Mɛɛ Hiɛnɔkamɔ Yɔɔ Kɛha Suɔlɔi ni Amɛgboi?
Jeeŋmɔ beebe ni nuu Hiob bi sane akɛ: “Kɛji gbɔmɔ gbo lɛ, ani ehiɛ aaaka ekoŋŋ?” (Hiob 14:14) Ekolɛ bo hu osusu enɛ he. Te obaanu he oha tɛŋŋ kɛji akɛ oná ole akɛ obaanyɛ okɛ osuɔlɔi ni egboi lɛ afee ekome ekoŋŋ yɛ biɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ yɛ shihilɛi kpakpai amli lɛ?
Ojogbaŋŋ, Biblia lɛ kɛ shiwoo nɛɛ haa akɛ: “Omɛi ni egboi lɛ ahiɛ aaaka. . . . Ni gbohii lɛ aaate shi.” Ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Jalɔi lɛ shikpɔŋ lɛ aaatsɔ amɛnɔ̃ ni amɛaahi nɔ daa.”—Yesaia 26:19; Lala 37:29.
Bɔni afee ni wɔná hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ yɛ shiwoi nɛɛ amli lɛ, ehe miihia ni wɔha sanebimɔi komɛi ahetoo: Mɛni hewɔ gbɔmɛi gboiɔ? Nɛgbɛ gbohii lɛ yɔɔ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ amɛaahi shi ekoŋŋ?
Gbele, kɛ Nɔ ni Baa kɛ́ Wɔgboi
Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ jeee Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛjɛ shishijee mli ji ni gbɔmɛi agboi. Ebɔ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ ni ji Adam kɛ Hawa, ni ekɛ amɛ to shikpɔŋ nɔ paradeiso ni atsɛɔ lɛ Eden lɛ mli, ni efã amɛ ni amɛfɔ bii ni amɛlɛɛ Paradeiso shia lɛ mli kɛbɔle shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Ja amɛbooo efamɔi atoi pɛ dani amɛbaagboi.—1 Mose 1:28; 2:15-17.
Akɛni Adam kɛ Hawa hiɛ esɔɔɔ Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ hewɔ lɛ, amɛfeee toiboo, ni aha amɛwo toigbele he nyɔmɔ. Nyɔŋmɔ kɛɛ Adam akɛ: “Oooku osɛɛ kɛaatee shikpɔŋ sũ mli, ejaakɛ emli ajieo kɛjɛ. Ejaakɛ sũ jio, ni sũ mli oooku osɛɛ kɛaatee!” (1 Mose 3:19) Beni abɔko Adam lɛ no mli lɛ ebɛ shihilɛ mli; eji sũ. Ni yɛ Adam toigbele aloo esha hewɔ lɛ, abu lɛ fɔ koni eku esɛɛ eya esũ lɛ mli, kɛya shihilɛ mli ni ebɛ kwraa lɛ mli.
No hewɔ lɛ gbele shishi ji wala ni bɛ. Biblia lɛ kɛ srɔtofeemɔ lɛ ba: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni; shi Nyɔŋmɔ duromɔ keenɔ lɛ naanɔ walaŋ.” (Romabii 6:23, wɔma efã ko nɔ mi.) Beni Biblia lɛ tsɔɔ akɛ gbele ji shihilɛ ko ni aleee nɔ ko nɔ ko yɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Shi hiɛkalɔi le akɛ amɛbaagboi; shi gbohii lɛ amɛleee nɔ ko nɔ ko.” (Jajelɔ 9:5, wɔma efã ko nɔ mi.) Biblia lɛ tsɔɔ mli akɛ, kɛ gbɔmɔ gbo lɛ ‘emumɔ jeɔ emli, ni ekuɔ esɛɛ kɛyaa esũ lɛ mli ekoŋŋ; nakai gbi lɛ nɔŋŋ eyiŋtoi lɛ laajeɔ.’—Lala 146:3, 4.
Shi akɛni Adam kɛ Hawa pɛ ji mɛi ni booo nakai famɔ lɛ toi yɛ Eden hewɔ lɛ, mɛni hewɔ wɔ fɛɛ wɔgboiɔ? No ji akɛ afɔ wɔ fɛɛ yɛ Adam toigbele lɛ sɛɛ, no hewɔ lɛ, wɔ fɛɛ wɔná esha kɛ gbele akɛ gboshinii kɛjɛ eŋɔɔ. Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ mli lɛ: “Gbɔmɔ kome [Adam] nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no ha gbele lɛ tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ.”—Romabii 5:12; Hiob 14:4.
