Hwɔɔmi Mɔ INTANƐTI NƆ NITO HE
Hwɔɔmi Mɔ
INTANƐTI NƆ NITO HE
Dangme
Ɛ
  • ã
  • á
  • ɛ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ
  • ɔ́
  • í
  • ĩ
  • BAIBLO
  • WOMIHI
  • ASAFO MI KPEHI
  • Yesu Tsɔɔ He Si Bami He Ní Benɛ A Ngɛ Hetsɔmi ɔ Yee ɔ
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu fɔ e bɔfo ɔmɛ a nane he ha mɛ nɛ e kɛ tsɔɔ mɛ kaa e sa nɛ a ba a he si

      YI 116

      Yesu Tsɔɔ He Si Bami He Ní Benɛ A Ngɛ Hetsɔmi ɔ Yee ɔ

      MATEO 26:20 MARKO 14:17 LUKA 22:14-18 YOHANE 13:1-17

      • YESU KƐ E BƆFO ƆMƐ YE E NYAGBE HETSƆMI Ɔ

      • YESU FƆ E BƆFO ƆMƐ A NANE HE KƐ TSƆƆ MƐ HE SI BAMI

      Petro kɛ Yohane ya su Yerusalem, nɛ a ya to Hetsɔmi ɔ he blɔ nya kaa bɔ nɛ Yesu tsɔɔ mɛ ɔ. Pee se ɔ, Yesu kɛ bɔfo nyɔngma amɛ nɛ a piɛ ɔ hu fie a se. Benɛ pu ɔ yaa nɔ si nɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ ngɛ Oliv Yo ɔ kplee ɔ, Yesu na Yerusalem ma a nɛ fɔɔ si jee. Ja Yesu gbo nɛ a tle lɛ si loko e maa na Yerusalem ma a kɛ je Oliv Yo ɔ nɔ ekohu.

      E kɛ we nɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ ya su Yerusalem, nɛ a pue nɔ kɛ ho he nɛ a maa ye Hetsɔmi niye ní ɔ ngɛ ɔ ya. A kuɔ atlaakpe ɔ kɛ ya sɛ hiɔwe tsu ɔ mi. Benɛ a ya su tsu ɔ mi ɔ, a na kaa a to niye ní kɛ nɔ́ tsuaa nɔ́ he blɔ nya momo. Akɛnɛ Yesu hyɛ ligbi nɛ ɔ blɔ hluu he je ɔ, e de e kaseli ɔmɛ ke: “I kɛ he hiami hyɛ blɔ wawɛɛ kaa i kɛ nyɛ maa ye Hetsɔmi niye ní nɛ ɔ loko ma na amanehlu!”​​—Luka 22:15.

      Sisije ɔ, jinɛ wai piɛɛ we níhi nɛ a kɛ yeɔ Hetsɔmi ɔ he, se pee se ɔ, e ba pee Yuda bi ɔmɛ a kusumi, nɛ ke a ngɛ Hetsɔmi ɔ yee ɔ, a ngmɛɛ wai kɛ woɔ kplu kake loo enyɔ ko mi, nɛ nihi nɛ a ngɛ Hetsɔmi ɔ yee ɔ nuɔ eko. Lɔ ɔ he ɔ, Yesu wo kplu kɛ e mi wai, nɛ e na Mawu si. Kɛkɛ nɛ e de e kaseli ɔmɛ ke: “Nyɛ he nɛ nyɛ tsuo nyɛɛ nu. I ngɛ nyɛ dee ke, enɛ ɔ se ɔ, i be wai nɛ ɔ nue hu kɛ yaa si Mawu matsɛ yemi ɔ maa ba.” (Luka 22:17, 18) E sa nɛ enɛ ɔ nɛ ha nɛ kaseli ɔmɛ nɛ a na kaa Yesu gbenɔ be ɔ su ta.

      Benɛ a ngɛ Hetsɔmi niye ní ɔ yee ɔ, nyakpɛ nɔ́ ko ya nɔ. Yesu te si, nɛ e je e tade klɔii ɔ ngɔ fɔ si, kɛkɛ nɛ e wo papahu. Lɔ ɔ se ɔ, e wo okpolu wayoo ko nɛ e yɛ nyu kɛ wo mi. Ngɛ Yuda bi ɔmɛ a kusumi nya a, ke nɔ ko ná nubwɔ ɔ, e fɔɔ nubwɔ ɔ nane he haa lɛ, nɛ behi fuu ɔ, tsɔlɔ lɛ tsuɔ ní tsumi nɛ ɔ. (Luka 7:44) Se akɛnɛ wetsɛ ɔ be a kpɛti he je ɔ, Yesu nitsɛ suɔ kaa e ma tsu ní tsumi nɛ ɔ. Jinɛ bɔfo ɔmɛ a kpɛti nɔ ko ko nyɛ tsu ní tsumi nɛ ɔ, se a pee we. Anɛ bɔfo ɔmɛ ngɛ klae lo? A ngɛ klae jio, pi nɛ a ngɛ klae jio, a nane he nɛ Yesu fɔ ɔ ha nɛ zo gbe mɛ.

      Benɛ e su Petro nɔ nɛ Yesu ma fɔ e nane he ɔ, e kplɛɛ we. E de Yesu ke: “Dɛbi, ko fɔ ye nane he kɔkɔɔkɔ.” Yesu he nɔ ke: “Ke i fɔ we o nane he ɔ lɛɛ o pi ye kaselɔ hu.” Petro je e tsui mi nɛ e de Yesu ke: “Nyɔmtsɛ, lɛɛ tsa pi ye nane he kɛkɛ nɛ sa kaa o fɔ mɔ; fɔ ye nine he, kɛ ye yi mi tsuo.” Heto nɛ Yesu ha Petro ɔ pee lɛ nyakpɛ. Yesu de lɛ ke: “Nɔ tsuaa nɔ nɛ du e he ɔ, e he tsɔ kɛ pi si momo; nɛ e hia we kaa e fɔ lɛ nɔmlɔ tso ɔ he pe e nane he pɛ. Nyɛ he tsɔ, se pi nyɛ tsuo.”​​—Yohane 13:8-10.

      Yesu fɔ bɔfo 12 ɔmɛ nɛ Yuda Iskariot hu piɛɛ he ɔ a nane he. Benɛ e fɔ a nane he ta a, e ya wo e tade ɔ, nɛ e ya hi si ngɛ okplɔɔ ɔ he ekohu. Kɛkɛ nɛ e bi mɛ ke: “Nɔ́ nɛ i pee ha nyɛ piɔ ɔ, nyɛ nu sisi lɛɛ? Tse nyɛ tsɛɔ mi Tsɔɔlɔ, nɛ nyɛ tsɛɔ mi Nyɔmtsɛ hulɔ! Saminya, e ngɛ mi jã. Jehanɛ ɔ, imi nyɛ Nyɔmtsɛ, kɛ nyɛ Tsɔɔlɔ ɔ, ke i fɔ nyɛ nane he ɔ, e sa kaa nyɛ hu nyɛ fɔ nyɛ sibi a nane he. Imi lɛɛ i pee enɛ ɔ nɛ nyɛɛ hyɛ, nɛ nyɛ hu nyɛɛ pee ha nyɛ sibi. I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke nyɔguɛ pã we e nyɔmtsɛ, nɛ tsɔlɔ hu pã we nɔ nɛ tsɔ lɛ ɔ. Amlɔ nɛ ɔ nɛ nyɛ ná le anɔkuale ɔ, ke nyɛ tsu e nya ní ɔ, a gbaa nyɛ!”​​—Yohane 13:12-17.

      He si bami he ní nɛ Yesu tsɔɔ nɛ ɔ sa saminya! E sɛ nɛ Yesu se nyɛɛli nɛ a hla hɛ mi nyami, loo a susu kaa a nɔ kuɔ pe ni kpahi, nɛ lɔ ɔ he ɔ, nihi nɛ sɔmɔ mɛ. Mohu ɔ, e sa nɛ a kase Yesu, nɛ a ba a he si, nɛ a sɔmɔ ni kpahi. Pi kaa mɛ hu a ma fɔ nihi a nane he, se e sa nɛ a bua nɛ jɔ he kaa a ma sɔmɔ ni kpahi, nɛ a be nihi a mi hlae.

      • Benɛ Yesu kɛ kaseli ɔmɛ ngɛ Hetsɔmi ní ɔ yee ɔ, mɛni Yesu de nɛ tsɔɔ kaa e be kɛe nɛ e ma gbo?

      • Mɛni he je nɛ e ngɛ nyakpɛ kaa Yesu fɔ e kaseli ɔmɛ a nane he ɔ?

      • Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ kaseli ɔmɛ a nane he nɛ Yesu fɔ ɔ mi?

  • Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu kɛ e bɔfo anɔkualetsɛmɛ nyɔngma kɛ kake ɔmɛ to Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye ní ɔ sisi

      YI 117

      Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ

      MATEO 26:21-29 MARKO 14:18-25 LUKA 22:19-23 YOHANE 13:18-30

      • YESU TSƆƆ KAA YUDA NƐ MAA TSƆƆ E SE BLƆ

      • YESU TO KAIMI NÍ YEMI KO SISI

      Gbɔkuɛ ɔ nɛ a ngɛ Hetsɔmi ɔ yee ɔ, Yesu sɛ hlami nɛ e fɔ e bɔfo ɔmɛ a nane he kɛ tsɔɔ mɛ kaa e sa nɛ a ba a he si. Benɛ a ye Hetsɔmi niye ní ɔ ta a, Yesu tsɛ munyu ko nɛ David gba kɛ fɔ si ɔ se. E de ke: “Ye huɛ nitsɛnitsɛ nɛ i heɔ lɛ yeɔ, nɛ i kɛ lɛ yeɔ ní ɔ, lɛ po e te si wo mi.” Kɛkɛ nɛ e tsɔɔ mɛ sisi ke: “I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke, nyɛ ti nɔ kake maa tsɔɔ ye se blɔ.”​​—La 41:9; Yohane 13:18, 21.

      Bɔfo ɔmɛ hyɛ a sibi a hɛ mi too, nɛ a bi Yesu ke: “Nyɔmtsɛ, imi lo?” Yuda Iskariot hu bi si jã nɔuu. Petro de Yohane nɛ e hii si ngɛ Yesu kasa nya a ke e bi Yesu kaa a ti mɛnɔ he munyu nɛ e ngɛ tue ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, Yohane hu hɛ lɛ kɛ su Yesu he haa, nɛ e bi lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, mɛnɔ?”​​—Mateo 26:22; Yohane 13:25.

      Yesu he nɔ ke: ‘Ma ngɔ abolo kɛ sɔ flɔɔ ɔ mi; nɛ nɔ nɛ dɛ mi nɛ ma ngɔ kɛ wo ɔ, lɛ ji jamɛatsɛ ɔ nɛ.’ Kɛkɛ nɛ e kɛ̃ abolo popoe, nɛ e ngɔ kɛ sɔ flɔɔ ɔ mi; nɛ e kɛ ha Yuda Iskariot, nɛ e de ke: “Nɔmlɔ Bi ɔ ma gbo kaa bɔ nɛ a ngma ngɛ e he ɔ, se musu tloo nɔ nɛ maa tsɔɔ e se blɔ ɔ! Afani nɛ a fɔ we jamɛ a nɔmlɔ ɔ.” (Yohane 13:26; Mateo 26:24) Benɛ Yuda ngɔ abolo ɔ pɛ, kɛkɛ nɛ Satan sɛ e mi. Akɛnɛ kaselɔ nɛ ɔ puɛ momo he je ɔ, e ngmɛ blɔ nɛ Abosiami ngɔ lɛ kɛ tsu e yi mi tomi he ní. Enɛ ɔ he ɔ, Yuda ba pee e he “nɔ nɛ a to kaa e hɛ mi nɛ kpata a.”​​—Yohane 6:64, 70; 12:4; 17:12.

      Kɛkɛ nɛ Yesu de Yuda ke: “Nɔ́ nɛ o ngɛ pee ɔ, pee esɔ.” Akɛnɛ Yuda lɛ hɛɛɔ a sika kpɛɛ ɔ he je ɔ, bɔfo kpa amɛ susu kaa “Yesu tsɔ lɛ ke e ya he ní nɛ hia nɛ a kɛ maa ye nyami be ɔ, aloo e ngɔ nɔ́ ko ya ha ohiatsɛmɛ.” (Yohane 13:27-30) Se pi jã nɛ Yuda ya pee, mohu ɔ, e je kpo amlɔ nɔuu konɛ e ya tsɔɔ Yesu se blɔ.

      Jamɛ a gbɔkuɛ ɔ nɔuu nɛ a ye Hetsɔmi niye ní ɔ ta a, Yesu to ní yemi ehe ko sisi. E kɛ̃ abolo, nɛ e na Mawu si, nɛ e ku mi, nɛ e ngɔ ha e bɔfo ɔmɛ ke a ye. E de mɛ ke: ‘Enɛ ɔ ji ye nɔmlɔ tso nɛ a ngɔ sã bɔ ha Mawu ngɛ nyɛ he. Nyɛɛ pee enɛ ɔ nɛ nyɛ kɛ kai mi.’ (Luka 22:19) Kɛkɛ nɛ bɔfo ɔmɛ ngɔ abolo popoe ɔ ngɛ a sibi dɛ, nɛ a ye.

