TÀN 83
Dǒ Jeluzalɛmu Tɔn Lɛ
KPƆ́N azɔ̌ e wà wɛ ye ɖè ɖò ɖiɖe ɔ mɛ é. Izlayɛli-ví lɛ ɖò dǒ Jeluzalɛmu tɔn lɛ mɛ̀ wɛ. É ko ɖó xwè 152, bɔ Axɔsu Nɛbukadunɛzaa gbà Jeluzalɛmu. Hwenɛnu ɔ, é hihɔ dǒ lɛ bo fyɔ hɔntogbo toxo ɔ tɔn lɛ bǐ. Ee Izlayɛli-ví lɛ lɛkɔ sín Babilɔnu é ɔ, ye mɛ̀ dǒ lɛ tlolo ǎ.
Dǒ ɖebǔ lɛlɛ̌ dó toxo ɔ ǎ nú xwè tobutobu enɛ lɛ. Nɛ̌ a ka lin gbɔn ɖɔ é na cí nú togun ɔ? Ayi yetɔn j’ayǐ ɖebǔ ǎ. Kɛntɔ́ yetɔn lɛ sixu tɔ́n ahwan ye. Amɔ̌ dìn ɔ, Nexemii wá d’alɔ ye, bɔ ye vɔ̌ dǒ tò ɔ tɔn lɛ mɛ̀. A ka tuùn mɛ e nyí Nexemii é à?
Izlayɛli-ví wɛ nú Nexemii, bɔ é gosin toxo Cucaan tɔn mɛ, fí e Mɔludekayi kpo Ɛsitɛɛ kpo nɔ nɔ é. Nexemii w’azɔ̌ ɖò axɔsu ɔ sín hɔn mɛ. Enɛ wu ɔ, é sixu ko zun xɔ́ntɔn xá Mɔludekayi kpo Axɔsi Ɛsitɛɛ kpo. Amɔ̌, Ɛsitɛɛ sín asú Axɔsu Axasuelusi wɛ Nexemii w’azɔ̌ na, bɔ Biblu ɖɔ ǎ. Axɔsu Alutakɛlukesi e jɛ tɛn tɔn mɛ é wɛ é w’azɔ̌ na.
A ka flín Alutakɛlukesi à? Axɔsu ɖagbe enɛ wɛ bɛ́ akwɛ gègě nú Ɛzla, bɔ é bɛ́ yì Jeluzalɛmu bo jla tɛmpli Jehovah tɔn ɖó bɔ é nyɔ́ ɖɛkpɛ. Amɔ̌, Ɛzla wɛ vɔ́ dǒ toxo ɔ tɔn lɛ mɛ̀ ǎ. Nexemii wɛ. Mi nú mǐ ni kpɔ́n nǔ e wu wɛ é.
É ko ɖó xwè 13 dìn bɔ Alutakɛlukesi bɛ́ akwɛ nú Ɛzla ɖɔ é ni jla tɛmpli ɔ ɖó bonu é na nyɔ́ ɖɛkpɛ. Nexemii wɛ ɖò ahanbanumɛtɔ́gán Axɔsu Alutakɛlukesi tɔn nyí wɛ. É xlɛ́ ɖɔ é wɛ nɔ ba ahan nú axɔsu ɔ, bo nɔ lɛ́ cɔ́ bɔ è nɔ kɔn nǔ d’emɛ n’i ǎ. Azɔ̌ taji ɖokpo wɛ.
Gbè ɖokpo sù, bɔ nɔví sunnu Nexemii tɔn Anaa kpo mɛɖé lɛ kpo gosin Izlayɛli bo wá ba jonɔ ɛ. Ye tinmɛ wuvɛ̌ e mɔ wɛ Izlayɛli-ví lɛ ɖè é kpo lee dǒ Jeluzalɛmu tɔn lɛ kpo kpó ɖò mumu jí gbɔn é n’i. Nǔ enɛ kú wǔ nú Nexemii ɖesu, bɔ é xoɖɛ sɛ́dó Jehovah.
Axɔsu ɔ ɖ’ayi wu gbè ɖokpo ɖɔ wǔ kú Nexemii. É kanbyɔ ɛ ɖɔ: ‘Etɛwu wǔ ka kú we sɔmɔ̌?’ Nexemii ɖɔ n’i ɖɔ ninɔmɛ nyanya e mɛ Jeluzalɛmu ɖè é, kpo dǒ tò ɔ tɔn e mu lɛ é kpo wɛ zɔ́n. Axɔsu ɔ kanbyɔ ɛ ɖɔ: ‘Etɛ ba wɛ a ka ɖè dìn?’
Nexemii ɖɔ: ‘Kɛnklɛn bonu ma yì Jeluzalɛmu, bo vɔ́ dǒ lɛ mɛ̀.’ Axɔsu Alutakɛlukesi nyɔ́ xomɛ ɖesu. É na gbè Nexemii ɖɔ é ni yì, bo lɛ́ na ɛ atín ɖɔ é ni w’azɔ̌ ɔ na. Nexemii wá Jeluzalɛmu, bɔ é na nɔ zaan é ɔ, é ɖɔ tuto tɔn lɛ nú togun ɔ. É víví nú ye kaka, bɔ ye ɖɔ: ‘Mi nú mǐ ni jɛ azɔ̌ ɔ wu.’
Ee kɛntɔ́ Izlayɛli-ví lɛ tɔn lɛ mɔ bɔ dǒ ɔ ɖò aga yì wɛ é ɔ, ye ɖɔ: ‘Mǐ na yì hu ye, bo ɖó azɔ̌ ɔ te.’ Nexemii sè mɔ̌, bo fɔ hwǐ kpo hwǎn kpo nú azɔ̌watɔ́ lɛ, bo ɖɔ: ‘Ado ma hu mi dó kɛntɔ́ mǐtɔn lɛ wu ó. Mi xò hun dó nɔví mitɔn lɛ, vǐ mitɔn lɛ, asì mitɔn lɛ kpo xwé mitɔn lɛ kpo tamɛ.’
Togun ɔ kpàn akɔ́n tawun. Ye hɛn ahwanlyannu yetɔn lɛ ɖó alɔji zǎn kpo kéze kpo, bo nɔ lɛ́ ɖò azɔ̌ wà wɛ. Enɛ wu ɔ, ye sɔ́ azǎn 52 pɛ́ɛ́ ɖó te bo mɛ̀ dǒ lɛ fó. Togun ɔ sín ayi j’ayǐ lo. Nexemii kpo Ɛzla kpo kplɔ́n sɛ́n Mawu tɔn ye, bɔ ye lɛ́ ɖó awǎjijɛ.
Amɔ̌, ninɔmɛ yetɔn sɔ́ cí lee é ɖè hwɛ̌ có è bɛ́ ye yì kannumɔgbenu ɖò Babilɔnu é ɖɔhun ǎ. Axɔsu Pɛlusii tɔn wɛ ɖò acɛ kpa dó ye jí wɛ. Amɔ̌, Jehovah d’akpá ɖɔ emi na sɛ́ axɔsu yɔyɔ̌ ɖevo dó, bɔ é na hɛn fífá wá nú ye. Mɛ ka nyí axɔsu enɛ? Nɛ̌ é ka na hɛn fífá wá ayikúngban ɔ jí gbɔn? È mɔ nǔ jɛ wǔ tɔn ǎ kaka nú xwè 450 mɔ̌. Enɛ gudo wɛ è jì vǐ nukúnɖeji ɖé. Tàn e bɔ d’ewu lɛ é na tín nǔ enɛ lɛ mɛ.
Nehémia wemata 1 jɛ 6.