Hwɔɔmi Mɔ INTANƐTI NƆ NITO HE
Hwɔɔmi Mɔ
INTANƐTI NƆ NITO HE
Dangme
Ɛ
  • ã
  • á
  • ɛ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ
  • ɔ́
  • í
  • ĩ
  • BAIBLO
  • WOMIHI
  • ASAFO MI KPEHI
  • jy yi 123 bf. 282-bf. 283 kk 1
  • Yesu Kɛ He Hiami Sɔle Wawɛɛ

Ngmami nɛ ɔ he video be amlɔ nɛ ɔ.

Wa kpa mo pɛɛ nyagba ko he je ɔ, video ɔ hí jemi.

  • Yesu Kɛ He Hiami Sɔle Wawɛɛ
  • Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
  • Munyu Nɛ Ngɛ Kaa Enɛ ɔ
  • ‘Yesu Suɔ Mɛ Kɛ Ya Si E Gbenɔ Mi’
    “Ba Nyɛɛ Ye Se”
  • Yesu Nyagbe Sɔlemi Ngɛ Hiɔwe Tsu ɔ Mi
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
  • Yuda Tsɔɔ Kristo Se Blɔ, Nɛ A Nu Lɛ
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
  • Yesu Ngɛ́ Abɔɔ ɔ Mi
    Ye Womi Nɛ Sɛɛɔ Baiblo Mi Sanehi
Fuu Ngɛ Hiɛ ɔ
Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
jy yi 123 bf. 282-bf. 283 kk 1
Yesu ngɛ sɔlee ngɛ Getsemane abɔɔ ɔ mi, nɛ Petro, Yakobo, kɛ Yohane a hwɔɔ mahe

YI 123

Yesu Kɛ He Hiami Sɔle Wawɛɛ

MATEO 26:30, 36-46 MARKO 14:26, 32-42 LUKA 22:39-46 YOHANE 18:1

  • YESU YA GETSEMANE ABƆƆ Ɔ MI

  • YESU HE LATSA TSLE PUE SI KAA MUƆ

Benɛ Yesu sɔle ha e bɔfo ɔmɛ ta a, ‘a la yi jemi la, nɛ a je kpo, nɛ a pue nɔ kɛ ho Oliv Yo ɔ nɔ ya.’ (Marko 14:26) A ya abɔɔ ko nɛ a tsɛɛ ke Getsemane, nɛ Yesu pɔɔ lejɛ ɔ yami ɔ mi.

Benɛ a ya su oliv tso ɔmɛ a he ngɛ lejɛ ɔ, Yesu si e bɔfo ɔmɛ a kpɛti nihi kpaanyɔ ngɛ lejɛ ɔ. Eko ɔ, e je a he ngɛ he nɛ a guu kɛ sɛɛ abɔɔ ɔ mi ɔ, ejakaa e de mɛ ke: “Nyɛɛ hi si ngɛ hiɛ ɔ, nɛ ma ya hɛ mi bɔɔ ma ya sɔle.” Yesu ngɔ Petro, Yakobo, kɛ Yohane kɛ piɛɛ e he kɛ ho. Aywilɛho nu lɛ nɛ e de bɔfo etɛ ɔmɛ ke: “Aywilɛho nɛ nya wa miɔ nɛ e maa gbe mi; nyɛɛ hi si ngɛ hiɛ ɔ nɛ nyɛɛ kɛ mi nɛ fɔ nyɔ.”​​—Mateo 26:36-38.

Kɛkɛ nɛ Yesu hɛ e he ngɛ kaseli ɔmɛ a he kɛ ya se bɔɔ, nɛ e ‘bu si, nɛ e bɔni sɔlemi.’ Mɛni he e ngɛ sɔlee ngɛ ngɛ be nɛ mi wa nɛ ɔ mi? E sɔle ke: “Tsaatsɛ! O nyɛɔ níhi tsuo peeɔ! I kpa mo pɛɛ, je amanehlu kplu nɛ ɔ kɛ ho; se kɛ̃ ɔ, pi bɔ nɛ i suɔ, se bɔ nɛ mo o suɔ.” (Marko 14:35, 36) Mɛni Yesu ngɛ hlae maa tsɔɔ ɔ? Anɛ e ngɛ gbenɔ nɛ e ma gbo kaa Kpɔlɔ ɔ nya fo tue lo? Dɛbi!

Benɛ Yesu ngɛ hiɔwe ɔ, e na bɔ nɛ ke Roma bi ɔmɛ yaa gbe nihi ɔ, a waa mɛ yi mi ha a. Akɛnɛ Yesu ba pee adesa, nɛ e ngɛ he numi, nɛ nɔ́ ma nyɛ maa ye lɛ he je ɔ, e ngɛ haoe ngɛ níhi nɛ e maa gblee mi ɔ he. Se nɔ́ nɛ ngɛ lɛ haoe pe kulaa ji gbemi nɛ a maa gbe lɛ kaa bɔ nɛ a gbeɔ yayami peeli, nɛ lɔ ɔ maa gbe e Tsɛ ɔ he guɛ ɔ. Ngɛ ngmlɛfia bɔɔ ko mi ɔ, a maa sɛu lɛ ngɛ tso nɔ kaa nɔ ko nɛ e bɔ musu kɛ si Mawu.

