa kɛ fi mo bɔ nɛ pee nɛ o ko nyɛ nɛ o plɛ o he kɛ je o kasa fã kake kɛ ya o kasa fã kpa kɛ ya si be nɛ o kɛ ma sa ma a yi ɔ maa ba nyagbe.

9 Nɛ o ngɔ hwiit, barli,* amɔtlamɔ,* yɔ, ngma kɛ spɛlt* kɛ wo nɔ́ kake mi nɛ o kɛ pee abolo ha o he. Ejakaa ligbi 390 nɛ o maa hwɔ o kasa nɔ ɔ, nɔ́ nɛ o maa ye ji nɛ ɔ nɛ. 10 Daa ligbi ɔ, o ma susu niye ní nɛ e jiɔmi ji shekel 20* nɛ o ye. O maa ye ngɛ be pɔtɛɛ komɛ a mi.

11 Nɛ o ma susu nyu nɛ o maa nu ɔ lita fã.* O maa nu ngɛ be pɔtɛɛ komɛ a mi.

12 “O maa ye kaa bɔ nɛ o maa ye barli abolo ɔ; o maa sã ngɛ a hɛ mi, nɛ o kɛ nɔmlɔ fĩ nɛ gbli lɛ maa sã.” 13 Yehowa ya nɔ nɛ e de ke: “Kikɛ ji bɔ nɛ Israelbi ɔmɛ maa ye a we abolo nɛ he tsɔ we ɔ ngɛ je ma amɛ a kpɛti, he nɛ ma fiee mɛ kɛ ho ɔ.”

14 Kɛkɛ nɛ i de ke: Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa! Enɛ ɔ lɛɛ e he wa. Kɛ je ye jokuɛwi a si hluu kɛ ba si amlɔ nɛ ɔ, i yi lohwe ko nɛ gbo, loo lohwe ko nɛ a tsɔtslɔɔ e mi hyɛ kɛ ble ye he,* nɛ lo nɛ he tsɔ we hu sɛ ye nya hyɛ.

15 Lɔ ɔ he ɔ, e de mi ke: “Saminya! Ma ha o maa ngɔ na fĩ kɛ sã abolo ɔ, se pi nɔmlɔ fĩ.” 16 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, ma ha nɛ niye ní he maa hia* ngɛ Yerusalem, nɛ a kɛ tsui yemi maa ye niye ní nɛ a susu ha mɛ ɔ, nɛ a kɛ gbeye yemi maa nu nyu nɛ a susu ha mɛ ɔ. 17 Niye ní kɛ nyu he maa hia hluu kaa a nya maa kpɛ a he nɛ a maa hyɛ a sibi hɛ mi gaa, nɛ a maa flãã kanyakanya ngɛ a tɔmi ɔmɛ a he je.

5 “Se mo, nɔmlɔ bi, ngɔɔ klaate nɛ nya ba kɛ pee yi sɛmi ha. Moo sɛ o yi bwɔmi ɔ kɛ o kpɛni, nɛ o ngmɛ bwɔmi ɔ ngɛ sɛni nɔ nɛ o gba mi. 2 Ke ligbihi nɛ a kɛ ma sa ma a yi ɔ ba nyagbe ɔ, mo gba bwɔmi ɔ mi etɛ nɛ o sã kake ngɛ la mi. Lɔ ɔ se ɔ, moo kpale wo kake nɛ o ngɔ klaate kɛ poo mi kɛ bɔle ma a, nɛ kake ɔ nɛ maa piɛ ɔ, mo fĩa kɛ wo kɔɔhiɔ mi, nɛ ma hia klaate kɛ nyɛɛ a se.

3 “Jehanɛ hu, moo ngɔ bwɔmi ɔ bɔɔ ko kɛ wo o tade ɔ mi nɛ o koklo. 4 Moo kpale ngɔ ekpa nɛ o sake kɛ pue la a mi nɛ e sã. La nɛ ɔ maa gbɛ kɛ ya Israel we ɔ tsuo mi.

5 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Yerusalem ji nɛ ɔ nɛ. I kɛ lɛ ma je ma amɛ a kpɛti, nɛ mahi bɔle lɛ kɛ kpe. 6 Se e tsɔ atuã kɛ si ye kojomi ɔmɛ kɛ ye mlaa amɛ, nɛ e pee yayami pe je ma amɛ kɛ zugbahi nɛ bɔle lɛ ɔ tsuo. Ejakaa e kua ye kojomi ɔmɛ nɛ e kɛ ye mlaa amɛ tsu we ní.’

7 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ nyɛ he ngɛ ahuto pe je ma amɛ nɛ bɔle nyɛ ɔ tsuo, nɛ nyɛɛ kɛ ye mlaa amɛ tsu we ní nɛ nyɛ yi ye kojomi ɔmɛ a nɔ, se mohu, nyɛ ye je ma amɛ a kojomi ɔmɛ a nɔ he je ɔ, 8 nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Yerusalem, i kɛ mo ná, nɛ imi nitsɛ ma gbla o tue ngɛ je ma amɛ a hɛ mi. 9 Akɛnɛ o pee ní hiemi níhi he je ɔ, ma pee mo nɔ́ ko nɛ i pee we eko gblee, nɛ i be nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa jã pee hu.

10 “‘“Lɔ ɔ he ɔ, tsɛmɛ nɛ a ngɛ nyɛ kpɛti ɔ maa ye mɛ nitsɛmɛ a bimɛ, nɛ bimɛ maa ye a tsɛmɛ, nɛ ma gbla nyɛ tue, nɛ ma gbɛ nyɛ nihi tsuo nɛ nyɛ maa piɛ ɔ kɛ fĩa he fɛɛ he.”’*

11 “Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ke, ‘be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, akɛnɛ ye jami he ɔ ji he nɛ o ngɔ o we amagahi nɛ i hiɔ kɛ o ní peepeehi nɛ i hiɔ kɛ ble he je ɔ, imi hu ma kua mo;* i be mo mɔbɔ nae nɛ ye mi mi be mi sãe ngɛ o he hulɔ. 12 Ke a gba o mi etɛ ɔ, gbenɔ hiɔ maa gbe e mi kake, aloo hwɔ ma kpata a hɛ mi. Klaate ma kpata mi dlami kake hu hɛ mi kɛ bɔle mo. Nɛ mi dlami kake ɔ nɛ maa piɛ ɔ, ma gbɛ mɛ kɛ fĩa he fɛɛ he,* nɛ ma hia klaate kɛ nyɛɛ a se. 13 Kɛkɛ ɔ, ye abofu ɔ se maa po, nɛ bɔ nɛ ye mi mi fu mɛ wawɛɛ ha a maa ba si, nɛ ye tsui maa nɔ ye mi. Nɛ ke i plɛ ye abofu ɔ kɛ pue a nɔ ta a, a ma ná le kaa imi Yehowa lɛ i tu munyu ɔ nɛ, ejakaa i suɔ nɛ a ja mi pɛ.

14 “‘Ma ha nɛ o hɛ mi ma kpata kulaa nɛ o maa pee he guɛ gbemi nɔ́ ngɛ je mahi nɛ bɔle mo ɔ a kpɛti kɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ bee ɔ hɛ mi. 15 Ke i kɛ abofu kojo mo, nɛ i kɛ ye mi mi la a gbla o tue wawɛɛ ɔ, o maa pee he guɛ gbemi nɔ́ kɛ he fɛu yemi nɔ́, nɛ nɔ́ nɛ maa ba o nɔ ɔ maa pee kɔkɔ bɔmi nɔ́ kɛ he gbeye womi nɔ́ kɛ ha je mahi nɛ bɔle mo ɔ. Imi Yehowa lɛ i de.

16 “‘Ma tsɔ hwɔ kɛ ba nyɛ nɔ kaa kɛ̃ɛ̃ mi bihi nɛ a ngɛ gbeye nɛ ma kɛ kpata nyɛ hɛ mi. Kɛ̃ɛ̃ mi bihi nɛ ma tsɔ kɛ ba a ma kpata nyɛ hɛ mi. Ma ha nɛ niye ní se maa po nɛ lɔ ɔ ma ha nɛ hwɔ ɔ nya maa wa.* 17 Ma tsɔ hwɔ kɛ lohwe awi yeli nɛ a he ngɛ gbeye kɛ ba nyɛ ngɔ, nɛ a ma ba kpata nyɛ bimɛ ɔmɛ a hɛ mi. Gbenɔ hiɔ kɛ muɔ si puemi maa bɛɛ nyɛ kɛ ho, nɛ ma ngɔ klaate kɛ ba nyɛ nɔ. Imi Yehowa lɛ i de.’”

6 Yehowa de mi ekohu ke: 2 “Nɔmlɔ bi, plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ yoku ɔmɛ nɛ a ngɛ Israel ɔ nɛ o gba kɛ si mɛ. 3 Mo de ke: ‘Oo Israel yokuhi, nyɛɛ bu nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ɔ tue: Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ yoku ɔmɛ, kpongu ɔmɛ, pa amɛ kɛ dɔgba amɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ! Ma hia klaate ngɛ nyɛ nɔ nɛ ma kpata nyɛ hehi nɛ a ya hiɔwe ɔ tsuo a hɛ mi. 4 A maa hule o we afɔle sami latɛ ɔmɛ, a maa ku o tsopa kɛ e he via sami latɛ ɔmɛ kɛ pue si, nɛ ma sake o nihi nɛ a gbo ɔmɛ kɛ pue o we amagahi nɛ a hiɔ* ɔmɛ a hɛ mi. 5 Ma sake Israelbi ɔmɛ a gbogboehi kɛ pue a we amagahi nɛ a hiɔ ɔ a hɛ mi, nɛ ma fĩa o wu ɔmɛ kɛ bɔle afɔle sami latɛ ɔmɛ a he kɛ kpe. 6 Mahi nɛ a ngɛ hehi nɛ nyɛ ngɛ ɔ tsuo a hɛ mi ma kpata, nɛ nyɛ hehi nɛ a ya hiɔwe ɔ maa hule nɛ a hɛ mi ma kpata. A maa ku o afɔle sami latɛ ɔmɛ kɛ pue si nɛ a maa gbɛ dukuduku, a ma kpata o we amagahi nɛ a hiɔ ɔ a hɛ mi, a ma kpata o tsopa kɛ e he via sami latɛ ɔ hɛ mi, nɛ a ma kpata o nine nya ní tsumi ɔmɛ tsuo a hɛ mi. 7 Nɛ nihi nɛ a ma gbo ɔ ma pue si ngɛ nyɛ kpɛti, nɛ nyɛ maa le kaa imi ji Yehowa.

8 “‘“Se ma ha nɛ nyɛ kpɛti ni komɛ maa piɛ, ejakaa ke i gbɛ nyɛ kɛ fĩa zugba amɛ a nɔ ɔ, nyɛ ti ni komɛ maa je klaate ɔ nya ngɛ je ma amɛ kpɛti. 9 Nihi nɛ a yi ma ná wami ɔ ma kai mi ngɛ je ma amɛ nɛ a ngɔ mɛ nyɔguɛ ɔ a kpɛti. A ma yɔse kaa ye tsui ku ejakaa a tsui yi mi anɔkuale* nɛ e gba kɛ je ye he, nɛ a hɛngmɛhi ná a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ a he akɔnɔ. Zo maa gbe mɛ ngɛ ní yayahi kɛ ní hiemi níhi tsuo nɛ a pee ɔ he je. 10 A ma ná maa le kaa imi ji Yehowa, nɛ haomi nɛ i de ke ma kɛ ba a nɔ ɔ, pi nya mi nɛ i ngɛ pee.”’*

11 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Moo gbɔ o dɛ mi nɛ o si o nane si, nɛ o ye aywilɛho ngɛ ní yayamihi kɛ ní hiemi níhi nɛ Israel we ɔ pee ɔ he je, ejakaa klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ ma kpata a hɛ mi. 12 Gbenɔ hiɔ maa gbe nɔ nɛ ngɛ tsitsaa a, klaate maa gbe nɔ nɛ ngɛ kpo nya a, nɛ nɔ nɛ maa je ní nɛ ɔmɛ a mi ɔ, hwɔ maa gbe lɛ; nɛ ma plɛ ye mi mi la a tsuo kɛ pue a nɔ. 13 Ke a gbogboe ɔmɛ pue si ngɛ amagahi nɛ i hiɔ ɔ a kpɛti, nɛ a bɔle a we afɔle sami latɛ ɔmɛ, ngɛ kpongu ɔmɛ tsuo a nɔ, yoku ɔmɛ a nɔ, tsohi nɛ a bɔ kusuu a sisi kɛ tso nguahi a kɔnihi a sisi, he nɛ a sãã afɔlehi nɛ jeɔ via* kɛ haa a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ tsuo ngɛ ɔ, nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa. 14 Ma kpa ye nine mi ngɛ a nɔ nɛ ma kpata zugba a hɛ mi, nɛ a hi he ɔmɛ maa pee ma doku kulaa pe nga kplanaa a nɛ ngɛ Dibla kasa nya a. Nɛ a maa le kaa imi ji Yehowa.

7 Yehowa kpale de mi ekohu ke: 2 “Se mo, nɔmlɔ bi, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ Israel zugba a dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Nyagbe! Zugba a kɔnya eywiɛ ɔmɛ a nyagbe su ta. 3 Amlɔ nɛ ɔ, o nyagbe su, nɛ ma plɛ ye mi mi la a kɛ pue o nɔ, nɛ ma kojo mo ngɛ o ní peepee ɔmɛ a nya, nɛ ma ha nɛ o maa bu ní hiemi níhi tsuo nɛ o pee ɔ a he akɔtaa. 4 I be mo mɔbɔ nae; nɛ ye mi mi be mi sãe ngɛ o he hulɔ, ejakaa ma wo mo hiɔ ngɛ o ní peepee ɔmɛ a he je, nɛ o maa na ní hiemi níhi nɛ o pee ɔ a mi nɔ́. Kɛkɛ ɔ, o maa le kaa imi ji Yehowa.’

5 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Hyɛ! Amanehlu, ee, amanehlu slɔɔto ko ma. 6 Nyagbe ko ma; nyagbe ɔ maa ba; e maa te si* kɛ si mo. Hyɛ! E ma. 7 Mo nɛ o ngɛ zugba a nɔ, e su o nɔ. Be ɔ ma, ligbi ɔ su ta. Hoo peemi ngɛ nɔ yae ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ, se pi nyami.

8 “‘E be kɛe kulaa nɛ ma plɛ ye abofu ɔ kɛ pue o nɔ, nɛ ma plɛ ye mi mi la a kɛ pue o nɔ wawɛɛ, nɛ ma kojo mo ngɛ o ní peepee ɔmɛ a nya, nɛ ma ha nɛ o maa bu ní hiemi níhi tsuo nɛ o pee ɔ a he akɔtaa. 9 I be mo mɔbɔ nae; nɛ ye mi mi be mi sãe ngɛ o he hulɔ. Ma wo mo hiɔ ngɛ o ní peepee ɔmɛ a he je, nɛ o maa na ní hiemi níhi nɛ o pee ɔ a mi nɔ́. Nɛ o ma ná le kaa imi Yehowa lɛ i ngɛ mo nɔ́ fiaae ɔ nɛ.

10 “‘Hyɛ, ligbi ɔ ma! E su si ta! E su o nɔ; tso ɔ tsɛ̃ mɔmɔ nɛ he nɔ womi hu tsɛ̃. 11 Basabasa peemi wa nɛ e plɛ pee awi yemi tso. Mɛ nitsɛmɛ jio, a he lo nya ní ɔmɛ jio, a we asafo ɔ jio, a hɛ mi nyami ɔ jio, ekoeko be piɛe. 12 Be ɔ maa su, ligbi ɔ maa ba. Nɔ nɛ ngɛ nɔ́ hee ɔ nɛ ko nya, nɛ nɔ nɛ ngɛ ní juae ɔ hu nɛ ko ye aywilɛho, ejakaa abofu ba asafo ɔ tsuo nɔ.* 13 Ke a he nɔ nɛ ngɛ ní juae ɔ yi wami po ɔ, e be e se kpalee kɛ ya nɔ́ nɛ e jua a he, ejakaa nina a kɔɔ nɔ fɛɛ nɔ ko he. Nɔ ko nɔ ko be e se kpalee, nɛ e tɔmi ɔ he je ɔ,* nɔ ko nɔ ko be e wami yi baae.

14 “‘A kpa titimati ɔ, nɛ nɔ fɛɛ nɔ pee klaalo, se nɔ ko nɔ ko yɛ ta a, ejakaa ye mi mi la a ba nɔ fɛɛ nɔ ko nɔ. 15 Klaate ɔ ngɛ agbo ɔ se, nɛ gbenɔ hiɔ kɛ hwɔ ngɛ ma a mi. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngɛ ngmɔ ɔ mi ɔ, klaate ɔ maa gbe lɛ, nɛ hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ maa gbe nihi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ. 16 Nihi nɛ a maa bɔ mɔde maa tu ní nɛ ɔmɛ a nya fo ɔ maa ho yoku ɔmɛ a nɔ ya, nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ ma fo ya ngɛ e tɔmi ɔ he je kaa bɔ nɛ dɔgba mi beleku lahuɛhi peeɔ ɔ. 17 A kɔnihi a mi maa wo nyu, nɛ nyu maa dɛɛ kɛ je a nakutso ɔmɛ a mi.* 18 A bu kpekpe, nɛ sawale nu mɛ.* Zo maa gbe nɔ fɛɛ nɔ, nɛ nɔ fɛɛ nɔ yi mi ma kpa.*

19 “‘A ma sake a sika hiɔ ɔ kɛ pue gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ, nɛ a sika tsu ɔ he maa pee mɛ tai. A sika tsu ɔ loo a sika hiɔ ɔ be nyɛe ma he a yi wami ngɛ Yehowa mi mi fumi ligbi ɔ nɔ. A* be tɔe nɛ a mi mi be hyie hulɔ, ejakaa e* ba pee nane tɔ̃tɔ̃mi nɔ́ nɛ haa nɛ a tɔ̃ɔ. 20 A junehi nɛ a ngɛ fɛu ɔ ha nɛ a wo a he nɔ, nɛ a kɛ pee* ní hiemi níhi nɛ ji a we amagahi nɛ a hiɔ ɔ. Lɔ ɔ he je nɛ ma ha nɛ é pee nɔ́ ko nɛ he ngɛ tai kɛ ha mɛ ɔ nɛ. 21 Ma ngɔ* kɛ wo ma se bi a dɛ nɛ a maa muɔɔ, nɛ yiwutsotsɛmɛ nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ ma ba ha kaa ta yibu ní nɛ a ma ble lɛ.

22 “‘Ma je ye hɛ ngɛ a he, nɛ a ma ble ye laami he ɔ,* nɛ juli maa sɛ mi nɛ a ma ble lɛ.

23 Moo pee kɔsɔkɔsɔ ɔ,* ejakaa a kpa nihi nɛ a bu mɛ fɔ ngɛ blɔ nɛ dɛ nɔ ɔ a muɔ kɛ pue zugba a nɔ tsuo, nɛ ma a mi hyi tɔ kɛ yiwutso ní sɔuu. 24 Ma ngɔ je ma amɛ a kpɛti nihi nɛ a yi mi wa pe kulaa a kɛ ba nɛ a ma ba ngɔ a we ɔmɛ, nɛ ma po nihi nɛ a he wa a, a fĩami ɔ se, nɛ a ma ble a jami he ɔ. 25 Ke a haomi ɔ ba a, a ma hla tue mi jɔmi se blɔ, se a be nae. 26 Amanehlu maa nyɛɛ amanehlu se kɛ ba, nɛ amaniɛ bɔmi maa nyɛɛ amaniɛ bɔmi se, nɛ nihi ma bi gbalɔ ke ji e na nina ko lo, se mlaa* nɛ jeɔ osɔfo ngɔ kɛ ga womi nɛ jeɔ nikɔtɔmahi a ngɔ ɔ be si hie hu. 27 Matsɛ maa ye kɔmɔ, nɛ ganɔ maa hao, nɛ gbeye ma ha nɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ a nine maa do blibliibli. I kɛ mɛ maa ye ngɛ a ní peepee ɔmɛ a nya, nɛ ma kojo mɛ kaa bɔ nɛ a kojoɔ ni kpahi ɔ, nɛ a maa le kaa imi ji Yehowa.’”

8 Ngɛ jeha nɛ ji ekpa a we nyɔhiɔ nɛ ji ekpa a we ligbi nɛ ji enuɔ ɔ, benɛ i hii si ngɛ ye we ɔ mi nɛ Yuda ma nikɔtɔma amɛ hii si ngɛ ye hɛ mi ɔ, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa mumi* ɔ ba ye nɔ ngɛ lejɛ ɔ. 2 Benɛ ma hyɛ ɔ, i na nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa la; la ngɛ kɛ je he nɛ ngɛ kaa e mlɛmi ɔ kɛ kple, nɛ kɛ je e mlɛmi kɛ kuɔ ɔ ngɛ kpɛe kaa bɔ nɛ sika tsu kɛ sika hiɔ nɛ futu kpɛɔ ɔ. 3 Kɛkɛ nɛ e kpa nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa nine mi nɛ e nu ye yi bwɔmi ɔ, nɛ mumi ko wo ye nɔ kɛ gu nina nɛ je Mawu ngɔ ɔ mi, nɛ e ngɔ mi kɛ gu zugba kɛ hiɔwe a kpɛti nɛ e kɛ mi ba Yerusalem, ngɛ he nɛ a guɔ kɛ yaa mi mi je agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ yiti je ɔ, ngɛ he nɛ hunga jemi amaga a nɛ haa nɛ nɔ jeɔ hunga a he okadi* ɔ maa si ngɛ ɔ. 4 Nɛ hyɛ! Israel Mawu ɔ hɛ mi nyami ɔ ngɛ lejɛ ɔ, e ngɛ kaa nɔ́ nɛ i na ngɛ dɔgba a mi ɔ.

5 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, i kpa mo pɛɛ nɛ o wo o hɛngmɛ nɔ kɛ tsɔɔ yiti je.” Enɛ ɔ he ɔ, i wo ye hɛngmɛ nɔ kɛ tsɔɔ lejɛ ɔ, nɛ ngɛ yiti je agbo ɔ nɛ yaa afɔle sami latɛ ɔ he ɔ, i na jamɛ a hunga jemi amaga a he okadi* ɔ ngɛ he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ. 6 Nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, o na ní hiemi níhi nɛ a ngɛ tai nɛ Israel we ɔ ngɛ pee ngɛ hiɛ ɔ, nɛ ji níhi nɛ ma ha nɛ ma je ye jami he ɔ he kɛ ya se tsitsaa a lo? Se o maa na ní hiemi níhi nɛ ngɛ tai wawɛɛ po pe enɛ ɔmɛ.”

7 Kɛkɛ nɛ e ngɔ mi kɛ ba he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ yale ɔ mi ɔ, nɛ benɛ ma hyɛ ɔ, i na puɔ ko ngɛ gbogbo ɔ mi. 8 E de mi ke: “Nɔmlɔ bi, i kpa mo pɛɛ nɛ o bli puɔ ɔ nɛ ngɛ gbogbo ɔ mi ɔ mi.” Enɛ ɔ he ɔ, i bli puɔ ɔ nɛ ngɛ gbogbo ɔ mi ɔ mi, nɛ i na blɔ ko nɛ a guɔ kɛ sɛ ɔ mi. 9 E de mi ke: “Moo sɛ mi nɛ o ya hyɛ ní yayahi kɛ ní hiemi níhi nɛ a ngɛ pee ngɛ lejɛ ɔ.” 10 Lɔ ɔ he ɔ, i sɛ mi nɛ i ya hyɛ, nɛ i na lohwe slɔɔtohi nɛ a sãã si ngɛ zugba kɛ lohwe awi yeli nɛ a hiee kɛ Israelbi ɔmɛ a we amagahi nɛ a hiɔ* ɔ tsuo a he fonihi; nɛ a tɛni mɛ ngɛ gbogbo ɔ he tsuo kɛ bɔle si. 11 Nɛ Israel we ɔ nikɔtɔmahi 70 daa si ngɛ a hɛ mi, nɛ Shafan bi Yaazania hu piɛɛ a he. A ti nɔ fɛɛ nɔ hɛɛ e tsopa kɛ e he via sami nɔ́ ngɛ e dɛ mi, nɛ tsopa kɛ e he via lasuku ɔ ngɛ hiɔwe yae. 12 E de mi ke: “Nɔmlɔ bi, o na nɔ́ nɛ Israel we ɔ nikɔtɔma amɛ ngɛ tsue ngɛ diblii mi lo? Nɔ fɛɛ nɔ ngɛ se tsu ɔ mi he nɛ e we amaga amɛ ngɛ ɔ.* Nɛ a ngɛ dee ke, ‘Yehowa nɛ wɔ. Yehowa je zugba a nɔ.’”

13 Nɛ e ya nɔ nɛ e de mi ke: “O maa na ní hiemi níhi nɛ a ngɛ tai pe nɔ́ nɛ a ngɛ pee nɛ ɔ po.” 14 Lɔ ɔ he ɔ, e kɛ mi ba Yehowa we ɔ yiti je agbo ɔ nya, nɛ i na yihi nɛ a hii si ngɛ lejɛ ɔ nɛ a ngɛ ya foe ha mawu nɛ a tsɛɔ lɛ ke Tamuz ɔ.

15 E ya nɔ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, o na ní nɛ ɔmɛ lo? O maa na ní hiemi níhi nɛ a ngɛ tai wawɛɛ pe enɛ ɔmɛ po.” 16 Lɔ ɔ he ɔ, e kɛ mi ba Yehowa we ɔ mi mi je yale ɔ mi. I na nyumuhi 25 ngɛ he nɛ a guɔ kɛ yaa Yehowa we ɔ ngɛ ablanaa a kɛ afɔle sami latɛ ɔ a kpɛti ɔ. A plɛ a se kɛ wo Yehowa sɔlemi we ɔ, nɛ a hɛ mi tsɔɔ puje he, nɛ a ngɛ si kplãe kɛ ha pu ɔ ngɛ puje he.

17 E de mi ke: “Nɔmlɔ bi, o na lo? Anɛ ní hiemi ní nɛ ɔmɛ nɛ Yuda we ɔ ngɛ pee nɛ a ha nɛ zugba a tsuo hyi kɛ yiwutso ní, nɛ́ a ya nɔ nɛ a ngɛ ye mi mi la woe ɔ pi ha mɛ lo? Nɛ amlɔ nɛ ɔ, a ngɛ tso kɔni* ɔ mi kpae kɛ ma ye gugwɔ nya. 18 Enɛ ɔ he ɔ, i kɛ abofu nɛ nya wa ma kple a nɔ. I be mɛ mɔbɔ nae kulaa; nɛ ye mi mi be mi sãe ngɛ a he hulɔ. E ngɛ mi kaa a ma kpa ngmlaa kɛ wo ye tue mi mohu lɛɛ, se i be mɛ tue bue fɛɛ.”

9 Kɛkɛ nɛ e kɛ gbi nɛ nya wa kpa ngmlaa kɛ wo ye tue mi, nɛ e de ke: “Mo bua nihi nɛ a maa gbla ma a tue ɔ a nya, nɔ fɛɛ nɔ nɛ hɛɛ dade nɛ́ e kɛ ma kpata nihi a hɛ mi ɔ ngɛ e dɛ mi!”

2 I na nyumuhi ekpa nɛ a je yiti je agbo ɔ nɛ́ e hɛ mi tsɔɔ yiti je ɔ blɔ kɛ ma, a kpɛti nɔ fɛɛ nɔ hɛɛ dade nɛ e kɛ ma puɛ ní ɔ ngɛ e dɛ mi; nɛ nyumu ko piɛɛ a he nɛ e wo klala, nɛ womi ngmalɔ inki tɔ ngɛ e mlɛmi, nɛ a ba da si ngɛ akɔblee afɔle sami latɛ ɔ he.

3 Kɛkɛ nɛ Israel Mawu ɔ hɛ mi nyami ɔ wo e he nɔ ngɛ he nɛ e ngɛ ɔ ngɛ kerub ɔmɛ a yi nɔ kɛ ho we ɔ sinya kpoku ɔ nya ya, nɛ e bɔni nyumu ɔ nɛ wo klala nɛ womi ngmalɔ inki tɔ ngɛ e mlɛmi ɔ tsɛmi. 4 Yehowa de lɛ ke: “Mo ya kpa Yerusalem ma a mi tsuo, nɛ o kadi nihi nɛ a ngɛ haoe nɛ a ngɛ kɛmɛe ngɛ ní hiemi níhi tsuo nɛ a ngɛ pee ngɛ ma a mi ɔ a hɛ nya.”

5 Kɛkɛ nɛ i nu nɛ e de ni kpa amɛ ke: “Nyɛɛ nyɛɛ e se kɛ ya kpa ma a mi nɛ nyɛɛ gbe ni ɔmɛ. Nyɛ ko na nɔ ko mɔbɔ, nɛ nyɛ mi mi nɛ ko sã nyɛ hulɔ. 6 Nɔmoyo jio, niheyo jio, yomiyo jio, jokuɛyo jio, yo jio, nyɛɛ gbe mɛ tsuo. Se nɔ fɛɛ nɔ nɛ okadi ɔ ngɛ e hɛ nya a lɛɛ, nyɛ ko hɛ kɛ su e he. Nyɛɛ je sisi kɛ je ye jami he ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, a je sisi kɛ je nikɔtɔmahi nɛ a ngɛ we ɔ hɛ mi ɔ a nɔ. 7 Kɛkɛ nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ ble ye we ɔ, nɛ́ nyɛ ha nɛ ye we ɔ yale ɔ mi nɛ hyi kɛ gbogboehi. Nyɛɛ ho!” Enɛ ɔ he ɔ, a ho nɛ a ya gbe nihi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ kɛ pue si.

8 Benɛ a ngɛ ni ɔmɛ gbee pue si ɔ, e ba piɛ imi pɛ, nɛ i ngɔ ye hɛ mi kɛ bu si nɛ i kpa ngmlaa ke: “Ao, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa! Anɛ o maa ngɔ o we abofu ɔ kɛ kple Yerusalem nɔ nɛ o ma kpata Israelbi tsuo nɛ a piɛ ɔ hɛ mi lo?

9 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Yayami nɛ Israel kɛ Yuda we ɔ pee ɔ kle wawɛɛ nitsɛ. Zugba a nɔ hyi tɔ kɛ muɔ si puemi kɛ dami sane nɛ a yi. Ejakaa a ngɛ dee ke, ‘Yehowa je zugba a nɔ, nɛ Yehowa nɛ wɔ.’ 10 Se imi lɛɛ, i be mɛ mɔbɔ nae; nɛ ye mi mi be mi sãe ngɛ a he hulɔ. Ma ngɔ nɔ́ nɛ maa je a ní peepee ɔ mi kɛ ba a kɛ bu mɛ nitsɛmɛ a yi.”

11 Kɛkɛ nɛ i na nɛ nyumu ɔ nɛ e wo klala nɛ́ inki tɔ ɔ ngɛ e mlɛmi ɔ ba, nɛ e ba de ke: “I pee kaa bɔ nɛ o fã mi ɔ pɛpɛɛpɛ.”

10 Benɛ i ngɛ hyɛe ɔ, i na nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa safiro tɛ ngɛ nɔ́ tɛtlɛɛ ɔ nɛ ngɛ kerub ɔmɛ a yi nɔ ɔ nɔ, nɛ e ngɛ kaa matsɛ sɛ. 2 Kɛkɛ nɛ e de nyumu ɔ nɛ e wo klala a ke: “Moo sɛ tlɔɔke ɔ nane ɔmɛ nɛ a ngɛ kerub ɔmɛ a sisi ɔ a kpɛ, nɛ o muɔɔ la ngu hɛuu kɛ wo o dɛ enyɔ ɔmɛ a mi ngɛ kerub ɔmɛ a kpɛ, nɛ o ya fĩa kɛ pue ma a nɔ. Nɛ benɛ i ngɛ hyɛe ɔ, i na nɛ e ya sɛ lejɛ ɔ.

3 Kerub ɔmɛ daa si ngɛ we ɔ hiɔ nɔ́ benɛ nyumu ɔ sɛ mi ɔ, nɛ bɔku hyi mi mi je yale ɔ mi tɔ. 4 Nɛ Yehowa hɛ mi nyami ɔ wo e he nɔ kɛ je kerub ɔmɛ a nɔ kɛ ho we ɔ sinya a kpoku ɔ nya ya, nɛ bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, bɔku ɔ hyi we ɔ tɔ, nɛ mi mi je yale ɔ mi tsuo hyi kɛ Yehowa hɛ mi nyami ɔ nɛ́ ngɛ kpɛe. 5 Nɛ o maa nu kerub ɔmɛ a pɛli ɔmɛ a pɛmi he ngɛ kpo nɔ blɔ yale ɔ mi kaa Mawu Ope ɔ nitsɛ gbi ke e ngɛ munyu tue ɔ.

6 Kɛkɛ nɛ e fã nyumu ɔ nɛ e wo klala a ke: “Moo muɔ la ngɛ tlɔɔke nane ɔmɛ a kpɛ ngɛ kerub ɔmɛ a kpɛ,” nɛ e sɛ lejɛ ɔ nɛ e ya da tlɔɔke nane ɔ he. 7 Kɛkɛ nɛ kerub ɔmɛ a ti nɔ kake kpa e nine mi kɛ ya la a nɛ ngɛ kerub ɔmɛ a kpɛti ɔ he. E muɔ la a eko nɛ e kɛ wo nyumu ɔ nɛ e wo klala a dɛ enyɔ ɔmɛ a mi, nɛ lɛ hu e kɛ ho. 8 Kerub ɔmɛ ngɛ nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa nɔmlɔ nine ngɛ a pɛli ɔmɛ a sisi.

9 Benɛ i ngɛ hyɛe ɔ, i na tlɔɔke nane eywiɛ ngɛ kerub ɔmɛ a kasa nya, tlɔɔke nane kake ngɛ kerub fɛɛ kerub kasa nya, nɛ tlɔɔke nane ɔmɛ ngɛ kpɛe kaa krisolito tɛ. 10 Tlɔɔke nane eywiɛ ɔmɛ tsuo sɔ, nɛ e ngɛ kaa nɔ́ nɛ tlɔɔke nane kake hɔɔ si ngɛ tlɔɔke nane kake mi. 11 Ke a ya a, a nyɛɔ nɛ a gbaa kɛ yaa a kɔ nya eywiɛ ɔmɛ nɛ́ a plɛ we a he, ejakaa he nɛ yi ɔ tsɔɔ ɔ, lejɛ ɔ lɛ a yaa nɛ́ a plɛ we a he. 12 Hɛngmɛhi ngɛ a nɔmlɔ tso ɔ he tsuo; a se mi, a ninehi, a pɛli ɔmɛ kɛ tlɔɔke nane ɔmɛ a he. Hɛngmɛhi bɔle tlɔɔke nane eywiɛ ɔmɛ nɛ ngɛ a kasa nya a tsuo he kɛ kpe. 13 Tlɔɔke nane ɔmɛ lɛɛ, i nu nɛ gbi ko fã ke, “Tlɔɔke nane, yaa o hɛ mi!”

14 A ti nɔ fɛɛ nɔ* ngɛ hɛ mi eywiɛ. Kekleekle hɛ mi ɔ ji kerub hɛ mi, hɛ mi enyɔne ɔ ji nɔmlɔ* hɛ mi, hɛ mi etɛne ɔ ji jata hɛ mi, nɛ hɛ mi eywiɛne ɔ ji kɔle hɛ mi.

15 Nɛ kerub ɔmɛ woɔ a he nɔ; mɛ nɔuu kɛ̃ ji adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi* nɛ i na ngɛ Kebar pa a nya a nɛ. 16 Nɛ ke kerub ɔmɛ yaa a, tlɔɔke nane ɔmɛ hu kɛ mɛ yaa; nɛ ke kerub ɔmɛ gbɛ a pɛli ɔmɛ a mi konɛ a wo a he nɔ kɛ je zugba a nɔ ɔ, tlɔɔke nane ɔmɛ plɛ we a he aloo a ji a kasa nya. 17 Ke a da si ɔ, mɛ hu a daa si; nɛ ke a wo a he nɔ ɔ, mɛ hu a woɔ a he nɔ, ejakaa mumi nɛ ngɛ ní tsue ngɛ adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi ɔ a nɔ ɔ* ngɛ mɛ hu a mi.

18 Kɛkɛ nɛ Yehowa hɛ mi nyami ɔ je we ɔ sinya a kpoku ɔ nya kɛ ya ma kerub ɔmɛ a yi mi. 19 Benɛ i ngɛ hyɛe ɔ, i na kaa kerub ɔmɛ gbɛ a pɛli ɔmɛ a mi nɛ a wo a he nɔ kɛ je zugba a nɔ. Benɛ a yaa a, tlɔɔke nane ɔmɛ ngɛ a kasa nya. A ya da si ngɛ Yehowa we ɔ agbo ɔ nɛ ngɛ puje he ɔ nya, nɛ Israel Mawu ɔ hɛ mi nyami ɔ ngɛ a yi nɔ.

20 Adebɔ níhi nɛ wami ngɛ a mi nɛ ɔmɛ* lɛ i na ngɛ Israel Mawu ɔ matsɛ sɛ ɔ sisi ngɛ Kebar pa a nya a nɛ, lɔ ɔ he ɔ, i ba ná le kaa a ji kerubhi. 21 Mɛ ni eywiɛ ɔmɛ tsuo a ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ hɛ mi eywiɛ, pɛli eywiɛ, kɛ nɔ́ ko nɛ ngɛ kaa nɔmlɔ nine ngɛ a pɛli ɔmɛ a sisi. 22 Nɛ a hɛ mi ngɛ kaa hɛ mi ɔmɛ nɛ́ i na ngɛ Kebar pa a nya a. A ti nɔ fɛɛ nɔ yaa e hɛ mi tɛɛ.

11 Nɛ mumi ko wo ye nɔ nɛ e kɛ mi ba Yehowa we ɔ agbo ɔ nɛ hɛ mi tsɔɔ puje he blɔ ɔ. I na nyumuhi 25 ngɛ agbo ɔ nya ngɛ lejɛ ɔ, nɛ i na Azur bi Yaazania kɛ Benaya bi Pelatia, nɛ́ a ji ma a mi nikɔtɔmahi ɔ hu ngɛ a kpɛti. 2 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, nimli nɛ ɔmɛ ji nihi nɛ a ngɛ ga yaya toe nɛ a ngɛ ma a ga yayahi woe ɔ nɛ.* 3 A ngɛ dee ke, ‘Anɛ pi be nɛ ɔ ji be nɛ a kɛ maa wehi lo? Ma* a ji buɛ* ɔ nɛ, nɛ wɔ ji lo ɔ nɛ.’

4 “Enɛ ɔ he ɔ, moo gba kɛ si mɛ. Nɔmlɔ bi, moo gba.”

5 Kɛkɛ nɛ Yehowa mumi ɔ ba ye nɔ nɛ e de mi ke: “Mo de ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛ Israel we, nɔ́ nɛ nyɛ de ɔ da, nɛ i le nɔ́ nɛ nyɛ ngɛ susue ɔ.* 6 Nyɛ ha nɛ nihi fuu gbo ngɛ ma nɛ ɔ mi, nɛ nyɛ ha nɛ e gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ hyi tɔ kɛ gbogboehi.”’” 7 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Gbogboe ɔmɛ nɛ nyɛ sake mɛ kɛ pue si ngɛ ma a mi ɔ ji lo ɔ nɛ, nɛ ma a ji buɛ ɔ nɛ. Se nyɛ nitsɛmɛ lɛɛ a ma je nyɛ kɛ je mi.’”

8 “‘Nyɛ ngɛ klaate gbeye yee, se klaate nɔuu lɛ ma kɛ kpata nyɛ hɛ mi ɔ nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 9 ‘Ma je nyɛ kɛ je e mi nɛ ma ngɔ nyɛ kɛ wo ma se bi a dɛ nɛ a maa gbla nyɛ tue. 10 Nyɛ ma gbo ngɛ klaate nya. Ma kojo nyɛ ngɛ Israel huzu ɔ nya, nɛ nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa. 11 Ma a be buɛ pee ha nyɛ hu, nɛ nyɛ be lo pee ngɛ mi; Ma kojo nyɛ ngɛ Israel huzu ɔ nya, 12 nɛ nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa. Ejakaa nyɛ nyɛɛ we ngɛ ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ a nya, nɛ nyɛ yi ye kojomi ɔmɛ a nɔ, se nyɛɛ kɛ je mahi nɛ bɔle nyɛ ɔ a kojomihi mohu lɛ tsuɔ ní.’”

13 Benɛ i gba ta nɔuu pɛ kɛkɛ nɛ Benaya bi Pelatia gbo, nɛ i kɛ ye hɛ mi bu si nɛ i kpa ngmlaa ke: “Ao Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa! Anɛ o ma kpata Israelbi nɛ piɛ ɔ tsuo a hɛ mi lo?”

14 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 15 Nɔmlɔ bi, nihi nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ de o nyɛmimɛ ɔmɛ, nɛ ji o nyɛmimɛ nɛ a ngɛ he blɔ kaa a kpɔ̃ɔ̃ weto ní, kɛ Israel we ɔ tsuo ɔ ke, ‘Nyɛɛ hɛ nyɛ kɛ je Yehowa he kɛ ya se tsitsaa. Wa nɔ́ ji zugba a nɛ; a kɛ ha wɔ kaa weto ní.’ 16 Enɛ ɔ he ɔ, mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “E ngɛ mi kaa i je mɛ kɛ ho je ma amɛ a kpɛti ya ngɛ tsitsaa nɛ i gbɛ mɛ kɛ fĩa zugba amɛ a nɔ mohu lɛɛ, se e be kɛe nɛ ma plɛ pee jami he kɛ ha mɛ ngɛ zugbahi nɛ a ngɛ nɔ ɔ nɔ.”’

17 “Enɛ ɔ he ɔ, mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma bua nyɛ nya kɛ je je ma amɛ a kpɛti, kɛ zugbahi nɛ i gbɛ nyɛ kɛ fĩa a nɔ ɔ nɔ, nɛ i kɛ Israel zugba a ma ha nyɛ. 18 Nɛ a maa kpale kɛ ba lejɛ ɔ nɛ a ma je ní hiemi níhi kɛ ní peepeehi nɛ ngɛ tai ɔ tsuo kɛ je nɔ. 19 Ma ha nɛ mɛ tsuo a maa pee kake,* nɛ ma ngɔ mumi ehe kɛ wo a mi; nɛ ma je tsui nɛ ngɛ kaa tɛ ɔ kɛ je a nɔmlɔ tso ɔ mi, nɛ ma ha mɛ tsui nɛ he jɔ,* 20 bɔ nɛ pee nɛ a nyɛɛ ngɛ ye mlaa amɛ a nya nɛ a ye ye kojomi ɔmɛ a nɔ nɛ a kɛ tsu ní. Kɛkɛ ɔ, a maa pee ye ma, nɛ ma pee a Mawu.”’

21 “‘“Se nihi nɛ a kplii a tsui kaa a maa ya nɔ nɛ a pee ní hiɔmi níhi kɛ níhi nɛ ngɛ tai ɔ lɛɛ, ma ngɔ nɔ́ nɛ maa je a ní peepee ɔ mi kɛ ba a kɛ bu mɛ nitsɛmɛ a yi,” Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.’”

22 Jehanɛ ɔ, kerub ɔmɛ gbɛ a pɛli ɔmɛ a mi, nɛ tlɔɔke nane ɔmɛ ngɛ a kasa nya, nɛ Israel Mawu ɔ hɛ mi nyami ɔ ngɛ a yi nɔ. 23 Kɛkɛ nɛ Yehowa hɛ mi nyami ɔ wo e he nɔ kɛ je ma a nɔ nɛ e ya da si ngɛ yoku ɔ nɛ ngɛ kɛ yaa ma a puje he ɔ yi mi. 24 Kɛkɛ nɛ mumi ko wo ye nɔ ngɛ Mawu mumi ɔ nina a mi, nɛ e kɛ mi ba nihi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ ho Kaldea ya a, a ngɔ. Kɛkɛ nɛ nina nɛ i na a laa. 25 Nɛ i de nihi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ níhi tsuo nɛ Yehowa je kɛ tsɔɔ mi ɔ.

12 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, atuã tsɔli a kpɛti lɛ o ngɛ ɔ nɛ. A ngɛ hɛngmɛ se a hyɛ we nɔ́, nɛ a ngɛ tue se a nui nɔ́, ejakaa a ji atuã tsɔli. 3 Se mo, nɔmlɔ bi, mo bua níhi nɛ o kɛ maa ya nyɔguɛ tso mi ɔ a nya. Kɛkɛ ɔ, ke je na a, be mi nɛ a ngɛ mo hyɛe ɔ, moo ho nyɔguɛ tso mi ya. Moo je o we ɔ mi be mi nɛ a ngɛ mo hyɛe ɔ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya ngɛ he kpa. E ngɛ mi kaa a ji atuã tsɔli mohu lɛɛ, se eko ɔ, a ma yɔse. 4 Ke je na a, mo je ní ɔmɛ nɛ o bua nya nɛ o kɛ maa ya nyɔguɛ tso mi ɔ kpo be mi nɛ a ngɛ mo hyɛe ɔ, kɛkɛ ɔ, ke je jɔ ɔ, moo je ngɛ mɛ tsuo a hɛ mi kaa nɔ ko nɛ a ngɔ lɛ kɛ yaa nyɔguɛ tso mi.

5 “Be mi nɛ a ngɛ mo hyɛe ɔ, moo gbu puɔ ngɛ gbogbo ɔ mi, nɛ o kɛ o tlomi ɔmɛ nɛ gu lejɛ ɔ kɛ je kpo. 6 Be mi nɛ a ngɛ mo hyɛe ɔ, ngɔɔ o tlomi ɔmɛ kɛ fɔ̃ o konɔ nɛ́ o kɛ je kpo kɛ gu diblii ɔ mi. Ngɔɔ nɔ́ kɛ ha o hɛ mi konɛ o ko hyɛ zugba, ejakaa i kɛ mo maa pee okadi kɛ ha Israel we ɔ.”

7 I pee kaa bɔ nɛ a fã mi ɔ pɛpɛɛpɛ. Benɛ je na a, i je ye tlomi ɔmɛ kpo kaa tlomi nɛ a kɛ yaa nyɔguɛ tso mi, nɛ benɛ je jɔ ɔ, i kɛ ye nine gbu puɔ ngɛ gbogbo ɔ mi. Nɛ benɛ diblii wo ɔ, i wo ye tlomi ɔmɛ kɛ fɔ̃ ye konɔ nɛ i tloo kɛ je kpo ngɛ a hɛ mi.

8 Benɛ je na a, Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 9 “Nɔmlɔ bi, anɛ Israel we ɔ nɛ́ a ji atuã tsɔli ɔ, bi we mo ke, ‘Mɛni o ngɛ pee ɔ lo?’ 10 Mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Munyu nɛ ɔ kɔɔ ganɔ nɛ ngɛ Yerusalem ɔ kɛ Israel we ɔ tsuo nɛ a ngɛ ma a mi ɔ a he.”’

