Hechos

Pablo ʉ̃i bueino Corintocavʉre

18 No yóboi, Pablo etarejameđa Atenas ãmicʉriĩmarore jocarĩ. Aru nʉrejameđa Corinto ãmicʉriĩmaroi. 2 Noi copʉrejameđa cũinácʉ judíore, ʉ̃i ãmiá Aquila. Roma ãmicʉrijaborõcavʉre jabocʉ ijãravʉcacʉ pʉeno baju parʉcʉ, ʉ̃i ãmiá Claudio, jipocamia nʉicõjenejameđa caivʉ judíovare Roma ãmicʉriĩmarore jocarĩ. Que baru Aquila etarejameđa nore jocarĩ, Italia ãmicʉrijoborõre jocarĩ, jímarepacomaque, õi ãmiá Priscila. Aquila Ponto ãmicʉrijoborõcacʉ barejámeđa ʉ̃. Mamarʉmʉre earejaimađa na Corinto ãmicʉriĩmaroi. Aru Pablo jã́cʉnʉrejameđa náre ne yebai. 3 Aquilajã ãimara cajeáque cʉ̃ramiare nareni, đarĩ, bojeđarĩ memenejaimađa na. Aru Pablo máre nopedeca memenejameđa ʉ̃. Que baru náque cʉrejameđa. 4 Caisumana coapa judíovai jabʉóvaijãravʉ sábadoi, Pablo bueyʉ barejámeđa judíovai cójijiñami jívʉi. Jã́đovaiyʉrejameđa judíovare aru judíova ãmevʉre máre ʉ̃i bueiyede jãve, ne jʉ arãjiyepe ayʉ diede.

5 Aru Silas Timoteomaque ne eaiyede Pablo yebai, Macedonia ãmicʉrijoborõre jocarĩ, Pablo dajocarejameđa ʉ̃i memeinore. Quénora coyʉre cuyʉ barejámeđa iye yávaiye me matʉiyeda, yópe arĩ judíovare:

—Jesúvacari Cristobe. Ʉ̃́recabe Jʉ̃menijicʉi daroimʉ mácʉ, arejameđa ʉ̃.

6 Na ʉ̃i yávaiyede jʉ abevʉ, aru ʉ̃́re maucʉvarivʉ, aru ãmeina ne yávaiye ʉ̃́re máre, ne nópe đaiye boje, Pablo pʉpedejameđa ʉ̃i doicajede, ne majinajiyepe ayʉ dajocacʉyʉ náre. Aru arejameđa:

—Coyʉyʉbu yʉ Jʉ̃menijicʉi yávaiye méne mʉjare. Ʉbenita mʉjavacari jápiabevʉ. Jʉ̃menijicʉi daroimʉ mácʉre, meađaipõecʉre, jʉ abevʉ mʉja. Que baru Jʉ̃menijicʉ ãrʉmetebecʉyʉme mʉje ãmeina teiyede. Que baru mʉjavacari mʉje bajuma bíjaivʉ mʉja jãravʉ cũiméjãravʉ baquinóre. Quénora ñájinajaramu toabo cũiméboi. Yʉ́capũravʉ cađateni bʉojabevʉ mʉjare. Que baru dajocayʉbu mʉjare caride. Coyʉcʉnʉquijivʉ iye yávaiye méne judíova ãmevʉre, arejameđa Pablo ina judíovare.

7 Que arĩ, dajocarejameđa náre. Diĩmaroi cʉrejameđa cũinácʉ ʉ̃mʉ, judíova ãmevʉcacʉ, ʉ̃i ãmiá Tito Justo. Jʉ ayʉ barejámeđa Jʉ̃menijicʉre. Ʉ̃i cʉ̃rami judíovai cójijiñami tʉcavai cʉrejavʉ̃ya. Aru Pablo cucʉnʉrejameđa ʉ̃i cʉ̃rami. 8 Apecʉ máre cʉrejameđa, cũinácʉ judío, ʉ̃i ãmiá Crispo. Judíovai cójijiñamine coreipõecʉ barejámeđa ʉ̃. Ñai ʉ̃mʉ ʉ̃ jivʉque aru apevʉ obedivʉ Corinto ãmicʉriĩmarocavʉ Jesús ʉ̃i yávaiye méne jápiare cuivʉ, jʉ arĩ diede, jã́đovarejaimađa Jʉ̃menijicʉre ocoque.

9 Cũináñamine Jʉ̃menijicʉ coyʉrejameđa Pablore yópe decoboainope. Arejameđa ʉ̃́re:

—Jidʉbejacʉ ina ʉ̃mʉvare. Bueni dajocabejacʉ ji yávaiye méne. Bi abejacʉ mʉ. 10 Yʉ́vacari cađateivʉ mʉre. Ñame ãmeno đabenama mʉre, ji cʉvae boje obedivʉ põevare diĩmaroi, arejameđa Jʉ̃menijicʉ Pablore.

11 Que baru Pablo mautedejameđa noi cũináʉjʉ coricai, buede cuyʉ nócavʉre Jesús ʉ̃i yávaiye méne.

12 Ʉ̃i bueiyedeca noi, Acaya ãmicʉrijoborõre jabotedejameđa Galión. Aru caivʉ nócavʉ judíova maucʉvarejaimađa Pablore. Que teni apevʉ nácavʉ ʉ̃́re jẽni nʉvarejaimađa jabocʉ yebai. 13 Aru arejaimađa ñai jabocʉre:

—Ñai ʉ̃mʉ bueibi põevare, ne mearore jínajiyede Jʉ̃menijicʉre yópe đaicõjemepe, arejaimađa.

14 Pablo yávacʉyʉ barejámeđa. Ʉbenita Galión arejameđa ina judíovare:

—Mʉja, judíova, cãrijovamejara yʉre. Ñai ʉ̃mʉ jaboteino đaicõjeiyepe ʉ̃i đabedu o ãmeina tedu, yʉ jápiajebu mʉje coyʉiyede. 15 Ʉbenita mʉja jorojĩvʉbu ñai ʉ̃mʉre, ʉ̃i bueiye boje aru ʉ̃i đabe boje mʉje đaicõjeiyede. Que baru mʉjavacari meađajarã diede. Yʉ́capũravʉ ñájine đabecʉyʉmu ʉ̃́re, arejameđa ina judíovare.

16 Que arĩ, jaetovarejameđa náre nore jocarĩ. 17 Que teni ina judíova ãmevʉ jẽnejaimađa Sóstenene, judíovai cójijiñamine coreipõecʉre. Jara popedejaimađa ʉ̃́re ñai jabocʉ ʉ̃i jã́inoi. Ʉbenita Galiṍcapũravʉ jã́mecʉpeda yéde đabedejameđa ʉ̃.

Pablo ʉ̃i copaino Antioquíai aru ʉ̃i jã́cʉnʉino bedióva cojedeca, coyʉcʉyʉ Jʉ̃menijicʉi yávaiyede

18 Obedijãravʉa Pablo mautedejameđa Corinto ãmicʉriĩmaroi Jesúre jʉ aipõevaque. Ʉ̃i etaiyede nore jocarĩ, Priscila aru Aquila máre yóvarejaimađa ʉ̃́re. Nʉrejaimađa Cencrea ãmicʉriĩmaroi. Nore Pablo buraicõjenejameđa ʉ̃i pođare, jã́đovacʉyʉ ʉ̃i jebeiyede “Yópe đacacʉyʉmu yʉ” ʉ̃i aino mácarõre Jʉ̃menijicʉre. No yóboi Pablo, Priscila, aru Aquila máre jiađocũ ʉracũi jaturĩ, etarejaimađa Cencrea ãmicʉriĩmarore jocarĩ. Dicũ nʉquicũ marejávʉ̃ya pʉ Siria ãmicʉrijoborõita. 19 Ʉbenita Pablojã jatarejaimađa pʉ Éfeso ãmicʉriĩmaroi. Ne eaiyede noi, Pablo dajocarĩ Priscilare aru Aquilare máre, cũinácʉva nʉri, ecorĩ judíovai cójijiñami, coyʉrejameđa nócavʉ judíovare. 20 Aru nácavʉ jẽniarejaimađa ʉ̃́re, ʉ̃i mautequiyepe aivʉ náque obedijãravʉa. Ʉbenita Pablo jʉ abedejameđa náre. 21 Quénora ʉ̃i etaiyede náre jocarĩ arejameđa:

—Nʉquijivʉ Jerusalén ãmicʉriĩmaroi torojʉve teinʉmʉre. Ʉbenita yʉre Jʉ̃menijicʉ ʉ̃i daroru, copaidacʉyʉmu yʉ mʉje yebai cojedeca, arejameđa náre Pablo.

Que arĩ, jiađocũ ʉracũi jaturĩ, nʉrejameđa Éfeso ãmicʉriĩmarore jocarĩ.

22 Jatarĩ pʉ Cesarea ãmicʉriĩmaroi, nore jocarĩ mái mari nʉrejameđa pʉ Jerusalén ãmicʉriĩmaroi, jacoyʉcʉyʉ Jesúre jʉ aipõevare noi. Aru nore jocarĩ, ẽmeni nʉrejameđa pʉ Antioquía ãmicʉriĩmaroi cojedeca. 23 Apejãravʉare cʉrejameđa nore. Ʉ̃ etayʉ bácʉ nore jocarĩ, vaidéjameđa caino Galacia aru Frigia ãmicʉrijoborõai. Ĩmaroa coapa vaidé nʉri, Jesúre jʉ aipõevare coyʉre cuyʉ barejámeđa ʉ̃, parʉre đacʉyʉ náre ne ũmei.

Apolos ʉ̃i coyʉino Éfesocavʉre

24 Cũinácʉ ʉ̃mʉ judíovacacʉ, Alejandría ãmicʉriĩmarocacʉ, ʉ̃i ãmiá Apolos, earejameđa Éfeso ãmicʉriĩmaroi. Me coyʉrejameđa põevare. Aru me majidejameđa Jʉ̃menijicʉi yávaiyede máre. 25 Ʉetʉbecʉva buedejameđa me Jesús ʉ̃i yávaiye méne. Ʉbenita quénora Juan Bautista bácʉ ʉ̃i bueiyede aru ʉ̃i jã́đovaiyede põevare Jʉ̃menijicʉre ocoque majidejameđa. 26 Jidʉbecʉ coyʉrĩ bʉ́rejameđa parʉrõreca judíovai cójijiñami jívʉi. Priscila aru Aquila máre jápiaivʉ ʉ̃i coyʉiyede, nʉvarejaimađa ʉ̃́re põevare jocarĩ, buenajivʉ ʉ̃́re caiye Jʉ̃menijicʉi yávaiye méne. 27 18:27-28 No yóboi, Apolos jatarĩ nʉiyʉrejameđa Acaya ãmicʉrijoborõi. Que baru ina Éfeso ãmicʉriĩmarocavʉ Jesúre jʉ aivʉ Apolore cađateiyʉrivʉ, nácacʉ toivarejameđa paperayocare ina Acaya ãmicʉrijoborõcavʉ Jesúre jʉ aivʉre, ne jacopʉrãjiyepe aivʉ Apolore ʉ̃i eaiyede ne yebai. Aru ʉ̃i eaiyede noi, caivʉ põeva ne jã́inoi parʉrõreca coyʉrejameđa judíovare. Jãve jã́đovarejameđa náre Jʉ̃menijicʉi yávaiyeque Jesúreca Cristore, Jʉ̃menijicʉi epeimʉ mácʉre. 28 —