Hechos

Pedro ʉ̃i coyʉino Corneliore Jesús ʉ̃i yávaiye méne

(Hch 11.4-18)

10 Cũinácʉ ʉ̃mʉ cʉrejameđa Cesarea ãmicʉriĩmaroi, ʉ̃i ãmiá Cornelio. Ñai Cornelio cien paivʉ churaravai jabocʉ barejámeđa ʉ̃. Roma ãmicʉrõ jaboteino churaravai yajubo italiano ãmicʉriyajubocacʉ barejámeđa ʉ̃. 2 Jãve mearore jíni Jʉ̃menijicʉre, ʉ̃ jivʉ máre mearore jívarejaimađa ʉ̃́re. Cađatede cuyʉ barejámeđa ina judíovacavʉ cõmaje ãrojarivʉre. Aru jẽniavarejameđa Jʉ̃menijicʉque. 3 Cũinájãravʉ tres baji nainú, ñai Cornelio apʉcʉ jã́rejameđa cũinácʉ Jʉ̃menijicʉi daroimʉ, ángelede, decoboainope. Ñai ángele ecorĩ, Cornelio yebai nʉri, arejameđa ʉ̃́re:

—Mʉ, Cornelio, arejameđa.

4 Cornelio, jidʉcʉ, ñai ángelede cocorĩ, jẽniari jã́rejameđa ʉ̃́re:

—Mʉ, ji jabocʉ, ¿yéde ʉcʉrʉ̃ mʉ? arejameđa Cornelio.

Ñai ángele jʉ arĩ, arejameđa ʉ̃́re:

—Jʉ̃menijicʉ jápiaibi mi jẽniaiyede ʉ̃́re. Aru me jã́imi mi cađateiyede cõmaje ãrojarivʉre máre. Que baru Jʉ̃menijicʉ ãrʉmi mʉre. 5 Caride jarojacʉ apevʉ ʉ̃mʉvare Jope ãmicʉriĩmaroi, ne vorĩ earãjiyepe ayʉ cũinácʉ ʉ̃mʉre, ʉ̃i ãmiá Simón Pedro. 6 Apecʉ Simón, ãimacajeare memeipõecʉ, ʉ̃i cʉ̃rami cʉvabi jia ʉrađa ẽcarʉi. Aru Simón Pedro cʉcʉbe ʉ̃i cʉ̃rami. Ʉ̃́re ne eaiyede, davajarãri mi yebai, arejameđa ñai ángele Corneliore.

7 Que arĩ, ñai ángele nʉrejameđa Corneliore jocarĩ. Dinʉmʉ Cornelio órejarejameđa pʉcarã ʉ̃i yebacavʉre aru cũinácʉ churaravacacʉre. Ñai máre mearore jíyʉ barejámeđa Jʉ̃menijicʉre. Cornelioi me dápiaimʉ marejámeđa, ʉ̃́re ʉ̃i mearo cađateiye boje. 8 Ina yóbecʉrã ne eaiyede ʉ̃i yebai, Cornelio coyʉrejameđa náre caiye iye ñai ángele ʉ̃i coyʉiye báquede. Aru nʉicõjenejameđa náre Jope ãmicʉriĩmaroi.

9 Cõmiáijãravʉ ne mái nʉiyedeca, Jope ãmicʉriĩmaro joabenoi, Pedro mʉri nʉrejameđa cʉ̃rami pʉenora, jẽniacʉyʉ Jʉ̃menijicʉque. Jãravʉ corica barejávʉ̃ya. 10 Ʉ̃i jẽniaiyedeca, ãvʉé ijidejavʉ̃ya ʉ̃́re. Ʉbenita ãiyede jatʉóbedejaimađa cãreja. Ne jatʉóiyedeca, Pedro apʉcʉ jã́rejameđa yópe decoboainope. 11 Jã́rejameđa no cavarõ voainore aru apejĩe yópe ʉracaje cuitótecajepe jõđarejavʉ̃ya cavarõre jocarĩ. Jõđarejavʉ̃ya yópe põeva ne bʉorĩ yóvaicʉvaitõbʉa đarĩ ẽmeóvaiyepe dicajede. Jõđarejavʉ̃ya pʉ cʉ̃rami pʉenoita Pedro yebai. 12 Dicaje jívʉi cʉrejaimađa obedivʉ ãimara yóvaicʉvaivʉ cʉbobaque cuivʉ, aru obedivʉ ãđavape papeivʉ, aru obedivʉ ãimara vʉivʉ máre. 13 Pedro jápiarejameđa apeno yávainore. Aru yópe arejameđa Jʉ̃menijicʉ ʉ̃́re:

—Mʉ, Pedro, nacajajacʉ. Boajácʉ mi ãquinova, arejameđa Jʉ̃menijicʉ.

14 Ʉbenita Pedro arejameđa:

—Mʉ, ji jabocʉ, ¡que ãmevʉ! Cainʉmʉa ãmevʉ yʉ caiye iye Moisés bácʉi ãicõjemene ñʉjare, judíovare. Que baru ãiyʉbevʉ yʉ diede, arejameđa Pedrocapũravʉ.

15 Ʉbenita Jʉ̃menijicʉcapũravʉ arĩ yávarejameđa Pedrore cojedeca.

—“Ãiyʉbevʉ yʉ”, abejacʉ mʉ iyede ji ãicõjeiyede mʉre, arejameđa Jʉ̃menijicʉ.

16 Yóbecʉe vaidéjavʉ̃ya Pedrore yópe paino. Aru no yóboi, dicaje ʉracaje mʉri copainʉrejavʉ̃ya pʉ cavarõita cojedeca.

17 Pedrocapũravʉ pare arĩ dápiayʉ barejámeđa. “¿Yéde majicaiyʉcʉba Jʉ̃menijicʉ yʉre yo ji jã́ino mácarõque?” arĩ dápiarejameđa ʉ̃. Que dápiaiyedeca, ina Cornelioi jaroimara mácavʉ Simói cʉ̃ramine vorĩ, earĩ, núrejaimađa jedevacobei. 18 Aru jẽniari jã́rejaimađa:

—¿Aru, Simón Pedro cʉri yui? arejaimađa.

19 Pedrocapũravʉ coreóvabecʉ cãreja aipe aiyʉrõ ʉ̃i jã́ino mácarõre dápiayʉ barĩdurejameđa. Que teiyedeca, ñai Espíritu Santo arejameđa Pedrore:

—Jápiajacʉ. Yóbecʉrã ʉ̃mʉva vođama mʉre. 20 Que baru nacajajacʉ, jõđajacʉ, aru nʉjacʉ náque. “Nʉiyʉbevʉ yʉ náque. Jívʉ ãmema na”, arĩ dápiabejacʉ mʉ. Yʉrecabu daroyʉ náre yui, arejameđa ñai Espíritu Santo Pedrore.

21 Jʉ arĩ, nacajari, jõđari ne yebai, jacoyʉrĩ náre, Pedro arejameđa:

—Yʉrecabu mʉje voimʉ. ¿Yéde ʉrivʉrʉ̃ mʉja yʉ́que? arejameđa.

22 Pedrore arejaimađa na:

—Ñʉje jabocʉ, ʉ̃i ãmiá Cornelio, cien paivʉ churaravai jabocʉ, darobi ñʉjare mi yebai. Meacʉbe ʉ̃, aru mearore jíyʉbe Jʉ̃menijicʉre. Caivʉ judíova me jã́đama ʉ̃́re. Pueđađama ʉ̃́re pare. Cũinácʉ Jʉ̃menijicʉi daroimʉ mácʉ, ángele, yópe abiya ʉ̃́re: “Cutujacʉ mʉ Pedrore mi cʉ̃rami, ʉ̃i coyʉquiyepe ayʉ mʉre Jʉ̃menijicʉi yávaiye méne”, abiya ñai ángele ñʉje jabocʉre, arejaimađa ina Pedrore vorãdaivʉ bácavʉ.

23 Ne borore jápiaiyede, Pedro yópe arĩ, mauteicõjenejameđa náre ʉ̃́que:

—Ecojarã mʉja. Cari ñami cʉjarã mʉja yui, arejameđa Pedro náre.

Cõmiáijãravʉ Pedro ʉ̃i cʉvede meađarĩ, nʉrejameđa náque. Aru apevʉ ʉ̃mʉva, Jesúre jʉ aipõeva, Jope ãmicʉriĩmarocavʉ yóvarejaimađa ʉ̃́re máre. 24 Earejaimađa na Cesarea ãmicʉriĩmaroi. Noi Cornelio coredejameđa Pedrore. Ʉ̃́que cʉrivʉ ʉ̃i cʉ̃rami apevʉ ʉ̃ jivʉ aru ʉ̃i yóvaimara máre, ʉ̃i cutuimara mácavʉ barejáimađa na. 25 Pedro ʉ̃i eaiyede Cornelioi cʉ̃rami, ñai jabocʉ ʉ̃́re jacoyʉrĩ, pueđaiyʉcʉ mori tʉrejameđa Pedrore ʉ̃i cʉboba yebai. 26 Ʉbenita Pedrocapũravʉ nacajaicõjenejameđa ʉ̃́re.

—Nacajajacʉ mʉ. Yópe đabejacʉ mʉ. Yʉ máre mʉ́pe páyʉ põecʉbu yʉ, arejameđa Pedro Corneliore.

27 Ne baju yávaivʉ ecorejaimađa Cornelioi cʉ̃rami. Pedro jã́rejameđa caivʉ ina obedivʉ põevare cójijivʉre noi. 28 Aru arejameđa náre:

—Jave majivʉ mʉja, ñʉja judíova curãnʉmevʉre mʉja judíova ãmevʉque aru ñʉja yóvabevʉre máre mʉjare, ñʉjare Moisés bácʉi đaicõjeiye boje. Ʉbenita Jʉ̃menijicʉvacari majicabi yʉre iye đaicõjeiye jaʉbevʉ yʉre caride. Ãmeina jã́icõjememi yʉre apevʉre, judíova ãmevʉre. 29 Que baru yʉre mi órejaiye báquede jápiarĩ, cũiná jʉ arĩ, davʉ yʉ mi yebai. Que baru coyʉjacʉ yʉre. ¿Aipe teni daicõjecʉrʉ̃ mʉ yʉre? arejameđa Pedro.

30 Aru Cornelio arejameđa ʉ̃́re:

—Yóvaicʉvaijãravʉa jipocai yo óra baji, tres baji nainú, yʉ jẽniavʉ Jʉ̃menijicʉque yui ji cʉ̃rami. Ji jẽniaiyedeca, maumena cũinácʉ ʉ̃mʉ doicaje pẽoicajeque númi ji jipocai. 31 Aru ʉ̃ abi yʉre: “Mʉ, Cornelio, Jʉ̃menijicʉ jápiaibi mi jẽniaiyede ʉ̃́re. Aru me jã́imi mi cađateiyede cõmaje ãrojarivʉre máre. Que baru Jʉ̃menijicʉ ãrʉmi mʉre. 32 Caride jarojacʉ apevʉre Jope ãmicʉriĩmaroi, ne vorĩ earãjiyepe ayʉ cũinácʉ ʉ̃mʉre, ʉ̃i ãmiá Simón Pedro. Apecʉ Simón, ãimacajeare memeipõecʉ, cʉvabi ʉ̃i cʉ̃rami jia ʉrađa ẽcarʉi. Aru Simón Pedro cʉcʉbe diñami”. Que abi yʉre ñai ángele. 33 Que baru cũiná jarovʉ yʉ inare, ne davarãjiyepe ayʉ mʉre ji yebai. Aru me daivʉ mʉ caride. Caivʉ ñʉja cójijivʉbu yui caride, Jʉ̃menijicʉi jã́inoi. Jápiaiyʉrivʉbu ñʉja caiye iye mi coyʉiyede yópe Jʉ̃menijicʉi coyʉcaicõjeiyede mʉre ñʉjare, arejameđa Cornelio Pedrore.

Pedro ʉ̃i yávaino Cornelioi cʉ̃rami

34 Pedro yávarĩ bʉ́yʉ, yópe arĩ, coyʉrejameđa náre:

—Yʉ coreóvaivʉ caride jãve Jʉ̃menijicʉ jã́ñʉre caivʉ põevare cũinátʉrʉ. 35 Jʉ̃menijicʉ copʉ etayʉbe caivʉ ina pueđaivʉre ʉ̃́re, jʉ aivʉre ʉ̃́re, aru mearo đaivʉre máre. Caivʉ ina caiyajuboacavʉ yópe đaivʉre Jʉ̃menijicʉ copʉ etayʉbe náre. 36 Mʉjavacari majivʉ iye Jʉ̃menijicʉi coyʉiye báquede Israel bácʉi pãramena mácavʉre ʉ̃i daroquimʉ Cristorã. Jʉ̃menijicʉrecabe daroyʉ bácʉ Jesucristore, caivʉ põeva ne jabocʉva, ʉ̃i coyʉquiyepe ayʉ náre ʉ̃i yávaiye méne, cãrijimene đacacʉyʉre náre Jʉ̃menijicʉque. 37 Aru mʉjavacari majivʉ no ʉrarõ teino mácarõre Juan Bautista bácʉ ʉ̃i coyʉrĩ bʉojarĩ jã́đovaiye báquede põevare Jʉ̃menijicʉre. Jesucristo bʉame ʉ̃i đaiyede ʉrarõ põeva ne đarĩ majibede Galilea ãmicʉrijoborõi. Diede đare cuyʉ bateáme pʉ caino Judea ãmicʉrijoborõi. 38 Aru mʉjavacari majivʉ ñai Jesús Nazarecacʉi borore. Jʉ̃menijicʉ beorejaquemavʉ ʉ̃́re javede. Que teni daroquemavʉ ʉ̃́re ʉ̃i Espíritu Santore. Que baru Jʉ̃menijicʉi parʉéde cʉvatequemavʉ ʉ̃, Jesús.

’Caino ʉ̃i cuino Jesús cađateame põevare. Meađame caivʉ ina põevare abujuvai jabocʉi ñájine đaimara mácavʉre, ʉ̃i cʉvae boje Jʉ̃menijicʉi parʉéde. 39 Ñʉjavacari jã́carã caiye iye ʉ̃i đaiye báquede Jerusalén ãmicʉriĩmaroi aru caino judíovai joborõi máre. Ʉbenita ʉ̃́re pẽvari jocʉcʉjaravena, boarĩ́ jarʉvaima ʉ̃i mauva. 40 Ʉbenita yóbecʉrijãravʉa ʉ̃i yainíburu yóboi, Jʉ̃menijicʉ nacovaquemavʉ ʉ̃́re yainore jarʉvarĩ. Aru jã́đovame ʉ̃́re ñʉjare. 41 Apevʉ jã́metequemavʉ ʉ̃́re. Quévʉra ñʉjavacari, Jʉ̃menijicʉi beoimara mácavʉ jipocama, jã́carã ʉ̃́re, apʉcʉre cojedeca. Ʉ̃i nacajariburu yóboi yainore jarʉvarĩ, ñʉja ʉ̃́que ãcarã aru ũcucarã. 42 Ʉ̃́que cʉrivʉ ñʉja, coyʉicõjeame ñʉjare ʉ̃i yávaiye méne apevʉre. Aru yópe aicõjeame ñʉjare máre: “Jãve ijãravʉ cũiquíyede yʉ́vacari jarocʉyʉmu caivʉre, apʉrivʉre aru yaivʉ bácavʉre máre, ne cʉrãjinoi. Apevʉre jarocʉyʉmu cavarõ mearo Jʉ̃menijicʉi cʉrõi. Aru apevʉre jarocʉyʉmu toabo cũiméboi. Javede Jʉ̃menijicʉ beorejaquemavʉ yʉre, yópe jarocʉyʉre caivʉ põevare”. Que aicõjeame ñʉjare Jesús. 43 Aru Jesúvacari ñai caivʉ Jʉ̃menijicʉi yávaiyede coyʉcaipõeva mácavʉi coyʉimʉme ʉ̃. Na mácavʉ coyʉrejaimađa ʉ̃i borore yópe: “Caivʉ põeva ne jʉ aru Jʉ̃menijicʉi daroquimʉre, Jʉ̃menijicʉ ãrʉmetecʉyʉme ne ãmeina teiyede”, arĩ coyʉcarejaimađa na mácavʉ, arĩ coyʉrejameđa Pedro Corneliojãre.

Judíova ãmevʉ ne copʉ etaino Espíritu Santore

44 Pedro ʉ̃i coyʉiyedeca, ñai Espíritu Santo náre earĩ đaicõjenejameđa caivʉ ina jápiaivʉre iye yávaiye méne. 45 Que baru ina judíova, Jesucristore jʉ aivʉ, Pedroi yóvaimara mácavʉ, cuecumarejaimađa ne jã́iyede Jʉ̃menijicʉ daroyʉre ñai Espíritu Santore ina judíova ãmevʉre. 46 Ina judíova jápiaivʉ ina judíova ãmevʉre yávaivʉre apecamua yávaicamua ne majibecamuaque, majidejaimađa ñai Espíritu Santore đaicõjeñʉre náre. Ina põeva mamarʉmʉ jʉ aivʉ Jesúre dijãravʉre mearore jídejaimađa Jʉ̃menijicʉre, ʉ̃i ʉrarõ majié boje, ʉ̃i ʉrarõ parʉé boje máre. 47 Dinʉmʉ Pedro arejameđa:

—Ina põeva, ñʉjape paivʉ, copʉ etađama ñai Espíritu Santore. Que baru põecʉ cʉbebi náre jã́đovaicõjemecʉ Jʉ̃menijicʉre ocoque, arejameđa Pedro.

48 Que arĩ, náre jã́đovaicõjenejameđa Jʉ̃menijicʉre ocoque, ne Jesucristore jʉ aiye boje. Dinʉmʉ jẽniarejaimađa Pedrore, ʉ̃i mautequiyepe aivʉ náque apejãravʉa.