Lucas

Nomiva Jesúre ne cađateino

(Mt 27.55-56; Mr 15.40-41; Lc 23.49)

8 No yóboi, Jesús coyʉcʉnʉrejameđa ĩmaroai aru ĩmajinoa coapa, põeva ne majinajiyepe ayʉ Jʉ̃menijicʉi jaboteinoque borore. Aru ina doce paivʉ ʉ̃i bueimara yóvarejaimađa ʉ̃́re. 2 Apevʉ nomiva máre yóvarejaimađa náre, Jesúi meađainomiva mácavʉ. Apevʉre ina nomivare Jesús javei jaetovarejameđa abujuvare. Aru apevʉre javei meađarejameđa ʉ̃. Cũináco Magdala ãmicʉriĩmarocaco barejácođa, õi ãmiá María. Jipocamia Jesús jaetovarejameđa siete paivʉ abujuvare ṍre jocarĩ. 3 Apeco barejácođa, õi ãmiá Juana. Ñai jabocʉ Herodes ʉ̃i cʉ̃ramine coreipõecʉi márepaco barejácođa õ, ʉ̃i ãmiá Chuza. Aru apeco barejácođa, õi ãmiá Susana. Apevʉ obedivʉ nomiva, Jesúi meađainomiva mácavʉ máre yóvarejaimađa ʉ̃́re. Ina nomiva Jesújãre jaʉéde jídejaimađa.

“Oteipõecʉre” jã́ri dápiarĩ ne đarãjiyepe aino

(Mt 13.1-9; Mr 4.1-9)

4 Obedivʉ põeva cójijivʉ Jesús yebai ĩmaroa coapacavʉ. Que teni Jesús buedejameđa náre jã́ri dápiarĩ ne đarãjiyepe ainoque, yópe arĩ:

5 —Cũinácʉ oteipõecʉ otecʉnʉquemavʉ ʉ̃i oteiyede. Ʉ̃i oteiyede ape oteiye tʉquemavʉ ma ẽcarʉi. Aru ne cʉraiyede ina cuivʉ noi, míjina vʉivʉ darĩ, ãradaquemavʉ caiye iye oteiyede. 6 Ape oteiye tʉquemavʉ joborõ edubenoi cʉ̃raboa pʉenoi. Aru yóboi pĩarí etaquemavʉ. Ʉbenita yaiquémavʉ, no oco cʉbe boje. 7 Ape oteiye tʉquemavʉ miucʉa jẽneboi. Aru miucʉa bʉcʉrĩ chĩoiyede, jẽiye jẽmetequemavʉ. 8 Ape oteiye tʉquemavʉ mearo joborõi. Aru bʉcʉquemavʉ. Aru jẽquemavʉ jẽiñʉ cien paivʉa caiye oteiyabea coapa, arejameđa Jesús.

Que yávayʉ bácʉ, Jesús pare bʉjino yávarĩ, arejameđa náre:

—Me jápiajarã mʉja iye ji bueiyede, arejameđa Jesús.

Aipe aiyʉrõre Jesús ʉ̃i jã́ri dápiarĩ ne đarãjiyepe aino

(Mt 13.10-17; Mr 4.10-12)

9 Jesúi bueimara jẽniari jã́rejaimađa ʉ̃́re:

—¿Aipe teni bueyʉrʉ̃ mʉ jã́ri dápiarĩ ñʉje đarãjiyepe ayʉ mi coyʉiyeque? arejaimađa.

10 Aru Jesús arejameđa náre:

—Mʉjare coyʉrĩ majide đayʉbu iye Jʉ̃menijicʉ ʉ̃i coyʉicõjeme máquede. Ʉ̃ jaboteibi mʉjare, ʉ̃i põevare. Ʉbenita ina apevʉ iyede majibevʉre quéda jã́ri dápiarĩ ne đarãjiyepe ayʉ bueyʉbu yʉ náre, jã́ivʉreca ne jã́ri majibenajiyepe ayʉ aipe aiyʉrõre ne jã́iyede, aru jápiaivʉreca ne jápiarĩ majibenajiyepe ayʉ aipe aiyʉrõre ne jápiaiyede, arejameđa Jesús.