      Ngɛ lɔ ɔ se ɔ, Yesu kɛ̃ kplu kɛ e mi wai, nɛ e na Mawu si nɛ e kɛ ha mɛ jã nɔuu. E de mɛ ke: ‘Kplu nɛ ɔ ji Mawu somi he ɔ nɛ a ngɔ ye muɔ nɛ a plɛ ngɔ pue si ha nyɛ ɔ kɛ sɔu nya a nɛ.’​​—Luka 22:20.

      Blɔ nɛ ɔ nɔ nɛ Yesu gu kɛ to e gbenɔ kaimi ɔ sisi ɔ nɛ, konɛ e se nyɛɛli nɛ a pee kɛ kai lɛ daa jeha ngɛ Nisan ligbi 14 ɔ nɔ. Enɛ ɔ ma kai nihi tsuo nɔ́ nɛ Yesu kɛ e Tsɛ ɔ a pee nɛ a kɛ ma kpɔ adesahi nɛ a ma ná hemi kɛ yemi ɔ kɛ je yayami kɛ gbenɔ fɔ bumi sisi. Kaimi yemi nɛ ɔ pã Hetsɔmi ɔ nɛ Yuda bi ɔmɛ ye ɔ, ejakaa Yesu gbenɔ kaimi ɔ maa nɔ mi kaa nihi nɛ a he Yesu ye ɔ ma ná he yemi nitsɛnitsɛ.

      Yesu tsɔɔ kaa ‘a plɛ e muɔ ɔ ngɔ pue si ha nihi fuu, konɛ a ngɔ a he yayamihi kɛ pa mɛ.’ Yesu bɔfo anɔkualetsɛmɛ ɔmɛ kɛ kaseli kpahi hu piɛɛ nihi fuu nɛ a maa ngɔ a he yayamihi kɛ pa mɛ ɔ a he, nɛ jehanɛ hu ɔ, a maa piɛɛ Yesu he kɛ ye matsɛ ngɛ e Tsɛ ɔ Matsɛ Yemi ɔ mi.​​—Mateo 26:28, 29.

      • Mɛni gbami nɛ kɔɔ huɛ ko he nɛ Yesu tsɛ se, nɛ kɛ e tsɔɔ mi kɛɛ?

      • Mɛni nɛ Yesu de Yuda ke e pee, nɛ kɛ bɔfo ɔmɛ nu nɔ́ nɛ Yesu de lɛ ɔ sisi ha kɛɛ?

      • Mɛni gbijlɔ ehe nɛ Yesu to sisi, nɛ mɛni he je?

  • Mɛnɔ Ji Nɔmlɔ Ngua Pe Kulaa Ngɛ Kaseli Ɔmɛ A Kpɛti
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu bɔfo ɔmɛ ngɛ nya sãe ngɛ nɔ nɛ ji nɔmlɔ ngua pe kulaa ngɛ a kpɛti ɔ he

      YI 118

      Mɛnɔ Ji Nɔmlɔ Ngua Pe Kulaa Ngɛ Kaseli Ɔmɛ A Kpɛti?

      MATEO 26:31-35 MARKO 14:27-31 LUKA 22:24-38 YOHANE 13:31-38

      • YESU WO KASELI ƆMƐ GA NGƐ BLƆ NYA HLAMI HE

      • YESU DE KƐ FƆ SI KAA PETRO MA KUA LƐ

      • SUƆMI NƐ A KƐ MAA LE YESU KASELI A MI TSO

      Benɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ ngɛ gbɔkuɛ ní ɔ yee loko e ma gbo ɔ, e fɔ a nane he, nɛ e kɛ tsɔɔ mɛ kaa e sa nɛ a ba a he si. Mɛni he je nɛ nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ Yesu pee nɛ ɔ sa a? E sa, ejakaa bɔfo ɔmɛ ngɛ su ko nɛ e sa kaa a kpa. E ngɛ mi kaa a bɔɔ Mawu jami he mɔde mohu lɛɛ, se a ti nɔ tsuaa nɔ suɔ nɛ a bu lɛ nɔmlɔ ngua pe kulaa. (Marko 9:33, 34; 10:35-37) Jamɛ a gbɔkuɛ ɔ, a kpale je jamɛ a su ɔ kpo ekohu.

      Bɔfo ɔmɛ sɔuu ba “bɔni nya sami kaa a kpɛti mɛnɔ lɛ sa kaa a buu nɔmlɔ nguaa pe kulaa.” (Luka 22:24) Benɛ Yesu na kaa a kpale ngɛ pɛe ekohu ɔ, e dɔ lɛ wawɛɛ! Mɛni Yesu pee?

      Yesu kã we bɔfo ɔmɛ a hɛ mi, nɛ e kuɛ we kɛ wui mɛ ngɛ su nɛ a je kpo ɔ he, mohu ɔ, e to e tsui si ha mɛ. E de mɛ ke: ‘Ma je li ɔmɛ a matsɛmɛ ɔmɛ ngɛ he wami ngɛ a ma mi bi ɔmɛ a nɔ, nɛ a ti ni komɛ tsɛɔ a he ke, “Ma he dooli.” Se nyɛɛ lɛɛ, e sɛ nɛ nyɛɛ pee jã. Te nɔ nɛ pe e nyɛmi nɛɛ? Nɔ nɛ hii okplɔɔ he nɛ e yeɔ ní, aloo nɔ nɛ sɔmɔɔ lɛ ɔ?’ Lɔ ɔ se ɔ, Yesu kai mɛ nɔ hyɛmi níhi nɛ e pee kɛ ha mɛ ɔ, nɛ e de mɛ ke: “Se imi lɛɛ i ngɛ nyɛ kpɛti kaa nɔ nɛ sɔmɔɔ.”​​—Luka 22:25-27.

      E ngɛ mi kaa bɔfo ɔmɛ yi mluku mohu lɛɛ, se mɛ ji nihi nɛ a da si ngɛ Yesu se kpɛii ngɛ e haomi be ɔmɛ tsuo a mi. Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de mɛ ke: “He wami nɛ Tsaatsɛ ha mi nɛ ma kɛ ye e ma a nɔ ɔ, imi hu i ngɛ nyɛ jamɛ a he wami ɔ hae.” (Luka 22:29) Kaseli nɛ ɔmɛ kɛ anɔkuale yemi nyɛɛ Yesu se. Enɛ ɔ he ɔ, e wo mɛ si kaa somi nɛ e kɛ mɛ so ɔ he je ɔ, a maa piɛɛ e he ngɛ e Matsɛ Yemi ɔ mi, nɛ a kɛ lɛ maa ye matsɛ.

      E ngɛ mi kaa bɔfo ɔmɛ ngɛ hɛ nɔ kami kpakpa nɛ ɔ mohu lɛɛ, se kɛ̃ ɔ, a ji adesahi nɛ a yi mluku. Yesu de mɛ ke: ‘Mawu ha Abosiami blɔ kaa e ka nyɛ, nɛ e je nimli kpakpa amɛ kɛ je nimli yayami ɔmɛ a kpɛti kaa bɔ nɛ ngmɔ hulɔ saa ngma mi,’ nɛ jakati ɔ jeɔ ngma a mi ɔ. (Luka 22:31) E kpale bɔ mɛ kɔkɔ ke: “Nyɔ nɛ ɔ mi ɔ, ye he sane ma ha nyɛ tsuo nyɛ nane ma kpata. Ejakaa a ngma ke, ‘Ma fia to hyɛlɔ ɔ nɔ́, nɛ to kuu ɔ maa gbɛ fĩa.’”​​—Mateo 26:31; Zakaria 13:7.

      Se Petro kɛ Yesu kpa we gbi, lɔ ɔ he ɔ, e de Yesu ke: “Ke ni ɔmɛ tsuo si mo ɔ, imi lɛɛ i be mo sie gblegbleegble!” (Mateo 26:33) Yesu de Petro ke kungwɔ be nɔ́ kpae si enyɔ jamɛ a nyɔ ɔ mi, nɛ́ e ma de ke e li lɛ. Se kɛ̃ ɔ, Yesu kpale de Petro ke: “Imi lɛɛ i sɔle ha mo Simon, nɛ o hemi kɛ yemi kó ta, konɛ ke o kpale o se kɛ ba ye ngɔ ekohu ɔ, mo hu o wo o nyɛmimɛ ɔmɛ he wami.” (Luka 22:32) Se Petro ya nɔ nɛ e de ke: “Dɛbi! Ke i kɛ mo ma gbo tete po, i be mo kuae kɔkɔɔkɔ!” (Mateo 26:35) Bɔfo kpa amɛ hu de jã nɔuu.

      Yesu de e kaseli ɔmɛ ke: “Be nɛ i kɛ nyɛ maa hi si kɛ yaa si ɔ pi saasaa. Nyɛ ma hla mi, se kaa bɔ nɛ i de Yuda ma nimeli ɔmɛ ɔ, ‘He nɛ i yaa a, nyɛ be nyɛe maa ba.’” E ya nɔ́ nɛ e de mɛ ke: “Jehanɛ ɔ, mlaa he i ngɛ nyɛ woe; nyɛɛ suɔ nyɛ sibi kaa bɔ nɛ i suɔ nyɛ ɔ. Ke nyɛ suɔ nyɛ sibi ɔ, kɛkɛ nɔ tsuaa nɔ maa le kaa ye kaseli ji nyɛ.”​​—Yohane 13:33-35.

      Benɛ kaseli ɔmɛ nu nɛ Yesu de ke e kɛ mɛ maa hi si be bɔɔ pɛ ɔ, Petro bi lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, jije po o yaa?” Yesu ha lɛ heto ke: “He nɛ i yaa a, amlɔ nɛ ɔ lɛɛ o be ye se nyɛe maa nyɛɛ; se pee se ɔ, o ma ba nyɛɛ ye se.” Petro hɛ mi pee lɛ yaa, nɛ e de Yesu ke: “Nyɔmtsɛ, mɛni ma ha nɛ i be nyɛe ma nyɛɛ o se amlɔ nɛ ɔ? Gbenɔ tete po ma gbo ngɛ o he.”​​—Yohane 13:36, 37.

      Jehanɛ ɔ lɛɛ, Yesu kai bɔfo ɔmɛ be ko nɛ e tsɔ mɛ ke a ya fiɛɛ ngɛ Galilea, nɛ́ a hɛɛ we sika kpɛɛ, kɛ ní balɔ kotoku ɔ. (Mateo 10:5, 9, 10) E bi mɛ ke: ‘Be ko nɛ i tsɔ nyɛ nɛ nyɛ hɛɛ we sika kpɛɛ, loo kotoku, loo tokota a, anɛ nɔ ko hia nyɛ lo?’ A he nɔ ke: ‘Dɛbi!’ Se kɛ je jamɛ a be ɔ mi kɛ yaa, kɛ e sa nɛ a pee kɛɛ? Yesu tsɔɔ mɛ nɔ́ nɛ e sa nɛ a pee. E de mɛ ke: “Jehanɛ ɔ lɛɛ nɔ nɛ ngɛ sika kpɛɛ ɔ, e ngɔ; nɔ nɛ ngɛ kotoku ɔ, e ngɔ; nɔ nɛ be klaate ɔ, e jua e tade, nɛ e kɛ he eko. Ejakaa, ngmami ɔ nɛ deɔ ke, ‘A bu lɛ ngɔ ta yayami peeli a he’ ɔ, ye he a ngma ngɛ. Nɛ nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ ngmami ɔ deɔ ngɛ ye he ɔ, ja e ba mi.”​​—Luka 22:35-37.

      Yesu ngɛ mɛ tsɔɔe kaa e be kɛe nɛ a maa sɛu lɛ kɛ piɛɛ yayami peeli komɛ a he. Kɛ je lɔ ɔ se kɛ yaa a, nihi maa te si kɛ wo kaseli ɔmɛ, nɛ a maa wa mɛ yi mi wawɛɛ. Bɔfo ɔmɛ susu kaa a dla a he ngɔ to bɔ nɛ sa. Enɛ ɔ he ɔ, a de Yesu ke: “Nyɔmtsɛ hyɛ! Klaate enyɔ ngɛ hiɛ ɔ!” Yesu de mɛ ke: “E hiɛ!” (Luka 22:38) Klaate enyɔ nɛ a hɛɛ ɔ ma ha Yesu he blɔ konɛ e tsɔɔ mɛ nɔ́ kpa ko hu nɛ he hia saminya.

      • Mɛni he je nɛ Yesu bɔfo ɔmɛ pɛ ɔ, nɛ kɛ Yesu tsu sane ɔ he ní ha kɛɛ?

      • Mɛni se nami lɛ ngɛ somi ɔ nɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ so ɔ he?

      • Mɛni Yesu de Petro ngɛ e pɛɛ si nɛ e fia kaa e kɛ lɛ ma gbo ɔ he?

  • Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu kɛ e bɔfo 11 ɔmɛ nɛ a ngɛ hiɔwe tsu ɔ mi

      YI 119

      Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ

      YOHANE 14:1-31

      • YESU YAA DLA HE KO NGƆ TO E KASELI ƆMƐ

      • YESU WO E SE NYƐƐLI ƆMƐ SI KAA E MA HA MƐ YEMI KƐ BUALƆ

      • TSƐ Ɔ KLE PE YESU

      Benɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ a ye Hetsɔmi ɔ ta a, a hi hiɔwe tsu ɔ mi bɔɔ. Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ sɛɛ ní, nɛ e wo mɛ he wami ke: “Nyɛ ko ye nyɛ tsui. Nyɛɛ lɛɛ nyɛ he Mawu nyɛɛ ye; nɛ imi hu nyɛ he mi nyɛɛ ye.”​​—Yohane 13:36; 14:1.

      Yesu tsɔɔ e bɔfo ɔmɛ nɔ́ he je nɛ e sɛ nɛ a ye gbeye kaa e maa je a he ɔ. E de mɛ ke: ‘Sihi hehi babauu ngɛ Tsaatsɛ we ɔ. Ke i ya nɛ i ya dla he ko kɛ to nyɛ se ɔ, ma kpale kɛ ba, nɛ ma ba ngɔ nyɛ kɛ ya hi imi nitsɛ ye ngɔ, konɛ he nɛ i ngɛ ɔ, nyɛ hu nyɛɛ hi lejɛ ɔ. Nyɛ le he nɛ i yaa, nɛ blɔ ɔ hu nyɛ le.’ Toma bi lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, he nɛ o yaa a po wa li, nɛ kɛ wa maa pee kɛ le blɔ ɔ nɛ a kɛ yaa lejɛ ɔ kɛɛ?”​​—Yohane 14:2-5.

      Yesu de lɛ ke: “Imi ji blɔ ɔ, kɛ anɔkuale ɔ, kɛ wami ɔ.” Loko nɔ ko ma nyɛ maa ya hiɔwe nɛ e ya hi Tsaatsɛ we ɔ mi ɔ, ja e kplɛɛ Yesu nɔ, nɛ e kplɛɛ níhi nɛ Yesu tsɔɔ ɔ nɔ, nɛ e kase lɛ. Yesu de ke: “Nɔ ko nɔ ko yɛ Tsɛ ɔ ngɔ kaa ja e gu ye nɔ.”​​—Yohane 14:6.

      Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Filipo ngɛ Yesu tue bue saminya. Lɔ ɔ he ɔ, e bi Yesu ke: “Nyɔmtsɛ, tsɔɔ wɔ Tsɛ ɔ, kɛkɛ nɔ́ ko be wɔ hiae hu.” Eko ɔ, Filipo suɔ nɛ e maa na Mawu kaa bɔ nɛ Yesaya, Eliya, kɛ Mose na Mawu ngɛ nina mi ɔ. Se nɔ́ ko ngɛ bɔfo ɔmɛ a kasa nya nɛ pã nina nɛ a ngɛ hlae ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de ke: “Filipo, be babauu nɛ i kɛ nyɛ hi si nɛ ɔ, kɛ pee kɛɛ nɛ o li mi ɔ? Nɔ tsuaa nɔ nɛ na mi ɔ, e na Tsɛ ɔ.” Bɔ nɛ Tsɛ ɔ ngɛ ɔ, jã pɛpɛɛpɛ nɛ Yesu hu ngɛ. Enɛ ɔ he ɔ, ke nɔ ko kɛ Yesu hi si, nɛ e na bɔ nɛ e peeɔ e ní ha a, e ngɛ kaa nɔ́ nɛ e na Tsɛ ɔ. Atsinyɛ jemi ko be he kaa Tsɛ ɔ nɔ kuɔ pe Bi ɔ, ejakaa Yesu nitsɛ de ke: “Munyuhi nɛ i kɛ nyɛ tu ɔ, pi imi nitsɛ ye yi mi nɛ i to kɛ de.” (Yohane 14:8-10) Bɔfo ɔmɛ na kaa níhi nɛ Yesu ngɛ tsɔɔe ɔ tsuo je e Tsɛ ɔ ngɔ.

      Bɔfo ɔmɛ na ní nguanguahi nɛ Yesu pee ɔ. A na hu kaa e kɛ kã fiɛɛ sane kpakpa a nɛ kɔɔ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e de mɛ ke: “I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke, nɔ tsuaa nɔ nɛ heɔ mi yeɔ ɔ, níhi nɛ i tsuɔ kɛ toɔ okadi ɔ, lɛ hu e ma tsu. Ee, e maa pee níhi nɛ pe enɛ ɔmɛ tete po, ejakaa i je kɛ yaa Tsaatsɛ ngɔ.” (Yohane 14:12) Yesu de we ke a maa pee nyakpɛ ní nguanguahi pe nɔ́ nɛ e pee ɔ. Nɔ́ nɛ e ngɛ tsɔɔe ji kaa a kɛ be babauu maa fiɛɛ pe lɛ, nɛ a maa fiɛɛ kɛ ya tsitsaa, nɛ nihi babauu maa nu sɛ gbi ɔ.

      Jemi nɛ Yesu maa je ɔ tsɔɔ we kaa e maa ngmɛɛ a he kɛ fɔ si, ejakaa e wo mɛ si ke: “Nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ nyɛ ma kpa he pɛɛ ngɛ ye biɛ mi ɔ, ma pee.” E de hu ke: ‘Ma kpa Tsɛ ɔ pɛɛ, nɛ e ma ha nyɛ yemi kɛ bualɔ nɛ kɛ nyɛ maa hi si daa. Lɛ ji anɔkuale mumi nɛ tsɔɔ nihi bɔ nɛ Mawu ngɛ ha tutuutu ɔ.’ (Yohane 14:14, 16, 17) E wo mɛ si kaa e ma ha mɛ mumi klɔuklɔu ɔ konɛ e ye bua mɛ. Nɔ́ nɛ e de ɔ ba mi ngɛ Pentekoste ligbi ɔ nɔ.

      Yesu de mɛ hu ke: “E piɛ bɔɔ pɛ nɛ je ɔ be mi nae hu; se nyɛɛ lɛɛ nyɛ maa na mi. Nɛ akɛnɛ i ngɛ wami mi ɔ, nyɛ hu nyɛ maa hi wami mi.” (Yohane 14:19) Ke Yesu gbo nɛ a tle lɛ si ɔ, e kaseli ɔmɛ maa na lɛ, nɛ pee se ke e tle kaseli ɔmɛ hu si kɛ ya hiɔwe kaa mumi mi bɔ níhi ɔ, a maa na lɛ ekohu.

      Enɛ ɔ se ɔ, Yesu tu mɛ anɔkuale munyu ko. E de mɛ ke: “Nɔ tsuaa nɔ nɛ ngɔɔ ye mlaa amɛ nɛ e yeɔ a nɔ ɔ, e suɔ mi; nɛ nɔ tsuaa nɔ nɛ suɔ mi ɔ, Tsaatsɛ maa suɔ lɛ. Jehanɛ imi hu ma suɔ lɛ, nɛ ma ha nɛ e le mi saminya.” Benɛ e de jã a, Yuda, nɛ a tsɛɛ lɛ hu ke Tadeo ɔ bi lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, kɛ pee kɛɛ nɛ wɔ pɛ nɛ o ma ha nɛ waa le mo, se pi je ɔ tsuo ɔ?” Yesu he nɔ ke: ‘Ke nɔ ko suɔ mi ɔ, e maa ye ye munyu ɔmɛ a nɔ. Kɛkɛ ɔ, Tsaatsɛ maa suɔ lɛ. Nɔ nɛ sume mi ɔ, e yi ye munyu ɔmɛ a nɔ.’ (Yohane 14:21-24) Kaseli ɔmɛ le kaa Yesu ji blɔ ɔ, kɛ anɔkuale ɔ, kɛ wami ɔ, se je ɔ li lɛ jã.

      Ke Yesu je kɛ ho hiɔwe ya a, kɛ kaseli ɔmɛ maa pee kɛ kai níhi tsuo nɛ e tsɔɔ mɛ ɔ kɛɛ? Yesu de mɛ ke: ‘Yemi kɛ bualɔ ɔ maa ba ngɛ ye biɛ mi, nɛ nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ hia kaa nyɛɛ le ɔ, e maa tsɔɔ nyɛ; nɛ níhi tsuo nɛ i de nyɛ ɔ, e ma kai nyɛ.’ Kaseli ɔmɛ na bɔ nɛ mumi klɔuklɔu ɔ tsuɔ ní ha. Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yesu de nɛ ɔ maa wo a bua saminya. Yesu tsa nɔ ke: ‘I ngɛ nyɛ sie kɛ he jɔmi. Imi nitsɛ ye he jɔmi i ngɛ sie ha nyɛ. Nyɛ ko ye tsui; nɛ nyɛ ko je fɔ̃ hulɔ.’ (Yohane 14:26, 27) E sɛ nɛ kaseli ɔmɛ nɛ a ye tsui, ejakaa Yesu Tsɛ ɔ maa tsɔɔ mɛ blɔ, nɛ e maa po a he piɛ.

      E be kɛe nɛ a maa na kaa Mawu ngɛ a he piɛ poe. Yesu de ke: “Nɔ nɛ yeɔ je nɛ ɔ nɔ matsɛ ɔ ma. E be he wami ko ngɛ imi ye nɔ.” (Yohane 14:30) Abosiami nyɛ nɛ e ná Yuda Iskariot nɔ he wami nɛ e kɛ lɛ tsu ní. Yesu be gbɔjɔmi ko nɛ Abosiami ma nyɛ maa da nɔ kɛ ka lɛ nɛ e gbo Mawu nɔ tue. Jehanɛ hu ɔ, ke Yesu gbo ɔ, Abosiami be nyɛe ma ha nɛ e tlɔ gbeje. Mɛni he je nɛ e be nyɛe ɔ? Yesu de ke: ‘Nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ Tsɛ ɔ fa a, i peeɔ.’ Enɛ ɔ he ɔ, e ngɛ nɔ mi mami kaa e Tsɛ ɔ ma tle lɛ si.​​—Yohane 14:31.

      • Jije Yesu yaa, nɛ kɛ Yesu wo Toma bua kɛɛ?

      • Mɛni nɛ Filipo ngɛ hlae nɛ Yesu nɛ pee ha mɛ?

      • Mɛni blɔ nɔ nɛ Yesu se nyɛɛli ɔmɛ ma tsu níhi nɛ kle pe nɔ́ nɛ Yesu tsu ɔ?

      • Mɛni he je nɛ e ji bua womi kaa Tsɛ ɔ nɔ kuɔ pe Yesu ɔ?

  • Nyɛɛ Pee Tso Kɔnihi Nɛ Woɔ Yiblii, Nɛ Nyɛɛ Pee Yesu Huɛmɛ
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ ngɛ munyu tue benɛ a ngɛ hiɔwe tsu ɔ mi jee ɔ

      YI 120

      Nyɛɛ Pee Tso Kɔnihi Nɛ Woɔ Yiblii, Nɛ Nyɛɛ Pee Yesu Huɛmɛ

      YOHANE 15:1-27

      • WAI TSO NITSƐ, KƐ E KƆNIHI

      • NƆ́ NƐ WA MAA PEE KONƐ WAA HI YESU SUƆMI Ɔ MI

      Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ sɛɛ ní saminya, nɛ e wo mɛ he wami. A sɛɛ ní hluu kɛ ya si nyɔ mi kpɛti. Yesu ngɔ nɔ́ hetomi nɔ́ ko nɛ woɔ nɔ he wami kɛ tsu ní. E de e bɔfo ɔmɛ ke:

      “Imi ji wai tso nitsɛ ɔ, nɛ Tsaatsɛ ji ngmɔtsɛ” ɔ. (Yohane 15:1) Nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ ɔ ngɛ kaa nɔ́ nɛ gbali ɔmɛ de ngɛ Israel ma a he jeha lafahi abɔ loko Yesu ba a. A ngɔ Israel ma a kɛ to wai tso nɛ Yehowa du he. (Yeremia 2:21; Hosea 10:1, 2) Se e be kɛe nɛ Yehowa ma kua mɛ. (Mateo 23:37, 38) Enɛ ɔ he ɔ, Yesu kɛ nɔ́ hetomi nɔ́ nɛ ɔ maa tsɔɔ mɛ nɔ́ ehe ko. Benɛ a ngɔ mumi klɔuklɔu ɔ kɛ pɔ Yesu nu ngɛ jeha 29 ɔ mi ɔ, Yesu ba pee Yehowa wai tso nɛ e du. Yesu tsɔɔ mi kaa wai tso ɔ kɔnihi daa si kɛ ha ni kpahi hulɔ. E de ke:

      ‘Ye kɔni tsuaa kɔni nɛ wui yiblii ɔ, [ye Tsɛ ɔ] poɔ; se nɔ́ nɛ woɔ yiblii ɔ, e sãã he, konɛ e he nɛ tsɔ, nɛ e wo yiblii pe kekle ɔ. Kaa bɔ nɛ tso kɔni be nyɛe maa wo yiblii ngɛ lɛ nitsɛ e dɛ he, se ja e mɛtɛ wai tso ɔ he ɔ, jã kɛ̃ nyɛ hu ke nyɛ hí ye mi ɔ, nyɛ be yiblii woe. Imi ji wai tso ɔ, nɛ nyɛ ji kɔni ɔmɛ.’​​—Yohane 15:2-5.