11 “Mo de ke, ‘I ji okadi kɛ ha nyɛ. Kaa bɔ nɛ i pee ɔ, jã pɛpɛɛpɛ lɛ a maa pee mɛ. A maa nuu mɛ, nɛ a maa ngɔ mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya. 12 Ganɔ ɔ nɛ ngɛ a kpɛti ɔ maa tloo e tlomi ɔmɛ ngɛ e konɔ nɛ e ma gu diblii ɔ mi kɛ je. E maa gbu puɔ ngɛ gbogbo ɔ mi nɛ e kɛ e tlomi ɔmɛ maa gu lejɛ ɔ kɛ je kpo. E kɛ nɔ́ maa ha e hɛ mi konɛ e ko hyɛ zugba.’ 13 Ma ngɔ ye ya a kɛ bu e nɔ, nɛ ma nu lɛ kɛ wo ye ya a mi. Nɛ ma ngɔ lɛ kɛ ba Babilon, ngɛ Kaldeabi ɔmɛ a zugba a nɔ; se e be nae; nɛ e ma gbo ngɛ lejɛ ɔ. 14 Nɛ nihi nɛ a bɔle lɛ ɔ tsuo, kɛ nihi nɛ a yeɔ kɛ buaa lɛ kɛ e tabuli ɔmɛ tsuo ɔ, ma gbɛ mɛ kɛ fĩa; nɛ ma hia klaate kɛ fiee a se. 15 Ke i gbɛ mɛ kɛ fĩa je ma amɛ a kpɛti kɛ zugba a nɔ ɔ, a ma ná le kaa imi ji Yehowa. 16 Se ma si a kpɛti nihi bɔɔ ko nɛ́ klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ be mɛ gbee, konɛ a ya de je ma amɛ nɛ́ a maa ya a kpɛti ɔ a ní hiemi ní peepee ɔmɛ tsuo; kɛkɛ ɔ, a maa le kaa imi ji Yehowa.”

17 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 18 “Nɔmlɔ bi, o kɛ he domi blibliibli nɛ ye o we abolo ɔ, nɛ o kɛ gbeye yemi kɛ tsui yemi nɛ nu o nyu ɔ. 19 Mo de ni ɔmɛ nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ nihi nɛ a ngɛ Yerusalem ngɛ Israel zugba a nɔ ɔ dee ji nɛ ɔ nɛ: “A kɛ tsui yemi maa ye a we abolo ɔ, nɛ a kɛ gbeye yemi maa nu a nyu ɔ, ejakaa a zugba a nɔ maa fɔ si gu ngɛ yiwutso ní nɛ nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ pee ɔ he je. 20 A ma kpata mahi nɛ nihi ngɛ a mi ɔ a hɛ mi, nɛ zugba a maa pee zugba nɛ se nami be he; nɛ a maa le kaa imi ji Yehowa.”’”

21 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 22 “Nɔmlɔ bi, mɛni abɛ lɛ a buɔ ngɛ Israel ke, ‘Ligbi ɔmɛ beɔ kɛ hoɔ, nɛ nina ko bɛ mi’ ɔ? 23 Enɛ ɔ he ɔ, mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma ha nɛ abɛ nɛ ɔ se maa po nɛ a kɛ be ní tsue hu ngɛ Israel.”’ Se de mɛ ke, ‘Ligbi ɔmɛ su tã, nɛ nina fɛɛ nina maa ba mi.’ 24 Ejakaa lakpa nina kɛ klaami nɛ a kɛ sisiɔ nɔ ɔ tsuo se maa po ngɛ Israel we ɔ. 25 ‘“Ejakaa imi Yehowa nitsɛ ma tu munyu. Munyu fɛɛ munyu nɛ ma tuɔ maa ba mi nɛ e be se kpɛe. Nyɛ atuã tsɔli, ngɛ nyɛ be nɛ ɔmɛ a mi ɔ, nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ma de ɔ maa ba mi,” Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.’”

26 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 27 “Nɔmlɔ bi, nɔ́ nɛ Israelbi ɔmɛ* ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘Nina nɛ e na a be mi bae piɔ, nɛ gbami nɛ e ngɛ gbae ɔ kɔɔ hwɔɔ se lokoo he.’ 28 Enɛ ɔ he ɔ, de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “‘Ye munyu ɔmɛ ekoeko be se kpɛe; nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ i de ɔ maa ba mi,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”’”

13 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, gbaa kɛ si Israel gbali ɔmɛ, nɛ́ o de nihi nɛ a jeɔ mɛ nitsɛmɛ a yi mi kɛ gbaa* a ke, ‘Nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue. 3 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Musu tloo gbali kuasiahi nɛ a jeɔ mɛ nitsɛmɛ a yi mi kɛ gbaa* be mi nɛ a nɛ nina ko ɔ! 4 Oo Israel, o gbali ɔmɛ ba pee kaa kɔkɔbohi ngɛ ma doku mi. 5 Nyɛ be hehi nɛ a ku kɛ pue si ngɛ tɛ gbogbo ɔmɛ a mi ɔ he yae konɛ nyɛ ya fia mɛ ekohu kɛ ha Israel we ɔ, bɔ nɛ pee nɛ Israel nɛ ya nɔ nɛ e da si ngɛ ta a nya ngɛ Yehowa ligbi ɔ nɔ.” 6 “Nihi nɛ a ngɛ dee ke, Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ,’ be mi nɛ Yehowa nitsɛ de we nɔ́ ko ɔ, lakpa ninahi lɛ a na a nɛ, nɛ lakpa gbami lɛ a ngɛ gbae ɔ nɛ, nɛ a ngɛ mlɛe konɛ a munyu ɔ nɛ ba mi. 7 Ke nyɛ de ke ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ,’ be mi nɛ Yehowa de we nɔ́ ko ɔ, anɛ pi lakpa nina nɛ nyɛ na kɛ lakpa gbami nɛ nyɛ ngɛ gbae ɔ lo?”’

8 “‘Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “‘Akɛnɛ nyɛ tuɔ lakpa munyuhi nɛ nyɛ naa lakpa ninahi he je ɔ, i kɛ nyɛ ná,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.” 9 Ma ngɔ ye he wami ɔ kɛ gbla gbali nɛ a naa lakpa ninahi nɛ a gbaa lakpa gbamihi ɔ a tue. A be nihi nɛ i kɛ mɛ sɛɛɔ ye yi mi munyuhi ɔ a he piɛɛe; nɛ a be a biɛ ngmae ngɛ Israel we ɔ mi bi ɔmɛ a womi ɔ mi; nɛ a be a se kpalee kɛ ba Israel zugba a nɔ hulɔ; nɛ nyɛ maa le kaa imi ji Yehowa. 10 Ní nɛ ɔmɛ tsuo maa ba ejakaa a sisi ye we bi ɔmɛ, nɛ a de mɛ ke, “Tue mi jɔmi ngɛ!” be mi nɛ tue mi jɔmi ko be. Ke a fia gbogbo nɛ he wɛ ɔ, a kɛ kalo kpaa he.’*

11 “Mo de nihi nɛ a kɛ kalo ngɛ gbogbo ɔ he kpae ɔ ke gbogbo ɔ maa hule. Hiɔmi maa nɛ wawɛɛ, gbiɛ ngo ngu maa nɛ* kɛ pue si, nɛ kɔɔhiɔ nɛ nya wa maa ku lɛ kɛ pue si. 12 Nɛ ke gbogbo ɔ hule pue si ɔ, a ma bi nyɛ ke, ‘Mɛni se nami lɛ je kalo ɔ nɛ nyɛɛ kɛ kpa gbogbo ɔ he ɔ mi kɛ ba?’

13 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ma ha nɛ kɔɔhiɔ nɛ nya wa maa fia ngɛ ye mi mi la a mi, nɛ hiɔmi nɛ nya wa wawɛɛ maa nɛ ngɛ ye abofu ɔ mi, nɛ gbiɛ ngo ngu maa nɛ ngɛ ye mi mi fumi nɛ́ kpataa níhi a hɛ mi ɔ mi. 14 Ma hule gbogbo ɔ nɛ nyɛɛ kɛ kalo ɔ kpa he ɔ kɛ pue si, nɛ e sisi tomi ɔ maa je kpo. Ke ma a hule ɔ, nyɛ hɛ mi ma kpata ngɛ mi; nɛ nyɛ maa le kaa imi ji Yehowa.’

15 “‘Ke i plɛ ye mi mi la a tsuo kɛ pue gbogbo ɔ kɛ nihi nɛ a kɛ kalo kpa he ɔ a nɔ ɔ, ma de nyɛ ke: “Gbogbo ɔ be hu, nɛ nihi nɛ a kɛ kalo kpa he ɔ hu be hu. 16 Israel gbali ɔmɛ be hu; mɛ ji nihi nɛ a gbaa kɛ tsɔɔ Yerusalem nɛ́ a naa ninahi kaa tue mi jɔmi ngɛ, be mi nɛ tue mi jɔmi ko be ɔ nɛ,”’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

17 “Se mo, nɔmlɔ bi, mo plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ o ma a mi bi ɔmɛ a biyi ɔmɛ nɛ a jeɔ mɛ nitsɛmɛ a yi mi kɛ gbaa a nɛ́ o gba kɛ si mɛ. 18 Mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Musu tloo yi ɔmɛ nɛ a kpɛɔ níhi kɛ haa nihi nɛ a kɛ fĩɔ a kɔni si,* nɛ a peeɔ hɛ mi hami níhi kɛ haa nihi nɛ a yi kle kɛ nihi nɛ a yi klee we konɛ a kɛ tsɔ̃ nihi* klama a! Anɛ nyɛ ngɛ hlae nɛ nyɛɛ kɛ ye we bi ɔmɛ a wami* nɛ wo oslaa mi konɛ nyɛɛ baa nyɛ wami* yi lo? 19 Anɛ barli dɛ kɔkɔ kake kɛ abolo bɔɔ ko he je ɔ, nyɛ maa wo ye he mu ngɛ ye we bi ɔmɛ a kpɛti lo? Nyɛ lakpa munyuhi nɛ ye ma a buɔ tue he je ɔ, nyɛ gbeɔ nihi* nɛ e sɛ kaa a gbe mɛ ɔ, nɛ nyɛ baa nihi* nɛ e sɛ kaa a hi wami mi ɔ a yi.”’

20 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “Oo yihi, i kɛ nyɛ kɔni si fimi níhi nɛ nyɛɛ kɛ tsɔ̃ɔ nihi* klama kaa bɔ nɛ a tsɔ̃ɔ lohwe pɛlitsɛmɛ klama a ná, nɛ ma tsɔ mɛ ngɛ nyɛ kɔni si, nɛ ma ha nɛ nihi nɛ nyɛ tsɔ̃ mɛ klama kaa lohwe pɛlitsɛmɛ ɔ maa ye a he. 21 Ma tsɔ nyɛ hɛ mi hami ní ɔmɛ nɛ ma kpɔ̃ ye we bi ɔmɛ ngɛ nyɛ dɛ, nɛ nyɛ be nyɛe maa tsɔ̃ mɛ klama nɛ́ nyɛɛ nu mɛ hu; nɛ nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa. 22 Ejakaa nyɛɛ kɛ nyɛ lakpa yemi ɔ ha nɛ nɔ nɛ da a tsui ku, be mi nɛ i kɛ haomi* ko bɛ e nɔ, nɛ nyɛ wo yayami peelɔ ɔ mohu he wami konɛ e ko kpale kɛ je e blɔ yayami ɔ nɔ konɛ e hi wami mi. 23 Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ yihi nɛ nyɛ naa lakpa ninahi ɔ, nyɛ be nae hu, nɛ nyɛ be klaae hu; ma kpɔ̃ ye we bi ɔmɛ kɛ je nyɛ dɛ mi, nɛ nyɛ maa na kaa imi ji Yehowa.’”

14 Israel ma nikɔtɔma komɛ ba nɛ a ba hi si ngɛ ye hɛ mi. 2 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 3 “Nɔmlɔ bi, nyumu nɛ ɔmɛ fia a pɛɛ si kaa a maa nyɛɛ a we amagahi nɛ a hiɔ* ɔ a se, nɛ a pee blɔ tsimi nɔ́ ko nɛ́ ha nɛ nihi ngɛ yayami pee. Anɛ e sa nɛ ma ngmɛ mɛ blɔ nɛ a ba bi ní ngɛ ye ngɔ lo? 4 Amlɔ nɛ ɔ, o kɛ mɛ nɛ tu munyu nɛ o de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ke Israelno ko fia e pɛɛ si kaa e maa nyɛɛ e we amagahi nɛ i hiɔ ɔ a se, nɛ e pee blɔ tsimi nɔ́ ko nɛ́ ha nɛ nihi ngɛ yayami pee, nɛ e ba bi gbalɔ ko ní ɔ, imi Yehowa ma ha lɛ heto ngɛ e we amaga babauu nɛ a he ngɛ tai ɔ a hiɛmi nya. 5 I kɛ gbeye maa wo Israel we ɔ tsui mi,* ejakaa mɛ tsuo a je ye se nɛ a ya nyɛɛ a we amagahi nɛ a hiɔ ɔ a se.”’

6 “Enɛ ɔ he ɔ, de Israel we ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛɛ kpale kɛ ba nɛ nyɛɛ kpale kɛ je nyɛ we amagahi nɛ i hiɔ ɔ a se, nɛ́ nyɛɛ yu nyɛ he kɛ je nyɛ ní peepeehi nɛ i hiɔ ɔ tsuo a he. 7 Ejakaa ke Israelno ko aloo ma se no ko nɛ ngɛ Israelbi ɔmɛ a kpɛti ɔ je e he kɛ je ye he, nɛ e fia e pɛɛ si kaa e maa nyɛɛ e we amagahi nɛ a he ngɛ tai ɔ a se, nɛ e pee blɔ tsimi nɔ́ ko nɛ́ ha nɛ nihi ngɛ yayami pee, nɛ e ba ye gbalɔ ko ngɔ konɛ e ba bi lɛ ní ɔ, imi Yehowa nitsɛ ma ha lɛ heto. 8 Ma je ye hɛ kɛ pi jamɛ a nɔ ɔ, nɛ ma ha nɛ e maa pee kɔkɔ bɔmi nɔ́ kɛ abɛ bumi nɔ́, nɛ ma gbe lɛ;* nɛ nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa.”’

9 “‘Se ke a sisi gbalɔ ko nɛ e de nɔ́ ko ɔ, lɛɛ imi Yehowa lɛ i sisi jamɛ a gbalɔ ɔ nɛ. Ma kpa ye nine mi ngɛ e nɔ nɛ ma kpata e hɛ mi kɛ je ye ma Israel ɔ a kpɛti. 10 A maa tloo mɛ nitsɛmɛ a he yayami; nɔ nɛ ba bi ní ɔ he yayami ɔ maa hi kaa gbalɔ ɔ he yayami ɔ nɔuu, 11 konɛ Israel we ɔ nɛ a ko kpale kɛ je ye se hu, nɛ́ a kpa a yayami ɔmɛ tsuo nɛ a ko ble a he hu. Nɛ a maa pee ye ma, nɛ ma pee a Mawu,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

12 Nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 13 “Nɔmlɔ bi, ke zugba ko yi mi anɔkuale nɛ e pee yayami kɛ si mi ɔ, ma kpa ye nine mi ngɛ jamɛ a zugba a nɔ, nɛ ma ha nɛ e niye ní se maa po,* nɛ ma ha nɛ hwɔ maa ba zugba a nɔ, nɛ e maa gbe* nimli kɛ lohwehi nɛ a ngɛ nɔ ɔ.” 14 Ke nyumuhi etɛ nɛ ɔmɛ, Noa, Daniel kɛ Hiob ngɛ ma a mi po ɔ, mɛ nitsɛmɛ pɛ a* yi wami lɛ a ma nyɛ ma he ngɛ a dami ní peepee ɔmɛ a he je.’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

15 “‘Aloo ke i ha nɛ lohwe awi yeli ba be ngɛ zugba a nɔ nɛ a gbe nihi nɛ a ngɛ nɔ ɔ,* nɛ e plɛ pee zugba nɛ se nami ko be he nɛ nɔ ko bi ngɛ lejɛ ɔ hu ngɛ lohwe awi yeli ɔmɛ a he je ɔ, 16 be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, ke nyumuhi etɛ nɛ ɔmɛ ngɛ lejɛ ɔ po ɔ, a be nyɛe ma he a binyumuhi kɛ a biyihi po a yi wami; mɛ nitsɛmɛ pɛ a yi wami lɛ a ma nyɛ ma he, nɛ ma a maa fɔ si gu,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

17 “‘Aloo ke i ngɔ klaate kɛ ba zugba a nɔ nɛ i de ke: “Ha nɛ klaate nɛ be ngɛ zugba a nɔ,” nɛ e gbe* nimli kɛ lohwehi tsuo po ɔ, 18 be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, ke nyumu etɛ nɛ ɔmɛ ngɛ lejɛ ɔ po, a be nyɛe ma he a binyumuhi kɛ a biyihi po a yi wami; mɛ nitsɛmɛ pɛ a yi wami lɛ a ma nyɛ ma he,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

19 Aloo ke i tsɔ gbenɔ hiɔ kɛ ba zugba a nɔ nɛ i plɛ ye we abofu ɔ kɛ pue zugba a nɔ kɛ muɔ si puemi konɛ ma gbe nɔmlɔ kɛ lohwehi ngɛ nɔ ɔ, 20 be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, ke Noa, Daniel kɛ Hiob ngɛ lejɛ ɔ po, a be nyɛe ma he a binyumuhi kɛ a biyihi po a yi wami; mɛ nitsɛmɛ pɛ a* yi wami lɛ a ma nyɛ ma he, ngɛ a dami ní peepee ɔmɛ a he je,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

21 “Ejakaa nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Jã lɛ e maa ba ke i tsɔ ye tue gblami eywiɛ* ɔmɛ, nɛ ji, klaate, hwɔ, lohwe awi yeli kɛ gbenɔ hiɔ kɛ ba Yerusalem nɔ konɛ a gbe nimli kɛ lohwehi kɛ je nɔ ɔ nɛ. 22 Se, a ti ni komɛ nɛ a maa piɛ ngɛ mi ɔ maa ye a he nɛ a maa ngɔ mɛ kɛ je kpo, binyumuhi kɛ biyihi tsuo. A ma o ngɔ, nɛ ke o na a je mi bami kɛ a ní peepee ɔ, e maa wo o bua ngɛ amanehlu nɛ i kɛ ba Yerusalem nɔ ɔ he, e maa wo o bua ngɛ níhi tsuo nɛ i pee lɛ ɔ he.’”

23 “‘Ke o na a je mi bami kɛ a ní peepee ɔ, e maa wo o bua, nɛ o maa na kaa i pee we nɔ́ nɛ i pee lɛ ɔ yaka gu,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

15 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ wai tso ngɛ slɔɔto ngɛ tso kpahi aloo tso kɔnihi nɛ a ngɛ hue tso mi ɔ a he? 3 A ma nyɛ nɛ a kɛ e tso ɔ eko nɛ tsu ní lo? Aloo a kɛ eko ma nyɛ maa pee nɔ́ nɛ a kɛ níhi kplaa he lo? 4 Hyɛ! A sakeɔ kɛ pueɔ la mi kaa lɛ́, nɛ la a sãã e nya hiɛ kɛ hiɛ tsuo nɛ e kpɛti ɔ hu sãã. Ke e ba jã a, a ma nyɛ maa kpale kɛ tsu nɔ́ ko lo? 5 Benɛ e ngɛ nɛ la sɛ he po, e hí kɛ nɔ́ ko peemi. Nɛ amlɔ nɛ ɔ nɛ la sã lɛ nɛ e nglã a, lɛɛ e maa hi kɛ nɔ́ ko peemi lo?”

6 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Kaa bɔ nɛ i kɛ wai tso nɛ ngɛ tso kpa amɛ a kpɛti ngɛ hue tso ɔ mi ɔ ha kaa a kɛ pee lɛ́ nɛ́ a kɛ slɛ la a, jã nɔuu lɛ ma pee nihi nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ nɛ. 7 I je ye hɛ kɛ pi mɛ. A tu fo kɛ je la a nya, se la a nɔuu lɛ ma kɛ kpata a hɛ mi. Nɛ ke i je ye hɛ kɛ pi mɛ ɔ, a maa le kaa imi ji Yehowa.’”

8 “‘Nɛ ma ha nɛ zugba a maa fɔ si gu ejakaa a yi anɔkuale,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

16 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, mo ha nɛ Yerusalem nɛ e le e ní hiemi ní peepee ɔmɛ. 3 Mo de ke: ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Kanaan zugba a nɔ lɛ o je, lejɛ ɔ lɛ a fɔ mo ngɛ. O tsɛ ɔ, Amorno ji lɛ, nɛ o nyɛ ɔ, Hitno ji lɛ. 4 Ligbi ɔ nɛ a fɔ mo ɔ, a pui o langmɔ, a kɛ nyu du we o he konɛ o he nɛ tsɔ, a kɛ ngo kpa we o he, nɛ a kɛ bohi blaa we o he hulɔ. 5 O ní pee we nɔ ko nɔ ko mɔbɔ nɛ́ e maa pee ní nɛ ɔmɛ a kpɛti eko ha mo. Nɔ ko nɔ ko mi mi sɛ̃ lɛ ngɛ o he. Mohu ɔ, a sake mo kɛ fɔ nga mi, ejakaa a nyɛ mo* benɛ a fɔ mo ɔ.

6 “‘“Benɛ i bee ɔ, i na mo nɛ́ o hwɔɔ si ngɛ o muɔ mi nɛ́ o ngɛ huae, nɛ benɛ o hwɔɔ si ngɛ o muɔ ɔ mi ɔ, i de ke: ‘O yi nɛ ná wami!’ Ee, benɛ o hwɔɔ si ngɛ o muɔ ɔ mi ɔ, i de mo ke: ‘O yi nɛ ná wami!’ 7 I ha nɛ o he hiɛ babauu kaa tsohi nɛ a ngɛ tsɛ̃e ngɛ nga nɔ, nɛ o ba wa nɛ zangma pue o nɔ, nɛ o wo june kpakpahi. O tu nyɔ, nɛ o yi bwɔmi hu ba saminya; Se loloolo ɔ, o hɛɛ o he gu.”’

8 “‘Benɛ i bee nɛ i na mo ɔ, i na kaa piɔ lɛɛ o wa nɛ́ o ma nyɛ maa sɛ gba si himi mi. Enɛ ɔ he ɔ, i bli ye tade ɔ mi kɛ ha o nɔ nɛ o he gu ɔ laa, nɛ i kã kita nɛ i kɛ mo so nɛ o ba pee ye nɔ́,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 9 Jehanɛ hu ɔ, i kɛ nyu du ha mo nɛ i fɔ muɔ ɔ ngɛ o he nɛ i kpa nu ha mo. 10 Kɛkɛ nɛ i wo tade nɛ́ a lo níhi kɛ wo mi ha mo, nɛ i ha mo tokota nɛ́ a kɛ lohwe he womi* pee nɛ i kɛ klala kpakpa ha o he, nɛ i wo tadehi nɛ a he jua wa ha mo. 11 I ngɔ junehi kɛ dla o he ha mo, nɛ i kɛ nine si ga wo o nine, nɛ i kɛ kuɛ ní wo o kuɛ. 12 I kɛ ga wo o gugwɔ mi nɛ i kɛ tue nya ní hu wo o tue, nɛ i kɛ jlasi nɛ́ ngɛ fɛu bu o yi. 13 O ya nɔ nɛ o kɛ sika tsu níhi kɛ sika hiɔ níhi dla o he, nɛ o tadehi nɛ o woɔ ji klala kpakpahi, bohi nɛ a he jua wa kɛ tadehi nɛ́ a lo níhi ngɛ mi. Niye ní nɛ o yeɔ ji mamu bukɔbukɔ, hwo kɛ nu, nɛ o wa nɛ o he ba pee fɛu wawɛɛ kaa nɔ nɛ e sa kaa a wo lɛ manyɛ.’”

14 “‘O he fɛu ɔ he je ɔ, o he biɛ ngɛ je ma amɛ a kpɛti, ejakaa imi nitsɛ lɛ i ha nɛ o he pee fɛu kɛ pi si ɔ nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

15 Se o ngɔ o hɛ kɛ fɔ o he fɛu ɔ nɔ, nɛ biɛ nɛ o he ɔ ha nɛ o ba pee tuutuu polɔ. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ ma ba be ngɛ lejɛ ɔ, o kɛ lɛ bɔɔ ajuama, nɛ o he fɛu ɔ ba peeɔ e nɔ́. 16 O ngɔ o tade ɔmɛ ekomɛ kɛ dla hehi nɛ a ya hiɔwe ɔ nɛ a pee fɛu nɛ o kɛ lejɛ ɔ pee tuutuu pomi he; e sɛ nɛ níhi kaa jã nɛ ya nɔ, aloo e ba lɛ jã. 17 Jehanɛ hu ɔ, o ngɔ junehi nɛ a ngɛ fɛu nɛ a kɛ sika tsu kɛ sika hiɔ pee nɛ́ i kɛ ha mo ɔ kɛ pee nyumu amagahi, nɛ o kɛ mɛ bɔ ajuama. 18 Nɛ o ngɔ tadehi nɛ́ a lo níhi kɛ wo mi kɛ ha a he,* nɛ o ha mɛ ye nu kɛ ye tsopa kɛ he via a. 19 Nɛ abolo nɛ a kɛ mamu bukɔbukɔ, nu, kɛ hwo pee nɛ́ i ha mo ɔ, mo hu o kɛ ha mɛ kaa afɔle nɛ jeɔ via liliili.* Jã pɛpɛɛpɛ nɛ e ya nɔ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

20 “‘O ngɔ o binyumuhi kɛ o biyihi nɛ o fɔ ha mi ɔ kɛ sã afɔle kɛ ha amagahi. Anɛ ajuama nɛ o ngɛ bɔe ɔ pi ha mo lo? 21 O gbe ye binyumu ɔmɛ, nɛ o sã mɛ ngɛ la mi* kɛ sã afɔle. 22 Benɛ o ngɛ o ní hiemi ní ɔmɛ tsuo pee nɛ o ngɛ ajuama bɔe ɔ, o kai we o jokuɛwi a si benɛ o hɛɛ o he gu nɛ o wui nɔ́ ko nɔ́ ko nɛ o hwɔɔ si ngɛ o muɔ mi nɛ o ngɛ huae ɔ. 23 Musu tloo mo oo, musu tloo mo, ngɛ ní yayamihi nɛ o pee ɔ tsuo he je,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 24 ‘O fia kpoku kɛ ha o he nɛ o pee hehi nɛ ya hiɔwe kɛ ha o he ngɛ he nya buami hehi tsuo. 25 O ma o hehi nɛ ya hiɔwe ngɛ gbɛjegbɛ fɛɛ gbɛjegbɛ he ngɛ hehi nɛ nihi maa na mo ngɛ, nɛ o ngɔɔ o he kɛ haa* nɔ fɛɛ nɔ nɛ bee, nɛ o ha nɛ o he fɛu ɔ ba pee nɔ́ ko nɛ a hiee, nɛ o ha nɛ o we ajuama bɔmi ní peepee ɔmɛ hiɛ wawɛɛ. 26 O kɛ Egiptbi ɔmɛ, nɛ ji nihi nɛ a we akɔnɔ nya wa* nɛ a ngɛ o kasa nya a bɔ ajuama, nɛ o ngɔ o we ajuama bɔmi ní peepee babauu ɔ kɛ wo ye mi mi la. 27 Amlɔ nɛ ɔ, ma kpa ye nine mi ngɛ o nɔ, nɛ ma gbɔ o niye ní nɔ, nɛ ma ngɔ mo kɛ wo yihi nɛ a nyɛ mo, nɛ ji Filistibi a biyihi nɛ o je mi bami sasɛ ɔ ha nɛ a nya kpɛ a he ɔ a dɛ konɛ a pee mo nɔ́ nɛ a suɔ.*

28 O kɛ Asiriabi ɔmɛ hu bɔ ajuama ejakaa o tɔɛ, se ajuama nɛ o kɛ mɛ bɔ ɔ tsuo se ɔ, e ngɔɛ o he mi. 29 Enɛ ɔ he ɔ, o bli o tuutuu pomi ɔ mi kɛ ya jua yeli a zugba a* nɔ kɛ Kaldeabi ɔmɛ a ngɔ, se loloolo ɔ, e ngɔɛ o he mi kulaa. 30 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Hyɛ bɔ nɛ o tsui puɛ* ha* benɛ o pee ní nɛ ɔmɛ tsuo kaa tuutuu polɔ nɛ e zo tɔ ywia a! 31 Se benɛ o fia o kpoku ɔ ngɛ gbɛjegbɛ fɛɛ gbɛjegbɛ he ngɛ hehi nɛ nihi maa na mo ngɛ, nɛ́ o pee o hehi nɛ a ya hiɔwe ngɛ he nya buami he fɛɛ he nya buami he ɔ, o pee we o ní kaa tuutuu polɔ po, ejakaa o he we sika. 32 O ji yo gba puɛlɔ nɛ́ e suɔ nibwɔhi mohu pe lɛ nitsɛ e huno! 33 Tuutuu poli tsuo ɔ, nihi lɛ a keɔ mɛ ní, se moo lɛɛ, mo mohu lɛ o keɔ nihi nɛ a suɔ nɛ a kɛ mo nɛ ná bɔmi ɔ ní, nɛ o haa mɛ nyɔ mi ní konɛ a je he slɔɔtohi kɛ ba nɛ a kɛ mo nɛ ba bɔ ajuama. 34 E slo mo kulaa ngɛ tuutuu poli kpa amɛ a he. Nɔ ko nɔ ko pui tuutuu kaa bɔ nɛ o peeɔ o nɔ́ ɔ! Mo mohu o woɔ nihi hiɔ, se mɛɛ lɛɛ a wui mo hiɔ. Blɔ nɔ nɛ o guɔ kɛ peeɔ o nɔ́ ɔ je ekpa kulaa.’

35 “Enɛ ɔ he ɔ, mo tuutuu polɔ, bu nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ɔ tue. 36 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ o je o we akɔnɔ ɔ kpo nɛ́ a na o he gu benɛ o kɛ o suɔli ɔmɛ, kɛ o ní hiemi ní ɔmɛ, nɛ ji amagahi nɛ i hiɔ* ɔ ngɛ ajuama bɔe, nɛ́ o kɛ o bimɛ a muɔ sã afɔle ha mɛ he je ɔ, 37 ma bua o suɔli ɔmɛ tsuo nɛ o ha nɛ a bua jɔ a he ɔ a nya; nihi tsuo nɛ o suɔ mɛ kɛ nihi nɛ o nyɛ mɛ ɔ tsuo. Ma bua mɛ tsuo a nya kɛ je he fɛɛ he nɛ a ngɛ kɛ wo o he, nɛ ma kpa o he bo ngɛ a hɛ mi, nɛ a maa na o he gu saplapaa a.

38 “‘Ma gbla o tue kaa bɔ nɛ a gblaa yihi nɛ a puɛɔ gba kɛ yihi nɛ a pueɔ muɔ si ɔ a tue ɔ, nɛ i kɛ abofu nɛ nya wa kɛ hunga jemi ma pue o muɔ si. 39 I kɛ mo maa wo a dɛ, nɛ a maa hule o kpoku ɔmɛ nɛ a maa ku o hehi nɛ a ya hiɔwe ɔmɛ kɛ pue si; a ma je o tadehi ngɛ o he nɛ a maa ngɔ o junehi nɛ a ngɛ fɛu ɔ kɛ je, nɛ o maa hɛɛ o he gu nɛ́ o wui nɔ́ ko nɔ́ ko. 40 A kɛ asafo babauu maa ba o nɔ, nɛ a maa fiaa mo tɛ nɛ a kɛ a klaate ɔmɛ maa gbe mo. 41 A kɛ la maa sã o we ɔmɛ nɛ a maa gbla o tue ngɛ yihi babauu a hɛ mi; nɛ ma ha nɛ o ma kpa tuutuu ɔ pomi, nɛ o ma kpa nihi hiɔ womi. 42 Nɛ ye mi mi nɛ fu mo ɔ nya maa ba si, nɛ ma je ye mi mi la a kɛ je o nɔ; nɛ ma pee dii nɛ ye mi mi be mo fue hu.’

43 “‘Akɛnɛ o kai we o jokuɛwi a si nɛ o pee ní nɛ ɔmɛ kɛ wo ye mi mi la he je ɔ, ma ngɔ nɔ́ nɛ maa je o ní peepee ɔ mi kɛ ba a kɛ bu mo nitsɛ o yi, nɛ o ma kpa o je mi bami yaya kɛ o ní hiemi ní ɔmɛ tsuo,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

44 “‘Hyɛ! Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e buɔ abɛ ɔ maa bu mo abɛ nɛ ɔ ke: “Biyo, o je o nyɛ pɛ!” 45 O ngɛ kaa o nyɛ, nɔ nɛ kua e huno kɛ e bimɛ ɔ. Nɛ o ngɛ kaa o nyɛmiyi ɔmɛ, nihi nɛ a kua a hunomɛ kɛ a bimɛ ɔ. O nyɛ ji Hitno, nɛ o tsɛ ji Amorno.’”

46 O nyɛmiyo nɔkɔtɔma ji Samaria, nɔ nɛ e kɛ e biyi ɔmɛ* ngɛ o yiti je ɔ,* nɛ o nyɛmiyo wayoo ji Sodom, nɔ nɛ e kɛ e biyi ɔmɛ ngɛ o woyi je ɔ.* 47 Pi kaa o ya wo o nyɛmiyi ɔmɛ a nane nɛ o pee a ní hiemi ní ɔmɛ pɛ kɛkɛ, se ngɛ be kpiti mi ɔ, o ba puɛ kulaa pe mɛ ngɛ o ní peepeehi tsuo a mi. 48 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, o nyɛmiyo Sodom kɛ e biyi ɔmɛ pee we níhi nɛ o kɛ o biyi ɔmɛ pee ɔ. 49 Hyɛ! O nyɛmiyo Sodom tɔmi ɔ ji nɛ ɔ nɛ: E kɛ e biyi ɔmɛ woɔ a he nɔ, nɛ a ngɛ niye ní babauu nɛ a he mi jɔ mɛ; se kɛ̃ ɔ, a yi bua nihi nɛ e fĩ mɛ kɛ ohiatsɛmɛ. 50 A ya nɔ nɛ a wo a he nɔ nɛ a pee ní hiemi níhi ngɛ ye hɛ mi, enɛ ɔ he ɔ, i na kaa e sa nɛ ma kpata a hɛ mi.

51 “‘Samaria hu pee we yayamihi nɛ o pee ɔ a mi fã tete po. O ya nɔ nɛ o pee ní hiemi níhi babauu pe mɛ hluu kaa a naa o nyɛmiyi ɔmɛ kaa dali ngɛ ní hiemi níhi nɛ o pee ɔ tsuo he je. 52 Amlɔ nɛ ɔ, o maa tloo o hɛ mi si puemi ɔ, ejakaa o ha nɛ o nyɛmiyi ɔmɛ pee kaa dali.* Akɛnɛ o pee ní yayamihi nɛ ngɛ tai pe mɛ he je ɔ, a da kulaa pe mo. Enɛ ɔ he ɔ, zo nɛ gbe mo nɛ́ o tloo o hɛ mi si puemi ɔ, ejakaa o ha nɛ o nyɛmiyi ɔmɛ pee kaa nihi nɛ a da.’

53 “‘Nɛ ma bua a nihi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a nya, Sodom kɛ e biyi ɔmɛ kɛ Samaria kɛ e biyi ɔmɛ; ma bua mo hu o nihi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a nya kɛ piɛɛ a he, 54 konɛ o tloo o hɛ mi si puemi ɔ; nɛ zo maa gbe mo ngɛ nɔ́ nɛ o pee kɛ wo a bua a he je. 55 O nyɛmiyi ɔmɛ, nɛ ji Sodom kɛ e biyi ɔmɛ maa kpale kɛ ya a sa si himi ɔ mi, Samaria kɛ e biyi ɔmɛ maa kpale kɛ ya a sa si himi ɔ mi, nɛ mo kɛ o biyi ɔmɛ hu maa kpale kɛ ya nyɛ sa si himi ɔ mi. 56 Benɛ o wo o he nɔ ɔ, e pee mo zo kaa o maa tu o nyɛmiyo Sodom he munyu, 57 loko o ní yayami ɔmɛ ba je kpo. Amlɔ nɛ ɔ, Siria biyi ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ e kasa nya a gbeɔ o he guɛ, nɛ Filisti biyi ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a bɔle mo ɔ yeɔ o he fɛu. 58 O maa tloo nɔ́ nɛ maa je o je mi bami yaya kɛ ní hiemi níhi nɛ o pee ɔ mi kɛ ba a,’ Yehowa lɛ de.”

59 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Amlɔ nɛ ɔ, i kɛ mo maa to ní kaa bɔ nɛ mo hu o pee ɔ, ejakaa o yi kita a nɔ kɛ tsɔɔ kaa o bui ye somi ɔ. 60 Se imi nitsɛ ma kai somi nɛ i kɛ mo so benɛ o ji jokuɛyo ɔ, nɛ i kɛ mo maa so neneene somi. 61 Ke o nyɛmiyi ɔmɛ, nɛ ji o nyɛmiyo nɔkɔtɔma a kɛ o nyɛmiyo wayoo ɔ ba o ngɔ ɔ, o ma kai o je mi bami ɔ nɛ zo maa gbe mo, nɛ ma ngɔ mɛ kɛ ha mo kaa biyihi, se pi ngɛ somi nɛ o kɛ mi so ɔ he je.’

62 “‘Imi nitsɛ i kɛ mo maa so; nɛ o maa le kaa imi ji Yehowa. 63 Ke i kpata ha mo ngɛ níhi nɛ o pee ɔ tsuo se ɔ, o ma kai níhi nɛ o pee ɔ nɛ zo maa gbe mo kpɔtɔɔ, nɛ o be nyɛe maa pa o nya mi ngɛ o hɛ mi si puemi ɔ he je,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

17 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, moo sia ajo nɛ́ o bu abɛ kɛ kɔ Israel we ɔ he. 3 Mo de ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Kɔle agbo ko kɛ e pɛli agbohi nɛ́ e ngɛ tsɛli gagaagahi kɛ e mi kɔla slɔɔtohi ɔ ba Lebanon nɛ e ba ku seda tso yi mi mlɔmlɔɔmlɔ ɔ eko. 4 E ku e yi mi mlɔmlɔɔmlɔ ɔ nɛ́ e tsɛ̃ ɔ nɛ e kɛ ba jua yeli a zugba a* nɔ nɛ e ba du ngɛ jua yeli a ma a mi. 5 Jehanɛ ɔ, e ngɔ zugba a nɔ wu ɔ eko nɛ e ya du ngɛ zugba kpakpa nɔ. E du ngɛ he nɛ nyu ngɛ wawɛɛ kaa tso nɛ a du ngɛ pa tue. 6 Enɛ ɔ he ɔ, e puɛ, nɛ e wa ba pee wai tso kpiti nɛ́ e ha si, nɛ e ba amɛ dɔ kɛ ba e mi blɔ, nɛ e sipoku ɔmɛ wa ngɛ e sisi. Lɔ ɔ he ɔ, e ba pee wai tso nɛ tsɛ̃ nɛ́ e gba kɔnihi.

7 “‘“Kɔle agbo kpa ko kɛ e pɛli agbohi kɛ e tsɛli gagaagahi ba. Kɛkɛ nɛ wai tso ɔ kɛ kã kpa e sipoku ɔ mi kɛ je he nɛ a du lɛ ngɛ ɔ kɛ ya kɔle ɔ ngɔ nɛ e kpa e ba amɛ hu a mi kɛ ya kɔle ɔ ngɔ konɛ kɔle ɔ nɛ pue e nɔ nyu. 8 Pohu, a du tso ɔ momo ngɛ zugba kpakpa nɔ ngɛ he nɛ nyu fuu ngɛ, bɔ nɛ pee nɛ e tsɛ̃ kɔnihi nɛ e wo yiblii nɛ́ e ba pee wai tso ngua.”’

9 “Mo de ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Anɛ e maa hi lo? Anɛ nɔ ko be e sipoku ɔ hiae nɛ́ ma ha nɛ e yiblii ɔ maa sa nɛ́ e kɔnihi nɛ a tsɛ̃ ɔ nɛ gbli lo? E ma gbli hluu kaa e he be hiae nɛ a na nine nɛ he wa aloo nimli babauu loko a ma nyɛ maa hia e sipoku ɔ. 10 E ngɛ mi kaa a hia nɛ a ya ma ngɛ he kpa mohu lɛɛ, se ke o hyɛ ɔ, e maa hi lo? Ke puje he kɔɔhiɔ ɔ fia kɛ ná lɛ ɔ, anɛ e be gblie kulaa lo? E ma gbli ngɛ he nɛ a du nɛ e tsɛ̃ ngɛ ɔ.”’”

11 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 12 “I kpa moo pɛɛ, mo bi atuã tsɔli ɔmɛ ke, ‘Anɛ nyɛ nui ní nɛ ɔmɛ a sisi lo? Mo de ke, ‘Hyɛ! Babilon matsɛ ɔ ba Yerusalem nɛ e ba nu matsɛ ɔ kɛ e nikɔtɔma amɛ nɛ e ngɔ mɛ kɛ ho Babilon ya. 13 Jehanɛ ɔ, e nu matsɛ ɔ nina* ko nɛ e kɛ lɛ so somi ko nɛ e ha nɛ e kã lɛ kita. Kɛkɛ nɛ e nuu nihi nɛ a he biɛ ngɛ zugba a nɔ ɔ kɛ je, 14 bɔ nɛ pee nɛ á ba matsɛ yemi ɔ si nɛ́ e ko nyɛ nɛ e te si hu, kaa ja e ye somi ɔ nɔ loko e ma nyɛ maa ya nɔ nɛ e maa hi si. 15 Se nyagbenyagbe ɔ, matsɛ ɔ tsɔ atuã nɛ e tsɔ kɛ ya Egipt konɛ a ha lɛ okpɔngɔhi kɛ tabuli babauu. Anɛ e maa ye manye lo? Anɛ nɔ nɛ ngɛ ní nɛ ɔmɛ pee ɔ be tue gblami náe lo? Ke e yi somi ɔ nɔ ɔ, anɛ e ma nyɛ maa ye e he lo?’

16 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, “‘“Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, e ma gbo ngɛ Babilon, he nɛ matsɛ ɔ* nɛ́ e wo lɛ* matsɛ ɔ ngɛ ɔ, nɔ nɛ e yi e kita a nɔ nɛ́ e yi e somi ɔ hu nɔ ɔ. 17 Nɛ Farao tabuli ɔmɛ kɛ e tabo ngua a be nyɛe maa ye bua ngɛ ta a mi ke a fia ta hwumi kpokuhi nɛ a fia gbogbo kɛ sa ma a yi konɛ a kɛ kpata nihi* babauu a hɛ mi. 18 E yi kita a nɔ, nɛ somi ɔ hu e yi nɔ. E ngɛ mi kaa e wo si* mohu lɛɛ, se e pee ní nɛ ɔmɛ tsuo, nɛ e be e he yee.”

19 “‘Lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, ma ngɔ nɔ́ nɛ maa je ye somi ɔ kɛ ye kita a nɛ e yi nɔ ɔ mi kɛ ba a kɛ bu e yi. 20 Ma ngɔ ye ya a kɛ bu e nɔ, nɛ ma nu lɛ kɛ wo ye ya a mi. Ma ngɔ lɛ kɛ ba Babilon, nɛ i kɛ lɛ ma ba ye sane ɔ ngɛ lejɛ ɔ ngɛ anɔkuale nɛ e yi mi ɔ he je. 21 A kɛ klaate maa gbe e tabuli nɛ a maa tu fo ɔ tsuo, nɛ ni nɛmɛ nɛ maa piɛ ɔ, a maa gbɛ mɛ kɛ fia he fɛɛ he.* Kɛkɛ ɔ, o ma ná le kaa imi Yehowa nitsɛ lɛ i tu munyu ɔ nɛ.”’

22 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “Ma ku seda tso ngua a yi mi nɛ tsɛ̃ ɔ nɛ ma ya ma, ma ku e yi mi mlɔmlɔɔmlɔ ɔ, nɛ imi nitsɛ ma ya ma ngɛ yoku gagaaga ko nɔ. 23 Ma ya ma ngɛ Israel yoku nɛ ya hiɔwe ɔ nɔ; nɛ e kɔni ɔmɛ maa wa, nɛ e maa wo yiblii, nɛ e ma ba pee seda tso ngua. Nɛ lohwe pɛlitsɛmɛ slɔɔtohi tsuo maa ba e sisi nɛ a ma ba hi e ba amɛ a sisi hɔ ɔ mi. 24 Nɛ nga nɔ tso ɔmɛ tsuo ma ná le kaa imi Yehowa lɛ i ba tso gagaaga a si, nɛ i wo tso kpiti ɔ nɔ; i ha nɛ tso flɔflɔɔflɔ ɔ gbli nɛ tso gbigbli ɔ tsɛ̃ mɔmɔ. Imi Yehowa nitsɛ lɛ i de nɛ i pee kaa bɔ nɛ i de ɔ.”’”

18 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Abɛ nɛ nyɛ buɔ ngɛ Israel zugba a nɔ ke, ‘Tsɛmɛ ye wai ngmlikiti, se a bimɛ mohu lɛ a lungu fĩa’ a, mɛni ji e sisi?

3 “Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ke, ‘Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi ɔ, nyɛ be nɔ yae nɛ nyɛɛ bu abɛ nɛ ɔ ngɛ Israel hu. 4 Hyɛ! Klaa amɛ* tsuo ɔ, ye níhi. Bɔ nɛ tsɛ klaa ji ye nɔ ɔ, jã nɔuu nɛ bi hu klaa ji ye nɔ. Klaa* nɛ peeɔ yayami ɔ, lɛ nɔuu lɛ ma gbo.

5 “‘Ngɔɔ lɛ kaa nyumu ko ji dalɔ, nɛ e yeɔ dami sane nɛ e peeɔ nɔ́ nɛ da. 6 E yi níhi nɛ a kɛ sã afɔle kɛ ha amagahi ngɛ yokuhi a nɔ; e kɛ e hɛ fɔ we amagahi nɛ a hiɔ* nɛ a ngɛ Israel we ɔ mi ɔ a nɔ; e kɛ nɔ kpa yo ya ná we bɔmi, aloo e kɛ yo nɛ ku nine ná we bɔmi; 7 e wɛ nɔ ko yi mi, se mohu, e kpaleɔ nɔ́ nɛ ohiatsɛ kɛ ba to awaba a kɛ haa lɛ; e ju we nɔ ko, se mohu, e kɛ lɛ nitsɛ e niye ní haa nɔ nɛ hwɔ ngɛ lɛ yee ɔ, nɛ e kɛ bo haa nɔ nɛ hɛɛ e he gu ɔ he; 8 ke e kɛ nɔ́ ko pa nɔ ko ɔ, e he we hekpa, mohu ɔ, e hyɛɔ konɛ e ko ye nɔ ko sane yaya; ke nɔ ko kɛ e nyɛmi ná sane ko ɔ, e kɛ dami sane yemi lɛ kojoɔ; 9 nɛ e nyɛɛɔ ngɛ ye mlaa amɛ a nya nɛ e yeɔ ye kojomi ɔmɛ a nɔ bɔ nɛ pee nɛ é ye anɔkuale. Nyumu kaa kikɛ ɔ ji dalɔ, nɛ bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e maa ya nɔ maa hi wami mi,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

10 “‘Se ngɔɔ lɛ kaa e ngɛ binyumu ko nɛ e ji julɔ aloo nɔ gbelɔ* aloo e peeɔ ní nɛ ɔmɛ a kpɛti eko 11 (e ngɛ mi kaa e tsɛ ɔ pee we ní nɛ ɔmɛ a kpɛti ekoeko mohu), e yeɔ níhi nɛ a kɛ sã afɔle kɛ ha amagahi ngɛ yokuhi a nɔ, e kɛ nɔ kpa yo náa bɔmi, 12 e waa nɔ nɛ e fĩ lɛ kɛ ohiatsɛ yi mi, e juɔ, e kpale we nɔ́ nɛ nɔ ko kɛ ba to awaba a kɛ ha lɛ, e kɛ e hɛ fɔɔ amagahi nɛ a hiɔ ɔ a nɔ, e peeɔ níhi nɛ a hiɔ, 13 nɛ e heɔ níhi nɛ e kɛ pa nihi ɔ a hekpa a, lɛɛ binyumu nɛ ɔ be wami mi hie hu. Ní hiɔmi ní nɛ ɔmɛ tsuo nɛ e pee ɔ he je ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a maa gbe lɛ. Lɛ nitsɛ e muɔ maa tloo lɛ.

