Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • sh yitso 4 bf. 69-94
  • Nɔ ni Aleee lɛ Taomɔ Kɛtsɔ Ŋkunyaayeli kɛ Mumɔi Atsɛmɔ Nɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nɔ ni Aleee lɛ Taomɔ Kɛtsɔ Ŋkunyaayeli kɛ Mumɔi Atsɛmɔ Nɔ
  • Nyɔŋmɔ Sɛɛ Gbɛ ni Adesai Taoɔ
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Kusum-Nifeemɔi kɛ Apasa Hemɔkɛyelii
  • Nine ni Aaashɛ Nɔ ni Aleee lɛ Nɔ
  • Mumɔi ni Yɔɔ Krɔŋkrɔŋ kɛ Hewalɛi ni Fe Adesa Nɔ
  • Ŋkunyaayeli Shishijee
  • Nugbɔnɛmɔ Jooi kɛ Kablɛfii
  • Wɔsɛɛ Be ni Aaale Kɛtsɔ Okadii kɛ Klamɔi Anɔ
  • Kɛjɛ Ŋulamii Ahe Nilee nɔ Kɛtee Ŋulamiiaŋkwɛmɔ Nɔ
  • Aŋma Shɛɛ Mli Sane yɛ Hiɛ kɛ Dɛ
  • Ani Eji Shwɛmɔ Nii Kɛkɛ ni Efɔŋ ko Bɛ Mli?
  • Ŋulamiiaŋkwɛmɔ Kɛ Klamɔ​—Ani Amɛhãa Wɔleɔ Nɔ Ni Baaba Wɔsɛɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2018
Nyɔŋmɔ Sɛɛ Gbɛ ni Adesai Taoɔ
sh yitso 4 bf. 69-94

YITSO 4

Nɔ ni Aleee lɛ Taomɔ Kɛtsɔ Ŋkunyaayeli kɛ Mumɔi Atsɛmɔ Nɔ

1. Mɛni Paulo kɛɛ Ateenebii lɛ yɛ Areopago? Mɛni hewɔ?

“ATAAMƐI Ateenebii, miyoo yɛ nibii fɛɛ mli akɛ nyɛjaa wɔji pɛpɛɛpɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:22) Nakai ji bɔ ni Kristofonyo bɔfo Paulo kɛɛ asafoi ni amɛbua amɛhe naa yɛ Areopago, loo Mars’ Hill, yɛ Hela Blema maŋtiase ni ji Ateene mli lɛ. Paulo wie nakai ejaakɛ no mli lɛ etsɔ hiɛ ena akɛ “maŋ lɛ mli eyi obɔ kɛ amagai sɔŋŋ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:16) No mli lɛ mɛni etsɔ hiɛ ena?

2. Mɛni feɔ gbeyei ni Ateenebii lɛ sheɔ nyɔŋmɔi lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ?

2 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Paulo ena Hela kɛ Roma wɔji sɔrɔtoi yɛ nakai maŋtiase lɛ mli, ni eyɛ faŋŋ akɛ gbɔmɛi lɛ kɛ amɛshihilɛ fɛɛ ewo jamɔ ni amɛkɛhaa nyɔŋmɔi lɛ amli lɛ mli vii diɛŋtsɛ. Akɛni amɛmiishe gbeyei akɛ ekolɛ amɛaaku amɛhiɛ amɛshwie nyɔŋmɔ ko ni he hiaa loo ehe wa lɛ jamɔ nɔ ni enɛ baaha emli afu amɛ hewɔ lɛ, Ateenebii lɛ kɛ “Nyɔŋmɔ ni aleko lɛ” lɛ po fata amɛjamɔ he. (Bɔfoi lɛ Asaji 17:23) Enɛ yeɔ bɔ ni amɛsheɔ nyɔŋmɔi lɛ agbeyei amɛhaa lɛ he odase yɛ faŋŋ mli.

3. Ani Ateenebii lɛ pɛ sheɔ nyɔŋmɔi loo wɔji lɛ agbeyei?

3 Shi, yɛ anɔkwale mli lɛ jeee Ateenebii ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ pɛ sheɔ nyɔŋmɔi lɛ agbeyei, titri lɛ nɔ ni aleko lɛ. Shwɛ sharao kulɛ enɛ bafee nɔ ni eye gbɔmɛi fɛɛ nɔ afii akpei babaoo. Je lɛŋ hei pii yɛ ni gbɔmɛi lɛ ashihilɛ mli nibii fɛɛ kɔɔ nyɔŋmɔ loo mumɔi komɛi ahe tɛɛ loo ekɔɔ amɛhe yɛ gbɛ ni bɛ tɛɛ nɔ. Taakɛ wɔna yɛ yitso ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, blema Mizraimbii, Helabii, Romabii, Chinabii kɛ mɛi krokomɛi adesãi loo blema saji kɔɔ nyɔŋmɔi kɛ mumɔi ni tsu gbɔmɛi lɛ kɛ maŋ lɛ shihilɛ loo saji amli nibii ahe nii waa lɛ ahe. Yɛ Teŋgbɛ Afii lɛ amli lɛ, saji ni kɔɔ shika tsuru kɛ jwiɛtɛi he nitsulɔi, okɔmfoi kɛ ayɛi ahe gbɛ eshwa Kristendom fɛɛ. Ni shihilɛ lɛ tamɔ nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ.

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Kusum-Nifeemɔi kɛ Apasa Hemɔkɛyelii

4. Mɛni ji kusum nifeemɔi komɛi ni ehe gbɛi ni kɔɔ nyɔŋmɔi loo mumɔi ahe?

4 Gbɔmɛi le jio, amɛleee jio, nibii pii yɛ ni amɛfeɔ ni kɔɔ apasa hemɔkɛyeli nifeemɔi ahe, ni ekomɛi kɔɔ nyɔŋmɔi loo mumɔi ahe. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ani ole akɛ fɔmɔ gbi ni ayeɔ lɛ na eshishijee kɛjɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ, ni kɛ ehe kpɛtɛɔ mɔ ko fɔmɔ gbi pɔtɛɛ he waa lɛ mli? Ni fɔmɔ gbi keeki lɛ hu? Etamɔ nɔ ni ekɔɔ Hela nyɔŋmɔ-yoo Artemi, ni akɛ wo keeki ni asha lɛ tamɔ nyɔŋtsere ni akɛ kɛnɛrɛ emamɔ yiteŋ lɛ yeɔ efɔmɔ gbijurɔ lɛ he. Aloo ani ole akɛ nidiŋ ni awoɔ loo abuɔ yɛ yarafeemɔi ashishi lɛ shishijee jɛ lakamɔ ni alakaa mumɔi fɔji ni akɛɛ amɛbatee amɛhe yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, koni amɛkayoo mɔ lɛ mli? Mɛidiji ni ji Afrikabii komɛi kɛ ayilɔɔ kpaa amɛhe futaa, ni yarafeelɔi ni yɔɔ shikpɔji krokomɛi anɔ lɛ woɔ atadei ni hiɛ sui sɔrɔtoi koni mumɔi lɛ akayoo amɛ.

5. Mɛni ji apasa hemɔkɛyelii ni egbɛ eshwa ni ole lɛ ateŋ ekomɛi?

5 Yɛ kusumii ni ehe gbɛi nɛɛ asɛɛ lɛ, gbɔmɛi ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ yɛ amɛ apasa hemɔkɛyelii kɛ gbeyeishemɔi. Yɛ Anaigbɛ lɛ, ashwishwɛ ni aaajwa, alɔnte diŋ ni aaana, atswere shishi ni aaanyiɛ, kɛ agbɛnɛ he ni oyɔɔ yɛ Jufɔ loo Sohaa gbi ni ji 13 lɛ fɛɛ ji nibii ni gbɔmɛi buɔ akɛ okadi fɔŋ. Yɛ Bokagbɛ lɛ, Japanbii woɔ amɛ kimono lɛ ni akɛ abɛkugbɛ nɔ lɛ eha ninejurɔ gbɛ nɔ lɛ nɔ, ejaakɛ ashi gbɛ kroko lɛ aha gbohii. Amɛmamɔɔ amɛshiai bɔ ni samfɛji loo shinai bɛ ni kwɛɔ kooyi-bokagbɛ koni daimonioi ni akɛɛ jɛmɛ gbɛ amɛjɛɔ kɛbaa lɛ akana gbɛ ni boteɔ shia lɛ mli. Yɛ Philippines gbɛ lɛ, ajieɔ gbohii lɛ atokotai kɛjɛɔ amɛnaji ni akɛshwieɔ naji lɛ masɛi dani afuɔ amɛ koni “Hetselɔ” Petro ahere amɛ atuu. Mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ kɛɔ obalaŋtai lɛ akɛ amɛkwɛ jogbaŋŋ ejaakɛ nɔ ni anaa yɛ nyɔŋtsere lɛ nɔ lɛ ji “Hetselɔ” Mikael ni miikwɛ amɛ ni eeŋmala amɛnifeemɔi eeshwie shi.

6. Nɛgbɛ gbɔmɛi kɛ amɛhe ewo mumɔi atsɛmɔ mli kɛyashɛ ŋmɛnɛ?

6 Shi hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ mumɔi kɛ nyɔŋmɔi amli lɛ jeee nɔ ni kɔɔ kusumii kɛ apasa hemɔkɛyelii ni tamɔ nɔ ni yeee mɔ ko awui lɛ pɛ he. Yɛ mɛi ni hiŋmɛi gbeleko kɛ mɛi ni hiŋmɛi egbele lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, gbɔmɛi etsɔmɔ nibii sɔrɔtoi anɔ koni amɛye mumɔi ni he yɔɔ gbeyei lɛ anɔ loo amɛsa amɛhiɛ koni amɛna amɛteŋ mɛi ni hi lɛ ahiɛ duromɔ. Taakɛ eji lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ wɔbaasusu gbɔmɛi ni hiɔ kooi hayii lɛ amli kɛ gɔji anɔ, ni biɔ mumɔi atsɛlɔi, tsofatsɛmɛi, kɛ shaman (wulɔmɛi kɛ wɔyei) anii beni amɛhe miiye loo efi amɛ waa lɛ ahe. Shi gbɔmɛi ni yɔɔ maji wuji kɛ bibii amli lɛ hu yaa ŋulamiiaŋkwɛlɔi, mɛi ni tsɔɔ nibii ni baaba wɔsɛɛ, klamɔi kɛ ashwaiafeelɔi aŋɔɔ amɛyabiɔ nii ni baaba wɔsɛɛ be aloo amɛyataoɔ yelikɛbuamɔ ni amɛkɛkpɛ amɛyiŋ yɛ saji ni he hiaa lɛ ahe. Mɛi ni kɛɔ akɛ amɛyɛ jamɔ kome loo ekroko mli lɛ po kɛ miishɛɛ diɔ nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ sɛɛ. Mɛi krokomɛi babaoo hu kɛ mumɔi atsɛmɔ, loo daimonioi ajamɔ, suu kɛ ŋkunyaayeli efee amɛjamɔ.

