Yitso Kpawo
Ani Atuatselɔ Ko Yɛ Weku Lɛ Mli?
1, 2. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ ko Yesu kɛha ni ekɛma bɔ ni Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ yeee anɔkwa lɛ nɔ mi? (b) Mɛɛ oti ko ni kɔɔ obalahii kɛ obalayei bibii ahe wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ mli?
BENI eshwɛ gbii fioo ni Yesu baagbo lɛ, ebi Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi akuu ko sane ko ni kanyaa niiahesusumɔ. Ebi akɛ: “Shi agbɛnɛ te nyɛsusuɔ tɛŋŋ? Nuu ko yɛ bii enyɔ. Ni etee klɛŋklɛŋ mɔ lɛ ŋɔɔ, ni ekɛɛ: ‘Mibi, yaatsu nii ŋmɛnɛ yɛ weintrom lɛ mli.’ Ni ehere nɔ ni ekɛɛ, ‘Matee, ataa,’ shi eyaaa eyatsuuu. Kɛkɛ ni etee mɔ ni ji enyɔ lɛ ŋɔɔ, ni ekɛɛ lɛ nakai nɔŋŋ. Ni mɔnɛ here nɔ ni ekɛɛ, ‘Miyaaa.’ Sɛɛ mli lɛ eshwa ehe ni etee eyatsu. Te mɛi enyɔ lɛ ateŋ mɔ ni fee etsɛ lɛ suɔmɔnaa nii?” Ni Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ ha hetoo akɛ: “Sɛɛkpee mɔ lɛ.”—Mateo 21:28-31, NW.
2 Yesu miima bɔ ni Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ yeee anɔkwa lɛ nɔ mi yɛ biɛ. Amɛtamɔ klɛŋklɛŋ binuu lɛ, amɛwoɔ shi akɛ amɛbaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, shi no sɛɛ lɛ amɛyeee amɛshiwoo lɛ nɔ. Shi fɔlɔi pii baayoo akɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ nɛɛ damɔ weku shihilɛ he shishinumɔ kpakpa ni eyɔɔ lɛ nɔ. Taakɛ etsɔɔ mli jogbaŋŋ lɛ, bei pii lɛ ewa akɛ aaale nɔ ni gbekɛbii susuɔ aloo ni aaaka yiŋ atsɔɔ nɔ ni amɛbaafee. Ekolɛ gbekɛ ko baanyɛ ekɛ naagbai babaoo aba yɛ edalɛ kɛmiishɛ ebalahiiaŋ loo ebalayeiaŋ, ni no sɛɛ lɛ ebaada ni ebatsɔ onukpa ni anyɛɔ amuɔ afɔ̃ɔ enɔ, ni abuɔ lɛ jogbaŋŋ. Enɛ ji nɔ ko ni esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli beni wɔsusuɔ naagba ni ji obalahii kɛ obalayei bibii atuatsemɔ he lɛ.
MƐNI JI ATUATSELƆ?
3. Mɛni hewɔ esaaa ni fɔlɔi kɛ oyaiyeli tsɛɔ amɛbi ko akɛ atuatselɔ lɛ?
3 Yɛ be kɛ bei amli lɛ, ekolɛ obaanu akɛ awieɔ obalahii kɛ obalayei bibii ni jeɔ gbɛ amɛtseɔ amɛfɔlɔi ahiɛ atua lɛ ahe. Ekolɛ bo diɛŋtsɛ po ole weku ko ni obalanyo loo obalayoo fioo ko yɔɔ mli ni tamɔ mɔ ni anyɛɛɛ akudɔ lɛ. Shi, jeee be fɛɛ be eyɔɔ mlɛo akɛ aaale akɛ gbekɛ ko ji atuatselɔ lɛlɛŋ. Kɛfata he lɛ, ebaanyɛ ewa akɛ aaanu nɔ hewɔ ni gbekɛbii komɛi tseɔ atua, ni mɛi krokomɛi—ni jɛ nakai weku lɛ nɔŋŋ mli lɛ—tseee atua lɛ shishi. Kɛ fɔlɔi susu akɛ ekolɛ amɛbii lɛ ateŋ mɔ kome miije shishi eefee ehe atuatselɔ diɛŋtsɛ lɛ, mɛni esa akɛ amɛfee? Dani wɔɔha sane nɛɛ hetoo lɛ, esa akɛ wɔwie nɔ ni atuatselɔ ji lɛ he klɛŋklɛŋ dã.
4-6. (a) Mɛni ji atuatselɔ? (b) Mɛni esa akɛ fɔlɔi aha ehi amɛjwɛŋmɔ mli kɛji amɛbinuu loo amɛbiyoo ni miida lɛ gboɔ toi yɛ be kɛ bei amli?