14 “‘Se ngɔɔ lɛ kaa tsɛ ko ngɛ binyumu ko nɛ́ e naa yayamihi tsuo nɛ e tsɛ ɔ peeɔ ɔ, nɛ e ngɛ mi kaa e naa mohu, se e pee we jamɛ a ní ɔmɛ eko. 15 E yi níhi nɛ a kɛ sã afɔle kɛ ha amagahi ngɛ yokuhi a nɔ; e kɛ e hɛ fɔ we amagahi nɛ a hiɔ nɛ a ngɛ Israel we ɔ mi ɔ a nɔ; e kɛ nɔ kpa yo ya ná we bɔmi; 16 e wɛ nɔ ko yi mi; e ngɔɛ nɔ́ nɛ a kɛ ba to awaba a; e ju we, e kɛ lɛ nitsɛ e niye ní haa nɔ nɛ hwɔ ngɛ lɛ yee ɔ, nɛ e kɛ bo haa nɔ nɛ hɛɛ e he gu ɔ he; 17 e wɛ ohiatsɛ yi mi; ke e kɛ nɔ́ ko pa nɔ ko ɔ, e he we hekpa; nɛ e yeɔ ye kojomi ɔmɛ a nɔ nɛ e nyɛɛɔ ngɛ ye mlaa amɛ a nya. Nyumu kaa kikɛ nɛ ɔ be gboe ngɛ e tsɛ ɔ tɔmi ɔ he je. Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e maa ya nɔ maa hi wami mi. 18 Se e tsɛ ɔ lɛɛ, akɛnɛ e sisiɔ nihi, e juɔ e nyɛmi, nɛ e peeɔ yayami ngɛ e ma a mi bi ɔmɛ a kpɛti he je ɔ, e ma gbo ngɛ e tɔmi ɔ he je.

19 “‘Se nyɛ ma de ke: “Mɛni he je nɛ bi ɔ tloo we e tsɛ ɔ tɔmi ɔ eko ɔ?” Akɛnɛ binyumu nɛ ɔ yeɔ dami sane nɛ e peeɔ nɔ́ nɛ da, nɛ e kɛ ye mlaa amɛ toɔ nɛ́ e yeɔ nɔ he je ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e maa ya nɔ maa hi wami mi. 20 Klaa* nɛ peeɔ yayami ɔ, lɛ nɔuu lɛ e ma gbo. Bi be e tsɛ tɔmi tlooe, nɛ tsɛ be e bi tɔmi tlooe. A maa kojo dalɔ ngɛ lɛ nitsɛ e dami ní peemi ɔmɛ a he, nɛ a maa kojo yayami peelɔ ngɛ lɛ nitsɛ e yayami ɔmɛ a he.

21 “‘Ke yayami peelɔ ko kpa yayamihi tsuo nɛ e peeɔ ɔ peemi, nɛ e ye ye mlaa amɛ a nɔ, nɛ e ye dami sane, nɛ e pee nɔ́ nɛ da a, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e maa ya nɔ maa hi wami mi. E be gboe. 22 A be e tue gblae ngɛ e tɔmi ɔ ekoeko he.* E maa ya nɔ maa hi wami mi ngɛ nɔ́ nɛ da nɛ e peeɔ ɔ he je.’

23 “Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ke, ‘Anɛ ye bua jɔɔ ke ji kaa yayami peelɔ ko gbo lo? Anɛ pi nɔ́ nɛ i suɔ mohu ji kaa e kpa yayami peemi konɛ e ya nɔ nɛ e hi wami mi lo?’

24 “‘Se ke dalɔ ko kpa dami ní peemi, nɛ e ya pee yayami,* kɛ ní hiemi ní slɔɔtohi nɛ yayami peelɔ peeɔ ɔ, anɛ e maa hi wami mi lo? A be dami ní nɛ e pee ɔ ekoeko kaie. Ejakaa e ma gbo ngɛ anɔkuale nɛ e yi kɛ yayami nɛ e pee ɔ he je.

25 “‘Se nyɛ ma de ke: “Yehowa blɔ ɔ dɛ.” I kpa nyɛ pɛɛ nɛ nyɛɛ bu tue, nyɛ Israel we! Anɛ ye blɔ ɔ lɛ dɛ lo? Anɛ pi nyɛ blɔ ɔmɛ mohu nɛ a dɛ lo?

26 Ke dalɔ ko kpa dami ní peemi, nɛ e ya pee yayami nɛ e gbo ngɛ lɔ ɔ he je ɔ, lɛɛ lɛ nitsɛ e yayami ɔ lɛ gbe lɛ.

27 “‘Nɛ ke yayami peelɔ ko kpa yayami peemi, nɛ e ye dami sane, nɛ e pee nɔ́ nɛ da a, e ma he lɛ nitsɛ e yi wami.* 28 Ke e hɛ ba e he nɔ, nɛ e kpa yayamihi tsuo nɛ e pee ɔ peemi ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e maa ya nɔ maa hi wami mi. E be gboe.

29 “‘Se Israel we ɔ ma de ke: “Yehowa blɔ ɔ dɛ.” Anɛ ye blɔ ɔmɛ dɛ niinɛ lo, nyɛ Israel we? Anɛ pi nyɛ blɔ ɔmɛ mohu nɛ a dɛ lo?’

30 “Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ke, ‘Lɔ ɔ he ɔ, nyɛ Israel we, ma kojo nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ e ní peepee ɔmɛ a nya. Nyɛ kpa, ee, nyɛ kpa yayamihi nɛ nyɛ ngɛ pee ɔ peemi kulaa, konɛ a ko ba pee blɔ tsimi nɔ́ nɛ́ kɛ tue gblami maa ba nyɛ nɔ. 31 Nyɛ je nyɛ he kɛ je yayamihi tsuo nɛ nyɛ pee ɔ a he, nɛ nyɛ ná* tsui ehe kɛ mumi ehe, ejakaa mɛni he je nɛ e sa kaa nyɛ gbo ɔ, Oo Israel we?’

32 “‘I ná we nɔ ko nɔ ko gbenɔ he bua jɔmi. Lɔ ɔ he ɔ, nyɛ kpa yayami peemi konɛ nyɛ ná wami,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

19 “Mo la aywilɛho yemi la kɛ kɔ Israel ganɔ ɔmɛ a he 2 nɛ́ o de ke,

‘Kɛ o nyɛ ngɛ kɛɛ? E ngɛ kaa jata yo ngɛ jatahi a kpɛti.

E buɔ si ngɛ jata wawi* nɛ a he wa a, a kpɛti nɛ e lɛɔ e bimɛ.

 3 E lɛ e bi ɔ kake nɛ e ba pee jata nɛ he wa.

E kase bɔ nɛ a tsɔtslɔɔ lohwehi a mi ha,

E yeɔ nimli po.

 4 Je ma amɛ nu e he nɛ a nu lɛ ngɛ a muɔ ɔ mi,

A kɛ gbowe nu lɛ kɛ ba Egipt zugba a nɔ.

 5 E mlɛ hluu se e na kaa hɛnɔkami ko be hu kaa e bi ɔ maa kpale kɛ ba.

Lɔ ɔ he ɔ, e nu e bi ɔ ekpa nɛ e pee lɛ jata nɛ he wa.

 6 Lɛ hu e nyɛɛɔ ngɛ jata amɛ a kpɛti nɛ e ba pee jata wayo nɛ he wa.

E kase bɔ nɛ a tsɔtslɔɔ lohwehi a mi ha, nɛ e yeɔ nimli po.

 7 E nyɛɛɔ kɛ yaa kɛ baa ngɛ a mɔhi nɛ a he wa a, a kpɛti nɛ e kpata ma amɛ a hɛ mi,

Nɛ e huãmi ɔ kpe ma doku ɔ mi tsuo.

 8 Je ma amɛ nɛ a ngɛ kpokpahi nɛ bɔle lɛ ɔ a nɔ ɔ ba konɛ a kɛ a ya a nɛ ba bu e nɔ,

Nɛ a nu lɛ ngɛ a muɔ ɔ mi

 9 A ngɔ gbowe kɛ nu lɛ nɛ a kɛ lɛ wo daka mi nɛ a kɛ lɛ ba ha Babilon Matsɛ ɔ.

A tsi e nya ngɛ lejɛ ɔ konɛ a ko nu e gbi ngɛ Israel yoku ɔmɛ a nɔ hu.

10 O nyɛ ngɛ kaa wai tso ngɛ o muɔ mi,* wai tso nɛ a du ngɛ nyuhi a he.

E wo yiblii nɛ e gba kɔni fuu ejakaa e ná nyu babauu.

11 E tsɛ̃ kɔnihi* nɛ a he wa, nɛ́ a ma nyɛ kɛ pee nɔ yeli a matsɛ tso.

E wa nɛ e ka pe tso kpa amɛ tsuo,

Nɛ akɛnɛ e ka nɛ e bɔ kusuu he je ɔ, a na lɛ ngɛ he fɛɛ he.

12 Se a kɛ abofu hia lɛ nɛ a sake lɛ kɛ fɔ zugba,

Nɛ puje he kɔɔhiɔ gbli e yiblii ɔ.

E kɔnihi nɛ a he wa a kpɔ kɛ je e he nɛ a gbli, nɛ la sã mɛ.

13 Amlɔ nɛ ɔ, a du lɛ ngɛ nga kplanaa nɔ,

Ngɛ zugba nɛ nyu be nɔ nɛ́ e nɔ gbli ɔ nɔ.

14 La a je e kɔni ɔmɛ* a he nɛ e sã e kɔnihi nɛ a ngɛ tsɛ̃e ɔ kɛ e yiblii ɔ,

Nɛ tso kɔni nɛ he wa ko píɛ hu, eko be nɛ a kɛ maa pee matsɛ tso.

“‘Aywilɛho yemi la ji nɛ ɔ nɛ, nɛ e maa pee aywilɛho yemi la.’”

20 Jehanɛ ɔ, ngɛ jeha kpaagone ɔ we nyɔhiɔ enuɔne ɔ we ligbi nyɔngma a nɔ ɔ, Israel ma nikɔtɔma komɛ ba nɛ a ba hi si ngɛ ye hɛ mi konɛ a ba bi ní kɛ je Yehowa ngɔ. 2 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 3 “Nɔmlɔ bi, mo de Israel ma nikɔtɔma amɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Anɛ nyɛ ba konɛ nyɛ ba bi ní kɛ je ye ngɔ lo? ‘Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, i be nyɛ ní bimi ɔ heto hae kɔkɔɔkɔ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”’

4 “O pee klaalo kaa o maa kojo mɛ lo?* Nɔmlɔ bi, o pee klaalo kaa o maa kojo mɛ lo? Mo ha nɛ a le ní hiemi níhi nɛ a nɛmɛ ɔmɛ pee ɔ. 5 Mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ligbi ɔ nɛ i hla Israel ɔ, i kã Yakob nina a* kita* hulɔ, nɛ i ha nɛ a le mi ngɛ Egipt zugba a nɔ. Ee, i kã mɛ kita nɛ i de ke, ‘Imi ji Yehowa nyɛ Mawu ɔ nɛ.’ 6 Jamɛ a ligbi ɔ, i kã kita kaa ma je mɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ kɛ ya zugba nɛ i ya hla kɛ ha mɛ,* zugba nɛ nyɔ nyu kɛ hwo ngɛ bee ngɛ nɔ ɔ nɔ. E ji zugba nɛ nɔ ngɛ fɛu* pe zugba amɛ tsuo. 7 Kɛkɛ nɛ i de mɛ ke, ‘Nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ sake ní hiemi níhi nɛ e jaa a kɛ fɔ he; nyɛ ko ngɔ Egipt amagahi nɛ i hiɔ* ɔ kɛ ble nyɛ he. Imi ji Yehowa nyɛ Mawu ɔ nɛ.’

8 “‘“Se a tsɔ ye hɛ mi atuã, nɛ a sume nɛ a bu mi tue. A sakee we ní hiemi níhi nɛ a jaa a kɛ fɔ he, nɛ a je we a he kɛ je Egipt amagahi nɛ i hiɔ ɔ a he. Lɔ ɔ he ɔ, i wo si kaa ma plɛ ye mi mi la a kɛ ye abofu ɔ tsuo kɛ pue a nɔ ngɛ Egipt zugba a nɔ. 9 Se bɔ nɛ pee nɛ a ko ble ye biɛ ɔ ngɛ je ma amɛ nɛ a ngɛ a kpɛti ɔ a hɛ mi he je ɔ, i tsu sane ɔ he ní. Ejakaa i ha nɛ a* le mi ngɛ je ma nɛ ɔmɛ a mi benɛ i je mɛ* kɛ je Egipt zugba a nɔ ɔ. 10 Lɔ ɔ he ɔ, i je mɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ nɛ i nyɛɛ a hɛ mi kɛ ba nga kplanaa a nɔ.

11 “‘“Kɛkɛ nɛ i ha mɛ ye mlaa amɛ nɛ i ha nɛ a le ye fami ɔmɛ, bɔ nɛ pee nɛ nɔ nɛ maa bu tue ɔ yi nɛ ná wami. 12 Jehanɛ hu, i kɛ ye hejɔɔmi ligbi ɔ ha mɛ kaa okadi ngɛ i kɛ mɛ wa kpɛti, bɔ nɛ pee nɛ a le kaa imi Yehowa lɛ i ngɛ a he tsue ɔ nɛ.

13 “‘“Se Israel we ɔ tsɔ ye hɛ mi atuã ngɛ nga kplanaa a nɔ. A yi ye mlaa amɛ a nɔ, nɛ ye famihi nɛ́ ke adesa ye nɔ nɛ e yi ma ná wami ɔ hu a kɛ tsu we ní. A ble ye hejɔɔmi ligbi ɔmɛ wawɛɛ nitsɛ. Enɛ ɔ he ɔ, i wo si kaa ma plɛ ye mi mi fumi ɔ kɛ pue a nɔ ngɛ nga kplanaa a nɔ kɛ kpata a hɛ mi. 14 I tsu sane ɔ he ní bɔ nɛ pee nɛ a ko ble ye biɛ ɔ ngɛ je ma amɛ nɛ a na nɛ i kpaka mɛ* kɛ je ɔ a hɛ mi. 15 Jehanɛ hu ɔ, i wo mɛ si ngɛ nga kplanaa a nɔ kaa i be mɛ ngɔe kɛ ba zugba nɛ i kɛ ha mɛ ɔ nɔ, nɛ ji zugba nɛ nyɔ nyu kɛ hwo ngɛ bee ngɛ nɔ, nɛ́ e nɔ ngɛ fɛu* pe zugba amɛ tsuo ɔ nɔ. 16 Ejakaa a kua ye fami ɔmɛ, nɛ a yi ye mlaa amɛ a nɔ, a ble ye hejɔɔmi ligbi ɔmɛ, ejakaa a tsui nyɛɛ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ a se.

17 “‘“Se a he pee mi* mɔbɔ nɛ i kpataa we a hɛ mi; I kpataa we a hɛ mi ngɛ nga a nɔ. 18 I de a binyumu ɔmɛ ngɛ nga a nɔ ke, ‘Nyɛ ko ye mlaahi nɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ wo ɔ nɔ aloo a kojomi ɔmɛ a nɔ, nɛ nyɛ ko ngɔ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ kɛ ble nyɛ he. 19 Imi ji Yehowa nyɛ Mawu ɔ nɛ. Nyɛɛ nyɛɛ ngɛ ye mlaa amɛ a nya, nɛ nyɛɛ ngɔ ye fami ɔmɛ kɛ to nɛ nyɛ kɛ tsu ní. 20 Nɛ nyɛɛ pee ye hejɔɔmi ligbi ɔmɛ klɔuklɔu, nɛ a maa pee okadi ngɛ i kɛ nyɛ wa kpɛti nɛ nyɛ maa le kaa imi ji Yehowa nyɛ Mawu ɔ nɛ.’

21 “‘“Se a bimɛ ɔmɛ tsɔ ye hɛ mi atuã. A yi ye mlaa amɛ a nɔ, nɛ ye famihi nɛ́ ke adesa ye nɔ nɛ e yi ma ná wami ɔ hu a kɛ tsu we ní. A ble ye hejɔɔmi ligbi ɔmɛ. Enɛ ɔ he ɔ, i wo si kaa ma plɛ ye mi mi la a kɛ ye abofu ɔ tsuo kɛ pue a nɔ ngɛ nga a nɔ. 22 Se ye biɛ ɔ he je ɔ, i pee we jã, bɔ nɛ pee nɛ a ko ble ye biɛ ɔ ngɛ je ma amɛ nɛ a na nɛ i kpaka mɛ* kɛ je ɔ a hɛ mi. 23 Jehanɛ hu ɔ, i kã mɛ kita ngɛ nga a nɔ kaa ma gbɛ mɛ kɛ fĩa je ma amɛ a mi, nɛ ma fiee mɛ kɛ ho zugba amɛ a nɔ ya, 24 ejakaa a yi ye fami ɔmɛ a nɔ nɛ a kua ye mlaa amɛ, a ble ye hejɔɔmi ligbi ɔmɛ, nɛ a ya nyɛɛ* a nɛmɛ ɔmɛ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ a se. 25 Jehanɛ hu, i ngmɛ mɛ blɔ nɛ a kɛ mlaahi nɛ a dɛ tsu ní nɛ a kɛ famihi nɛ be hae nɛ a ná wami ɔ tsu ní. 26 I ha nɛ a kɛ mɛ nitsɛmɛ a we afɔlehi ble a he benɛ a sã mɛ nitsɛmɛ a bitɛtehi ngɛ la mi* ɔ, bɔ nɛ pee nɛ ma kɛ kpata a hɛ mi, konɛ a ná nɛ a le kaa imi ji Yehowa.”’

27 “Lɔ ɔ he ɔ, nɔmlɔ bi, o kɛ Israel we ɔ nɛ tu munyu nɛ o de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Kikɛ nɛ ɔ nɔuu lɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ tu musu bɔmi munyu kɛ si mi kɛ tsɔɔ kaa a yi mi anɔkuale ɔ nɛ. 28 I ngɔ mɛ kɛ ba zugba nɛ́ i kã kita kaa ma kɛ ha mɛ ɔ nɔ. Se benɛ a na kponguhi nɛ a ya hiɔwe kɛ tsohi nɛ a bɔ kusuu ɔ, a bɔni a we afɔle ɔmɛ kɛ afɔlehi nɛ woɔ ye mi mi la a sami. A kɛ a we afɔlehi nɛ jeɔ via* kɛ dã afɔle ɔmɛ ba lejɛ ɔ. 29 Lɔ ɔ he ɔ, i bi mɛ ke, ‘Mɛni yi mi tomi he je nɛ nyɛ yaa he nɛ ya hiɔwe ɔ? (Loloolo ɔ, a tsɛɔ lɛ ke He Nɛ Ya Hiɔwe kɛ ba si mwɔnɛ ɔ.)’”’

30 “Amlɔ nɛ ɔ, mo de Israel we ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Anɛ nyɛ hu nyɛ ngɛ nyɛ he blee kaa bɔ nɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ ble a he benɛ a ya nyɛɛ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ a se nɛ a yi mi anɔkuale ɔ lo?* 31 Nɛ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, nyɛ ngɛ afɔlehi sãe kɛ ngɛ nyɛ we amagahi nɛ i hiɔ ɔ hae, nɛ nyɛ ngɛ nyɛ binyumuhi sãe ngɛ la mi* kɛ ngɛ nyɛ he blee lo? Oo Israel we, anɛ ngɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo a se ɔ, nyɛ ngɛ hlae nɛ ma bu nyɛ tue lo?”’

“‘Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, i be nyɛ ní bimi ɔ heto hae kɔkɔɔkɔ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 32 Nɛ nɔ́ nɛ ngɛ nyɛ juɛmi mi* benɛ nyɛ de ke, “Wa maa pee kaa je ma amɛ, kaa wekuhi nɛ a ngɛ zugba kpa amɛ a nɔ nɛ a jaa* tso kɛ tɛ ɔ, e be mi bae fɛɛ.’”

33 “Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ke, ‘Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, i kɛ kɔni si wami, nine nɛ a kpa mi kɛ abofu nɛ nya wa maa ye nyɛ nɔ kaa matsɛ. 34 I kɛ kɔni si wami, nine nɛ a kpa mi kɛ abofu nɛ nya wa ma je nyɛ kɛ je je ma amɛ a kpɛti nɛ ma bua nyɛ nya kɛ je zugba amɛ a nɔ hehi nɛ a gbɛ nyɛ kɛ fĩa a. 35 Ma ngɔ nyɛ kɛ ba je ma amɛ a nga a nɔ nɛ i kɛ nyɛ maa ye sane ngɛ lejɛ ɔ hɛ mi kɛ hɛ mi.

36 “‘I kɛ nyɛ maa ye sane kaa bɔ nɛ i kɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ ye sane ngɛ Egipt nga kplanaa a nɔ ɔ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 37 Ma ha nɛ nyɛɛ be ngɛ to hyɛlɔ tso ɔ sisi nɛ ma nyɛ nyɛ nɔ nɛ́ nyɛɛ ye somi ɔ nɔ.* 38 Se ma je atuã tsɔli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a teɔ si kɛ woɔ mi ɔ kɛ je nyɛ kpɛti. Ejakaa ma je mɛ kɛ je zugba nɛ a ya to nubwɔ ngɛ nɔ ɔ nɔ, se a be Israel zugba a nɔ bae; nɛ nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa.’

39 “Se mo, Israel we, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ́ ya sɔmɔ e we amaga nɛ i hiɔ ɔ. Se kɛ je lɔ ɔ se ɔ, ke nyɛ bui mi tue ɔ, nyɛ be nyɛe maa ngɔ nyɛ afɔle ɔmɛ kɛ nyɛ amagahi nɛ i hiɔ ɔ kɛ ble ye biɛ klɔuklɔu ɔ.’

40 “Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ke: ‘Ngɛ ye yoku ɔ nɔ, nɛ ji Israel yoku nɛ ya hiɔwe ɔ nɔ ɔ, lejɛ ɔ lɛ Israel we ɔ tsuo, ee, mɛ tsuo a ma ja mi ngɛ. Ma ná a he bua jɔmi ngɛ lejɛ ɔ, nɛ ma bi kaa nyɛɛ ngɔ nyɛ yemi kɛ buami ɔmɛ kɛ nyɛ afɔle ɔmɛ a mi nɔ́ nɛ hi pe kulaa a, kɛ nyɛ ní klɔuklɔu ɔmɛ kɛ ba. 41 Ngɛ afɔle nɛ jeɔ via liliili* ɔ he je ɔ, ma ná nyɛ he bua jɔmi ke i je nyɛ kɛ je ni ɔmɛ a kpɛti nɛ i bua nyɛ nya kɛ je zugba nɛ nyɛ gbɛ fĩa nɔ ɔ nɔ; konɛ kɛ gu nyɛ nɔ ɔ, ma pee klɔuklɔu ngɛ je ma amɛ a hɛ mi.’

42 “‘Ke i ngɔ nyɛ kɛ ba Israel zugba a nɔ, nɛ ji, zugba nɛ i wo nyɛ nɛmɛ ɔmɛ si kaa ma ngɔ kɛ ha mɛ ɔ nɔ ɔ, nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa. 43 Nɛ ngɛ lejɛ ɔ, nyɛ ma kai bɔ nɛ nyɛ ba nyɛ jemi ha nɛ́ nyɛɛ kɛ ble nyɛ he ɔ, nɛ zo maa gbe nyɛ* ngɛ ní yayahi tsuo nɛ nyɛ pee ɔ he je. 44 Israel we, ke i kɛ nyɛ ye ngɛ ye biɛ ɔ he je, se pi ngɛ nyɛ yiwutso ní peepee ɔ loo nyɛ je mi bami yaya a he je ɔ, nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

45 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 46 “Nɔmlɔ bi, mo plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ woyi je nɛ o jaje kɛ tsɔɔ woyi je, nɛ o gba kɛ tsɔɔ hue tso nɛ ngɛ woyi je ɔ. 47 Mo de woyi je hue tso ɔ ke, ‘Moo bu nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ɔ tue. Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma slɛ la ko kɛ wo o he nɛ e maa sã tso mumuhi tsuo kɛ tso gbigblihi tsuo nɛ a ngɛ o mi ɔ. Nɛ la nɛ ngɛ tsoe ɔ be gboe, nɛ e maa sã nɔ fɛɛ nɔ hɛ mi,* kɛ je woyi je kɛ ya si yiti je. 48 Nɛ adesahi* tsuo maa na kaa imi Yehowa nitsɛ lɛ i wo mi la a nɛ, nɛ la a be gboe.”’”

49 Kɛkɛ nɛ i de ke: “Ao, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa! A ngɛ dee ngɛ ye he ke, ‘Anɛ pi ajo kɛkɛ nɛ́ e ngɛ siae nɛ ɔ lo?’”*

21 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 Nɔmlɔ bi, plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ Yerusalem, nɛ o tu munyu kɛ tsɔɔ he klɔuklɔu ɔmɛ nɛ́ o gba kɛ si Israel zugba a. 3 Mo de Israel zugba a ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “I kɛ mo ná, ma je ye klaate ɔ kɛ je e kpo ɔ mi, nɛ ma poo dali kɛ yayami peeli tsuo kɛ je o mi. 4 Akɛnɛ ma poo dali kɛ yayami peeli tsuo kɛ je o mi he je ɔ, ma je ye klaate ɔ kɛ je e kpo ɔ mi kɛ si adesahi* tsuo, kɛ je woyi je kɛ ya si yiti je. 5 Nihi tsuo maa le kaa, imi Yehowa nitsɛ lɛ i je ye klaate ɔ kɛ je e kpo ɔ mi. E be e se kpalee kɛ sɛ kpo ɔ mi hu.”’

6 “Nɛ mo, nɔmlɔ bi, o kɛ he kpokpomi nɛ kɛmɛ,* ee, mo kɛmɛ wawɛɛ ngɛ a hɛ mi. 7 Nɛ ke a de mo ke, ‘Mɛni he je nɛ o ngɛ kɛmɛe ɔ?’ mo de ke, ‘Amaniɛ bɔmi ko he je.’ Ejakaa e maa ba mi kokooko, nɛ gbeye ma ha nɛ tsuihi tsuo maa sile, nɛ kɔnihi tsuo a mi maa jɔ, nɛ mumihi tsuo maa hao, nɛ nyu maa dɛɛ kɛ je nakutsohi tsuo a mi.* Hyɛ! E maa ba mi, e maa ba mi kokooko,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

8 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 9 “Nɔmlɔ bi, moo gba nɛ o de ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Mo de ke, ‘Klaate! A duɔ klaate nya nɛ a sa he. 10 A duɔ nya konɛ a kɛ kpata nihi babauu a hɛ mi; a sa he nɛ e ngɛ kpɛe.’”’”

“Anɛ e sɛ nɛ wa nya lo?”

“‘Anɛ e* ma kua imi nitsɛ ye bi ɔ matsɛ tso ɔ kaa bɔ nɛ e kuaa tso fɛɛ tso ɔ lo?

11 “‘A ngɔ kɛ ha konɛ a sa he nɛ a hɛɛ ngɛ dɛ mi. A duɔ klaate nɛ ɔ nya nɛ a sa he konɛ a kɛ wo nɔ gbelɔ ɔ dɛ mi.

12 “‘Nɔmlɔ bi, mo fo ya nɛ o ye aywilɛho ejakaa e maa ba ye we bi ɔmɛ a nɔ; e maa ba Israel ganɔ ɔmɛ tsuo a nɔ. Klaate ɔ maa gbe mɛ kɛ piɛɛ ye we bi ɔmɛ a he. Enɛ ɔ he ɔ, o kɛ aywilɛho yemi nɛ gba o fiɔ he ma. 13 Ejakaa a ka nɛ a hyɛ, nɛ ke klaate ɔ kua matsɛ tso ɔ, mɛni maa ba? E* be si hie hu, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

14 “Nɛ mo nɔmlɔ bi, moo gba nɛ o gbɔ o dɛ mi nɛ o de si etɛ ke, ‘Klaate!’ E ji nihi nɛ a gbo ɔ a klaate, nihi babauu nɛ a gbo ɔ a klaate lɛ bɔle mɛ kɛ kpe ɔ nɛ. 15 Gbeye ma ha nɛ a tsui maa sile, nɛ nihi babauu maa nɔɔ si ngɛ a ma a agbo ɔ nya; ma ngɔ klaate ɔ kɛ gbe mɛ. Ee, e kpɛɔ kaa oslabai, nɛ a sa he konɛ a kɛ gbe nihi. 16 Moo gbe nihi kɛ ya o hiɔ nɔ́ kɛ o muɔ nɔ! Moo ya he fɛɛ he nɛ klaate ɔ hɛ mi tsɔɔ ɔ! 17 Jehanɛ hu, ma gbɔ ye dɛ mi nɛ ye abofu ɔ nya maa ba si. Imi Yehowa nitsɛ lɛ i de.”

18 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 19 “Se mo, nɔmlɔ bi, mo gba blɔ enyɔ nɛ́ Babilon matsɛ ɔ klaate ɔ maa gu nɔ kɛ ba. Ha nɛ enyɔ ɔmɛ tsuo nɛ a je zugba kake nɔ kɛ ba, nɛ́ o pee blɔ tsɔɔmi okadi* kɛ ma he nɛ blɔ ɔ mi gba ngɛ kɛ yaa ma enyɔ ɔmɛ a mi ɔ. 20 Mo gba blɔ kake nɛ klaate ɔ maa gu nɔ kɛ ba tua Raba, nɛ ji Ammonbi ɔmɛ a ma a, kɛ blɔ kpa nɛ e maa gu nɔ kɛ ya tua Yerusalem ma nɛ a fia gbogbo kɛ wo he ngɛ Yuda a. 21 Babilonia matsɛ ɔ ma ba da si ngɛ blɔ gbla a nya, he nɛ blɔ ɔ mi gba enyɔ ngɛ ɔ konɛ e kla. E ma huanya e kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔmɛ; e ma bi ní ngɛ e we amaga amɛ* a ngɔ, nɛ e maa hyɛ lohwe nɛ a gbe ɔ ko ɔ mi. 22 E hyɛ e hiɔ nine mi nɛ e na kaa e sa nɛ e kɛ e hɛ mi nɛ tsɔɔ Yerusalem. E tsɔɔ lɛ kaa e ya to tsohi nɛ a kɛ kuɔ gbogbohi kɛ pueɔ si ɔ, nɛ́ e de ke á gbe mɛ, nɛ́ e he ta ose, nɛ́ e to tsohi nɛ a kɛ kuɔ gbogbohi kɛ pueɔ si ɔ ngɛ agbo ɔmɛ a se, nɛ́ e fia ta hwumi kpoku,* nɛ́ e fia ma yi sami gbogbo. 23 Se e maa pee kaa lakpa klaami ngɛ nihi nɛ́ a* kã mɛ kita a, a hɛ mi. Nɛ e ma kai a tɔmi ɔ nɛ e maa nuu mɛ.

24 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Nyɛ nitsɛmɛ nyɛ ha nɛ nyɛ tɔmi ɔmɛ je kpo, nɛ a na nyɛ yayami ɔmɛ heii ngɛ nyɛ ní peepeehi tsuo a mi, enɛ ɔ ha nɛ a kai nyɛ tɔmi ɔmɛ. Amlɔ nɛ ɔ nɛ a kai nyɛ ɔ, a maa nuu nyɛ pani nya.’*

25 Se mo Israel ganɔ nɛ e yi mi wa nɛ́ a pla mo wawɛɛ, o be ɔ su, be nɛ a kɛ maa gbla o tue nyagbe nɔ́ ɔ su. 26 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Mo je yi fimi nɔ́ ɔ, nɛ́ o je matsɛ pɛɛ ɔ. Nɔ́ nɛ ɔ be hie kaa bɔ nɛ e ngɛ ɔ hu. Mo wo nɔ* nɛ ba si ɔ nɔ, nɛ́ o ba nɔ nɛ a wo e nɔ ɔ* si. 27 Hɛ mi kpatami, hɛ mi kpatami, hɛ mi kpatami lɛ ma kɛ ba e nɔ. Nɛ e be nɔ ko nɔ́ pee kɛ ya si be nɛ nɔ nɛ ngɛ he blɔ ngɛ mlaa nya a maa ba, nɛ ma ngɔ kɛ ha lɛ.’

28 “Nɛ mo, nɔmlɔ bi, moo gba nɛ o de ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ngɛ Ammonbi ɔmɛ kɛ a nɔ jɛmi ɔ he ji nɛ ɔ nɛ,’ Mo de ke, ‘Klaate! A hia klaate nɛ́ a kɛ maa gbe nihi; a sa he konɛ e kpɛ, a sa he konɛ a kɛ kpata nihi a hɛ mi. 29 Ngɛ lakpa ninahi kɛ lakpa klaamihi nɛ kɔɔ o he ɔ tsuo se ɔ, a ma bua o ni ɔmɛ a nya kɛ pue ni gbogboe ɔmɛ* nɛ ji, nimli yayami ɔmɛ a nɔ. Amlɔ nɛ ɔ, be su nɛ a maa gbla nimli yayami ɔmɛ a tue. 30 Moo kpale kɛ wo e kpo ɔ mi. Ma kojo mo ngɛ he nɛ a bɔ mo ngɛ ɔ, ngɛ zugba nɛ o je nɔ ɔ nɔ. 31 Ma plɛ ye abofu ɔ kɛ pue o nɔ. Ma fli ye mi mi la a kɛ pue o nɔ, nɛ i kɛ mo maa wo nihi nɛ a yi mi wa a, a dɛ mi, nihi nɛ a le hɛ mi kpatami he ga a, a dɛ. 32 O maa pee lɛ́ kɛ ha la a; a ma kpa o muɔ kɛ pue si ngɛ zugba a nɔ, nɛ a be mo kaie hu, imi Yehowa nitsɛ lɛ i de.’”

22 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Se mo nɔmlɔ bi, o pee klaalo kaa o maa kojo ma nɛ ye muɔ he fɔ ɔ* nɛ́ o tsɔɔ lɛ ní hiemi níhi tsuo nɛ e pee ɔ lo? 3 Mo de ke: ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Mo ma nɛ o pueɔ muɔ si ngɛ mo nitsɛ o mi, nɛ́ o be su ta, nɛ́ o peeɔ amagahi nɛ i hiɔ* kɛ bleɔ o he, 4 o muɔ si puemi ɔ ha nɛ o ye fɔ, nɛ o we amagahi nɛ i hiɔ ɔ ha nɛ o he tsɔ we. Mo nitsɛ o ha nɛ o nyagbe su mla, nɛ o jeha amɛ ba nyagbe. Enɛ ɔ he ɔ, ma ha nɛ je ma amɛ maa gbe o he guɛ nɛ zugba amɛ tsuo maa ye o he fɛu. 5 Zugbahi nɛ a ngɛ o kasa nya kɛ ní nɛmɛ nɛ a ngɛ tsitsaa a maa ye o he fɛu, mo nɛ o biɛ he tsɔ we nɛ basabasa peemi hyi o mi tɔ ɔ. 6 Hyɛ! Israel ganɔ ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ o mi ɔ ngɔ he blɔ nɛ a ngɛ ɔ kɛ ngɛ muɔ si puee. 7 O ma a mi bi ɔmɛ bui a tsɛmɛ kɛ a nyɛmɛ, a sisiɔ nubwɔ nɛ a waa awusa* kɛ yalɔyo yi mi.”’”

8 “‘O bui ye he klɔuklɔu ɔmɛ, nɛ o ble ye hejɔɔmi ligbi ɔ. 9 O ma a mi bi ɔmɛ gbeɔ nɔ he guɛ nɛ a pee a juɛmi kaa a ma pue muɔ si. O ma a mi bi ɔmɛ yeɔ afɔlehi nɛ a sãã ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ ɔ, nɛ a kɛ a he woɔ je mi bami yaya mi. 10 O ma a mi bi ɔmɛ bui a tsɛmɛ a sa a,* nɛ a kɛ yo nɛ ku nine náa bɔmi. 11 O ma a mi bi ɔmɛ a kpɛti ni komɛ kɛ a nyɛmimɛ a yihi peeɔ ní hiemi níhi, ni komɛ kɛ a binyumu ɔmɛ a yihi peeɔ yakayaka níhi kɛ bleɔ mɛ, nɛ ni komɛ hu bleɔ a nyɛmiyihi nɛ ji, mɛ nitsɛmɛ a papaa biyihi. 12 O ma a mi bi ɔmɛ heɔ nyɔ mi ní konɛ a kɛ pue muɔ si. A heɔ hekpa ngɛ níhi nɛ a pa ha nihi ɔ a he, nɛ a kpɔ̃ɔ sika ngɛ a nyɛmimɛ a dɛ. Ee, a hɛ je ye nɔ kulaa,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

13 “‘Hyɛ! Ngɛ ní nɛ o ná kɛ gu se nami nɛ ngɛ zo nɔ kɛ muɔ si puemi nɛ ngɛ nɔ yae he je ɔ, i gbɔ ye dɛ mi kɛ wo mo. 14 Anɛ o maa ya nɔ nɛ o maa pee kã* nɛ o ninehi a he maa wa ligbi ɔ nɛ ma te si kɛ wo mo ɔ lo? Imi Yehowa nitsɛ lɛ i de, nɛ ma pee. 15 Ma gbɛ mo kɛ fĩa je ma amɛ a mi nɛ ma fiee mo kɛ ho zugba amɛ a nɔ ya, nɛ ma ha nɛ o he nɛ tsɔ we ɔ se maa po. 16 Nɛ a be mo bue ngɛ je ma amɛ a hɛ mi, nɛ o maa le kaa imi ji Yehowa.’”

17 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 18 “Nɔmlɔ bi, Israel we ɔ ba pee kaa nɔ́ ko nɛ se nami be he kɛ ha mi. Mɛ tsuo a ji akɔblee, sanyla kɛ dade ngɛ flɔɔnɔɔ mi. A ba pee kaa sika hiɔ nɛ he be se nami ko.

19 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ nyɛ tsuo nyɛ ba pee kaa níhi nɛ a he be se nami he je ɔ, ma bua nyɛ tsuo nyɛ nya kɛ wo Yerusalem ma a mi. 20 Kaa bɔ nɛ a buaa sika hiɔ, akɔblee, dade, sumui kɛ sanyla nya kɛ woɔ flɔɔnɔɔ mi konɛ a fli la a mi kɛ wo he nɛ́ a sile ɔ, jã nɔuu kɛ̃ nɛ i kɛ ye mi mi la a kɛ ye abofu ɔ ma bua nyɛ nya nɛ ma fli la kɛ pue nyɛ nɔ nɛ nyɛ maa sile. 21 Ma bua nyɛ nya nɛ ma fli ye mi mi fumi la a kɛ pue nyɛ nɔ nɛ nyɛ tsuo nyɛ maa sile ngɛ e mi. 22 Kaa bɔ nɛ sika hiɔ sileɔ ngɛ flɔɔnɔɔ mi ɔ, jã nɔuu kɛ̃ nɛ nyɛ hu nyɛ maa sile ngɛ e mi; nɛ nyɛ ma ná le kaa imi Yehowa nitsɛ lɛ i plɛ ye mi mi la a kɛ pue nyɛ nɔ.’”

23 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 24 “Nɔmlɔ bi, mo de lɛ ke, ‘O ji ma nɛ a be he tsue loo hiɔmi be nɛe ngɛ nɔ ngɛ mi mi fumi ligbi ɔ nɔ. 25 E gbali ɔmɛ so ngɛ e mi kaa jata nɛ ngɛ huãe nɛ ngɛ lohwe ko mi tsɔtslɔɔe. A tsɔtslɔɔ nihi* a mi. Nɛ a kpɔ̃ juetli kɛ níhi nɛ a he jua wa. A ha nɛ nihi babauu ba pee yalɔyihi. 26 E we osɔfo ɔmɛ kɛ ye mlaa a tsu we ní, nɛ a ya nɔ nɛ a ble ye hehi nɛ a ngɛ klɔuklɔu ɔ. A ha we nɛ a na slɔɔto nɛ ngɛ nɔ́ nɛ ngɛ klɔuklɔu kɛ nɔ́ nɛ be klɔuklɔu a kpɛti, nɛ a ha we nɛ nihi nɛ a le nɔ́ nɛ he tsɔ kɛ nɔ́ nɛ he tsɔ we, nɛ a yi ye hejɔɔmi ligbi ɔmɛ, nɛ a wo ye he mu ngɛ a kpɛti. 27 E ma nikɔtɔma amɛ ngɛ kaa ogbeteehi nɛ a tsɔtslɔɔ lohwehi a mi; a pueɔ muɔ si nɛ a gbeɔ nihi* ngɛ se nami nɛ ngɛ zo he je. 28 Se e gbali ɔmɛ kɛ kalo kpa a ní peepee ɔmɛ a he. A naa lakpa ninahi nɛ a klaa lakpa klamihi, nɛ a deɔ ke: “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ,” be mi nɛ Yehowa nitsɛ de we nɔ́ ko. 29 Nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ sisiɔ nihi, nɛ a juɔ, a waa nɔ nɛ e fĩ lɛ kɛ ohiatsɛ yi mi, nɛ a sisiɔ nubwɔ nɛ ngɛ a kpɛti ɔ, nɛ a yi lɛ dami sane.

30 “‘I hla kaa ma na nyumu ko ngɛ a kpɛti nɛ e ma dla tɛ gbogbo ɔ aloo e maa da si ngɛ muɔ nɛ ngɛ tɛ gbogbo ɔ mi ɔ nya ngɛ ye hɛ mi ngɛ zugba a nane mi, konɛ a ko kpata e hɛ mi, se i nɛ nɔ ko. 31 Lɔ ɔ he ɔ, ma plɛ ye mi mi la a kɛ pue a nɔ nɛ i kɛ ye mi mi fumi la a ma kpata a hɛ mi. Ma ngɔ nɔ́ nɛ maa je a ní peepee ɔ mi kɛ ba a kɛ bu mɛ nitsɛmɛ a yi,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

23 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, yihi enyɔ komɛ nɛ a ji nyɛ kake bimɛ hi si. 3 A ba pee tuutuu poli ngɛ Egipt; kɛ je a yihe mi tɔɔ nɛ a poɔ tuutuu. A miaa a nyɔhi ngɛ lejɛ ɔ, nɛ a fiɛɔ a gugue mi benɛ a ji yomiyihi ɔ. 4 A tsɛɔ nɔkɔtɔmatsɛ ɔ ke Ohola,* nɛ a tsɛɔ e nyɛmiyo ɔ ke Oholiba.* A ba pee ye níhi nɛ a fɔ binyumuhi kɛ biyihi. Biɛ nɛ ji Ohola a daa si kɛ ha Samaria, nɛ biɛ Oholiba a hu daa si kɛ ha Yerusalem.

5 Ohola bɔni tuutuu pomi benɛ i kɛ lɛ wa ngɛ ɔ po. E ná akɔnɔ nɛ nya wa kɛ ha nihi nɛ e suɔ mɛ wawɛɛ ɔ, nɛ ji Asiriabi nɛ a ngɛ e kasa nya a. 6 A ji amlaalohi nɛ́ a wo tade bluu kɛ nɔ yeli a se yeli. Mɛ tsuo a ji nihewi nɛ a he ngɛ fɛu nɛ a hi okpɔngɔhi a nɔ. 7 E ya nɔ nɛ e kɛ Asiria nyumuhi nɛ a he ngɛ fɛu ɔ bɔ ajuama, nɛ e kɛ nihi nɛ e ná a he akɔnɔ ɔ a we amagahi nɛ i hiɔ* ɔ ble e he. 8 E kpa we ajuama nɛ e bɔ benɛ e ngɛ Egipt ɔ, ejakaa a kɛ lɛ ná bɔmi ngɛ e yihe mi, nɛ a fiɛ e gugue mi benɛ e ji yomiyo ɔ, nɛ a plɛ a we akɔnɔ ɔ kɛ pue e nɔ.* 9 Enɛ ɔ he ɔ, i ngmɛɛ e he kɛ ha nihi nɛ a suɔ lɛ wawɛɛ ɔ, nɛ ji Asiriabi ɔmɛ nɛ e ná akɔnɔ nɛ nya wa kɛ ha mɛ ɔ. 10 A kpa bo ngɛ e he nɛ a kpɔ̃ e binyumu ɔmɛ kɛ e biyi ɔmɛ ngɛ e dɛ, nɛ a kɛ klaate gbe lɛ. E ba ná biɛ yaya ngɛ yi ɔmɛ a kpɛti, nɛ a kojo lɛ.

11 Benɛ e nyɛmiyo Oholiba na nɔ́ nɛ ɔ, e we akɔnɔ ɔ nya ba wa wawɛɛ pe kekle ɔ po, nɛ e we ajuama bɔmi ɔ hu nya ba wa kulaa pe e nyɛmiyo ɔ po. 12 E we akɔnɔ te si kɛ ha Asiria nyumu ɔmɛ nɛ́ a ngɛ e kasa nya, nɛ ji amlaalo ɔmɛ kɛ nɔ yeli a se yeli ɔmɛ nɛ́ a wo tade kpakpahi nɛ́ a hii si ngɛ okpɔngɔhi a nɔ ɔ, mɛ tsuo a ji nihewi nɛ a he ngɛ fɛu. 13 Benɛ lɛ hu e ble e he ɔ, i na kaa mɛ tsuo a wo blɔ kake ɔ nɔuu. 14 Se e ya nɔ nɛ e ha nɛ e tuutuu pomi ɔ po blɔ mi kulaa. E na nyumuhi a fonihi nɛ́ a kpɛ́ ngɛ gbogbo he, nɛ ji Kaldeabi nɛ a kɛ kɔla tsutsu diki a foni ɔmɛ, 15 a fĩ mlɛmi fimi níhi ngɛ a mlɛmi, nɛ a kɛ yi fimi nɔ́ gagaaga fĩ a yi, nɛ a ngɛ kaa tabuli, mɛ tsuo a je Babiloniabi nɛ a fɔ mɛ ngɛ Kaldeabi a zugba nɔ. 16 Benɛ e na mɛ nɔuu pɛ kɛkɛ nɛ e ná a he akɔnɔ, nɛ e tsɔ tsɔli kɛ ya a ngɔ ngɛ Kaldea. 17 Lɔ ɔ he ɔ, Babilon nyumu ɔmɛ ya nɔ nɛ a ba e bɔmi nami sa a he, nɛ a kɛ a we ajuama bɔmi ɔ ble lɛ. Benɛ a ble lɛ ta a, a he pee lɛ tai nɛ e* je a he.