7. Mɛɛ sanebimɔi ehe hiaa ni wɔsusu amɛhe?

7 Nɛgbɛ ji nɛkɛ nifeemɔi loo apasa hemɔkɛyelii nɛɛ fɛɛ ashishijee loo amɛjɛɛ he? Ani amɛji gbɛi sɔrɔtoi anɔ ni atsɔɔ abɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ? Ni nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, mɛni amɛfeɔ amɛhaa mɛi ni nyiɛɔ amɛsɛɛ lɛ? Bɔni afee ni wɔna hetoo wɔha sanebimɔi nɛɛ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ gbɔmɔ yinɔsane mli kɛya sɛɛ ni wɔkɛkwɛ emra be mli jamɔ gbɛi lɛ amli fioo.

Nine ni Aaashɛ Nɔ ni Aleee lɛ Nɔ

8. Mɛɛ su ni yɔɔ sɔrɔto kwraa haa gbɔmɛi bafeɔ mɛi ni esoro amɛ kwraa yɛ bɔɔnii ni baa shi lɛ ahe?

8 Nɔ ni kɛ sutsakelɔi awiemɔi kpaaa gbee lɛ, gbɔmɔ yɛ mumɔŋ dalɛ loo shishinamɔ ko ni haa efeɔ sɔrɔto kwraa ni enɔ kwɔɔ hu fe bɔɔnii ni baa shi lɛ. Afɔ lɛ kɛ henumɔ akɛ epɛi nibii ni aleee lɛ amli. Ekɛ mɔdɛŋbɔɔ taoɔ sanebimɔi ni tamɔ nɛkɛ ahetoo yɛ be fɛɛ mli: Mɛni ji shishinumɔ ni yɔɔ shihilɛ mli? Mɛni baa kɛ mɔ ko gbo? Mɛni ji tsakpaa ni ka gbɔmɔ kɛ heloo naa je lɛ teŋ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ teŋ? Nɔ ni tsirɛɔ lɛ hu ji shwe ni eshweɔ akɛ enine aaashɛ nɔ ko ni nɔ kwɔ loo eyɔɔ hewalɛ fe lɛ diɛŋtsɛ lɛ nɔ koni enyɛ eye nibii ni ebɔle ehe kɛkpe lɛ kɛ eshihilɛ nɔ.—Lala 8:4, 5; Jajelɔ 3:11; Bɔfoi lɛ Asaji 17:26-28.

9. Te woloŋlelɔ ko tsɔɔ bɔ ni “mumɔŋ shihilɛ” ji lɛ mli eha tɛŋŋ?

9 Ivar Lissner wie yɛ ewolo, Man, God and Magic lɛ mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Nɔ ni mɔ ko baanyɛ afee pɛ ji ni enaa akpɛ ehe yɛ bɔ ni gbɔmɔ kɛ hiɛmiamɔ ebɔ mɔdɛŋ, yɛ yinɔsane be fɛɛ mli, akɛ enine aaashɛ nɔ ni yɔɔ esɛɛ gbɛ lɛ anɔ. Ekɛ ehewalɛ tsuuu nibii ni he hiaa lɛ lɛ pɛ he nii. Eebi saji, eegbugbuu shi kɛmiiya ehiɛ, eebɔ mɔdɛŋ ni enine ashɛ nɔ ni enine shɛŋ nɔ lɛ nɔ yɛ be fɛɛ mli. Nɛkɛ mligbɛ kanyamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni akɛfɔ gbɔmɔ nɛɛ ji emumɔŋ shihilɛ lɛ.”

10. Mɛni tsɔɔ akɛ gbɔmɔ yɛ henumɔ ko ni akɛbɔ lɛ koni enine ashɛ Nyɔŋmɔ nɔ?

10 Shi, mɛi ni heee Nyɔŋmɔ nɔ amɛyeee lɛ susuuu saji ahe yɛ nakai gbɛ nɔ tsɔ. Nɔ ni amɛfɔɔ feemɔ ji ni amɛkɛ nɛkɛ gbɔmɔ su nɛɛ ato gbɔmɔ jwɛŋmɔŋ hiamɔ nii loo nɔ kroko he, taakɛ wɔna yɛ Yitso 2 lɛ. Shi, ani ejeee wɔ niiashikpamɔ yɛ be fɛɛ mli akɛ, kɛ gbɔmɛi kɛ oshara loo shihilɛ ko ni mli wa waa miikpe lɛ, nɔ ni amɛteŋ mɛi titri feɔ klɛŋklɛŋ kwraa ji ni amɛbo amɛtsɛ Nyɔŋmɔ loo hewalɛ ko ni nɔ kwɔ kɛha yelikɛbuamɔ? Enɛ ji anɔkwale ŋmɛnɛ tamɔ bɔ ni eji yɛ blema ni eho lɛ. No hewɔ lɛ, Lissner tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Mɔ ko mɔ ko bɛ ni etsu gbɔmɛi ni hiŋmɛi gbeleko kwraa ni amɛtsɛ fe fɛɛ lɛ ahe nii loo epɛi amɛsaji amli ni nyɛɛɛ anu shishi akɛ amɛ fɛɛ amɛyɛ Nyɔŋmɔ he susumɔ, akɛ amɛhiɛ yɛ amɛhe nɔ waa akɛ ofe ko yɛ.”

11. Mɛni ejɛ mɔdɛŋ ni gbɔmɔ bɔ koni enine ashɛ nibii ni aleee lɛ anɔ lɛ mli eba? (Okɛto Romabii 1:19-23 he.)

11 Bɔ ni amɛfee ni amɛbɔ mɔdɛŋ koni amɛtsu nakai shwe ni amɛshweɔ akɛ amɛnine aaashɛ nibii ni amɛleee lɛ anɔ lɛ hu ji sane kroko. Gbɔbilɔi kɛ kooloi akpalalɔi ni foɔ shi kɛjɛɔ he kome kɛyaa he kroko lɛ ahe kpokpoɔ yɛ hewalɛ ni kooloi awuiyelɔi yɔɔ lɛ hewɔ. Okwaafoi le bei kɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔi jogbaŋŋ. Mɛi ni hiɔ koo hayii lɛ amli lɛ feɔ amɛnii yɛ gbɛ ni yɔɔ sɔrɔto nɔ yɛ mɛi ni hiɔ shia ŋa loo gɔji anɔ lɛ ahe. Yɛ nɛkɛ gbeyeishemɔi kɛ hiamɔ nii sɔrɔtoi nɛɛ ahewɔ lɛ, gbɔmɛi na jamɔ nifeemɔi sɔrɔtoi ni yɔɔ gbeyei kɛ naakpɛɛ fɛɛ, ni amɛhiɛ ka nɔ akɛ amɛbaatsɔ nomɛi anɔ ni amɛbi nyɔŋmɔi ni mli hi lɛ anii ni amɛkpa mɛi ni he yɔɔ gbeyei lɛ afai.

12. Mɛni nibii ni je amɛhe abaanyɛ ana yɛ gbɔmɛi ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ ajamɔ nifeemɔi amli?

12 Shi, yɛ sɔrɔtofeemɔi babaoo nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nibii komɛi yɛ ni je amɛhe ni ayɔseɔ yɛ nɛkɛ jamɔ nifeemɔi nɛɛ amli. Nɔ ni fata he ji woo ni akɛhaa kɛ gbeyei ni asheɔ mumɔi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ kɛ hewalɛi ni fe gbɔmɔ nɔ̃ lɛ, ŋkunyaayeli kɛ nitsumɔ, okadii anɔ ni atsɔɔ aleɔ wɔsɛɛ be mli saji, ŋulamiiaŋkwɛmɔ, kɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ ni atsɔɔ aklaa. Yɛ be mli ni wɔpɛiɔ ehewɔ nibii nɛɛ amli lɛ, wɔbaana akɛ amɛtsu nɔ titri yɛ gbɔmɛi ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ asusumɔ yɛ jamɔ mli yɛ yinɔi fɛɛ mli lɛ he nii, ni gbɔmɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ po fata he.

Mumɔi ni Yɔɔ Krɔŋkrɔŋ kɛ Hewalɛi ni Fe Adesa Nɔ

13. Mɛni baanyɛ afee nii ni ha gbɔmɛi ni hi shi yɛ blema bei amli lɛ anaa kpɛ amɛhe ni amɛnuuu shishi lɛ?

13 Etamɔ nɔ ni teemɔŋ sane eyimɔ gbɔmɛi ni hi shi yɛ blema bei amli lɛ ashihilɛ mli obɔ. Nɔ ni bɔle amɛhe ji saji ni anyɛɛɛ atsɔɔ mli ni yɔɔ naakpɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, amɛnuuu nɔ hewɔ ni esa akɛ gbɔmɔ obalaŋ ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ he aye trukaa, aloo nɔ hewɔ ni nui enɛɛɛ kɛjɛɛɛ atatuiaŋ kɛ ebe shɛ, aloo nɔ hewɔ ni esa akɛ tso ni ma shi ni nɔ ko nɔ ko bɛ nɔ tamɔ tso ni egbo lɛ afu baa ŋmɔŋ ni eba wala mli yɛ afi lɛ mli be ko mli lɛ shishi. Mɔ diɛŋtsɛ susuma, bɔ ni etsui tswaa yɛ emli ehaa, kɛ mu ni emuɔ diɛŋtsɛ lɛ bafee teemɔŋ saji.

14, 15. Yɛ shishinumɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni bɛ hewɔ lɛ, mɛni eeenyɛ efee akɛ gbɔmɔ kɛɔ akɛ nibii ni enyɛɛɛ etsɔɔ mli lɛ jɛ? (Okɛto 1 Samuel 28:3-7 he.)

14 Akɛni gbɔmɔ hiɛ jamɔ su hewɔ lɛ, etsɔɔ nɛkɛ naakpɛɛ nibii kɛ nii ni yaa nɔ nɛɛ shishi akɛ amɛjɛ hewalɛ ko ni fe gbɔmɔ nɔ mli. Shi akɛni ebɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛ shishinumɔ kpakpa hewɔ lɛ, etsɛɛɛ kɛkɛ ni susumai, mumɔi, sisai, kɛ daimonioi bayi eje lɛ mli obɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Algonquia Indiabii ni yɔɔ Amerika Kooyigbɛ lɛ tsɛɔ gbɔmɔ susuma akɛ otahchuk, eshishi ji “esusuma” [shadow], ni Malayabii ni yɔɔ Asia Wuoyi-bokagbɛ lɛ heɔ yeɔ akɛ kɛ gbɔmɔ gbo lɛ, esusuma jeɔ kpo kɛtsɔɔ egugɔŋ. Ŋmɛnɛ, hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ mumɔi kɛ susumai ni amɛgboi amli—kɛ mɔdɛŋ ni abɔɔ koni akɛ amɛ ana sanegbaa yɛ gbɛ ko nɔ lɛ—yɛ jeŋ fɛɛ.