4 Kɛ wɔɔwie he kuku lɛ, atuatselɔ ji mɔ ko ni jeɔ gbɛ egboɔ toi loo eteɔ shi ewoɔ, ni ejeɔ gbɛ efeɔ ehe mɔ ni ebuuu nɔyeli hegbɛ ni nɔ kwɔ, ni efeɔ enɛ daa. Shi kɛlɛ, ‘buulu feemɔ yɛ gbekɛ tsui mli.’ (Abɛi 22:15) No hewɔ lɛ gbekɛbii fɛɛ teɔ shi amɛwoɔ amɛfɔlɔi kɛ hegbɛi krokomɛi yɛ be kome loo be kroko mli. Enɛ feɔ anɔkwale, titri lɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ tsakemɔ be ni atsɛɔ lɛ dalɛ kɛmiitsɔ obalanyo loo obalayoo fioo lɛ mli. Tsakemɔ fɛɛ tsakemɔ ni baa mɔ ko shihilɛ mli lɛ kɛ nɔnyɛɛ baa, ni obalanyo loo obalayoo tsɔmɔ ji be ni tsakemɔi babaoo baa. Obinuu loo obiyoo ni eye afii nyɔŋma-kɛ-etɛ kɛyaa nɛɛ miije gbekɛ shihilɛ mli kɛmiiya onukpa tsɔmɔ mli. Enɛ hewɔ lɛ, yɛ afii ni ekɛtsɔɔ obalanyo loo obalayoo fioo nɛɛ amli lɛ, ewaa kɛhaa fɔlɔi kɛ bii komɛi akɛ amɛaanu amɛhe shishi. Bei pii lɛ, fɔlɔi lɛ jɛɔ henumɔ ko mli amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛtsi tsakemɔ nɛɛ naa, yɛ be mli ni obalahii kɛ obalayei bibii nɛɛ miitao ni amɛha tsakemɔi nɛɛ aba oyayaayai.
5 Gbekɛ ni yeko afii nyɔŋmai enyɔ, ni eji atuatselɔ lɛ, kpooɔ sui kpakpai ni efɔlɔi kɛtsɔseɔ lɛ. Shi, kaimɔ akɛ, toigbele nibii fioo ko ni aaafee lɛ haaa mɔ atsɔ atuatselɔ. Ni kɛ eba yɛ mumɔŋ nibii agbɛfaŋ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, ekolɛ gbekɛbii komɛi jieɔ Biblia mli anɔkwale lɛ he miishɛɛ bibioo pɛ kpo, loo amɛjieee miishɛɛ ko kwraa kpo yɛ he, shi ekolɛ amɛjeee atuatselɔi. Ákɛ fɔlɔ lɛ, okɛ oyaiyeli akabu obi lɛ akɛ efata gbekɛbii fɔji ahe.
6 Ani anaa atua ni atseɔ ashiɔ fɔlɔi ahegbɛ nɛɛ yɛ gbekɛbii fɛɛ he, yɛ be mli ni amɛdaraa kɛtsɔmɔɔ obalahii kɛ obalayei bibii lɛ? Dabi, jeee amɛ fɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, etamɔ nɔ ni odaseyeli tsɔɔ akɛ, obalahii kɛ obalayei bibii nɛɛ ateŋ mɛi fioo pɛ jieɔ amɛbeaŋ atuatsemɔ kpo. Ni kɛlɛ, gbekɛ ni kɛ kuɛŋtimɔ tseɔ atua be fɛɛ be lɛ hu? Mɛni ekolɛ eteeɔ nɛkɛ atuatsemɔ nɛɛ shi?
NIBII NI KƐ ATUATSEMƆ BAA
7. Satan jeŋ ni ebɔle wɔ nɛɛ baanyɛ ana gbekɛ ko nɔ hewalɛ ni etse atua yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
7 Nɔ titri ni kɛ atuatsemɔ baa ji Satan jeŋ shihilɛ ni ebɔle wɔ lɛ. “Jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ [hewalɛ, NW] mli.” (1 Yohane 5:19) Jeŋ ni yɔɔ Satan hewalɛ mli nɛɛ ekɔ nifeemɔ gbɛ ko ni ji efɔŋ feemɔ ni esa akɛ Kristofoi awuu ashi. (Yohane 17:15) Nɛkɛ nifeemɔ gbɛi nɛɛ amli babaoo ehiii kwraa, ni eyɛ oshara waa, ni eyi obɔ kɛ hewalɛi fɔji ŋmɛnɛ fe be ko ni eho. (2 Timoteo 3:1-5, 13) Kɛji fɔlɔi etsɔɔɔ amɛbii anii, ni amɛaabɔ amɛ kɔkɔ, ni amɛbu amɛhe lɛ, no lɛ “mumɔ ni tsuɔ nii ŋmɛnɛŋmɛnɛ yɛ toigbele bii amli lɛ” baaye gbekɛbii lɛ anɔ kwraa yɛ gbɛ ni waaa nɔ. (Efesobii 2:2) Nɔ ni kɔɔ enɛ he ji tipɛŋfoi anɔnyɛɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni kɛ kwashiai bɔɔ lɛ, eeena amane.” (Abɛi 13:20) Nakai nɔŋŋ hu, mɔ ni kɛ mɛi ni je nɛŋ mumɔ lɛ eyi amɛ obɔ lɛ bɔɔ lɛ baatsɔ mɔ ko ni nakai mumɔ lɛ naa enɔ hewalɛ. Ehe miihia ni gbekɛbii ana yelikɛbuamɔ be fɛɛ be, kɛ amɛaanu shishi akɛ, toiboo ni amɛaafee amɛha shishitoo mlai ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ ji shishitoo nɔ kɛha shihilɛ ni hi fe fɛɛ namɔ.—Yesaia 48:17, 18.