18 Benɛ e ngɛ tuutuu ɔ poe basaa, nɛ́ e ha nɛ a na e he gu ɔ, e he pee mi tai nɛ i je e he kaa bɔ nɛ e nyɛmiyo ɔ he pee mi tai nɛ i* je e he ɔ. 19 E ya nɔ nɛ e ha nɛ e tuutuu pomi ɔ po blɔ mi kulaa, nɛ e kai e yihe mi benɛ e ngɛ tuutuu poe ngɛ Egipt zugba a nɔ ɔ. 20 E ná a he akɔnɔ kaa bɔ nɛ nyumuhi nɛ a nyumutsohi ngɛ kaa tejihi kɛ okpɔngɔhi a nɔ́ nɛ́ a yi kpahi náa a he akɔnɔ ɔ. 21 Je mi bami yaya nɛ o kɛ o he wo mi ngɛ Egipt benɛ a fiɛ o gugue mi, nɛ́ a fiɛ o yihe mi nyɔ ɔmɛ a he ɔ ngɛ mo jloe ekohu.

22 “Enɛ ɔ he ɔ, Oholiba, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Hyɛ, ma ha nɛ o suɔli nɛ a he pee mo tai nɛ o* je a he ɔ nɛ́ a te si kɛ wo mo, nɛ ma ha nɛ a maa je he slɔɔtohi kɛ ba o nɔ, 23 mɛ ji, Babilon nyumu ɔmɛ kɛ Kaldeabi ɔmɛ tsuo, Pekod nyumu ɔmɛ kɛ Shoa kɛ Koa, kɛ Asiria nyumu ɔmɛ tsuo. Mɛ tsuo a ji nyumuhi nɛ a he ngɛ fɛu, nɛ a ji amlaalohi kɛ nɔ yeli a se yeli, tabuli kɛ nihi nɛ a hla mɛ,* mɛ tsuo a hii si ngɛ okpɔngɔhi a nɔ. 24 A kɛ ta zugba lɛhi babauu kɛ tlɔɔkehi kɛ tabuli babauu nɛ a hɛɛ tsɛ̃i nguahi kɛ tsɛ̃i wawi* nɛ́ a bu dade pɛɛ ma ba tua mo. A maa bɔle mo kɛ kpe, nɛ ma fã mɛ konɛ a kojo mo, nɛ a maa kojo mo bɔ nɛ a suɔ. 25 Ye mi mi ma fu mo wawɛɛ, nɛ a kɛ mo maa ye ngɛ a we abofu ɔ nya. A maa po o gugwɔ kɛ o tue, nɛ nihi nɛ maa piɛ ɔ, a kɛ klaate maa gbe mɛ. A maa nuu o binyumuhi kɛ o biyihi kɛ je, nɛ nihi nɛ maa piɛ ɔ, a kɛ la ma kpata a hɛ mi. 26 A ma kpa bo ngɛ o he nɛ a ma kpɔ̃ o june nɛ ngɛ fɛu ɔ ngɛ o dɛ. 27 Ma po o je mi bami yaya kɛ o tuutuu pomi nɛ o je sisi ngɛ Egipt ɔ se. O ma kpa mɛ hyɛmi nɛ o be Egipt kaie hu gblegbleegble.’

28 “Ejakaa nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Hyɛ, i ma o he ngmɛɛmi kɛ ha nihi nɛ o nyɛ mɛ, nɛ a he pee mo tai nɛ o* je a he ɔ. 29 A kɛ mo maa ye kaa a he nyɛlɔ nɛ a maa ngɔ níhi tsuo nɛ o gbo he dengme ɔ kɛ je, nɛ a ma si mo kɛ o he gu. A ma ha nɛ a na ajuama nɛ o bɔ kɛ je mi bami yaya nɛ o kɛ o he wo mi kɛ o tuutuu pomi ɔ tsuo paa. 30 A maa pee mo ní nɛ ɔmɛ tsuo ejakaa o nyɛɛ je ma amɛ a se kaa tuutuu polɔ, nɛ o kɛ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ ble o he. 31 Nɔ́ nɛ o nyɛmiyo ɔ pee ɔ nɔuu lɛ mohu o pee ɔ nɛ, lɔ ɔ he ɔ, i kɛ e kplu ɔ maa wo o dɛ.’

32 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

‘O maa nu wai ngɛ o nyɛmiyo ɔ kplu nɛ mi kuɔ nɛ e bli ɔ nya,

Nɛ kplu nɛ ɔ hyi tɔ kɛ he fɛu yemi, enɛ ɔ he ɔ, nihi maa muɔ mo nɛ a maa ye o he fɛu.

33 O maa nu o nyɛmiyo Samaria kplu ɔ nya nɛ o maa tɔ,

O maa de nɛ o maa ye aywilɛho,

A maa hyɛ mo gaa nɛ o he nyakpɛ maa pee mɛ nɛ a ma kpata o hɛ mi.

34 O maa nu nɛ o ma lɔ kplu ɔ mi, kplu ɔ maa ywia, nɛ o maa muɔɔ nɛ o ma kpe

Nɛ o maa gbla* o nyɔ ɔmɛ.

“Imi nitsɛ lɛ i tu munyu nɛ ɔ nɛ,” Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.’

35 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ o hɛ je ye nɔ nɛ o kua mi pɛsɛpɛsɛ* he je ɔ, o maa tloo nɔ́ nɛ maa je o je mi bami yaya kɛ o tuutuu pomi ɔ mi kɛ ba a.’”

36 Yehowa de mi ekohu ke: “Nɔmlɔ bi, anɛ o maa kojo Ohola kɛ Oholiba nɛ́ o ha nɛ a le a ní peepeehi nɛ a ngɛ tai ɔ lo? 37 A puɛ gba,* nɛ muɔ ngɛ a ninehi a he. Pi gba pɛ nɛ a kɛ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ puɛ, se mohu, a sã a binyumuhi nɛ a fɔ ha mi ɔ ngɛ la mi* kɛ ha a we amaga amɛ kaa niye ní. 38 Jehanɛ hu, nɔ́ nɛ a pee mi ji nɛ ɔ nɛ: A ble ye jami he ɔ jamɛ a ligbi ɔ nɔuu, nɛ a wo ye hejɔɔmi ligbi ɔ he mu. 39 Benɛ a gbe a bimɛ ɔmɛ nɛ a kɛ mɛ sã afɔle kɛ ha a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ se ɔ, a ba ye jami he ɔ jamɛ a ligbi ɔ nɔuu nɛ a ba wo he mu. Nɔ́ nɛ a ba pee ngɛ imi nitsɛ ye we ɔ mi ji nɛ ɔ nɛ. 40 A tsɔ nɛ a ya tsɛ nyumuhi nɛ a je tsitsaa kɛ ba. Benɛ a ma a, o du o he nɛ o kɛ tsopa kpa o hɛngmɛ se nɛ o kɛ junehi dla o he. 41 Nɛ o hi sɛ saminyayoo nɔ, nɛ okplɔɔ maa si ngɛ hɛ mi, nɛ o ngɔ ye tsopa kɛ e he via kɛ ye nu ɔ kɛ ma nɔ. 42 A nu nyumuhi babauu nɛ a he jɔ mɛ a gbi ngɛ lejɛ ɔ, a ti ni komɛ ji dã deli nɛ a ngɔ mɛ kɛ je nga a nɔ kɛ ba. A kɛ kɔni si ga wo yi ɔmɛ a kɔni si nɛ a kɛ jlasi nɛ ngɛ fɛu bu a yi.

43 Kɛkɛ nɛ i de ngɛ nɔ nɛ e puɛ gba hluu nɛ pɔ tɔ lɛ ɔ he ke: ‘E maa ya nɔ nɛ e maa po tuutuu.’ 44 Lɔ ɔ he ɔ, a ya e ngɔ si abɔ kaa bɔ nɛ nɔ ko yaa tuutuu polɔ ngɔ ɔ. Jã pɛpɛɛpɛ ji bɔ nɛ a ya Ohola kɛ Oholiba nɛ́ a ji yihi nɛ a je mi bami sa a, a ngɔ ɔ nɛ. 45 Se nyumuhi nɛ a da a maa kojo lɛ bɔ nɛ sa ngɛ gba puɛmi kɛ muɔ si puemi he; ejakaa a ji gba puɛli, nɛ muɔ ngɛ a ninehi a he.

46 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ma ha nɛ tabuli ma ba tua mɛ nɛ a ma ha nɛ a pee he gbeye womi nɔ́ kɛ ta yibu ní nɛ a maa muɔɔ. 47 Tabuli ɔmɛ maa fiaa mɛ tɛ nɛ a kɛ klaate ɔmɛ maa poo mɛ. A maa gbe a binyumuhi kɛ a biyihi nɛ a kɛ la maa sã a we ɔmɛ. 48 Ma ha nɛ je mi bami yaya nɛ ɔ se maa po ngɛ zugba a nɔ, nɛ yi ɔmɛ tsuo maa kase ní kɛ je mi, nɛ a be o je mi bami yaya a kasee. 49 Nɔ́ nɛ maa je nyɛ je mi bami yaya a mi kɛ ba, kɛ nɔ́ nɛ maa je amagahi nɛ i hiɔ nɛ nyɛ ja mɛ kɛ pee yayami ɔ hu mi kɛ ba a, a kɛ ma bu nyɛ yi; nɛ nyɛ maa na kaa imi ji Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa.’”

24 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu ngɛ jeha nɛɛne ɔ we nyɔhiɔ nyɔngma a we ligbi nyɔngma a nɔ, nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, mo kadi ligbi nɛ ɔ,* nɛ ji mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ kɛ fɔ si. Babilon matsɛ ɔ je Yerusalem tuami ɔ sisi mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 3 Nɛ moo bu abɛ kɛ kɔ atuã tsɔli nɛ ɔmɛ a he nɛ́ o de ke:

“Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

“Ngɔɔ buɛ* kɛ ma la nɔ nɛ o yɛ nyu kɛ wo mi.

 4 O kɛ lo nɛ a poo mi, nɛ ji lo kpakpahi nɛ wo mi,

E fiɔ kɛ e kɔni; nɛ o kɛ wu kpakpa amɛ nɛ wo mi nɛ a hyi lɛ tɔ.

 5 Moo ngɔ jijɔ ɔmɛ a kpɛti nɔ́ nɛ hi pe kulaa a, nɛ o to lɛ́ kɛ wo buɛ ɔ sisi tsuo.

Moo ngɔ wu ɔ kɛ piɛɛ lo ɔ nɛ a poo ɔ he, nɛ o hoo nɛ e be saminya.”’

6 “Lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

‘Musu tloo muɔ si puemi ma a, buɛ nɛ e mi nɔ kana, nɛ a je we kana a nɛ ngɛ mi ɔ!

Mo je lo ɔ nɛ a poo ɔ kɛ je mi kakaaka; koo fɔ a nɔ sɔ.

 7 Ejakaa muɔ si nɛ ma nɛ ɔ pue ɔ ngɛ e mi loloolo; e plɛ pue tɛsa nɔ.

E plɛ we kɛ pue zugba konɛ e ngɔ zu kɛ ha nɔ.

 8 Bɔ nɛ pee nɛ i kɛ abofu nɛ nya wa nɛ ye lue he je ɔ,

I ngɔ e muɔ ɔ kɛ pue tɛsa kpataa nɛ ngɛ tsɛ̃e ɔ nɔ

Konɛ a ko ha nɔ.’

9 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

‘Musu tloo muɔ si puemi ma a!

Ma bua lɛ́ ɔ nya nɛ e ya hiɔwe.

10 Ngɔɔ lɛ́ babauu kɛ pue nɔ, nɛ o ha nɛ la a nɛ tso,

Moo hoo lo ɔ nɛ e be saminya, mo plɛ e he nyu ɔ kɛ pue he, nɛ o ha nɛ wu ɔ nɛ ngla.

11 Ngɔɔ buɛ ɔ nɛ nɔ́ ko be mi ɔ kɛ ma la ngu hɛuu ɔ nɔ nɛ e dɔ la

Konɛ akɔblee nɛ a kɛ pee buɛ ɔ nɛ tsu paa.

Mu nɛ ngɛ mi ɔ maa sile kɛ je mi, nɛ e mi kana a tsuo maa ta pɛsɛpɛsɛ.

12 E ngɛ ahuto nɛ e he wa,

Ejakaa e mi kana babauu ɔ ji.

Mo sake kɛ fɔ la a mi kɛ e mi kana a tsuo!’

13 “‘O je mi bami sasɛ ɔ ji nɔ́ nɛ wo o he mu. I bɔ mɔde kaa ma ha nɛ o he nɛ tsɔ, se o he mu ɔ ha we nɛ o he nɛ tsɔ. O he be tsɔe kɛ ya si be nɛ ye mi mi nɛ fu mo ɔ nya maa ba si. 14 Imi Yehowa nitsɛ lɛ i de. E maa ba mi. Nɔ́ ko be nyɛe maa tsi mi blɔ, i be mɔbɔ nae, nɛ i be ye he piae. A maa kojo mo ngɛ o blɔ ɔmɛ kɛ o ní peepee ɔmɛ a nya.’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

15 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu, nɛ e de mi ke: 16 “Nɔmlɔ bi, ma ha nɛ o suɔlɔ ɔ ma gbo tlukaa. Koo ye aywilɛho;* ko fo ya, nɛ koo wɔle vo nyu hulɔ. 17 Ye aywilɛho kɛ wo o mi, nɛ koo nyɛ ya. Ngɔɔ yi fimi nɔ́ kɛ fĩ o yi nɛ o wo o tokota a. Koo ha o nya nɔ bwɔmi ɔ nɔ, nɛ koo ye abolo nɛ ni kpahi kɛ ma ba ha mo ɔ.”*

18 I kɛ ma a tu munyu mɔtu, nɛ ye yo ɔ gbo gbɔkuɛ. Lɔ ɔ he ɔ, benɛ je na a, i pee kaa bɔ nɛ a fã mi ɔ pɛpɛɛpɛ. 19 Ma bi ɔmɛ bi mi ke: “Anɛ o be wɔ bɔ nɛ nɔ́ nɛ o ngɛ pee nɛ ɔ kɔɔ wa he ha a dee lo?” 20 I ha mɛ heto ke: “Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke, 21 ‘Mo de Israel we ɔ ke: “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ye jami he ɔ nɛ nyɛɛ kɛ fĩaa, nɛ nyɛ bua jɔ he wawɛɛ, nɛ e ngɛ nyɛ tsui nɔ ɔ,* i ma lɛ blemi. Klaate maa gbe nyɛ nitsɛmɛ nyɛ binyumuhi kɛ nyɛ biyihi nɛ nyɛ si mɛ ɔ. 22 Kɛkɛ ɔ, nyɛ maa pee kaa bɔ nɛ i pee ɔ pɛpɛɛpɛ. Nyɛɛ kɛ nɔ́ be nyɛ nya nɔ bwɔmi ɔ nɔ hae, nɛ nyɛ be abolo nɛ ni kpahi kɛ ma ba ha nyɛ ɔ yee. 23 Nyɛ yi fimi nɔ́ ɔ maa hi nyɛ yi, nɛ nyɛ tokota amɛ maa hi nyɛ nane. Nyɛ be aywilɛho yee nɛ nyɛ be ya foe hulɔ. Mohu ɔ, nyɛ maa sa ngɛ nyɛ tɔmi ɔ mi, nɛ nyɛ ma kɛmɛ kɛ wo nyɛ sibi. 24 Ezekiel ba pee kaa okadi ha nyɛ. Bɔ nɛ e pee ɔ, jã pɛpɛɛpɛ nɛ nyɛ hu nyɛ maa pee. Ke e ba mi jã a, nyɛ ma ná le kaa imi ji Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa a nɛ.’”’”

25 “Nɛ mo nɔmlɔ bi, ma ngɔ a gbogbo nɛ he wa a kɛ je, nɛ ji nɔ́ nɛ ngɛ fɛu nɛ haa mɛ bua jɔmi, nɔ́ nɛ a fiɛ we he, nɛ ngɛ a tsui nɔ ɔ.* Ma ngɔ a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ hu kɛ piɛɛ he. Ligbi nɛ ma pee nɔ́ nɛ ɔ, 26 nɔ ko nɛ e yi ná wami ɔ lɛ ma ba bɔ mo amaniɛ ɔ nɛ. 27 Jamɛ a ligbi ɔ, o ma bli o nya mi nɛ o kɛ nɔ nɛ e yi ná wami ɔ maa tu munyu, nɛ o be o nya mae hu. O maa pee kaa okadi ha mɛ, nɛ a ma ná le kaa imi ji Yehowa.”

25 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, mo plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ Ammonbi ɔmɛ nɛ o gba kɛ si mɛ. 3 Mo de kɛ kɔ Ammonbi ɔmɛ a he ke, ‘Nyɛɛ bu nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ɔ tue. Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Akɛnɛ nyɛ de ke ‘Ɛhɛɛ!’ kɛ si ye jami he ɔ benɛ a ble lɛ, kɛ jehanɛ se hu, kɛ si Israel zugba a benɛ e fɔɔ si gu, kɛ Yuda we ɔ benɛ a ngɔ mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya he je ɔ, 4 ma ngɔ nyɛ kɛ wo nihi nɛ a ngɛ puje he ɔ a dɛ mi kaa a weto ní. A maa pee a sito he ɔmɛ* ngɛ nyɛ kpɛti nɛ a maa ma a bo tsu ɔmɛ hu ngɛ nyɛ kpɛti. A maa ye nyɛ niba ní ɔmɛ nɛ a maa nu nyɛ nyɔ nyu ɔmɛ. 5 Ma ha nɛ Raba nɛ pee afukpɔngɔhi a ní yemi he, nɛ Ammonbi ɔmɛ a zugba a hu maa pee he nɛ tohi buɔ si ngɛ; nɛ nyɛ maa le kaa imi ji Yehowa.”’”

6 “Ejakaa nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ o gbɔ o dɛ mi nɛ o si o nane si nɛ o* nya kɛ ye Israel zugba a he fɛu he je ɔ, 7 ma kpa ye nine mi kɛ si mo nɛ ma ngɔ mo kɛ ha je ma amɛ kaa ta yibu ní nɛ a maa muɔɔ. Ma po mo kɛ je ni ɔmɛ a kpɛti nɛ ma kpata o hɛ mi ngɛ zugba a nɔ. Ma kpata o hɛ mi kulaa, nɛ o ma ná le kaa imi ji Yehowa.’

8 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ Moab kɛ Seir de ke, “Hyɛ! Yuda we ɔ ngɛ kaa ma kpa amɛ he je ɔ,” 9 ma ha nɛ a tua mahi nɛ a ngɛ Moab huzu ɔ nɔ ɔ, Moab mahi nɛ a ngɛ fɛu* kaa Bet Yeshimot, Baalmeon kɛ ya si Kiriataim. 10 Ma ngɔ mɛ kɛ piɛɛ Ammonbi ɔmɛ a he kɛ ha nihi nɛ a ngɛ puje he ɔ kaa a weto ní, konɛ a ko kai Ammonbi ɔmɛ hu ngɛ je ma amɛ a kpɛti. 11 Nɛ ma gbla nihi a tue ngɛ Moab ma a mi, nɛ a maa na kaa imi ji Yehowa.’

12 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Edom ye lue kɛ si Yuda we ɔ, nɛ e ye fɔ wawɛɛ kaa e ye lue ngɛ a nɔ; 13 enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma kpa ye nine mi ngɛ Edom nɔ, nɛ ma po nimli kɛ lohwehi tsuo nɛ a ngɛ mi ɔ kɛ fɔ he, nɛ ma ha nɛ e pee ma doku. A maa nɔ ngɛ klaate nya, kɛ je Teman hluu kɛ ya si Dedan. 14 ‘Ma gu ye ma Israel nine nɔ kɛ ye lue ngɛ Edom nɔ. A kɛ ye abofu kɛ ye mi mi la a maa ba Edom nɔ, konɛ a na imi nitsɛ ye lue yemi ɔ, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”’

15 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ Filistibi ɔmɛ ngɛ mɛ nyɛe nɛ́ a kpa we he je ɔ, a ngɛ hlae nɛ a gu blɔ yaya nɔ nɛ a kɛ ye lue* nɛ́ a kpata níhi a hɛ mi. 16 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ, i ngɛ ye nine mi kpae ngɛ Filistibi ɔmɛ a nɔ, nɛ ma po Keretbi ɔmɛ kɛ fɔ he, nɛ ma kpata nihi nɛ a piɛ nɛ a ngɛ wo ɔ nya a, a hɛ mi. 17 Ma gbla a tue wawɛɛ kɛ ye lue, nɛ ke i ye lue ɔ ta a, a ma ná le kaa imi ji Yehowa.”’”

26 Ngɛ jeha 11 ɔ we kekleekle ligbi ngɛ nyɔhiɔ ɔ mi ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, akɛnɛ Tiro de ngɛ Yerusalem he ke, ‘Ɛhɛɛ! A ku je ma amɛ a we agbo ɔ kɛ pue si! Nɔ́ fɛɛ nɔ́ ko maa ba ye ngɔ, nɛ amlɔ nɛ ɔ nɛ a kpata e hɛ mi ɔ, ma pee niatsɛ’ he je ɔ; 3 nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Mo Tiro, i kɛ mo ná, nɛ ma ha nɛ je mahi babauu maa te si kɛ si mo kaa bɔ nɛ wo oslɔke kuɔ kɛ pueɔ wo dɔ mi ɔ. 4 A maa ku Tiro gbogbo ɔmɛ kɛ pue si nɛ a maa hule e mɔ ɔmɛ, nɛ ma ngmla e nɔ zu ɔ, nɛ e maa pee kaa tɛsa kpataa nɛ́ e nɔ ngɛ tsɛ̃e. 5 E maa pee he ko nɛ a ma ka adlaihi* ngɛ, ngɛ wo ɔ kpɛti.’

“‘Imi nitsɛ lɛ i tu munyu nɛ ɔ nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de, ‘nɛ e maa pee kaa ta yibu ní kɛ ha je ma amɛ nɛ a maa muɔɔ. 6 Nɛ a kɛ klaate maa gbe nihi* nɛ a ngɛ e kɔpe ɔmɛ a mi ɔ, nɛ nihi ma ná le kaa imi ji Yehowa.’

7 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ma ha nɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* ma ba tua Tiro kɛ je yiti je; e ji matsɛmɛ a matsɛ, e ngɛ okpɔngɔhi, ta zugba lɛhi, okpɔngɔ nɔ hili kɛ tabuli a kuu kɛ e mi tabuli* babauu. 8 E kɛ klaate ma kpata nihi nɛ a ngɛ e kɔpe ɔmɛ a mi ɔ a hɛ mi, nɛ e maa fia ma yi sami gbogbo kɛ ta hwumi kpoku* kɛ wo o he, nɛ e ma wo tsɛ̃i ngua nɔ kɛ wo mo. 9 E kɛ tso nɛ a kɛ kuɔ gbogbohi kɛ pueɔ si ɔ* ma si o gbogbo ɔmɛ, nɛ e kɛ e gbiɛ ɔmɛ* maa ku o mɔ ɔmɛ kɛ pue si. 10 E we okpɔngɔ ɔmɛ maa hiɛ hluu kaa a ma ha nɛ bunyuku maa ha o nɔ, nɛ ke a sɛ o we agbo ɔmɛ a mi ɔ, okpɔngɔ nɔ hili ɔmɛ, tlɔɔke nane ɔmɛ kɛ ta zugba lɛ ɔmɛ a gbi ma ha nɛ o gbogbo ɔmɛ ma mimiɛ, kaa nyumuhi nɛ a ngɛ ma ko nɛ e gbogbo hule mi sɛe. 11 E we okpɔngɔ ɔmɛ a nane koklotohi maa naa o gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ; e kɛ klaate maa gbe o ma a mi bi ɔmɛ, nɛ o titima amɛ maa ku kɛ pue si. 12 A maa muɔɔ o níhi nɛ o ngɛ kɛ níhi nɛ o ngɛ juae ɔ, a maa ku o gbogbo ɔmɛ, nɛ a maa hule o we ɔmɛ kɛ pue si; nɛ a ma sake o tɛ ɔmɛ kɛ níhi nɛ o kɛ tso pee ɔ kɛ o zu ɔ kɛ pue nyu mi.’

13 “‘Ma po o lahi nɛ a nya wa a a se, nɛ a be o saku ɔmɛ a pɛmi he nue hu. 14 Nɛ ma ha nɛ o ma plɛ pee tɛsa kpataa nɛ́ nɔ ngɛ tsɛ̃e, nɛ o ma ba pee he ko nɛ a ma ka adlaihi ngɛ. A be mo mae hu, imi Yehowa nitsɛ lɛ i tu munyu nɛ ɔ nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

15 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de Tiro ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ke o nɔ si nɛ a nu he, nɛ nihi nɛ a ngɛ gboe* ngɛ o mi ɔ ngɛ kɛmɛe, nɛ a kɛ klaate gbe nihi ngɛ o mi ɔ, anɛ nihi nɛ a ngɛ zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ ɔ a mi ɔ, a he be kpokpoe lo? 16 Wo ɔ nɔ ganɔhi tsuo ma kple si kɛ je a matsɛ sɛ ɔmɛ a nɔ, nɛ a ma je a tade klɔii ɔmɛ* ngɛ a he nɛ a ma kpɔ a tadehi nɛ a lo ní kɛ wo mi ɔ hu ngɛ a he, nɛ a ma kpokpo.* A maa hi si ngɛ zugba, nɛ a maa hi kpokpoe, nɛ a maa hyɛ mo gaa nɛ o he nyakpɛ maa pee mɛ. 17 Nɛ a ma la aywilɛho yemi la kɛ kɔ o he nɛ a ma de ke:

“Mo nɛ nihi jeɔ wo ɔ nɔ kɛ ba hiɔ o mi, nɛ́ a jeɔ o yi ɔ, hyɛ bɔ nɛ o hɛ mi kpata ha;

O kɛ nihi nɛ a ngɛ o mi ɔ,* nyɛ he wa ngɛ wo ɔ nɔ,

O haa nɛ gbeye nuɔ nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ!

18 Ligbi ɔ nɛ o maa nɔ si ɔ, zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ ɔ ma hoso,

Nɛ ke o be hu ɔ, zugba kpɔhi nɛ a ngɛ wo ɔ mi ɔ maa hao.”’

19 “Ejakaa nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ke i kpata o hɛ mi kaa mahi nɛ nɔ ko be a mi, nɛ i ha nɛ nyuhi nɛ a pee hamahama a ha o nɔ, nɛ nyuhi nɛ a ngɛ he wami ɔ ha o nɔ ɔ, 20 ma ngɔ nihi nɛ a yaa muɔ* mi ɔ kɛ piɛɛ o he kɛ ba blematsɛmɛ ɔmɛ a ngɔ; ma ha nɛ o kɛ nihi nɛ a yaa muɔ ɔ mi ɔ tsuo maa hi zugba a sisi, kaa hehi nɛ a hi si blema nɛ a kpata a hɛ mi ɔ, konɛ nɔ ko nɛ ko hi o mi hu. Kɛkɛ ɔ, ma wo hɛ kali a zugba a hɛ mi nyami.*

21 “‘Ma ha nɛ gbeye maa nu mo tlukaa, nɛ o be si hiee hu. A ma hla mo se a be mo nae hu gblegbleegble,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

27 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, mo la aywilɛho yemi la kɛ kɔ Tiro he, 3 nɛ o de Tiro ke,

‘Mo nɛ o ngɛ wo ɔ agbo ɔmɛ a nya,

Jua yelɔ nɛ o kɛ nihi nɛ a ngɛ zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ ɔ a nɔ yeɔ jua,

Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

“Oo Tiro, mo nitsɛ o de ke, ‘Ye he fɛu ɔ ye mluku.’

 4 O zugba kpɔ ɔmɛ ngɛ wo ɔ kpɛti tɔɔ,

Nihi nɛ a fia mo kɛ ma si ɔ ha nɛ o he fɛu ɔ ye mluku.

 5 A kɛ junipa tsohi nɛ je Senir lɛ pee o mele ɔ he ní ɔmɛ,

Nɛ a ngɔ seda tsohi kɛ je Lebanon kɛ pee mele mi abalaa tso ɔ.

 6 A kɛ Bashan oak tsohi lɛ pee o we akɔfa amɛ,

A ngɔ suɔ wu kɛ dla sipro tsohi nɛ a kɛ je Kitim zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ ɔ a nɔ ɔ he, nɛ a kɛ pee o lɛ ɔ hɛ mi blɔ.

 7 Egipt klala nɛ hɛɛ kɔla slɔɔtohi nɛ a kɛ pee o we abalaa a,

Nɛ kpa bluu kɛ lohwe he bwɔmi nɛ hɛɛ alamua tu su* nɛ je Elishah zugba kpɔ nɛ nyu bɔle lɛ ɔ nɔ lɛ a kɛ pee o nɔ hami nɔ́ ɔ.

 8 Nihi nɛ a ngɛ Sidon kɛ Arvad ji o we akɔfa hluili ɔmɛ.

Tiro, mo nitsɛ o nihi nɛ́ a le nguɛ nya ní tsumi lɛ a tsuɔ ní ngɛ o mele ɔ mi.

 9 Gebal nyumuhi nɛ́ a he be* nɛ́ a le nguɛ nya ní tsumi ɔ lɛ a tsi puɔhi nɛ a ngɛ o mele ɔ he ɔ.

Melehi tsuo nɛ a ngɛ wo ɔ nɔ kɛ nihi nɛ a kudɔ ɔ mɛ ɔ tsuo ba nɛ a kɛ mo ba ye jua.

10 Persia, Lud kɛ Put nyumu ɔmɛ piɛɛ o tabuli nɛ a yaa ta a, a he.

A kɛ a tsɛ̃i ɔmɛ kɛ a dade pɛɛ ɔmɛ kplaa si ngɛ o mi, nɛ a haa nɛ o hɛ mi baa nyami.

11 Arvad nyumuhi nɛ a piɛɛ o tabuli ɔmɛ a he ɔ daa si ngɛ o gbogbo ɔmɛ a nɔ tsuo kɛ kpe,

Nɛ nyumu katsɛmɛ hii si ngɛ o mɔ ɔmɛ a nɔ.

A kɛ a tsɛ̃i lokotoo ɔmɛ kpla si ngɛ o gbogbo ɔmɛ a he tsuo kɛ kpe

Nɛ a haa nɛ o he fɛu ɔ jeɔ kpo.

12 “‘“Tarshish kɛ mo yeɔ jua ngɛ o ní nami babauu ɔ he je. A kɛ sika hiɔ, dade, sanyla kɛ sumui ba tsakeɔ níhi nɛ o ngɛ ɔ. 13 Yavan, Tubal kɛ Meshek kɛ mo yeɔ jua, a kɛ nyɔguɛhi kɛ akɔblee níhi ba tsakeɔ o jua yemi ní ɔmɛ. 14 Togarma we ɔ ngɔɔ okpɔngɔhi kɛ teji okpɔngɔhi kɛ ba tsakeɔ níhi nɛ o ngɛ ɔ. 15 Dedanbi ɔmɛ kɛ mo yeɔ jua; o ngɔ nihi nɛ́ a yeɔ jua nɛ a tsu ní ha mo ngɛ zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ babauu ɔ a nɔ; a kɛ suɔ wu kɛ tɛ tso* ba haa mo kaa nike ní. 16 Akɛnɛ o ngɛ níhi babauu he je ɔ, Edom suɔ kaa e kɛ mo maa ye jua. A ngɔɔ tɛkuɔis, lohwe he bwɔmi nɛ hɛɛ alamua tu su, bo nɛ́ a kɛ kɔla slɔɔtohi lo níhi kɛ wo mi, bo kpakpa, kora tɛ kɛ rubi kɛ ba tsakeɔ níhi nɛ o ngɛ ɔ.

17 “‘“Yuda kɛ Israel zugba a kɛ mo yeɔ jua, nɛ a ngɔɔ hwiit nɛ a kɛ je Minit, niye ní kpakpahi, hwo, nu kɛ balsam kɛ baa konɛ a kɛ ba tsake níhi nɛ o ngɛ ɔ.

18 “‘“Níhi babauu nɛ o ngɛ kɛ o ní nami ɔ he je ɔ, Damasko kɛ mo yeɔ jua, e ba juaa Helbon wai kɛ lohwe he bwɔmi nɛ́ a kɛ je Sahar* kɛ haa mo. 19 Vedan kɛ Yavan nɛ́ a je Uzal ɔ ngɔɔ dadehi, kasia* kɛ glã* kɛ ba tsakeɔ níhi nɛ o ngɛ ɔ. 20 Dedan ngɔ okpɔngɔ nɔ himi bohi* kɛ ba tsake níhi nɛ o ngɛ ɔ. 21 O ngɔ Arabiabi ɔmɛ kɛ Kedar ganɔ ɔmɛ tsuo nɛ ji nihi nɛ a juaa jijɔ bihi kɛ agbosuhi kɛ apletsihi ɔ kaa a tsu ní ha mo. 22 Sheba kɛ Raama jua yeli ɔmɛ kɛ mo ye jua; a ngɔ tsopa kɛ he via kpakpahi, tɛhi nɛ a he jua wa kɛ sika tsu kɛ ba tsake níhi nɛ o ngɛ ɔ. 23 Haran, Kane, Eden, Sheba jua yeli ɔmɛ, Asshur kɛ Kilmad kɛ mo ye jua. 24 O jua yemi he ɔ ji he nɛ a kɛ mo ye ní nɛ ɔmɛ a he jua ngɛ; tade kpakpahi, tade klɔii nɛ a kɛ bo bluu lɛ pee nɛ́ a kɛ kɔla slɔɔtohi lo níhi kɛ wo mi, kɛ kapɛtihi nɛ hɛɛ kɔla slɔɔtohi, nɛ́ a kɛ kpa fĩ mɛ tsuo wawɛɛ.

25 Tarshish mele ɔmɛ a mi lɛ a kɛ o jua yemi ní ɔmɛ woɔ,

Lɔ ɔ he ɔ, o ná ní kpɔtɔɔ* ngɛ wo ɔ kpɛti.

26 O lɛ hluili ɔmɛ ngɔ mo kɛ ba wo nɛ pee hamahama a nɔ;

Puje he kɔɔhiɔ ɔ butu mo ngɛ wo ɔ kpɛti.

27 Ligbi ɔ nɛ o maa nɔ si ɔ, o ní nami ɔ, níhi nɛ o ngɛ ɔ, o jua yemi níhi, o mele kudɔli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a tsuɔ ní ngɛ o mele ɔ mi,

Nihi nɛ a tsiɔ puɔhi ngɛ o mele ɔ mi, o jua yeli ɔmɛ kɛ nyumuhi nɛ a hwuɔ ta a tsuo,

Nihi tsuo* nɛ a ngɛ o mi ɔ

Ma mu ngɛ wo ɔ kpɛti.

28 Ke nihi nɛ a tsuɔ ní ngɛ mele ɔ mi ɔ kpa ngmlaa a, wo nya ma amɛ ma hoso.

29 Nihi nɛ a hɛɛ akɔfa, mele kudɔli kɛ nihi nɛ a tsuɔ ní ngɛ wo ɔ nɔ ɔ

Ma kple si kɛ je a mele ɔmɛ a mi kɛ ya da si ngɛ zugba a nɔ.

30 A ma wo a gbi nɔ nɛ a ma fo ya boboobo kɛ ha mo

Nɛ a maa muɔɔ bunyuku kɛ pue a yi mi nɛ a ma wuwlua si ngɛ lazu mi.

31 A maa sɛ a yi kpalokpalo nɛ a maa ha kpekpe;

A kɛ aywilɛho yemi nɛ nya wa* ma fo ya wawɛɛ ha mo.

32 Ke a ngɛ kɔmɔ yee ɔ, a ma la aywilɛho yemi la nɛ a ma fo ya kɛ ha mo nɛ a ma de ke:

‘Mɛnɔ ngɛ kaa Tiro nɛ́ amlɔ nɛ ɔ, e pee dii ngɛ wo ɔ kpɛti ɔ?

33 Benɛ o ní ɔmɛ je wo ɔ nɔ kɛ ba a, o ha nɛ nihi babauu tɔ.

O ní babauu nɛ o ngɛ kɛ o jua yemi ní ɔmɛ ha nɛ zugba a nɔ matsɛmɛ pee niatsɛmɛ.

34 Amlɔ nɛ ɔ, o butu ngɛ wo ɔ nɔ, ngɛ nyu nɛ mi kuɔ ɔ mi,

Nɛ o jua yemi ní ɔmɛ kɛ o ni ɔmɛ tsuo mu kɛ piɛɛ o he.

35 Nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ ɔ a nɔ ɔ maa hyɛ mo too nɛ a nya maa kpɛ a he,

Nɛ gbeye ma ha nɛ a matsɛmɛ ɔmɛ a he maa do blibliibli, nɛ a hɛ mi maa pee mɛ yaa.

36 Jua yeli nɛ a ngɛ je ma amɛ a mi ɔ ma kpa nyagba ngɛ nɔ́ nɛ ba o nɔ ɔ he.

O nyagbe maa ba tlukaa nɛ e maa pee gbeye,

Nɛ o maa laa gbidigbidi kɛ ya neneene.’”’”

28 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, mo de Tiro hɛ mi nyɛɛlɔ ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

“Akɛnɛ o wo o he nɔ ngɛ o tsui mi he je ɔ, o yaa nɔ nɛ o deɔ ke, ‘mawu ko ji mi.

I hiɔ si ngɛ mawu matsɛ sɛ nɔ ngɛ wo ɔ kpɛti.’

Se, nɔmlɔ kɛkɛ ji mo, tsa pi mawu ji mo,

E ngɛ mi kaa ngɛ o tsui mi ɔ, o nuɔ he kaa mawu ko ji mo.

 3 Hyɛ! O susu kaa o le ní pe Daniel,

Nɛ lɔ ɔ he ɔ, laami sane ko be nɛ a kɛ laa mo.

 4 O juɛmi kɛ o nɔ́ se kɔmi ha nɛ o pee niatsɛ,

Nɛ o yaa nɔ nɛ o kɛ sika tsu kɛ sika hiɔ toɔ ngɛ o juetli to he ɔ.

 5 Ga lemi nɛ o kɛ yeɔ jua a ha nɛ o ná ní,

Nɛ o ní nami ɔ ha nɛ o wo o he nɔ ngɛ o tsui mi.”’

6 “‘Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

“Akɛnɛ o nu he ngɛ o tsui mi kaa mawu ji mo he je ɔ,

 7 Ma ha nɛ nibwɔhi nɛ ji nihi nɛ a yi mi wa pe kulaa nɛ a ngɛ je ma amɛ a mi ɔ ma ba tua mo,

A maa hia klaate kɛ puɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ fɛu nɛ́ o juɛmi ɔ ha nɛ o ná a.

Nɛ a ma ble o hɛ mi nyami ɔ.

 8 A ma kple mo si kɛ ya muɔ mi,*

Nɛ o ma gbo gbenɔ yeyee ngɛ wo ɔ kpɛti.

 9 Anɛ o maa ya nɔ ma de nɔ nɛ ngɛ mo gbee ɔ ke, ‘mawu ko ji mi’ lo?

O maa pee kaa nɔmlɔ kɛkɛ se pi mawu ngɛ nihi nɛ a ngɛ mo blee ɔ a dɛ mi.”’

10 ‘Nibwɔhi maa gbe mo kaa nihi nɛ a pui mɛ ɔ a kpɛti nɔ kake,

Imi nitsɛ lɛ i tu munyu nɛ ɔ nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

11 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 12 “Nɔmlɔ bi, mo la aywilɛho yemi la kɛ kɔ Tiro matsɛ ɔ he nɛ o de lɛ ke, ‘nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

“Ke a ngɛ nɔ ko nɛ e he nɔ́ fɛɛ nɔ́ hi kɛ pi si he munyu tue ɔ, lɛɛ mo,

Juɛmi hyi mo tɔ, nɛ o he fɛu ɔ ye mluku.

13 Jinɛ Eden, nɛ ji Mawu abɔɔ ɔ mi lɛ o ngɛ.

A kɛ tɛhi nɛ a he jua wa nɛ ɔmɛ lɛ dla mo,

Rubi, topaz, kɛ yaspi; krisolito, oniks* kɛ yade; safiro, tɛkuɔis kɛ emerald;

A ngɔ mɛ kɛ ma sika tsu nɔ.

Ligbi ɔ nɛ a bɔ mo ɔ, jamɛ a ligbi ɔ nɔuu lɛ a pee ní nɛ ɔmɛ.

14 I hla mo kaa kerub nɛ́ a pɔ lɛ nu nɛ e gbɛ e pɛlihi a mi.

Mawu yoku klɔuklɔu ɔ nɔ lɛ jinɛ o ngɛ, nɛ o nyɛɛɔ kɛ yaa kɛ baa ngɛ tɛhi nɛ a ngɛ tsoe kaa la a, a kpɛti.

15 Kɛ je ligbi nɛ a bɔ mo ɔ, a nɛ tɔtɔmi ko ngɛ o blɔ ɔmɛ a nɔ

Kɛ ya si benɛ a na nɔ́ nɛ dɛ ngɛ o mi.

16 Akɛnɛ o ye jua wawɛɛ he je ɔ,

Awi yemi ba hyi mo tɔ, nɛ o bɔni yayami peemi.

Enɛ ɔ he ɔ, ma po mo kɛ je Mawu yoku ɔ nɔ kɛ fɔ he kaa nɔ́ ko nɛ he tsɔ we, nɛ ma kpata o hɛ mi,

Oo kerub nɛ o gbɛ o pɛlihi a mi, ma je mo kɛ je tɛhi nɛ a ngɛ tsoe kaa la a, a kpɛti.

17 O he fɛu ɔ he je ɔ, o tsui wo e he nɔ.

O hɛ mi nyami ɔ he je ɔ, o puɛ o juɛmi ɔ.

Ma sake mo kɛ fɔ zugba a nɔ.

Ma ha nɛ matsɛmɛ maa hyɛ mo.

18 O tɔmi ngua kɛ anɔkuale nɛ o yi ngɛ o jua yemi ɔ mi he je ɔ, o ha nɛ o jami he ɔmɛ a he tsɔ we.

Ma ha nɛ la maa je o mi kɛ ba, nɛ e ma kpata o hɛ mi.

Ma ha nɛ́ o pee kaa lazu ngɛ zugba a nɔ, ngɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ mo hyɛe ɔ a hɛ mi.

19 Nihi tsuo nɛ a le mo ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti ɔ maa hyɛ mo gaa nɛ o he maa pee mɛ nyakpɛ.

O nyagbe maa ba tlukaa nɛ e maa pee gbeye,

Nɛ o maa laa gbidigbidi kɛ ya neneene.”’”

20 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 21 “Nɔmlɔ bi, mo plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ Sidon nɛ o gba kɛ si lɛ. 22 Mo de ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

“I kɛ mo ná, Oo Sidon, a maa wo ye hɛ mi nyami ngɛ o mi;

Nɛ ke i gbla e tue nɛ a tsu ye he ngɛ e mi ɔ, nihi ma ná le kaa imi ji Yehowa.

23 Ma tsɔ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ kɛ ya e mi, nɛ muɔ maa be ngɛ e gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ.

Ke klaate ɔ je he slɔɔtohi kɛ ba ná lɛ ɔ, nihi ma gbo ngɛ e mi;

Nɛ a maa le kaa imi ji Yehowa.

24 “‘“Kɛkɛ ɔ, mio kpahi nɛ plaa a nɔ kɛ mio tsohi nɛ a nya yeɔ nɔ, nɛ ji nihi nɛ a yeɔ a he fɛu ɔ be Israel we ɔ bɔlee hu; nɛ nihi ma ná maa le kaa imi ji Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa.”’

25 “‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ke i kpale bua Israel we ɔ nya kɛ je je mahi nɛ a gbɛ mɛ kɛ fia a mi ɔ a nɔ ɔ, a maa pee mi klɔuklɔu ngɛ je ma amɛ a hɛ mi. Nɛ a maa hi a zugba nɛ i kɛ ha ye sɔmɔlɔ Yakob ɔ nɔ. 26 A maa hi si slɔkee ngɛ zugba a nɔ nɛ a maa ma wehi nɛ a maa pee wai ngmɔhi. Nɛ ke i gbla nihi nɛ a bɔle mɛ nɛ a yeɔ a he fɛu ɔ a tue ɔ, a maa hi si slɔkee; nɛ a ma ná le kaa imi ji Yehowa a Mawu ɔ nɛ.”’”

29 Ngɛ jeha nyɔngmane ɔ we nyɔhiɔ nyɔngma a we ligbi 12 ɔ nɔ ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ Egipt matsɛ Farao nɛ o gba kɛ si lɛ kɛ Egipt tsuo. 3 Mo de lɛ ke: ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

“Egipt matsɛ Farao, i kɛ mo ná.

Mo, wo mi lohwe awi yelɔ ngua nɛ o hwɔɔ si ngɛ o Nilo Pa* amɛ a mi.

O deɔ ke, ‘Nilo Pa a ji ye nɔ́.

I pee lɛ kɛ ha ye he.’

 4 Se ma wo o tsitsa mi gbowe, nɛ ma ha nɛ lohi nɛ a ngɛ o Nilo pa a mi ɔ maa mɛtɛ o he toto ɔ he.

Ma gbla mo kɛ lo ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ Nilo pa a mi nɛ a mɛtɛ o he toto ɔ he ɔ kɛ je o Nilo pa a mi.

 5 Ma si mo kɛ lohi tsuo nɛ a ngɛ o Nilo pa a mi ɔ ngɛ nga kplanaa a nɔ.

O maa nɔ si ngɛ nga a nɔ, nɛ a be o nɔ woe nɛ a be o nya buae.

Ma ngɔ mo kɛ ha zugba a nɔ lohwe awi yeli ɔmɛ kɛ hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kaa niye ní.

 6 Kɛkɛ ɔ, nihi tsuo nɛ a ngɛ Egipt ɔ maa le kaa imi ji Yehowa,

Ejakaa a maa pee kaa nga gbigbli* kɛ ha Israel we ɔ nɛ a be nyɛe maa ye bua mɛ.

 7 Benɛ a kɛ a nine pɛtɛ o he ɔ, o ku,

Nɛ o ha nɛ a konɔ plaa.

Benɛ a kpasa mo ɔ, o ku,

Nɛ o ha nɛ a nane* kpokpo.”

8 “‘Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “I kɛ klaate maa ba o nɔ, nɛ ma kpata nimli kɛ lohwehi tsuo a hɛ mi kɛ je o mi. 9 Egipt zugba a maa pee ma doku; nɛ a maa na kaa imi ji Yehowa, ejakaa o de ke,* ‘Ye nɔ́ ji Nilo Pa a nɛ; imi lɛ i pee.’ 10 Enɛ ɔ he ɔ, i kɛ mo kɛ o Nilo pa a ná, nɛ ma kpata Egipt zugba a hɛ mi nɛ e nɔ ma gbli, nɛ e maa fɔ si gu, kɛ je Migdol kɛ ya si Siene, hluu kɛ ya si Etiopia huzu ɔ nya. 11 Nɔmlɔ aloo lohwe ko be bee ngɛ lejɛ ɔ, nɛ nɔ ko nɔ ko be lejɛ ɔ hie jeha 40. 12 Ma ha nɛ Egipt zugba a maa pee ma doku pe kulaa, nɛ ma ha nɛ e ma amɛ maa pee ma doku pe kulaa jeha 40 sɔuu; ma gbɛ Egiptbi ɔmɛ kɛ fĩa je ma amɛ a mi, nɛ ma fiee mɛ kɛ ho zugba amɛ a nɔ ya.”