15 Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ hu lɛ, adebɔɔ mli nibii krokomɛi ni wɔnaa—hulu, nyɔŋtsere, ŋulamii, ŋshɔi, faai, gɔji—lɛ bafee tamɔ nɔ ni amɛyɛ wala mli ni amɛnaa gbɔmɛi anifeemɔi anɔ hewalɛ tɛɛ. Akɛni etamɔ nɔ ni nɛkɛ nibii nɛɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshihilɛ hei hewɔ lɛ, afee amɛ mumɔi kɛ nyɔŋmɔi, ekomɛi hi, ni amɛyeɔ amɛbuaa mɔ, ekrokomɛi hu yi wa ni amɛyeɔ awui. Etamɔ nɔ ni bɔɔnii ajamɔ bana gbɛhe ni he hiaa yɛ jamɔi fɛɛ mli.

16. Te fee tɛŋŋ ni mumɔi, nyɔŋmɔi loo amagai, kɛ krɔŋkrɔŋ nibii ajamɔ jie ehe kpo lɛ?

16 Wɔbaanyɛ wɔna hemɔkɛyelii ni tamɔ nɛkɛ yɛ blema hiŋmɛigbelemɔi ajamɔi fɛɛ mli. Babilonbii kɛ Mizraimbii ja amɛ hulu, nyɔŋtsere kɛ shibɔlemɔ ŋulamii anyɔŋmɔi lɛ. Shia kooloi kɛ kooloi ni hiɛ wa fata nibii ni amɛja amɛ lɛ ahe. Ale Hindubii jogbaŋŋ yɛ amɛnyɔŋmɔi ni amɛjaa, ni amɛyibɔ shɛɔ akpekpei abɔ lɛ hewɔ. Chinabii yɛ amɛgɔji krɔŋkrɔŋi kɛ amɛ faai anyɔŋmɔi, ni amɛjieɔ weku woo kpo yɛ amɛ blematsɛmɛi ajamɔ mli. Blema Druidbii ni hi Ŋleshi Ablotsiri lɛ he ye akɛ odum tsei yɛ krɔŋkrɔŋ, ni amɛkɛ woo krɛdɛɛ haa duasodua ni kwɛɔ yɛ odum tso nɔ lɛ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, Helabii kɛ Romabii hu kɛ amɛnɔ bafata he; ni hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ mumɔi, nyɔŋmɔi, susumai, daimonioi, kɛ nibii sɔrɔtoi ni abuɔ amɛ krɔŋkrɔŋ nii fɛɛ amli lɛ bahe shi waa.

17. Nibii ni abɔ amɛ ni ajaa amɛ lɛ he odaseyeli yɛ lolo ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Eyɛ mli akɛ ŋmɛnɛ mɛi komɛi baasusu nɛkɛ hemɔkɛyelii nɛɛ fɛɛ he akɛ apasa hemɔkɛyelii moŋ, shi anaa nɛkɛ hemɔkɛyelii nɛɛ yɛ gbɔmɛi ni yɔɔ je lɛŋ he fɛɛ he lɛ ateŋ mɛi babaoo ajamɔ nifeemɔi amli. Mɛi komɛi ka he amɛheɔ amɛyeɔ lolo akɛ gɔji, faai, tɛsaai komɛi ni yɔɔ naakpɛɛ, blema tsei, kɛ nibii krokomɛi babaoo yɛ krɔŋkrɔŋ, ni amɛjaa amɛ tamɔ nibii ni sa hetuu-kɛhamɔ. Amɛmamɔɔ afɔleshaa latɛi, gbatsui kɛ sɔlemɔtsui yɛ nɛkɛ hei nɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Ganges Faa lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ kɛha Hindubii, ni nɔ ni amɛshweɔ fe fɛɛ ji ni amɛna hegbɛ ni amɛju amɛhe yɛ mli yɛ be mli ni amɛyɔɔ wala mli lɛ, ni amɛha akɛ amɛ lamlu ashwã hiɛ yɛ amɛgbele sɛɛ. Buddha jalɔi buɔ jamɔ yɛ gbatsu ni yɔɔ Buddh Gaya lɛ mli, yɛ India, yɛ he ni akɛɛ Buddha na mumɔŋ shishinamɔ yɛ, beni eta bodhi tso ko shishi lɛ mli lɛ akɛ niiashikpamɔ ko ni ekaaa. Katolekbii kulaa amɛnakutsei anaa amɛhaa Basilica of Our Lady of Guadalupe sɔlemɔtsu ni yɔɔ Mexico lɛ aloo amɛjuɔ amɛhe yɛ Lourdes gbatsu ni yɔɔ France lɛ mli nui “krɔŋkrɔŋ” lɛ mli ni amɛmiitao naakpɛɛ tsamɔi. Anaa bɔ ni ajaa bɔɔ nibii moŋ fe Bɔlɔ lɛ he odaseyelii babaoo ŋmɛnɛ.—Romabii 1:25.

Ŋkunyaayeli Shishijee

18. Mɛni jɛ hemɔkɛyeli ni ana yɛ mumɔi kɛ nyɔŋmɔi loo amagai amli lɛ mli ba?

18 Akɛni ana akɛma shi akɛ nibii ni yɔɔ je lɛŋ ni wala bɛ mli lɛ amli eyimɔ obɔbɔ kɛ mumɔi, ni ji ekpakpai kɛ efɔji fɛɛ hewɔ lɛ, eha atsa nɔ kɛtee nifeemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ nɔ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ—mɔdɛŋ ni abɔ koni akɛ ekpakpai lɛ aye sharamɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ kɛ jɔɔmɔi koni akpa nɔ ni ji efɔji lɛ afai. Nɔ ni jɛ mli ba ji ŋkunyaayeli nifeemɔi, ni tee nɔ yɛ maŋ fɛɛ maŋ mli, yɛ blema kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ fɛɛ lɛ.—1 Mose 41:8; 2 Mose 7:11, 12; 5 Mose 18:9-11, 14; Yesaia 47:12-15; Bɔfoi lɛ Asaji 8:5, 9-13; 13:6-11; 19:18, 19.

19. (a) Mɛni ji ŋkunyaayeli? (b) Mɛni hewɔ gbɔmɛi pii sumɔɔ ni amɛhe ŋkunyaayeli amɛye lɛ?

19 Yɛ eshishinumɔ diɛŋtsɛ naa lɛ, ŋkunyaayeli ji mɔdɛŋ ni abɔɔ koni akudɔ loo atsɔ adebɔɔ mli hewalɛi loo hewalɛi ni fe gbɔmɔ nɔ lɛ ayiŋ ni amɛfee nɔ ni gbɔmɔ baakɛɛ. Akɛni amɛleee nɔ ni haa shihilɛ mli nibii ni baa daa gbi lɛ baa nakai hewɔ lɛ, gbɔmɛi ni hi shi yɛ blema bei amli lɛ he ye akɛ ŋkunyaayeli wiemɔi loo nifeemɔi komɛi amlitii, aloo kusum nibii komɛi afeemɔ baanyɛ ekɛ nibii komɛi ni ataoɔ aba. Nɔ ni ha ahe ŋkunyaayeli ni tamɔ nɛkɛ aye ji akɛ, nibii komɛi jɛ kusum-nifeemɔi lɛ ekomɛi amli ba. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, abɔ amaniɛ akɛ tsofatsɛmɛi—tritri lɛ ŋkunyaayelɔi loo okɔmfoi—ni yɔɔ Mentawai Ŋshɔkpɔi lɛ anɔ yɛ Sumatra anaigbɛ lɛ nyɛɔ amɛtsaa gbɔmɛi ni musuŋ etsɔ lɛ ahelai yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Amɛ ŋkunyaayeli nifeemɔ lɛ ji ni amɛha mɛi ni he yeɔ lɛ kɛ amɛhiɛ abumɔ shikpɔŋ yɛ tɛsaa ko koŋ nɔ ni amɛlɛmɔ shikpɔŋ yɛ be kɛ bei amli. Mɛni ha amɛye omanye lɛ? Kaolin ni ji su mli nibii komɛi ni tamɔ ayilɔɔ yɛŋ ni akɛfeɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ musuŋtsɔmɔ tsofai lɛ eko yɛ su ni jwere tɛsaai lɛ anɔ lɛ mli.

20. Te fee tɛŋŋ ni ŋkunyaayeli baye gbɔmɛi ashihilɛ nɔ lɛ?

20 Omanyei fioo ni aye ni tamɔ nɛkɛ lɛ ha hiɛ je nibii ni amɛyeee mli omanye lɛ fɛɛ nɔ yɛ oyaiyeli mli ni eha tsofatsɛmɛi nɛɛ agbɛi bahe shi. Etsɛɛɛ ni amɛbatsɔmɔ gbɔmɛi ni asheɔ amɛ gbeyei ni abuɔ amɛ waa—osɔfoi, maŋtsɛmɛi, tsofatsɛmɛi, okɔmfoi kɛ ayɛi kɛ nibilɔi. Gbɔmɛi kɛ amɛnaagbai yaa amɛŋɔɔ, tamɔ helatsamɔ kɛ hela naatsii, nibii ni elaaje ni aaana, julɔi ni aaayoo amɛ, efɔŋ naatsii, kɛ owele ni atɔɔ. Yɛ naagbee lɛ, nɔ ni ba ji apasa hemɔkɛyeli nifeemɔi kɛ kusum nibii babaoo ni akɛtsuɔ nɛkɛ saji nɛɛ ahe nii kɛ agbɛnɛ shihilɛ mli nibii krokomɛi tamɔ fɔmɔ, hiɛsalemɔ, gbalahamɔ, gbalashihilɛ, gbele kɛ gbonyo-fuu. Etsɛɛɛ ni hewalɛ ni ŋkunyaayeli yɔɔ kɛ teemɔŋ sane ni eji lɛ baye gbɔmɛi ashihilɛ mli nibii fɛɛ kwa nɔ.

Nugbɔnɛmɔ Jooi kɛ Kablɛfii

21, 22. Mɛni ji “ŋkunyaayeli kasemɔ” shishi? Feemɔ enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ.