Jesús ʉ̃i coyʉino aipe aiyʉrõre “oteipõecʉre” jã́ri dápiarĩ ne đarãjiyepe aino

(Mt 13.18-23; Mr 4.13-20)

11 Yópe arĩ, Jesús coyʉrejameđa ʉ̃i bueimarare:

—Yo jã́ri dápiarĩ mʉje đarãjiyepe ayʉ ji aino yópe coyʉiyʉrõmu mʉjare: Iye oteiye Jʉ̃menijicʉi yávaiyepe paiyebu. 12 Aru inamu ma ẽcarʉi oteiye tʉrĩduiye báquepe paivʉ. Náre coyʉiyede Jʉ̃menijicʉi yávaiyede jápiađama, ʉbenita coreóvarĩ eabevʉva. Que baru ne jápiarĩburu yóboi, ñai abujuvai jabocʉ darĩ, ãrʉmetede đaibi Jʉ̃menijicʉi yávaiye ne jápiaiye báquede, ne jʉ abeni majibenajiyepe ayʉ, meatebenajivʉ. 13 Aru inamu joborõ edubenoi, cʉ̃raboa pʉenoi, oteiye tʉrĩduiye báquepe paivʉ. Jʉ̃menijicʉi yávaiyede jápiarĩ, torojʉma me. Ʉbenita Jʉ̃menijicʉi yávaiyede jʉ arĩduyama na. Que baru quĩ́jino yóboi, põeva ne cãrijovaru náre, ne jʉ aiye boje, maumena dajocađama ne jʉ aiyede Jʉ̃menijicʉi yávaiyede. Que teni jʉ abema na. 14 Aru inamu miucʉa jẽneboi oteiye tʉrĩduiye báquepe paivʉ. Na máre jápiaivʉ Jʉ̃menijicʉi yávaiyede, ʉbenita cãrijiñama ijãravʉquede. Torojʉma tãutʉraque. Aru caiye iye ne torojʉve teiye ijãravʉque cojʉvʉ náre. Que baru Jʉ̃menijicʉ cađatebebi náre ʉ̃i yávaiyeque yópe ʉ̃i ʉrõpe. 15 Ʉbenita inamu mearo joborõi oteiye tʉiye báquepe paivʉ. Jʉ̃menijicʉi yávaiyede jápiaivʉ, jʉ ađama jãve diede. Aru me ãrʉma dajocabevʉva. Que baru nárecabu đaivʉ Jʉ̃menijicʉi ʉrõpe cãrijimevʉva, arejameđa Jesús.

“Pẽoibʉre” jã́ri dápiarĩ ne đarãjiyepe aino

(Mt 5.15, 10.26, 25.29; Mr 4.21-25; Lc 11.33, 12.2, 19.26)

16 Cojedeca Jesús, yópe arĩ, buedejameđa náre:

—Põecʉ cʉbebi pẽoibʉre pẽoriburu yóboi moañʉ dibʉre cõaiñʉque o ñóñʉ paraino cãchinoi. Quénora tʉoibi jocʉve pʉenora, pẽoquiyepe ayʉ caivʉ ecoivʉre nore. 17 Que baru caiye yaveiye báque jároquiyebu. Aru dupióvaiye báquede máre jã́rajarama caivʉ põeva.

18 ’Que baru me dápiajarã mʉje jápiaiyede ji bueiyede. Aru đajarã yópe ji coyʉiyepe. Nopedeca ñai jápiayʉre Jʉ̃menijicʉi yávaiyede, Jʉ̃menijicʉ pʉeno baju ʉ̃i majiéque jícʉyʉme ʉ̃́re. Ʉbenita ñai jápiabecʉre Jʉ̃menijicʉi yávaiyede, iye ʉ̃i quĩ́jino majiéde dápiayʉ cʉvaede, Jʉ̃menijicʉ ʉ̃́re ĩcʉyʉme diede, arejameđa Jesús.

Jesús ʉ̃ jina ne voino ʉ̃́re

(Mt 12.46-50; Mr 3.31-35)

19 Dinʉmʉre Jesúi paco aru ʉ̃i yóva earejaimađa ʉ̃i cʉrõi. Ʉbenita ʉ̃́re eabedejaimađa, obedivʉ põeva ne cʉe boje. 20 Que baru apevʉ arejaimađa Jesúre:

—Mipaco aru míyova máre jedevai núrivʉ, mʉre jã́radađama, arejaimađa.

21 Ʉbenita Jesús arejameđa náre:

—Caivʉ ina Jʉ̃menijicʉi yávaiyede jápiaivʉ aru Jʉ̃menijicʉi ʉrõpe đaivʉ, nárecabu jipacope páđo aru jíyovape paivʉ máre, arejameđa Jesús.

Jesús ũmevʉre ʉ̃i bíjaroino

(Mt 8.23-27; Mr 4.35-41)

22 Cũinájãravʉ Jesús, jatuyʉ jiađocũi ʉ̃i bueimaraque, arejameđa náre:

—Jã́rica, macajitabʉ ʉrabʉ apedʉvei nʉrevʉ, arejameđa náre.

Que baru nʉrejaimađa na. 23 Ne jataiyede, Jesús cãrejameđa. Japurejavʉ̃ya ũmevʉ parʉrõ baju. Aru pãcaiboa ecorejavʉ̃ya jiađocũre. Que baru dicũ buidéjavʉ̃ya. Pare jidojarejavʉ̃ya no. 24 Que teni Jesús yebai nʉri, yópe arĩ, coedavarejaimađa ʉ̃́re:

—¡Mʉ, bueipõecʉ, coivʉbu maja! ¡Bíjarãjivʉbu maja! arejaimađa na.

Jesús coedarĩ, jararejameđa ũmevʉre. Iboá ʉraboa pãcaiboa bíjarejavʉ̃ya. Aru cãrijimene đarejavʉ̃ya. 25 Que teni Jesús arejameđa ʉ̃i bueimarare:

—¿Aipe teni “Jesús meađacʉyʉme ñʉjare”, abevʉrʉ̃mʉja? arejameđa.

Que aiyede, cuecumari ʉrarõ dápiarejaimađa. Aru arejaimađa ne bajumia:

—¿Yécʉba ñai, yópe cõjeñʉ ũmevʉre aru macajitabʉre máre jʉ aimʉ? arejaimađa na.

Jesús ʉ̃i meađaino ʉ̃mʉ abujuva ne ĩmamʉre

(Mt 8.28-34; Mr 5.1-20)

26 Jesújã jatarejaimađa no macajitabʉ ʉrabʉre apedʉvei. Aru cʉrejaimađa na Gerasa ãmicʉrõcavʉ, Galilea ãmicʉrõ cõchinoi. 27 Jesús ʉ̃i maiyede jiađocũre jocarĩ, copʉ nʉrejameđa cũinácʉ ĩmarocacʉ, abujuva ne ĩmamʉ. Joe baju cuitótecajede dobedejameđa. Aru cʉ̃rami cʉbedejameđa ʉ̃. Quénora põeva ne yaivʉ bácavʉre jarʉvainoi cʉcʉ barejámeđa. 28 Jesúre jã́ri, ʉ̃i yebai nʉri, ñʉatutarĩ bʉjié cođoboborĩ, arejameđa:

—Mʉ, Jesús, Jʉ̃menijicʉi mácʉ, caivʉ pʉeno parʉcʉi mácʉ, ¿yéde ʉcʉrʉ̃ yʉ́que? Jẽniaivʉ mʉre, ñájine đabejacʉ yʉre, arĩ cođoboborejameđa.

29 Nópe arejameđa Jesús ʉ̃i etaicõjeiye báque boje jipocamia ina abujuvare ñai ʉ̃mʉre jocarĩ.

Apenʉmʉa abujuva ʉ̃́re ĩmarejaimađa. Que baru nócavʉ ʉ̃́re coreni bʉorĩdurejaimađa tãumeaque, bʉoimeaque máre. Ʉbenita cobʉrʉrʉrĩ buravarejameđa dimeáre. Aru ina abujuva jarorejaimađa ʉ̃́re põecʉbenoi.

30 Dinʉmʉre Jesús jẽniari jã́rejameđa ʉ̃́re:

—¿Yécʉ ãmicʉcʉrʉ̃ mʉ? arejameđa.

Jʉ arĩ arejameđa:

—Obecʉ ãmicʉvʉ yʉ, arejameđa.

Nópe arejameđa, obedivʉ abujuva ne ĩmae boje. 31 Ina abujuva pare jẽniarejaimađa, ʉ̃i jarobequiyepe aivʉ náre ʉ̃mʉjʉricobei, abujuva ne ñájinoi. 32 Cʉrejaimađa noi cʉ̃racũ yebai obedivʉ oteivãriva, ãre cuivʉ. Aru jẽniarejaimađa ina abujuva Jesúre:

—Jarojacʉ ñʉjare oteivãrivara, ñʉje corãjiyepe nára, arejaimađa.

Dinʉmʉma, nʉicõjenejameđa náre Jesús:

—Nʉjara, arejameđa.

33 Aru ina abujuva etarĩ, corejaimađa oteivãrivara. Cúyarĩ nʉri tʉrejaimađa cʉ̃racũ ẽmeinoi, macajitabʉ ʉrabʉi. Tʉrĩ corĩ bíjarejaimađa na. 34 Aru ina oteivãriva mácavʉre coreipõeva cúyarĩ nʉrejaimađa, coyʉivʉ ʉraĩmaroai aru ĩmaro cʉrõvaquede máre. 35 Que baru obedivʉ põeva “¿Aipe tenama?” arĩ, jã́ranʉrejaimađa. Nʉivʉ Jesús yebai, jã́rejaimađa ñai ʉ̃mʉ abujuva ne ñájine đaimʉ mácʉ dobacʉre, cuitótecajede doyʉre, meacʉre cari. Aru jidʉrejaimađa ʉ̃́re. 36 Coyʉrejaimađa ina jã́ivʉ bácavʉ Jesúi meađaiye báquede ñai ʉ̃mʉ, abujuva ne ĩmamʉ mácʉre. 37 Quénora “Nʉjacʉ”, arejaimađa Jesúre parʉrõque caivʉ Gerasa ãmicʉrõcavʉ, ne jidʉé boje.

38 Jiađocũi jaturĩ, Jesús copainʉrejameđa. Ʉbenita ʉ̃i copaiquiye jipocamia ñai ʉ̃mʉ, abujuva ne ĩmamʉ mácʉ, jẽniarejameđa parʉrõreca cuiyʉcʉ ʉ̃́que. Ʉbenita Jesús yóvaicõjemecʉ arejameđa ʉ̃́re:

39 —Copainʉjacʉ mi cʉ̃rami. Aru coyʉjacʉ caiye iye ʉrarõ Jʉ̃menijicʉ ʉ̃i đaiyede mʉ́que, arejameđa Jesús.

Nʉri, coyʉyʉ barejámeđa caivʉ ĩmarocavʉre caiye iye Jesús ʉ̃i đaiye báquede ʉ̃́re.

Jesús ʉ̃i nacovaino Jairoi máco bácore aru ʉ̃i meađaino nomió ñájiñore jiveque

(Mt 9.18-26; Mr 5.21-43)

40 Jesús copaiyʉ bácʉre, obedivʉ põeva coreivʉ barejáimađa ʉ̃́re. Que baru cójijidejaimađa ʉ̃i yebai, ʉ̃́re jacoyʉivʉ. 41 Aru earejameđa cũinácʉ judíovai cójijiñamine coreipõecʉ, Jairo ãmicʉcʉ. Jã́rina ñʉatutarejameđa Jesúi cʉboba yebai. Ʉrarõreca jẽniañʉ arejameđa Jesúre:

—Mʉ, bueipõecʉ, dajacʉ ji cʉ̃rami, arejameđa.

42 Cũinácova ʉ̃i máco, doce paiʉjʉa cʉvacore, cʉvarejameđa Jairo. Aru yaidé nʉño marejácođa õ. Que baru Jesús nʉrejameđa ʉ̃́que. Cujurejaimađa náre obedivʉ põeva. Aru cojivare nʉrejaimađa Jesúre.

43 Ne jẽneboi cũináco nomió cʉrejacođa. Doce paiʉjʉa baju ijimo marejácođa jive yuiyeque. Aru põecʉ cʉbedejameđa jʉoiye majicʉ ṍre. 44 Nʉrejacođa ʉ̃i yóboi obedivʉ põeva jẽneboi. Aru jẽni jã́rejacođa ʉ̃i doicaje tʉrʉvarã. Cũiná õi jẽni jã́iyede, bíjarejavʉ̃ya õi jive yuino mácarõ.

45 Dinʉmʉ Jesús arejameđa:

—¿Ñame matedí yʉre jẽni jã́đo? arejameđa.

Caivʉ “Yʉ ãmevʉ” ne aiyede, Pedro arejameđa:

—¡Mʉ, bueipõecʉ, obedivʉ põeva cojivare daivʉbu mʉre! arejameđa.

46 Ʉbenita Jesús arejameđa:

—Cũináco nomió jẽni jã́cobe yʉre. Que baru majivʉ yʉ. Ji baju ji majiéque meađaivʉ yʉ ṍre caride, arejameđa Jesús.

47 Ʉ̃i que aiyede, ico nomió õi baju dupini majibe boje, bidini jidʉco, nʉri ñʉatutarejacođa ʉ̃i cʉboba yebai. Coyʉrejacođa caivʉ ina põeva ne jã́iyede õi jẽni jã́inore ʉ̃́re aru cũiná õi meateinore. 48 Aru Jesús arejameđa ṍre:

—Mʉ, ji ʉmo, “Ʉ̃ meađaiye majibi yʉre”, arĩ dápiarebu mʉ. Que baru mi que arĩ dápiaiye boje, meađaivʉ mʉre. Ména nʉri cʉjaco mʉ, arejameđa Jesús.

49 Ʉ̃i boroteiyede ṍque, cũinácʉ ñai judíovai cójijiñamine coreipõecʉi cʉ̃ramicacʉ earĩ, arejameđa Jairore:

—Javeta mímaco yaibíco õ. Quénora cãrijovamejacʉ bueipõecʉre, arejameđa.

50 Ʉbenita Jesús, jápiayʉ bácʉ ʉ̃i yávainore, arejameđa Jairore:

—Jidʉbejacʉ mʉ. Quénora jʉ ajacʉ ji coyʉinore, aru meatecođome õ, arejameđa Jesús.

51 Jesús ʉ̃i eaiyede Jairoi cʉ̃rami, apevʉre ecoicõjemeni ʉ̃́que, nʉvarejameđa Pedrore, Jũare, Santiagore, aru ico jʉeđoco bácoi pacʉre aru pacore máre. 52 Caivʉ põeva nócavʉ ṍre oivʉ aru cõmaje ãroje jã́ivʉ barejáimađa. Ʉbenita Jesús arejameđa:

—Obejarã. Õ yaiyó ãmemico. Quénora cãđotame, arejameđa.

Náre nópe arejameđa Jesús, ʉ̃i majié boje ʉ̃i nacovaquinore ṍre yainore jarʉvarĩ. 53 Ʉ̃i que aiyede, yʉridejaimađa ʉ̃́re, ne majié boje yaiyó bácore. 54 Dinʉmʉ Jesús ecorejameđa jʉeđoco bácoi cʉritucubʉi aru õi pʉrʉre jẽni, bʉjié yávarejameđa ṍre:

—Mʉ, jʉeđoco, nacajajaco, arejameđa Jesús.

55 Aru ũmedarejacođa õ. Que baru cũiná nacajarejacođa. Aru, “Ãiyede jíjarã ṍre”, arejameđa Jesús. 56 Õi bʉcʉva cuecumari pare dápiarejaimađa. Ʉbenita Jesús apevʉre coyʉicõjemenejameđa náre iye ʉ̃i đaiye báquede.