13 “‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Jeha 40 se ɔ, ma bua Egiptbi ɔmɛ a nya kɛ je je ma amɛ nɛ a gbɛ fĩa a mi ɔ nɔ; 14 Ma ngɔ Egiptbi nɛ a ngɔ mɛ nyɔguɛ ɔ kɛ ba Patros zugba a nɔ, nɛ ji zugba nɛ a je nɔ ɔ, nɛ a ma ba pee matsɛ yemi nɛ́ e hɛ mi be nyami ngɛ lejɛ ɔ. 15 Egipt ma ba pee matsɛ yemi nɛ ba si kulaa pe matsɛ yemi kpa amɛ tsuo, nɛ e be nyɛe maa ye ma kpa amɛ a nɔ hu. Ma ha nɛ a nɔ ma gbɔ hluu kaa a be nyɛe maa ye ma kpa amɛ a nɔ kunimi hu. 16 Israel we ɔ kɛ a hɛ be e nɔ fɔe hu, se mohu ɔ, e ma ha nɛ a kai yayami nɛ a pee kaa a ya bi yemi kɛ buami kɛ je Egiptbi ɔmɛ a ngɔ ɔ. Nɛ a maa le kaa imi ji Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa.”’”

17 Jehanɛ ɔ, ngɛ jeha 27 ɔ we kekleekle nyɔhiɔ we kekleekle ligbi ɔ nɔ ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 18 “Nɔmlɔ bi, Babilon Matsɛ Nebukadnezar* ha nɛ e tabuli ɔmɛ ya tua Tiro. Nɔ fɛɛ nɔ yi mi kpa, nɛ a konɔ kpɔ. Se e kɛ e tabuli ɔmɛ ná we hiɔwo ko kɛ ji ní tsumi nɛ a tsu kɛ si Tiro ɔ mi.

19 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘I kɛ Egipt zugba a ma ha Babilon Matsɛ Nebukadnezar,* nɛ e maa muɔɔ ní babauu nɛ e ngɛ ɔ ke je, nɛ e maa ha ta yibu ní ngɛ e mi; nɛ lɔ ɔ maa pee e tabuli ɔmɛ a hiɔwo.’

20 “‘I kɛ Egipt zugba a ma ha lɛ kaa e hiɔwo ngɛ ní tsumi nɛ e tsu kɛ si lɛ ɔ* he je, ejakaa imi lɛ a tsu ní tsumi ɔ kɛ ha a nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

21 “Jamɛ a ligbi ɔ, ma ha nɛ koli ko maa puɛ kɛ ha Israel we ɔ,* nɛ ma ha mo he blɔ nɛ́ o tu munyu ngɛ a kpɛti; nɛ a maa na kaa imi ji Yehowa.”

30 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, moo gba nɛ o de ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

“‘Nyɛ fo ya, ligbi ɔ ma!’

 3 Ligbi ɔ su si ta, ee, Yehowa ligbi ɔ su ta.

E maa pee bɔkuhi a ligbi, ligbi nɛ a to fɔ si ha je ma amɛ.

 4 A maa hia klaate ngɛ Egipt nɔ, nɛ ke nihi gbo pue si ngɛ Egipt ɔ, gbeye maa nu Etiopiabi ɔmɛ;

A ngɔ ní babauu nɛ e ngɛ ɔ kɛ je, nɛ a ku e sisi tomi ɔmɛ kɛ pue si.

 5 Etiopia, Put, Lud kɛ nihi nɛ a je ma kpa amɛ a mi ɔ tsuo,*

Kɛ Kub, kɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ tsuo nɛ a so ɔ,*

Mɛ tsuo a ma gbo ngɛ klaate nya.”’

 6 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

‘Nihi nɛ a fĩ Egipt se ɔ hu ma gbo,

Nɛ a maa ba e he wami nɛ e kɛ woɔ e he nɔ ɔ si.’

“‘A kɛ klaate maa gbe mɛ tsuo ngɛ zugba a nɔ, kɛ je Migdol kɛ ya si Siene,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 7 ‘A maa pee ma doku pe kulaa, nɛ a ma kpata e ma amɛ a hɛ mi pɛsɛpɛsɛ. 8 Ke i slɛ la ngɛ Egipt, nɛ nihi tsuo nɛ a kɛ lɛ pee kake ɔ a hɛ mi kpata a, a ma ná le kaa imi ji Yehowa. 9 Jamɛ a ligbi ɔ, ma tsɔ tsɔli kɛ mele konɛ a ya ha nɛ Etiopiabi nɛ a heɔ a he yeɔ ɔ, a he nɛ kpokpo; gbeye maa nu mɛ ngɛ Egipt haomi ligbi ɔ nɔ, ejakaa e maa ba kokooko.’

10 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ: ‘Ma gu Babilon Matsɛ Nebukadnezar* nine nɔ kɛ ha nɛ Egipt asafo kuu babauu ɔ tsuo nɛ ta. 11 E kɛ e tabuli ɔmɛ, nɛ ji nihi nɛ a yi mi wa pe kulaa nɛ́ a ngɛ je ma amɛ a mi ɔ maa ba nɛ a ma ba kpata zugba a hɛ mi. A maa hia a klaate ɔmɛ kɛ wo Egipt he, nɛ a ma ha nɛ zugba a nɔ ma hyi tɔ kɛ gbogboehi. 12 Ma ha nɛ Nilo nyu dɔ ɔmɛ maa pee kaa zugba gbigbli, nɛ ma jua zugba a kɛ ha yiwutsotsɛmɛ. Ma ha nɛ nibwɔhi ma puɛ zugba a kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ mi ɔ, nɛ e maa fɔ si gu. Imi Yehowa nitsɛ lɛ i de.’

13 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ma kpata amagahi nɛ i hiɔ* ɔ a hɛ mi, nɛ ma je amagahi nɛ a he be se nami ɔ kɛ je Nof.* A be ganɔ ko nae hu nɛ e je Egipt zugba a nɔ, nɛ ma ha nɛ gbeye maa ba Egipt zugba a nɔ. 14 Ma ha nɛ Patros maa pee ma doku, nɛ ma mɛ Zoan he la nɛ ma gbla No* tue. 15 Ma plɛ ye mi mi fumi ɔ kɛ pue Sin, nɛ ji Egipt he piɛ pomi he ɔ nɔ, nɛ ma kpata nihi nɛ a ngɛ No ɔ a hɛ mi. 16 Ma slɛ la ngɛ Egipt; nɛ gbeye maa nu Sinbi ɔmɛ, nɛ a maa ywia No gbogbo ɔmɛ, nɛ a ma ba tua Nof* piani katakata! 17 A kɛ klaate ma kpata nihewi ɔmɛ nɛ a ngɛ On* kɛ Pibeset ɔ a hɛ mi, nɛ a maa nuu ma a mi bi ɔmɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya. 18 Ke i ku Egipt kuɛpã tso ɔmɛ ngɛ Tapanhes ɔ, diblii maa wo ngɛ lejɛ ɔ. E he wami nɛ e kɛ woɔ e he nɔ ɔ se maa po, bɔku maa ha e nɔ nɛ a maa ngɔ e ma a mi bi ɔmɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya. 19 Ma gbla Egipt tue nɛ a ma ná maa le kaa imi ji Yehowa.’”

20 Ngɛ jeha 11 ɔ we kekleekle nyɔhiɔ ɔ we ligbi kpaagone ɔ nɔ ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 21 “Nɔmlɔ bi, i ku Egipt matsɛ Farao kɔni; a be fĩe konɛ e tsa aloo a kɛ nɔ́ ko be lɛ blaae nɛ a fĩ konɛ he wami nɛ e ba mi ekohu bɔ nɛ e ma nyɛ kɛ wo klaate nɔ.”

22 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ: ‘I kɛ Egipt matsɛ Farao ná, nɛ ma ku e kɔni ɔmɛ, nɔ́ nɛ ngɛ he wami kɛ nɔ́ nɛ ku momo ɔ, nɛ ma ha nɛ klaate ɔ maa je e dɛ kɛ nɔ si. 23 Kɛkɛ ɔ, ma gbɛ Egiptbi ɔmɛ kɛ fĩa je ma amɛ a mi, nɛ ma fiee mɛ kɛ ho zugba amɛ a nɔ ya. 24 Ma wo Babilon matsɛ ɔ kɔni mi he wami,* nɛ ma ngɔ ye klaate ɔ kɛ wo e dɛ mi, nɛ ma ku Farao kɔni ɔmɛ, nɛ e ma kɛmɛ wawɛɛ ngɛ e hɛ mi* kaa nɔ ko nɛ e ngɛ gboe. 25 Ma wo Babilon matsɛ ɔ kɔni mi he wami, se Farao kɔni mi maa jɔ; nɛ ke i kɛ ye klaate ɔ wo Babilon matsɛ ɔ dɛ mi nɛ e wo nɔ ngɛ Egipt zugba a nɔ ɔ, a ma ná le kaa imi ji Yehowa. 26 Ma gbɛ Egiptbi ɔmɛ kɛ fĩa je ma amɛ a mi, nɛ ma fiee mɛ kɛ ho zugba amɛ a nɔ ya, nɛ a ma ná le kaa imi ji Yehowa.’”

31 Ngɛ jeha 11 ɔ we nyɔhiɔ etɛne ɔ we kekleekle ligbi ɔ nɔ ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, mo de Egipt matsɛ Farao kɛ e we asafo kuu babauu ɔ ke,

‘Mɛnɔ lɛ e nɔ kuɔ kaa mo?

 3 O ngɛ kaa Asiriano, nɛ o ngɛ kaa seda tso ngɛ Lebanon,

Nɛ́ e kɔnihi ngɛ fɛu kaa tso nɛ e bɔ kusuu nɛ haa nɔ hɔ̃;

Nɛ́ e yi mi ya su bɔku ɔ mi tɔɔ.

 4 Nyu ɔmɛ ha nɛ e kle agbo, nyu hɛngmɛhi nɛ a mi kuɔ ɔ ha nɛ e ka gagaaga.

Pahi bɔle lɛ ngɛ hehi nɛ a du lɛ ngɛ ɔ;

Pa kɔni ɔmɛ ha nɛ tso ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ nga a nɔ ɔ ná nyu.

 5 Enɛ ɔ he je nɛ e ka gagaa pe tso kpahi tsuo nɛ a ngɛ nga a nɔ ɔ nɛ.

Akɛnɛ nyu babauu ngɛ e pa amɛ a mi he je ɔ,

E gba kɔni nguahi fuu, nɛ e kɔni tsɔwi ɔmɛ ka gagaaga.

 6 Hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ tsuo peeɔ tsu ngɛ e kɔni ngua amɛ a nɔ,

Nga mi lohwe awi yeli ɔmɛ tsuo fɔɔ bimɛ ngɛ e kɔni tsɔwi ɔmɛ a sisi,

Nɛ je mahi nɛ a hiɛ babauu ɔ tsuo ba hiɔ e hɔ ɔ sisi.

 7 Akɛnɛ e sipoku ɔmɛ sɛ zu mi nɛ́ a ná nyu babauu he je ɔ,

E ba pee tso nɛ he ngɛ fɛu nɛ e kɔni ɔmɛ hu ka gagaaga.

 8 Seda tso ko be Mawu abɔɔ ɔ mi nɛ a kɛ ma nyɛ maa to e he.

Junipa tso ko be kɔni nguahi kaa e nɔ́ ɔ,

Plane tso ɔmɛ ekoeko be nɛ e ngɛ kɔni tsɔwihi kaa e ní ɔmɛ.

Tso ko tso ko be Mawu abɔɔ ɔ mi nɛ ngɛ fɛu kaa lɛ.

 9 I ha nɛ e pee fɛu kɛ bahi fuu,

Nɛ tso kpahi nɛ a ngɛ Eden, nɛ ji anɔkuale Mawu ɔ abɔɔ ɔ mi ɔ hɛ kɔ̃ e nɔ.’

10 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ e ba* ka gagaa, nɛ e yi mi ya su bɔku ɔ mi tɔɔ, nɛ́ e tsui wo e he nɔ akɛnɛ e ka he je ɔ, 11 ma ngɔ lɛ kɛ wo je ma amɛ a nɔ yelɔ nɛ he wa a dɛ. E kɛ lɛ maa ye kokooko, nɛ ma kua lɛ ngɛ e yiwutso ní peepee ɔ he je. 12 Nɛ nibwɔhi, nɛ ji nihi nɛ a yi mi wa pe kulaa nɛ́ a ngɛ je ma amɛ a mi ɔ maa po lɛ kɛ fɔ si, nɛ a maa je e he ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ, nɛ e ba amɛ maa kplɔ pue si ngɛ dɔgba amɛ tsuo a mi, nɛ e kɔni ɔmɛ maa ku kɛ pue pa amɛ tsuo a mi ngɛ zugba a nɔ. Ni ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ maa je e hɔ̃ ɔ sisi nɛ a ma kua lɛ. 13 Hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ tsuo ma ba hi tso ɔ nɛ ku fɔ si ɔ nɔ, nɛ nga mi lohwe awi yeli tsuo maa hi e kɔni ɔmɛ a nɔ. 14 Enɛ ɔ maa ba mi jã, bɔ nɛ pee nɛ tsohi nɛ a ngɛ pa amɛ a he ɔ nɛ a ko ka gagaaga aloo a yi mi nɛ ko ya su bɔku ɔmɛ a mi, nɛ jehanɛ hu, tsohi nɛ a náa nyu babauu ɔ ekoeko nɛ e ko ka kɛ ya ná mɛ. Ejakaa mɛ tsuo a ma gbo kaa adesahi nɛ a yaa zugba a sisi tɔɔ aloo muɔ* mi ɔ.’

15 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ligbi nɛ e maa ya Yɔkɔ* mi ɔ, ma ha nɛ a maa ye aywilɛho. Enɛ ɔ he ɔ, ma ha nyuhi nɛ a mi kuɔ ɔmɛ a nɔ, nɛ ma tsi e pa amɛ a nya konɛ nyu babauu ɔmɛ nɛ a ko be. Ma ha nɛ Lebanon maa wo diblii ngɛ e he je, nɛ nga nɔ tsohi tsuo ma gbli. 16 Ke e nɔ si nɛ a nu e pɛmi ɔ he, nɛ i ngɔ lɛ kɛ nihi tsuo nɛ a yaa muɔ* ɔ mi kɛ ba Yɔkɔ* ɔ mi ɔ, ma ha nɛ je ma amɛ tsuo a he ma kpokpo, nɛ tsohi tsuo nɛ a ngɛ Eden, Lebanon tso kpakpahi kɛ tsohi nɛ a hi pe kulaa a, tsohi tsuo nɛ a náa nyu babauu ɔ, a tsui maa nɔ a mi ngɛ zugba a sisi tɔɔ. 17 A piɛɛ e he kɛ ho Yɔkɔ* mi ya, kɛ ho nihi nɛ a kɛ klaate gbe mɛ ɔ a ngɔ ya. Nɛ nihi nɛ a fĩ e se* nɛ a ngɛ je ma amɛ a mi nɛ a hii si ngɛ e hɔ̃ ɔ mi ɔ maa piɛɛ e he.’

18 “‘Tso ɔmɛ nɛ a ngɛ Eden ɔ, a kpɛti te nɛɛ lɛ e hɛ mi ngɛ nyami nɛ e nɔ kuɔ kaa mo? Se bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a kɛ mo kɛ Eden tso ɔmɛ maa ba zugba a sisi tɔɔ. O maa hwɔ si ngɛ nihi nɛ a pui mɛ ɔ a kpɛti, mo kɛ nihi nɛ́ a kɛ klaate gbe mɛ ɔ. Nɔ́ nɛ maa ba Farao kɛ e we asafo kuu babauu ɔ a nɔ ji nɛ ɔ nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

32 Nɛ ngɛ jeha 12 ɔ we nyɔhiɔ 12 ɔ we kekleekle ligbi ɔ nɔ ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, mo la aywilɛho yemi la kɛ kɔ Egipt matsɛ Farao he, nɛ o de lɛ ke,

‘O ngɛ kaa jata* ngɛ je ma amɛ a kpɛti,

Se a ha nɛ o pee dii.

O ngɛ kaa wo mi lohwe awi yelɔ ngua nɛ́ o ngɛ silee gidigidi ngɛ o pa amɛ* a mi,

O kɛ o nane gbidiɔ pa amɛ nɛ o haa nɛ a mi sɛɔ mu.’

 3 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

‘Ma gu je mahi babauu a nɔ kɛ fɔ ye ya a kɛ bu o nɔ,

Nɛ a maa gbla mo kɛ wo ye adlai ɔ* mi.

 4 Ma kua mo ngɛ zugba a nɔ;

Ma sake mo kɛ fɔ nga a nɔ.

Ma ha nɛ hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ tsuo ma ba ma o nɔ,

Nɛ ma ha nɛ lohwe awi yeli nɛ a ngɛ je ɔ mi tsuo maa ye mo nɛ a maa tɔ.

 5 Ma sake o he lo ɔ kɛ fɔ yoku ɔmɛ a nɔ

Nɛ ma ha nɛ o gbogboe ɔ ma hyi dɔgba amɛ a mi tɔ.

 6 Ma ha nɛ o muɔ nɛ ngɛ bee babaaba a maa be ngɛ zugba a nɔ kɛ ho yoku ɔmɛ a nɔ ya,

Nɛ e ma hyi pa amɛ a mi tɔ.’*

 7 ‘Nɛ ke i kpata o hɛ mi ɔ, ma ha hiɔwe ɔ hɛ mi, nɛ ma ha nɛ e dodoe ɔmɛ ma yu tuu.

I kɛ bɔkuhi maa ha pu ɔ hɛ mi,

Nɛ nyɔhiɔ ɔ hu be kpɛe.

 8 Ma ha nɛ kanehi tsuo nɛ a kpɛɔ ngɛ hiɔwe ɔ maa wo diblii ngɛ o he je,

Nɛ ma ha nɛ diblii maa wo ngɛ o zugba a nɔ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

 9 ‘Ma ha nɛ nihi babauu a tsui maa ye mɛ, ke i ngɔ o we bi ɔmɛ kaa nyɔguɛhi kɛ ho je ma amɛ a mi ya,

Kɛ ya zugbahi nɛ o li lejɛ ɔ a nɔ ɔ.

10 Ma ha nɛ nihi babauu a he mi maa po,

Nɛ gbeye ma ha nɛ a matsɛmɛ ɔmɛ a he maa do blibliibli ngɛ o he je, ke i wo ye klaate nɔ ngɛ a nɔ ɔ.

A he ma kpokpo hluu, nɛ nɔ fɛɛ nɔ maa ye gbeye ngɛ e wami he je,

Ngɛ ligbi nɛ o maa nɔ si ɔ nɔ.’

11 Ejakaa nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:

‘Babilon matsɛ ɔ maa hia e klaate ɔ ngɛ o nɔ.

12 Ma ha nɛ o we asafo kuu babauu ɔ ma gbo ngɛ tabuli nɛ a he wa wawɛɛ ɔ a klaate nya,

Mɛ tsuo a ji nihi nɛ a yi mi wa pe kulaa nɛ a ngɛ je ma amɛ a mi.

A maa ba Egipt he nɔ womi ɔ si, nɛ a ma kpata e we asafo kuu babauu ɔ hɛ mi.

13 Ma kpata e lohwe ɔmɛ tsuo a hɛ mi kɛ piɛɛ e nyu babauu ɔ he,

Nɛ adesa nane si loo lohwe ko nane kokloto ko be nyu ɔ mi gbidie hu.’

14 ‘Jamɛ a be ɔ mi ɔ, ma ha nɛ a nyu ɔmɛ a mi ma tsɔ,

Nɛ ma ha nɛ a pa amɛ maa be kaa nu,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

15 ‘Ke i bɛɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ha nɛ Egipt zugba a nɔ hyi tɔ ɔ kɛ pue he,

Nɛ i kpata nihi tsuo nɛ a ngɛ mi ɔ a hɛ mi ɔ,

A maa na kaa imi ji Yehowa.

16 Aywilɛho yemi la ji nɛ ɔ nɛ, nɛ bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, nihi ma la;

Je ma amɛ a biyi ɔmɛ ma la.

A ma la ngɛ Egipt kɛ e we asafo kuu babauu ɔ he je,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

17 Ngɛ jeha 12 ɔ we ligbi 15 ngɛ nyɔhiɔ ɔ mi ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 18 “Nɔmlɔ bi, mo fo ya ngɛ Egipt asafo kuu babauu ɔ he je, nɛ o ba lɛ si kɛ ya zugba a sisi tɔɔ, lɛ kɛ je mahi nɛ a he wa a, a biyi ɔmɛ, kɛ nihi nɛ a yaa muɔ* ɔ mi ɔ.

19 “‘O he ngɛ fɛu pe mɛnɔ? Kple si, nɛ́ o ya hwɔ nihi nɛ́ a pui mɛ ɔ a kasa nya!’

20 “‘A ma gbo kɛ piɛɛ nihi nɛ klaate gbe mɛ ɔ a he. A kɛ lɛ ha klaate; nyɛɛ gbla lɛ kɛ e we asafo kuu babauu ɔ tsuo kɛ ho.

21 “‘Tatsɛmɛ nɛ a he wa a maa tu munyu kɛ tsɔɔ lɛ, kɛ nihi nɛ a yeɔ kɛ buaa lɛ ɔ kɛ je Yɔkɔ* ɔ sisi tɔɔ. Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a kɛ klaate maa gbe mɛ, nɛ a ma gbo pue si kaa nihi nɛ a pui mɛ ɔ nɔuu. 22 Asiria kɛ e we asafo ɔ tsuo ngɛ lejɛ ɔ. A yɔkɔ ɔmɛ bɔle lɛ kɛ kpe, mɛ tsuo a gbo ngɛ klaate nya. 23 E yɔkɔ ɔmɛ ngɛ muɔ* mi tɔɔ, nɛ e we asafo ɔ bɔle e yɔkɔ ɔ, mɛ tsuo a gbo ngɛ klaate nya, ejakaa a ha nɛ gbeye nu nihi ngɛ hɛ kali a zugba a nɔ.

24 “‘Elam kɛ e we asafo kuu babauu ɔ tsuo nɛ́ a gbo ngɛ klaate nya a bɔle e yɔkɔ ɔ ngɛ lejɛ ɔ. Nihi nɛ a pui mɛ nɛ a ha nɛ gbeye nu nihi ngɛ hɛ kali a zugba a nɔ ɔ kple si kɛ ho zugba a sisi ya tɔɔ. Jehanɛ ɔ, zo maa gbe a kɛ nihi nɛ a kple kɛ ho muɔ* mi ya a. 25 A ngmɛ sa ha lɛ ngɛ ni gbogboe ɔmɛ a kpɛti, nɛ e we asafo kuu babauu ɔ bɔle e yɔkɔ ɔmɛ kɛ kpe. A pui a kpɛti nɔ ko nɔ ko, a kɛ klaate gbe mɛ, ejakaa a ha nɛ gbeye nu nihi ngɛ hɛ kali a zugba a nɔ; nɛ zo maa gbe a kɛ nihi nɛ a kple kɛ ho muɔ* ɔ mi ya a. A kɛ lɛ fɔ nihi nɛ a gbe mɛ ɔ a kpɛti.

26 “‘Lejɛ ɔ lɛ Meshek kɛ Tubal, kɛ a we* asafo kuu babauu ɔ ngɛ. A yɔkɔ* ɔmɛ bɔle lɛ kɛ kpe. A pui a kpɛti nɔ ko nɔ ko, a kɛ klaate gbɔ mɛ, ejakaa a ha nɛ gbeye nu nihi ngɛ hɛ kali a zugba a nɔ. 27 Tatsɛmɛ nɛ a he wa nɛ a pui mɛ nɛ a gbo, nɛ a kɛ a ta hwumi ní ɔmɛ tsuo kple kɛ ho Yɔkɔ* ɔ mi ya a, anɛ pi a kasa nya nɛ a ma ya hwɔ lo? Nɛ a kɛ a yi maa fɔ a klaate ɔmɛ a nɔ,* nɛ a tɔmi ɔmɛ a he tue gblami ɔ maa ba a wu ɔmɛ a nɔ, ejakaa tatsɛmɛ nɛ a he wa nɛ ɔmɛ ha nɛ gbeye nu nihi ngɛ hɛ kali a zugba a nɔ. 28 Se moo lɛɛ, a ma kpata o hɛ mi kɛ piɛɛ nihi nɛ a pui mɛ ɔ a he, nɛ o ma ya hwɔ nihi nɛ a kɛ klaate gbe mɛ ɔ a kasa nya.

29 Lejɛ ɔ nɛ Edom kɛ e matsɛmɛ ɔmɛ kɛ e ganɔ ɔmɛ tsuo ngɛ. Ngɛ a he wami ɔ tsuo se ɔ, a kɛ mɛ piɛɛ nihi nɛ a kɛ klaate gbe mɛ ɔ a he; mɛ hu a maa hwɔ nihi nɛ a pui mɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ kplee kɛ yaa muɔ* mi ɔ a kasa nya.

30 “‘Lejɛ ɔ nɛ yiti je nɔ yeli ɔmɛ* kɛ Sidonbi ɔmɛ tsuo ngɛ. Mɛ lɛ ngɛ́ a he wami nɛ haa nɛ nihi yeɔ gbeye tsuo se ɔ, a kɛ hɛ mi si puemi kple si kɛ ho, kɛ piɛɛ ni gbogboe ɔmɛ a he ɔ nɛ. A kɛ a mɔmlɔtɔ ɔ maa hwɔ nihi nɛ a kɛ klaate gbe mɛ ɔ a kasa nya, nɛ a kɛ nihi nɛ ngɛ si kplee kɛ yaa muɔ* mi ɔ tsuo maa tloo a hɛ mi si puemi ɔ.

31 “‘Farao maa na ní nɛ ɔmɛ tsuo, nɛ níhi tsuo nɛ ba e we asafo kuu babauu ɔ nɔ ɔ ma ha nɛ e tsui nɛ nɔ e mi; A kɛ klaate maa gbe Farao kɛ e tabo ɔ tsuo,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

32 “‘Akɛnɛ Farao kɛ e we asafo kuu babauu ɔ ha nɛ gbeye nu nihi ngɛ hɛ kali a zugba a nɔ he je ɔ, a maa pu mɛ kɛ piɛɛ nihi nɛ a pui mɛ, nihi nɛ a kɛ klaate gbe mɛ ɔ a he,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

33 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, o kɛ o ma a mi bi ɔmɛ nɛ tu munyu nɛ o de mɛ ke,

“‘Waa ngɔ lɛ kaa i kɛ klaate ma zugba ko nɔ, kɛkɛ nɛ jamɛ a zugba a nɔ bi ɔmɛ tsuo nu nyumu ko nɛ a wo lɛ a bulɔ, 3 nɛ benɛ e na klaate ɔ nɛ ma zugba a nɔ ɔ, e kpa e titimati* kɛ bɔ e ma a mi bi ɔmɛ kɔkɔ. 4 Ke nɔ ko nu titimati ɔ pɛmi he, se e bui kɔkɔ bɔmi ɔ tue nɛ klaate ɔ ba gbe lɛ* ɔ, e maa ye lɛ nitsɛ e muɔ he fɔ. 5 E nu titimati ɔ pɛmi he, se e bui kɔkɔ bɔmi ɔ tue. E maa ye lɛ nitsɛ e muɔ he fɔ. Kaa e bu kɔkɔ bɔmi ɔ tue ɔ, jinɛ e ko baa e wami* yi.

6 “‘Se ke bulɔ ɔ na klaate ɔ nɛ ma, nɛ e kpa we titimati ɔ kɛ bɔ ni ɔmɛ kɔkɔ, nɛ klaate ɔ ba ngɔ a ti nɔ kake wami ɔ,* nɔ ɔ ma gbo ngɛ e yayami ɔ he je, se ma bi e muɔ si ngɛ bulɔ ɔ ngɔ.’*

7 “Se mo, nɔmlɔ bi, i pee mo bulɔ kɛ ha Israel we ɔ; lɔ ɔ he ɔ, bu ye nya mi munyu ɔmɛ tue, nɛ o bɔ mɛ kɔkɔ ha mi. 8 Ke i de yayami peelɔ ko ke, ‘Yayami peelɔ, o ma gbo kokooko!’ se o tui munyu kɛ tsɔɔ lɛ nɛ o kɛ bɔ lɛ kɔkɔ nɛ e tsake e blɔ ɔ, e ma gbo kaa yayami peelɔ ngɛ e yayami ɔ he je, se ma bi e muɔ si ngɛ o dɛ. 9 Se ke o bɔ yayami peelɔ ɔ kɔkɔ kaa e kpale kɛ je e blɔ yayami ɔ nɔ, nɛ e kua kaa e ma tsake e blɔ ɔ, e ma gbo ngɛ e tɔmi ɔ he je, se moo lɛɛ bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o maa baa mo nitsɛ o wami* yi.

10 “Nɛ mo, nɔmlɔ bi, mo de Israel we ɔ ke, ‘Nyɛ de ke: “Atuã nɛ wa tsɔ kɛ yayami nɛ wa pee ɔ jiɔ ngɛ wa nɔ, nɛ wa ngɛ he lo tae; lɔ ɔ he ɔ, kɛ wa maa pee kɛɛ nɛ́ waa ya nɔ nɛ waa hi wami mi?”’ 11 De mɛ ke, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘“Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, i bua jɔɛ yayami peelɔ gbenɔ he, se mohu, i suɔ kaa yayami peelɔ nɛ e tsake e blɔ ɔ konɛ e hi wami mi. Nyɛɛ kpale nyɛ se, nyɛɛ kpale nyɛ se, Oo Israel we, mɛni he je nɛ e sa kaa nyɛ gbo?”’

12 “Nɛ mo, nɔmlɔ bi, de o ma a mi bi ɔmɛ a binyumu ɔmɛ ke, ‘Ke dalɔ tsɔ atuã a, e dami ní peemi ɔ be e yi wami hee; nɛ ke yayami peelɔ kpa yayami peemi ɔ, e yayami nɛ e pee ɔ be hae nɛ e nane nɛ tɔ̃tɔ̃; jã kɛ̃ nɛ ligbi nɛ dalɔ maa pee yayami ɔ, e dami ní peepee ɔ be nyɛe ma he e yi wami. 13 Ke i de dalɔ ke: “Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o yi ma ná wami,” nɛ e ngɔ e hɛ kɛ fɔ e dami ní peepee ɔmɛ a nɔ nɛ e ya pee yayami ɔ,* a be dami ní nɛ e pee ɔ ekoeko kaie, se mohu, e ma gbo ngɛ yayami nɛ e pee ɔ he je.

14 “‘Nɛ ke i de yayami peelɔ ke: “Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o ma gbo,” nɛ e kpa yayami peemi nɛ e ye dami sane nɛ e pee nɔ́ nɛ da, 15 nɛ yayami peelɔ ɔ kpale nɔ́ nɛ a kɛ ba to awaba ngɛ e ngɔ ɔ kɛ ha nɔtsɛ ɔ, nɛ e kpale níhi nɛ e fia ojo kɛ ngɔ ɔ se, nɛ e nyɛɛ wami blɔ ɔ nɔ nɛ e pee we yayami ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e maa hi wami mi. E be gboe. 16 A be e tue gblae ngɛ yayami nɛ e pee ɔ ekoeko he.* Akɛnɛ e ye dami sane nɛ́ e pee nɔ́ nɛ da he je ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e maa ya nɔ maa hi wami mi.’

17 “Se o ma a mi bi ɔmɛ deɔ ke, ‘Yehowa blɔ ɔ dɛ,’ be mi nɛ mɛ mohu a blɔ ɔ lɛ dɛ.

18 “Ke dalɔ ko kpa dami ní peemi nɛ e ya pee yayami ɔ, e ma gbo ngɛ yayami nɛ e pee ɔ he je. 19 Se ke yayami peelɔ kpa yayami peemi nɛ e ye dami sane nɛ e pee nɔ́ nɛ da a, e maa ya nɔ maa hi wami mi ngɛ jã nɛ e pee ɔ he je.

20 “Se nyɛ deɔ ke, ‘Yehowa blɔ ɔ dɛ.’ Nyɛ Israel we, ma kojo nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ e ní peepee ɔmɛ a nya.”

21 Jehanɛ ɔ, benɛ a ngɔ wɔ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a we jeha 12 ɔ we nyɔhiɔ nyɔngmane ɔ we ligbi enuɔ nɔ ɔ, nyumu ko nɛ e tu fo kɛ je Yerusalem ɔ ba ye ngɔ nɛ e ba de mi ke: “A ye ma a nɔ kunimi!”

22 Loko nyumu ɔ nɛ e tu fo ɔ maa ba a, Yehowa nine ba ye nɔ gbɔkuɛ ɔ nɛ e ba bli ye nya loko nyumu ɔ ba e we jena a. Enɛ ɔ he ɔ, ye nya bli nɛ i ngɛ munyu tue.

23 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 24 “Nɔmlɔ bi, mahi nɛ́ a kpata a hɛ mi ɔ mi bi ɔmɛ ngɛ dee kɛ kɔ Israel zugba a he ke, ‘Abraham ɔ, nɔ kake pɛ ji lɛ, se kɛ̃ ɔ, e ngɔ zugba a. Se wɔɔ lɛɛ, wa he hiɛ, enɛ ɔ he ɔ, wɔ lɛ a ngɔ zugba a kɛ ha kaa wa weto ní.’

25 “Enɛ ɔ he ɔ, de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛ ngɛ niye ní nɛ muɔ ngɛ mi yee, nɛ nyɛ wo nyɛ hɛngmɛ nɔ kɛ ngɛ nyɛ we amagahi nɛ i hiɔ* ɔ hyɛe, nɛ nyɛ ngɛ muɔ si puee. Lɔ ɔ he ɔ, mɛni he je nɛ e sa nɛ zugba a nɛ́ e pee nyɛ nɔ́ ɔ? 26 Nyɛ ngɔ nyɛ hɛ kɛ fɔ nyɛ klaate ɔ nɔ, nyɛ peeɔ ní hiemi níhi, nɛ nyɛ tsuo nyɛɛ kɛ nyɛ nyɛmimɛ a yihi náa bɔmi. Lɔ ɔ he ɔ, mɛni he je nɛ e sa nɛ zugba a nɛ́ e pee nyɛ nɔ́ ɔ?”’

27 “De mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, nihi nɛ a ngɛ hehi nɛ a kpata a hɛ mi ɔ ma gbo ngɛ klaate nya; nɛ ma ha nɛ lohwe awi yeli maa ye nihi nɛ a ngɛ nga a nɔ ɔ; nɛ hiɔ maa gbe nihi nɛ a ngɛ he piɛ pomi he ɔmɛ kɛ tɛ puɔ ɔmɛ a mi ɔ. 28 Ma ha nɛ zugba a nɔ maa fɔ si gu, nɛ e he nɔ womi ɔ se maa po, nɛ Israel yoku ɔmɛ a nɔ maa fɔ si gu, nɛ nɔ ko be bee ngɛ lejɛ ɔ. 29 Ke i ha nɛ zugba a nɔ fɔ si gu ngɛ ní hiemi níhi tsuo nɛ a pee ɔ he je ɔ, a ma ná le kaa imi ji Yehowa.”’

30 “Se mo, nɔmlɔ bi, o ma a mi bi ɔmɛ kɛ a sibi ngɛ o he munyu tue ngɛ a gbogbo ɔmɛ a he kɛ a sinya amɛ a nya. A kɛ a sibi ngɛ munyu tue nɛ a ngɛ dee ke, ‘Nyɛɛ ba nɛ waa bu munyu nɛ je Yehowa ngɔ ɔ tue.’ 31 A ma bua a he nya kɛ ba hi si ngɛ o hɛ mi kaa ye we bi; nɛ a maa bu o munyu ɔ tue, se a kɛ be ní tsue. Ejakaa a kɛ a nya gbeɔ o yi mi,* se a tsui diɔ hɛ tsumi se. 32 Hyɛ! A naa mo kaa nɔ ko nɛ e gbi ngɔ, nɛ́ e le kpa saku fiami saminya, nɛ́ e ngɛ suɔmi la lae. A maa nu o munyu ɔmɛ, se a ti nɔ ko nɔ ko kɛ be ní tsue. 33 Nɛ ke e ba mi ɔ; nɛ e maa ba mi hulɔ, a ma ná le kaa gbalɔ ko hi a kpɛti.”

34 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, moo gba kɛ si Israel to hyɛli ɔmɛ. Moo gba, nɛ o de Israel to hyɛli ɔmɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Musu tloo Israel to hyɛli ɔmɛ, nihi nɛ a ngɛ mɛ nitsɛmɛ a he lɛe ɔ! Anɛ pi to ɔmɛ nɛ e sa kaa to hyɛli ɔmɛ nɛ a lɛ lo? 3 Nyɛ yeɔ to ɔmɛ nɛ a wo zɔ ɔ, nɛ nyɛɛ kɛ a he bwɔmi ɔ peeɔ tade nɛ nyɛ woɔ, nɛ nyɛ gbeɔ ní nɛmɛ nɛ a wo zɔ ɔ, se nyɛ ha we to ɔmɛ niye ní. 4 Ní nɛmɛ nɛ a gbɔjɔ ɔ, nyɛ wui mɛ he wami, nɛ ní nɛmɛ nɛ a be he wami ɔ hu nyɛ tsa we mɛ, nɛ ní nɛmɛ nɛ a plaa a hu nyɛ fĩ we a pa amɛ a nɔ ha we mɛ, nɛ ní nɛmɛ nɛ a tla blɔ ɔ hu nyɛ ya kpale we mɛ kɛ bɛ, nɛ ní nɛmɛ nɛ a laa a hu nyɛ ya hla we mɛ; mohu ɔ, nyɛ hɛɛɔ mɛ basabasa, nɛ nyɛ waa mɛ yi mi. 5 Enɛ ɔ he ɔ, a gbɛ fĩa ejakaa a be nɔ hyɛlɔ; a gbɛ fĩa nɛ a ba plɛ pee niye ní kɛ ha nga mi lohwe awi yeli tsuo. 6 Ye jijɔ ɔmɛ ngɛ kpae ngɛ yoku ɔmɛ tsuo a nɔ, kɛ kponguhi nɛ a ya hiɔwe ɔmɛ hu a nɔ; ye jijɔ ɔmɛ gbɛ fĩa zugba a nɔ tsuo, nɛ nɔ ko nɔ ko hla we a se blɔ nɛ́ e ngɔ mɛ kɛ ba.

7 “‘“Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ to hyɛli, nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue: 8 ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, “be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, akɛnɛ lohwehi nuɔ ye jijɔ ɔmɛ nɛ a yeɔ, nɛ́ a ba pee niye ní kɛ ha nga mi lohwe awi yeli ejakaa a be nɔ hyɛli, nɛ́ ye to hyɛli ɔmɛ hu hla we a se blɔ, mohu ɔ, a yaa nɔ nɛ a lɛɔ mɛ nitsɛmɛ a he, nɛ́ a ha we ye jijɔ ɔmɛ niye ní he je ɔ,”’ 9 nyɛ to hyɛli, nyɛɛ bu nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ɔ tue. 10 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘I kɛ to hyɛli ɔmɛ ná, nɛ ma ha nɛ a maa bu ye jijɔ ɔmɛ a he akɔtaa,* nɛ i be hae nɛ a ha ye jijɔ ɔmɛ niye ní hu,* nɛ to hyɛli ɔmɛ be mɛ nitsɛmɛ a he lɛe hu. Ma kpɔ̃ ye jijɔ ɔmɛ ngɛ a nya mi, nɛ a be mɛ nae nɛ a maa ye hu.’”

11 “‘Ejakaa nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ, imi nitsɛ ma hla ye jijɔ ɔmɛ a se blɔ nɛ ma hyɛ a nɔ. 12 Ma hyɛ ye jijɔ ɔmɛ a nɔ kaa to hyɛlɔ nɛ e na e jijɔhi nɛ́ a gbɛ fĩa nɛ́ e ngɛ mɛ niye ní hae. Ma je mɛ kɛ je hehi nɛ a gbɛ fĩa ngɛ ɔ, ngɛ bɔkuhi kɛ diblii kpii ligbi ɔ nɔ. 13 Ma je mɛ kɛ je je ma amɛ a kpɛti nɛ ma bua a nya kɛ je zugba amɛ a nɔ, nɛ ma ngɔ mɛ kɛ ba a zugba a nɔ, nɛ ma ha mɛ niye ní ngɛ Israel yoku ɔmɛ a nɔ, ngɛ pa amɛ a he kɛ a sihi he ɔmɛ ngɛ zugba a nɔ. 14 Ma ha mɛ niye ní ngɛ lohwehi a ní yemi he kpakpa, nɛ Israel yokuhi nɛ ya hiɔwe ɔ a nɔ lɛ a maa ye ní ngɛ. A maa bu si ngɛ lejɛ ɔ, ngɛ ní yemi he kpakpa a, nɛ a maa ye niye ní kpakpa ngɛ Israel yoku ɔmɛ a nɔ.”

15 “‘“Imi nitsɛ ma lɛ ye jijɔ ɔmɛ, nɛ imi nitsɛ ma ha nɛ a bu si,” Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 16 “Nɔ́ nɛ laa a, ma ya hla lɛ, nɔ́ nɛ tla blɔ ɔ, ma kpaka lɛ kɛ ba, nɔ́ nɛ plaa a, ma fĩ e pa a nɔ ha lɛ, nɛ nɔ́ nɛ gbɔjɔ ɔ, ma wo lɛ he wami; nɛ ma kpata nɔ́ nɛ wo zɔ kɛ nɔ́ nɛ ngɛ he wami ɔ hɛ mi. E niye ní nɛ ma kɛ ha lɛ ji kojomi.

17 “‘Se nyɛ, ye jijɔhi, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “I ma jijɔ kake kɛ jijɔ kpa a kpɛti kojomi, nɛ ma kojo agbosu kɛ akpakpo a kpɛti. 18 Anɛ e hi ha nyɛ kaa nyɛ maa ye ní ngɛ ní yemi he kpakpahi nɛ lɔ ɔ se ɔ, nyɛ maa naa niye ní nɛ piɛ ngɛ nyɛ ní yemi he ɔ nɔ lo? Nɛ ke nyɛ nu nyu nɛ mi tsɔ pe kulaa a ta a, e hi kaa nyɛɛ kɛ nyɛ nane maa naa nɔ́ nɛ piɛ ɔ mi kɛ gbidi lɛ lo? 19 Anɛ e sa nɛ ye jijɔ ɔmɛ nɛ a ye niye ní nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ nane naa nɔ, nɛ́ a nu nyu nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ nane naa mi nɛ́ e gbidi ɔ lo?”

20 “‘Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de mɛ ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ, imi nitsɛ ma kojo jijɔ nɛ wo zɔ kɛ jijɔ nɛ ta he lo a kpɛti, 21 ejakaa nyɛ yaa nɔ nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ kasa kɛ nyɛ konɔ tsitsɛɛɔ ní nɛmɛ nɛ a be he wami ɔ, nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ koli ɔmɛ hu tsitsɛɛɔ mɛ kɛ ya siɔ be nɛ nyɛ gbɛɔ mɛ kɛ fĩaa. 22 Nɛ ma kpɔ̃ ye jijɔ ɔmɛ, nɛ a be niye ní pee kɛ ha lohwe kpahi hu; nɛ ma kojo jijɔ kɛ jijɔ a kpɛti. 23 Ma ngɔ to hyɛlɔ kake kɛ to a nya, lɛ ji ye sɔmɔlɔ David, nɛ e maa lɛ mɛ. Lɛ nitsɛ e maa lɛ mɛ nɛ e maa pee a nɔ hyɛlɔ. 24 Imi Yehowa, ma pee a Mawu, nɛ ye sɔmɔlɔ David maa pee ganɔ ngɛ a kpɛti. Imi Yehowa nitsɛ lɛ i de.

25 “‘“I kɛ mɛ maa so tue mi jɔmi somi, nɛ ma je lohwe awi yeli nɛ a he ngɛ gbeye kɛ je zugba a nɔ, konɛ a hi si slɔkee ngɛ nga a nɔ, nɛ́ a hwɔ mahe ngɛ hue tso ɔ mi. 26 Ma ha nɛ a kɛ hehi nɛ bɔle ye kpongu ɔmɛ ɔ tsuo ma plɛ pee jɔɔmi, nɛ ma ha hiɔmi maa nɛ ngɛ be nɛ sa mi. Ma nɛ jɔɔmi kɛ pue a nɔ kaa hiɔmi. 27 Tsohi nɛ a ngɛ nga a nɔ maa wo yiblii, nɛ zugba a maa ba ní, nɛ a maa hi si slɔkee ngɛ zugba a nɔ. Nɛ ke i ku a kuɛpã tso ɔmɛ, nɛ i kpɔ̃ mɛ kɛ je nihi nɛ a ngɔ mɛ nyɔguɛ ɔ a dɛ mi ɔ, a maa le kaa imi ji Yehowa. 28 A be niye ní pee kɛ ha je ma kpahi hu, nɛ zugba a nɔ lohwe awi yeli be a hɛ mi kpatae, nɛ a maa hi si slɔkee, nɛ nɔ ko be a he gbeye woe.

29 “‘“Ma pee ngmɔ klɛdɛɛ* ko kɛ ha mɛ, nɛ hwɔ be mɛ gbee ngɛ zugba a nɔ hu, nɛ je ma amɛ be a hɛ mi si puee hu. 30 ‘Kɛkɛ ɔ, a ma ná le kaa imi Yehowa a Mawu ɔ, i kɛ mɛ ngɛ, nɛ mɛ Israel we ɔ ji ye ma,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”’

31 “‘Se nyɛ, ye jijɔhi, jijɔhi nɛ́ i ngɛ a nɔ hyɛe, adesahi kɛkɛ ji nyɛ, nɛ imi ji nyɛ Mawu,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

35 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, mo plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ Seir yoku ɔmɛ nɛ o gba kɛ si mɛ. 3 Mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Seir yokuhi, i kɛ nyɛ ná, ma kpa ye nine mi ngɛ nyɛ nɔ nɛ ma pee nyɛ ma doku. 4 Ma kpata nyɛ ma amɛ a hɛ mi, nɛ nyɛ maa pee ma doku; nɛ nyɛ ma ná maa le kaa imi ji Yehowa. 5 Ejakaa nyɛ nyɛ Israel wawɛɛ, nɛ nyɛɛ kɛ mɛ wo klaate ɔ dɛ ngɛ a haomi be ɔ mi, ngɛ a nyagbe tue gblami be ɔ mi.

6 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, ma dla nyɛ kɛ ha muɔ si puemi, nɛ muɔ si puemi maa nyɛɛ nyɛ se. Akɛnɛ nyɛ nyɛ muɔ he je ɔ, muɔ si puemi maa nyɛɛ nyɛ se. 7 Ma ha nɛ Seir yoku ɔmɛ maa pee ma doku, nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ beɔ kɛ yaa kɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ kpaleɔ kɛ beɔ ngɛ nɔ ɔ, ma po lɛ kɛ fɔ he. 8 Ma ha nɛ nyɛ yoku ɔmɛ a nɔ ma hyi tɔ kɛ gbogboehi; nɛ nihi nɛ a kɛ klaate gbe mɛ ɔ maa hiɛ ngɛ nyɛ kpongu ɔmɛ a nɔ, nyɛ dɔgba amɛ, kɛ nyɛ pa amɛ tsuo a mi. 9 Ma ha nɛ nyɛ maa pee ma doku kɛ ya neneene, nɛ nyɛ ma amɛ maa fɔ si gu; nɛ nyɛ ma ná maa le kaa imi ji Yehowa.’