Benɛ Yesu sɔle saii nɛ e kpale kɛ ya bɔfo ɔmɛ a ngɔ ɔ, e ya na mɛ nɛ a ngɛ mahe hwɔe. E de Petro ke: “Lɛɛ nyɛ nyɛ we nɛ nyɛɛ kɛ mi nɛ fɔ nyɔ ngmlɛfia kake po? Nyɛɛ fɔ nyɔ nɛ nyɛɛ sɔle, konɛ nyɛ ko sɛ ka mi.” Yesu na kaa pɔ tɔ e kaseli ɔmɛ, nɛ je hu jɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e de ke: “Mumi ɔ lɛɛ e suɔ kaa e maa pee jã, se he lo ɔ gbede.”​​—Mateo 26:40, 41.

Kɛkɛ nɛ Yesu ya sɔle si enyɔne, nɛ e de Mawu kaa e je “kplu nɛ ɔ” kɛ je e nɔ. Benɛ e kpale e se ekohu ɔ, e ya na bɔfo etɛ ɔmɛ nɛ a ngɛ mahe hwɔe, be mi nɛ e sa nɛ a ko hi sɔlee konɛ a ko sɛ ka mi ɔ. Benɛ Yesu kɛ mɛ tu munyu ɔ, “a li nɔ́ nɛ a ma de lɛ.” (Marko 14:40) Yesu kpale je a he si etɛne, nɛ e ya kpla si nɛ e sɔle.

Yesu ngɛ tsui yee kaa gbemi nɛ a maa gbe lɛ kaa yayami peelɔ ɔ maa gbe e Tsɛ ɔ he guɛ. Yehowa Mawu bu e Bi ɔ sɔlemi ɔ tue, nɛ e tsɔ bɔfo ko, nɛ e ya wo lɛ he wami. Ngɛ lɔ ɔ se po ɔ, Yesu kpa we sɔlemi. E ya nɔ nɛ e “sɔle wawɛɛ pe kekle ɔ po.” E hao wawɛɛ, ejakaa tlomi nɛ ngɛ e kuɛ nɔ ɔ jiɔ nitsɛ! Lɛ nitsɛ e neneene wami, kɛ adesahi tsuo nɛ a ma he lɛ maa ye ɔ a wami ngɛ oslaa mi. Enɛ ɔ he ɔ, e ‘he latsa tsle kɛ pue si kaa muɔ.’​​—Luka 22:44.

Benɛ Yesu kpale e se si etɛne kɛ ya bɔfo ɔmɛ a ngɔ ɔ, e ya na mɛ nɛ a ngɛ mahe hwɔe loloolo. E de mɛ ke: “Nyɛ he mi jɔ nyɛ nɛ nyɛ ngɛ mahe hwɔe kɛ mwɔɔ? Hyɛ! Ngmlɛfia a su ta, nɛ a maa ngɔ Nɔmlɔ Bi ɔ kɛ wo yayami peeli a dɛ mi. Nyɛɛ te nɛ waa ho. Hyɛ, nɔ nɛ ngɛ ye se blɔ tsɔɔe ɔ lɛ ma a nɛ!”​​—Mateo 26:45, 46.

E HE LATSA PEE KAA MUƆ

Luka nɛ e ji tsopa peelɔ ɔ tsɔɔ we nɔ́ nɛ ha nɛ Yesu he latsa ‘pee kaa muɔ’ ɔ mi. (Luka 22:44) Eko ɔ, Luka ngɛ tsɔɔe kaa Yesu he latsa ngɛ dɛe kɛ ngɛ si puee kaa bɔ nɛ muɔ dɛɔ kɛ pueɔ si ke nɔ ko pla a. Dr. William D. Edwards hu tsɔɔ munyu nɛ ɔ mi ngɛ blɔ kpa ko nɔ. E de ngɛ womi nɛ ji The Journal of the American Medical Association (JAMA) ɔ mi ke: “E ngɛ mi kaa nɔ́ nɛ ɔ pɔɛ bami mohu lɛɛ, se ke nɔ ko ngɛ haoe wawɛɛ ɔ, latsa nɛ ngɛ kaa muɔ (hematidrosis . . . ) ma nyɛ maa pɔ lɛ . . . Ke e ba kaa pani tsɔwi komɛ pɛ, nɛ muɔ sɛ puɔhi nɛ latsa guɔ mi kɛ jeɔ kpo ɔ mi ɔ, puɔhi nɛ ngɛ he womi ɔ nɔ ɔ a mi ma nyɛ ma bli.”

  • Benɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ je hiɔwe tsu ɔ mi ɔ, jije a ya?

  • Benɛ Yesu ya ngɛ sɔlee ɔ, mɛni nɛ e bɔfo etɛ ɔmɛ pee?

  • Mɛni nɛ Yesu he latsa nɛ pee kaa muɔ ɔ tsɔɔ wɔ ngɛ bɔ nɛ e hao ha a he?

    Dangme Womihi Tsuo (2000-2025)
    Moo Je Mi
    Moo Sɛ Mi
    • Dangme
    • Kɛ Mane
    • Bɔ Nɛ O Suɔ Lɛ Ha
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • E He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Blɔ Nya Tomi
    • JW.ORG
    • Moo Sɛ Mi
    Kɛ Mane