21 Yɛ sɔrɔtoi babaoo ni yɔɔ gbɔmɛi sɔrɔtoi lɛ ŋkunyaayeli nifeemɔi sɔrɔtoi lɛ amli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, shishijee nibii ni hɔlɔ sɛɛ lɛ fɛɛ je amɛhe. Klɛŋklɛŋ lɛ, jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ henɔ kɛ henɔ baa lɛ yɛ, ni ji akɛ, kɛ ootao nɔ ko lɛ, obaanyɛ okase efeemɔ. Atsɛɔ enɛ yɛ bei komɛi amli akɛ ŋkunyaayeli kasemɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ nugbɔnɛmɔ faaa ni eehe ekpata nii ni amɛdu lɛ ahiɛ lɛ, Omaha Indiabii ni yɔɔ Amerika Kooyigbɛ lɛ jooɔ kɛbɔleɔ gbɛ ni nu yɔɔ mli. Kɛkɛ lɛ amɛteŋ mɔ kome emu nu lɛ eko, kɛkɛ lɛ efɛ̃ nu lɛ kɛtee ŋwɛi ni ekɛmiikase nugbɔshwamɔ loo nugbɔnɛmɔ. Aloo mɔ ko baanyɛ akokolo shi yɛ shikpɔŋ tamɔ oshishibrishii ni apila lɛ ni ekɛma nɔ mi akɛ ebaaye omanye yɛ oshishibrishii gbɔbimɔ ni eeeya lɛ mli.

22 Gbɔmɛi krokomɛi yɛ kusum-nifeemɔ ni fa babaoo, ni lalai kɛ afɔleshai fata he. Chinabii kɛ wolo loo tso feɔ drako agbo ko, ni ji amɛ nugbɔnɛmɔ-nyɔŋmɔ lɛ, ni amɛkɛfoɔ shi, aloo amɛjieɔ amɛnyɔŋmɔ lɛ he amaga lɛ kɛjɛɔ sɔlemɔ we lɛ ni amɛkɛmaa hulu nɔ koni enu dɔlɛ he koni ekolɛ eha nu anɛ. Nɔ ni fata Ngonibii ni yɔɔ Afrika Bokagbɛ lɛ akusum nifeemɔ he ji beer ni amɛfɔseɔ amɛwoɔ kulo ni akɛhɔ shikpɔŋ su mli yɛ nugbɔnɛmɔ sɔlemɔ we lɛ kɛ sɔlemɔ ni fataa he akɛ, “Nuŋtsɔ Chauta, okpilim otsui yɛ wɔhe, mɛni osumɔɔ ni wɔfee? Wɔhiɛ baakpata kwraa. Okɛ nugbɔnɛmɔ aha obii, naa beer ni wɔkɛmiihao.” Kɛkɛ lɛ amɛnu beer ni eshwɛ lɛ. Nɔ ni nyiɛɔ enɛ sɛɛ ji lala kɛ joo kɛ tsei aniji ni akɛtsɔ nu mli ni ahosoɔ.

23. Te fee tɛŋŋ ni ayɛkpɛmɔ kɛ kablɛfii ba? (Okɛto 3 Mose 19:31; 20:6, 27; 5 Mose 18:10-13 he.)

23 Jwɛŋmɔ kroko ni yɔɔ ŋkunyaayeli nifeemɔi asɛɛ ji akɛ nii ni mɔ ko yɔɔ lɛ yaa nɔ enaa enɔ hewalɛ yɛ be mli ni ajie kɛjɛ ehe kɛtee po. Nɔ ni jɛ enɛ mli ba ji kablɛ ni afiɔ mɔ ko kɛtsɔɔ mɔ lɛ nɔ̃ ko ni akɛtsuɔ nii lɛ nɔ. Yɛ afii ohai 16 kɛ 17 lɛ mli yɛ Europa kɛ Ŋleshi Ablotsiri po lɛ, no mli lɛ gbɔmɛi heɔ ayɛi ni baanyɛ aye awui kɛ nɛkɛ hewalɛi ni amɛyɔɔ nɛɛ amɛyeɔ. Nɔ ni fata nibii ni amɛfeɔ lɛ he ji mɔ ko ni amɛaashɔ lɛ tamɔ amaga ni amɛkɛ aklotia atsurɔ amaga lɛ mli, amɛŋma egbɛi yɛ wolo ko nɔ ni amɛshã, amɛfu etade loo emama naa yɛ shikpɔŋ, aloo ni amɛkɛ eyitsɔi, ewaonaa ni ejie, elatsaa loo ewamɔ po afee nɔ ko. Abaanyɛ ana bɔ ni enɛɛmɛi kɛ nifeemɔi krokomɛi ni tamɔ nakai egbɛ eshwa lɛ kɛtsɔ anɔkwale ni eji akɛ Ŋleshi Ablotsiri Mlawoo Gwabɔɔ lɛ fee mla yɛ afi 1542, 1563, kɛ 1604 akɛ ayɛkpɛmɔ kɛ gbele he toigbalamɔ baa lɛ nɔ. Gbɔmɛi ni yɔɔ jeŋmaji fɛɛ mli etsu ŋkunyaayeli nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ he nii yɛ gbɛ kome loo gbɛ kroko nɔ yɛ yinɔi fɛɛ mli.

Wɔsɛɛ Be ni Aaale Kɛtsɔ Okadii kɛ Klamɔi Anɔ

24. (a) Mɛni ji klamɔ? (b) Te Babilonbii lɛ tsu klamɔ he nii amɛha tɛŋŋ?

24 Yɛ be babaoo mli lɛ, akɛ ŋkunyaayeli tsuɔ nii koni akɛle saji ni aŋɔtee aloo ni akɛle wɔsɛɛ be kɛtsɔ okadii anɔ. Ale enɛ akɛ klamɔ, ni ale Babilonbii jogbaŋŋ yɛ enɛ he. Taakɛ wolo, Magic, Supernaturalism, and Religion tsɔɔ lɛ, “amɛhe esa yɛ nii ni atsɔɔ hiɛ aleɔ lɛ mli, amɛtsɔɔ kooloi ni agbe amɛ lɛ amlɛboi kɛ mlinii anɔ, kɛ la kɛ lasu, kɛ bɔ ni ojarawa tɛi kpɛlɛɔ haa lɛ nɔ amɛgbaa nibii ni baaba wɔsɛɛ be; amɛtsɔɔ faai ni hoɔ yɔɔ agbɛɛmɔ kɛ bɔ ni kwɛɛnii komɛi yɔɔ ha lɛ nɔ amɛgbaa saji ni baaba. . . . Amɛtsɔɔ kɔɔyɔŋ tsakemɔ, nugbɔnɛmɔ, atatui, kɔɔyɔɔ, kɛ srawa gbamɔ shishi akɛ etsɔɔ efɔŋ ni baaba; tsu mli sɛii loo okpɔlɔ loo tsei ni gbalaa tsɔɔ nibii ni baaba yɛ wɔsɛɛ be mli. . . . Adɔdɔji kɛ kooloi filikilɔi krokomɛi, kɛ gbeei, kɛ ŋkunyaayeli shɛɛ saji baa.”

25. Te Ezekiel kɛ Daniel wie klamɔ nifeemɔi yɛ blema Babilon he amɛha tɛŋŋ?

25 Biblia mli wolo ni ji Ezekiel lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ, yɛ etawuu he tafaa lɛ ekome mli lɛ, “Babel maŋtsɛ lɛ aaabadamɔ gbɛ ŋta lɛ nɔ, yɛ gbɛi enyɔ lɛ ashishijee he lɛ, koni ekla; ni eeehoso gaimlibii lɛ, ni eeebi amagai lɛ anii, ni eeekwɛ mlɛbo mli.” (Ezekiel 21:26) Anaa okɔmfoi, ŋkunyaayelɔi kɛ osɔfoi ni feɔ ashwai lɛ yɛ Babilon gwabɔɔ he lɛ yɛ be fɛɛ mli.—Daniel 2:1-3, 27, 28.

26. Mɛni ji klamɔ nifeemɔ nɛɛ eko ni ehe gbɛi yɛ Helabii ateŋ?

26 Gbɔmɛi ni jɛ maji krokomɛi anɔ, yɛ Boka kɛ Anaigbɛ fɛɛ hu kɛ amɛhe woɔ ŋkunyaayelii sɔrɔtoi amli. Helabii lɛ biɔ saji ni kɔɔ maŋkwramɔŋ saji wuji ni baaba lɛ ahe kɛ agbɛnɛ mɔ teemɔŋ daa gbi shihilɛ mli saji tamɔ gbalashihilɛ, gbɛfaa, kɛ gbekɛbii. Amɛteŋ nɔ ni ehe gbɛi fe fɛɛ ji nii ni abiɔ yɛ Delphi lɛ. Akɛ hetooi ni asusuɔ akɛ ejɛ nyɔŋmɔ Apollo ŋɔɔ lɛ haa kɛtsɔɔ wɔyoo, loo Pythia nɔ, yɛ gbɛɛmɔi ni anuuu shishi lɛ amli, ni osɔfoi loo wulɔmɛi lɛ tsɔɔ shishi yɛ saji kukuji ni amɛshishinumɔ bɛ faŋŋ mli. Enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni yɔɔ faŋŋ ji hetoo ni akɛha Croesus, Lydia maŋtsɛ lɛ, ni kɛɛ akɛ: “Kɛ Croesus fo Halys faa lɛ, ebaakpata maŋtsɛyeli ni he wa hiɛ.” Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ maŋtsɛyeli ni he wa ni ekpata hiɛ lɛ bafee lɛ diɛŋtsɛ enɔ lɛ. Koresh Persianyo lɛ ye Croesus nɔ kunim beni efo Halys faa lɛ ni eyatutua Kapadokia lɛ.

27. Romabii lɛ kɛ amɛhe wo ŋkunyaayeli nifeemɔi amli kɛyashɛ nɛgbɛ?

27 Yɛ Anaigbɛ lɛ, Romabii, ni amɛkɛ amɛyitsei fɛɛ ewo ŋkunyaayelii kɛ amɛshishitsɔɔmɔi amli yɛ nibii ni amɛfeɔ lɛ fɛɛ mli lɛ ha ŋkunyaayeli he ŋaa nɛɛ yashɛ he ni kwɔ fe fɛɛ. Gbɔmɛi ni yɔɔ gbɛhei sɔrɔtoi fɛɛ mli heɔ ŋulamiiaŋkwɛmɔ, ayɛkpɛmɔ, sɛbɛi, klamɔ, kɛ ŋkunyaayelii sɔrɔtoi fɛɛ amɛyeɔ. Ni taakɛ Edward Gibbon ni le Roma yinɔsane jogbaŋŋ lɛ tsɔɔ lɛ, “gbɔmɛi lɛ buɔ jamɔi sɔrɔtoi, ni yɔɔ Roma je lɛ mli lɛ akɛ fɛɛ ji anɔkwale hu.” Maŋ nɔkwɛlɔ ni ehe gbɛi ni naa tse hu, Cicero, ji mɔ ni he esa yɛ okadii ni etaoɔ yɛ loofɔji afilikimɔ mli lɛ he. Roma yinɔsane-ŋmalɔ Petronius kɛɛ akɛ kɛ asusu jamɔi kɛ jamɔ-kui ni yɔɔ Roma maji komɛi amli lɛ ayifalɛ he lɛ, anaa akɛ nyɔŋmɔi lɛ ayi fa fe gbɔmɛi ni yɔɔ mli lɛ.