10 “E ngɛ mi kaa Yehowa nitsɛ ngɛ a kpɛti mohu lɛɛ, se nyɛ de ke, ‘Ma enyɔ nɛ ɔmɛ kɛ zugba enyɔ nɛ ɔmɛ ma ba pee wa nɔ́, nɛ wa maa ngɔ enyɔ ɔmɛ tsuo.’ 11 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, akɛnɛ ninyɛ he je ɔ, nyɛ mi mi fu mɛ nɛ nyɛ hɛdɔ kɛ wo mɛ he je ɔ, imi hu i kɛ nyɛ maa ye jã nɔuu; nɛ ke i kojo nyɛ ɔ, ma ha nɛ a maa le mi. 12 Kɛkɛ ɔ, nyɛ ma ná maa le kaa imi Yehowa nitsɛ, i nu nɔ buimi munyuhi nɛ nyɛ tu kɛ si Israel yoku ɔmɛ, benɛ nyɛ de ke, “A pee ma dokuhi nɛ a kɛ mɛ ha wɔ kaa niye ní” ɔ. 13 Nyɛɛ kɛ he nɔ womi tu munyu kɛ si mi, nɛ nyɛ tu munyuhi fuu kɛ si mi. I nu lɛ tsuo.’

14 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ke i pee nyɛ ma doku ɔ, zugba a tsuo ma nya. 15 Kaa bɔ nɛ nyɛ nya benɛ Israel we ɔ weto ní ɔ pee ma doku ɔ, jã nɔuu lɛ ma pee nyɛ. Oo Seir yokuhi, ee, nyɛ Edom tsuo, nyɛ maa pee ma doku; nɛ a ma ná le kaa imi ji Yehowa.’”

36 Nɛ mo, nɔmlɔ bi, moo gba kɛ kɔ Israel yoku ɔmɛ a he, nɛ o de ke, ‘Oo Israel Yokuhi, nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue. 2 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “He nyɛlɔ ɔ tu munyu kɛ si nyɛ nɛ e de ke, ‘Ɛhɛɛ! Blema kpongu ɔmɛ po ba pee wa níhi!’”’

3 Lɔ ɔ he ɔ, moo gba nɛ o de ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Akɛnɛ a ha nɛ nyɛ pee ma doku nɛ a tua nyɛ kɛ je he fɛɛ he, bɔ nɛ pee nɛ nyɛ ba pee nihi nɛ a yi ná wami ɔ* a weto ní ngɛ je ma amɛ a kpɛti, nɛ́ nihi yaa nɔ nɛ a tuɔ nyɛ he munyu nɛ a gbeɔ nyɛ he guɛ he je ɔ, 4 Israel yokuhi, nyɛɛ bu Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa munyu ɔ tue! Yoku ɔmɛ kɛ kpongu ɔmɛ, pa amɛ kɛ dɔgba amɛ, hehi nɛ a kpata a hɛ mi nɛ a pee ma doku, kɛ mahi nɛ a fɔɔ si gu nɛ a ha ní ngɛ a mi nɛ́ nihi nɛ a yi ná wami ngɛ je ma amɛ nɛ a bɔle mɛ ɔ a mi ye a he fɛu ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ nyɛ dee ji nɛ ɔ nɛ; 5 Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ nyɛ dee ke: ‘I kɛ abofu nɛ nya wa maa tu munyu kɛ si nihi nɛ a yi ná wami ngɛ je ma amɛ a mi ɔ kɛ Edom tsuo, nihi nɛ a kɛ bua jɔmi kɛ he guɛ gbemi* ngɔ ye zugba a kaa mɛ nitsɛmɛ a weto ní, nɛ́ a ngɔ e lohwehi a ní yemi he ɔmɛ nɛ a ha ní ngɛ mi ɔ.’”’

6 Lɔ ɔ he ɔ, moo gba kɛ tsɔɔ Israel zugba a, nɛ o de yoku ɔmɛ kɛ kpongu ɔmɛ, pa amɛ kɛ dɔgba amɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ! I kɛ hɛdɔ kɛ abofu nɛ nya wa maa tu munyu, ejakaa nyɛ tloo je ma amɛ a hɛ mi si puemi ɔ.”’

7 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Imi nitsɛ i wo ye nine nɔ kɛ kã kita kaa je ma amɛ nɛ bɔle nyɛ ɔ maa tloo mɛ nitsɛmɛ a hɛ mi si puemi ɔ. 8 Se nyɛ Israel yokuhi, nyɛ ma gba kɔnihi nɛ nyɛ maa wo yiblii kɛ ha ye ma Israel, ejakaa e be kɛe nɛ a maa kpale kɛ ba. 9 I kɛ nyɛ ngɛ, nɛ ma ngɔ ye juɛmi kɛ ma nyɛ nɔ, a ma dla nyɛ nɔ, nɛ a ma du ní ngɛ nyɛ nɔ. 10 Ma ha nɛ nyɛ we bi ɔmɛ, nɛ ji Israel we ɔ tsuo he maa hiɛ, nɛ nihi maa hi ma amɛ a mi nɛ nyɛ maa kpale po ma doku ɔmɛ ekohu. 11 Ma ha nɛ nyɛ we bi ɔmɛ kɛ nyɛ lohwe ɔmɛ a he maa hiɛ, nyɛ he maa hiɛ babauu nɛ nyɛ lohwe ɔmɛ ma fɔ fuu. Ma ha nɛ nihi maa hi nyɛ nɔ kaa bɔ nɛ e ji be ko nɛ be ɔ, nɛ ma ha nɛ níhi a mi maa hi ha nyɛ pe kekle ɔ po; nɛ nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa. 12 Ma ha nɛ nihi, nɛ ji ye ma Israel ɔ maa nyɛɛ ngɛ o zu ɔ nɔ, nɛ a kɛ nyɛ maa pee a nɔ́. Nyɛ ma ba pee a weto ní, nɛ nyɛ be hae nɛ a bimɛ nɛ gbo hu.’”

13 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Akɛnɛ a ngɛ nyɛ dee ke, “Nyɛ ji zugba nɛ yeɔ nimli nɛ nyɛ gbeɔ jokuɛwi ngɛ nyɛ ma a mi” he je ɔ,’ 14 ‘nyɛ be nimli yee hu nɛ nyɛ be jokuɛwi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ gbee hu,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 15 I be hae nɛ je ma amɛ nɛ a jɛ nyɛ hu, nɛ a be nyɛ ahlua bɔe hu, nɛ nyɛ be hae nɛ nyɛ ma amɛ a nane nɛ tɔ̃tɔ̃ hu,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

16 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 17 “Nɔmlɔ bi, benɛ Israel we ɔ ngɛ a zugba a nɔ ɔ, a kɛ a ní peepee wo zugba a nɔ mu. A ní peepee ɔ ha nɛ a he tsɔ we ngɛ ye hɛ mi kaa yo nɛ ku nine. 18 Lɔ ɔ he ɔ, i plɛ ye abofu ɔ kɛ pue a nɔ ngɛ muɔ si nɛ a pue kɛ a we amagahi nɛ i hiɔ* nɛ a kɛ wo zugba a nɔ mu ɔ he je. 19 Lɔ ɔ he ɔ, i gbɛ mɛ kɛ fĩa je ma amɛ a mi nɛ i fiee mɛ kɛ ho zugba amɛ a nɔ ya. I kojo mɛ ngɛ a ní peepee ɔmɛ a nya. 20 Se benɛ a ya je ma nɛ ɔmɛ a mi ɔ, nihi gbe ye biɛ klɔuklɔu ɔ he guɛ nɛ a de ngɛ a he ke, ‘Yehowa we bi ji nɛ ɔ nɛ, se a je e zugba a nɔ.’ 21 Lɔ ɔ he ɔ, ma fã ye biɛ klɔuklɔu ɔ nɛ Israel we ɔ gbe he guɛ ngɛ je ma amɛ a mi hehi nɛ a ya a he.”

22 “Enɛ ɔ he ɔ, mo de Israel we ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Oo Israel we, pi nyɛ he je nɛ ma pee nɔ́ nɛ ɔ, se ye biɛ klɔuklɔu ɔ nɛ nyɛ gbe he guɛ ngɛ je ma amɛ a kpɛti hehi nɛ nyɛ ya a he je.”’ 23 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, ma tsu ye biɛ ngua a nɛ a gbe he guɛ ngɛ je ma amɛ a kpɛti ɔ he, nɔ́ nɛ nyɛ gbe he guɛ ngɛ a kpɛti ɔ; nɛ je ma amɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa, nɛ kɛ gu blɔ nɛ ɔ nɔ ɔ, ma ha nɛ a na kaa imi ji Mawu klɔuklɔu ɔ nɛ. 24 Ma ngɔ nyɛ kɛ je je ma amɛ a kpɛti nɛ ma bua nyɛ nya kɛ je zugba amɛ tsuo a nɔ, nɛ ma ngɔ nyɛ kɛ ba nyɛ zugba a nɔ. 25 Ma fĩa nyu nɛ mi tsɔ kɛ pue nyɛ nɔ nɛ nyɛ he ma tsɔ; Ma tsu nyɛ he kɛ je níhi tsuo nɛ woɔ nyɛ he mu ɔ he, nɛ ma je nyɛ amagahi nɛ i hiɔ ɔ tsuo kɛ je. 26 Ma ha nyɛ tsui ehe nɛ ma ngɔ mumi ehe kɛ wo nyɛ mi. Ma je tsui nɛ ngɛ kaa tɛ ɔ kɛ je nyɛ nɔmlɔ tso ɔ mi, nɛ ma ha nyɛ tsui nɛ he jɔ.* 27 Ma ngɔ ye mumi ɔ kɛ wo nyɛ mi, nɛ ma ha nɛ nyɛɛ nyɛɛ ngɛ ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ a nya, nɛ nyɛ maa ye ye fami ɔmɛ a nɔ. 28 Kɛkɛ ɔ, nyɛ maa hi zugba nɛ i kɛ ha nyɛ nɛmɛ ɔ nɔ, nɛ nyɛ maa pee ye ma, nɛ ma pee nyɛ Mawu.’

29 “‘Ma je nyɛ kɛ je níhi tsuo nɛ woɔ nyɛ he mu ɔ he, nɛ ma ha nɛ ngma* maa ba fuu, nɛ i be hae nɛ hwɔ nɛ ye nyɛ. 30 Ma ha nɛ tsohi maa wo yiblii fuu nɛ ngmɔ ɔmɛ maa ba ní, konɛ hwɔ nɛ ko ye nyɛ ngɛ je ma amɛ a kpɛti nɛ lɔ ɔ nɛ ba ha nɛ zo nɛ gbe nyɛ. 31 Kɛkɛ ɔ, nyɛ ma kai nyɛ blɔ yaya amɛ kɛ nyɛ ní peepeehi nɛ a dɛ ɔ, nɛ nyɛ he mi maa nyɛɛ nyɛ ngɛ nyɛ yayami ɔmɛ kɛ nyɛ ní hiɔmi ní ɔmɛ a he je. 32 Se Israel we, nyɛ ná nɛ nyɛɛ le kaa, tsa pi nyɛ he je nɛ i ngɛ ní nɛ ɔmɛ pee ngɛ. Mohu ɔ, konɛ zo nɛ gbe nyɛ nɛ nyɛ hɛ mi nɛ pue si ngɛ nyɛ blɔ ɔmɛ a he je.’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

33 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ngɛ ligbi nɛ ma tsu nyɛ he ngɛ nyɛ yayami ɔmɛ a he ɔ nɔ ɔ, ma ha nɛ nihi ma ba hi ma amɛ a mi, nɛ a maa kpale ma wehi nɛ a pee we doku ɔ. 34 Zugba a nɛ fɔɔ si gu ɔ, a maa kpale dla nɔ ekohu, nɛ nihi tsuo nɛ a beɔ ngɛ lejɛ ɔ maa na kaa zugba a fɔ we si gu hu, se a kpale dla nɔ. 35 Nɛ nihi ma de ke: “Zugba a nɛ fɔɔ si gu ɔ ba pee kaa Eden abɔɔ ɔ, nɛ mahi nɛ a ku pue si nɛ a hɛ mi kpata nɛ a fɔɔ si gu ɔ ba pee mahi nɛ a fia gbogbo wo a he nɛ nihi ngɛ mi.” 36 Nɛ mahi nɛ piɛ nɛ a bɔle mo ɔ ma ná le kaa imi Yehowa nitsɛ lɛ i ma nɔ́ nɛ ku pue si ɔ ekohu, nɛ i du ní ngɛ zugba nɛ fɔɔ si gu ɔ nɔ ɔ nɛ. Imi Yehowa nitsɛ lɛ i de, nɛ i pee hulɔ.’

37 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ma ha nɛ Israel we ɔ nɛ bi mi nɛ ma pee nɔ́ nɛ ɔ hu ha mɛ: Ma ha nɛ a he maa hiɛ babauu kaa to kuu. 38 Mahi nɛ a kpata a hɛ mi ɔ mi ma hyi tɔ kɛ nimli kaa to kuuhi, kaa ni klɔuklɔu ɔmɛ a to kuuhi, kaa to kuuhi nɛ a bua a he nya ngɛ Yerusalem* ngɛ e gbijlɔ yemi be mi; nɛ a ma ná le kaa imi ji Yehowa.’”

37 Yehowa nine ba ye nɔ, nɛ Yehowa ngɔ e mumi ɔ kɛ wo ye nɔ kɛ ho nɛ e kɛ mi ya ma dɔgba ko kpɛti. Lejɛ ɔ tsuo hyi kɛ wuhi babauu. 2 E ha nɛ i nyɛɛ kɛ bɔle mɛ, nɛ i na kaa wuhi babauu nitsɛ pueɔ si ngɛ dɔgba a mi, nɛ a gbli kadokado. 3 E bi mi ke: “Nɔmlɔ bi, anɛ wu nɛ ɔmɛ ma nyɛ maa ba wami mi lo?” I he nɔ ke: “Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa, mo lɛ o le.” 4 Lɔ ɔ he ɔ, e de mi ke: “Moo gba kɛ pue wu nɛ ɔmɛ a nɔ, nɛ o de mɛ ke, ‘Nyɛ wu gbigblihi, nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue:

5 “‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ wu nɛ ɔmɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “Ma ngɔ mumi nɛ a woɔ kɛ wo nyɛ mi, nɛ nyɛ maa ba wami mi. 6 Ma ha pani kɛ lo maa ba nyɛ he, nɛ ma ngɔ he lo kɛ ha nyɛ he, nɛ ma ngɔ mumi nɛ a woɔ kɛ wo nyɛ mi, nɛ nyɛ maa ba wami mi; nɛ nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa.”’”

7 Kɛkɛ nɛ i gba kaa bɔ nɛ a fã mi ɔ. Benɛ i gba nɔuu pɛ ɔ, i nu nɛ nɔ́ ko pɛ, kpɛkpɛ kpɛkpɛ, nɛ wu ɔmɛ bɔni a he nya buami, nɛ wu kɛ wu tsa. 8 Kɛkɛ nɛ i na nɛ pani kɛ lo ba a he, nɛ he lo ha a he. Se a wui mumi.

9 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Moo gba kɛ tsɔɔ kɔɔhiɔ ɔ. Nɔmlɔ bi, moo gba nɛ o de kɔɔhiɔ ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Oo kɔɔhiɔ,* moo je je kɔnya eywiɛ ɔmɛ kɛ ba, nɛ o fia kɛ pue nimli nɛ a gbe nɛ ɔmɛ a nɔ konɛ a ba wami mi.”’”

10 Lɔ ɔ he ɔ, i gba kaa bɔ nɛ e fã mi ɔ, nɛ mumi nɛ a woɔ* ba sɛ a mi, nɛ a ba wami mi nɛ a da si ngɛ a nane nɔ, a hiɛ babauu kaa tabuli.

11 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Nɔmlɔ bi, wu nɛ ɔmɛ ji Israel we ɔ tsuo ɔ nɛ. A ngɛ dee ke, ‘Wa wu ɔmɛ gbli, nɛ wa be hɛnɔkami ko. A kpata wa hɛ mi kulaa.’ 12 Lɔ ɔ he ɔ, moo gba nɛ o de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ye we bi, ma bli nyɛ yɔkɔ ɔmɛ a nya nɛ ma tle nyɛ si kɛ je nyɛ yɔkɔ ɔmɛ a mi, nɛ ma ngɔ nyɛ kɛ ba Israel zugba a nɔ. 13 Nyɛ ye we bi, ke i bli nyɛ yɔkɔ ɔmɛ a nya nɛ i tle nyɛ si kɛ je nyɛ yɔkɔ ɔmɛ a mi ɔ, nyɛ ma ná le kaa imi ji Yehowa.”’ 14 ‘I kɛ ye mumi ɔ maa wo nyɛ mi nɛ nyɛ maa ba wami mi, nɛ ma ngɔ nyɛ kɛ ba hi nyɛ zugba a nɔ; nɛ nyɛ ma ná le kaa imi Yehowa nitsɛ lɛ i tu munyu nɛ ɔmɛ nɛ i tsu he ní ɔ nɛ,’ Yehowa lɛ de.”

15 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 16 “Mo nɔmlɔ bi, mo wo tso nɛ́ o ngma ngɛ nɔ ke, ‘Yuda kɛ Israelbi nɛ a piɛɛ e he ɔ a nɔ́.’ Lɔ ɔ se ɔ, mo wo tso ɔ ekpa nɛ o ngma ngɛ nɔ ke, kɛ ha Yosef, nɛ ji, tso nɛ daa si kɛ ha Efraim kɛ Israel we ɔ tsuo nɛ a piɛɛ e he ɔ a nɔ́.’ 17 Kɛkɛ ɔ, mo bla enyɔ ɔmɛ nɛ a pee tso kake ngɛ o dɛ mi. 18 Nɛ ke o we bi ɔmɛ* bi mo ke, ‘Mɛni lɛ ní nɛ ɔmɛ tsɔɔ lo?’ ɔ, 19 Mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma ngɔ Yosef tso ɔ nɛ ngɛ Efraim dɛ mi ɔ, kɛ Israel wɛtso ɔ nɛ piɛɛ e he ɔ, nɛ i kɛ maa piɛɛ Yuda tso ɔ he; nɛ ma pee mɛ tso kake, nɛ a maa pee kake ngɛ ye dɛ mi.”’ 20 Moo hɛɛ tso ɔmɛ nɛ o ngma ní ngɛ a nɔ ɔ konɛ a na.

21 “Lɔ ɔ se ɔ, mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma je Israelbi ɔmɛ kɛ je je ma amɛ a kpɛti hehi nɛ a ho ɔ, nɛ ma bua a nya kɛ je he fɛɛ he, nɛ i kɛ mɛ maa ba a zugba a nɔ. 22 Ma pee mɛ ma kake ngɛ zugba a nɔ, ngɛ Israel yoku ɔmɛ a nɔ, nɛ matsɛ kake maa ye mɛ tsuo a nɔ, nɛ a be ma enyɔ pee hu; nɛ a mi be gbae kɛ pee matsɛ yemi enyɔ hu. 23 A kɛ a we amagahi nɛ i hiɔ* kɛ a ní peepeehi nɛ i hiɔ ɔ kɛ a tɔmi ɔmɛ be a he blee hu. Ma he a yi wami kɛ je ní yayahi tsuo nɛ a pee ɔ mi, nɛ ma tsu a he. A maa pee ye ma, nɛ imi nitsɛ ma pee a Mawu.

24 “‘“Ye sɔmɔlɔ David maa pee a matsɛ, nɛ mɛ tsuo a ma ná to hyɛlɔ kake. A maa nyɛɛ ngɛ ye fami ɔmɛ a nya nɛ a kɛ ye mlaa amɛ ma tsu ní. 25 A maa hi zugba a nɛ i kɛ ha ye sɔmɔlɔ Yakob ɔ nɔ, he nɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ hi ɔ, nɛ a maa hi nɔ kɛ ya daa, a kɛ a bimɛ* kɛ a bibimɛ; nɛ ye sɔmɔlɔ David maa pee a ganɔ kɛ ya neneene.

26 “‘“Nɛ i kɛ mɛ maa so tue mi jɔmi somi; e maa pee somi nɛ maa hi si kɛ ya daa. Ma to mɛ si nɛ ma ha nɛ a he maa hiɛ, nɛ i kɛ ye jami he ɔ maa ma a kpɛti kɛ ya neneene. 27 Ye bo tsu ɔ* maa hi a kpɛti,* nɛ ma pee a Mawu nɛ a maa pee ye ma. 28 Nɛ ke i kɛ ye jami he ɔ ma a kpɛti kɛ yaa neneene ɔ, je ma amɛ ma ná maa le kaa imi Yehowa, i ngɛ Israel he tsue.”’”

38 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 “Nɔmlɔ bi, plɛ o hɛ mi kɛ tsɔɔ Gog nɛ je Magog zugba a nɔ, nɛ ji Meshek kɛ Tubal a ganɔ nɔkɔtɔma a, nɛ o gba kɛ si lɛ. 3 De lɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Mo Gog, Meshek kɛ Tubal a ganɔ nɔkɔtɔma, i kɛ mo ná. 4 Ma ha nɛ o ma wo blɔ kpa nɛ ma ngɔ gbowe kɛ wo o tsitsa mi, nɛ ma gbla mo kɛ o tabuli ɔmɛ, o we okpɔngɔ ɔmɛ kɛ o we okpɔngɔ nɔ hili ɔmɛ, nɛ́ mɛ tsuo a wo tade kpakpahi, asafo kuu babauu nɛ́ a hɛɛ tsɛ̃i nguahi kɛ tsɛ̃i wawi,* nɛ a hɛɛ klaatehi ngɛ a dɛ mi ɔ kɛ je kpo; 5 Persia, Etiopia kɛ Put piɛɛ a he, mɛ tsuo a hɛɛ tsɛ̃i nyafiihi nɛ a bu dade pɛɛ; 6 Gomer kɛ e tabuli ɔmɛ, Togarma we ɔ nɛ a je yiti je hehi nɛ a kɛ pe kulaa a, kɛ e tabuli ɔmɛ tsuo; mahi babauu hu piɛɛ o he.

7 “‘“Moo pee klaalo, mo dla o he, mo kɛ o tabuli tsuo nɛ a bua a he nya ngɛ o kasa nya a, nɛ o maa pee a nyatsɛ.*

8 “‘“Ligbihi fuu a se ɔ, ma gbla ye juɛmi kɛ ba o nɔ.* Ngɛ jeha amɛ a nyagbe ɔ, o ma ya tua zugba nɛ a kpale e nɔ bi ɔmɛ kɛ je klaate hɛ mi kpatami ɔ dɛ mi, nɛ́ a bua a nya kɛ je ma slɔɔtohi a mi kɛ ba Israel yoku ɔ nɛ e nɔ fɔɔ si gu be gagaa a nɔ ɔ. A kpale zugba nɛ ɔ nɔ bi ɔmɛ kɛ je ma amɛ a mi kɛ ba, nɛ mɛ tsuo a ngɛ slɔkee. 9 O maa ba a nɔ kaa ahumi, nɛ o maa ha zugba a nɔ kaa bɔkuhi, o kɛ o tabuli ɔmɛ tsuo kɛ nihi babauu nɛ a piɛɛ o he ɔ.”’

10 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ngɛ jamɛ a ligbi ɔ nɔ ɔ, susumihi maa ba o tsui mi, nɛ o maa to ga yaya. 11 O ma de ke: “Ma ya tua zugba ko nɛ e be he piɛ pomi ko ɔ. Ma ba tua nihi nɛ a hii si slɔkee nɛ́ nɔ́ ko gba we a nya, nɛ́ mɛ tsuo a ngɛ hehi nɛ a kɛ gbogbohi, agbo se lami níhi, aloo agbohi pui a he piɛ ɔ.” 12 O susumi ji, o maa ha ta yibu ní babauu, nɛ́ o ya tua hehi nɛ jinɛ a fɔɔ si gu se amlɔ nɛ ɔ nihi ngɛ nɔ, kɛ nihi nɛ a bua a nya kɛ je je ma amɛ a mi, nɛ́ a ngɛ sika kɛ weto ní fuu nya buae, nɛ́ a ngɛ zugba a kpɛti ɔ.

13 Sheba kɛ Dedan, kɛ Tarshish jua yeli ɔmɛ kɛ e tatsɛmɛ nɛ a he wa a* tsuo ma bi mo ke: “Anɛ o ma zugba a tuami konɛ o ha ta yibu ní babauu lo? Anɛ o bua o tabuli ɔmɛ a nya konɛ a muɔɔ sika hiɔ kɛ sika tsu, a muɔɔ ní babauu kɛ weto ní, nɛ́ a kpɔ̃ ta yibu ní babauu lo?”’

14 “Lɔ ɔ he ɔ, nɔmlɔ bi, moo gba nɛ o de Gog ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Jamɛ a ligbi ɔ nɛ́ Israel maa hi si slɔkee ɔ, anɛ o be lee lo? 15 O maa je he nɛ o ngɛ ɔ ngɛ yiti je hehi nɛ a kɛ pe kulaa a kɛ ba, mo kɛ mahi babauu nɛ a piɛɛ o he ɔ, mɛ tsuo a hi okpɔngɔhi a nɔ, asafo kuu babauu, tabuli babauu. 16 O ma ba tua ye ma Israel kaa bɔkuhi nɛ ha zugba a nɔ. Oo Gog, ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi ɔ, ma ha nɛ o ma ba tua ye zugba a, konɛ je ma amɛ nɛ a le mi ke i gu o nɔ kɛ ha nɛ a na kaa i ji Mawu nɛ ngɛ klɔuklɔu ɔ.”’

17 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Anɛ pi mo nɔuu o he munyu nɛ i tu kɛ gu ye tsɔli ɔmɛ nɛ ji Israel gbali ɔmɛ a nɔ, nɛ́ a gba jeha babauu ji nɛ ɔ kaa a maa ngɔ mo kɛ ba tua mɛ ɔ lo?’

18 “Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ke, ‘ngɛ jamɛ a ligbi ɔ nɔ ɔ, nɛ ji ligbi ɔ nɛ Gog ma ba tua Israel zugba a, ye mi mi maa wo la wawɛɛ. 19 I kɛ abofu kɛ mi mi la maa tu munyu; nɛ jamɛ a ligbi ɔ, zugba ma mimiɛ wawɛɛ ngɛ Israel zugba a nɔ. 20 Ye he je ɔ, pa mi lohi, hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ, nga mi lohwe awi yeli, lohwehi tsuo nɛ a sãã si kɛ nimli adesahi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ ma kpokpo, nɛ a ma sake yoku ɔmɛ kɛ pue si, nɛ tɛsahi tsuo maa nɔɔ si, nɛ gbogbohi tsuo maa ku kɛ pue si.’

21 “‘Ma tsɛ klaate kɛ wo a he ngɛ ye yoku ɔmɛ tsuo a nɔ, nɛ nɔ fɛɛ nɔ ma wo klaate nɔ ngɛ e nyɛmi nɔ.’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 22 ‘I kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ kɛ muɔ si puemi maa gbla e tue; nɛ ma ha nɛ hiɔmi nɛ nya wa wawɛɛ kɛ gbiɛ ngo ngu kɛ la kɛ sɔlfa maa nɛ kɛ pue lɛ, kɛ e tabuli ɔmɛ kɛ nihi babauu nɛ a piɛɛ e he ɔ a nɔ. 23 Nɛ bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, ma wo ye hɛ mi nyami nɛ ma pee ye he klɔuklɔu, nɛ ma ha nɛ a le mi ngɛ je mahi babauu a hɛ mi; nɛ a ma ná le kaa imi ji Yehowa.’

39 “Nɛ mo, nɔmlɔ bi, moo gba kɛ si Gog nɛ o de lɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Mo Gog, Meshek kɛ Tubal a ganɔ nɔkɔtɔma, i kɛ mo ná. 2 Ma ha nɛ o ma wo blɔ kpa nɛ ma nyɛɛ o hɛ mi nɛ ma ha nɛ o maa je yiti je hehi nɛ a kɛ pe kulaa a kɛ ba, nɛ i kɛ mo maa ba Israel yoku ɔmɛ a nɔ. 3 Ma fia o kɛ̃ɛ̃ nɛ ngɛ o muɔ nine mi ɔ nɔ́, nɛ e maa nɔ si, nɛ ma ha nɛ o kɛ̃ɛ̃ mi bi nɛ ngɛ o hiɔ nine mi ɔ maa nɔ si. 4 O kɛ o tabuli ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a piɛɛ o he ɔ ma gbo pue si ngɛ Israel yoku ɔmɛ a nɔ. Ma ngɔ nyɛ kɛ ha lohwe pɛlitsɛmɛ nɛ a yeɔ lo, kɛ nga mi lohwe awi yeli tsuo kaa niye ní.”’

5 “‘Nyɛ ma gbo pue si ngɛ nga a nɔ, ejakaa imi nitsɛ lɛ i tu munyu ɔ nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

6 “‘Ma tsɔ la kɛ ba Magog kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ slɔkee ngɛ zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ ɔ a nɔ ɔ nɔ, nɛ a ma ná le kaa imi ji Yehowa. 7 Ma ha nɛ a le ye biɛ klɔuklɔu ɔ ngɛ ye ma Israelbi ɔmɛ a kpɛti, nɛ i be hae nɛ a ble ye biɛ klɔuklɔu ɔ hu; nɛ je ma amɛ maa le kaa imi ji Yehowa, Nɔ Klɔuklɔu nɛ ngɛ Israel ɔ nɛ.’

8 “‘Ee, nɔ́ nɛ ɔ ma, nɛ e maa ba mi, ligbi ɔ nɛ i tu he munyu ɔ ji nɛ ɔ nɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 9 ‘Nihi nɛ a ngɛ Israel ma amɛ a mi ɔ maa je kpo, nɛ a kɛ ta hwumi ní ɔmɛ nɛ ji, tsɛ̃i wawi* kɛ tsɛ̃ihi, kɛ̃ɛ̃hi kɛ kɛ̃ɛ̃ mi bihi, ta hwumi tsokpotihi* kɛ akplɔhi ma ya slɛ la. A kɛ ní nɛ ɔmɛ ma slɛ la jeha kpaago. 10 E he be hiae nɛ a bua lɛ nya kɛ je nga a nɔ aloo a bua lɛ nya kɛ je hue tso ɔmɛ a mi, ejakaa a kɛ ta hwumi ní ɔmɛ maa pee lɛ kɛ slɛ la.’

“‘A maa ha ta yibu ní kɛ je nihi nɛ a ba ha a ta yibu ní ɔmɛ a dɛ mi, nɛ a ma kpɔ̃ níhi kɛ je nihi nɛ a ba kpɔ̃ a níhi kɛ je ɔ a dɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

11 “‘Jamɛ a ligbi ɔ, ma pu Gog ngɛ Israel, ngɛ dɔgba a mi, he nɛ nihi nɛ a hiaa blɔ kɛ guɔ wo ɔ puje he blɔ ɔ guɔ ɔ, nɛ e maa tsi nihi nɛ a guɔ lejɛ ɔ blɔ. Lejɛ ɔ nɛ a maa pu Gog kɛ e we asafo kuu babauu ɔ ngɛ, nɛ a ma tsɛ lejɛ ɔ ke Hamon Gog Dɔgba.* 12 Israel we ɔ kɛ nyɔhiɔ kpaago maa pu mɛ, bɔ nɛ pee nɛ zugba a nɔ nɛ tsɔ. 13 Nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ maa pee kake kɛ pu mɛ, nɛ lɔ ɔ ma ha nɛ a ma he biɛ ngɛ ligbi nɛ ma wo ye hɛ mi nyami ɔ nɔ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

14 “‘A maa hla nyumuhi konɛ a ya nɔ nɛ a kpa zugba a tsuo nɔ nɛ́ a pu gbogboe ɔmɛ nɛ a piɛ nɛ a pueɔ si ngɛ zugba a nɔ ɔ, bɔ nɛ pee nɛ zugba a nɔ nɛ tsɔ. A kɛ nyɔhiɔ kpaago lɛ ma hla gbogboe ɔmɛ. 15 Ke nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ kpae ɔ na nɔmlɔ wu ko ɔ, a kɛ okadi ko maa ma he. Kɛkɛ ɔ, ni nɛmɛ nɛ a hla mɛ nɛ a pu gbogboe ɔmɛ ɔ, maa pu lɛ ngɛ Hamon Gog Dɔgba a mi. 16 Nɛ ma ko maa hi lejɛ ɔ nɛ a tsɛɔ lɛ ke Hamona.* Nɛ a ma dla zugba a nɔ konɛ e nɔ nɛ tsɔ.’

17 “Se mo, nɔmlɔ bi, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Mo de lohwe pɛlitsɛmɛ slɔɔto ɔmɛ tsuo kɛ nga mi lohwe awi yeli ɔmɛ tsuo ke, “Nyɛ bua nyɛ he nya nɛ nyɛɛ ba. Nyɛ ba bua nyɛ he nya ngɛ afɔle nɛ i ngɛ sãe kɛ ngɛ nyɛ hae ɔ he, e ji afɔle ngua ngɛ Israel yoku ɔ nɔ. Nyɛ maa ye lo nɛ nyɛ maa nu muɔ. 18 Nyɛ maa ye katsɛmɛ a lo nɛ nyɛ maa nu ganɔhi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ a muɔ. Mɛ ji, agbosuhi, jijɔhi, apletsihi kɛ nahi; Mɛ tsuo a ji Bashan lohwehi nɛ a wo zɔ. 19 Nyɛ maa ye zɔ kɛ ya si benɛ nyɛ maa tɔ kɛ be nɔ, nɛ nyɛ maa nu muɔ kɛ ya si benɛ nyɛ maa de kɛ je afɔle nɛ i sã kɛ ha nyɛ ɔ mi.

20 “‘Nyɛ maa ye okpɔngɔhi kɛ ta zugba lɛ hɛɛli, nimli nguahi kɛ tabuli slɔɔtohi a lo, nɛ nyɛ maa tɔ ngɛ ye okplɔɔ ɔ he,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

21 “‘Ma je ye hɛ mi nyami ɔ kpo ngɛ je ma amɛ a kpɛti, nɛ je ma amɛ tsuo maa na tue gblami nɛ i kɛ ba a nɔ kɛ he wami* nɛ i je kpo ngɛ a kpɛti ɔ. 22 Kɛ je jamɛ a ligbi ɔ nɔ kɛ yaa a, Israel we ɔ tsuo maa le kaa imi ji Yehowa a Mawu ɔ nɛ. 23 Nɛ je ma amɛ ma ná le kaa, a ngɔ Israel we ɔ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya ngɛ mɛ nitsɛmɛ a tɔmi ɔ he je, ejakaa a yi mi anɔkuale. Lɔ ɔ he ɔ, i kɛ ye hɛ mi laa mɛ nɛ i ngɔ mɛ kɛ wo a he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi, nɛ mɛ tsuo a gbo ngɛ klaate nya. 24 I kɛ mɛ ye ngɛ a he nɛ tsɔ we kɛ a tɔmi ɔmɛ a nya, nɛ i kɛ ye hɛ mi laa mɛ.’

25 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ma kpale Yakob sisi bimɛ nɛ a nuu mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a kɛ ba, nɛ ma na Israel we ɔ tsuo mɔbɔ; nɛ i kɛ kã ma fã ye biɛ klɔuklɔu ɔ he.* 26 Ke a pue a hɛ mi si ngɛ anɔkuale nɛ a yi mi ɔ tsuo se ɔ, a maa hi si slɔkee ngɛ a zugba a nɔ, nɛ nɔ ko be a he gbeye woe. 27 Ke i kpale mɛ kɛ je ma amɛ a mi nɛ i bua a nya kɛ je a he nyɛli ɔmɛ a zugba a nɔ kɛ ba a, ma pee ye he klɔuklɔu ngɛ a kpɛti, ngɛ je ma amɛ a hɛ mi.’

28 “‘Ke i ngɔ mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya ngɛ je ma amɛ a kpɛti, nɛ lɔ ɔ se ɔ, i kpale mɛ kɛ ba a zugba a nɔ, nɛ i si we a kpɛti nɔ kake po ngɛ se ɔ, a ma ná maa le kaa imi ji Yehowa a Mawu ɔ nɛ. 29 I kɛ ye hɛ mi be mɛ laae hu, ejakaa ma plɛ ye mumi ɔ kɛ pue Israel we ɔ nɔ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

40 Benɛ a nuu wɔ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a we jeha 25 ɔ nɔ ngɛ nyɔhiɔ ɔ ligbi nyɔngma a nɔ ngɛ jeha a sisije ɔ, Yehowa nine ɔ ba ye nɔ nɛ e ngɔ mi kɛ ho ma a mi ya. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, a kpata ma a hɛ mi nɛ jeha 14 sɔuu be momo. 2 Mawu gu nina nɔ nɛ e ngɔ mi kɛ ba Israel zugba a nɔ, nɛ e kɛ mi ba ma yoku gagaa ko nɔ, nɛ nɔ́ ko maa si ngɛ yoku ɔ nɔ kaa ma kɛ yaa woyi je.

3 Benɛ e kɛ mi ba lejɛ ɔ, i na nyumu ko nɛ e he tsuo ngɛ kaa akɔblee. E hɛɛ flaks kpa* kɛ susumi tso ngɛ e dɛ mi, nɛ e daa si ngɛ agbo ɔ nya. 4 Nyumu ɔ de mi ke: “Nɔmlɔ bi, moo hyɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ saminya, mo ta tue, nɛ o kɛ o juɛmi* nɛ ma nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ma tsɔɔ mo ɔ nɔ, ejakaa lɔ ɔ he je nɛ a kɛ mo ba hiɛ ɔ nɛ. Mo de Israel we ɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o na.”

5 I na gbogbo ko nɛ bɔle sɔlemi we* ɔ tsuo kɛ kpe. Nɛ nyumu ɔ hɛɛ susumi tso nɛ e kami ji kɔni fã ekpa (a kɛ dɛ mi blimi kake piɛɛ kɔni fã fɛɛ kɔni fã he).* E bɔni gbogbo ɔ susumi, nɛ gbogbo ɔ timi ji susumi tso kake nɛ e hiɔwe yami ji susumi tso kake.

6 Kɛkɛ nɛ e ba da si ngɛ agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ puje he ɔ, nɛ e kuɔ atlaakpe ɔ. E susu agbo ɔ sinya kpoku ɔ nya, nɛ e mi blimi ji susumi tso kake, nɛ agbo ɔ sinya ekpa a nya blimi hu ji susumi tso kake. 7 Buli a tsu ɔ eko fɛɛ eko kami ji susumi tso kake nɛ e blimi ji susumi tso kake, nɛ blɔ nɛ ngɛ buli a tsu ɔmɛ a kpɛti ɔ ji kɔni fã enuɔ. Agbo ɔ sinya nya he nɛ ngɛ ablanaa nɛ e hɛ mi tsɔɔ sɔlemi we ɔ mi blɔ ɔ kasa nya a ji susumi tso kake.

8 E susu agbo ɔ he ablanaa nɛ e hɛ mi tsɔɔ sɔlemi we ɔ mi blɔ ɔ, nɛ e ná susumi tso kake. 9 Jehanɛ ɔ, e susu agbo ɔ he ablanaa a, nɛ e ná kɔni fã kpaanyɔ; nɛ e susu titima amɛ nɛ a ngɛ e kasa he ɔ, nɛ e ná kɔni fã enyɔ; nɛ agbo ɔ he ablanaa hɛ mi tsɔɔ sɔlemi we ɔ mi blɔ.

10 Buli a tsu etɛ ngɛ agbo ɔ nɛ ngɛ puje he blɔ ɔ kasa kake nɛ etɛ hu ngɛ kasa kake. Tsu etɛ ɔmɛ tsuo a klemi sɔ, nɛ titima amɛ nɛ ngɛ a kasa he ɔ hu sɔ.

11 Kɛkɛ nɛ e susu he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ agbo ɔ mi ɔ, nɛ e ná kɔni fã 10; nɛ agbo ɔ mi kami ji kɔni fã 13.

12 Kpoku nɛ ngɛ buli a tsu ɔmɛ a hɛ mi hiɛ kɛ hiɛ ɔ, eko fɛɛ eko ji kɔni fã kake. Nɛ buli a tsu ɔ nɛ ngɛ hiɛ kɛ hiɛ ɔ hu, eko fɛɛ eko ji kɔni fã ekpa.

13 Kɛkɛ nɛ e susu agbo ɔ kɛ je buli ɔmɛ a tsu ɔ kake yi mi* kɛ ya si ekpa a hu yi mi, nɛ e blimi ji kɔni fã 25; sinya kake hɛ mi plɛ kɛ tsɔɔ sinya kpa hɛ mi. 14 E susu titima amɛ, nɛ a hiɔwe yami ji kɔni fã 60, nɛ jã nɔuu nɛ e susu titimahi nɛ a ngɛ agbo ɔmɛ a he ɔ kɛ bɔle yale ɔ tsuo. 15 Kɛ je agbo ɔ hɛ mi kɛ ya si ablanaa a hɛ mi ngɛ agbo ɔ mi blɔ ɔ peeɔ kɔni fã 50.

16 Saflɛhi nɛ́ a hɛ mi bli pe a se ɔ ngɛ buli a tsu ɔmɛ kɛ titima amɛ nɛ a ngɛ a kasa he ɔmɛ a he ngɛ hiɛ kɛ hiɛ. Saflɛ ngɛ ablanaa a mi blɔ ngɛ hiɛ kɛ hiɛ, nɛ tãhi nɛ́ a tɛni ngɛ titima amɛ nɛ́ a ngɛ buli a tsu ɔmɛ a kasa he ɔ a he.

17 Jehanɛ ɔ, e kɛ mi ba yale ɔ kpo ɔ nɔ blɔ, nɛ i na ní yemi tsuhi* kɛ blɔ ko nɛ a wo nɔ tɛhi nɛ bɔle yale ɔ tsuo. Ní yemi tsuhi 30 ngɛ blɔ nɛ a wo nɔ tɛ ɔ nɔ. 18 Tɛhi nɛ a to ngɛ zugba ngɛ agbo ɔmɛ a kasa nya a kɛ agbo ɔmɛ a kami sɔ. Lejɛ ɔ ba si pe mi mi je yale ɔ.

19 E susu kɛ je agbo ɔ he nɛ ba si ɔ he kɛ ya si agbo ɔ nɛ kɛ nɔ yaa mi mi je yale ɔ mi ɔ he. E mi kami ji kɔni fã 100 ngɛ puje he kɛ yiti je.

20 Kpo nɔ blɔ yale ɔ ngɛ agbo ko nɛ e hɛ mi tsɔɔ yiti je, nɛ e susu e kami kɛ e mi blimi. 21 Buli a tsu etɛ ngɛ kasa hiɛ kɛ hiɛ. Benɛ e susu titimahi nɛ a ngɛ e kasa he ɔ kɛ ablanaa a, a ngɛ kaa kekle agbo ɔ nɔuu. E kami ji kɔni fã 50 nɛ e blimi ji kɔni fã 25. 22 E he saflɛ ɔmɛ, e he ablanaa a kɛ e he tã amɛ nɛ a tɛni ɔ, a klemi ngɛ kaa agbo ɔ nɛ ngɛ puje he ɔ nɔuu. Nihi kuɔɔ atlaakpe kpaago kɛ yaa he, nɛ e he ablanaa a ngɛ a hɛ mi.

23 Agbo ko ngɛ mi mi je yale ɔ he, nɛ e hɛ mi tsɔɔ yiti je agbo ɔ, nɛ kake hu hɛ mi tsɔɔ puje he blɔ agbo ɔ. E susu blɔ nɛ ngɛ agbo ɔ kake kɛ ekpa a kpɛti, nɛ e ná kɔni fã 100.

24 Jehanɛ ɔ, e kɛ mi ba woyi je, nɛ i na agbo ko ngɛ lejɛ ɔ. E susu titima amɛ nɛ a ngɛ e kasa he ɔ kɛ e he ablanaa a, nɛ a klemi ngɛ kaa ekpa amɛ nɔuu. 25 Saflɛhi ngɛ e hiɛ kɛ hiɛ, kɛ ablanaa a hu hiɛ kɛ hiɛ kaa saflɛ kpa amɛ nɔuu. E kami ji kɔni fã 50 nɛ e blimi ji kɔni fã 25. 26 A kuɔɔ atlaakpe kpaago kɛ yaa he, nɛ e he ablanaa a ngɛ a hɛ mi. Tãhi nɛ a tɛni ngɛ titimahi nɛ a ngɛ e kasa he ɔ a he ngɛ hiɛ kɛ hiɛ.

27 Mi mi je yale ɔ ngɛ agbo ko nɛ e hɛ mi tsɔɔ woyi je; e susu kɛ je agbo kake he kɛ ya agbo kake he ngɛ woyi je, nɛ e ná kɔni fã 100. 28 Jehanɛ ɔ, e kɛ mi gu woyi je agbo ɔ mi kɛ ba mi mi je yale ɔ mi; benɛ e susu woyi je agbo ɔ, e klemi ngɛ kaa ekpa amɛ nɔuu. 29 E he buli a tsu ɔmɛ, e he titima amɛ kɛ e he ablanaa a klemi ngɛ kaa ekpa amɛ nɔuu. Saflɛhi ngɛ e hiɛ kɛ hiɛ, kɛ ablanaa a hu hiɛ kɛ hiɛ. E kami ji kɔni fã 50 nɛ e blimi ji kɔni fã 25. 30 Ablanaahi ngɛ e he tsuo kɛ bɔle si; a kami ji kɔni fã 25 nɛ a blimi ji kɔni fã 5. 31 E he ablanaa a hɛ mi tsɔɔ kpo nɔ blɔ yale ɔ, nɛ tãhi nɛ a tɛni ngɛ titima amɛ nɛ a ngɛ e kasa he ɔ a he, nɛ a kuɔɔ atlaakpe kpaanyɔ kɛ yaa he.

32 Benɛ e kɛ mi je puje he blɔ kɛ ba mi mi je yale ɔ mi ɔ, e susu agbo ɔ, nɛ e klemi ngɛ kaa ekpa amɛ nɔuu. 33 E he buli a tsu ɔmɛ, e he titima amɛ kɛ e he ablanaa a klemi ngɛ kaa ekpa amɛ nɔuu, nɛ saflɛhi ngɛ e hiɛ kɛ hiɛ, kɛ ablanaa a hu hiɛ kɛ hiɛ. E kami ji kɔni fã 50 nɛ e blimi ji kɔni fã 25. 34 E he ablanaa a hɛ mi tsɔɔ kpo nɔ blɔ yale ɔ, nɛ tãhi nɛ a tɛni ngɛ titima amɛ nɛ a ngɛ e kasa he ɔ a he, nɛ a kuɔɔ atlaakpe kpaanyɔ kɛ yaa he.

35 Lɔ ɔ se ɔ, e kɛ mi ba yiti je agbo ɔ mi nɛ e susu agbo ɔ; e klemi ngɛ kaa ekpa amɛ nɔuu. 36 E he buli a tsu ɔmɛ, e he titima amɛ kɛ e he ablanaa a klemi ngɛ kaa ekpa amɛ nɔuu. Saflɛhi ngɛ e hiɛ kɛ hiɛ. E kami ji kɔni fã 50 nɛ e blimi ji kɔni fã 25. 37 Titimahi nɛ a ngɛ e kasa he ɔ, a hɛ mi tsɔɔ kpo nɔ blɔ yale ɔ, nɛ tãhi nɛ a tɛni ɔ ngɛ titima amɛ nɛ a ngɛ e kasa he ɔ a he, nɛ a kuɔɔ atlaakpe kpaanyɔ kɛ yaa he.