8. Mɛɛ nibii komɛi baanyɛ ekɛ atuatsemɔ aba yɛ gbekɛ ko gbɛfaŋ?
8 Nɔ kroko hu ni kɛ atuatsemɔ baa baanyɛ afee shihilɛ ni yɔɔ shia lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ fɔlɔi lɛ ateŋ mɔ kome tɔɔ dãa, loo ekɛ tsofai fɔji tsuɔ nii, loo eyi wa yɛ fɔlɔ kroko lɛ nɔ lɛ, ebaanyɛ efite bɔ ni obalanyo loo obalayoo fioo nɛɛ naa shihilɛ ehaa lɛ kwraa. Atuatsemɔ baanyɛ ate shi yɛ shiai ni toiŋjɔlɛ yɔɔ mli lɛ po mli, kɛji gbekɛ lɛ nuɔ he akɛ efɔlɔi bɛ ehe miishɛɛ. Shi kɛlɛ, jeee be fɛɛ be obalahii kɛ obalayei bibii abeaŋ atuatsemɔ jɛɔ hewalɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ahewɔ. Yɛ fɔlɔi ni kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ shishitoo mlai kpakpai tsuɔ nii, ni buɔ amɛhe, yɛ bei babaoo mli lɛ, kɛjɛɔ jeŋ ni ebɔle amɛhe kɛkpe lɛ ni amɛyɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbekɛbii komɛi kpooɔ sui kpakpai ni amɛfɔlɔi kɛtsɔseɔ amɛ lɛ. Mɛni hewɔ? Ekolɛ yɛ wɔ naagbai lɛ ashishifa kroko hu hewɔ—emuu ni wɔyeee akɛ adesai lɛ. Paulo kɛɛ: “Gbɔmɔ kome [Adam] nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no ha gbele lɛ tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha.” (Romabii 5:12) Adam fee ehe atuatselɔ pɛsɛmkunya tsɛ, ni eshi gboshinii fɔŋ eha eshwiei fɛɛ. Gbekɛbii komɛi jeɔ gbɛ amɛfeɔ amɛhe atuatselɔi, tamɔ bɔ ni amɛ blematsɛ lɛ fee lɛ.
ELI NI ŊMƐ NƆ FƐƐ NƆ FEEMƆ GBƐ KƐ REHABEAM NI YƆƆ KEKETEE
9. Mɛɛ nii ni afeɔ kɛtekeɔ nɔ yɛ bi tsɔsemɔ mli baanyɛ aha gbekɛ ko atse atua?
9 Nɔ kroko hu ni kɛ obalahii kɛ obalayei bibii abeaŋ atuatsemɔ nɛɛ baa ji susumɔ ni eŋmɛɛɛ pɛpɛɛpɛ yɛ bii atsɔsemɔ he, yɛ fɔlɔi lɛ agbɛfaŋ. (Kolosebii 3:21) Fɔlɔi komɛi ni yɔɔ kpɛŋŋ lɛ tsiɔ amɛbii anaa ni amɛtsɔseɔ amɛ yɛ gbɛ ni yɔɔ keketee nɔ. Mɛi krokomɛi hu ŋmɛɔ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ, ni amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni baabu amɛbii obalahii kɛ obalayei bibii ni miidara, ni amɛbɛ niiashikpamɔ lɛ ahe lɛ haaa amɛ. Jeee be fɛɛ be efeɔ mlɛo, ni anyɛɔ ahaa gbɛi sɔrɔtoi enyɔ, ni afeɔ nii yɛ nɔ kɛtekeɔ nɔ nɛɛ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ. Ni gbekɛbii sɔrɔtoi yɛ hiamɔ nii sɔrɔtoi. Ekolɛ, mɔ ko yɛ ni nɔkwɛmɔ babaoo he hiaa lɛ fe mɔ kroko. Kɛlɛ, Biblia mli nɔkwɛmɔ nii enyɔ komɛi baaye abua ni etsɔɔ wɔ osharai ni yɔɔ nii ni wɔɔfee kɛteke nɔ, yɛ keketee feemɔ mli loo nɔ fɛɛ nɔ ni aŋmɛɔ efeemɔ gbɛ lɛ gbɛfaŋ.
10. Eyɛ mli akɛ ekolɛ Eli ji osɔfonukpa anɔkwafo moŋ, shi mɛni hewɔ eji fɔlɔ ni ebɔɔɔ mɔdɛŋ lɛ?
10 Blema Israel osɔfonukpa Eli yɛ bii. Esɔmɔ aahu afii 40, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ ele Nyɔŋmɔ Mla lɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Eeenyɛ efee akɛ Eli tsu esɔfoyeli nitsumɔ ni etsuɔ daa gbi lɛ he nii kɛ anɔkwayeli ni sa, ni ekolɛ etsɔɔ ebihii, Hofni kɛ Pinehas, Nyɔŋmɔ Mla lɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ po. Shi kɛlɛ, Eli ŋmɛɛ ebihii lɛ ahe kwraa tsɔ̃. Hofni kɛ Pinehas sɔmɔ akɛ osɔfoi ni kwɛɔ sɔlemɔwe nitsumɔi anɔ, shi hii “yakagbɔmɛi ji amɛ,” ni nɔ pɛ ni amɛyɔɔ he miishɛɛ ji amɛ akɔnɔi kɛ jeŋba shara henumɔi ahe nitsumɔ. Ni kɛlɛ, beni amɛfeɔ hiɛgbejianii yɛ shikpɔŋ krɔŋkrɔŋ nɔ lɛ, Eli naaa ekãa ni ekɛaashwie amɛ kɛjɛ amɛ osɔfoyeli nitsumɔ lɛ mli. Shi moŋ, eka amɛhiɛ yɛ gbɛ ni hewalɛ ko kwraa bɛ mli nɔ. Eli kɛ nɛkɛ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ ni eŋmɛ nɛɛ wo ebihii lɛ ahiɛ nyam fe Nyɔŋmɔ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, ebihii lɛ tse Yehowa jamɔ ni he tse lɛ hiɛ atua, ni no kɛ amanehulu ba Eli we lɛ fɛɛ nɔ.—1 Samuel 2:12-17, 22-25, 29; 3:13, 14; 4:11-22.
11. Mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ Eli nɔkwɛmɔ nɔ ni ehiii lɛ mli?
11 Eli bihii lɛ edara momo beni nibii nɛɛ ba lɛ, shi nɛkɛ yinɔsane nɛɛ maa oshara ni yɔɔ tsɔsemɔ naatsii he lɛ nɔ mi waa kɛhaa wɔ. (Okɛto Abɛi 29:21 he.) Ekolɛ fɔlɔi komɛi kɛ suɔmɔ kɛ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ ni aŋmɛɔ gbɛ lɛ futuɔ, no hewɔ lɛ amɛwooo mlai ni yɔɔ faŋŋ ni nilee yɔɔ mli, ní amɛaakwɛ ni aye nɔ be fɛɛ be. Amɛkɛ tsɔsemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli haaa, kɛji aku Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ shishitoo mlai amli po. Yɛ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ ni amɛŋmɛɔ gbɛ nɛɛ hewɔ lɛ, ekolɛ ehaa yɛ naagbee lɛ amɛbii lɛ booo amɛ, fɔlɔi lɛ, aloo hegbɛ kroko ko kwraa toi.—Okɛto Jajelɔ 8:11 he.
12. Mɛɛ tɔ̃mɔ Rehabeam tɔ̃ yɛ hegbɛ he nitsumɔ gbɛfaŋ?
12 Rehabeam feɔ gbɛ kroko ni atsɔɔ nɔ afeɔ nii kɛtekeɔ nɔ, yɛ hegbɛ he nitsumɔ mli lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ. Lɛ ji Israel maŋtsɛyeli ni efee ekome lɛ naagbee maŋtsɛ, shi ejeee maŋtsɛ kpakpa. Rehabeam baye shikpɔŋ ni enɔ bii amii shɛɛɛ amɛhe, yɛ jatsũi ni etsɛ, Salomo kɛshwie amɛnɔ hewɔ lɛ nɔ maŋtsɛ. Ani Rehabeam jie niiashishinumɔ kpo? Dabi. Beni mɛi ni atsu amɛ kɛba eŋɔɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ ejie mlai ni nyɛɔ amɛnɔ lɛ ekomɛi lɛ, ebooo ŋaawoo ni jɛ niiashikpamɔ mli, ni eŋaawolɔi ni edara fe lɛ nɛɛ kɛha lɛ lɛ toi, ni efã akɛ aha apã ni gbɔmɛi lɛ tere lɛ atsii fe tsutsu lɛ. Ehenɔwomɔ lɛ tee atuatsemɔ shi yɛ kooyigbɛ akutsei nyɔŋma lɛ amli, ni enɛ ha maŋtsɛyeli lɛ mli ja enyɔ.—1 Maŋtsɛmɛi 12:1-21; 2 Kronika 10:19.
13. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ atsi amɛhe kɛjɛ Rehabeam tɔ̃mɔ lɛ he?
13 Fɔlɔi baanyɛ akase nibii ni he hiaa kɛjɛ Biblia mli sane ni kɔɔ Rehabeam he nɛɛ mli. Ehe miihia ni ‘amɛdi Yehowa sɛɛ’ yɛ sɔlemɔ mli, ni amɛpɛi gbɛi ni amɛtsɔɔ nɔ amɛtsɔseɔ amɛbii lɛ amli amɛkwɛ, yɛ Biblia shishitoo mlai anaa. (Lala 105:4) “Wieyeli haa nilelɔ yeɔ sɛkɛ,” taakɛ Jajelɔ 7:7 kɛɔ lɛ. Gbɛtsɔɔmɔ ni aje gbɛ asusu he jogbaŋŋ haa obalahii kɛ obalayei bibii ni miidara lɛ naa hegbɛ ni amɛdaraa, ni ebuɔ amɛhe kɛjɛɔ haomɔi ahe hu. Shi esaaa ni gbekɛbii hiɔ shihilɛ ni yɔɔ kpɛŋŋ kɛ keketee mli, aahu akɛ no aaatsi amɛnaa ni amɛkana hekɛnɔfɔɔ kɛ ekãa ni fa bɔ ni sa yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmli. Kɛ fɔlɔi bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaaŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ hegbɛi ni sa kɛ husui ni yɔɔ shiŋŋ ni amɛtsɔɔ mli faŋŋ, ni amɛkɛhaa amɛbii lɛ gbɛfaŋ lɛ, no lɛ obalahii kɛ obalayei bibii lɛ ateŋ mɛi babaoo nuŋ he akɛ amɛtse atua.
DAA GBI HIAMƆ NII AHE NITSUMƆ BAANYƐ ATSI ATUATSEMƆ NAA
Eeenyɛ eba akɛ, gbekɛbii baadara kɛtsɔmɔ mɛi ni yɔɔ shiŋŋ kɛji amɛfɔlɔi ye amɛbua amɛ ni amɛkpee amɛ obalahiiaŋ kɛ obalayeiaŋ naagbai anaa
14, 15. Te esa akɛ fɔlɔi abu amɛbi dalɛ kɛ nɔyaa amɛha tɛŋŋ?
14 Eyɛ mli akɛ fɔlɔi naa miishɛɛ akɛ amɛaana akɛ amɛbi miida yɛ gbɔmɔtsoŋ, kɛjɛ abifabiiaŋ kɛmiitsɔ onukpa moŋ, shi ekolɛ ehaoɔ amɛ akɛ amɛaana akɛ amɛbi ni miida lɛ miitsake kɛmiijɛ ehe ni ekɛfɔ̃ɔ amɛnɔ lɛ mli kɛmiiya lɛ diɛŋtsɛ ehekɛnɔfɔɔ ni sa mli. Ohiɛ akafee bo yaa yɛ nɛkɛ tsakemɔ be nɛɛ mli, kɛji bei komɛi lɛ obinuu loo obiyoo ni miida nɛɛ jie kuɛŋtimɔ kpo loo ekpɛlɛɛɛ saji komɛi anɔ. Ha ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, esa akɛ oti ni ma fɔlɔi Kristofoi ahiɛ lɛ afee akɛ amɛmiitsɔse amɛbi ni etsɔ Kristofonyo ni eda, ni yɔɔ shiŋŋ, ni nyɛɔ etsuɔ gbɛnaa nii ahe nii.—Okɛto 1 Korintobii 13:11; Efesobii 4:13, 14 he.
15 Bɔ fɛɛ bɔ ni ewa ha lɛ, ehe miihia ni fɔlɔi atsi amɛhe kɛjɛ su ni ji kpɛlɛmɔ ni akpɛlɛɛɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbii ni miidara lɛ aaabi amɛ kɛha heyeli ni fa saŋŋ namɔ nɔ lɛ he. Ehe miihia ni gbekɛ lɛ ada akɛ mɔ aŋkro, yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Lɛlɛŋ, gbekɛbii ni miidara nɛɛ ekomɛi bɔiɔ onukpai anifeemɔ kɛ sui akpojiemɔ, beni amɛkã he amɛji gbekɛbii lolo. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Biblia lɛ wieɔ obalanyo fioo Maŋtsɛ Yosia he akɛ: “Beni edako [aaafee afii 15] lɛ, ebɔi etsɛ David Nyɔŋmɔ lɛ sɛɛ gbɛ taomɔ.” Eyɛ faŋŋ akɛ nɛkɛ obalanyo fioo ni sa kadimɔ waa nɛɛ hi shi akɛ mɔ aŋkro ni nyɛɔ etsuɔ gbɛnaa nii ahe nii.—2 Kronika 34:1-3.
16. Beni ahaa gbekɛbii lɛ gbɛnaa nii ni fa lɛ, mɛni esa akɛ amɛyoo?
16 Shi kɛlɛ, heyeli kɛ he akɔntaabuu baa. No hewɔ lɛ, ŋmɛɛ obi ni miitsɔ onukpa lɛ gbɛ ni lɛ diɛŋtsɛ etsu nibii ni jɛɔ eyiŋkpɛi kɛ nifeemɔi komɛi amli baa lɛ ahe nii. Shishitoo mla ni kɛɔ akɛ, “nɔ pɛ ni gbɔmɔ duɔ lɛ, no nɔŋŋ ebaakpa hu” lɛ, kɔɔ gbekɛbii ni miidara kɛmiitsɔmɔ onukpai, kɛ onukpai diɛŋtsɛ hu ahe. (Galatabii 6:7) Anyɛŋ abu gbekɛbii ahe aahu kɛya naanɔ. Shi, kɛji obi lɛ miitao afee nɔ ko ni akpɛlɛɛɛ nɔ kwraa hu? Ákɛ fɔlɔ ni tsuɔ egbɛnaa nii ahe nii lɛ, esa akɛ okɛɛ akɛ, “Dabi.” Ni, beni ekolɛ otsɔɔ lɛ yiŋtoi ahewɔ ni okɛɔ nakai lɛ, esaaa ni ohaa nɔ ko tsakeɔ o-dabi lɛ ni etsɔɔ hɛɛ. (Okɛto Mateo 5:37 he.) Shi kɛlɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni okɛɛ “Dabi” lɛ yɛ naajɔlɛ kɛ bulɛ mli, ejaakɛ “naajɔlɛ hetoo kuɔ mlila naa.”—Abɛi 15:1.
17. Mɛni ji obalahii kɛ obalayei bibii ahiamɔ nii komɛi ni esa akɛ fɔlɔ lɛ atsu he nii?
17 Kɛ jeee be fɛɛ be amɛkpɛlɛɔ naatsii kɛ mlai ni akɛshwieɔ amɛnɔ lɛ anɔ po lɛ, kɛlɛ shweshweeshwe feemɔ ni tsɔsemɔ ni akɛhaa daa kɛbaa he hiaa gbekɛbii lɛ. Kɛji atsakeɔ mlai be fɛɛ be, yɛ bɔ ni fɔlɔ lɛ nuɔ he ehaa yɛ be pɔtɛɛ ko mli lɛ naa lɛ, ekɛ nijiaŋwujee baa. Kɛfata he lɛ, kɛ gbekɛbii ni miidara lɛ náa hewalɛwoo kɛ yelikɛbuamɔ, kɛ ehe miihia amɛ ni amɛkɛkpee hekɛnɔfɔɔ ni amɛnaaa yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmli, hiɛ ni gboɔ, loo ekaa ni amɛbɛ yɛ amɛmli lɛ naa lɛ, no lɛ hiɛnɔkamɔ yɛ akɛ amɛaadara kɛtsɔmɔ mɛi ni nyɛɔ amɛfeɔ shiŋŋ. Ni kɛji gbekɛbii ni miidara lɛ ná hekɛnɔfɔɔ ni sa amɛ kɛjɛ amɛfɔlɔi aŋɔɔ lɛ, amɛhiɛ sɔɔ waa.—Okɛto Yesaia 35:3, 4; Luka 16:10; 19:17 he.