28. Chinabii kɛ amɛhe wo ŋkunyaayeli nifeemɔi amli yɛ blema bei lɛ amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

28 Yɛ China lɛ, atsa wui kɛ ŋoŋoi kukuji ni akɛbiɔ nii fe 100,000 ni amɛbe tsɔɔ afii akpei enyɔ D.Ŋ.B. (Shang nɔyeli be lɛ mli). Shang osɔfoi lɛ kɛtsu nii amɛkɛtao ŋwɛi gbɛtsɔɔmɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli, kɛjɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔ nɔ aahu kɛyashi asraafoi atafaa nɔ. Osɔfoi lɛ ŋmalaa sanebimɔi yɛ blema niŋmaai amli yɛ wui nɛɛ ahe. Kɛkɛ lɛ amɛkɛ wui lɛ ewo la mli koni edɔ klakla, kɛkɛ lɛ amɛkwɛ bɔ ni wui lɛ egbala eha lɛ ni amɛŋmalaa hetooi lɛ yɛ wui lɛ nɔŋŋ he. Woloŋlelɔi komɛi heɔ yeɔ akɛ China niŋmaai ba kɛtsɔ blema niŋmaai nɛɛ anɔ.

29. Mɛɛ shishitoo mla ni kɔɔ ŋkunyaayeli he akɛma shi yɛ I Ching wolo lɛ mli?

29 Blema China shishitoo mlai ahe wolo ni ehe gbɛi fe fɛɛ yɛ ŋkunyaayeli he ji I Ching (Tsakemɔi a-Wolokpo; ni gbɛɛɔ Yee-Jing), ni akɛɛ Chou klɛŋklɛŋ maŋtsɛmɛi enyɔ, Wen Wang kɛ Chou Kung ŋma yɛ afii ohai 12 D.Ŋ.B. lɛ. Etsɔɔ nii ni hewalɛi enyɔ ni teɔ shi woɔ amɛhe, yin kɛ yang (duŋ kɛ la, nɔ ni bɛ hewalɛ kɛ nɔ ni yɔɔ hewalɛ, yoo kɛ nuu, nyɔŋtsere kɛ hulu, shikpɔŋ kɛ ŋwɛi, kɛ nibii krokomɛi) tsuɔ ni Chinabii pii heɔ yeɔ lolo akɛ nomɛi ji shishitoo mlai ni kudɔɔ mɔ, ni yɔɔ shihilɛ mli nibii asɛɛ lɛ mli fitsofitso. Etsɔɔ sane lɛ mli akɛ nɔ fɛɛ nɔ miitsake yɛ be fɛɛ mli, ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni hiɔ shi daa. Kɛ mɔ ko aaaye omanye yɛ nitsumɔ ko mli lɛ, esa akɛ mɔ lɛ hiɛ ahi ehe nɔ yɛ tsakemɔi ni yaa nɔ yɛ nakai be lɛ mli lɛ fɛɛ he ni etsu nii yɛ enɛɛmɛi kɛ gbeekpamɔ naa. No hewɔ lɛ, gbɔmɛi biɔ saji ni amɛfɔɔ oshikii ni amɛtsɔɔ amɛhe amɛhaa I Ching kɛha hetoohamɔi. I Ching lɛ fee nɔ ni adamɔɔ nɔ abiɔ nibii sɔrɔtoi fɛɛ, kɛtsɔ yibɔ okadii kɛ liamɔi ahe nilee nɔ, kɛ ŋkunyaayelii krokomɛi fɛɛ yɛ afii ohai abɔ lɛ amli yɛ China.

Kɛjɛ Ŋulamii Ahe Nilee nɔ Kɛtee Ŋulamiiaŋkwɛmɔ Nɔ

30. Tsɔɔmɔ bɔ ni mra be mli ŋulamii ahe nikasemɔ je shishi eha.

30 Bɔ ni ato hulu, nyɔŋtsere, ŋulamii kɛ shibɔlemɔ ŋulamii krokomɛi lɛ ahe gbɛjianɔ pɛpɛɛpɛ aha lɛ haa gbɔmɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ anaa kpɛɔ amɛhe. Ana ŋulamii ahe woji ni jɛ afi 1800 D.Ŋ.B. lɛ mli tɔɔ yɛ Mesopotamia. Babilonbii lɛ damɔ woji nɛɛ amli saji anɔ amɛnyɛ amɛtsɔ hiɛ amɛgba ŋulamiiaŋ nibii ni baaba, tamɔ nyɔŋtsere ni woɔ duŋ, ŋulamii akui ashitee kɛ amɛshinyɔɔ, kɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ahetsimɔi komɛi amɛfɔ shi. Mizraimbii, Ashurbii, Chinabii, Indiabii, Helabii, Romabii kɛ gbɔmɛi ni hi shi yɛ blema bei amli lɛ ateŋ mɛi komɛi hu kwɛ ŋwɛi ni amɛnyɛ amɛŋmala ŋulamiiaŋ saji amɛshwie shi. Nibii ni aŋmala ashwie shi nɛɛ amli amɛjɛ amɛto amɛ kalendai ahe gbɛjianɔ ni amɛto amɛ daa afi nifeemɔi ahe gbɛjianɔ hu.

31. Tee fee tɛŋŋ ni ŋulamii ahe nikasemɔ loo nilee batsɔ ŋulamiiaŋkwɛmɔ lɛ?

31 Atsɔ nibii ni ana yɛ ŋulamii lɛ ahe nikasemɔ mli lɛ nɔ ayoo akɛ, etamɔ nɔ ni nibii komɛi ni yaa nɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ kɛ nibii ni yaa nɔ yɛ ŋwɛi bɔɔnii lɛ ateŋ lɛ kpaa gbee pɛpɛɛpɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, bei lɛ atsakemɔ nyiɛɔ hulu lɛ hetsimɔ sɛɛ kpaakpa, ŋshɔ yiɔ ni efaa yɛ nyɔŋtsere lɛ kɛ nyiɛmɔ naa, Nilo faa ni jeɔ ŋa loo eyiɔ daa afi lɛ nyiɛɔ Sirius, ŋulami ni kpɛɔ fe fɛɛ lɛ puemɔ sɛɛ. No hewɔ lɛ bɔ ni amu sane naa aha ji akɛ ŋwɛi bɔɔnii lɛ naa gbɛfaŋnɔ krɛdɛɛ ko yɛ nɛkɛ nibii nɛɛ kɛ ekrokomɛi ni baa shikpɔŋ nɔ lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Mizraimbii lɛ tsɛ Sirius akɛ Mɔ ni kɛ Nilo Baa. Jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ ŋulamii lɛ naa shikpɔŋ nɔ nibii anɔ hewalɛ lɛ ha ana jwɛŋmɔ oya akɛ belɛ abaanyɛ akɛ he afɔ ŋwɛi bɔɔnii nɛɛ anɔ koni amɛgba nibii ni baaba wɔsɛɛ be. No hewɔ lɛ ŋulamii ahe nilee batsɔ ŋulamiiaŋkwɛmɔ. Etsɛɛɛ ni maŋtsɛmɛi kɛ nɔyelɔi bana ŋulamiiaŋkwɛlɔi yɛ amɛ gwabɔɔ hei koni amɛkwɛ ŋulamii amli yɛ maŋ saji ni he hiaa lɛ ahe. Shi gbɔmɛi foji lɛ hu kwɛɔ ŋulamii amli koni amɛle nibii ni kɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe.

32. Babilonbii lɛ tsu ŋulamiiaŋkwɛmɔ he nii yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

32 Babilonbii lɛ baa sane lɛ mli ekoŋŋ. Amɛbuɔ ŋulamii lɛ akɛ amɛ nyɔŋmɔi lɛ aŋwɛi shihilɛ he, tamɔ bɔ ni sɔlemɔtsui lɛ hu ji amɛ shikpɔŋ nɔ shihilɛ hei lɛ. Enɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ ba akɛ belɛ abua ŋulamii lɛ anaa afee amɛ kuikui, ni agbɛnɛ hu amɛheɔ amɛyeɔ akɛ naagbai ni aaaba yɛ ŋwɛi, tamɔ hulu loo nyɔŋtsere ni woɔ duŋ aloo ŋulamii komɛi ni kpɛɔ waa loo ŋulamii ni tsɛ̃ɔ kɛ amɛsɛɛ leii lɛ tsɔɔ awerɛho kɛ tawuu ni baaba shikpɔŋ nɔ. Amaniɛbɔɔi ohai abɔ ni ŋulamiiaŋkwɛlɔi kɛha maŋtsɛmɛi lɛ fata nibii ni gbɔmɛi kɛ amɛniji efee ni atsa shi ana yɛ Mesopotamia lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, nɔ ni aŋmala yɛ enɛɛmɛi ekomɛi anɔ lɛ tsɔɔ akɛ, nyɔŋtsere ni baawo duŋ ni baa lɛ ji okadi ni tsɔɔ akɛ abaaye henyɛlɔ ko nɔ kunim, aloo shibɔlemɔ ŋulami ko ni baapue yɛ ŋulamii akuu ko mli lɛ kɛ “mlifu babaoo” baaba shikpɔŋ nɔ.

33. Mɛni Yesaia wie yɛ Babilon “ŋulamiiaŋkwɛlɔi” lɛ ahe?

33 Abaanyɛ ana bɔ ni Babilonbii kɛ amɛhe fɔɔ ŋkunyaayeli nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔ babaoo lolo lɛ yɛ wiemɔi ni gbalɔ Yesaia kɛtswa amɛ mpoa ni ekɛshi amɛ yɛ be mli ni egbaa Babilon hiɛkpatamɔ lɛ mli: “Agbɛnɛ tee shi odamɔ shi kɛ okablɛfimɔi, kɛ okunyaayelii babaoo ni ogbo he deŋme kɛjɛ ogbekɛbiiashi lɛ . . . Ha mɛi ni le ŋwɛi nii lɛ kɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ ni kɛ́ nyɔŋ je ni amɛtsɔɔo nii ni baaba onɔ lɛ ate shi, ni amɛhere oyiwala.”—Yesaia 47:12, 13.

