Mɛni Hewɔ Ofataaa Amɛhe?
NDJAUKUA ULIMBA eye afii 73, ni nyɛsɛɛ afi lɛ efã gbɛ aaafee kilomitai 450. Enyiɛ gbɛ muu lɛ fɛɛ, ni ekɛ gbii 16 fee enɛ.
Nɛkɛ nuumo ni eji owula nɛɛ lɛ fã gbɛ kakadaŋŋ lɛ bɔni afee ni eya Yehowa Odasefoi adaa afi kpeei wuji lɛ ateŋ ekome. Beni agbe kpee wulu lɛ naa lɛ, emli fili lɛ babaoo ni ená hewalɛ yɛ mumɔŋ, enyiɛ kɛtee shia ekoŋŋ—gbii 16 kroko hu. Ani mɔdɛŋ ni ebɔ lɛ sa nakai? Hɛɛ, esa nakai! Ndjaukua Ulimba kɛ afii komɛi efã gbɛ ni tamɔ nɛkɛ daa afi.
Nɛkɛ Afrika nuu nɛɛ ji gbɔmɛi ni fa fe akpekpei 15 ni jɛ shikpɔji ni fa fe 230 ni tee Yehowa Odasefoi akpeei wuji nyɛsɛɛ afi lɛ ateŋ mɔ kome. Shi, ehe ehiaaa ni amɛteŋ mɛi babaoo anyiɛ gbii abɔ kɛya he ni afeɔ kpee wulu lɛ yɛ lɛ. Amɛteŋ mɛi babaoo tara kar, bɔs, oketeke, loo kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli kɛba. Ani oji amɛteŋ mɔ kome?
Yɛ afi 1998 lɛ, abaafee kpeei wuji ekoŋŋ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he, ni titri lɛ yɛ hulutsoo nyɔji (loo yɛ be ni nugbɔ enɛɛɛ) lɛ mli. Kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ aaaŋmɛ gbɛ lɛ, ekolɛ Ndjaukua Ulimba kɛ be kakadaŋŋ baanyiɛ nakai nɔŋŋ kɛya eko. Lɛ kɛ mɛi krokomɛi akpekpei abɔ lɛ baanu wiemɔ he gbɛjianɔtoo ni anyɛɔ akɛtsuɔ nii, ni woɔ hemɔkɛyeli hewalɛ, ni kanyaa mɔ. Kpee wulu lɛ baafee nifeemɔ ko ni he hiaa waa yɛ afi lɛ mli. Akɛ miishɛɛ miifɔ̃ bo hu nine koni oya eko. Yehowa Odasefoi ni yɔɔ okutso lɛ mli lɛ baaná he miishɛɛ akɛ amɛaatsɔɔ bo he ni abaafee kpee wulu ni bɛŋkɛ bo fe fɛɛ lɛ yɛ.