      Yesu wo e kaseli anɔkualetsɛmɛ ɔmɛ si kaa ke e ho hiɔwe ya a, e maa tsɔ yemi kɛ bualɔ, nɛ ji mumi klɔuklɔu ɔ kɛ ba a ngɔ. Ligbi nyingmi enuɔ kɛ kake se ɔ, mumi klɔuklɔu ɔ ba bɔfo ɔmɛ kɛ kaseli kpahi a nɔ, nɛ a ba pee wai tso kɔnihi. E sa nɛ wai tso “kɔni ɔmɛ” nɛ a mɛtɛ Yesu he. Mɛni he je?

      Yesu de mɛ ke: “Nɔ tsuaa nɔ nɛ hii ye mi, nɛ imi hu i hii e mi ɔ, e maa wo yiblii babauu, ejakaa ke ye he be mi ɔ, nyɛ be nɔ́ ko nɔ́ ko nyɛe ma tsu.” Kaseli anɔkualetsɛmɛ nɛ a ji tso “kɔni ɔmɛ” ɔ maa wo yiblii fuu. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa a maa kase suhi nɛ Yesu je kpo ɔ, nɛ a maa fiɛɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ kɛ kã, nɛ a maa ye bua nihi babauu konɛ a ba pee Yesu kaseli. Se ke nɔ ko mɛtɛ we Yesu he, nɛ e wui yiblii hu nɛɛ? Yesu de ke: “Nɔ tsuaa nɔ nɛ mɛtɛ we ye he ɔ, a sakee lɛ fɔɔ he kaa tso kɔni, nɛ e gbliɔ.” Kɛkɛ nɛ e de kɛ tsa nɔ ke: “Ke nyɛ mɛtɛ ye he, nɛ nyɛ he ye munyu ɔmɛ ye ɔ, nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ nyɛ suɔ ɔ, ke nyɛ bi ɔ, a ma ha nyɛ.”​​—Yohane 15:5-7.

      Enɛ ɔ se ɔ, Yesu kpale de nɔ́ ko nɛ e de si enyɔ momo. E de ke e sa nɛ a ye e mlaa amɛ a nɔ. (Yohane 14:15, 21) E tsɔɔ e kaseli ɔmɛ nɔ́ tutuutu nɛ ke a pee ɔ, e maa tsɔɔ kaa a ngɛ e mlaa amɛ a nɔ yee. E de mɛ ke: “Ke nyɛ ye ye mlaa amɛ a nɔ ɔ, lɛɛ suɔmi nɛ i ngɛ kɛ ha nyɛ ɔ maa hi si daa. Imi hu i ye Tsaatsɛ mlaa amɛ a nɔ, lɔ ɔ ha nɛ suɔmi nɛ e ngɛ kɛ ha mi ɔ se pui gblegbleegble.” Se Yehowa kɛ e Bi ɔ nɛ kaseli ɔmɛ maa suɔ mɛ ɔ biɔ babauu. Yesu de mɛ ke: ‘Mlaa nɛ i ngɛ nyɛ woe ji nɛ ɔ nɛ: nyɛɛ suɔ nyɛ sibi kaa bɔ nɛ i suɔ nyɛ ɔ. Suɔmi nɛ se be ji kaa nɔ ko maa ngɔ e wami kɛ fɔ si ngɛ e huɛmɛ a he. Ke nyɛ pee nɔ́ nɛ i de nyɛ ke nyɛɛ pee ɔ, lɔ ɔ lɛɛ ye huɛmɛ ji nyɛ.’​​—Yohane 15:10-14.

      Yesu maa ngɔ e wami kɛ sã afɔle ngɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ hemi kɛ yemi ngɛ e mi ɔ a he kɛ tsɔɔ kaa e suɔ mɛ. E sa nɛ nɔ́ nɛ Yesu maa pee ɔ nɛ wo e se nyɛɛli ɔmɛ he wami konɛ mɛ hu a ná suɔmi nɛ se be nɛ ɔ eko. Kaa bɔ nɛ Yesu sɛ hlami de mɛ ɔ, suɔmi nɛ a ma je kpo ɔ nɛ nihi kɛ maa le mɛ. E de mɛ ke: “Ke nyɛ suɔ nyɛ sibi ɔ, kɛkɛ nɔ tsuaa nɔ maa le kaa ye kaseli ji nyɛ.”​​—Yohane 13:35.

      E sa nɛ bɔfo ɔmɛ a hɛ nɛ hi nɔ kaa Yesu tsɛ mɛ ke e “huɛmɛ.” Yesu de mɛ nɔ́ he je nɛ e tsɛ mɛ ke e huɛmɛ ɔ. E de mɛ ke: “I tsɛɔ nyɛ ye huɛmɛ mohu, ejakaa níhi tsuo nɛ i nu kɛ je Tsaatsɛ nya a, i de nyɛ.” O ma ná nɛ o huɛ ji Yesu, nɛ e ma de mo nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ e Tsɛ ɔ de lɛ ɔ lo? Ke kaseli ɔmɛ suɔ nɛ a kɛ Yesu nɛ ná jamɛ a huɛ bɔmi ɔ, lɛɛ e sa nɛ a “wo yiblii.” Yesu tsɔɔ kaa ke a pee jã a, ‘nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ a ma kpa he pɛɛ ngɛ e biɛ mi ɔ, Tsɛ ɔ ma ha mɛ.’​​—Yohane 15:15, 16.

      Suɔmi nɛ maa hi kaseli ɔmɛ nɛ a ji tso “kɔni ɔmɛ” a kpɛti ɔ maa ye bua mɛ nɛ a maa da kahi nɛ a kɛ maa kpe ɔ a nya. Yesu bɔ mɛ kɔkɔ kaa je ɔ maa nyɛ mɛ, se e wo mɛ he wami hu ke: ‘Ke je ɔ ngɛ nyɛ nyɛe ɔ, nyɛ ná nɛ nyɛɛ le kaa imi e nyɛ kekle. Kaa je ɔ mi bi ji nyɛ ɔ, jinɛ a ko suɔ nyɛ sane saminya, ejakaa nyɛ piɛɛ a he. Se nyɛɛ lɛɛ nyɛ pi je ɔ mi bi hu; lɔ ɔ he nɛ je ɔ ngɛ nyɛ nyɛe ɔ nɛ.’​​—Yohane 15:18, 19.

      Benɛ Yesu ngɛ nɔ́ he je nɛ a maa nyɛ e kaseli ɔmɛ ɔ mi tsɔɔe ɔ, e de mɛ ke: “Ye he ɔ, a maa pee nyɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo, ejakaa nɔ nɛ tsɔ mi ɔ, a li lɛ.” Yesu tsɔɔ kaa nyakpɛ níhi nɛ e pee ɔ bu e he nyɛli ɔmɛ fɔ. E de ke: “Kaa i ba tsu we ní nguanguahi nɛ nɔ ko tsu we hyɛ ɔ ngɛ a kpɛti ɔ, jinɛ a ko yi fɔ kaa a pee yayami. Jehanɛ ɔ, i tsu ní nɛ ɔmɛ nɛ a na paa; se kɛ̃ ɔ, a ngɛ i kɛ Tsaatsɛ tsuo nyɛe.” Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yesu he ninyɛ nɛ a ná a ha nɛ níhi nɛ gbali ɔmɛ de ɔ ba mi.​​—Yohane 15:21, 24, 25; La 35:19; 69:4.

      Yesu kpale wo mɛ si kaa e maa tsɔ mumi klɔuklɔu ɔ kɛ ba, konɛ e ba ye bua mɛ. E se nyɛɛli ɔmɛ tsuo ma nyɛ ma ná mumi klɔuklɔu ɔ, nɛ e maa ye bua mɛ konɛ a wo yiblii, nɛ a ‘ye odase.’​​—Yohane 15:27.

      • Ngɛ Yesu nɔ́ hetomi nɔ́ ɔ mi ɔ, mɛnɔ ji wai ngmɔtsɛ ɔ, nɛ mɛnɔ ji wai tso ɔ, nɛ mɛnɔmɛ ji wai tso kɔni ɔmɛ?

      • Mɛni yiblii nɛ Mawu ngɛ hlae nɛ wai tso kɔni ɔmɛ nɛ a wo?

      • Mɛni Yesu kaseli ɔmɛ maa pee konɛ a pee e huɛmɛ, nɛ mɛni maa ye bua mɛ konɛ a da ninyɛ nɛ a kɛ maa kpe ngɛ je ɔ mi ɔ nya?

  • “Nyɛ Tsui Nɛ Nɔ Nyɛ Mi, Ejakaa I Ye Je ɔ Nɔ Kunimi”
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Kaseli ɔmɛ a hao benɛ Yesu ngɛ mɛ kɔkɔ bɔe ɔ

      YI 121

      “Nyɛ Tsui Nɛ Nɔ Nyɛ Mi, Ejakaa I Ye Je ɔ Nɔ Kunimi”

      YOHANE 16:1-33

      • E PIƐ BƆƆ NƐ YESU BƆFO ƆMƐ BE LƐ NAE HU

      • BƆFO ƆMƐ A KƆMƆ YEMI Ɔ MA PLƐ PEE BUA JƆMI

      Benɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ ye Hetsɔmi niye ní ɔ ngɛ hiɔwe tsu ɔ mi ta a, a dla a he kaa a maa je. Yesu bɔ mɛ kɔkɔ ngɛ níhi fuu a he momo, se e kpale de mɛ ke: “I ngɛ nyɛ ní nɛ ɔmɛ dee, bɔ nɛ pee nɛ nyɛ ko ngmɛɛ nyɛ hemi kɛ yemi ɔ he.” Mɛni he je nɛ kɔkɔ bɔmi nɛ ɔ sa a? E de mɛ ke: “A maa fie nyɛ kɛ je kpe he ɔmɛ, nɛ be maa ba nɛ ke nihi ngɛ nyɛ gbee ɔ, a ma susu kaa Mawu lɛ a ngɛ jae.”​​—Yohane 16:1, 2.

      Eko ɔ, nɔ́ nɛ Yesu de nɛ ɔ hao bɔfo ɔmɛ. Yesu sɛ hlami nɛ e de e kaseli ɔmɛ kaa je ɔ maa nyɛ mɛ, se e de we mɛ kaa a maa gbe mɛ. Mɛni he je nɛ e de we mɛ ɔ? Yesu de mɛ ke: “Sisije ɔ, i de we nyɛ ní nɛ ɔmɛ, ejakaa i kɛ nyɛ ngɛ.” (Yohane 16:4) Amlɔ nɛ ɔ lɛɛ Yesu ngɛ hlae nɛ e ma dla a juɛmi loko e maa je. Enɛ ɔ maa ye bua mɛ konɛ a nane ko tɔtɔ pee se.

      Yesu tsa nɔ ke: “Amlɔ nɛ ɔ lɛɛ i yaa nɔ nɛ tsɔ mi ɔ ngɔ, se nyɛ ti nɔ ko bi we mi he nɛ i yaa.” Jamɛ a gbɔkuɛ ɔ, kaseli ɔmɛ bi Yesu he nɛ e yaa. (Yohane 13:36; 14:5; 16:5) Se benɛ Yesu de mɛ bɔ nɛ je ɔ maa wa mɛ yi mi ha a, a ye gbeye, nɛ a hao wawɛɛ. Enɛ ɔ he ɔ, a nyɛ we nɛ a bi Yesu sane ngɛ e hɛ mi nyami nɛ a maa wo, kɛ jɔɔmihi nɛ anɔkuale jali ma ná hwɔɔ se ɔ he. Yesu na kaa a hao, lɔ ɔ he ɔ, e de mɛ ke: “Nɛ i de nyɛ ní nɛ ɔmɛ ɔ, nyɛ ngɛ tsui yee.”​​—Yohane 16:6.

      Yesu de mɛ ke: ‘E hi kɛ ha nyɛ mohu kaa ma je, ejakaa ke i ji ɔ, yemi kɛ bualɔ ɔ be nyɛ ngɔ bae. Ke i je ɔ lɛɛ ma wo lɛ blɔ kɛ ba nyɛ ngɔ.’ (Yohane 16:7) Ja Yesu gbo nɛ e ya hiɔwe loko e ma nyɛ ma ha e kaseli tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ mumi klɔuklɔu nɛ maa ye bua mɛ ɔ.

      Mumi klɔuklɔu ɔ “maa tsɔɔ je ɔ kaa bɔ nɛ a susuɔ ngɛ yayami, kɛ nɔ́ nɛ da, kɛ Mawu kojomi he ɔ dɛ.” (Yohane 16:8) E ma ha nɛ je ɔ maa na kaa a kua Mawu Bi ɔ. Hiɔwe nɛ Yesu ya a ji odase kɛ ha je ɔ kaa Yesu pee we yayami, nɛ lɔ ɔ hu ma ha nɛ a na nɔ́ he je nɛ e sa kaa a kpata Satan, “je ɔ nɔ matsɛ ɔ,” hɛ mi ɔ.​​—Yohane 16:11.

      Yesu tsa e munyu ɔ nɔ ke: “I ngɛ níhi fuu nɛ piɛ nɛ ma de nyɛ, se nyɛ be nyɛe he pɛtɛmi amlɔ nɛ ɔ.” Ke e ha mɛ mumi klɔuklɔu ɔ, e maa ye bua mɛ nɛ a maa le “anɔkuale ɔ tsuo,” nɛ a maa hi si ngɛ anɔkuale ɔ nya.​​—Yohane 16:12, 13.

