Sane Bimihi Nɛ Je Ní Kaneli A Ngɔ
Benɛ Yesu to Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ sisi ɔ, jije e kaseli 70 nɛ e sɛ hlami tsɔ mɛ kaa a ya fiɛɛ ɔ ngɛ? Anɛ a kua Yesu lo?
E sɛ nɛ wa susu kaa akɛnɛ kaseli 70 ɔ be lejɛ ɔ loko Yesu to Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ sisi he je ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ we kaa a kua Yesu, loo Yesu kplɛɛ we a nɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yesu suɔ nɛ e kɛ e bɔfo ɔmɛ pɛ nɛ a ye Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ.
Yesu kplɛɛ nihi 12 ɔ kɛ nihi 70 ɔ tsuo a nɔ kaa e kaseli. Yesu hla kaseli 12 ɔ kekle ngɛ e kaseli babauu ɔ a kpɛti, nɛ e tsɛ mɛ ke bɔfohi. (Luka 6:12-16) Benɛ Yesu “tsɛ Ni Nyɔngma Kɛ Enyɔ ɔmɛ” ɔ, nɛ “e tsɔ mɛ kaa a ya fiɛɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ, konɛ a tsa hiɔhi” ɔ, jamɛ a be ɔ, e ngɛ Galilea. (Luka 9:1-6) Lɔ ɔ se ɔ, benɛ Yesu ngɛ Yudea a, e “hla ni 70 kpa komɛ, nɛ e tsɔ mɛ enyɔɔnyɔ.” (Luka 9:51; 10:1) Enɛ ɔ he ɔ, Yesu ngɛ kaseli nɛ a fiɛɛɔ e sɛ gbi ɔ ngɛ he slɔɔtohi.
E ma nyɛ maa ba kaa Yudabi nɛ a ba pee Yesu kaseli ɔ kɛ a wekuli ɔmɛ yeɔ Hetsɔmi ɔ daa jeha. (2 Mose 12:6-11, 17-20) Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ Yesu ma gbo ɔ, e kɛ e bɔfo ɔmɛ ya Yerusalem. Se Yesu tsɛ we e kaseli nɛ a ngɛ Yudea, Galilea, kɛ Perea a konɛ a ba piɛɛ a he kɛ ye Hetsɔmi ɔ. E ngɛ heii kaa Yesu suɔ nɛ e kɛ e bɔfo ɔmɛ pɛ nɛ a ye Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ. E de mɛ ke: “I suɔ wawɛɛ kaa i kɛ nyɛ maa ye Hetsɔmi nɛ ɔ loko ma na amanehlu.”—Luka 22:15.
Yesu pee jã ngɛ yi mi tomi kpakpa ko he je. E be kɛe nɛ Yesu nɛ e ji “Mawu Jijɔ Bi ɔ nɛ e ngɔɔ je ɔ he yayami ɔ kɛ yaa” a ma gbo. (Yoh. 1:29) E ma gbo ngɛ Yerusalem he nɛ a sã afɔlehi ngɛ jehahi babauu kɛ ha Mawu ɔ. Hetsɔmi jijɔ bi ɔ kaiɔ Israelbi ɔmɛ kaa Yehowa kpɔ̃ mɛ kɛ je Egipt. Se Yesu afɔle sami ɔ maa pee nɔ́ nɛ pe jã kɛ ha adesahi tsuo. E ma ha nɛ adesahi tsuo maa ye a he kɛ je yayami kɛ gbenɔ dɛ mi! (1 Kor. 5:7, 8) Jehanɛ hu ɔ, Yesu gbenɔ ɔ ma ha nɛ e bɔfo 12 ɔmɛ nɛ a ná he blɔ nɛ a ba piɛɛ nihi nɛ a ma ba pee Kristofohi asafo ɔ sisi tomi ɔ he. (Efe. 2:20-22) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, ma ngua klɔuklɔu Yerusalem ɔ ngɛ “sisi tomi tɛ 12, nɛ a ngma Jijɔ Bi ɔ bɔfo 12 ɔmɛ a biɛ 12 ɔmɛ ngɛ a nɔ.” (Kpoj. 21:10-14) Niinɛ, bɔfo anɔkualetsɛmɛ ɔmɛ ma tsu ní tsumi ko nɛ he hia wawɛɛ konɛ Mawu yi mi tomi nɛ ba mi. Enɛ ɔ he ɔ, sisi numi ngɛ he kaa Yesu suɔ kaa e kɛ e bɔfo ɔmɛ maa ye nyagbe Hetsɔmi ɔ kɛ Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ.
Kaseli 70 kɛ kaseli kpa amɛ piɛɛ we Yesu he kɛ ye Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ. Se kɛ̃ ɔ, Yesu kaseli tsuo nɛ a ye anɔkuale ɔ ma ná Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ nɛ Yesu to sisi ɔ he se. Kaseli kpahi nɛ a pɔ mɛ nu pee se ɔ hu ba piɛɛ nihi nɛ Yesu kɛ mɛ so matsɛ yemi somi ɔ jamɛ a gbɔkuɛ ɔ he.—Luka 22:29, 30.