ƐNTƐNƐTI JI WEMADADOXU Watchtower Tɔ
Watchtower
ƐNTƐNƐTI JI WEMADADOXU
Aja
À
  • À
  • à
  • Á
  • á
  • É
  • é
  • È
  • è
  • Ɛ
  • ɛ
  • Ɖ
  • ɖ
  • Ó
  • ó
  • Ò
  • ò
  • Ú
  • ú
  • Ù
  • ù
  • Í
  • í
  • Ì
  • ì
  • Ɔ́
  • ɔ́
  • Ɔ̀
  • ɔ̀
  • Ɔ̌
  • Ӡ
  • ӡ
  • BIBLA
  • WEMAWO
  • BƆBƆWO
  • bt eta. 25
  • “[Na] kpɔ Seza!”

Video ɖe deli nɔ ecɛ ci èsɔ o.

Mìɖe kuku, kɔpi nɔ video lɔ do go cukaɖa ɖeka.

  • “[Na] kpɔ Seza!”
  • ‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
  • Enyɔta hwɛhwɛwo
  • Enyɔ lɔ hanwo
  • “Seza Kojoɖoxu ŋ le Kakayɛ” (Edɔwawawo 25:1-12)
  • “Ŋ wa Doji” (Edɔwawawo 25:13–26:23)
  • Ekpɔtɔ Hwɛɖeka “yí a trɔ Anyi Susumɛ, yi ma Trɔsun Kristotɔ” (Edɔwawawo 26:24-32)
  • Gbe dɔn, ɖo Yehowa yí nyi ao Kpedonutɔ
    Jutakpɔxɔ le Yehowa Fyɔɖuxu lɔ drakɔ (Enukplakpla)—2020
  • “[Yehowa] Ŋɛnywi lɔ Gban do Afishafi”
    ‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
bt eta. 25

ETA 25

“[Na] kpɔ Seza!”

Pɔlu ɖo kpɔwɛ le etaglɔnglɔn nɔ eŋɛnywi lɔ mɛ

Le Edɔwawawo 25:1–26:32 mɛ

1, 2. (a) Nɔnɔmɛ ci mɛ Pɔlu tokɔ gahunnɔmɛɔ? (b) Ci Pɔlu biɔ mɔ yeakpɔ Seza ɖe, biɔse ci yí efɔn do teɔ?

1 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

2 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

“Seza Kojoɖoxu ŋ le Kakayɛ” (Edɔwawawo 25:1-12)

3, 4. (a) Susu ci yí le godu nɔ egbe ci Ʒuifuwo biɔ mɔ wo le kplɔ Pɔlu va Ʒerusalɛmuɔ, lé Pɔlu wɛ yí gan ɔ? (b) Lé Yehowa nɔnɔ ŋgbe nɔ yi sɛntɔwo gbɛ shigbe lé ewɛ nɔ Pɔlu vayi nɛɔ?

3 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

4 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

5. Lé Fɛstu kpɔ Pɔlu nyɔ gbɔ doɔ?

5 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

6, 7. Nyi yí taɖo Pɔlu biɔ mɔ yeakpɔ Sezaɔ, yí lé ecɛ nyi kpɔwɛ nɔ Kristotɔ adodwi ciwo yí li le egbɛ mɛɔ?

6 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

7 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

Ale si amewo le nu wɔm ɖe ʋɔnudrɔ̃ƒe aɖe ƒe nyametsotso ŋu. Nyametsotsoa te ɖe nɔviŋutsu aɖe, eƒe senyala kple nɔvi bubu siwo le ʋɔnudrɔ̃ƒea dzi. Ame siwo menye Ðasefowo o le woƒe senyala kple etɔwo kafum be wokpe ɖe yewo ŋu yewoɖu dzi le nyaa me.

Ne wometso afia dzɔdzɔe na mí oa, míebiana be woagbugbɔ nyaa adrɔ̃ na mí

“Ŋ wa Doji” (Edɔwawawo 25:13–26:23)

8, 9. Nyi yí taɖo efyɔ Agripa va Sezare juganmɛɔ?

8 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

MÍEBIANA BE WOAGBUGBƆ NYA ADRƆ̃ NA MÍ

Ɣeaɖewoɣia, Yehowa Ðasefowo biana be ʋɔnudrɔ̃ƒe kɔkɔwo nagbugbɔ nya adrɔ̃ na yewo ne yewoakpɔ ablɔɖe aɖe gbeƒã Mawu Fiaɖuƒe ŋuti nya nyuia. Eƒe kpɔɖeŋu eve aɖewoe nye esi.

Le March 28, 1938 dzia, Amerika Ʋɔnudrɔ̃ƒe Kɔkɔtɔ te fli ɖe ʋɔnudrɔ̃ƒe bubu aɖe ƒe nyametsotso aɖe me, eye wòtso afia na Ðasefowo ƒe ƒuƒoƒo aɖe be wokpɔ mɔ ama Biblia-srɔ̃gbalẽwo le Amerika ƒe du si nye Griffin me, le Georgia. Ʋɔnunya geɖe siwo Ðasefowo tsɔ yi ʋɔnudrɔ̃ƒe kɔkɔ sia be woagbugbɔ adrɔ̃ na yewo ale be yewoate ŋu aɖe gbeƒã nya nyuia, ƒe gbãtɔe nye esia.a

Ʋɔnunya bubu ku ɖe Ðasefo aɖe si le Greece si ŋkɔe nye Minos Kokkinakis ŋu. Wolée wu zi 60 sɔŋ le ƒe 48 domee, be ena amewo le dzi me trɔm yi subɔsubɔha bubu me. Wokplɔe yi ʋɔnu zi 18 sɔŋ. Enɔ gaxɔ me ƒe geɖe eye wokplɔe yi aboyo me le keke Aegea Ƒua ƒe ƒukpowo dzi. Le ƒe 1986 mea, Greece ƒe ʋɔnudrɔ̃ƒe kɔkɔtɔ da asi ɖe ʋɔnudrɔ̃ƒe bubuwo ƒe nyametsotso dzi eye wobu fɔ nɔviŋutsua. Emegbe Nɔviŋutsu Kokkinakis tsɔ nyaa yi Europa Amegbetɔ Ƒe Gomenɔamesiwo Ŋuti Ʋɔnudrɔ̃ƒea. Le May 25, 1993 dzia, ʋɔnudrɔ̃ƒe sia tso nya me be Greece dukɔa dze agɔ elabe Nɔviŋutsu Kokkinakis kpɔ mɔ aƒo nu tso eƒe subɔsubɔ ŋu na amewo.

Yehowa Ðasefowo tsɔ nya geɖe yi Europa Ʋɔnudrɔ̃ƒea be woagbugbɔ adrɔ̃ na yewo eye woɖu dzi le wo dometɔ geɖe me hã. Habɔbɔ bubu aɖeke mebia kpekpeɖeŋu tso Europa Ʋɔnudrɔ̃ƒea gbɔ eye woɖu dzi de Ðasefowo nu o.

Ðe Yehowa Ðasefowo ƒe dziɖuɖu le ʋɔnunya siawo me ɖea vi na ame bubuwo hã? Agbalẽnyala Charles C. Haynes gblɔ be: “Ele be mí katã míada akpe gã aɖe na Yehowa Ðasefowo. Elabe aleke kee amewo dzua woe, nyaa wo ɖa alo dzea wo dzii o, woyia edzi ʋlia woƒe (kple le mɔ aɖe nu míawo hã míaƒe) subɔsubɔ ƒe ablɔɖe ta. Eye ne woɖu dzia, eɖea vi na mí katã.”

a Kpɔ nya siwo me Amerika ƒe Ʋɔnudrɔ̃ƒe Kɔkɔtɔ tso la ƒe kpɔɖeŋu aɖe le January 8, 2003 ƒe Nyɔ! me, axa 3-11.

9 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

10, 11. Lé Pɔlu na bubu Agripa doɔ, yí enyɔ ci mɛ Pɔlu dre nɔ efyɔ lɔ so lé enɔ agbe do vayi nuɔ?

10 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

11 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

12, 13. (a) Lé Pɔlu dre lé ejɔ do keke evatrɔ Kristotɔ mɛ doɔ? (b) Lé Pɔlu ‘wawa evu koɖo yiŋtɔ kpu doɔ’?

12 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

13 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

14, 15. Nyi mɛ Pɔlu dre kudo trɔtrɔ ciwo ewa le yi gbe mɛ nuɔ?

14 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

15 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

16. Lé mìawa Pɔlu tɔ han do nɔ mì ɖekɔ mìwo jixɔsewo mɛ nɔ kojoɖotɔwo koɖo esedɔwatɔwoɔ?

16 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

Ekpɔtɔ Hwɛɖeka “yí a trɔ Anyi Susumɛ, yi ma Trɔsun Kristotɔ” (Edɔwawawo 26:24-32)

17. Ci Pɔlu xo nuxu ɖegbɔ ɖe, lé Fɛstu wa nu doɔ, yí lé amɛ sugbɔ wanɔ nu do gbɛ shigbe Fɛstu nɛɔ?

17 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

18. Ðoŋci ci Pɔlu na Fɛstuɔ, le yi godu ɖe, lé Agripa wa nu doɔ?