38 Ní yemi tsu ko kɛ e nya sinya ngɛ agbo ɔ kasa he titima amɛ a kasa nya, nɛ lejɛ ɔ nɛ a fɔɔ sami afɔle ɔmɛ tsuo a he ngɛ.

39 Okplɔɔ enyɔ ngɛ agbo ɔ he ablanaa a kasa kake, nɛ enyɔ hu ngɛ kasa kpa, nɛ lɔ ɔ nɔ lɛ a maa gbe lohwehi nɛ a kɛ maa sã sami afɔlehi, yayami afɔlehi, kɛ fɔ yemi afɔle ɔmɛ ngɛ. 40 Ke o yaa yiti je agbo ɔ nya blɔ ɔ, okplɔɔ enyɔ maa si ngɛ agbo ɔ nya ngɛ he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ agbo ɔ mi ɔ. Okplɔɔ enyɔ kpa hu maa si ngɛ agbo ɔ mi ngɛ ablanaa a kasa kake. 41 Okplɔɔ eywiɛ ngɛ agbo ɔ kasa kake nɛ eywiɛ hu ngɛ agbo ɔ kasa kpa, lɛ tsuo peeɔ okplɔɔ kpaanyɔ, nɛ a nɔ lɛ a gbeɔ lohwehi nɛ a kɛ sãã afɔle ɔmɛ ngɛ. 42 Tɛhi nɛ́ a gba lɛ a kɛ pee okplɔɔ eywiɛ ɔmɛ nɛ a gbeɔ lohwehi nɛ a kɛ sãã afɔle ngɛ nɔ ɔ nɛ. Eko fɛɛ eko kami ji kɔni fã kake kɛ fã, nɛ e blimi ji kɔni fã kake kɛ fã, nɛ e hiɔwe yami ji kɔni fã kake. A nɔ lɛ a kɛ níhi nɛ a kɛ gbeɔ lohwehi nɛ a kɛ sãã sami afɔlehi kɛ afɔle kpa amɛ pueɔ. 43 Níhi nɛ a toɔ níhi ngɛ nɔ nɛ eko fɛɛ eko blimi ji dɛ mi blimi kake ngɛ mi mi je gbogbo ɔ he kɛ bɔle si; nɛ a kɛ lo ɔ nɛ a kɛ ma nike ní afɔle ɔmɛ sami ɔ pueɔ okplɔɔ ɔmɛ a nɔ.

44 Ní yemi tsuhi ngɛ mi mi je agbo ɔ nya kɛ ha lali ɔmɛ; a ngɛ mi mi je yale ɔ mi kɛ yaa yiti je agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ woyi je ɔ kasa nya. Ní yemi tsu kpa ko hu ngɛ puje he agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ yiti je ɔ kasa nya.

45 E de mi ke: “ Ní yemi tsu ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ woyi je ɔ ji osɔfo ɔmɛ nɛ a hyɛɔ sɔlemi we ɔ ní tsumi ɔmɛ a nɔ ɔ a nɔ́. 46 Ní yemi tsu nɛ e hɛ mi tsɔɔ yiti je ɔ ji osɔfohi nɛ a tsuɔ ní ngɛ afɔle sami latɛ ɔ he ɔ a nɔ́. Mɛ ji Zadok binyumuhi, nɛ ji Levibi nɛ a hla mɛ kaa a ba Yehowa hɛ mi nɛ a ba sɔmɔ lɛ ɔ nɛ.”

47 Kɛkɛ nɛ e susu mi mi je yale ɔ. E kami ji kɔni fã 100, nɛ e blimi ji kɔni fã 100, e kɔnya eywiɛ ɔmɛ tsuo sɔ fiee. Afɔle sami latɛ ɔ maa si ngɛ sɔlemi we ɔ hɛ mi.

48 Jehanɛ ɔ, e kɛ mi ba sɔlemi we ɔ ablanaa a nɔ, nɛ e susu titima a nɛ ngɛ ablanaa a kasa he ɔ, nɛ e ná kɔni fã enuɔ ngɛ kasa kake, kɛ kɔni fã enuɔ ngɛ kasa kpa. Agbo ɔ mi blimi ji kɔni fã etɛ ngɛ kasa kake, kɛ kɔni fã etɛ ngɛ kasa kpa.

49 Ablanaa a kami ji kɔni fã 20, nɛ e blimi ji kɔni fã 11.* Nihi kuɔɔ atlaakpe kɛ yaa he. Titimahi ngɛ sinya tso ɔmɛ a he, kake ngɛ kasa kake, nɛ kake hu ngɛ kasa kpa.

41 Kɛkɛ nɛ e kɛ mi ba he klɔuklɔu ɔ,* nɛ e susu e he titima amɛ; a blimi ji kɔni fã* ekpa ngɛ kasa kake kɛ kɔni fã ekpa ngɛ kasa kpa. 2 He nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ blimi ji kɔni fã nyɔngma, nɛ gbogbo ɔmɛ nɛ a ngɛ e kasa hiɛ kɛ hiɛ ɔ tsuo ji kɔni fã enuɔɔnuɔ. E susu e kami, nɛ e ná kɔni fã 40, nɛ e mi blimi ji, kɔni fã 20.

3 Jehanɛ ɔ, e sɛ mi* nɛ e ya susu he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ he titima a, nɛ e timi ji kɔni fã enyɔ, nɛ he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ blimi ji kɔni fã ekpa. Gbogbo ɔmɛ nɛ a ngɛ he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ kasa he ɔ ji* kɔni fã kpaago. 4 Lɔ ɔ se ɔ, e susu tsu ɔ nɛ́ e plɛ e hɛ mi kɛ tsɔɔ he klɔuklɔu ɔ, nɛ e kami ji kɔni fã 20, nɛ e blimi ji kɔni fã 20. Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Hiɛ ɔ ji He Klɔuklɔu Pe Kulaa a nɛ.”

5 Kɛkɛ nɛ e susu sɔlemi we ɔ gbogbo ɔ, nɛ e timi ji kɔni fã ekpa. Tsu wawi nɛ bɔle sɔlemi we ɔ, a blimi ji kɔni fã eywiɛ. 6 Tsu wawi ɔmɛ ji siaudo etɛ nɛ́ a ngɛ a sibi a nɔ, siaudo fɛɛ siaudo ɔ, tsu 30 lɛ ngɛ mi. A pee ní komɛ kɛ wo gbogbo ɔ he, nɛ lɔ ɔmɛ lɛ a hɛɛ tsu wawi ɔmɛ, se a sɛ we sɔlemi we ɔ gbogbo ɔ mi. 7 Blɔ* ko nɛ lɔgɔ si ngɛ sɔlemi we ɔ hiɛ kɛ hiɛ nɛ a guɔ nɔ kɛ yaa tsu wawi ɔmɛ a mi. E je kekle siaudo ɔ mi kɛ ho siaudo enyɔne ɔ mi ya, nɛ e kpale lɔgɔ si kɛ ho siaudo etɛne ɔ mi ya. Benɛ e ngɛ hiɔwe yae ɔ, e mi ngɛ blie.

8 I na kaa a fia kpoku kɛ bɔle sɔlemi we ɔ, nɛ tsu wawi ɔmɛ a sisi tomi ɔmɛ a hiɔwe yami ji susumi tso kake nɛ ji, kɔni fã ekpa. 9 Tsu wawi ɔmɛ a he gbogbo ɔ ngɛ́ kpo nɔ blɔ ɔ, blimi ji kɔni fã enuɔ. Blɔ ko fɔɔ si* ngɛ tsu wawi ɔmɛ a hɛ mi, nɛ lɔ ɔ hu piɛɛ sɔlemi we ɔ he.

10 Blɔ ko ngɛ sɔlemi we ɔ kɛ ní yemi tsu ɔmɛ* a kpɛti nɛ́ e blimi ji kɔni fã 20 ngɛ kɔnya fɛɛ kɔnya. 11 Kɛ je tsu wawi ɔmɛ a he kɛ ba si he nɛ fɔɔ si gbajaa a, blɔ ko ngɛ lejɛ ɔ, kake yaa yiti je nɛ kake yaa woyi je. He nɛ fɔɔ si gbajaa a mi blimi ji kɔni fã enuɔ kɛ bɔle si.

12 Tsu ɔ nɛ ngɛ pusinɔ he blɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ he nɛ fɔɔ si gbajaa a blimi ji kɔni fã 70, nɛ e kami ji kɔni fã 90; tsu ɔ gbogbo ɔ timi kɛ bɔle si ji kɔni fã enuɔ.

13 E susu sɔlemi we ɔ, nɛ e kami ji kɔni fã 100. He nɛ fɔɔ si gbajaa a, kɛ tsu ɔ* kɛ e gbogbo ɔmɛ hu a kami ji kɔni fã 100. 14 Sɔlemi we ɔ hɛ mi he nɛ tsɔɔ puje he blɔ ɔ kɛ he nɛ fɔɔ si gbajaa a mi blimi ji kɔni fã 100.

15 E susu tsu ɔ ngɛ e se je, he nɛ plɛ kɛ tsɔɔ he nɛ fɔɔ si gbajaa a, kɛ e he ablanaa amɛ ngɛ kasa hiɛ kɛ hiɛ, nɛ a kami ji kɔni fã 100.

Jehanɛ ɔ, e susu he klɔuklɔu ɔ, kɛ he klɔuklɔu pe kulaa a, kɛ ablanaa amɛ nɛ a ngɛ yale ɔ mi ɔ, 16 kɛ sinya kpoku ɔ nya amɛ, saflɛhi nɛ́ a hɛ mi bli pe a se, kɛ ablanaa amɛ nɛ a ngɛ he etɛ ɔmɛ tsuo. A ka tsohi ngɛ sinya kpoku ɔ kasa nya kɛ je zugba kɛ ya si saflɛ ɔ nya; nɛ a kɛ nɔ́ ha saflɛ ɔmɛ a he. 17 A susu he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ yi nɔ kɛ he klɔuklɔu pe kulaa a, kɛ he klɔuklɔu ɔ kɛ gbogbo ɔ tsuo nɛ bɔle si ɔ. 18 A tɛni kerubhi kɛ tãhi ngɛ gbogbo ɔ he, tã kake ngɛ kerub enyɔ fɛɛ kerub enyɔ a kpɛti, nɛ kerub fɛɛ kerub ngɛ hɛ mi enyɔ. 19 Nɔmlɔ hɛ mi tsɔɔ tã a fã kake, nɛ jata* hɛ mi tsɔɔ tã a fã kpa. Kikɛ nɛ e tɛni mɛ ngɛ sɔlemi we ɔ mi tsuo. 20 A tɛni kerubhi kɛ tãhi ngɛ sɔlemi we ɔ gbogbo ɔ he tsuo, kɛ je zugba kɛ ya si sinya a yi nɔ.

21 Sɔlemi we ɔ sinya tso ɔmɛ* hɛɛ kɔnya eywiɛɛywiɛ, nɛ tsuo sɔ. Nɔ́ ko ngɛ he klɔuklɔu ɔ* hɛ mi nɛ ngɛ kaa 22 afɔle sami latɛ nɛ́ a kɛ tso pee nɛ e hiɔwe yami ji kɔni fã etɛ nɛ e kami ji kɔni fã enyɔ. E ngɛ kɔnya tsohi, nɛ a kɛ tsohi lɛ pee e sisi ɔ* kɛ e kasa he ɔ. Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Okplɔɔ ɔ nɛ maa si ngɛ Yehowa hɛ mi ji nɛ ɔ nɛ.”

23 He klɔuklɔu ɔ kɛ he klɔuklɔu pe kulaa a ngɛ sinya enyɔ ngɛ eko fɛɛ eko nya. 24 Sinya amɛ ngɛ sinya blablɛ enyɔ nɛ a hii plɛe, sinya blablɛ fɛɛ sinya blablɛ hɛɛ ba enyɔ. 25 A tɛni kerubhi kɛ tãhi ngɛ sɔlemi we ɔ sinya a he kaa ní nɛmɛ nɛ a ngɛ gbogbo ɔmɛ a he ɔ. Jehanɛ hu ɔ, a ka tsohi kɛ ha ablanaa a nɛ ngɛ kpo ɔ nɔ ɔ yi nɔ. 26 Saflɛhi nɛ́ a hɛ mi bli pe a se kɛ tãhi nɛ a tɛni ngɛ ablanaa a hiɛ kɛ hiɛ, nɛ ekomɛ hu ngɛ tsu wawi nɛ a ngɛ sɔlemi we ɔ he ɔ a he kɛ tso ɔmɛ nɛ a ka kɛ ha ablanaa a yi nɔ ɔ a he.

42 Kɛkɛ nɛ e kɛ mi ba kpo nɔ blɔ yale ɔ nɛ kɛ nɔ yaa yiti je ɔ. Nɛ e kɛ mi ba ní yemi tsu ɔ nɛ e ngɛ he nɛ fɔɔ si gbajaa a kasa nya a, ngɛ tsu ɔ nɛ tsa nɔ ɔ yiti je. 2 E kami ngɛ he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ngɛ yiti je ɔ ji kɔni fã* 100, nɛ e blimi ji kɔni fã 50. 3 E ngɛ mi mi je yale ɔ nɛ́ e blimi ji kɔni fã 20 kɛ blɔ nɛ a wo nɔ tɛhi ngɛ kpo nɔ blɔ yale ɔ he ɔ a kpɛti. E he ablanaa amɛ plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ a sibi nɛ a ma lɛ siaudo etɛ. 4 Blɔ ko ngɛ ní yemi tsu ɔmɛ* a hɛ mi nɛ e blimi ji kɔni fã 10, nɛ e kami ji kɔni fã 100,* nɛ a nya blɔ ngɛ yiti je. 5 Ní yemi tsu ɔmɛ nɛ a ngɛ yi nɔ ɔ, a mi bli we kaa sisi ní ɔmɛ kɛ kpɛti ní ɔmɛ, ejakaa ablanaa amɛ ngɔ blɔ fuu ngɛ yi nɔ blɔ. 6 A ma tsu ɔ siaudo etɛ, se e be titimahi kaa bɔ nɛ yale ɔ ngɛ titimahi ɔ. Lɔ ɔ he je nɛ tsuhi nɛ ngɛ siaudo etɛne ɔ mi ɔ pi kaa tsuhi nɛ a ngɛ kekle siaudo kɛ siaudo enyɔne ɔ mi ɔ nɛ.

7 Tɛ gbogbo ko ngɛ kpo nɔ blɔ, nɛ e kami ji kɔni fã 50. E ngɛ ní yemi tsu ɔmɛ nɛ a ngɛ kpo nɔ blɔ yale ɔ mi nɛ́ a hɛ mi tsɔɔ ní yemi tsu kpa amɛ ɔ a kasa nya. 8 Ní yemi tsuhi nɛ a ngɛ kɛ yaa kpo nɔ blɔ yale ɔ he ɔ, a kami ji kɔni fã 50, se ní nɛmɛ nɛ a hɛ mi tsɔɔ sɔlemi we ɔ lɛɛ a kami ji kɔni fã 100. 9 Blɔ ko je kpo nɔ blɔ yale ɔ mi kɛ ba ní yemi tsu ɔmɛ a he ngɛ puje he blɔ.

10 Jehanɛ hu ɔ, ní yemi tsuhi ngɛ tɛ gbogbo ɔ mi ngɛ yale ɔ puje he blɔ, ngɛ he nɛ fɔɔ si gbajaa a kɛ tsu ɔ a kasa nya. 11 Blɔ ko ngɛ a hɛ mi nɛ ngɛ kaa blɔ nɛ ngɛ ní yemi tsu ɔmɛ nɛ a ngɛ yiti je ɔ a hɛ mi ɔ. A kami kɛ a blimi sɔ, nɛ he nɛ a guɔ kɛ jeɔ kpo kɛ bɔ nɛ a fɔ mɛ si ha a sɔ. He nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ 12 ngɛ kaa he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ ní yemi tsuhi nɛ a ngɛ kɛ yaa woyi je ɔ mi ɔ. Blɔ ko ngɛ tɛ gbogbo nɛ ngɛ lejɛ ɔ puje he blɔ ɔ nɛ a ma nyɛ maa gu nɔ kɛ ya ná blɔ nɛ yaa ní yemi tsu ɔmɛ a mi ɔ.

13 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Ní yemi tsuhi nɛ a ngɛ yiti je kɛ ní yemi tsuhi nɛ a ngɛ woyi je nɛ a ngɛ he nɛ fɔɔ si gbajaa a kasa nya a ji ní yemi tsuhi nɛ a ngɛ klɔuklɔu. Lejɛ ɔ nɛ osɔfohi nɛ a yaa Yehowa hɛ mi ɔ ya yeɔ afɔlehi nɛ a ngɛ klɔuklɔu pe kulaa a ngɛ. Lejɛ ɔ nɛ a kɛ afɔlehi nɛ a ngɛ klɔuklɔu pe kulaa, nɛ ji ngma afɔle, yayami afɔle kɛ fɔ yemi afɔle ɔ pueɔ, ejakaa lejɛ ɔ ngɛ klɔuklɔu. 14 Ke osɔfo ɔmɛ sɛ mi ɔ, a ko je kpo ngɛ he klɔuklɔu ɔ kɛ ya kpo nɔ blɔ yale ɔ mi be mi nɛ a je we tade nɛ a wo kɛ sɔmɔ ɔ ngɛ a he, ejakaa a ji níhi nɛ a ngɛ klɔuklɔu. Ke a yaa he nɛ ma bi ɔmɛ ngɛ ɔ, lɛɛ e sa nɛ a wo tade kpahi.”

15 Benɛ e susu he klɔuklɔu pe kulaa a* ta a, e kɛ mi je kpo kɛ gu agbo ɔ nɛ hɛ mi tsɔɔ puje he blɔ ɔ, nɛ e susu lejɛ ɔ tsuo.

16 E kɛ susumi tso ɔ* susu puje he blɔ. Benɛ e susu ɔ, e kami ji 500, kɛ je fã kake kɛ ya si fã kpa.

17 E kɛ susumi tso ɔ susu yiti je ɔ, nɛ e kami ji 500.

18 E kɛ susumi tso ɔ susu woyi je ɔ, nɛ e kami ji 500.

19 E lɔgɔ si kɛ ya pusinɔ he blɔ, nɛ e kɛ susumi tso ɔ susu lejɛ ɔ, nɛ e kami ji 500.

20 E susu e kɔnya eywiɛ ɔmɛ tsuo. A fia gbogbo kɛ bɔle a he tsuo, nɛ e kɛ susumi tso susu gbogbo ɔ, nɛ e kami ji 500, nɛ e blimi ji 500. Gbogbo ɔ po he nɛ ngɛ klɔuklɔu ɔ kɛ he nɛ be klɔuklɔu ɔ a kpɛti.

43 Kɛkɛ nɛ e kɛ mi ho agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ puje he blɔ ɔ nya ya. 2 I na Israel Mawu ɔ hɛ mi nyami ɔ nɛ je puje he blɔ kɛ ma ngɛ lejɛ ɔ, nɛ e gbi ngɛ kaa nyu nɛ hia babaaba kɛ bee; nɛ e hɛ mi nyami ɔ ha nɛ zugba a nɔ tsɔ heii. 3 Nɔ́ nɛ i na a ngɛ kaa nina nɛ i na benɛ i ba konɛ ma ba kpata ma a hɛ mi ɔ,* nɛ e ngɛ kaa nɔ́ nɛ i na ngɛ Kebar pa a nya a; kɛkɛ nɛ i kplã si nɛ i kɛ ye hɛ mi bu si.

4 Kɛkɛ nɛ Yehowa hɛ mi nyami ɔ gu agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ puje he ɔ kɛ sɛ sɔlemi we ɔ* mi. 5 Jehanɛ ɔ, mumi ko wo ye nɔ nɛ e kɛ mi ba mi mi je yale ɔ mi, nɛ i na kaa sɔlemi we ɔ mi hyi tɔ kɛ Yehowa hɛ mi nyami ɔ. 6 Kɛkɛ nɛ i nu nɛ nyumu ko kɛ mi tu munyu kɛ je sɔlemi we ɔ mi, nɛ nyumu ɔ ba da ye kasa nya. 7 E de mi ke:

“Nɔmlɔ bi, hiɛ ɔ lɛ ye matsɛ sɛ ɔ maa si ngɛ, nɛ hiɛ ɔ nɔuu lɛ i kɛ ye nane maa, nɛ ma hi Israelbi ɔmɛ a kpɛti ngɛ hiɛ ɔ kɛ ya daa. Israel we ɔ kɛ a matsɛmɛ ɔmɛ be anɔkuale nɛ a yi mi* kɛ a matsɛmɛ ɔmɛ a gbogboehi ngɔe kɛ wo ye biɛ ɔ he mu hu. 8 A ma a sinya kpoku ɔmɛ ngɛ ye sinya kpoku ɔ kasa nya, nɛ a ma a sinya tso ɔmɛ ngɛ ye sinya tso ɔ kasa nya, nɛ gbogbo pɛ lɛ po i kɛ mɛ wa kpɛti, a kɛ a ní hiemi ní ɔmɛ wo ye biɛ klɔuklɔu ɔ he mu, enɛ ɔ he ɔ, i kɛ abofu kpata a hɛ mi. 9 Jehanɛ ɔ, ha nɛ a kpa anɔkuale nɛ a yi mi* ɔ nɛ a sake a matsɛmɛ ɔmɛ a gbogboe ɔmɛ kɛ je ye kasa nya kɛ ya se lokoo, kɛkɛ ɔ, ma hi a kpɛti kɛ ya daa.

10 “Se mo, nɔmlɔ bi, moo tu sɔlemi we ɔ he munyu kɛ tsɔɔ Israel we ɔ, konɛ zo nɛ gbe mɛ ngɛ a tɔmi ɔmɛ a he je, nɛ a kase sɔlemi we ɔ nɛ a tɛni ngɛ womi nɔ ɔ he ní.* 11 Ke zo gbe mɛ ngɛ níhi tsuo nɛ a pee ɔ he ɔ, moo ngɔ sɔlemi we ɔ nɛ a tɛni ngɛ womi nɔ ɔ kɛ e he blɔ nya tomi ɔ kɛ he nɛ a guɔ kɛ jeɔ kpo kɛ he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ kɛ tsɔɔ mɛ. Moo ngɔ sɔlemi we ɔ nɛ a tɛni ngɛ womi nɔ ɔ kɛ e he fami ɔmɛ kɛ sɔlemi we ɔ nɛ a tɛni ngɛ womi nɔ kɛ e he mlaa amɛ kɛ tsɔɔ mɛ, nɛ o ngma ngɛ womi nɔ ngɛ a hɛ mi, bɔ nɛ pee nɛ a na bɔ nɛ sɔlemi we ɔ nɛ a tɛni ngɛ womi nɔ ɔ ngɛ ha, nɛ a ye e fami ɔmɛ a nɔ. 12 Sɔlemi we ɔ he mlaa ji nɛ ɔ nɛ. Zugba a nɛ ngɛ yoku ɔ yi mi kɛ bɔle si ɔ tsuo ngɛ klɔuklɔu. Hyɛ! Sɔlemi we ɔ he mlaa ji nɛ ɔ nɛ.

13 “Afɔle sami latɛ ɔ nɛ a susu ngɛ kɔni fã nya ji nɛ ɔ nɛ (a kɛ dɛ mi blimi kake piɛɛ kɔni fã fɛɛ kɔni fã he).* E sisi ɔ ji kɔni fã kake, nɛ e blimi ji kɔni fã kake. E sisi ɔ nya nɛ bɔle he kɛ kpe ɔ blimi ji nine mi blimi kake.* Afɔle sami latɛ ɔ sisi ɔ ji nɛ ɔ nɛ. 14 Kɛ je e sisi ɔ nɛ maa si ngɛ zugba a yi nɔ kɛ ya si e sisi kpoku ɔ nɔ ɔ ji kɔni fã enyɔ, nɛ e blimi ji kɔni fã kake. Kɛ je e sisi kpoku ɔ nɔ kɛ ya si nɔ́ nɛ tsa nɔ ɔ nɔ ji kɔni fã eywiɛ, nɛ e blimi ji kɔni fã kake. 15 He nɛ a slɛɔ la ngɛ, ngɛ afɔle sami latɛ ɔ nɔ ɔ hiɔwe yami ji kɔni fã eywiɛ, nɛ koli eywiɛ je kpo ngɛ afɔle sami latɛ ɔ nɔ. 16 Afɔle sami latɛ ɔ he nɛ a slɛɔ la ngɛ ɔ ngɛ kɔnya eywiɛ, e kami ji kɔni fã 12 nɛ e blimi ji kɔni fã 12. 17 Nɔ́ nɛ afɔle sami latɛ ɔ maa si ngɛ nɔ ɔ kɔnya eywiɛ ɔmɛ kɛ bɔle si ɔ, e kami ji kɔni fã 14, nɛ e blimi ji kɔni fã 14; nɛ e nya nɛ bɔle he kɛ kpe ɔ ji kɔni fã mi fã, nɛ e sisi ɔ kɛ bɔle si ji kɔni fã kake.

“Nɛ e he atlaakpe ɔmɛ a hɛ mi tsɔɔ puje he.”

18 Jehanɛ ɔ, e de mi ke, “Nɔmlɔ bi, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ke a ngɛ afɔle sami latɛ ɔ pee konɛ a kɛ sã sami afɔle ɔ nɛ́ a fĩa muɔ kɛ pue nɔ ɔ, blɔ tsɔɔmihi nɛ e sa kaa a kɛ tsu ní ji nɛ ɔ nɛ.’

19 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ngɔɔ na ku wayo kɛ ha Levi osɔfo ɔmɛ nɛ a ji Zadok ninahi nɛ́ a baa ye hɛ mi nɛ a ba sɔmɔɔ mi ɔ nɛ a kɛ sã yayami afɔle. 20 Moo ngɔ e muɔ ɔ eko nɛ o kɛ kpa afɔle sami latɛ ɔ koli eywiɛ ɔmɛ a he, kɛ e kɔnya eywiɛ ɔmɛ nɛ a bɔle si ɔ, kɛ kla nɛ bɔle lɛ ɔ, konɛ a kɛ tsu he kɛ je yayami he nɛ a kpata ha lɛ. 21 Lɔ ɔ se ɔ, moo ngɔ na ku wayo ɔ, nɛ a kɛ maa sã yayami afɔle ɔ, nɛ o ya sã ngɛ he nɛ a to kɛ fɔ si ngɛ sɔlemi we ɔ, ngɛ jami he ɔ se. 22 Ngɛ ligbi enyɔne ɔ nɔ ɔ, moo ngɔ akpakpo kɛ sã yayami afɔle; nɛ́ a kɛ tsu afɔle sami latɛ ɔ he kɛ je yayami he kaa bɔ nɛ a kɛ na ku wayo ɔ tsu he kɛ je yayami he ɔ.’

23 “‘Ke o tsu he kɛ je yayami he ta a, moo ngɔ na ku wayo nɛ kpa ko be e he kɛ agbosu nɛ kpa ko be e he kɛ ba. 24 Ngɔɔ mɛ kɛ ba Yehowa hɛ mi, nɛ́ osɔfo ɔ nɛ pue nɔ ngo nɛ́ e ngɔ kɛ sã sami afɔle kɛ ha Yehowa. 25 Daa ligbi ɔ, o kɛ akpakpo, na ku wayo kɛ agbosu nɛ́ sã yayami afɔle ligbi kpaago; o kɛ lohwehi nɛ kpa ko be a he* lɛ maa sã afɔle ɔ. 26 O ma kpata ha afɔle sami latɛ ɔ ligbi kpaago, o maa tsu he bɔ nɛ pee nɛ a nyɛ nɛ a kɛ sã afɔle. 27 Ke ligbi ɔmɛ ba nyagbe ɔ, ngɛ ligbi kpaanyɔne ɔ nɔ kɛ ligbi kpahi nɛ maa nyɛɛ se ɔ, osɔfo ɔ maa sã nyɛ* sami afɔle ɔmɛ kɛ tue mi jɔmi afɔle ɔmɛ ngɛ afɔle sami latɛ ɔ nɔ; kɛkɛ ɔ, ye bua maa jɔ nyɛ he,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.”

44 E kɛ mi kpale ba gu jami he ɔ kpo nɔ je agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ puje he ɔ, se a nga. 2 Kɛkɛ nɛ Yehowa de mi ke: “A ma nga agbo nɛ ɔ daa. A be blie, nɛ nɔmlɔ ko hu be lejɛ ɔ gue kɛ sɛ mi; ejakaa Yehowa, Israel Mawu ɔ gu lejɛ ɔ kɛ sɛ mi, lɔ ɔ he ɔ, á nga daa. 3 Se ganɔ ɔ maa hi agbo ɔ mi nɛ e maa ye abolo ngɛ Yehowa hɛ mi, ejakaa ganɔ ji lɛ. E maa gu agbo ɔ he ablanaa a nɔ kɛ sɛ mi, nɛ e maa gu lejɛ ɔ nɔuu kɛ je kpo.”

4 Kɛkɛ nɛ e kɛ mi gu yiti je agbo ɔ mi kɛ ba sɔlemi we ɔ hɛ mi. Benɛ i hyɛ ɔ, i na kaa Yehowa hɛ mi nyami ɔ hyi Yehowa sɔlemi we ɔ tɔ. Enɛ ɔ he ɔ, i kɛ ye hɛ mi bu zugba. 5 Kɛkɛ nɛ Yehowa de mi ke: “Nɔmlɔ bi, Yehowa sɔlemi we ɔ he blɔ tsɔɔmi kɛ e he mlaahi nɛ i kɛ ha mo ɔ, ngɔɔ o juɛmi kɛ ma nɔ,* nɛ o hyɛ, nɛ o bu tue saminya. Ngɔɔ o juɛmi kɛ ma he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ sɔlemi we ɔ kɛ he nɛ a guɔ kɛ jeɔ kpo ngɛ jami he ɔ nɔ. 6 Mo de Israel we ɔ nɛ a ji atuã tsɔli ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Oo Israel we, nyɛ ní hiemi ní peepee ɔ ba hiɛ tsɔ. 7 Ke nyɛɛ kɛ nibwɔhi nɛ a pui mɛ ngɛ tsui mi kɛ he lo mi ba ye jami he ɔ, a ba bleɔ lɛ. Nyɛɛ kɛ ye abolo, zɔ kɛ muɔ ba sãã afɔle, be mi nɛ nyɛ yi ye somi ɔ nɔ kɛ gu nyɛ ní hiemi ní peepee ɔ nɔ. 8 Nyɛ hyɛ we ye ní klɔuklɔu ɔmɛ a nɔ. Mohu ɔ, nyɛ ngɔ ye jami he ɔ ní tsumi ɔ kɛ wo ni kpahi a dɛ.”’

9 “‘Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Nubwɔ fɛɛ nubwɔ nɛ e ngɛ Israel nɛ a pui lɛ ngɛ tsui mi kɛ he lo mi ɔ be ye jami he ɔ sɛe.

10 Se Levibi ɔmɛ nɛ a je ye se kɛ ya tsitsaa benɛ Israelbi ɔmɛ je ye se nɛ a ya sɔmɔ a we amagahi nɛ i hiɔ* ɔ maa tloo nɔ́ nɛ maa je a tɔmi ɔ mi kɛ ba a. 11 A ma sɔmɔ ngɛ ye jami he ɔ nɛ a maa hyɛ sɔlemi we ɔ agbo ɔ nɔ nɛ a ma sɔmɔ ngɛ sɔlemi we ɔ. A maa gbe lohwehi nɛ a kɛ maa sã sami afɔle kɛ afɔle kpahi kɛ ha ma bi ɔmɛ, nɛ a maa da si ngɛ ma bi ɔmɛ a hɛ mi nɛ a ma sɔmɔ mɛ. 12 Akɛnɛ a sɔmɔ mɛ ngɛ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ a hɛ mi nɛ e ba pee nane tɔ̃tɔ̃mi nɔ́ nɛ ha nɛ Israelbi ɔmɛ pee yayami he je ɔ, i wo ye nine nɔ nɛ i kã kita kɛ si mɛ, nɛ a maa tloo nɔ́ nɛ maa je a tɔmi ɔ mi kɛ ba a.’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 13 A be ye hɛ mi bae nɛ a ba sɔmɔ kaa ye osɔfohi, nɛ a be ye ní klɔuklɔu ɔ loo klɔuklɔu pe kulaa a he yae hulɔ, nɛ a maa tloo a zo ɔ ngɛ ní hiemi níhi nɛ a pee ɔ he je. 14 Se ma ha nɛ a hyɛ sɔlemi we ɔ ní tsumi ɔ nɔ, konɛ a hyɛ sɔlemi we ɔ sɔmɔmi ní tsumi ɔ kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e sa nɛ a pee ngɛ mi ɔ nɔ.’

15 “‘Se Levi osɔfo ɔmɛ, nɛ ji Zadok binyumu ɔmɛ nɛ a hyɛ jami he ɔ ní tsumi ɔ nɔ benɛ Israelbi ɔmɛ je ye se ɔ lɛɛ, a maa ba ye hɛ mi nɛ a ma ba sɔmɔ, nɛ a maa da si ngɛ ye hɛ mi nɛ a kɛ zɔ ɔ kɛ muɔ ɔ maa sã afɔle ha mi,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 16 ‘Mɛ ji nihi nɛ a maa sɛ ye jami he ɔ, a maa ba ye okplɔɔ ɔ he nɛ a ba sɔmɔ mi, nɛ a ma tsu ní tsumi nɛ i kɛ wo a dɛ ɔ.

17 “‘Ke a ba mi mi je yale ɔ agbo ɔmɛ a nya a, á wo klala tadehi. A ko wo tade nɛ a kɛ lohwe he womi pee ke a ngɛ sɔmɔe ngɛ mi mi je yale ɔ agbo ɔmɛ a nya aloo ke a sɛ mi. 18 E sa nɛ a bu osɔfo pɛɛ nɛ a kɛ klala pee ngɛ a yi, nɛ a wo klala tagajami kɛ ha a ngmɔngmɔ he. E sɛ nɛ a wo nɔ́ ko nɛ ma ha nɛ latsa maa tsa mɛ. 19 Loko a maa je kpo kɛ ya kpo nɔ je yale ɔ mi, nɛ ji he nɛ ni ɔmɛ ngɛ ɔ, á je tadehi nɛ a wo kɛ sɔmɔ ɔ ngɛ a he, nɛ a kɛ pue ní yemi tsu ɔmɛ* a mi. Lɔ ɔ se ɔ, a wo tade kpahi, bɔ nɛ pee nɛ a tade ɔ ko ha nɛ ni ɔmɛ nɛ a pee klɔuklɔu.* 20 A ko sɛ a yi kpalokpalo, nɛ a ko ngmɛɛ a yi bwɔmi he nɛ e ka gagaa hulɔ. A poo a yi bwɔmi ɔ nɔ bɔ nɛ sa. 21 Ke osɔfo ɔmɛ maa sɛ mi mi je yale ɔ mi ɔ, a ko nu wai. 22 A ko ngɔ yalɔyo,* aloo yo nɛ e huno kɛ lɛ po gba mi; se a ma nyɛ maa ngɔ yomiyo ngɛ a ma mi bi ɔmɛ a kpɛti kaa a yo aloo osɔfo ko nɛ be je mi ɔ yo nɛ ji yalɔyo.’

23 “‘A tsɔɔ ye ma a slɔɔto nɛ ngɛ nɔ́ klɔuklɔu kɛ nɔ́ nɛ be klɔuklɔu a kpɛti, kɛ slɔɔto nɛ ngɛ nɔ́ nɛ he tsɔ kɛ nɔ́ nɛ he tsɔ we a kpɛti. 24 Ke sane ko ba a, a hyɛ sane ɔ mi kaa kojoli, nɛ á kojo ngɛ ye mlaa amɛ a nya. Mlaahi, kɛ blɔ tsɔɔmihi nɛ kɔɔ ye gbijlɔ ɔmɛ tsuo a he ɔ, a hyɛ nɛ a ye a nɔ pɛpɛɛpɛ, nɛ a pee ye hejɔɔmi ligbi ɔmɛ klɔuklɔu. 25 A ko ya nɔmlɔ gbogboe ko he nɛ a kɛ ba ble a he. Se ke a tsɛ, loo a nyɛ, loo a binyumu, loo a biyo, loo a nyɛminyumu, loo a nyɛmiyo nɛ sɛ we gba si himi mi gbo ɔ, lɛɛ a ma nyɛ ma ble a he. 26 Ke a tsu osɔfo ko he se ɔ, a kane ligbi kpaago ha lɛ. 27 Ligbi nɛ e maa sɛ he klɔuklɔu ɔ ngɛ mi mi je yale ɔ mi konɛ e ya sɔmɔ ngɛ lejɛ ɔ, é ngɔ e yayami afɔle ɔ kɛ ba,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

28 “‘Nɔ́ nɛ maa pee a weto ní ji nɛ ɔ nɛ: Imi ji a weto ní. Nyɛ ko ha mɛ weto ní ko ngɛ Israel, ejakaa imi ji a weto ní ɔ nɛ. 29 Mɛ ji nihi nɛ a maa ye ngma afɔle ɔ, yayami afɔle ɔ, kɛ fɔ yemi afɔle ɔ, nɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a jɔɔ nɔ ngɛ Israel ɔ maa pee a nɔ́. 30 Kekleekle yiblii fɛɛ kekleekle yiblii nɛ hi pe kulaa kɛ nike ní slɔɔtohi tsuo nɛ nyɛɛ kɛ baa a maa pee osɔfo ɔmɛ a nɔ́. Nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ kekleekle ngma* nɛ a wɛɛ nɛ e bua we nɛ ha osɔfo ɔmɛ. Enɛ ɔ ma ha nɛ jɔɔmi maa hi nyɛ we ɔmɛ a nɔ. 31 Osɔfo ɔmɛ nɛ a ko ye lohwe pɛlitsɛ ko aloo lohwe ko nɛ e gbo aloo a tsɔtslɔɔ e mi.’

45 Ke nyɛ ngɛ zugba a gbae kaa nyɛ weto ní ɔ, nyɛɛ po zugba a fã ko kɛ ha Yehowa. Fã nɛ ɔ maa pee klɔuklɔu. E kami nɛ pee kɔni fã* 25,000, nɛ e blimi nɛ pee kɔni fã 10,000. Zugba a fã nɛ ɔ tsuo* maa pee klɔuklɔu. 2 Nyɛɛ po fã ko kɛ ha he klɔuklɔu ɔ, nyɛ ha nɛ e kɔnya eywiɛ ɔmɛ nɛ a sɔ, e kami nɛ pee kɔni fã 500, nɛ e blimi nɛ pee kɔni fã 500. Nyɛ je kɔni fã 50 ngɛ e kɔnya eywiɛ ɔmɛ tsuo nɛ nyɛ kɛ pee lohwehi a ní yemi he. 3 Nyɛ susu e kami kɔni fã 25,000 kɛ e blimi kɔni fã 10,000 nɛ lɔ ɔ mi lɛ jami he ɔ nɛ ji he klɔuklɔu pe kulaa a maa hi. 4 E maa pee zugba a he nɛ ngɛ klɔuklɔu kɛ ha osɔfo ɔmɛ nɛ a ji jami he ɔ sɔmɔli ɔmɛ nɛ a ba sɔmɔɔ ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ. E maa pee he nɛ a maa ma a we ngɛ kɛ he klɔuklɔu kɛ ha jami he ɔ.

5 “‘Levibi ɔmɛ nɛ a sɔmɔɔ ngɛ sɔlemi we ɔ, a ma ha mɛ zugba nɛ e kami maa pee kɔni fã 25,000 nɛ e blimi maa pee kɔni fã 10,000, nɛ a ma ná ní yemi tsuhi 20.*

6 “‘Nyɛɛ po ma a zugba a eko nɛ e kami nɛ e pee kɔni fã 25,000 (e kɛ nike ní klɔuklɔu ɔ kami nɛ sɔ) nɛ e blimi nɛ e pee kɔni fã 5,000. E maa pee Israel we ɔ tsuo nɔ.

7 “‘A ma ha ma a ganɔ ɔ zugba ngɛ nike ní klɔuklɔu ɔ kɛ zugba nɛ a po kɛ ha ma a hiɛ kɛ hiɛ ɔ eko. E maa hi nike ní klɔuklɔu ɔ kɛ ma a weto ní ɔ kasa nya. E maa hi pusinɔ he kɛ puje he. E kami kɛ je pusinɔ he huzu ɔ nya kɛ ya si puje he huzu ɔ nya a kɛ wɛtso ɔ kake nɔ́ maa sɔ. 8 Zugba nɛ ɔ maa pee e weto ní ngɛ Israel. Ye ganɔ ɔ be ye ma a yi mi wae hu, nɛ a ma dla zugba a kɛ ha Israel we ɔ ngɛ a wɛtso ɔmɛ a nya.’

9 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Nyɛ Israel ganɔhi, e hiɛ oo e hiɛ!’

“‘Nyɛ kpa awi nɛ nyɛ ngɛ yee kɛ nyɛ yiwutso ní peepee ɔ, nɛ́ nyɛɛ ye dami sane nɛ nyɛɛ pee nɔ́ nɛ da. Nyɛɛ jɔɔ ye ma a mi bi ɔmɛ a weto ní kpɔmi ngɛ a dɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de. 10 ‘Nyɛɛ kɛ sɛni nɛ da kɛ efa susumi nɔ́* nɛ da kɛ bat susumi nɔ́* nɛ da nɛ tsu ní. 11 E sa nɛ efa susumi nɔ́ ɔ kɛ bat susumi nɔ́ ɔ nɛ a sɔ fiee. Bat nyɔngma lɛ maa ya homa kake mi nɛ efa nyɔngma lɛ maa ya homa kake mi. Homa* maa pee nɔ́ nɛ a to kɛ ha níhi a susumi. 12 Shekel* ɔ maa pee gera* 20. Nɛ shekel 20 kɛ shekel 25 kɛ shekel 15 maa pee manɛ* kake kɛ ha nyɛ.’

13 “‘Nike ní nɛ e sa nɛ nyɛ kɛ ha ji nɛ ɔ nɛ: Hwiit homa susumi nɔ́ kake fɛɛ hwiit homa susumi nɔ́ kake ɔ, nyɛ je efa susumi nɔ́ mi dlami ekpa mi kake kɛ je mi kɛ ba, nɛ barli homa susumi nɔ́ kake fɛɛ barli homa susumi nɔ́ kake ɔ, nyɛ je efa susumi nɔ́ mi dlami ekpa mi kake kɛ je mi kɛ ba. 14 Nyɛɛ kɛ bat susumi nɔ́ nɛ susu nu nɛ a kɛ maa ba a. Bat ji kor* mi dlami nyɔngma mi kake, nɛ bat nyɔngma ji homa kake, ejakaa bat nyɔngma kɛ homa kake ɔ, lɛ tsuo sɔ. 15 Ngɛ jijɔ 200 fɛɛ jijɔ 200 ngɛ Israel to kuu ɔmɛ a kpɛti ɔ, nyɛɛ ngɔ kake kɛ ba. A kɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo maa sã ngma afɔle, sami afɔle kɛ tue mi jɔmi afɔle ɔmɛ, konɛ a kɛ kpata ha ni ɔmɛ,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

16 “‘Zugba a nɔ bi ɔmɛ tsuo maa ngɔ nike ní nɛ ɔ kɛ ba ha Israel ganɔ ɔ. 17 Ke Israel we ɔ ngɛ gbijlɔhi nɛ ji, nyɔhiɔ ehe ɔmɛ, Hejɔɔmi Ligbi ɔmɛ kɛ gbijlɔ kpahi tsuo nɛ a to he blɔ nya ngɛ Israel ɔ yee ɔ, ganɔ ɔ lɛ e kɛ sami afɔle ɔ, ngma afɔle ɔ kɛ dã afɔle ɔ maa ba. Lɛ ji nɔ nɛ e kɛ yayami afɔle ɔ, ngma afɔle ɔ, sami afɔle ɔ kɛ tue mi jɔmi afɔle ɔ maa ba konɛ a kɛ kpata kɛ ha Israel we ɔ.’

18 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ngɛ kekleekle nyɔhiɔ ɔ we kekleekle ligbi ɔ nɔ ɔ, nyɛɛ ngɔ na ku nɛ kpa ko be e he ngɛ na amɛ a kpɛti kɛ tsu jami he ɔ he. 19 Osɔfo ɔ maa ngɔ yayami afɔle ɔ muɔ ɔ eko kɛ kpa sɔlemi we ɔ sinya tso ɔ he, afɔle sami latɛ ɔ kɔnya eywiɛ ɔmɛ nɛ bɔle si ɔ kɛ agbo ɔ sinya tso nɛ ngɛ mi mi je yale ɔ he ɔ a he. 20 Ngɛ nyɔhiɔ ɔ we ligbi nɛ ji kpaagone ɔ nɔ ɔ, jã nɔuu nɛ o maa pee, ejakaa eko ɔ, nɔ ko pee yayami nɛ pi nɛ e je blɔ, aloo e li kaa nɔ́ nɛ e pee ɔ po ji yayami; nɛ e sa nɛ nyɛ kpata kɛ ha sɔlemi we ɔ.

21 “‘Ngɛ kekleekle nyɔhiɔ ɔ we ligbi 14 ɔ nɔ ɔ, nyɛɛ ye Hetsɔmi gbijlɔ ɔ. Nɛ nyɛɛ ye abolo nɛ masa be mi ligbi kpaago. 22 Ngɛ jamɛ a ligbi ɔ nɔ ɔ, ganɔ ɔ maa ngɔ na ku wayo kɛ ha kaa yayami afɔle ngɛ lɛ nitsɛ e he kɛ ngɛ ma a mi bi ɔmɛ hu a he. 23 Ngɛ ligbi kpaago nɛ a kɛ maa ye gbijlɔ ɔ, e kɛ na ku wawi kpaago nɛ kpa ko be a he kɛ agbosu kpaago nɛ kpa ko be a he ma ha konɛ a kɛ sã sami afɔle kɛ ha Yehowa ngɛ ligbi kpaago ɔ tsuo mi, nɛ e kɛ akpakpo hu ma ha daa ligbi kaa yayami afɔle. 24 Jehanɛ hu ɔ, na ku wayo fɛɛ na ku wayo ɔ, e ngɔ ngma efa susumi nɔ́ kake kɛ piɛɛ he, nɛ jijɔ fɛɛ jijɔ ɔ, e ngɔ ngma efa susumi nɔ́ kake kɛ piɛɛ he kɛ sã ngma afɔle, nɛ ngma efa susumi nɔ́ fɛɛ ngma efa susumi nɔ́ ɔ hu, e ngɔ nu hin* kake kɛ piɛɛ he.

25 “‘Ngɛ nyɔhiɔ kpaagone ɔ we ligbi 15 ɔ nɔ ɔ, é ngɔ yayami afɔle nɛ ɔmɛ, sami afɔle nɛ ɔmɛ, ngma afɔle ɔmɛ kɛ nu ɔ nɔuu kɛ ba ligbi kpaago benɛ a ngɛ gbijlɔ ɔ yee ɔ.’”