18. Mɛni ji anɔkwalei komɛi ni woɔ mɔ hewalɛ yɛ obalahii kɛ obalayei bibii ahe?
18 Fɔlɔi baanyɛ ana miishɛɛ akɛ amɛaale akɛ kɛ toiŋjɔlɛ, shiŋŋ-feemɔ, kɛ suɔmɔ yɛ shia lɛ mli lɛ, bei pii lɛ ehaa gbekɛbii lɛ yaa nɔ jogbaŋŋ. (Efesobii 4:31, 32; Yakobo 3:17, 18) Hɛɛ, gbekɛbii pii enyɛ amɛye shia shihilɛ ni ehiii po nɔ kunim, ni eyɛ mli akɛ amɛjɛ wekui ni ale amɛ akɛ amɛtɔɔ dãa, amɛfeɔ yiwalɛ nibii, loo ale amɛ kɛ su fɔŋ kroko lɛ amli moŋ, shi amɛdara kɛtsɔmɔ onukpai kpakpai. No hewɔ lɛ, kɛ oha oshia lɛ fee he ni obii ni miidara lɛ nuɔ he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe, ni amɛle akɛ abaaná suɔmɔ, hedɔɔ, kɛ deka aha amɛ yɛ lɛ—kɛji naatsii ni nilee yɔɔ mli kɛ tsɔsemɔ ni kɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai kpaa gbee fata nakai sɛɛfimɔ lɛ he po lɛ—hiɛnɔkamɔ yɛ akɛ amɛaadara kɛtsɔmɔ onukpai ni obaanyɛ okɛ amɛ ashi otsitsi.—Okɛto Abɛi 27:11 he.
BENI GBEKƐBII BOTEƆ HAOMƆ MLI
19. Eyɛ mli akɛ esa akɛ fɔlɔi atsɔse gbekɛ yɛ gbɛ ni sa akɛ enyiɛ nɔ moŋ, shi mɛɛ gbɛnaa nii kãa gbekɛ lɛ hu nɔ?
19 Eka shi faŋŋ akɛ fɔlɔi atsɔsemɔ kpakpa haa anaa sɔrɔto feemɔ. Abɛi 22:6 kɛɔ akɛ: “Tsɔɔmɔ gbekɛ gbɛ ni sa akɛ etsɔ nɔ, ni kɛ egbɔ hu lɛ, ejeŋ nɔ.” Shi kɛlɛ, gbekɛbii ni náa naagbai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli, yɛ fɔlɔi kpakpai ni amɛyɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ hu? Ani eeenyɛ eba lɛ nakai? Hɛɛ. Esa akɛ anu wiemɔi ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ shishi yɛ ŋmalɛi kukuji krokomɛi ni maa gbɛnaa nii ni ka gbekɛ lɛ nɔ lɛ nɔ mi, ákɛ ‘ebo toi,’ ni efee toiboo eha efɔlɔi lɛ ahesusumɔ mli. (Abɛi 1:8) Esa akɛ fɔlɔ lɛ kɛ bi lɛ fɛɛ afee ekome yɛ Ŋmalɛ naa shishitoo mlai kɛ nitsumɔ mli, kɛji gbeekpamɔ aaaba weku lɛ mli. Kɛ fɔlɔi kɛ bii efeee ekome kɛtsuuu nii lɛ, no lɛ ekɛ jaramɔ shihilɛi baaba.
20. Kɛ gbekɛbii tɔ̃ yɛ nii ahesusumɔ ni amɛbɛ hewɔ lɛ, mɛɛ nilee gbɛ esa akɛ fɔlɔi atsɔ nɔ atsu he nii?
20 Kɛ gbekɛ ni miida lɛ tɔ̃ ni ebote haomɔ mli lɛ, te esa akɛ fɔlɔi lɛ afee amɛnii amɛha tɛŋŋ? Nakai be mli titri yelikɛbuamɔ he hiaa gbekɛ lɛ. Kɛ fɔlɔi lɛ kai akɛ gbekɛ ni bɛ niiashikpamɔ ji mɔ ni he nii ni amɛtsuɔ lɛ, ebaafee mlɛo kwraa eha amɛ akɛ amɛaawuu amɛshi henumɔ ni amɛaana akɛ amɛfee nii kɛteke nɔ. Paulo wo mɛi ni edara yɛ mumɔŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ ŋaa akɛ: “Kɛji nɔtɔmɔ ko banina mɔ ko trukaa lɛ, nyɛ mɛi ni nyɛji mumɔŋ gbɔmɛi lɛ, nyɛsaa nakai mɔ lɛ ekoŋŋ yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli.” (Galatabii 6:1) Fɔlɔi baanyɛ atsɔ nɛkɛ gbɛ nɛɛ nɔŋŋ nɔ kɛji amɛmiitsu gbekɛ ni etɔ̃ he nii, yɛ nii ahe ni esusuuu jogbaŋŋ hewɔ lɛ. Yɛ be mli ni amɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni ejeŋba lɛ ji tɔ̃mɔ, kɛ bɔ ni eeefee ni ekatɔ̃ nakai tɔ̃mɔ lɛ dɔŋŋ lɛ mli faŋŋ amɛhaa lɛ lɛ, esa akɛ fɔlɔi lɛ aha efee faŋŋ akɛ jeŋba fɔŋ lɛ ji nɔ ni ehiii lɛ, shi jeee lɛ gbekɛ lɛ.—Okɛto Yuda 22, 23 he.
21. Yɛ Kristofoi asafo lɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli lɛ, kɛ amɛbii fee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ, te esa akɛ fɔlɔi afee amɛnii amɛha tɛŋŋ?