Ni kɛlɛ mɔ ko baabi akɛ: ‘Ani adesa bɛ susuma ni gbooo ni hiɔ shi yɛ gbele sɛɛ?’ Mɛi pii kɛ enɛ efee tsɔɔmɔ, ni amɛkɛɔ po akɛ gbele ji gbɛ ni kɛ mɔ yaa shihilɛ kroko mli. Shi nakai susumɔ lɛ jɛɛɛ Biblia lɛ mli. Shi moŋ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ susuma ji bo, ni akɛ bo diɛŋtsɛ ji osusuma lɛ, ní ogbɔmɔtsoŋ kɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi lɛ fɛɛ fata he. (1 Mose 2:7; Yeremia 2:34; Abɛi 2:10) Agbɛnɛ Biblia lɛ kɛɔ hu akɛ: “Susuma ni feɔ esha lɛ, lɛ nɔŋŋ eeegbo!” (Ezekiel 18:4) He ko he ko bɛ ni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ akɛ gbɔmɔ yɛ susuma ni gbooo ni hiɔ wala mli yɛ gbɔmɔtso lɛ gbele sɛɛ.
Bɔ ni Adesai Baanyɛ Ahi Shi Ekoŋŋ
Beni esha kɛ gbele bote je lɛŋ lɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ jie lɛ kpo akɛ eyiŋtoo ji ni eha gbohii lɛ aku sɛɛ aba wala mli ekoŋŋ kɛtsɔ gbohiiashitee nɔ. No hewɔ lɛ Biblia lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Abraham . . . ebu akɛ Nyɔŋmɔ yɛ hewalɛ ni ekɛaatee [ebi Isak] lɛ shi kɛaajɛ gbohii ateŋ tete.” (Hebribii 11:17-19) Abraham hekɛnɔfɔɔ lɛ efeee efolo, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɔ yɛ Ofe lɛ he akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, ejeee gbohii a-Nyɔŋmɔ, shi moŋ hiɛkalɔi a-Nyɔŋmɔ; ejaakɛ ehiɛ lɛ, mɛi fɛɛ hiɛ kamɔ.”—Luka 20:37, 38.
Hɛɛ, jeee akɛ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ yɛ hewalɛ kɛkɛ shi eyɛ suɔmɔ hu ni ekɛaatee mɛi ni ehala lɛ ashi kɛba wala mli. Yesu Kristo diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: “Enɛ akafee nyɛ naakpɛɛ; ejaakɛ ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbohiiabui lɛ amli lɛ aaanu egbee, ni amɛaaje kpo.”—Yohane 5:28, 29; Bɔfoi lɛ Asaji 24:15.
Beni Yesu wie nɛkɛ lɛ etsɛɛɛ kwraa ni ekɛ mɛi komɛi ni tere gbonyo ni miije kpo kɛmiijɛ Israel maŋ ni ji Nain lɛ mli lɛ kpe. Oblanyo ni egbo lɛ ji yoo okulafo ko binuu kome too. Beni Yesu na bɔ ni yoo nɛɛ werɛ eho ehe babaoo lɛ, enii fee lɛ mɔbɔ. No hewɔ lɛ beni ewieɔ etsɔɔ gbonyo lɛ, efã akɛ: “Oblanyo, miikɛɛo akɛ: Tee shi!” Kɛkɛ ni oblanuu lɛ te shi eta shi, ni Yesu kɛ lɛ ha enyɛ.—Luka 7:11-17.
Taakɛ eji yɛ nɛkɛ yoo okulafo nɛɛ gbɛfaŋ lɛ, miishɛɛ babaoo diɛŋtsɛ ba yɛ be mli ni Yesu yasara Yairo, Yudafoi akpeehe lɛ nɔkwɛlɔ lɛ yɛ eshia lɛ. Ebiyoo ni eye afii 12 lɛ egbo. Beni Yesu tee Yairo shia lɛ, etee he ni gbekɛ yoo ni egbo lɛ ka lɛ ni ekɛɛ: “Gbekɛ yoo, tee shi!” Ni ete shi lɛɛlɛŋ!—Luka 8:40-56, New World Translation.
Yɛ sɛɛ mli lɛ, Yesu shieŋtsɛ Lazaro gbo. Beni Yesu shɛ amɛshia lɛ, no mli lɛ Lazaro egbo gbii ejwɛ sɔŋŋ. Eyɛ mli akɛ enyɛmi yoo Marta miiye awerɛho babaoo moŋ, shi etsɔɔ akɛ eyɛ hiɛnɔkamɔ beni ekɛɛ akɛ: “Mile akɛ ebaate shi yɛ gbohiiashitee lɛ mli yɛ naagbee gbi lɛ nɔ.” Shi Yesu tee gbonyobu lɛ he, ni efã ni ajie tɛ lɛ, ni ebo akɛ: “Lazaro ee, jee kpo!” Kɛkɛ ni eje kpo!—Yohane 11:11-44.
Agbɛnɛ susumɔ enɛ he okwɛ: Mɛɛ shihilɛ mli Lazaro yɔɔ yɛ nakai gbii ejwɛ ni egbo lɛ mli? Lazaro ekɛɛɛ nɔ ko akɛ etee ŋwɛi aloo hɛl la ko ni akɛpiŋɔ mɛi mli, ejaakɛ eji etee hei nɛɛ kulɛ ebaawie he. Dabi, Lazaro leee nɔ ko nɔ ko yɛ gbele mli, ni kulɛ ebaahi shi nakai kɛyashi “gbohiiashitee lɛ mli yɛ naagbee gbi lɛ nɔ,” eji Yesu kɛ lɛ baaa wala mli ekoŋŋ kulɛ.
Eji anɔkwale akɛ nɛkɛ Yesu naakpɛɛ nibii nɛɛ kɛ sɛɛnamɔi ni sɛɛ etsɛɛɛ tsɔ baha gbɔmɛi lɛ, ejaakɛ mɛi ni etée amɛ shi lɛ gboi ekoŋŋ. Shi ekɛ odaseyeli nɛɛ ha yɛ afii 1,900 ni eho lɛ mli akɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ hewalɛ nɔ lɛ, gbohii lɛ baanyɛ aba wala mli diɛŋtsɛ ekoŋŋ! No hewɔ lɛ Yesu tsɔ enaakpɛɛ nii lɛ anɔ etsɔɔ nɔ ni baaba yɛ shikpɔŋ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ yɛ gbɛ bibioo nɔ.
Kɛ Suɔlɔ ko Gbo
Kɛ henyɛlɔ ni ji gbele gbe mɔ ko lɛ, owerɛho lɛ baanyɛ ada waa, eyɛ mli akɛ ekolɛ oyɛ gbohiiashitee lɛ mli hiɛnɔkamɔ. Abraham yɛ hemɔkɛyeli akɛ eŋa lɛ baahi shi ekoŋŋ, shi wɔkaneɔ akɛ: “Ni Abraham baye Sara he ŋkɔmɔ ni ebafo lɛ.” (1 Mose 23:2) Ni Yesu hu? Beni Lazaro gbo lɛ, “eye ŋkɔmɔ yɛ emumɔ mli ni ekpokpo,” ni yɛ no sɛɛ etsɛɛɛ kwraa lɛ “Yesu fo.” (Yohane 11:33, 35) No hewɔ lɛ kɛji akɛ mɔ ko ni osumɔɔ lɛ gbo ni ofo lɛ lɛ, no etsɔɔɔ gbɔjɔmɔ.
Kɛ gbekɛ ko gbo lɛ, efeɔ dɔlɛ sane waa diɛŋtsɛ kɛhaa nyɛ lɛ. No hewɔ lɛ Biblia lɛ kpɛlɛɔ awerɛho diɛŋtsɛ ni nyɛ lɛ baaye lɛ nɔ. (2 Maŋtsɛmɛi 4:27) Ni nakai nɔŋŋ eji yɛ tsɛ ni emɔ ko eje mli lɛ gbɛfaŋ. Maŋtsɛ David ye awerɛho beni ebi Absalom gbo lɛ, akɛ: “Mina ni kulɛ mi moŋ migbo yɛ onajiaŋ.”—2 Samuel 19:1.
Ni kɛlɛ akɛni oyɔɔ hiɛnɔkamɔ yɛ gbohiiashitee lɛ mli hewɔ lɛ, oyeŋ awerɛho kɛtekeŋ nɔ. Taakɛ Biblia lɛ kɛɔ lɛ, nyɛyeŋ “ŋkɔmɔ tamɔ mɛi ni eshwɛ lɛ, mɛi ni bɛ hiɛnɔkamɔ ko lɛ.” (1 Tesalonikabii 4:13, NW) Shi moŋ, obaatsɔ sɔlemɔ nɔ otsi obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kpaakpa, kɛ Biblia mli shiwoi ni kɛɔ akɛ “lɛ eeehiɛ omli” lɛ.—Lala 55:23.
Kɛ okadi ko etsɔɔɔ lɛ, belɛ Biblia mli ŋmalɛi ni atsɛ lɛ fɛɛ jɛ Ga Biblia lɛ mli.