46 “Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ngɛ ligbi ekpa nɛ a kɛ tsuɔ ní ɔ tsuo mi ɔ, á nga mi mi je yale ɔ agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ puje he ɔ, se ngɛ Hejɔɔmi ligbi ɔ kɛ nyɔhiɔ ehe ɔ nɔ ɔ lɛɛ, a bli kɛ fɔ si. 2 Ganɔ ɔ maa gu kpo ɔ nɔ ngɛ agbo ɔ he ablanaa a nɔ kɛ sɛ mi, nɛ e maa da si ngɛ agbo ɔ sinya tso ɔ he. Osɔfo ɔ maa sã e sami afɔle ɔ kɛ e tue mi jɔmi afɔle ɔ, nɛ e ma kplã si ngɛ agbo ɔ sinya a nya kɛkɛ e maa je kpo. Se a be agbo ɔ ngae kɛ ya si gbɔkuɛ. 3 Ke e su Hejɔɔmi ligbi ɔmɛ kɛ nyɔhiɔ ehe ɔmɛ a nɔ ɔ, zugba a nɔ bi ɔmɛ hu ma kplã si ngɛ Yehowa hɛ mi ngɛ jamɛ a agbo ɔ nya.

4 “‘Ke e su Hejɔɔmi ligbi ɔ nɔ ɔ, ganɔ ɔ nɛ ngɔ jijɔ ku wawi ekpa nɛ kpa ko be a he kɛ agbosu nɛ kpa ko be e he kɛ ba ha Yehowa kaa sami afɔle. 5 Ngma afɔle ɔ hu, e ngɔ ngma lita 22* kɛ piɛɛ agbosu ɔ he kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ma nyɛ kɛ ha kɛ piɛɛ jijɔ ku wawi ɔmɛ a he, nɛ́ e ngɔ nu lita etɛ kɛ fã* kɛ piɛɛ ngma lita 22* fɛɛ ngma lita 22 he. 6 Ngɛ nyɔhiɔ ehe ligbi ɔ nɔ ɔ, e ngɔ na ku wayo nɛ kpa ko be e he ngɛ na amɛ a kpɛti, jijɔ ku wawi ekpa nɛ kpa ko be a he kɛ agbosu kɛ ba sã afɔle ɔ; á pee lohwehi nɛ kpa ko be a he. 7 E ngɔ ngma lita 22* kɛ piɛɛ na ku wayo ɔ he, nɛ e ngɔ ngma lita 22* hu kɛ piɛɛ agbosu ɔ he, nɛ e ngɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ma nyɛ ma ha kɛ piɛɛ jijɔ ku wayo ɔ he. Nɛ ngma lita 22* fɛɛ ngma lita 22 ɔ, é ngɔ nu lita etɛ kɛ fã* kɛ piɛɛ he.

8 “‘Ke ganɔ ɔ maa sɛ mi ɔ, e gu agbo ɔ he ablanaa a nɔ kɛ sɛ mi, nɛ e gu lejɛ ɔ nɔuu kɛ je kpo. 9 Ke zugba a nɔ bi ɔmɛ ma Yehowa hɛ mi ngɛ gbijlɔ yemi be ɔmɛ a mi konɛ a ba ja lɛ ɔ, ni nɛmɛ nɛ a maa ba kɛ gu yiti je agbo ɔ mi ɔ, a gu woyi je agbo ɔ mi kɛ je kpo, nɛ ni nɛmɛ nɛ a maa ba kɛ gu woyi je agbo ɔ mi ɔ, a gu yiti je agbo ɔ mi kɛ je kpo. Nɔ ko nɛ ko gu agbo ɔ nɛ e gu mi kɛ sɛ mi ɔ mi kɛ je kpo, mohu ɔ, e gu agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ agbo ɔ nɛ e gu mi kɛ sɛ mi ɔ mi kɛ je kpo. 10 Se ganɔ ɔ nɛ ngɛ a kpɛti ɔ lɛɛ, ke ni ɔmɛ ma mi ɔ, e kɛ mɛ nɛ ba mi, nɛ ke a ngɛ kpo jee ɔ, e kɛ mɛ nɛ je kpo. 11 Ngɛ gbijlɔ yemi be ɔmɛ a mi kɛ ligbi nguahi be ɔmɛ a mi ɔ, níhi nɛ é kɛ ba sã ngma afɔle ɔ ji nɛ ɔ nɛ; e ngɔ ngma lita 22* kɛ piɛɛ na ku wayo ɔ he, nɛ e ngɔ ngma lita 22* hu kɛ piɛɛ agbosu ɔ he, nɛ e ngɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ma nyɛ ma ha kɛ piɛɛ jijɔ ku wayo ɔ he. Nɛ ngma lita 22* fɛɛ ngma lita 22 ɔ, é ngɔ nu lita etɛ kɛ fã* kɛ piɛɛ he.

12 “‘Ke ganɔ ɔ kɛ sami afɔle, aloo tue mi jɔmi afɔle ba kaa afɔle nɛ je tsui mi faa kɛ ha Yehowa a, a bli agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ puje he ɔ kɛ ha lɛ, nɛ́ e kɛ sami afɔle ɔ kɛ tue mi jɔmi afɔle ɔ ba ha kaa bɔ nɛ e pee ɔ ngɛ Hejɔɔmi ligbi ɔ nɔ ɔ. Ke e je kpo ɔ, a nga agbo ɔ ngɛ e se.

13 “‘Daa ligbi ɔ, o ngɔ jijɔ ku wayo nɛ kpa ko be e he nɛ e yi jeha kake lolo kɛ sã sami afɔle kɛ ha Yehowa. E sa nɛ o pee jã daa mɔtu. 14 Jehanɛ hu ɔ, daa mɔtu ɔ, moo ngɔ níhi nɛ a nyɛɛ se nɛ ɔmɛ kɛ ba kaa ngma afɔle; ngma efa susumi nɔ́ mi dlami ekpa mi kake, nu hin susumi nɔ́ mi dlami etɛ mi kake, nɛ a ma fĩa kɛ pue mamu bukɔbukɔ ɔ nɔ. Enɛ ɔ maa pee ngma afɔle nɛ a maa sã daa kɛ ha Yehowa; E ji mlaa nɛ ngɛ kɛ yaa neneene. 15 Daa mɔtu ɔ, a ngɔ jijɔ ku wayo ɔ, ngma afɔle ɔ, kɛ nu ɔ kɛ ba kaa sami afɔle.’

16 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ke ganɔ ɔ ha e binyumu ɔmɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ nike ní kaa weto ní ɔ, e maa pee e bimɛ ɔmɛ a weto ní. E ji a blɔ fa mi nɔ́. 17 Se ke e jé e weto ní ɔ mi eko kɛ ha e sɔmɔlɔ ɔ eko kaa nike ní ɔ lɛɛ, e maa pee e nɔ́ kɛ ya si he yemi jeha a; kɛkɛ ɔ, e maa kpale kɛ ba ha ganɔ ɔ. E binyumu ɔmɛ a weto ní ɔmɛ pɛ lɛ maa pee a nɔ́ daa. 18 Ganɔ ɔ nɛ e ko fiee ni ɔmɛ pani nya kɛ je a weto ní ɔ he nɛ́ e kpɔ̃ ngɛ a dɛ. É ha e binyumu ɔmɛ weto ní kɛ je lɛ nitsɛ e weto ní ɔ mi, konɛ a ko fiee ye we bi ɔmɛ a kpɛti nɔ ko kɛ je lɛ nitsɛ e weto ní he.’”

19 Jehanɛ ɔ, e kɛ mi gu blɔ ɔ nɛ ngɛ osɔfo ɔmɛ a ní yemi tsu ɔmɛ* nɛ a hɛ mi tsɔɔ yiti je agbo ɔ kasa nya a nɔ, benɛ i su lejɛ ɔ, i na he ko ngɛ se je ngɛ pusinɔ he blɔ. 20 E de mi ke: “Hiɛ ɔ ji he nɛ osɔfo ɔmɛ maa hoo lo ɔ nɛ a kɛ sãã fɔ yemi afɔle kɛ yayami afɔle ɔ ngɛ, nɛ hiɛ ɔ nɔuu lɛ a maa sã ngma afɔle ɔ ngɛ, bɔ nɛ pee nɛ a kɛ nɔ́ ko nɛ ko je kpo kɛ ya kpo nɔ je yale ɔ mi, nɛ́ lɔ ɔ nɛ ko ba ha nɛ ma a mi bi ɔmɛ nɛ a ba pee klɔuklɔu.*

21 E kɛ mi je kpo kɛ ba kpo nɔ je yale ɔ mi, nɛ e kɛ mi gu yale ɔ kɔnya eywiɛ ɔmɛ a he, nɛ i na yale ko ngɛ kpo nɔ je yale ɔ kɔnya fɛɛ kɔnya. 22 Yale wawi komɛ ngɛ kpo nɔ je yale kɔnya eywiɛ ɔmɛ a he, a kami ji kɔni fã* 40 nɛ a mi blimi ji kɔni fã 30. Eywiɛ ɔmɛ tsuo a klemi sɔ.* 23 A ka níhi kɛ bɔle si ngɛ eywiɛ ɔmɛ tsuo a kɔnya amɛ, nɛ a pee he ko ngɛ níhi nɛ a ka amɛ a sisi nɛ a hooɔ afɔle ɔmɛ ngɛ lejɛ ɔ. 24 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “We nɛ ɔmɛ a mi lɛ nihi nɛ a sɔmɔɔ ngɛ sɔlemi we ɔ hooɔ ni ɔmɛ a we afɔle ɔmɛ ngɛ.”

47 Kɛkɛ nɛ e kpale mi kɛ ba he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ sɔlemi we ɔ, nɛ i na nɛ nyu ko je sɔlemi we ɔ agbo ɔ sinya a nya nɛ e ngɛ bee kɛ yaa puje he blɔ, ejakaa sɔlemi we ɔ hɛ mi tsɔɔ puje he blɔ. Nyu ɔ ngɛ bee kɛ je sɔlemi we ɔ sisi ngɛ e hiɔ nɔ, ngɛ afɔle sami latɛ ɔ woyi je.

2 Jehanɛ ɔ, e kɛ mi je kpo kɛ gu agbo ɔ nɛ ngɛ yiti je ɔ mi, nɛ e kɛ mi bɔle si kɛ ba kpo nɔ je agbo ɔ nɛ e hɛ mi tsɔɔ puje he blɔ ɔ nya, nɛ i na nyu ko nɛ e ngɛ bee ngɛ hiɔ nɔ je.

3 Benɛ nyumu ɔ je kpo kɛ ho yiti je ya kɛ e dɛ mi susumi kpa a, e susu kɔni fã* 1,000 nɛ e ha nɛ i nyɛɛ nyu ɔ mi; nɛ nyu ɔ ta ye nane kpawo he.

4 Kɛkɛ nɛ e kpale susu kɔni fã 1,000, nɛ e ha nɛ i nyɛɛ nyu ɔ mi, nɛ nyu ɔ ta ye nakutso nya.

E susu kɔni fã 1,000 ekohu, nɛ e ha nɛ i nyɛɛ nyu ɔ mi, nɛ nyu ɔ ba ta ye mlɛmi.

5 Benɛ e susu kɔni fã 1,000 ekohu ɔ, nyu ɔ hiɛ wawɛɛ nɛ i nyɛ we nɛ ma nyɛɛ mi kɛ po, ejakaa nyu ɔ mi kuɔ wawɛɛ kaa jã a sile, e ji nyu nɛ hiɛ saminya nɛ o be nyɛe maa nyɛɛ kɛ po.

6 E bi mi ke: “Nɔmlɔ bi, o na nɔ́ nɛ ɔ lo?”

Kɛkɛ nɛ e ha nɛ i kpale nyɛɛ kɛ ba pa a nya. 7 Benɛ i kpale ye se ɔ, i na kaa tsohi fuu ngɛ pa a tue hiɛ kɛ hiɛ. 8 Kɛkɛ nɛ e de mi ke: “Nyu nɛ ɔ beɔ kɛ yaa puje he blɔ, nɛ e tsaa nɔ kɛ guɔ Araba* kɛ ya sɛɔ wo ɔ mi. Ke e sɛ wo ɔ mi ɔ, nyu ɔ ma ná tsami. 9 He fɛɛ he nɛ nyu ɔ* maa be kɛ ya a, lohwehi* babauu ma nyɛ maa hi lejɛ ɔ. Lohi babauu maa hi mi ejakaa nyu ɔ maa be kɛ ya lejɛ ɔ. Wo nyu ɔ ma ná tsami, nɛ he fɛɛ he nɛ nyu ɔ maa be kɛ ho ɔ, nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ lejɛ ɔ maa hi wami mi.

10 “Wo hɛli maa da si ngɛ wo ɔ nya kɛ je Engedi hluu kɛ ya si Eneglaim, nɛ a maa na he ko nɛ a ma ka a we adlai ɔmɛ* ngɛ. Lo slɔɔtohi babauu maa hi mi kaa Wo Ngua a* mi lohi.

11 Nyu maa da he fã komɛ nɛ mɔsɔ hu maa hi he fã komɛ, nɛ a be tsami náe. Lejɛ ɔmɛ maa pee kɛ ngo sɔuu.

12 “Tso slɔɔtohi nɛ a yeɔ a nɔ yiblii maa puɛ ngɛ pa a kasa hiɛ kɛ hiɛ. A nɔ ba amɛ be gblie, nɛ a nɔ yiblii ɔmɛ hu be tae. Daa nyɔhiɔ ɔ, a maa wo yiblii ehe, ejakaa nyu nɛ a ná a jeɔ jami he ɔ. A kɛ a yiblii ɔmɛ maa pee niye ní nɛ a kɛ a ba amɛ ma tsa hiɔhi.

13 Nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Zugba kpɔ nɛ nyɛ ma ha Israel wɛtso 12 ɔmɛ kaa a weto ní ɔ ji nɛ ɔ nɛ, nɛ Yosef ma ná blɔ fa mi nɔ́ enyɔ. 14 E maa pee nyɛ weto ní nɛ a ma gba lɛ fiee kɛ ha nyɛ.* I kã nyɛ nɛmɛ ɔmɛ kita kaa ma ngɔ zugba nɛ ɔ kɛ ha mɛ, nɛ amlɔ nɛ ɔ, e ba pee nyɛ weto ní.

15 “Zugba a nɛ ngɛ yiti je huzu ɔ nya ji nɛ ɔ nɛ: E je Wo Ngua a he kɛ ya be ngɛ Hetlon kɛ yaa Zedad, 16 Hamat, Berota kɛ Sibraim nɛ ngɛ Damasko kpokpa a kɛ Hamat a kpɛti ɔ, kɛ ho Hazer Hatikon nɛ ngɛ Hauran huzu ɔ nya a ya’. 17 Lɔ ɔ he ɔ, huzu ɔ maa je wo ɔ he kɛ ya Hazar Enon, nɛ e maa gu Damasko huzu ɔ nya kɛ ho yiti je ya, kɛ ya pi Hamat huzu ɔ nya. Yiti je huzu ɔ nya ji nɛ ɔ nɛ.

18 Puje he blɔ nɔ́ ɔ gu Hauran kɛ Damasko a kpɛti kɛ ya be ngɛ Yordan ɔ he, kɛ ya gu Gilead kɛ Israel zugba a, a kpɛti. Nyɛ susu kɛ je huzu ɔ nya kɛ ya si puje he blɔ wo ɔ* nya. Puje he blɔ huzu ɔ nya ji nɛ ɔ nɛ.

19 Woyi je huzu ɔ maa je Tamar kɛ ma ya be ngɛ Meribat Kadesh nyu ɔ he kɛ ya Dɔ ɔ* he, nɛ e ma tsa nɔ kɛ ya ná Wo Ngua a. Woyi je huzu ɔ nya ji nɛ ɔ nɛ.

20 “Pusinɔ he blɔ huzu ɔ ngɛ Wo Ngua a he, e je lejɛ ɔ nɛ e kuɔ kɛ ho he ko nɛ e hɛ mi tsɔɔ Lebo Hamat* ya. Pusinɔ he blɔ huzu ɔ nya ji nɛ ɔ nɛ.

21 “Nyɛ gba zugba nɛ ɔ kɛ ha nyɛ he, ngɛ Israel wɛtso 12 ɔ nya. 22 Nyɛ gba zugba a kaa weto ní kɛ ha nyɛ he kɛ nibwɔhi nɛ a ngɛ nyɛ kpɛti nɛ a ngɛ bimɛ ɔ; a maa pee kaa Israel fɔfɔɛ kɛ ha nyɛ. A kɛ nyɛ tsuo ma ná weto ní ngɛ Israel weku ɔmɛ a mi. 23 Wɛtso mi he nɛ nubwɔ ko ma ba hi ɔ, nyɛ ha lɛ weto ní ngɛ lejɛ ɔ kpokpa a nɔ,” Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

48 “Wɛtso ɔmɛ a biɛhi ji nɛ ɔ nɛ, e je sisi kɛ je yiti je huzu ɔ nya tɔɔ: Dan blɔ fa mi nɔ́ ɔ ngɛ kɛ je Hetlon kasa nya kɛ ho Lebo Hamat* ya, nɛ e tsa nɔ kɛ ho Hazar Enan ya ngɛ Damasko huzu ɔ he kɛ yaa yiti je ngɛ Hamat kasa nya; nɛ e ngɛ kɛ je puje he huzu ɔ nya hluu kɛ ya si pusinɔ he huzu ɔ nya. 2 Asher blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Dan nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 3 Naftali blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Asher nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 4 Manase blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Naftali nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 5 Efraim blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Manase nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 6 Ruben blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Efraim nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 7 Yuda blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Ruben nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 8 Ngɛ Yuda huzu ɔ nya, kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he ɔ ji he nɛ nyɛ maa po zugba klɛdɛɛ nɛ e blimi ji kɔni fã* 25,000 ɔ ngɛ, nɛ e kɛ wɛtso kpa amɛ a blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he ɔ kami maa sɔ. Jami he ɔ maa hi kpɛti.

9 “Zugba klɛdɛɛ ɔ nɛ nyɛɛ kɛ ma ha Yehowa a kami nɛ pee kɔni fã 25,000 nɛ e blimi nɛ pee kɔni fã 10,000. 10 Enɛ ɔ ji nɔ́ nɛ maa pee zugba klɔuklɔu nɛ a kɛ ma ha osɔfo ɔmɛ ɔ nɛ. E kami ngɛ yiti je ɔ maa pee kɔni fã 25,000, nɛ ngɛ pusinɔ he ɔ, e maa pee 10,000, nɛ ngɛ puje he ɔ, e maa pee 10,000, nɛ ngɛ woyi je ɔ, e maa pee 25,000. Yehowa jami he ɔ maa hi kpɛti. 11 E maa pee osɔfo ɔmɛ nɛ a pee mɛ klɔuklɔu, nɛ a ji Zadok binyumu ɔmɛ ɔ a nɔ́, mɛ ji nihi nɛ a tsu ní tsumi nɛ i kɛ wo a dɛ nɛ́ a ji ye se benɛ Israelbi ɔmɛ kɛ Levibi ɔmɛ je ye se ɔ. 12 A ma ná zugba nɛ́ a po kɛ fɔ si kaa nɔ́ ko nɛ ngɛ klɔuklɔu pe kulaa a fã ko, ngɛ Levibi ɔmɛ a huzu ɔ nya.

13 “Levibi ɔmɛ ma ná zugba ngɛ osɔfo ɔmɛ a zugba a huzu ɔ nya haa. E kami maa pee kɔni fã 25,000 nɛ e blimi maa pee kɔni fã 10,000. (E kami tsuo maa pee kɔni fã 25,000 nɛ e blimi maa pee kɔni fã 10,000.) 14 A ko jua zugba a he nɛ hi pe kulaa nɛ ɔ eko, nɛ a kɛ ko tsake nɔ́ ko hulɔ, nɛ a kɛ eko hu ko ha nɔ ko, ejakaa e ji nɔ́ ko nɛ ngɛ klɔuklɔu kɛ ha Yehowa.

15 “Zugba a nɛ maa piɛ nɛ e blimi ji 5,000 nɛ e ngɛ huzu nɛ e kami ji 25,000 ɔ nya a maa pee ma a mi bi ɔmɛ a nɔ́. A kɛ ma tsu ní tsumi nɛ be klɔuklɔu, a maa ma tsu ngɛ lejɛ ɔ nɛ a kɛ maa lɛ lohwehi. Nɛ ma a maa hi kpɛti. 16 Ma a klemi ji nɛ ɔ nɛ: Yiti je huzu ɔ ji kɔni fã 4,500, woyi je huzu ɔ ji kɔni fã 4,500, puje he huzu ɔ ji kɔni fã 4,500, nɛ pusinɔ he huzu ɔ ji kɔni fã 4,500. 17 Ma a lohwehi a ní yemi he ɔ klemi ji nɛ ɔ nɛ: Yiti je ɔ maa pee kɔni fã 250, woyi je ɔ maa pee kɔni fã 250, puje he ɔ maa pee kɔni fã 250, nɛ pusinɔ he ɔ maa pee kɔni fã 250.

18 Zugba a nɛ maa piɛ ɔ kami kɛ zugba klɔuklɔu ɔ maa sɔ, e maa pee kɔni fã 10,000 ngɛ puje he kɛ kɔni fã 10,000 ngɛ pusinɔ he. E kɛ zugba klɔuklɔu ɔ maa sɔ, nɛ e niba ní ɔ maa pee niye ní kɛ ha nihi nɛ a ngɛ ma a sɔmɔe ɔ. 19 Nihi nɛ a ngɛ ma a sɔmɔe nɛ a je Israel wɛtso ɔmɛ tsuo a mi ɔ maa pee ngmɔ ngɛ nɔ.

20 “Zugba klɛdɛɛ nɛ ɔ kɔnya eywiɛ ɔmɛ tsuo sɔ, nɛ e kami ji kɔni fã 25,000. Nyɛɛ po zugba a fã nɛ ɔ kɛ fɔ si kɛ ha ní tsumi klɛdɛɛ kɛ jehanɛ se hu ɔ, kaa ma a blɔ fa mi nɔ́.

21 “Nɔ́ nɛ maa piɛ ngɛ zugba klɔuklɔu ɔ kɛ ma a blɔ fa mi nɔ́ ɔ se ɔ maa pee ganɔ ɔ nɔ́. E maa hi zugba nɛ e klemi ji kɔni fã 25,000 nɛ ngɛ zugba nɛ a po kɛ fɔ si kaa zugba klɔuklɔu ɔ huzu ɔ nɔ ngɛ puje he kɛ pusinɔ he blɔ ɔ kasa nya. E kɛ zugba nɛ e ngɛ e kasa nya a maa sɔ, nɛ e maa pee ganɔ ɔ nɔ́. Zugba klɔuklɔu ɔ kɛ sɔlemi we ɔ maa hi kpɛti.

22 “Levibi ɔmɛ a blɔ fa mi nɔ́ kɛ ma a blɔ fa mi nɔ́ ɔ maa hi ganɔ ɔ zugba a kpɛti. Ganɔ ɔ zugba a maa hi Yuda huzu ɔ kɛ Benyamin huzu ɔ a kpɛti.

23 “Wɛtsohi nɛ a piɛ ɔ, a nɔ́ ji nɛ ɔ nɛ: Benyamin blɔ fa mi nɔ́ ɔ maa je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 24 Simeon blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Benyamin nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 25 Isakar blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Simeon nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 26 Zebulun blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Isakar nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 27 Gad blɔ fa mi nɔ́ ɔ kɛ Zebulun nɔ́ ɔ wo huzu, nɛ e ngɛ kɛ je puje he kɛ ya si pusinɔ he. 28 Gad huzu ɔ nɛ ngɛ woyi je ɔ maa je Tamar nɛ e maa be ngɛ Meribat Kadesh nyu ɔ he kɛ ya Dɔ ɔ* nɔ, nɛ e ma ya pi Wo Ngua a.*

29 “Zugba nɛ ɔ lɛ nyɛ ma gba ha Israel wɛtso ɔmɛ kaa a weto ní nɛ e maa pee a blɔ fa mi nɔ́ ɔ nɛ,” Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.

30 “Hehi nɛ a maa gu kɛ je kpo ngɛ ma a mi ji nɛ ɔ nɛ: Yiti je ɔ maa pee kɔni fã 4,500.

31 “A kɛ wɛtso ɔmɛ a biɛ maa wo agbo ɔmɛ. Agbo etɛ ɔmɛ nɛ́ a ngɛ yiti je ɔ, a ma tsɛ kake ke Ruben, a ma tsɛ kake hu ke Yuda, nɛ a ma tsɛ kake hu ke Levi.

32 “Ma a puje he ɔ kami maa pee kɔni fã 4,500, nɛ agbo etɛ lɛ ngɛ lejɛ ɔ: A ma tsɛ kake ke Yosef, a ma tsɛ kake hu ke Benyamin, nɛ a ma tsɛ kake hu ke Dan.

33 “Ma a woyi je ɔ kami maa pee kɔni 4,500, nɛ agbo etɛ lɛ ngɛ lejɛ ɔ: A ma tsɛ kake ke Simeon, a ma tsɛ kake hu ke Isakar, nɛ a ma tsɛ kake hu ke Zebulun.

34 “Ma a pusinɔ he ɔ kami maa pee kɔni fã 4,500, nɛ agbo etɛ lɛ ngɛ lejɛ ɔ: A ma tsɛ kake ke Gad, a ma tsɛ kake hu ke Asher, nɛ a ma tsɛ kake hu ke Naftali.

35 Ke a susu ma a kɛ bɔle si ɔ, e maa pee kɔni fã 18,000. Nɛ kɛ je jamɛ a ligbi ɔ kɛ yaa a, a ma tsɛ ma a ke, Yehowa Ngɛ Lejɛ ɔ.”

E sisi ji, “Mawu Woɔ Nɔ He Wami.”

Aloo “kɛ oslabai.”

E ma nyɛ maa ba kaa enyɔ ɔmɛ tsuo kpe ngɛ eko fɛɛ eko kpɛti tutuutu.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “adebɔ nɔ́ nɛ wami ngɛ mi ɔ mumi ɔ.”

Aloo “gbajaa.”

Baiblo komɛ de ke “a kpa mi tlɔmɔɔ.”

“Nɔmlɔ bi,” munyu nɛ ɔ je kpo si 93 ngɛ Ezekiel womi ɔ mi, nɛ hiɛɔ ji he nɛ e je kpo ngɛ kekleekle.

E ngɛ heii kaa Israelbi ɔmɛ kɛ Yudabi ɔmɛ a he munyu lɛ a ngɛ tue ɔ nɛ.

Aloo “a tue mi ti.”

Baiblo komɛ de ke “e ngɛ mi kaa ni ɔmɛ a tue mi ti, nɛ a ngɛ kaa níhi nɛ ngɛ mo gbɔɔe.”

Aloo “womi nɛ a koklo.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “moo ye nɔ́ nɛ o na a.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o hɛ mi he wa kaa bɔ nɛ mɛ hu a hɛ mi he wa a.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o ma a mi bi ɔmɛ a binyumu ɔmɛ.”

Aloo “ma ha nɛ o maa bu e muɔ he akɔtaa.”

Aloo “klaa.”

Aloo “ma ha nɛ o maa bu e muɔ he akɔtaa.”

Aloo “o klaa yi wami.”

E ji kpoku loo gbogbo nɛ a daa nɔ kɛ hwuɔ ta, aloo a kɛ poɔ ma he piɛ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kɛ fɔ nɔ,” nɛ ji, Ezekiel muɔ nɔ.

E ji ngma henɔ ko.

Aloo “abɔtlamɔ; akɔtɔmɔ.”

E ji hwiit henɔ ko nɛ a duɔ ngɛ blema Egipt.

Maa pee gram 230 (oz t 7.3). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji hin mi dlami ekpa mi kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Aloo “ye klaa.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i ngɛ o we abolo tso ɔmɛ kue.” Eko ɔ, a ji tsohi nɛ a toɔ abolohi ngɛ nɔ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kɛ ha kɔɔhiɔ fɛɛ Kɔɔhiɔ.”

Aloo “ma gbɔ o nɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kɛ ha kɔɔhiɔ fɛɛ kɔɔhiɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ke i puɛ nyɛ abolo tso.” Eko ɔ, a ji tsohi nɛ a toɔ abolohi ngɛ nɔ.

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ

Aloo “a tsui bɔ ajuama.”

Aloo “nɛ i ngɛ toe.”

Aloo “a sãã afɔle nɛ jɔɔ nɔ tsui he.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e hɛ maa tsɛ̃.”

Nɛ tsɔɔ kaa, akɛnɛ hɛ mi kpatami ɔ maa ba nɔ fɛɛ nɔ ko nɔ he je ɔ, nɔ nɛ ngɛ weto ní hee jio, nɔ nɛ ngɛ weto ní juae jio, a ti nɔ ko nɔ ko be he se náe.

Baiblo komɛ de ke “a tɔmi ɔmɛ a he je ɔ.”

Nɛ tsɔɔ kaa, gbeye he je ɔ, a maa zi zami kɛ wo a he.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “sawale ha a nɔ.”

Nɛ tsɔɔ kaa, a kɛ aywilɛho yemi maa sɛ a yi kpalokpalo.

Aloo “A klaa.”

Nɛ ji, a sika hiɔ ɔ kɛ a sika tsu ɔ.

Nɛ ji, a sika tsu kɛ a sika hiɔ níhi.

Nɛ ji, a sika hiɔ kɛ a sika tsu ɔmɛ nɛ́ a kɛ pee amagahi ɔ.

E ma nyɛ maa pee kaa Yehowa jami he ɔ se tsu ɔ mi.

Nɛ ji, kɔsɔkɔsɔ nɛ́ a kɛ nuɔ nihi nyɔguɛ ɔ.

Aloo “blɔ tsɔɔmi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nine.”

Aloo “foni.”

Aloo “foni.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ

Aloo “ngɛ mi mi je tsu ɔ nɛ e we amagahi nɛ a kpɛ́ ɔmɛ ngɛ ɔ.”

E ma nyɛ maa pee kaa tso kɔni nɛ a kɛ tsuɔ ní ngɛ wɔ jami mi.

Nɛ ji, kerub fɛɛ kerub.

Aloo “adesa.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “lɛ ji adebɔ nɔ́ nɛ wami ngɛ mi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “adebɔ nɔ́ nɛ wami ngɛ mi ɔ mumi ɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Adebɔ nɔ́ nɛ wami ngɛ mi nɛ ɔ.”

Aloo “a ngɛ ga yayahi woe kɛ ngɛ ma a sie.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Lɛ,” Yerusalem ma a, he nɛ Yudabi ɔmɛ susu kaa a maa po a he piɛ ngɛ ɔ.”

Aloo “buɛ nɛ nya kle agbo.”

Aloo “nɛ i le níhi nɛ je nyɛ mumi mi kɛ ba a.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “tsui kake.”

Nɛ ji, tsui nɛ kɛ Mawu blɔ tsɔɔmi tsuɔ ní.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Israel we ɔ.”

Aloo “a jeɔ mɛ nitsɛmɛ a tsui mi kɛ gbaa.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a nyɛɔ mɛ nitsɛmɛ a mumi se.”

Nɛ tsɔɔ kaa, a kɛ kalo kpaa gbogbo nɛ be he wami ɔ he konɛ e pee kaa nɔ́ nɛ e ngɛ he wami.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ mo, oo gbiɛ ngo ngu, o maa nɛ.”

Nɛ ji, níhi nɛ nihi woɔ ngɛ a kɔni si aloo a nine si kɛ yi mi tomi ɔ kaa e maa po a he piɛ.”

Aloo “klaahi.”

Aloo “klaa.”

Aloo “klaa.”

Aloo “klaahi.”

Aloo “klaahi.”

Aloo, “klaahi.”

Aloo “nɔ́ yeyee.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma nu Israel we ɔ ngɛ a tsui mi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma po lɛ kɛ je ye ma a mi bi ɔmɛ a kpɛti.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma ku e abolo tso ɔmɛ.” Eko ɔ, a ji tsohi nɛ a toɔ abolohi ngɛ nɔ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e maa po.”

Aloo “a klaa.”

Aloo “a gbe jokuɛwi nɛ a ngɛ nɔ ɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e po.”

Aloo “a klaa.”

Aloo “ye kojomi eywiɛ nɛ yeɔ nɔ awi.”

Aloo “a nyɛ o klaa.”

Aloo “pa mi gbe he womi.”

Nɛ ji, nyumu amaga amɛ.”

Aloo “afɔle nɛ jɔɔ nɔ tsui he.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o ha nɛ a gu la mi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o gbɛɔ o nane mi kɛ haa.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nihi nɛ a he lo kle.”

Aloo “a klaa suɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Kanaanbi a zugba a.”

Aloo “gbɔjɔ.”

Baiblo komɛ de ke “Hyɛ bɔ nɛ ye mi mi fu mo wawɛɛ ha.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

E ma nyɛ maa pee kaa mahi nɛ a ngɛ e sisi ɔ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o muɔ nɔ je.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o hiɔ nɔ ɔ.”

Aloo “ejakaa o tu munyu ha o nyɛmiyi ɔmɛ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Kanaan zugba a.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu.”

Nɛ ji Nebukadnezar.

Nɛ ji Zedekia.

Aloo “kpata klaa.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e ngɔ e nine kɛ ha.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kɛ fia kɔɔhiɔ fɛɛ kɔɔhiɔ.”

Aloo “wami.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.

Aloo “nɔ.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “muɔ si puelɔ.”

Aloo “nɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “A be e tɔmi ɔ ekoeko kaie.”

Aloo “e yi dami sane.”

Aloo “e klaa yi ma ná wami.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛɛ pee tsui ehe kɛ mumi ehe kɛ ha nyɛ he.”

Aloo “jata ku wawi kɛ a kuɛ he bwɔmi.”

Baiblo komɛ de ke “wai tso ngɛ o wai ngmɔ ɔ mi.”

Aloo “tsohi.”

Aloo “tso ɔmɛ.”

Aloo “o maa ye a sane ɔ lo?”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu ɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i wo ye nine nɔ kɛ tsɔɔ Yakob ngmɛdu ɔ.”

Aloo “zugba nɛ́ i ya kpá si.”

Aloo “zugba nɛ a dla nɔ.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Nɛ ji, Israel.

Nɛ ji, Israel.

Nɛ ji, Israel.

Aloo “zugba nɛ a dla nɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “se ye hɛngmɛ na mɛ.”

Nɛ ji, Israel.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a hɛngmɛhi ngɛ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a ha nɛ a bitɛtehi gu la mi.”

Aloo “afɔle nɛ jɔɔ nɔ tsui he.”

Aloo “a kɛ a we amaga amɛ ya bɔ mumi mi ajuama a lo.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛ ha nɛ nyɛ binyumuhi gu la mi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛ mumi mi.”

Aloo “sɔmɔɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma fĩ nyɛ kɛ wo somi ɔ mi.”

Aloo “afɔle nɛ jɔɔ nɔ tsui he.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛ hɛ mi.”

Aloo “zugba a hɛ mi tsuo.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he lohi.”

Aloo “abɛ kɛkɛ nɛ́ e ngɛ bue nɛ ɔ lo?”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he lohi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o gbongu nɛ kpokpo be mi nɛ o ngɛ kɛmɛe.”

Nɛ tsɔɔ kaa, gbeye he je ɔ, a maa zi zami kɛ wo a he.

Nɛ ji, Yehowa klaate ɔ.

Aloo “Matsɛ tso ɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nine.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “terafim ɔmɛ.”

E ji kpoku loo gbogbo nɛ a daa nɔ kɛ hwuɔ ta, aloo a kɛ poɔ ma he piɛ.

Nɛ ji, nihi nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a kɛ nine maa nuu nyɛ.”

Aloo “nɔ́.”

Aloo “nɔ́ nɛ a wo nɔ ɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ni gbogboe ɔmɛ a kuɛ nɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o maa ye ma a nɛ ye muɔ he fɔ ɔ sane ɔ.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “bi nɛ e be tsɛ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a kpa a tsɛmɛ a he bo.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o tsui maa ya nɔ ma fĩ si.”

Aloo “klaahi.”

Aloo “klaahi.”

E sisi ji, “E bo tsu.”

E sisi ji, “Ye bo tsu ɔ ngɛ e mi.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Aloo “a kɛ lɛ bɔ ajuama.”

Aloo “e klaa.”

Aloo “ye klaa.”

Aloo “o klaa.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a tsɛ mɛ.”

Behi fuu ɔ, kɛ̃ɛ̃ tsɛli lɛ a hɛɛɔ tsɛ̃i nɛ ɔmɛ.

Aloo “o klaa.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o ma tsɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o sake mi kɛ fɔ o se.”

Nɛ ji, mumi mi gba puɛmi.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a ha nɛ a binyumuhi gu la mi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbi ɔ biɛ.”

Aloo “buɛ nɛ nya kle agbo.”

Aloo “Ko gba o gugue nɔ ma.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koo ye nimli abolo.”

Aloo “nyɛ klaa mi mi sãã lɛ ngɛ he ɔ.

Aloo “klaa mi ɔ.”

Aloo “sito hehi nɛ a fia gbogbo kɛ wo a he.”

Aloo “o klaa.”

Aloo “a dla nɔ saminya.”

Aloo “a ngɛ hlae nɛ a kɛ klaa mi he guɛ gbemi nɛ ye lue.”

Aloo “ya nguahi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e biyihi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nihi.”

E ji kpoku loo gbogbo nɛ a daa nɔ kɛ hwuɔ ta, aloo a kɛ poɔ ma he piɛ.

Aloo “e klama nɛ e kɛ tuaa nɔ ɔ.”

Aloo “klaate ɔmɛ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “gbogbo ɔmɛ.”

Aloo “tade klɔii nɛ kɔni be he.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he kpokpomi maa ha a he.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Lɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ e mi ɔ.”

Aloo “yɔkɔ.”

Aloo “ma dla hɛ kali a zugba a nɔ.”

“Lohwe he bwɔmi.” E ji jijɔ he bwɔmi nɛ a lo lɛ kaa kpa, nɛ a wo lɛ kɔla nɛ ji alamua tu su.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyumu nikɔtɔmahi.”

E ji tso ko nɛ e kpɛti yuɔ wawɛɛ. Ngɛ blɛfo gbi mi ɔ, a tsɛɔ lɛ ke ebony.

Aloo “lohwe he bwɔmi nɛ hɛɛ kɔla tsutsu kɛ lazu nɛ futu.”

E ji tso ko nɛ yaa kaa sinamon tso.

E ji glã henɔ ko nɛ jeɔ via.

Aloo “bo nɛ a lo kɛ pee tadehi.”

Baiblo komɛ de ke “o hɛ mi ba nyami.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “asafo ɔ tsuo.”

Aloo “a kɛ klaa nɛ hao.”

Aloo “yɔkɔ mi.”

Aloo “shoham.”

Ngɛ hiɛ ɔ kɛ kuku kpahi nɛ nyɛɛ se ɔ mi ɔ, “Nilo ɔ” daa si kɛ haa Nilo Pa a nitsɛ kɛ e he nyu dɔhi nɛ́ a gba a.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “glã.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a gbongu.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e de ke.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.

Nɛ ji, kɛ si Tiro ɔ.

Aloo “ma ha nɛ Israel we ɔ ma ná he wami.”

Aloo “futufututsɛmɛ tsuo.”

Eko ɔ, e daa si kɛ ha Israelbi ɔmɛ nɛ a kɛ Egiptbi ɔmɛ pee kake ɔ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyu nɛ ji “lohwehi a fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Aloo “Memfis.”

Nɛ ji, Tebes.

Aloo “Memfis.”

Nɛ ji, Heliopoli.

Aloo “ma ha nɛ e he wami ɔ ma pue nɔ.”

Nɛ ji, Babilon matsɛ ɔ hɛ mi.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o ba.”

Aloo “yɔkɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.

Aloo “yɔkɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e kɔni ɔmɛ.”

Aloo “Jata ku wawi kɛ a kuɛ he bwɔmi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a pa amɛ.”

Aloo “ya ngua a.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nɛ a ma ha nɛ o ma hyi pa amɛ a sisi tɔ.”

Aloo “yɔkɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.

Aloo “yɔkɔ.”

Aloo “yɔkɔ.”

Aloo “yɔkɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e we.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “E yɔkɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.

Eko ɔ, e kɔɔ tabuli nɛ ke a gbo ɔ, a puɔ a klaate ɔmɛ kɛ piɛɔ a he kɛ woɔ a hɛ mi nyami ɔ he.

Aloo “yɔkɔ.”

Aloo “hɛ mi nyɛɛli ɔmɛ.”

Aloo “yɔkɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ba ngɔ lɛ kɛ ho.”

Aloo “e klaa.”

Aloo “klaa a.”

Aloo “ma ha nɛ bulɔ ɔ nɛ bu e muɔ he akɔtaa.”

Aloo “klaa.”

Aloo “e yi dami sane ɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “A be yayami nɛ́ e pee ɔ ekoeko kaie.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Aloo “a tuɔ munyu dɔkɔɔ.”

Aloo “ma bi ye jijɔ ɔmɛ a si ngɛ a dɛ.”

Aloo “a kpaka ye jijɔ ɔmɛ hu.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ ma he biɛ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nihi nɛ a piɛ ɔ.”

Aloo “klaa mi he guɛ gbemi .”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Nɛ ji, tsui nɛ kɛ Mawu blɔ tsɔɔmi tsuɔ ní.

Ngma nɛ a ngɛ tsɔɔe ngɛ hiɛ ɔ ji hwiit, blɛfo kɛ a henɔ ɔmɛ.

Baiblo komɛ de ke “Kaa jijɔhi a kuu nɛ a kɛ maa sã afɔle ngɛ Yerusalem.”

Aloo “mumi nɛ a woɔ; mumi.”

Aloo “mumi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o we bi ɔmɛ a binyumu ɔmɛ.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a binyumuhi.”

Aloo “ye si hi he ɔ; we ɔ.”

Aloo “a nɔ.”

Behi fuu ɔ, kɛ̃ɛ̃ tsɛli lɛ a hɛɛɔ tsɛ̃i nɛ ɔmɛ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a he bulɔ.”

Aloo “a ma tsɛ mo kɛ ba ye ngɔ.”

Aloo “jata ku wawi kɛ a kuɛ he bwɔmi.”

Behi fuu ɔ, kɛ̃ɛ̃ tsɛli lɛ a hɛɛɔ tsɛ̃i nɛ ɔmɛ.

Baiblo komɛ de ke “tsohi kɛ a nya piɔpiɔɔpiɔ nɛ́ a kɛ hwuɔ ta.”

Aloo “Gog Asafo Kuu Babauu ɔ Dɔgba a.”

E sisi ji, “Asafo Kuu Babauu.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nine.”

Aloo “ma je ye biɛ klɔuklɔu ɔ he hunga.”

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o kɛ o tsui.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “we.” A kɛ munyungu nɛ ji “we” tsu ní ngɛ yi 40-48 ɔ ke e daa si kɛ ha sɔlemi we ɔ aloo sɔlemi tsu ɔ nitsɛ ɔ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi tso kɔni fã ekpa, kɔni fã kake kɛ dɛ mi blimi kake.” Enɛ ɔ ji kɔni fã gagaa. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

E ma nyɛ maa pee kaa buli a tsu ɔ gbogbo ɔ yi mi.

Aloo “tsuhi.”

Baiblo komɛ de ke “12.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “sɔlemi we ɔ.” Ngɛ yi 41 kɛ 42 ɔ, munyu nɛ ɔ daa si ha he klɔuklɔu ɔ aloo sɔlemi we ɔ tsuo (nɛ́ he klɔuklɔu ɔ kɛ he klɔuklɔu pe kulaa a hu piɛɛ he ɔ).

Enɛ ɔ daa si ha kɔni fã gagaa. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Nɛ ji, e sɛ he klɔuklɔu pe kulaa a mi.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he nɛ a guɔ kɛ sɛɔ mi ɔ mi blimi ji.”

E ma nyɛ maa pee kaa, e ji atlaakpe nɛ lɔgɔ si.

E ma nyɛ maa pee kaa blɔ ko nɛ e bli we nɛ bɔle sɔlemi we ɔ.

Aloo “tsu ɔmɛ.”

Nɛ ji, tsu ɔ nɛ ngɛ he klɔuklɔu ɔ pusinɔ he blɔ ɔ.

Aloo “Jata ku wayo kɛ e kuɛ he bwɔmi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sinya tso ɔ.” E ma nyɛ maa pee kaa munyu nɛ ɔ kɔɔ blɔ ɔ nɛ yaa He Klɔuklɔu ɔ he.

E ma nyɛ maa pee kaa He Klɔuklɔu Pe Kulaa a he munyu lɛ a ngɛ tue ɔ nɛ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e kami ɔ.”

Enɛ ɔ daa si ha kɔni fã gagaa. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Aloo “tsu ɔmɛ.”

Hela Septuagint ɔ de ke, “e kami ji kɔni fã 100.” Hebri ngmami ɔ de ke: “Blɔ ko nɛ́ e ji kɔni fã kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “se tsu ɔ.”

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Baiblo komɛ de ke “benɛ e ba konɛ e ba kpata ma a hɛ mi.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “we ɔ.”

Aloo “mumi mi ajuama nɛ a ngɛ bɔe ɔ.”

Aloo “a kpa mumi mi ajuama nɛ a ngɛ bɔe ɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a susu tsu ɔ.”

Enɛ ɔ ji kɔni fã gagaa. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ma pee sɛntimita 22.2 (intsisi 8.75). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Aloo “a hi kɛ pi si.”

Nɛ ji, ma bi ɔmɛ.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngɔɔ o tsui kɛ ma nɔ.”

Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.

Aloo “tsu klɔuklɔu ɔmɛ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a he nɛ tsɔ.”

Aloo “ahoyo.”

Ngma nɛ a ngɛ tsɔɔe ngɛ hiɛ ɔ ji hwiit, blɛfo kɛ a henɔ ɔmɛ.

Enɛ ɔ daa si ha kɔni fã gagaa. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Aloo “E huzu ɔ tsuo mi.”

Aloo “tsuhi 20.”

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji hin kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji hin kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji efa kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “susumi nɔ́ nɛ ji hin kake.” Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Aloo “tsu klɔuklɔu ɔmɛ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e ko ba tsu ma a mi bi ɔmɛ a he.”

Enɛ ɔ daa si ha kɔni fã gagaa. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Aloo “Bɔ nɛ a pee eywiɛ ɔmɛ tsuo a kɔnya amɛ ha a sɔ.

Enɛ ɔ daa si ha kɔni fã gagaa. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Aloo “nga kplanaa a nɔ.”

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “pa enyɔ ɔmɛ.”

Aloo “klaahi.”

Aloo “ya ngua amɛ.”

Nɛ ji, Mediterenia Wo ɔ

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “E maa pee nyɛ weto ní, nɛ nɔ fɛɛ nɔ ma ná kaa bɔ nɛ e nyɛmi ma ná a.”

Nɛ ji Wo Gbogboe ɔ.

Nɛ ji, Egipt Dɔ ɔ.

Aloo “kɛ ho he nɛ a guɔ kɛ yaa Hamat ɔ.”

Aloo “kɛ je he nɛ a guɔ kɛ yaa Hamat ɔ.”

Enɛ ɔ daa si ha kɔni fã gagaa. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.

Nɛ ji, Egipt Dɔ ɔ.

Nɛ ji Mediterenia Wo ɔ.

    Dangme Womihi Tsuo (2000-2025)
    Moo Je Mi
    Moo Sɛ Mi
    • Dangme
    • Kɛ Mane
    • Bɔ Nɛ O Suɔ Lɛ Ha
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • E He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Blɔ Nya Tomi
    • JW.ORG
    • Moo Sɛ Mi
    Kɛ Mane