21 Shi kɛji gbekɛ lɛ toigbele lɛ ji hiɛdɔɔ sane waa hu? Kɛ eba lɛ nakai lɛ, no lɛ yelikɛbuamɔ krɛdɛɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ yɛ ŋaa mli he miihia gbekɛ lɛ. Kɛ asafo lɛ mlinyo ko tɔ̃ tɔmɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ he lɛ, awoɔ lɛ hewalɛ ni eshwa ehe koni eyana onukpai lɛ kɛha yelikɛbuamɔ. (Yakobo 5:14-16) Kɛ eshwa ehe lɛ, onukpai lɛ kɛ lɛ tsuɔ nii ni amɛwaa lɛ kɛbadamɔɔ shi ekoŋŋ yɛ mumɔŋ. Yɛ weku lɛ mli lɛ, gbɛnaa nii akɛ aye abua gbekɛ ni etɔ̃ lɛ kã fɔlɔi lɛ anɔ, eyɛ mli akɛ ekolɛ ehe baahia ni amɛkɛ onukpai lɛ asusu sane lɛ he. Eka shi faŋŋ akɛ esaaa ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ eshai ni mli wa, ni amɛbii lɛ ateŋ mɔ ko efee lɛ aaatee onukpai akuu lɛ.
22. Yɛ Yehowa kasemɔ mli lɛ, mɛɛ su fɔlɔi baaka akɛ amɛaahiɛ mli kɛji amɛbi tɔ̃ tɔ̃mɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli?
22 Naagba ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni mɔ ko bii aaana lɛ kaa mɔ waa diɛŋtsɛ. Akɛni amɛhaoɔ yɛ henumɔŋ hewɔ lɛ, ekolɛ fɔlɔi lɛ baanu he akɛ amɛkɛ mlifu awo amɛbi ni kɔɔ gbɛ fɔŋ nɛɛ he gbeyei; shi enɛ baaha ekɛ dɔlɛ kɛ mlifu awo emli moŋ. Ha ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ ekolɛ gbekɛ nɛɛ wɔsɛɛ be damɔ bɔ ni akɛ lɛ yeɔ ahaa yɛ jaramɔ be nɛɛ mli lɛ nɔ. Kaimɔ hu akɛ, Yehowa fee klalo akɛ ekɛ sane aaake beni ewebii lɛ gba afã kɛjɛ nɔ ni ja he lɛ—shi ja amɛshwa amɛhe dani ebaafee nakai. Bo ewiemɔi ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ toi: “Yehowa kɛɛ: ‘Nyɛbaa ko, ni wɔbatao naa! Kɛ nyɛhe eshai lɛ tsuɔ tamɔ lá po, amɛaayɛ tamɔ snoo; kɛ amɛtsuɔ tamɔ muneele lɛ, amɛaatsɔmɔ tamɔ too hetsɔi yɛŋ.’ ” (Yesaia 1:18) Kwɛ nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo ni enɛ ji kɛha fɔlɔi!
23. Kɛ amɛbii lɛ ateŋ mɔ ko efee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ, te esa akɛ fɔlɔi afee amɛnii amɛha tɛŋŋ, ni mɛni esa akɛ amɛkwa?
23 No hewɔ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni owo gbekɛ ni kɔɔ gbɛ fɔŋ lɛ hewalɛ ni etsake egbɛ. Taomɔ ŋaawoo kpakpa kɛjɛ fɔlɔi ni yɔɔ niiashikpamɔ kɛ asafo lɛ mli onukpai adɛŋ. (Abɛi 11:14) Bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ojɛŋ ohenumɔi amli ofeŋ nɔ ko, ni okɛɛŋ aloo ofeŋ nibii ni baaha ewa kɛha obi lɛ akɛ eeeku esɛɛ kɛba oŋɔɔ. Tsi ohe kɛjɛ mlifu ni anyɛɛɛ nɔ aye kɛ dɔlɛ ni akɛwoɔ mli lɛ he kwraa. (Kolosebii 3:8) Kaaha onijiaŋ je wui oya. (1 Korintobii 13:4, 7) Yɛ be mli ni onyɛɔ efɔŋ feemɔ lɛ, tsi ohe kɛjɛ shɛii feemɔ kɛ mlifu ni ooona yɛ obi lɛ he lɛ he. Ni nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji akɛ, esa akɛ fɔlɔi lɛ abɔ mɔdɛŋ waa ni amɛfee nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa, ni amɛha hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ mli awa.
MƆ NI ETSWA EFAI SHI AKƐ EJI ATUATSELƆ LƐ HE NITSUMƆ
24. Mɛɛ shihilɛ ni yɔɔ dɔlɛ bei komɛi lɛ ebaa yɛ Kristofoi aweku mli, ni te esa akɛ fɔlɔ atsu he nii eha tɛŋŋ?
24 Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, ebafeɔ faŋŋ akɛ gbekɛ lɛ ekpɛ eyiŋ diɛŋtsɛ akɛ ebaatse atua, ni ebaakpoo Kristofoi asui kpakpai fɛɛ. No lɛ, esa akɛ mɔdɛŋbɔɔ lɛ atsake kɛya bii krokomɛi ni eshwɛ lɛ aweku shihilɛ mlihiɛmɔ loo amɛtswaa-kɛ-shimaa ekoŋŋ nɔ. Kwɛmɔ jogbaŋŋ ni okɛ ohewalɛ kɛ mɔdɛŋbɔɔ fɛɛ akawo atuatselɔ lɛ he nitsumɔ mli, ni oshi gbekɛbii krokomɛi ni eshwɛ lɛ kwraa. Yɛ nɔ najiaŋ ni ooobɔ mɔdɛŋ akɛ okɛ naagba lɛ aaatee weku lɛ mli bii ni eshwɛ lɛ, okɛ amɛ asusu sane lɛ he kɛyashɛ he ni sa, yɛ gbɛ ni aaawo amɛ hewalɛ nɔ.—Okɛto Abɛi 20:18 he.
