Filipu ɖo kpɔwɛ nywi daɖɛ le eŋɛnywi lɔ dradra mɛ
1, 2. Ci wotekpɔ mɔ woaɖo te kunuɖeɖedɔ lɔ le exwe sanŋdi ŋkɔtɔ mɛ ɖe, nunywi ciwo yí vato so mɛɔ?
1 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
2 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
‘Mɛ Ciwo yí Gban hlɛn do afishafi’ ( Edɔwawawo 8:4-8 )
3. (a) Mi yí nyi Filipuɔ? (b) Nyi yí taɖo amɛwo dexaxɔ nyɔnɔnwi lɔ le Samari ahan ɔ, yí nyɔ ci Yesu nu ɖɛ so nyigbanmama ŋtɔ́ nuɔ?
3 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
4. Hwenu Filipu ɖe kunu nɔ Samaritɔwo ɖe, lé wowa nu doɔ, yí nyi yí na wowa nu ahan ɔ?
4 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
5-7. Kpɔwɛ ciwo yí dasɛ mɔ ci Kristotɔwo gban hlɛn ɔ, éna yí eŋɛnywi lɔ kaka do afishiafiɔ?
5 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
6 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
7 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
8. Ci politiki koɖo ehonyɔwo trɔtrɔ ɖee, lé ekpɔ ŋsɛn do kunuɖeɖedɔ lɔ ji doɔ?
8 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
“Esi Simon kpɔ be, ne apostoloawo da asi ɖe amewo dzi la, woxɔa gbɔgbɔa la, etsɔ ga vɛ na wo.”—Dɔwɔwɔwo 8:18
9. Mi Shimɔ nyiɔ, yí taŋfuin nyi yí jɔ ji ni le Filipu nuɔ?
9 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
10. (a) Nyi Piɛ koɖo Ʒan, yi wa le Samariɔ? (b) Ci Shimɔ kpɔ mɔ nɔ Piɛ koɖo Ʒan sɔ alɔ̀ daɖo nukplavi yoyuwo jiɔ, woxɔnɔ gbɔngbɔn kɔkɔɛ ɖe, lé ewa nu doɔ?
10 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
11. Enyɔ ci Piɛ gbe nɔ Shimɔɔ, yí lé Shimɔ wa nu doɔ?
11 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
12. Nyi enyɔgbe “simoni” nyiɔ, yí lé ecɛ vanyi fɛnca nɔ ŋsusɛnsɛnhawo doɔ?
12 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
13. Emɔ ciwo ji yí Kristotɔwo ɖo akpɔ wowoɖekiwo ji le le simoni nu leɔ?
13 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
PETRO ZÃ “DZIƑOFIAÐUƑE LA ƑE SAFUIWO”
Yesu gblɔ na Petro be: “Matsɔ dziƒofiaɖuƒe la ƒe safuiwo ana wò.” (Mat. 16:19 ) Nu kae Yesu ƒe nyawo fia? Nya ‘Safui’ si Yesu zã fia be Petro aʋu sidzedze kple mɔnukpɔkpɔ tɔxɛ ƒe mɔ ɖi na ame hatsotso aɖewo koŋ be woanyi Mesia Fiaɖuƒea dome. Ɣekaɣie Petro zã safui siawo?
Ezã safui gbãtɔ le ƒe 33 K.Ŋ. ƒe Pentekoste dzi, esi wògblɔ na Yudatɔwo kple ame siwo trɔ dzi me zu Yudatɔwo be woaxɔ nya nyuia dzi ase eye woana woanyrɔ wo. Esia na ame 3,000 sɔŋ trɔ dzi me eye mɔnukpɔkpɔ su wo si be woanyi Fiaɖuƒea dome.—Dɔw. 2:1-41.
Ezã safui evelia esi wowu Stefano megbe kpuie. Le go evelia sia mea, Petro kple Yohanes da woƒe asiwo ɖe Samariatɔ siwo xɔ nyɔnyrɔa dzi, eye xɔsetɔ yeye siawo xɔ gbɔgbɔ kɔkɔea.—Dɔw. 8:14-17.
Petro zã safui etɔ̃lia le ƒe 36 K.Ŋ. me. Ɣemaɣie wòʋu dziƒoyiyi ƒe mɔnukpɔkpɔa ɖi na Trɔ̃subɔdukɔmetɔ aʋamatsomatsotɔwo. Esia dzɔ esi apostoloa ɖi ɖase na Kornelio, si nye Trɔ̃subɔdukɔmetɔ aʋamatsomatsotɔ gbãtɔ si va zu Kristo ƒe nusrɔ̃la.—Dɔw. 10:1-48.
“E mɔŋje Enu ci yí e Hlɛnhlɛn mɛ a?” ( Edɔwawawo 8:26-40 )
14, 15. (a) Mi yí “Etiopi ŋsu kobonɔ” lɔ nyiɔ, yí lé Filipu wɛ yí kpɔɛɔ? (b) Ci Etiopitɔ lɔ se enyɔ ciwo Filipu nu ɖe, lé ewa nu doɔ yí nyi yí taɖo ʒinʒindoshimɛ ci ewa denyi enu ewa kpata le avomɛ ɔ? (Kpɔ gɔnmɛnuŋwlɛŋwlɛ lɔ.)
14 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
15 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
AME KAE NYE ETIOPIA-MEGÃ LA?
Yevugbe me Biblia gɔmeɖeɖe aɖewo gblɔ be Etiopia ŋutsua nye ame tata. Togbɔ be Helagbe me nya (eu·nouʹkhos ) si wozã na Etiopia ŋutsua ate ŋu afia ame si wota kple susu be wòagadzi vi o hãa, nya sia agate ŋu afia ame aɖe si nye amegã le fiaƒeme. Zi geɖea, etea ŋu dzɔna be wotaa amegã siwo kpɔa fiasrɔ̃wo dzi. Gake wometaa amegã siwo nye fia ƒe ahakula kple kesinɔnuwo dzi kpɔlawo ya kokoko o. Edze ƒãa be amegã sia tɔgbie Etiopia ŋutsu si Filipo nyrɔa nye, elabe ekpɔa kesinɔnuwo dzi le fiasã me. Eya ta ne míagblɔea, enye gadzikpɔla.
Etiopia ŋutsua ganye ame si trɔ dzi me zu Yudatɔ. Ðeko wòyi Yerusalem va yi subɔ Yehowa koe ma. (Dɔw. 8:27) Le susu sia ta míate ŋu aƒo nya ta be Etiopia ŋutsua menye ame tata o, elabe Mose ƒe Sea meɖe mɔ be ŋutsu si wota nava Israel ƒe ha la me o.—5 Mose 23:1.
WONYRƆE ÐE ‘TSI ME’
Aleke Kristotɔ vavãwo ƒe nyɔnyrɔxɔxɔ yinae? Ame aɖewo xɔe se be ne wode tsi ta na amea koa, ema su; si fia be woakɔ tsia ɖe tame nɛ alo ahlẽe ɖe ta dzi nɛ. Gake ɖe wonyrɔ Etiopia ŋutsua ɖe ‘tsi me.’ Biblia gblɔ be: “Filipo kple amegã la woɖi yi tsi la me.” (Dɔw. 8:36, 38) Ne tsi kɔkɔ ɖe tame alo tsi hehlẽ ɖe ta dzi koe hiãa, anye ne mahiã be Etiopia ŋutsua natɔ eƒe tasiaɖam la ɖe tsi gbɔ o. Ne tsi sue aɖe koe asu na esia wɔwɔa, ke esi ŋutsua nɔ mɔ zɔm to gbe dzi taa, tsi si anya nɔ eƒe lãgbalẽgolo mea ɖeɖe asu na esia wɔwɔ.—Dɔw. 8:26.
Le nyagɔmeɖegbalẽ aɖe ƒe nya nua, Helagbe me nya ba·ptiʹzo fia be “woate nane ɖe tsi me alo anyrɔe ɖe tsi me.” (A Greek-English Lexicon, si Liddell kple Scott ta) Biblia ƒe akpa bubu siwo ƒo nu tso nyɔnyrɔxɔxɔ ŋua wɔ ɖeka kple nyagɔmeɖegbalẽ sia ƒe nyawo. Yohanes 3:23 gblɔ be Yohanes nɔ “amewo nyrɔm le Aenon, si te ɖe Salim ŋu, elabena tsi gbogbo aɖe le afi ma.” Nenema kee Biblia ƒe akpa siwo ƒo nu tso Yesu ƒe nyɔnyrɔxɔxɔ ŋu gblɔ be: ‘Esi wònya do go le tsia me koa, ekpɔ dziƒowo nu ʋu.’ (Marko 1:9, 10) Eya ta esɔ be wonyrɔa Kristotɔ vavãwo ɖe tsi me bliboe, ke menye be woade tsi ta na wo o.
16, 17. Lé Mawudɔlawo kpɔkɔ kunuɖeɖedɔ lɔ ji do gbɛɔ?
16 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
17 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
“Mawu, ame ka kee nèɖanye o, meɖe kuku, kpe ɖe ŋunye”
18. Nyi yí taɖo mìdeɖo akpɔ mìwo kunuɖeɖedɔ lɔ do enu vlɛkɛsɛ ji gbeɖeɔ?
18 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
“NYANYUIGBLƆLA” FILIPO
Esi yometiti na Kristo yomedzelawo ka hlẽa, Filipo ya si yi Samaria. Edze ƒãa be ewɔ dɔ le dɔdzikpɔha si nɔ anyi le ƒe alafa gbãtɔ mea ƒe mɔfiafia te, elabe “esi apostolo siwo le Yerusalem se be Samaria xɔ Mawu ƒe nyaa la, wodɔ Petro kple Yohanes ɖe wo gbɔ.” Esia wɔe be xɔsetɔ yeye siwo le afi ma xɔ gbɔgbɔ kɔkɔe ƒe nunanaa.—Dɔw. 8:14-17.
Esi woƒo nu tso Filipo ŋu le Dɔwɔwɔwo ta 8 lia me vɔa, zi ɖeka koe wogaƒo nu tso eŋu le Dɔwɔwɔwo ƒe agbalẽa me. Ƒe 20 tso esime woƒo nu tso eƒe gbeƒãɖeɖedɔ gbãtɔa ŋu megbea, Paulo kple eƒe zɔhɛwo ɖo ta Yerusalem le Paulo ƒe dutanyanyuigbɔgblɔ mɔzɔzɔ etɔ̃lia ƒe nuwuwu. Paulo kple etɔwo va ɖo Ptolemai. Luka gblɔ be: “Le ŋufɔke la, míeva ɖo Kaisarea, eye míeyi ɖadze nyanyuigblɔla Filipo, si nye ame adreawo dometɔ ɖeka, ƒe aƒe me. Vinyɔnu ene siwo nye ɖetugbui leaƒewo le ŋutsu sia si, siwo gblɔa nya ɖi.”—Dɔw. 21:8, 9.
Edze ƒãa be Filipo va tsi afi si wònɔ gbeƒã ɖem le eye wòɖe srɔ̃ dzi viwo. Eɖe dzesi be Luka yɔe be “nyanyuigblɔla.” Ŋɔŋlɔawo zãa nya sia na ame siwo ʋu le wo de va yi le gbeƒã ɖem le teƒe si womeɖea gbeƒã le tsã o. Eme kɔ be dzo kpɔtɔ nɔ Filipo me ɖe nyanyuigbɔgblɔdɔa ŋu. Eye esi wogblɔ be Filipo vinyɔnu eneawo gblɔa nya ɖi taa, edze ƒãa be efia eƒe ƒomea be woalɔ̃ Yehowa eye woasubɔe.