18 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

19. Gbeta ci Fɛstu koɖo Agripa sɔ kudo Pɔlu nuɔ?

19 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

20. Nyiwo yí to so kunu ci Pɔlu ɖe le acɛkpatɔwo ŋkɔ mɛɔ?

20 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

21. Ci ègbe dɔn yí dradra eŋɛnywi lɔ ɖe, taŋfuin enunywi ciwo yí totoɔ so mɛɔ?

21 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

PORKIO FESTO—YUDEA NUTODZIÐULA SI TSO ROMA

Ame siwo kpɔ nudzɔdzɔ siwo ku ɖe Porkio Festo ŋu teƒe ƒe nuŋlɔɖi siwo míenyae nye esi le Apostolowo ƒe Dɔwɔwɔwo ƒe agbalẽa me kple Flavius Josephus ƒe nuŋlɔɖiwo me. Festo va xɔ ɖe Felike teƒe zu Yudea nutoa dziɖula le ƒe 58 K.Ŋ. me lɔƒo eye anɔ eme be eɖu dzi ƒe eve alo etɔ̃ pɛ ko eye wòku.

Porkio Festo.

Edze ƒãa be, Festo ƒe dziɖuɖu de ame dzi wu Felike si teƒe wòva xɔ ɖo kple Albinus si va xɔ ɖe Festo teƒea tɔ. Le Festo ƒe dziɖuɣi ƒe gɔmedzedzea, adzohawo ɖea fu le Yudea. Josephus gblɔ be, “Festo ɖoe be yeana dua me tɔwo nanɔ dedie. Esia taa, elé adzohaa me tɔ geɖe eye wòwu akpa gãtɔ.” Le Festo ƒe dziɖuɣia, Yudatɔwo ŋutɔ ɖo gli kɔkɔ aɖe ale be Fia Agripa naganɔ nu siwo yia edzi le gbedoxɔa mea kpɔm o. Gake Festo ɖe gbe be woamu glia. Esi Yudatɔwo va ɖe kuku nɛa, ebia tso wo si be woatsɔ nyaa yi na Roma Fiagã Nero.

Festo ho aʋa ɖe nu vlo wɔlawo kple aglãdzelawo ŋu vevie. Gake esi wòdi be yeƒe nu nadze Yudatɔwo ŋu taa, ewɔ nu madzɔmadzɔ ɖe Paulo ŋu.

FIA HERODES AGRIPA EVELIA

Agripa si ŋu woƒo nu tsoe le Dɔwɔwɔwo 25 lia mee nye Fia Herodes Agripa Evelia, si nye Herodes Gãtɔ ƒe tɔgbuitɔgbuiyɔvi, eye wònye Herodes si sẽ ŋuta le Yerusalem hamea me tɔwo ŋu ƒe 14 do ŋgɔ la ƒe vi. (Dɔw. 12:1) Agripa ye nye Herodes fiaƒomea ƒe fia mamlɛtɔ.

Fia Herodes Agripa Evelia.

Tɔa ku le ƒe 44 K.Ŋ. me, esime Agripa xɔ ƒe 17 eye wònɔ hehe xɔm le Fiagã Klaudio ƒe fiasã me le Roma. Fiagãa ƒe aɖaŋuɖolawo bui be Agripa metsi axɔ ɖe tɔa teƒe o, eya ta woɖo Roma nutodziɖula aɖe wòxɔ ɖe tɔa teƒe. Togbɔ be edzɔ alea hãa, ŋutinyaŋlɔla Flavius Josephus gblɔ be esime Agripa nɔ Roma la, eƒoa nu ɖe Yudatɔwo nu.

Le ƒe 50 K.Ŋ. mea, Klaudio ɖo Agripa fiae ɖe Kalsis dzi, eye le ƒe 53 K.Ŋ. mea, etsɔ Iturea, Trakoniti kple Abilene kpe ɖe eŋu nɛ. Wodee asi nɛ hã be wòakpɔ Yerusalem gbedoxɔa dzi, eye be wòaɖo nunɔlagãwo na Yudatɔwo. Nero si va xɔ ɖe Klaudio teƒe hã keke Agripa ƒe dziɖuƒewo ɖe enu eye wòtsɔ Galilea kple Perea nutoawo ƒe akpa aɖewo kpe ɖe eŋu nɛ. Agripa kple nɔvianyɔnu Bernike, si ʋu le srɔ̃a si nye Kilikia fia gbɔa, va Kaisarea eye afi mae wodo go Paulo le.—Dɔw. 25:13.

Le ƒe 66 K.Ŋ. me, esi Agripa mete ŋu tsi Yudatɔwo ƒe aglãdzedze ɖe Romatɔwo ŋu nu o taa, Yudatɔwo trɔ ɖe eya ŋutɔ ŋu, esia wɔe be Agripa va de Romatɔwo dzi. Esi Romatɔwo tsi Yudatɔwo ƒe aglãdzedzea nua, Roma Fiagã yeye Vespasian gakeke Agripa ƒe dziɖuƒewo ɖe enu tsɔ ɖo eteƒe nɛ.

    Wema ciwo yí le Ajagbe mɛ (2015-2025)
    To le mɛ
    Ðo mɛ
    • Aja
    • Miin
    • Cancanwo
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Yizanzan sewo
    • Amɛ ŋtɔ nyɔtakankan totowo
    • Paramètres de confidentialité
    • JW.ORG
    • Ðo mɛ
    Miin