25. (a) Yɛ Kristofoi asafo lɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli lɛ, kɛ bii lɛ eko tswa efai shi akɛ ebaafee ehe atuatselɔ lɛ, te esa akɛ fɔlɔi lɛ atsu shihilɛ lɛ he nii amɛha tɛŋŋ? (b) Mɛni esa akɛ fɔlɔi aha ehi amɛjwɛŋmɔ mli kɛ amɛbii lɛ eko tse atua?
25 Bɔfo Yohane wie mɔ ko ni batsɔ atuatselɔ yɛ asafo lɛ mli, ni anyɛɛɛ atsake lɛ lɛ he akɛ: “Nyɛkaherea lɛ kɛbaa nyɛwe, ni nyɛkafalaa lɛ tete.” (2 Yohane 10) Ekolɛ fɔlɔi lɛ baanu he akɛ ehe miihia ni amɛkɔ shidaamɔ ni tamɔ nɛkɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbi he, kɛ eji mɔ ni abuɔ yɛ mla naa akɛ eda, ni ebatsɔ atuatselɔ diɛŋtsɛ lɛ. Bɔ fɛɛ bɔ ni nifeemɔ nɛɛ wa ni eji dɔlɛ sane ha lɛ, bei komɛi lɛ ehe hiaa waa, bɔni afee ni akɛbu weku lɛ mli bii krokomɛi lɛ ahe. Ohebuu kɛ amɛnɔ ni oookwɛ daa he miihia oweku lɛ. No hewɔ lɛ, yaa nɔ ohiɛ jeŋbai kpakpai ahe husui ni akɛmamɔ shi faŋŋ, shi kɛlɛ nilee yɔɔ mli lɛ amli. Okɛ gbekɛbii krokomɛi lɛ agba sane. Ná bɔ ni amɛyaa nɔ amɛhaa yɛ skul kɛ asafo lɛ mli lɛ he miishɛɛ. Agbɛnɛ hu, ha amɛle akɛ eyɛ mli akɛ okpɛlɛɛɛ gbekɛ ni efee ehe atuatselɔ lɛ nifeemɔi anɔ moŋ, shi onyɛɛɛ lɛ. Buu enifeemɔ fɔŋ lɛ fɔ, shi kaashɛ lɛ gbekɛ lɛ ofɔ̃. Beni Yakob bihii enyɔ lɛ ha weku lɛ he je fũ wo mɛi yɛ amɛ yiwalɛ nifeemɔ lɛ hewɔ lɛ, Yakob lomɔ amɛmlifu ni naa wa lɛ, shi jeee ebihii lɛ diɛŋtsɛ.—1 Mose 34:1-31; 49:5-7.
26. Mɛni mli fɔlɔi ni yɔɔ henilee kpakpa lɛ baanyɛ ana miishɛjemɔ kɛjɛ, kɛ amɛbii lɛ ekome tse atua?
26 Ekolɛ obaanu he akɛ nɔ ni eba yɛ oweku lɛ mli lɛ jɛ bo. Shi kɛji ótsɔ̃ sɔlemɔ nɔ ofee nɔ fɛɛ nɔ ni obaanyɛ ofee, ni onyiɛ Yehowa ŋaawoo sɛɛ jogbaŋŋ bɔ ni ooonyɛ lɛ, no lɛ ehe ehiaaa ni owie oshi bo diɛŋtsɛ ohe yɛ gbɛ ni nilee bɛ mli nɔ. Ha anɔkwale ni eji akɛ mɔ ko mɔ ko nyɛŋ afee fɔlɔ ni eye emuu lɛ ashɛje omii, shi kɛlɛ, ojɛ henilee kpakpa mli obɔ mɔdɛŋ akɛ ooofee fɔlɔ kpakpa. (Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 20:26 he.) Ní aaaná bi atuatselɔ diɛŋtsɛ yɛ weku lɛ mli lɛ kumɔɔ mɔ tsui waa, shi kɛ eba lɛ nakai yɛ ogbɛfaŋ lɛ, na nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ nuɔ shishi, ni eshiŋ etsuji ni etuu amɛhe amɛha lɛ lɛ kɔkɔɔkɔ. (Lala 27:10) No hewɔ lɛ, tswaa ofai shi akɛ obaaha oshia lɛ afee mumɔŋ abobaa he ni yɔɔ shweshweeshwe kɛha gbekɛbii ni eshwɛ lɛ.
27. Kɛ amɛkai bi nyenyeŋtswi lɛ he abɛbua lɛ, fɔlɔi ni amɛbi efee ehe atuatselɔ lɛ baanyɛ ana hiɛnɔkamɔ be fɛɛ be yɛ mɛni he?
27 Agbɛnɛ, kaaha ohiɛnɔkamɔ miitã kɔkɔɔkɔ. Ekolɛ yɛ naagbee lɛ, otsutsu mɔdɛŋbɔi yɛ tsɔsemɔ kpakpa ni okɛha lɛ lɛ mli lɛ baasa gbekɛ ni kɔɔ gbɛ fɔŋ nɛɛ tsui he, ni no baaha eku sɛɛ ena jwɛŋmɔ ekoŋŋ. (Jajelɔ 11:6) Kristofoi awekui pii kɛ shihilɛ ni tamɔ enɛ ekpe tamɔ bɔ ni okɛkpe nɛɛ, ni mɛi komɛi ena amɛbii ni kɔ gbɛ fɔŋ lɛ akɛ amɛku amɛsɛɛ, tamɔ bɔ ni tsɛ lɛ na yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ he lɛ mli lɛ. (Luka 15:11-32) Bo hu ebaanyɛ eba lɛ nakai yɛ ogbɛfaŋ.