      Yesu kpale de nɔ́ ko nɛ ha nɛ bɔfo ɔmɛ a nya kpɛ a he. E de mɛ ke: ‘E piɛ bɔɔ nɛ nyɛ be mi nae hu; kɛkɛ be bɔɔ se ɔ, nyɛ maa na mi ekohu.’ Kaseli ɔmɛ bi a sibi nɔ́ nɛ lɔ ɔ tsɔɔ. Yesu yɔse kaa a ngɛ hlae nɛ a ma bi lɛ munyu ngɛ nɔ́ nɛ e de ɔ he, enɛ ɔ he ɔ, e de mɛ ke: “I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke, nyɛɛ lɛɛ nyɛ ma nya awe; nyɛ maa wo yana, se je ɔ ma nya. Nyɛ maa ye kɔmɔ, se nyɛ kɔmɔ yemi ɔ ma plɛ bua jɔmi.” (Yohane 16:16, 20) Benɛ a gbe Yesu e nɔ jena piani ɔ, jami nya dali ɔmɛ nya, se kaseli ɔmɛ lɛɛ a wo yana. Se benɛ a tle Yesu si ɔ, a kɔmɔ yemi ɔ plɛ pee bua jɔmi! Jehanɛ hu ɔ, benɛ kaseli ɔmɛ ná mumi klɔuklɔu ɔ, a ya nɔ nɛ a ná bua jɔmi.

      Yesu ngɔ si fɔfɔɛ nɛ e bɔfo ɔmɛ ma ya je mi ɔ kɛ to yo nɛ e nu kɔɔmi he. E de mɛ ke: “Ke yo ngɛ kɔe nɛ e ma fɔ ɔ, e haoɔ, ejakaa e dengme gbomi be ɔ su; se ke e fɔ pɛ, dengme tsuo nɛ e gbo ɔ, e hɛ jeɔ nɔ; ejakaa e náa bua jɔmi kaa e fɔ bi kɛ wo je ɔ mi.” Lɔ ɔ he ɔ, e wo e bɔfo ɔmɛ he wami ke: “Nyɛ hu amlɔ nɛ ɔ, nyɛ ngɛ kɔmɔ yee, se ma na nyɛ ekohu. Nyɛ tsui maa nɔ nyɛ mi, nɛ nyɛ bua jɔmi ɔ, nɔ ko be hee ngɛ nyɛ dɛ.”​​—Yohane 16:21, 22.

      Kɛ je be nɛ bɔfo ɔmɛ kɛ Yesu bɔni nyɛɛmi kɛ ya su be nɛ e tu munyu nɛ ɔ, a bi we nɔ́ ko hyɛ ngɛ Yesu biɛ mi. Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de mɛ ke: “Jamɛ a ligbi ɔ, nyɛ nitsɛmɛ nyɛ ma kpa Tsɛ ɔ pɛɛ ngɛ ye biɛ mi.” Mɛni he je nɛ e sa nɛ a pee jã a? Pi kaa Tsɛ ɔ sume nɛ e maa bu a sɔlemi tue. Yesu de mɛ ke: “Tsɛ ɔ suɔ nyɛ, ejakaa nyɛ suɔ mi, nɛ nyɛ he ye kaa Mawu ngɔ nɛ i je kɛ ba.”​​—Yohane 16:26, 27.

      E maa pee kaa nɔ́ nɛ Yesu de ɔ wo mɛ he wami, lɔ ɔ he ɔ, a de kɛ nɔ mi mami ke: “Jehanɛ lɛɛ wa he ye kaa Mawu ngɔ nɛ o je kɛ ba.” Se e be kɛe nɛ a kɛ a hemi kɛ yemi ɔ he ka maa kpe. Yesu tsɔɔ mɛ nɔ́ nɛ a kɛ maa kpe ɔ. E de mɛ ke: “Be ma, nɛ e su ta; nyɛ tsuo nyɛ maa gbɛ fia. Nɔ tsuaa nɔ maa ya lɛ nitsɛ e we mi, nɛ e maa piɛ imi nɔ kake too.” Se kɛ̃ ɔ, e wo a bua. E de mɛ ke: “I de nyɛ ní nɛ ɔmɛ, konɛ nyɛɛ kɛ mi nɛ hi si, konɛ nyɛ ná he jɔmi. Benɛ nyɛ ngɛ je ɔ mi ɔ, haomi maa ba nyɛ nɔ; se nyɛ tsui nɛ nɔ nyɛ mi, ejakaa i ye je ɔ nɔ kunimi.” (Yohane 16:30-33) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, pi nɛ Yesu ngɛ fo tue kɛ ngɛ a he jee. E ngɛ nɔ mi mami kaa ngɛ ka nɛ Satan kɛ e je ɔ kɛ maa ba kaseli ɔmɛ a nɔ ɔ tsuo se ɔ, a maa pee Mawu suɔmi nya ní, nɛ a maa ye je ɔ nɔ kunimi kaa bɔ nɛ lɛ hu e ye je ɔ nɔ kunimi ɔ.

      • Mɛni kɔkɔ nɛ Yesu bɔ bɔfo ɔmɛ nɛ ha nɛ a hao?

      • Mɛni he je nɛ kaseli ɔmɛ bi we Yesu sanehi hu ɔ?

      • Mɛni he nɛ Yesu ngɔ kaseli ɔmɛ a kɔmɔ yemi nɛ ma plɛ pee bua jɔmi ɔ kɛ to?

  • Yesu Nyagbe Sɔlemi Ngɛ Hiɔwe Tsu ɔ Mi
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu wo e yi nɔ nɛ e sɔle kɛ ha e bɔfo ɔmɛ ngɛ a hɛ mi

      YI 122

      Yesu Nyagbe Sɔlemi Ngɛ Hiɔwe Tsu ɔ Mi

      YOHANE 17:1-26

      • SE NAMI NƐ NGƐ MAWU KƐ E BI Ɔ NƐ WA MAA LE MƐ Ɔ HE

      • KAKE PEEMI NƐ NGƐ YEHOWA KƐ YESU, KƐ KASELI ƆMƐ A KPƐTI

      Akɛnɛ Yesu suɔ e kaseli ɔmɛ wawɛɛ he je ɔ, e je sisi nɛ e bɔni mɛ dlami ngɔ to loko e maa je. E wo e yi nɔ nɛ e hyɛ hiɔwe nɛ e sɔle kɛ ha e Tsɛ ɔ ke: “Ha nɛ a wo o Bi ɔ hɛ mi nyami, konɛ Bi ɔ hu nɛ wo o hɛ mi nyami. Ejakaa o ha mi he wami nɛ ma ye adesahi tsuo a nɔ, konɛ nihi tsuo nɛ o tu ngɔ wo ye dɛ mi ɔ, ma ha nɛ a ná neneene wami.”​​—Yohane 17:1, 2.

      E ngɛ heii kaa Mawu hɛ mi nyami nɛ Yesu maa wo ɔ he hia lɛ pe nɔ́ fɛɛ nɔ́. Se e ji bua womi kaa Yesu tu neneene wami hu he munyu. Akɛnɛ a ‘ha Yesu he wami kaa e ye adesahi tsuo a nɔ’ he je ɔ, e ma nyɛ ma ha nɛ adesahi nɛ a ná e kpɔmi nɔ́ ɔ he se. Se nihi bɔɔ pɛ nɛ a ma ná he se. Mɛni he je? Ejakaa nihi nɛ a maa pee nɔ́ nɛ Yesu de kɛ nyɛɛ se nɛ ɔ pɛ nɛ a ma ná kpɔmi nɔ́ ɔ he se. E de ke: “Ke a ná le kaa mo ji anɔkuale Mawu ɔ, nɛ a le Yesu Kristo, nɔ nɛ o tsɔ ɔ, a ma ná neneene wami.”​​—Yohane 17:3.

      Enɛ ɔ tsɔɔ kaa e sa nɛ waa le Tsɛ ɔ kɛ Bi ɔ saminya, konɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi waa kɛ mɛ wa kpɛti. E sa nɛ wa susu níhi a he kaa bɔ nɛ mɛ hu a susuɔ níhi a he ɔ. Jehanɛ hu ɔ, e sa nɛ waa bɔ mɔde kaa wa maa kase a su ɔmɛ, nɛ wa je jamɛ su ɔmɛ kpo kɛ tsɔɔ ni kpahi. Ngɛ lɔ ɔ se hu ɔ, e sa nɛ e hi wa juɛmi mi kaa Mawu hɛ mi nyami nɛ wa maa wo ɔ he hia pe neneene wami nɛ wa ma ná a. Yesu tsa e munyu ɔ nɔ ke:

      “I wo o hɛ mi nyami ngɛ je ɔ mi; ní tsumi nɛ o tu kɛ wo ye dɛ mi ɔ, i gbe nya. Tsaatsɛ, ha nɛ ye hɛ mi nɛ ba nyami amlɔ nɛ ɔ kaa bɔ nɛ i ngɛ momo ngɛ o hɛ mi benɛ a ná we nɛ a bɔ je ɔ.” (Yohane 17:4, 5) E ngɛ heii kaa Yesu ngɛ bie nɛ e Tsɛ ɔ nɛ tle lɛ si konɛ e kpale ngɔ hɛ mi nyami nɛ jinɛ e ngɛ ngɛ hiɔwe ɔ kɛ ha lɛ.

      Se kɛ̃ ɔ, Yesu hɛ ji níhi nɛ e tsu ngɛ e sɔmɔmi ní tsumi ɔ mi ɔ nɔ. E sɔle ke: “Nihi tsuo nɛ o hla kɛ je je ɔ mi nɛ o tu ngɔ wo ye dɛ mi ɔ, i ha nɛ a na o hɛ mi nyami ɔ. O nihi ji mɛ, nɛ o tu mɛ ngɔ wo ye dɛ mi. O munyu ɔ nɛ i kɛ ba ha mɛ ɔ, a ye nɔ.” (Yohane 17:6) Pi Mawu biɛ Yehowa a kɛkɛ nɛ Yesu tsɔɔ nihi ngɛ e sɔmɔmi ní tsumi ɔ mi. Mohu ɔ, e ye bua e bɔfo ɔmɛ nɛ a nu Mawu biɛ ɔ sisi kɛ gu su kpakpahi nɛ Mawu ngɛ, kɛ bɔ nɛ Mawu kɛ adesahi hiɔ si ha ngɛ suɔmi mi nɛ e tsɔɔ mɛ ɔ nɔ.

      Bɔfo ɔmɛ ba le Yehowa, kɛ nɔ́ nɛ e Bi ɔ ngɛ tsue ha lɛ, kɛ níhi nɛ e Bi ɔ tsɔɔ ɔ. Yesu de ngɛ he si bami mi ke: “Sɛ gbi nɛ o ha mi ɔ, i kɛ ha mɛ nɛ a ngɔ, nɛ a le kaa niinɛ i je o ngɔ, nɛ mo nɛ o tsɔ mi.”​​—Yohane 17:8.

      Enɛ ɔ se ɔ, Yesu tu bɔ nɛ e se nyɛɛli ɔmɛ ngɛ slɔɔto ngɛ je ɔ he ha a he munyu ke: ‘I kpa we pɛɛ ha je ɔ; mohu ni nɛmɛ nɛ o ha mi ɔ, mɛ i ngɛ pɛɛ kpae ha; ejakaa o nihi ji mɛ. Tsaatsɛ klɔuklɔu! Buu a he kɛ mo nitsɛ o he wami nɛ o ngɔ ha mi ɔ, konɛ a pee kake kaa bɔ nɛ i kɛ mo wa ngɛ ɔ. I bu a he kɛ he wami nɛ o ngɔ ha mi ɔ. A ti nɔ kake ngmelu hɛ mi kpataa we, lɛɛ ja nɔ nɛ a to kaa e hɛ mi nɛ kpata a,’ nɛ ji Yuda Iskariot, nɛ́ jamɛ a be ɔ mi ɔ, e ho nɛ e yaa tsɔɔ Yesu se blɔ ɔ pɛ.​​—Yohane 17:9-12.

      Yesu ya nɔ nɛ e sɔle ke: ‘Je ɔ ngɛ mɛ nyɛe. I kpa we pɛɛ ke o je mɛ kɛ je je ɔ mi; se mohu i ngɛ pɛɛ kpae nɛ o bu a he kɛ je nɔ yayami ɔ dɛ mi. Pi je ɔ mi bi ji mɛ kaa bɔ nɛ imi hu pi je ɔ mi nɛ i je ɔ.’ (Yohane 17:14-16) E ngɛ mi kaa Yesu bɔfo ɔmɛ kɛ kaseli kpa amɛ tsuo ngɛ je nɛ Satan ngɛ níhi kudɔe ngɛ mi ɔ mi mohu lɛɛ, se e sa nɛ a je a he kɛ je je ɔ, kɛ ní yayahi nɛ yaa nɔ ngɛ mi ɔ he kulaa. Mɛni blɔ nɔ a maa gu kɛ pee jã?