34. Namɛi ji “Magi” [Nilelɔi] ni ba abifao Yesu ŋɔɔ lɛ?

34 Babilon ajɛ ni akɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ tee Mizraim, Ashur, Persia, Hela, Roma kɛ Arabia. Yɛ Bokagbɛ lɛ, Hindubii kɛ Chinabii hu yɛ amɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ he gbɛjianɔtoo babaoo. “Magi” loo “Nilelɔi” ni sanekpakpa shiɛlɔ Mateo bɔ amaniɛ akɛ amɛba abifao Yesu ŋɔɔ lɛ ji “ŋulamiiaŋkwɛlɔi ni jɛ bokagbɛ.” (Mateo 2:1, 2, NW) Woloŋlelɔi komɛi heɔ yeɔ akɛ nɛkɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi nɛɛ baanyɛ afee mɛi ni jɛ Kaldea kɛ Medo-Persia ŋulamiiaŋkwɛmɔ skul ni yɔɔ Parthia, ni ji Persia nɔyeli he ni yɛ sɛɛ mli lɛ ebatsɔ Parthia Maŋtsɛyeli ni eye ehe lɛ mli.

35. Mɛni jɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ mli ba kɛjɛ Helabii lɛ abei lɛ amli?

35 Shi Helabii lɛ ji mɛi ni ha ŋulamiiaŋkwɛmɔ tee hiɛ ni ebatsɔ nɔ ni atsuɔ he nii ŋmɛnɛ lɛ. Yɛ wɔ Ŋ.B. afii ohai enyɔ lɛ mli lɛ, Claudius Ptolemy, Hela ŋulamii ahe nilelɔ ni yɔɔ Alexandria, yɛ Mizraim lɛ bua ŋulamiiaŋkwɛmɔ he saji fɛɛ ni yɔɔ lɛ naa ni efee amɛ woji ejwɛ, ni atsɛɔ amɛ Tetrabiblos, ni akɛ enɛ etsu nii akɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ shishijee wolo aahu kɛbashi bianɛ. Nɔ ni jɛ enɛ mli ba ji nɔ ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ fɔmɔ ŋulamiiaŋkwɛmɔ, ni ji gbɛjianɔtoo ko ni atsɔɔ nɔ agbaa mɔ ko wɔsɛɛ be kɛtsɔ gbɔmɔ lɛ fɔmɔ tao kasemɔ nɔ—tao ko ni tsɔɔ hulu, nyɔŋtsere, kɛ shibɔlemɔ ŋulamii sɔrɔtoi lɛ ashidaamɔ yɛ ŋulamii kuikui lɛ ateŋ taakɛ anaa yɛ gbɔmɔ lɛ fɔmɔ he yɛ be mli ni afɔ lɛ pɛ lɛ.

36. Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ bafee nɔ ko ni abuɔ?

36 Beni shɛɔ afii ohai 14 kɛ 15 lɛ, no mli lɛ mɛi pii ekpɛlɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ nɔ yɛ Anaigbɛ. Universitii loo nikasemɔ he wuji tsɔɔ enɛ akɛ tsɔsemɔ, ni biɔ wiemɔi kɛ akɔntabui ahe nilee ni aaanyɛ akɛtsu nii. Abuɔ ŋulamiiaŋkwɛlɔi akɛ woloŋlelɔi. Shakespeare niŋmaai lɛ amli eyi obɔ kɛ wiemɔi ni tsɔɔ bɔ ni ŋulamiiaŋkwɛmɔ naa adesai ashihilɛ nɔ hewalɛ ehaa. Maŋtsɛmɛi awei fɛɛ kɛ abladei pii yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi ni amɛbiɔ amɛ nii. Nɔ ko bɛ ni ajeɔ efeemɔ shishi—kɛ eji tawuu, tsumaa, jarayeli nitsumɔ loo gbɛfaa—ni abiii ŋulamii lɛ klɛŋklɛŋ da. Ŋulamiiaŋkwɛmɔ ebatsɔ nɔ ko ni bulɛ yɔɔ he.

37. Jeŋ nilee ni etee hiɛ lɛ esa ŋulamiiaŋkwɛmɔ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

37 Eyɛ mli akɛ ŋulamii ahe nilelɔi tamɔ Copernicus kɛ Galileo anitsumɔ, kɛ jeŋ nilee ni etee hiɛ ni akɛpɛiɔ nibii amli etsɔɔ babaoo akɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ jeee jeŋ nilee ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ nɔ moŋ, shi etee nɔ ehi shi kɛbashi ŋmɛnɛ. (Kwɛmɔ baafa 85.) Nɛkɛ naakpɛɛ teemɔŋ ŋaa nifeemɔ, ni Babilonbii lɛ je shishi, ni Helabii ha etee hiɛ, ni agbɛnɛ Arabiabii ha egbɛ eshwa nɛɛ, ka he eena Maŋ Nɔkwɛlɔi, gbɔmɛi foji ni nyiɛ gbɛjegbɛi anɔ, mɛi ni jɛ maji ni etee hiɛ yɛ tsɔnei ahe nilee mli aloo mɛi ni jɛ maji ni kpaako amɛnaa nɔyaa lɛ amli akrowa ko ni yɔɔ shɔŋŋ po mli lɛ anɔ hewalɛ lolo.

Aŋma Shɛɛ Mli Sane yɛ Hiɛ kɛ Dɛ

38. Mɛni ha ŋkunyaayelii krokomɛi ni kɔɔ gbɔmɔ niji kɛ ehiɛ he lɛ ba?

38 Kɛji ŋwɛi ni aaakwɛ kɛha wɔsɛɛ be mli okadii tamɔ nɔ ko ni wa akɛ aaanu shishi lɛ, gbɛi krokomɛi ni waaa ni aaanyɛ atsɔ nɔ amrɔ nɔŋŋ yɛ kɛha mɛi ni kɛ amɛhe woɔ ŋkunyaayeli nifeemɔi amli lɛ. Zohar, loo Sefer ha-zohar (Hebri, Nyam Wolo), ni ji afii ohai 13 lɛ mli wolo ko ni kɔɔ Yudafoi ateemɔŋ saji ahe lɛ jaje akɛ: “Wɔbaanyɛ wɔna sui sɔrɔtoi ni ŋulamii lɛ kɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ efee lɛ yɛ atatui ni ebɔle jeŋ muu lɛ fɛɛ he lɛ mli. Amɛjieɔ nibii ni aŋɔtee lɛ kɛ teemɔŋ saji ni yɔɔ naakpɛɛ waa lɛ kpo. Nakai nɔŋŋ hu sui kɛ kadimɔ nii ni ji wɔgbɔmɔtsei lɛ amli ŋulamii yɛ wɔ hewolo ni eha wɔ gbɔmɔtsei ahe lɛ fɛɛ hiɛ.” Nɛkɛ jeŋ nilee nɛɛ kɛ ŋkunyaayeli gbɛi krokomɛi hu ba, aloo wɔsɛɛ be ni agbaa afɔɔ shi, kɛtsɔ hiɛ kɛ dɛ ni aaakwɛ ni akɛna gbalɛ mli okadii komɛi lɛ nɔ. Nifeemɔi nɛɛ egbɛ eshwa Bokagbɛ kɛ Anaigbɛ fɛɛ lolo. Shi eka shi faŋŋ akɛ amɛshishifai jɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ kɛ ŋkunyaayeli mli.

39. Mɛni ji hiɛkwɛmɔ, ni akɛtsu nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

39 Hiɛkwɛmɔ ji wɔsɛɛ be ni agbaa kɛtsɔɔ bɔ ni mɔ hiɛ yɔɔ ha lɛ mlipɛimɔ nɔ, tamɔ bɔ ni hiŋmɛii, gugɔ, nyanyɔji, kɛ toii lɛ yɔɔ ha. Yɛ Strasbourg yɛ afi 1531 mli lɛ, nuu ko ni atsɛɔ lɛ John ni jɛ Indagine ŋma wolo ko yɛ sane nɛɛ he ni etsɔɔ bɔ ni hiɛi yɔɔ sɔrɔtoi kɛ hiŋmɛii, gugɔ, toii sɔrɔtoi kɛ ekrokomɛi yɔɔ ha lɛ yɛ mli, kɛ agbɛnɛ amɛshishitsɔɔmɔi hu. Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, etsɛ Yesu Kristo wiemɔi ni yɔɔ Mateo 6:22 lɛ, “Kɛji ohiŋmɛii anɔ tse lɛ, ogbɔmɔtso muu lɛ aaayi kɛ la” lɛ sɛɛ akɛ nɔ ni edamɔɔ nɔ ekɛɔ akɛ hiŋmɛii ni dara ni mli kpɛlɛɔ ni yɔɔ kokloo lɛ tsɔɔ emuuyeli kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa, yɛ be mli ni hiŋmɛii bibii ni ebote mli lɛ ji hetsɛ̃, nyɛ̃ɛ kɛ mɔ he jwɛŋmɔ-fɔŋ-namɔ he okadi. Shi yɛ wolo ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ, ni ji Compendium of Physiognomy ni aŋma yɛ 1533 mli lɛ, woloŋmalɔ lɛ, Bartolommeo Cocle kɛɛ akɛ hiŋmɛii ni dara ni yɔɔ kokloo lɛ tsɔɔ gbɔmɔ yiŋflɛflɛtsɛ kɛ anihaolɔ.

40. (a) Mɛni ji dɛkwɛmɔ? (b) Atao sɛɛfimɔ kɛjɛ Biblia lɛ mli kɛha dɛkwɛmɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

40 Taakɛ ŋkunyaayelɔi lɛ tsɔɔ lɛ, nɔ ni nyiɛ yitso lɛ sɛɛ, ni ji niji lɛ jieɔ hewalɛi ni jɛ ŋwɛi lɛ kpo babaoo fe gbɔmɔtso lɛ he nibii krokomɛi fɛɛ. No hewɔ lɛ, ni aaakane liamɔi ni yɔɔ mɔ dɛ ni akɛle mɔ lɛ subaŋ kɛ nɔ ni baaba enɔ yɛ wɔsɛɛ lɛ ji ŋkunyaayeli kroko ni ehe gbɛi—dɛkwɛmɔ, ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ yɛ blɔfo mli akɛ palmistry lɛ. Dɛkwɛlɔi ni hi shi yɛ Teŋgbɛ Afii lɛ amli lɛ tao Biblia lɛ mli koni amɛkɛna sɛɛfimɔ amɛha amɛŋaa nitsumɔ lɛ. Amɛkɛ kukuji komɛi tamɔ “Esɔoɔ gbɔmɔ fɛɛ gbɔmɔ nine naa, koni adesai fɛɛ ana ale enitsumɔ lɛ” kɛ “Gbii asɛɛjɛkɛmɔ yɛ eninejurɔ, ni nii kɛ anunyam yɛ ebɛku” tsu nii. (Hiob 37:7; Abɛi 3:16, KJ) Asusuɔ nibii ni efũufũi loo etitii yɛ niji ahe lɛ he ejaakɛ asusu akɛ amɛdamɔ shi kɛha shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ni yɛ enɛ hewɔ lɛ amɛjieɔ nɔ ko ni kɔɔ gbɔmɔ lɛ kɛ ewɔsɛɛ be he lɛ kpo.

