Yitso Nyɔŋma-Kɛ-Ekpaa
Taomɔ Wɔsɛɛ Be Ni Baahi Shi Daa Oha Oweku Lɛ
1. Mɛni ji Yehowa yiŋtoo kɛha weku gbɛjianɔtoo lɛ?
BENI Yehowa fee Adam kɛ Hawa ekome yɛ gbalashihilɛ mli lɛ, Adam wie Hebri lalafoo wiemɔi ni etsɛ fe fɛɛ ni aŋma lɛ, ni ekɛjie emiishɛɛ kpo. (1 Mose 2:22, 23) Shi, no mli lɛ Bɔlