Lucas

Jesúre ne nʉvaino Pilato yebai

(Mt 27.1-2, 11-14; Mr 15.1-5; Jn 18.28-38)

23 No yóboi caivʉ ina judíovai cójijinocavʉ nacajari, Jesúre nʉvari, jabocʉ ʉ̃i ãmiá Pilato yebai jacorãnʉrejaimađa na. 2 Aru ãmecororĩ bʉ́rejaimađa Jesúre.

—Ñʉja eavʉ ñai ʉ̃mʉre jarʉvarĩduyʉre maje jaborõre, aru bojeđaicõjemecʉre ñʉjare tãutʉrare maje jabocʉ Césare, aru ayʉre ʉ̃i baju “Cristobu yʉ” aru jabocʉ máre, arejaimađa na Pilatore.

3 Ne que aiyede, Pilato jẽniari jã́rejameđa Jesúre:

—¿Mʉ́rʉ judíovai jabocʉ? arejameđa.

Jesús jʉ arejameđa:

—Quédeca, mi aimʉrecabu yʉ, arejameđa.

4 Pilato arejameđa ina sacerdotevare jaboteipõevare aru caivʉ ina obedivʉ põevare:

—Ãmeina tebecʉtame ʉ̃ ji jã́ru, arejameđa.

5 Ʉbenita parʉrõreca arejaimađa bedióva cojedeca:

—Ñai cãrijovaimi caivʉ Judeacavʉre ʉ̃i bueiyeque. Bueni bʉ́quemavʉ Galileai. Aru edaibi yuita, jorojĩvʉ arejaimađa na.

Jesúre ne nʉvaino Herodes yebai

6 Ne nópe ãmecoroiyede jápiarĩ Pilato, jẽniari jã́rejameđa:

—¿Galileacacʉba ʉ̃? arejameđa.

7 Ina Jesúre ãmecoroivʉ ne jʉ aiyede, Pilato majicʉ Jesúre Galileacacʉre, jarorejameđa ʉ̃́re Galileacavʉ ne jabocʉ Herodes yebai. Dinʉmʉ ñai Herodes Jerusalén ãmicʉriĩmaroi cʉrejameđa. 8 Jesúre jã́ri, torojʉrejameđa Herodes, ʉ̃i jápiaiye báque boje Jesúi đaiye báque borore. Que baru ʉ̃́re pare jã́iyʉcʉ barejámeđa. Jesús põeva ne đarĩ majibede đayʉre pare jã́iyʉrejameđa Herodes. 9 Jesúre caijĩene jẽniari jã́ridurejameđa Herodes. Ʉbenita Jesúcapũravʉ bi arejameđa ʉ̃́re. 10 Herodes ʉ̃i jẽniari jã́iyede Jesúre, pare ãmecoroivʉ barejáimađa ina sacerdotevare jaboteipõeva aru Jʉ̃menijicʉi yávaiye báquede bueipõeva máre. 11 Dinʉmʉma Jesúre yʉrini, ãmeno baju ʉ̃́re đarejaimađa na, Herodes ʉ̃i churaravaque. Doicaje meacajede Jesúre doarĩ, ʉ̃́re yʉrini, Pilato yebai jacopaiyovarĩ jarorejameđa Herodes. 12 Jipocare ina jabova pʉcarã maucʉvarejaimađa ne baju. Ʉbenita ne que teijãravʉi, dijãravʉ baji, boroteni, meađarejaimađa ne baju, Herodes Pilatomaque.

Põeva ne boarĩ́ jarʉvaicõjeino Jesúre

(Mt 27.15-26; Mr 15.6-15; Jn 18.39-19.16)

13 No yóboi Pilato cójijovarejameđa ina sacerdotevare jaboteipõevare aru apevʉ judíova cójijinocavʉre máre. 14 Ne cójijiyede ʉ̃i yebai, arejameđa náre:

—Ñai ʉ̃mʉre davaivʉbu mʉja ji yebai. Ʉ̃́re boro coyʉrĩ ađarĩ, “Ʉ̃ jarʉvarĩduibi maje jaborõre”, aivʉbu yʉre. Ʉbenita mʉje jã́inoi yʉ́vacari jẽniari jã́ivʉ ʉ̃́re ʉ̃i đaiye báquede. Aru ʉ̃i coyʉiyede jápiarĩburu, coyʉyʉbu mʉjare: Ãmeina tebecʉtame ʉ̃ ji jã́ru. 15 Herodes máre Jesús ʉ̃i ãmeina teiyede eabetecʉbe. Que baru jacopaiyovacʉbe ʉ̃́re ñʉje yebai cojedeca. Jápiajarã. Coreóvaivʉbu mʉja. Ʉ̃i ãmeno đaru, ʉ̃́re boarĩ́ jarʉvaicõjejebu yʉ. 16 Que baru jara popeicõjeniburu yóboi, jaetovaquijivʉ ʉ̃́re, arejameđa náre Pilato.

17 Nópe đayʉ Pilato, ʉ̃i đarĩ cõmajiye boje ʉjʉá coapa no torojʉve teinʉmʉre, cũinácʉ jacoimʉ mácʉre, põeva ne etavaicõjeimʉre, jaetovavarejameđa ʉ̃. 18 Ʉbenita caivʉ ina põeva cođoboborejaimađa cũinátʉrʉ, boarĩ́ jarʉvaicõjeivʉ Jesúre.

—¡Ñaine boarĩ́ jarʉvaicõjejacʉ mʉ! Barrabáre jaetovajacʉ mʉ, arĩ cođoboborejaimađa na.

19 Ñai Barrabás ãmicʉcʉre jacorejaimađa ãmeina teivʉre jẽni jacoiñami ʉ̃i boarĩ́ jarʉvaiyʉe boje Romacavʉre, ne jaboteiye boje Jerusalén ãmicʉriĩmarore, aru põevare ʉ̃i boarĩ́ jarʉvaiye báque boje máre. 20 Ʉbenita Pilatocapũravʉ jaetovaiyʉrejameđa Jesúre. Que baru bedióva cojedeca coyʉrĩdurejameđa ina põevare. 21 Ʉbenita cojedeca cođoboborejaimađa ina põevacapũravʉ, boarĩ́ jarʉvaicõjeivʉ Jesúre.

—¡Ʉ̃́re jocʉcʉjaravena pẽvari boarĩ́ jarʉvaicõjejacʉ mʉ! arĩ cođoboborejaimađa Pilatore.

22 Bedióva cojedeca Pilatocapũravʉ arĩdurejameđa náre:

—¿Yéde ãmeina tearĩ ñai? Coreóvaivʉbu mʉja. Ʉ̃i ãmeno đaru, ʉ̃́re boarĩ́ jarʉvaicõjejebu yʉ. Que baru jara popeicõjeniburu yóboi, jaetovaquijivʉ ʉ̃́re, arĩdurejameđa Pilato náre.

23 Ʉbenita ina põevacapũravʉ parʉrõreca cođoboborĩ bʉjiéque boarĩ́ jarʉvaicõjenejaimađa Jesúre. Que baru Pilato jʉ arejameđa náre. 24 Boarĩ́ jarʉvaicõjenejameđa ʉ̃́re ina põeva ne ʉrõpe. 25 Pilato jaetovarejameđa ñai boarĩ́ jarʉvayʉ bácʉre, ãmeina teivʉre jẽni jacoiñamicacʉre, ne jẽniaimʉre. Ʉbenita jídejameđa Jesúre náre, ne đarãjiyepe ayʉ ʉ̃́re yópe ne ʉrõpe.

Jesúre ne pẽvari yuyaino jocʉcʉjaravena

(Mt 27.32-44; Mr 15.21-32; Jn 19.17-27; Ap 6.16)

26 Jesúre nʉvarejaimađa. Jocʉcʉjaravede ture nʉñʉ maridurejameđa ʉ̃. Aru cuyʉ bácʉ ĩmaroi earejameđa Simón, Cirene ãmicʉriĩmarocacʉ. Nore vaiyʉ́re, ʉ̃́re Jesús ʉ̃i jocʉcʉjaravede tuino mácarõre tuicõjenejaimađa na, churarava, Jesús yóboi.

27 Obedivʉ põeva nʉrejaimađa ʉ̃i yóboi. Aru nácavʉ nomiva orejaimađa pare, ne chĩoiye boje. 28 Ʉbenita Jesús copedini, náre jã́ri, arejameđa:

—Mʉja, Jerusalẽ́cavʉ, obejarã yʉre. Quénora ojarã mʉje bajure, mʉjemarare máre. 29 Apejãravʉa baquiyéde põeva arãjarama yópe: “Torojʉrãjarama ina jʉeđocʉvabevʉ, aru ina jʉeđoeabevʉ máre”. 30 Arãjarama cʉ̃racũa ʉracũare: “Tʉjacũari ñʉjare”. Aru arãjarama cʉ̃racũare: “Yavejacũari ñʉjare”. 31 Mʉja jã́ivʉ ne đaiyede yʉre, meacʉre, jocʉcʉpe páyʉre. Que baru jãve pʉeno ãmeno đarãjarama mʉjare, ãmenare, yópe pecacʉape paivʉre, arejameđa náre Jesús.

32 Aru pʉcarã ãmeina teivʉre máre nʉvarejaimađa ina churarava, Jesúque ne boarĩ́ jarʉvarãjimarare. 33 Põe jipobʉcũ ãmicʉricũ cʉ̃racũi eaivʉ, Jesúre jocʉcʉjaravena pẽvari jẽorejaimađa na. Aru ina pʉcarãre máre ne jocʉcʉjaravea coapa pẽvari jẽorejaimađa na, cũinácʉre meapũravʉi, apecʉre cãcopũravʉi, aru Jesúre ne coricai. 34 Ʉbenita Jesús arejameđa:

—Mʉ, jipacʉ, ne ãmeina teiyede ãrʉmetejacʉ mʉ. Coreóvabema ne đainore, arejameđa Jesús jípacʉre.

Churarava ne yajuiyede dʉvarĩ, cainijidʉa etaiyede jã́ri, Jesús ʉ̃i doiyede náre coapa ĩnejaimađa na, ʉ̃́re pẽvaivʉ bácavʉ. 35 Põeva nore cocoivʉ barejáimađa. Aru nácavʉ judíovai jabova, Jesúre yʉrivʉ, yópe arejaimađa na:

—Apevʉre meađavacacʉ. Caride jãve Jʉ̃menijicʉi beoimʉ maru, Cristo baju baru, ʉ̃i bajure meađajacʉrĩ ʉ̃, arejaimađa na.

36 Ina churarava máre ʉ̃́re yʉrivʉ barejáimađa na. Ʉ̃i yebai nʉri, ũcuiye upiáteiye báquede ʉ̃́re jínidurejaimađa na, ʉ̃́re ijibequiyepe aivʉ. Aru arejaimađa ʉ̃́re:

37 —Mʉ judíovai jabocʉ baru, mi baju mi yaiquínore meađajacʉ, arejaimađa Jesúre ina churarava.

38 Jocʉcʉjaravena, ʉ̃i pʉenoi, toivaino jẽnejavʉ̃ya. “Judíovai jabocʉbe”, aiyʉrejavʉ̃ya no toivaino. Griegova ne yávaicamuaque, Romacavʉ ne yávaicamuaque, aru judíova ne yávaicamuaque máre toivarejaimađa nore.

39 Aru cũinácʉ ina ãmeina teivʉcacʉ, jocʉcʉjaravena ne pẽvaimʉ mácʉ, Jesúre ãmeina yávarejameđa ʉ̃ máre.

—Mʉ, ¿Cristo ãmecʉrʉ̃ mʉ? Cristo baju baru, mi baju mi yaiquínore meađarĩ, ñʉjare máre ñʉje yainájiyede meađacajacʉ mʉ, arejameđa Jesúre.

40 Ʉbenita apecʉcapũravʉ Jesúre ãmeina ayʉre jã́ri, jararejameđa:

—¿Jʉ̃menijicʉre jidʉbecʉrʉ̃ mʉ? Maja yaivʉtamu, maje ãmeina teiye báque boje. 41 Que baru ãmeno vaivʉ majare. Ʉbenita ñai ãmeina tebecʉtame ʉ̃. Majacapũravʉ maje ãmeina teiye báquede bojeđaivʉtamu maja, arejameđa.

42 Que ayʉva, arejameđa Jesúre:

—Mʉ, Jesús, jabocʉ bacʉyʉ́, ãrʉjacʉ yʉre, arejameđa.

43 Aru Jesús jʉ arejameđa ʉ̃́re:

—Jãve coyʉyʉbu mʉre: Cari jãravʉmica Paraíso ãmicʉrõi yʉ́que cʉcʉyʉmu mʉ, arejameđa Jesús ñai chĩoñʉre ʉ̃i ãmeina teiye báquede.

Jesús ʉ̃i yaino

(Mt 27.45-56; Mr 15.33-41; Lc 8.2-3; Jn 19.28-30; Hch 7.59; He 10.20)

44 Jãravʉ corica baji ñemié tʉrĩ darejavʉ̃ya caino joborõi. Pʉ yóbecʉriora yóboita vaidéjavʉ̃ya. 45 Que baru yóbecʉriora baju ye aviá pẽomenejameđa. Aru Jʉ̃menijicʉi cʉ̃ramicacaje ʉracaje coricõpavaicaje bácarõ quéda corica baji jađeni nʉrejavʉ̃ya. 46 Dinʉmʉre pare bʉjié cođoboborĩ, yávarĩ darorejameđa Jesús:

—Mʉ, jipacʉ, ji ũmene mʉre jíyʉbu yʉ, arejameđa Jʉ̃menijicʉre.

Que ayʉva, yaidéjameđa ʉ̃.

47 Nore Jesús bácʉre cocorĩ núcʉ barejámeđa churaravai jabocʉ. Jesús yaiyʉ́re jã́ri, mearore jídejameđa Jʉ̃menijicʉre.

—¡Jãveneca ñai ʉ̃mʉ ãmeina tebecʉ batecʉ́be! arejameđa churaravai jabocʉ.

48 Aru caivʉ ina obedivʉ põeva cójijivʉ bácavʉ nore, Jesús yaiyʉ́ bácʉre jã́ivʉ, copainʉrejaimađa ne cʉ̃ramia coapa, totaivʉ ne ñarebare, ne chĩoiye boje. 49 Caivʉ Jesús bácʉi coreóvaimara, aru ina nomiva, Galilea ãmicʉrõre jocarĩ daivʉ bácavʉ ʉ̃́que, na máre cocorĩ núrejaimađa joajĩemia.

Jesús bácʉ jarʉvaimʉ ne põe jarʉvainoi

(Mt 27.57-61; Mr 15.42-47; Jn 19.38-42)

50 Cũinácʉ ʉ̃mʉ cʉrejameđa, ʉ̃i ãmiá José, Arimatea ãmicʉriĩmarocacʉ. Sacerdotevai cójijinore coyʉipõevacacʉ barejámeđa ʉ̃. Ñai José meacʉ aru ãmeina tebecʉ barejámeđa ʉ̃. 51 Que baru jʉ abedejameđa ina judíovai cójijinocavʉ ne đaiye báquede Jesúre. Ʉ̃ máre Jʉ̃menijicʉi jabotequinʉmʉ maquinóre napini coreyʉ barejámeđa ʉ̃. 52 Pilato yebai nʉri, Jesús bácʉi baju bácarõre jẽniacʉnʉrejameđa ʉ̃. 53 Pilato ʉ̃i jẽniaiyede jʉ arĩburu yóboi, Jesús bácʉre jocʉcʉjaravede jõđavari, ĩni, meacaje boricaje lino ãmicʉricajeque cũmari nʉvarejaimađa ʉ̃ mácʉre cʉ̃racobei. Põeva ne yaivʉ bácavʉ ne ĩmamecobe barejávʉ̃ya dicobe. Aru dicobei Joséjã jarʉvarejaimađa Jesús bácʉre. 54 Dijãravʉ, nainú, torojʉve teijãravʉ baquinóre meađaijãravʉ barejávʉ̃ya. Sábado baquinó jipocacajãravʉ barejávʉ̃ya.

55 Ina nomiva Jesúque eaivʉ bácavʉ Galilea ãmicʉrõre jocarĩ, Joséjã yóboi nʉri, jã́rejaimađa dicobede aru ne jarʉvaiyede Jesús bácʉi baju bácarõre nore. 56 Jã́ri bʉojarĩ, copainʉrejaimađa na, meađarãjivʉ mumijʉede aru jĩjovaiyede máre, ne nʉvarajiyede sábado jãravʉ yóboi, meađarãjivʉ Jesús bácʉi baju bácarõre dieque. Aru judíovai jabʉóvaijãravʉ sábadoi, jabʉóvarejaimađa na yópe Jʉ̃menijicʉi đaicõjeiye báquepe.