41. Gbɔmɛi ni yɔɔ Bokagbɛ lɛ kɛ amɛhe woɔ ŋkunyaayeli nifeemɔi amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

41 Wɔsɛɛ saji ni agbaa kɛtsɔɔ nibii ni yɔɔ hiɛ kɛ niji ahe lɛ kasemɔ nɔ lɛ ehe gbɛi waa yɛ Bokagbɛ. Yɛ kanelɔi kɛ ŋaawolɔi ni woɔ mɛi aŋaa ni amɛkɛ enɛ efee amɛnitsumɔ lɛ asɛɛ lɛ, mɛi ni feɔ enɛ amɛhaa amɛ diɛŋtsɛ amɛhe hu fa babaoo ejaakɛ enɛɛmɛi ahe woji sɔrɔtoi yɛ, yɛ ŋɛlɛ fɛɛ ŋɛlɛ nɔ. Mɛi komɛi kɛ amɛhe woɔ dɛkwɛmɔ loo ekanemɔ mli akɛ hiɛtserɛjiemɔ nii, shi mɛi pii kɛ hiɛdɔɔ tsuɔ enɛɛmɛi ahe nii. Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbɔmɛi atsui enyɔɔɔ amɛmli akɛ amɛaatsɔ ŋkunyaayeli gbɛ kome pɛ nɔ. Kɛ amɛkɛ naagbai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli loo yiŋkpɛɛi ni he hiaa miikpe lɛ, amɛyaa amɛ sɔlemɔtsui amli, kɛ amɛji Buddhafoi, Taobii, Shintobii, aloo ekroko, koni amɛyabi nyɔŋmɔi lɛ anii, kɛkɛ lɛ amɛtee ŋulamiiaŋkwɛlɔ lɛ ŋɔɔ koni amɛyabi ŋulamii lɛ anii, kɛkɛ lɛ amɛtee mɔ ni gbaa lɛ ŋɔɔ koni ekane amɛdɛ ni ekwɛ amɛhiɛ, ni yɛ enɛɛmɛi fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛbaa shia ni amɛbabiɔ amɛ blematsɛmɛi ni egboi lɛ anii. Amɛhiɛ ka nɔ akɛ abaana hetoo ko ni hi kɛha amɛ kɛjɛ he ko.

Ani Eji Shwɛmɔ Nii Kɛkɛ ni Efɔŋ ko Bɛ Mli?

42. Bɔ ni gbɔmɛi shweɔ yɛ amɛ bɔɔsu naa akɛ amɛaale wɔsɛɛ be lɛ kɛ amɛ ebote mɛni mli?

42 Efɔɔ kaa akɛ mɔ fɛɛ mɔ baasumɔ ni ele nɔ ni yɔɔ wɔsɛɛ be. Bɔ ni ashweɔ akɛ aaaná nibii kpakpai ni ajo nɔ ni baaye awui naa foi lɛ hu yɛ jeŋ fɛɛ. No hewɔ ni gbɔmɛi ekwɛ mumɔi kɛ nyɔŋmɔi agbɛ kɛha gbɛtsɔɔmɔ yɛ yinɔi fɛɛ mli lɛ. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, amɛkɛ amɛhe bawo mumɔi atsɛmɔ, ashwai afeemɔ, ŋulamiiaŋkwɛmɔ, kɛ apasa hemɔkɛyeli nifeemɔi sɔrɔtoi amli. Gbɔmɛi ni hi shi yɛ blema lɛ wo wɔŋ kpãai kɛ sɛbɛi ni amɛkɛbu amɛhe, ni amɛyaa tsofatsɛmɛi kɛ okɔmfoi aŋɔɔ kɛhaa tsamɔi. Ŋmɛnɛ, gbɔmɛi yaa nɔ amɛhiɛɔ “Hetselɔ” Christopher tsitsinaa-tsɛɛ nii loo amɛfiɔ “shade kpakpa” sɛbɛi, amɛyɛ amɛmɛi ni tsɛɔ sisai, mɛi ni biɔ Ouija tao nɔ nii, mɛi ni kwɛɔ kulo mli, mɛi ni kwɛɔ fɔmɔ ŋulamii amli, kɛ woji ni tamɔ spaa ni akwɛɔ mli akɛklaa. Etamɔ nɔ ni gbɔmɛi tsakeko tsɔ yɛ mumɔi atsɛmɔ kɛ apasa hemɔkɛyeli gbɛfaŋ.

43. (a) Te mɛi pii nuɔ mumɔi atsɛmɔ, ashwai afeemɔ kɛ ŋkunyaayeli he amɛhaa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ni kɔɔ apasa hemɔkɛyeli nifeemɔi ahe ehe hiaa ni aha hetoo?

43 Shi mɛi pii yɔseɔ moŋ akɛ enɛɛmɛi jeee nɔ ko nɔ ko shi moŋ apasa hemɔkɛyelii, ni ákɛ anɔkwa nɔdaamɔ nɔ diɛŋtsɛ ko bɛ mli. Ni amɛbaanyɛ amɛkɛfata he akɛ amɛfeɔ enɛ akɛ hiɛtserɛjiemɔ loo shwɛmɔ nii kɛkɛ. Mɛi krokomɛi po jeɔ ŋwane akɛ ashwai afeemɔ kɛ ŋkunyaayeli he yɛ sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ ejaakɛ amɛkɛ jwɛŋmɔŋ nɔmimaa loo heyeli ko haa gbɔmɛi ni ekolɛ naagbai ni amɛkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ ewo amɛhe gbeyei tsɔ lɛ. Shi ani enɛɛmɛi fɛɛ ji shwɛmɔ nii loo jwɛŋmɔŋ hewalɛwoo ko kɛkɛ ni nɔ fɔŋ ko bɛ mli? Mɛni ji mumɔi atsɛmɔ kɛ ŋkunyaayeli nifeemɔi ni wɔsusu he yɛ yitso nɛɛ mli lɛ kɛ agbɛnɛ ekrokomɛi babaoo ni wɔtsiko ta lɛ ajɛɛhe diɛŋtsɛ?

44. Mɛni abaanyɛ awie yɛ nɛkɛ nifeemɔi nɛɛ fɛɛ ashishijee loo shishitoo he?

44 Yɛ be mli ni wɔtaoɔ mumɔi atsɛmɔ, ashwai afeemɔ kɛ ŋkunyaayeli nifeemɔi sɔrɔtoi lɛ amli lɛ, wɔyoo akɛ amɛkpɛtɛ susumai ni amɛshi jeŋ kɛ mumɔi kpakpai kɛ efɔji ni yɔɔ shihilɛ mli lɛ ahe kpaakpa. No hewɔ lɛ, kɛjɛ shishijee lɛ, hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ mumɔi, ashwai afeemɔ kɛ ŋkunyaayeli mli lɛ damɔ nyɔŋmɔi babaoo ni ayɔɔ ni amɛshishifai jɛ adesa susuma ni gbooo he tsɔɔmɔ lɛ mli lɛ nɔ. Ani enɛ ji shishitoo kpakpa ni esa akɛ mɔ ko atswa ejamɔ ema nɔ? Ani obaasusu jamɔ ni damɔ shishitoo ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ he akɛ nɔ ni sa nɔkpɛlɛmɔ?

45. Mɛɛ sanebimɔ ni kɔɔ niyenii ni akɛhaa amagai ahe klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ kɛkpe?

45 Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ kɛ sanebimɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpe. Mɛi ni ebɔle amɛhe ji Helabii kɛ Romabii kɛ amɛ amagai kɛ nyɔŋmɔi babaoo kɛ agbɛnɛ amɛ apasa jamɔ mli kusum nifeemɔi lɛ. Kusum nifeemɔi nɛɛ ekome ji niyenii ni akɛhaa amagai kɛkɛ lɛ amɛfata he aye niyenii lɛ. Ani esa akɛ mɔ ni sumɔɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ni eesumɔ hu akɛ esa ehiɛ lɛ kɛ ehe awo kusum nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ mli? Kadimɔ bɔ ni bɔfo Paulo ha nakai sanebimɔ lɛ hetoo eha lɛ.

46. Mɛni Paulo kɛ mra be mli Kristofoi lɛ heɔ yeɔ yɛ Nyɔŋmɔ he?

46 “Agbɛnɛ yɛ amagai [wɔji] afɔleshaa nii ayeli hewɔ lɛ, wɔle akɛ amaga ko jeee nɔ ko nɔ ko yɛ je lɛŋ, ni asaŋ Nyɔŋmɔ kroko ko bɛ, ja mɔ kome kɛkɛ. Kɛ nibii komɛi yɛ ni atsɛɔ amɛ ‘nyɔŋmɔi,’ kɛ ŋwɛi amɛyɔɔ jio, shikpɔŋ lɛ nɔ amɛyɔɔ jio, taakɛ bɔ ni asɛɛɛ ‘nyɔŋmɔi’ ahe ni asɛɛɛ ‘nuŋtsɔmɛi’ ahe lɛ, kɛlɛ wɔ lɛ Nyɔŋmɔ kome pɛ ni ji Tsɛ lɛ, mɔ mli ni nibii fɛɛ jɛ, ni wɔyɔɔ wɔha lɛ lɛ yɔɔ.” (1 Korintobii 8:4-6, NW) Kɛha Paulo kɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ, anɔkwa jamɔ jeee nyɔŋmɔi pii ajamɔ, shi eji he ni atuu aha “Nyɔŋmɔ kome pɛ ni ji Tsɛ lɛ,” ni Biblia lɛ jieɔ egbɛi lɛ kpo beni ekɛɛ akɛ: “Koni amɛna amɛle akɛ, bo ni okometoo ogbɛi ji Yehowa lɛ, bo ji mɔ ni kwɔ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ.”—Lala 83:19.

47. Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo jie bɔ ni ‘nyɔŋmɔi kɛ nuŋtsɔmɛi ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ’ lɛ ji diɛŋtsɛ lɛ kpo yɛ?