      Ja a ngɔ anɔkualehi nɛ ngɛ Hebri Ngmami ɔ mi, kɛ anɔkualehi nɛ Yesu nitsɛ tsɔɔ mɛ ɔ kɛ tsu ní loko a ma nyɛ maa pee klɔuklɔu ngɛ Mawu jami mi. Yesu sɔle ke: ‘Ngɔɔ o we anɔkuale munyu ɔ kɛ tsu a he; o munyu ɔ ji anɔkuale.’ (Yohane 17:17) Pee se ɔ, Mawu ma ha nɛ kaseli ɔmɛ a kpɛti ni komɛ maa ngma womihi kɛ piɛɛ ‘anɔkuale ɔ’ nɛ a kɛ maa tsu nihi a he ɔ he.

      Be maa su nɛ ni kpahi hu maa kplɛɛ ‘anɔkuale ɔ’ nɔ. Enɛ ɔ he ɔ, Yesu tsa e sɔlemi ɔ nɔ ke: ‘Pi ni nɛ ɔmɛ [nihi nɛ ngɛ e kasa nya a] pɛ nɛ i ngɛ sɔlee ha, se mohu kɛ ha nihi tsuo nɛ a maa nu sɛ gbi ɔ nɛ a ma he mi ye ɔ.’ Mɛni nɛ Yesu ngɛ bie ha mɛ tsuo? E de e Tsɛ ɔ ke: ‘Nɛ mɛ tsuo a pee kake. Tsaatsɛ! Bɔ nɛ o kɛ mi peeɔ kake, nɛ imi hu i kɛ mo peeɔ kake ɔ, mɛ hu a kɛ wɔ nɛ pee kake jã nɔuu.’ (Yohane 17:20, 21, NW) Pi Yesu nɔuu ji e Tsɛ ɔ. Kake nɛ a peeɔ ɔ tsɔɔ kaa a peeɔ juɛmi kake ngɛ nɔ́ tsuaa nɔ́ mi. Yesu sɔle kɛ ha e kaseli ɔmɛ konɛ mɛ hu a pee kake jã a nɔuu.

      Be ko nɛ be ɔ, Yesu de Petro kɛ kaseli kpa amɛ kaa e yaa dla he ko kɛ to mɛ ngɛ hiɔwe. (Yohane 14:2, 3) Yesu kpale wo nɔ ta ngɛ sɔlemi mi ke: “Tsaatsɛ! Nihi nɛ o tu ngɔ wo ye dɛ mi ɔ, he nɛ i ngɛ ɔ, i suɔ kaa mɛ hu a hi lejɛ ɔ, bɔ nɛ pee nɛ a na ye hɛ mi nyami ɔ. O ha ye hɛ mi ba nyami, ejakaa benɛ o na we nɛ o bɔ je ɔ tete po o suɔ mi.” (Yohane 17:24) Nɔ́ nɛ e de ɔ ma nɔ mi kaa kɛ je blema lokoo benɛ Adam kɛ Hawa ná we nɛ a fɔ lolo ɔ, Mawu suɔ e Bi kake ɔ nɛ pee se ɔ, e ba je ɔ mi kaa Yesu Kristo ɔ.

      Benɛ Yesu yaa gbe e sɔlemi ɔ nya a, e kpale tu e Tsɛ ɔ biɛ ɔ, kɛ suɔmi nɛ e Tsɛ ɔ ngɛ kɛ ha kaseli ɔmɛ kɛ ni kpahi nɛ a ma ba kplɛɛ “anɔkuale ɔ” nɔ pee se ɔ he munyu. E de ke: ‘I ha nɛ a le o biɛ ɔ, nɛ ma ya nɔ ma pee jã, konɛ suɔmi nɛ o ngɛ kɛ ha mi ɔ nɛ hi a mi, nɛ imi hu ma hi a mi.’​​—Yohane 17:26.

      • Mɛni nɛ Tsɛ ɔ kɛ e Bi ɔ nɛ wa maa le mɛ ɔ tsɔɔ?

      • Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Yesu ha nɛ nihi le Mawu biɛ ɔ?

      • Mawu, kɛ e Bi ɔ, kɛ anɔkuale Kristofohi tsuo pee kake ngɛ mɛni blɔ nɔ?

  • Yesu Kɛ He Hiami Sɔle Wawɛɛ
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu ngɛ sɔlee ngɛ Getsemane abɔɔ ɔ mi, nɛ Petro, Yakobo, kɛ Yohane a hwɔɔ mahe

      YI 123

      Yesu Kɛ He Hiami Sɔle Wawɛɛ

      MATEO 26:30, 36-46 MARKO 14:26, 32-42 LUKA 22:39-46 YOHANE 18:1

      • YESU YA GETSEMANE ABƆƆ Ɔ MI

      • YESU HE LATSA TSLE PUE SI KAA MUƆ

      Benɛ Yesu sɔle ha e bɔfo ɔmɛ ta a, ‘a la yi jemi la, nɛ a je kpo, nɛ a pue nɔ kɛ ho Oliv Yo ɔ nɔ ya.’ (Marko 14:26) A ya abɔɔ ko nɛ a tsɛɛ ke Getsemane, nɛ Yesu pɔɔ lejɛ ɔ yami ɔ mi.

      Benɛ a ya su oliv tso ɔmɛ a he ngɛ lejɛ ɔ, Yesu si e bɔfo ɔmɛ a kpɛti nihi kpaanyɔ ngɛ lejɛ ɔ. Eko ɔ, e je a he ngɛ he nɛ a guu kɛ sɛɛ abɔɔ ɔ mi ɔ, ejakaa e de mɛ ke: “Nyɛɛ hi si ngɛ hiɛ ɔ, nɛ ma ya hɛ mi bɔɔ ma ya sɔle.” Yesu ngɔ Petro, Yakobo, kɛ Yohane kɛ piɛɛ e he kɛ ho. Aywilɛho nu lɛ nɛ e de bɔfo etɛ ɔmɛ ke: “Aywilɛho nɛ nya wa miɔ nɛ e maa gbe mi; nyɛɛ hi si ngɛ hiɛ ɔ nɛ nyɛɛ kɛ mi nɛ fɔ nyɔ.”​​—Mateo 26:36-38.

      Kɛkɛ nɛ Yesu hɛ e he ngɛ kaseli ɔmɛ a he kɛ ya se bɔɔ, nɛ e ‘bu si, nɛ e bɔni sɔlemi.’ Mɛni he e ngɛ sɔlee ngɛ ngɛ be nɛ mi wa nɛ ɔ mi? E sɔle ke: “Tsaatsɛ! O nyɛɔ níhi tsuo peeɔ! I kpa mo pɛɛ, je amanehlu kplu nɛ ɔ kɛ ho; se kɛ̃ ɔ, pi bɔ nɛ i suɔ, se bɔ nɛ mo o suɔ.” (Marko 14:35, 36) Mɛni Yesu ngɛ hlae maa tsɔɔ ɔ? Anɛ e ngɛ gbenɔ nɛ e ma gbo kaa Kpɔlɔ ɔ nya fo tue lo? Dɛbi!

      Benɛ Yesu ngɛ hiɔwe ɔ, e na bɔ nɛ ke Roma bi ɔmɛ yaa gbe nihi ɔ, a waa mɛ yi mi ha a. Akɛnɛ Yesu ba pee adesa, nɛ e ngɛ he numi, nɛ nɔ́ ma nyɛ maa ye lɛ he je ɔ, e ngɛ haoe ngɛ níhi nɛ e maa gblee mi ɔ he. Se nɔ́ nɛ ngɛ lɛ haoe pe kulaa ji gbemi nɛ a maa gbe lɛ kaa bɔ nɛ a gbeɔ yayami peeli, nɛ lɔ ɔ maa gbe e Tsɛ ɔ he guɛ ɔ. Ngɛ ngmlɛfia bɔɔ ko mi ɔ, a maa sɛu lɛ ngɛ tso nɔ kaa nɔ ko nɛ e bɔ musu kɛ si Mawu.

      Benɛ Yesu sɔle saii nɛ e kpale kɛ ya bɔfo ɔmɛ a ngɔ ɔ, e ya na mɛ nɛ a ngɛ mahe hwɔe. E de Petro ke: “Lɛɛ nyɛ nyɛ we nɛ nyɛɛ kɛ mi nɛ fɔ nyɔ ngmlɛfia kake po? Nyɛɛ fɔ nyɔ nɛ nyɛɛ sɔle, konɛ nyɛ ko sɛ ka mi.” Yesu na kaa pɔ tɔ e kaseli ɔmɛ, nɛ je hu jɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e de ke: “Mumi ɔ lɛɛ e suɔ kaa e maa pee jã, se he lo ɔ gbede.”​​—Mateo 26:40, 41.

      Kɛkɛ nɛ Yesu ya sɔle si enyɔne, nɛ e de Mawu kaa e je “kplu nɛ ɔ” kɛ je e nɔ. Benɛ e kpale e se ekohu ɔ, e ya na bɔfo etɛ ɔmɛ nɛ a ngɛ mahe hwɔe, be mi nɛ e sa nɛ a ko hi sɔlee konɛ a ko sɛ ka mi ɔ. Benɛ Yesu kɛ mɛ tu munyu ɔ, “a li nɔ́ nɛ a ma de lɛ.” (Marko 14:40) Yesu kpale je a he si etɛne, nɛ e ya kpla si nɛ e sɔle.

      Yesu ngɛ tsui yee kaa gbemi nɛ a maa gbe lɛ kaa yayami peelɔ ɔ maa gbe e Tsɛ ɔ he guɛ. Yehowa Mawu bu e Bi ɔ sɔlemi ɔ tue, nɛ e tsɔ bɔfo ko, nɛ e ya wo lɛ he wami. Ngɛ lɔ ɔ se po ɔ, Yesu kpa we sɔlemi. E ya nɔ nɛ e “sɔle wawɛɛ pe kekle ɔ po.” E hao wawɛɛ, ejakaa tlomi nɛ ngɛ e kuɛ nɔ ɔ jiɔ nitsɛ! Lɛ nitsɛ e neneene wami, kɛ adesahi tsuo nɛ a ma he lɛ maa ye ɔ a wami ngɛ oslaa mi. Enɛ ɔ he ɔ, e ‘he latsa tsle kɛ pue si kaa muɔ.’​​—Luka 22:44.

      Benɛ Yesu kpale e se si etɛne kɛ ya bɔfo ɔmɛ a ngɔ ɔ, e ya na mɛ nɛ a ngɛ mahe hwɔe loloolo. E de mɛ ke: “Nyɛ he mi jɔ nyɛ nɛ nyɛ ngɛ mahe hwɔe kɛ mwɔɔ? Hyɛ! Ngmlɛfia a su ta, nɛ a maa ngɔ Nɔmlɔ Bi ɔ kɛ wo yayami peeli a dɛ mi. Nyɛɛ te nɛ waa ho. Hyɛ, nɔ nɛ ngɛ ye se blɔ tsɔɔe ɔ lɛ ma a nɛ!”​​—Mateo 26:45, 46.

      E HE LATSA PEE KAA MUƆ

      Luka nɛ e ji tsopa peelɔ ɔ tsɔɔ we nɔ́ nɛ ha nɛ Yesu he latsa ‘pee kaa muɔ’ ɔ mi. (Luka 22:44) Eko ɔ, Luka ngɛ tsɔɔe kaa Yesu he latsa ngɛ dɛe kɛ ngɛ si puee kaa bɔ nɛ muɔ dɛɔ kɛ pueɔ si ke nɔ ko pla a. Dr. William D. Edwards hu tsɔɔ munyu nɛ ɔ mi ngɛ blɔ kpa ko nɔ. E de ngɛ womi nɛ ji The Journal of the American Medical Association (JAMA) ɔ mi ke: “E ngɛ mi kaa nɔ́ nɛ ɔ pɔɛ bami mohu lɛɛ, se ke nɔ ko ngɛ haoe wawɛɛ ɔ, latsa nɛ ngɛ kaa muɔ (hematidrosis . . . ) ma nyɛ maa pɔ lɛ . . . Ke e ba kaa pani tsɔwi komɛ pɛ, nɛ muɔ sɛ puɔhi nɛ latsa guɔ mi kɛ jeɔ kpo ɔ mi ɔ, puɔhi nɛ ngɛ he womi ɔ nɔ ɔ a mi ma nyɛ ma bli.”

      • Benɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ je hiɔwe tsu ɔ mi ɔ, jije a ya?

      • Benɛ Yesu ya ngɛ sɔlee ɔ, mɛni nɛ e bɔfo etɛ ɔmɛ pee?

      • Mɛni nɛ Yesu he latsa nɛ pee kaa muɔ ɔ tsɔɔ wɔ ngɛ bɔ nɛ e hao ha a he?

  • Yuda Tsɔɔ Kristo Se Blɔ, Nɛ A Nu Lɛ
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu kã Petro hɛ mi kaa e ngɔ klaate kɛ po Malko tue; ta buli ɔmɛ pee klaalo kaa a maa nu Yesu

      YI 124

      Yuda Tsɔɔ Kristo Se Blɔ, Nɛ A Nu Lɛ

      MATEO 26:47-56 MARKO 14:43-52 LUKA 22:47-53 YOHANE 18:2-12

      • YUDA YA TSƆƆ KRISTO SE BLƆ NGƐ ABƆƆ Ɔ MI

      • PETRO PO NYUMU KO TUE

      • A NU YESU

      Osɔfo ɔmɛ ma nya si kaa ke Yuda tsɔɔ Yesu se blɔ ɔ, a ma ha lɛ sika hiɔ yi 30. Enɛ ɔ he ɔ, Yuda nyɛɛ osɔfohi kɛ Farisi bi babauu nɛ a ngɛ Yesu hlae ɔ a hɛ mi. A ngɔ Roma ta buli komɛ kɛ a tatsɛ hu kɛ piɛɛ a he. Nɔ́ nɛ ɔ ya nɔ nyɔ mi kpɛti.

      Benɛ Yesu fie Yuda ngɛ Hetsɔmi niye ní ɔ he ɔ, nɔuu nɛ e ho osɔfo nikɔtɔma amɛ a ngɔ ya. (Yohane 13:27) A hla a tsɔli kɛ piɛɛ ta buli komɛ a he, nɛ a nyɛɛ Yuda se. Eko ɔ, Yuda nyɛɛ a hɛ mi kɛ ya he nɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ ye Hetsɔmi ɔ ngɛ ɔ kekle. Se benɛ a ya nɛ́ mɛ ngɛ lejɛ ɔ, e kɛ mɛ gu Kidron Dɔgba a mi kɛ ya abɔɔ ɔ mi. A hɛɛ klaatehi kɛ tso kpotihi, nɛ a ti ni komɛ hu hɛɛ kanehi kɛ jatɛhi, ejakaa a fia a pɛɛ si kaa a ma hla lɛ kɛ ya si benɛ a maa na lɛ.

      Benɛ Yuda nyɛɛ ni ɔmɛ a hɛ mi kɛ ngɛ Oliv Yo ɔ kuɔe ɔ, e susu kaa e le he nɛ a ma ya na Yesu ngɛ. Ngɛ otsi nɛ sɛ hlami ɔ mi ɔ, Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ a nyɛɛɔ kɛ jeɔ Betania kɛ yaa Yerusalem daa ligbi nɛ a kpaleɔ kɛ baa, nɛ a pɔɔ Getsemane abɔɔ ɔ mi yami. Se amlɔ nɛ ɔ, je jɔ, lɔ ɔ he ɔ, e ma nyɛ maa pee kaa Yesu ngɛ diblii ɔ mi ngɛ oliv tso ɔmɛ a kpɛti ngɛ abɔɔ ɔ mi. Enɛ ɔ he ɔ, kɛ ta buli ɔmɛ nɛ eko ɔ a nɛ́ Yesu hyɛ ɔ maa pee kɛɛ kɛ le e mi tso? Yuda ma ha mɛ okadi ko nɛ maa ye bua mɛ. E de mɛ ke: “Nɔ nɛ ma fiɔ e nya he ɔ, lɛ ji nɔ ɔ nɛ; nyɛɛ nu lɛ, nɛ nyɛɛ hɛɛ lɛ kɛ ho slɔkee.”​​—Marko 14:44.

      Benɛ Yuda kɛ mɛ ya su abɔɔ ɔ mi ɔ, e na Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ. E nyɛɛ kɛ ya Yesu ngɔ tɛɛ nɛ e nga lɛ ke, “Tsɔɔlɔ he manye,” kɛkɛ nɛ e fiɔ e nya he. Yesu bi lɛ ke: ‘Huɛ, mɛni o ma peemi ngɛ hiɛ ɔ?’ (Mateo 26:49, 50) Yesu nitsɛ ha e sane ɔ heto ke: ‘Yuda, o ngɛ ye nya he fiɔe konɛ o kɛ tsɔɔ imi Nɔmlɔ Bi ɔ, ye se blɔ lo?’ (Luka 22:48) Nɔ́ nɛ Yuda ma peemi ɔ, e pee momo!

      Lɔ ɔ he ɔ, Yesu hɛ lɛ kɛ su la nɛ ni ɔmɛ hɛɛ ɔ he, nɛ e bi mɛ ke: “Mɛnɔ nyɛ ngɛ hlae?” A he nɔ ke: “Yesu nɛ je Nazaret ɔ.” Yesu kɛ kã de mɛ ke: “Imi ji nɛ ɔ nɛ.” (Yohane 18:4, 5) Se benɛ e de jã a, a tsui po, nɛ a nɔ si ngɛ zugba.

      Yesu ngɔɛ jamɛ a he blɔ ɔ kɛ tui fo kɛ sɛ diblii ɔ mi, mohu ɔ, e kpale bi mɛ nɔ nɛ a ngɛ hlae. Benɛ a kpale de lɛ ke, “Yesu nɛ je Nazaret ɔ,” Yesu de mɛ ke: “Tse i de nyɛ momo ke, ‘Imi ji nɛ ɔ nɛ.’ Lɔ ɔ he ɔ, ke imi nyɛ ngɛ hlae ɔ, lɛɛ nyɛɛ ngmɛ ye se nyɛɛli nɛ ɔmɛ blɔ nɛ a ya.” Ngɛ hɛdɔ be nɛ ɔ mi po ɔ, Yesu kai munyu ko nɛ e tu be ko nɛ be ɔ kaa e kaseli ɔmɛ a ti nɔ kake ngmelu po be lae ɔ. (Yohane 6:39; 17:12) Yesu bu e bɔfo anɔkualetsɛmɛ ɔmɛ a he, nɛ a ti nɔ kake ngmelu po hɛ mi kpataa we, ‘lɛɛ ja [Yuda] nɛ a to kaa e hɛ mi nɛ kpata a’ pɛ. (Yohane 18:7-9) Enɛ ɔ he ɔ, e de ni ɔmɛ kaa a ngmɛɛ e kaseli ɔmɛ a he nɛ a ho.

      Benɛ ta buli ɔmɛ te si nɛ a bɔni Yesu he sumi ɔ, bɔfo ɔmɛ na kaa hɛdɔ ba. Lɔ ɔ he ɔ, a bi Yesu ke: “Nyɔmtsɛ, waa hia klaate kɛ wo a he lo?” (Luka 22:49) Petro mlɛ we nɛ Yesu nɛ je munyu nɛ a bi lɛ ɔ nya po, kɛkɛ nɛ e hia klaate nɛ e kɛ po osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a tsɔlɔ Malko tue.

      Yesu pɛtɛ Malko tue ɔ he nɛ e tsa lɛ. Lɔ ɔ se ɔ, Yesu tsɔɔ bɔfo ɔmɛ nɔ́ ko nɛ he hia wawɛɛ. E fa Petro ke: “Ngɔɔ o klaate ɔ ngɔ to e to he; ejakaa nihi tsuo nɛ hiaa klaate ɔ, a kɛ klaate ma kpata a hɛ mi.” Yesu suɔ nɛ a nu lɛ, ejakaa e de ke: “Ke e ba jã a, lɛɛ ngmami ɔmɛ nɛ deɔ ke kikɛ nɛ ɔ e sa kaa níhi nɛ ba a, kɛ jamɛ a ngmami ɔmɛ maa pee kɛ ba mi kɛɛ?” (Mateo 26:52, 54) E ya nɔ nɛ e de ke: “Amanehlu kplu nɛ Tsaatsɛ to kaa ma nu ɔ, ma ko nu lo?” (Yohane 18:11) Yesu kplɛɛ níhi nɛ Mawu suɔ kaa e ba e nɔ ɔ a nɔ, ke jã ma bi nɛ e gbo po.

      Yesu bi ma kpekpemi ɔ ke: “Imi lɛ nyɛ ma numi kɛ klaatehi kɛ tso kpotihi kaa a nuu ojo fialɔ ɔ? Daa nɛ ɔ, i hii sɔlemi we ɔ, nɛ i tsɔɔ ní, se nyɛ nui mi. Se a pee ní nɛ ɔmɛ tsuo, konɛ níhi nɛ gbali ɔmɛ ngma a nɛ ba mi.”​​—Mateo 26:55, 56.

      Ta buli ɔmɛ, kɛ a nɔkɔtɔma a, kɛ osɔfo ɔmɛ a tsɔli ɔmɛ nu Yesu nɛ a fi lɛ. Benɛ kaseli ɔmɛ na kaa a fi Yesu ɔ, a tu fo. Se “niheyo ko” nɛ eko ɔ, lɛ ji kaselɔ Marko ɔ lɛɛ, e nyɛɛ Yesu se ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti. (Marko 14:51) Ni ɔmɛ yɔse lɛ, nɛ a ka kaa a maa nu lɛ, se e si kploba nɛ e ha a, nɛ e tu fo kɛ je kɛ e he gu.

      • Mɛni he je nɛ Yuda ya hla Yesu ngɛ Getsemane abɔɔ ɔ mi ɔ?

      • Mɛni nɛ Petro pee kaa e kɛ maa po Yesu he piɛ, se mɛni Yesu de ngɛ nɔ́ nɛ e pee ɔ he?

      • Mɛni blɔ nɔ nɛ Yesu ha nɛ e pee heii kaa e kplɛɛ nɔ́ nɛ Mawu suɔ kaa e ba e nɔ ɔ nɔ?

      • Benɛ bɔfo ɔmɛ tu fo kɛ je Yesu he ɔ, mɛnɔ lɛ piɛ ngɛ se, nɛ mɛni ba?

  • A Kɛ Yesu Ya Ana Ngɔ, Nɛ A Kɛ Lɛ Ya Kayafa Hu Ngɔ
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Kayafa hia e tade; ni kpa amɛ gba Yesu tue mi ma, nɛ a ye e he fɛu, nɛ a fiaa lɛ kɔ

      YI 125

      A Kɛ Yesu Ya Ana Ngɔ, Nɛ A Kɛ Lɛ Ya Kayafa Hu Ngɔ

      MATEO 26:57-68 MARKO 14:53-65 LUKA 22:54, 63-65 YOHANE 18:13, 14, 19-24

      • A KƐ YESU YA ANA NƐ BE KO NƐ BE Ɔ, E JI OSƆFO NƆKƆTƆMA PE KULAA A NGƆ

      • SANHEDRIN BI ƆMƐ YE SANE NƐ DƐ

      Benɛ a nu Yesu nɛ a fi lɛ ɔ se ɔ, a kɛ lɛ ya Ana ngɔ. Benɛ Yesu ji jokuɛyo nɛ e ya bi mlaa tsɔɔli ɔmɛ munyu ngɛ sɔlemi we ɔ, jamɛ a be ɔ mi ɔ, Ana ji osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa. (Luka 2:42, 47) Pee se ɔ, Ana binyumu ɔmɛ ekomɛ sɔmɔ kaa osɔfo nikɔtɔmahi, nɛ jehanɛ lɛɛ, e ngatsɛ Kayafa lɛ hɛɛ jamɛ a blɔ nya a.

      Be mi nɛ Ana ngɛ Yesu munyu bie ɔ, Kayafa ná be kɛ bua Sanhedrin bi ɔmɛ a nya. Osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a, kɛ nihi 70 lɛ peeɔ Sanhedrin ɔ nɛ.

      Ana bi Yesu sane kɛ kɔ ‘e kaseli ɔmɛ, kɛ níhi nɛ e tsɔɔ ɔ he.’ Yesu de lɛ ke: ‘I tuɔ munyu paa kɛ haa nɔ tsuaa nɔ. Daa nɛ ɔ, i tsɔɔ ní ngɛ kpe he ɔmɛ, kɛ sɔlemi we ɔ he nɛ Yuda bi kulaa kpee ngɛ ɔ, nɛ i de we nɔ́ ko nɔ́ ko ngɛ laami mi gblee. Mɛni he je o ngɛ imi mohu munyu bie ɔ? Ni nɛmɛ nɛ ba buɔ mi tue ɔ, bi mɛ nɔ́ nɛ i deɔ mɛ.’​​—Yohane 18:19-21.

      Kɛkɛ nɛ osɔfo ɔmɛ a tsɔlɔ kake gba Yesu tue mi ma, nɛ e kã Yesu hɛ mi ke: “Heto nɛ o ha osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a ji nɛ ɔ?” Se akɛnɛ Yesu le kaa e tɔ we he je ɔ, e he nɔ ke: “Ke i de nɔ́ yaya ko ɔ, de ngɛ hiɛ ɔ nɛ ni nɛ ɔmɛ tsuo nɛ a nu. Se ke kpakpa a, lɛɛ mɛni he je o ngɛ mi gbee ɔ?” (Yohane 18:22, 23) Jehanɛ ɔ, Ana ha nɛ a kɛ Yesu ya ha e ngatsɛ Kayafa.

      Be nɛ ɔ mi lɛɛ e maa pee kaa osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a, kɛ ma nimeli ɔmɛ, kɛ mlaa tsɔɔli ɔmɛ nɛ a ji Sanhedrin ɔ bua a he nya ta. A ya kpe ngɛ Kayafa we ɔ mi. Jinɛ mlaa ngmɛ́ blɔ kaa a yeɔ nɔ ko sane ngɛ Hetsɔmi be ɔ mi, se a ku a hɛ ngɔ fɔ jamɛ a mlaa a nɔ nɛ a ya nɔ nɛ a tsu a yi mi tomi yaya a he ní.

      Enɛ ɔ tsɔɔ kaa kojoli nɛ ɔmɛ be nyɛe maa ye dami sane. Benɛ Yesu tle Lazaro si ɔ, Sanhedrin ɔ to kaa a maa gbe Yesu. (Yohane 11:47-53) Loko a nu Yesu po ɔ, jami nya dali ɔmɛ sɛ hlami nɛ a so kaa a maa gbe lɛ. (Mateo 26:3, 4) E ngɛ heii kaa a bu lɛ gbenɔ fɔ momo po loko a bɔni e sane yemi!

      Ngɛ kpe nɛ a tsɛ nɛ jinɛ a be he blɔ kaa a tsɛɔ ɔ se ɔ, osɔfo nikɔtɔma amɛ kɛ Sanhedrin bi kpa amɛ bɔ mɔde kaa a ma hla nihi nɛ a ya ye lakpa odase kɛ si Yesu, konɛ a da nɔ kɛ gbe lɛ. Nihi fuu ya ye odase, se ni ɔmɛ a nya pee we kake. Nyagbe ɔ, nyumuhi enyɔ komɛ ye lakpa odase kɛ si Yesu ke: “Wɔ nitsɛmɛ wa nu nɛ e de ke, ‘Ma ku sɔlemi we nɛ nimli ma nɛ ɔ, nɛ ligbi etɛ se ɔ, ma ma ekpa nɛ pi nimli nɛ ma’” (Marko 14:58) Se lɔ ɔ hu a nya pee we kake.

      Kayafa bi Yesu ke: “O be heto hae lo? Sanehi nɛ a po ngɔ fɔ o nɔ nɛ ɔ, o be nya jee?” (Marko 14:60) Se ngɛ lakpa odase nɛ a ye kɛ si Yesu ɔ tsuo se ɔ, Yesu pui a nya mi. Enɛ ɔ he ɔ, Osɔfo Nɔkɔtɔma Kayafa gu ga blɔ ko nɔ kɛ bi Yesu munyu.

      Kayafa le kaa Yuda bi ɔmɛ sume kulaa kaa a maa nu kaa nɔ ko ma de ke Mawu Bi ji lɛ. Be ko nɛ Yesu de ke e Tsɛ ji Mawu ɔ, Yuda bi ɔmɛ ka kaa a maa gbe lɛ, ejakaa a susu kaa Yesu ngɛ tsɔɔe kaa “e kɛ Mawu sɔ.” (Yohane 5:17, 18; 10:31-39) Akɛnɛ Kayafa le enɛ ɔ he je ɔ, e je blɔ nɛ e de Yesu ke: “I ngɛ mo kita kae ngɛ Mawu hɛ kalɔ ɔ biɛ mi kaa ke mo ji Kristo, Mawu Bi ɔ, de wɔ!” (Mateo 26:63) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yesu de hyɛ kaa Mawu Bi ji lɛ. (Yohane 3:18; 5:25; 11:4) Enɛ ɔ he ɔ, ke e ha we sane nɛ ɔ heto ɔ, a maa ngɔ lɛ kaa piɔ lɛɛ e ngɛ tsɔɔe kaa pi Mawu Bi ji lɛ, nɛ pi lɛ ji Kristo ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, Yesu de mɛ ke: “Ee, imi. Nyɛ maa na Nɔmlɔ Bi ɔ kaa e hii si ngɛ Ope ɔ hiɔ nɔ, nɛ e ngɛ hiɔwe bɔku ɔ mi kɛ ma!”​​—Marko 14:62.

      Benɛ Kayafa nu nɛ Yesu de nɔ́ nɛ ɔ, e hia e tade klɔii ɔ, nɛ e de ke: “E bɔ musu! Anɛ odase yeli kpahi a he pa hia wɔ lo? Jehanɛ lɛɛ, tse nyɛ nu kaa e bɔ musu! Kɛ nyɛ ngɛ dee kɛɛ?” Sanhedrin bi ɔmɛ bu lɛ fɔ ke: “E sa gbenɔ.”​​—Mateo 26:65, 66.

      Kɛkɛ nɛ nihi nɛ a ngɛ lejɛ ɔ ye Yesu he fɛu, nɛ a fiaa lɛ kɔ. Ni komɛ hu gba e hɛ mi ma, nɛ a su lada ngɔ pue e nɔ. A fi e hɛ mi, nɛ a fia lɛ ní, nɛ a ye e he fɛu ke: “Mɛnɔ lɛ fia mo nɔ́ ɔ? De wɔ?” (Luka 22:64) A ye Mawu Bi ɔ sane nyɔ mi, be nɛ mlaa ngmɛ́ blɔ, nɛ a pee lɛ basabasa!

      • Mɛnɔ ngɔ a kɛ Yesu ya kekle, nɛ mɛni ya nɔ ngɛ lejɛ ɔ?

      • Lɔ ɔ se ɔ, jije a kɛ Yesu ya, nɛ mɛni Kayafa pee nɛ ha nɛ Sanhedrin ɔ bu Yesu fɔ kaa e sa gbenɔ ɔ?

      • Kɛ a pee Yesu kɛɛ benɛ a ngɛ e sane yee ɔ?

  • Petro Kua Yesu Ngɛ Kayafa We ɔ Mi
    Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ
    • Yesu daa si ngɛ ablanaa ko nɔ nɛ e na nɛ Petro kua lɛ; kungwɔ ku ko daa si ngɛ lejɛ ɔ

      YI 126

      Petro Kua Yesu Ngɛ Kayafa We ɔ Mi

      MATEO 26:69-75 MARKO 14:66-72 LUKA 22:54-62 YOHANE 18:15-18, 25-27

      • PETRO KUA YESU

      Benɛ a ya nu Yesu ngɛ Getsemane abɔɔ ɔ mi ɔ, gbeye pue Yesu bɔfo ɔmɛ a nɔ nɛ a tu fo kɛ je e he. Se a ti ni enyɔ lɛɛ a kpale a se. Mɛ ji Petro, kɛ “kaselɔ kpa” ko nɛ atsinyɛ jemi ko be he kaa lɛ ji bɔfo Yohane. (Yohane 18:15; 19:35; 21:24) Eko ɔ, a nyɛɛ Yesu se ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti benɛ a kɛ lɛ yaa Ana ngɔ ɔ. Benɛ Ana ha nɛ a kɛ Yesu yaa ha Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa Kayafa a, Petro kɛ Yohane nyɛɛ a se ngɛ tsitsaa. A ngɛ hlae nɛ a maa le nɔ́ nɛ a maa pee a Nyɔmtsɛ ɔ, se a ngɛ gbeye yee kaa a maa nu mɛ.

      Se akɛnɛ Kayafa le Yohane he je ɔ, a ngmɛ lɛ blɔ nɛ e sɛ Kayafa we ɔ mi. A ngmɛ́ Petro blɔ nɛ e sɛ we ɔ mi hluu kɛ ya si benɛ Yohane je kpo, nɛ e kɛ yiheyo ko nɛ e ngɛ agbo ɔ nya bue ɔ ya tu munyu loko a ngmɛ lɛ blɔ.

      Jamɛ a gbɔkuɛ ɔ, fĩɛ ngɛ yee wawɛɛ, lɔ ɔ he ɔ, nihi nɛ a ngɛ kpo ɔ nɔ ɔ slɛ la, nɛ a daa si ngɛ la a hlue. Kɛkɛ nɛ Petro hu ya piɛɛ a he nɛ e kɛ mɛ ngɛ la a hlue, konɛ “e kɛ hyɛ bɔ nɛ” a maa kojo Yesu ha. (Mateo 26:58) Benɛ la a ngɛ tsoe nɛ lejɛ ɔ pee heii ɔ, yiheyo ɔ nɛ bli agbo ɔ ha Petro ɔ yo lɛ. E bi Petro ke: “Tse mo hu jamɛ a nyumu ɔ kaselɔ ji mo?” (Yohane 18:17) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, pi yiheyo ɔ pɛ nɛ e yo kaa Petro piɛɛ Yesu kaseli ɔmɛ a he. Ni komɛ hu yo lɛ, nɛ a bi lɛ he munyu.​​—Mateo 26:69, 71-73; Marko 14:70.

      Enɛ ɔ ha nɛ Petro mi mi fu wawɛɛ. E bɔ mɔde kaa e maa laa e he. Lɔ ɔ he ɔ, e ya hla he ko ngɛ agbo ɔ nya, nɛ a ya hi si ngɛ lejɛ ɔ. Petro kpale de ke e li Yesu, nɛ e de po ke: “I li nɔ́ nɛ nyɛ ngɛ dee nɛ ɔ; nɛ i nui sisi tete.” (Marko 14:67, 68) E ba su he ko po nɛ Petro bɔni ‘gbiɛmi,’ nɛ e bɔni ‘kita kami.’ Petro pee jã kɛ tsɔɔ kaa nɔ́ nɛ e ngɛ dee ɔ ji anɔkuale, nɛ ke e hia kaa e ka kita kɛ ma nɔ mi po ɔ, e maa pee jã konɛ nɔ́ nɛ maa ba a, nɛ ba.​​—Mateo 26:74.

      Jamɛ a be ɔ mi tsuo ɔ, a ngɛ Yesu kojoe ngɛ Kayafa mɔ ɔ nɔ ngɛ ablanaa ko nɛ e hɛ mi tsɔɔ kpo ɔ nɔ ɔ nɔ. Enɛ ɔ he ɔ, Petro kɛ nihi nɛ a ngɛ kpo ɔ nɔ ɔ ma nyɛ maa na nihi nɛ a ya ngɛ odase yee kɛ ngɛ Yesu sie ɔ.

      Nɔ́ nɛ Petro de ɔ be nyɛe maa pee anɔkuale ejakaa e munyu tutui tsɔɔ kaa Galilea no ji lɛ. Jehanɛ ɔ se hu ɔ, Malko, osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a nyɔguɛ ɔ nɛ Petro po e tue ɔ weku no ko ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti. Lɔ ɔ he ɔ, e bi Petro ke: “Anɛ i nɛ o kɛ lɛ ngɛ abɔɔ ɔ mi lo?” Benɛ Petro kpale je e nya si etɛne kaa e li Yesu ɔ, amlɔ nɔuu nɛ kungwɔ kpa nɔ kaa bɔ nɛ Yesu de lɛ ɔ.​​—Yohane 13:38; 18:26, 27.

      Jamɛ a be ɔ mi ɔ, e maa pee kaa Yesu plɛ e he ngɛ hiɔwe ablanaa a nɔ, nɛ e ya hyɛ kpo ɔ nɔ. Benɛ Nyɔmtsɛ ɔ plɛ e he ɔ, e kɛ Petro a hɛ mi ya kpe! Enɛ ɔ ha nɛ Petro hao wawɛɛ! E kai nɔ́ nɛ Yesu de lɛ benɛ a ngɛ hiɔwe tsu ɔ mi ɔ. Benɛ Petro na kaa e kua e Nyɔmtsɛ ɔ, mo susu bɔ nɛ e maa dɔ lɛ wawɛɛ ha a he nɛ o hyɛ! Petro kɛ aywilɛho je kpo ngɛ we ɔ mi nɛ e ya fo ya wawɛɛ.​​—Luka 22:61, 62.

      Kɛ ba lɛ kɛɛ nɛ Petro nɛ e fĩa kaa e be kpalee ngɛ Yesu se ɔ kua e Nyɔmtsɛ ɔ? Moo hyɛ kaa a ngɛ lakpa odasehi yee kɛ ngɛ Yesu sie, nɛ a ngɛ Yesu pee kaa bɔ nɛ a peeɔ julɔ ɔ. Be mi nɛ e sa kaa Petro ko pee kã, nɛ e ko fa e Nyɔmtsɛ ɔ he ɔ, e kua Nɔ nɛ e le kaa e “ngɛ neneene wami munyu ɔ.”​​—Yohane 6:68.

      Aywilɛho sane nɛ ba Petro nɔ ɔ tsɔɔ wɔ kaa, nɔ ko nane ma nyɛ maa pi si ngɛ Mawu jami mi, se ke e dla we e he kɛ to, nɛ e kɛ ka kpe tlukaa a, e ma nyɛ maa nɔ si. E sa nɛ Mawu we bi tsuo nɛ a kase nɔ́ ko kɛ je nɔ́ nɛ ba Petro nɔ ɔ mi!

      • Mɛni blɔ nɔ nɛ Petro kɛ Yohane a gu kɛ ya su Kayafa we ɔ mi?

      • Benɛ Petro kɛ Yohane ya sɛ Kayafa we ɔ mi ɔ, mɛni lɛ ngɛ nɔ yae?

      • Mɛni nɛ kita nɛ Petro kã, kɛ gbiɛmi nɛ e gbiɛ ɔ tsɔɔ?

      • Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ nɔ́ nɛ ba Petro nɔ ɔ mi?

Dangme Womihi Tsuo (2000-2025)
Moo Je Mi
Moo Sɛ Mi
  • Dangme
  • Kɛ Mane
  • Bɔ Nɛ O Suɔ Lɛ Ha
  • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
  • E He Mlaahi
  • Laami Sanehi A He Mlaahi
  • Laami Sanehi A He Blɔ Nya Tomi
  • JW.ORG
  • Moo Sɛ Mi
Kɛ Mane