47 Shi esa akɛ wɔkadi akɛ, eyɛ mli akɛ bɔfo Paulo ekɛɛ akɛ “amaga jeee nɔ ko nɔ ko” moŋ, shi ekɛɛɛ akɛ “nyɔŋmɔi” kɛ “nuŋtsɔmɛi” ni gbɔmɛi kɛ amɛ ashwai afeemɔ, ŋkunyaayeli kɛ afɔlei yaa amɛŋɔɔ lɛ bɛ shihilɛ mli. Belɛ mɛni etsɔɔ lɛ mɔ? Paulo fee lɛ faŋŋ yɛ sɛɛ mli yɛ nakai wolo lɛ nɔŋŋ mli beni eŋma akɛ: “Shi moŋ miikɛɛ akɛ, afɔle ni wɔŋjalɔi lɛ shãa lɛ, daimonioi amɛshaa amɛhaa, shi jeee Nyɔŋmɔ.” (1 Korintobii 10:20) Hɛɛ, jeŋmaji lɛ etsɔ amɛ nyɔŋmɔi kɛ nuŋtsɔmɛi lɛ anɔ amɛmiija daimonioi lɛ diɛŋtsɛ—bɔɔnii ni ji ŋwɛibɔfoi loo mumɔi ni tse atua amɛshi anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ ni amɛyafata amɛhiɛnyiɛlɔ, Satan Abonsam he lɛ.—2 Petro 2:4; Yuda 6; Kpojiemɔ 12:7-9.

48. Mɛɛ daimonioi ajamɔ he oshara yɔɔ lolo ŋmɛnɛ, ni te aaafee tɛŋŋ akwa enɛ hu?

48 Yɛ be babaoo mli lɛ gbɔmɛi naa mɛi ni akɛɛ amɛhiŋmɛi gbeleko ni amɛ apasa hemɔkɛyelii kɛ gbeyeishemɔi eŋɔ amɛ nom lɛ mɔbɔ. Amɛtsɔɔ akɛ amɛnyaŋeɔ la ni akɛshaa afɔlei kɛ kusum nifeemɔi ni tsɔɔ hiŋmɛigbelemɔ ni bɛ lɛ kwraa. Ni eja nakai hu. Shi kɛlɛ, wɔnuɔ vudu, satan jamɔi, kɛ gbɔmɛi ni akɛ amɛ shaa afɔle he lolo kɛbashi ŋmɛnɛ. Eyɛ mli akɛ enɛ efɔɔɔ kaa moŋ, shi kɛlɛ amɛyeɔ odase akɛ gbɔmɛi yɛ daimonioi ajamɔ he miishɛɛ lolo. Ebaanyɛ eje shishi kɛ ‘shwɛmɔ ni efɔŋ ko bɛ mli’ kɛ nibii amli ni ataoɔ ale, shi nɔ ni jɛɔ mli baa yɛ be babaoo mli ji oshara kɛ gbele. Belɛ kwɛ bɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔbo Biblia mli kɔkɔbɔɔ nɛɛ toi: “Nyɛhiɛ akaa shi, nyɛsraa; ejaakɛ nyɛ henyɛlɔ Abonsam lɛ nyiɛ tamɔ jata ni huuɔ eetao mɔ ni eeemi.”—1 Petro 5:8; Yesaia 8:19, 20.

49. Mɛni baafee yiŋtoo ni yɔɔ wolo nɛɛ mli yitsei ni nyiɛ sɛɛ lɛ amlipɛimɔ lɛ sɛɛ?

49 Akɛni wɔsusu bɔ ni fee ni jamɔ je shishi, bɔ ni blema saji kɛ adesai yɔɔ sɔrɔtoi babaoo ha, kɛ mumɔi atsɛmɔ, ŋkunyaayeli kɛ apasa hemɔkɛyelii sɔrɔtoi lɛ ahe hewɔ lɛ, agbɛnɛ wɔbaagbala wɔjwɛŋmɔ kɛya je lɛŋ jamɔi wuji ni ale amɛ jogbaŋŋ lɛ anɔ—Hindu jamɔ, Buddha jamɔ, Tao jamɔ, Konfushio jamɔ, Shinto, Yuda jamɔ, Kristendom sɔlemɔi lɛ kɛ Islām jamɔ nɔ. Te fee tɛŋŋ ni amɛje shishi? Mɛni amɛtsɔɔ? Mɛɛ hewalɛ amɛnaa yɛ amɛ heyelilɔi lɛ anɔ? Abaasusu enɛɛmɛi kɛ sanebimɔi krokomɛi ahe yɛ yitsei ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli.

[Mfoniri kɛ ehe niŋmaa ni yɔɔ baafa 76]

Etamɔ nɔ ni ŋkunyaayelii lɛ ekomɛi tsuɔ nii

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 85]

Ani Jeŋ Nilee Fiɔ Ŋulamiiaŋkwɛmɔ Sɛɛ?

Ŋulamiiaŋkwɛmɔ tsɔɔ akɛ hulu, nyɔŋtsere, ŋulamii, kɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ baanyɛ ana shikpɔŋ nɔ saji anɔ hewalɛ ni akɛ bɔ ni ato ŋwɛi bɔɔnii nɛɛ ahe gbɛjianɔ aha yɛ mɔ ko fɔmɔ be mli pɛ lɛ tsuɔ nɔ ko yɛ mɔ lɛ shihilɛ be mli. Shi nibii ni ana yɛ jeŋ nilee mli lɛ kɛ mpoatswaa ni mli wa haa enɛ:

▪ Ŋulamii ahe nilelɔi tamɔ Copernicus, Galileo kɛ Kepler nitsumɔ etsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ shikpɔŋ lɛ bɛ jeŋ muu fɛɛ teŋ tuuŋtu. Agbɛnɛ ale hu akɛ yɛ be babaoo mli lɛ ŋulamii ni pueɔ tamɔ nɔ ni amɛhɔlɔ kuikui amli lɛ bɛ kuu lɛ mli nakai. Amɛteŋ ekomɛi yɛ ŋwɛiniiaŋ shɔŋŋ, yɛ be mli ni ekomɛi bɛŋkɛ fioo kɛ akɛto he. No hewɔ lɛ ŋulamii kuikui sɔrɔtoi ni ato naa ni akɛtsuɔ fɔmɔ he nii lɛ ji yiŋsusumɔ mli nɔ ko kɛkɛ.

▪ Mra be mli ŋulamiiaŋkwɛlɔi leee shibɔlemɔ ŋulamii ni ji Uranus, Neptune, kɛ Pluto ejaakɛ anaaa amɛ aahu kɛyashi be mli ni afee shwɛdei. Belɛ mɛni ŋulamiiaŋkwɛmɔ tao ni atsɔ hiɛ afee afii ohai abɔ dani enɛ ba lɛ kɛɔ yɛ amɛ “hewalɛi” ahe? Agbɛnɛ hu, mɛni hewɔ ni “hewalɛ” ni shibɔlemɔ ŋulami kome naa lɛ bafeɔ “ekpakpa” ni ekroko feɔ “efɔŋ,” yɛ be mli ni jeŋ nilee le agbɛnɛ akɛ amɛ fɛɛ lɛ tɛsaai loo kɔɔyɔɔ ni efi ni wala ko bɛ nɔ ni miibɔle shi yɛ ŋwɛiniiaŋ ji amɛ lɛ?

▪ Wala-yibii ahe nilee kɛɔ wɔ akɛ jeee fɔmɔ be mli atoɔ wɔ su kɛ baŋ he gbɛjianɔ, shi moŋ yɛ hɔŋɔɔ be mli, yɛ be mli ni tsɛ lɛ wala yibii akpekpei abɔ lɛ ateŋ ekome kɛ nyɛ lɛ wɔlɔ kome kpeɔ lɛ. Ni kɛlɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ kɛ mɔ lɛ su kɛ baŋ kɛ eshihilɛ he sane maa shi yɛ fɔmɔ be mli. Esa akɛ be kplaŋŋ ni ka teŋ ni ji nyɔji nɛɛhu nɛɛ aha gbɔmɔ lɛ ana su kɛ baŋ kroko kwraa yɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ he gbɛjianɔtoo mli.

▪ Be ni hulu lɛ kɛfaa gbɛ yɛ ŋulamii kuikui lɛ ateŋ taakɛ mɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ lɛ naa lɛ lɛ kɛ nyɔŋ kome ekpe sɛɛ fe bɔ ni eji afii 2,000 ni eho nɛ, yɛ be mli ni ato ŋulamiiaŋkwɛmɔ tao kɛ ekɔntaabuu he gbɛjianɔ lɛ. No hewɔ lɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ baabu mɔ ni afɔ lɛ yɛ June naagbee mli loo July mra mli lɛ akɛ Cancer (Kansa), (mɔ ni nuɔ nii ahe waa, eyɔɔ kusuu, ekɛ ehe ebɔɔɔ mɛi ahe). Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, no mli lɛ hulu lɛ yɛ ŋulamii akuu ni ji Gemini lɛ mli yɛ nakai be lɛ mli, ni baaha nakai mɔ lɛ afee mɔ ni kɛ mɛi yeɔ sharamɔ, ni le ŋaa, ni gbaa sane.

Eka shi faŋŋ akɛ, ŋulamiiaŋkwɛmɔ bɛ nɔ ko ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli aloo jeŋ nilee mli sane ko ni eeedamɔ nɔ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 71]

Ashwishwɛi ni ejwara, alɔntei diji, kɛ yibɔ okadii komɛi ji nɔdaamɔ nɔ kɛha apasa hemɔkɛyelii komɛi. China niŋmaa okadi kɛha “ejwɛ” lɛ gbɛɛmɔ tamɔ “gbele” yɛ China kɛ Japan wiemɔi amli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 74]

Abɛku, Our Lady of Guadalupe Sɔlemɔtsu Agbo lɛ, yɛ Mexico, he ni Katolekbii sɔleɔ yɛ kɛhaa naakpɛɛ tsamɔi lɛ.

Ninejurɔ, Stonehenge, England, he ni akɛɛ blema Druidbii ja hulu lɛ yɛ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 80]

Mɛi komɛi biɔ okɔmfoi kɛ tsofatsɛmɛi anii

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 81]

Mɛi krokomɛi yɛ mɛi ni amɛbiɔ amɛ nii, Ouija taoi, kuloi, woji kɛ gbalɔi

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 82]

Ŋkunyaayeli ni yɔɔ Bokagbɛ, ni akɛ nibii ni aŋmala yɛ akpokpolonto ŋoŋoi anɔ kɛ yin-yang okadi lɛ tsuɔ lɛ, yɛ yinɔsane ni sɛɛ etsɛ waa

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 87]

Mɛi pii biɔ amɛ fɔmɔ be he saji, amɛheɔ amɛyeɔ akɛ he ni hulu, nyɔŋtsere, shibɔlemɔ ŋulamii kɛ ŋulamii lɛ yɔɔ yɛ amɛ fɔmɔ be mli lɛ naa amɛshihilɛ nɔ hewalɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 90]

Kɛ ahoso shade wɔŋ tso lɛ kɛjɛ nɔ ni eyɔɔ mli lɛ mli lɛ, mɔ ni etu ehe eha enɛ lɛ nine shɛɔ shɛɛ sane kɛ eshishitsɔɔmɔ nɔ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje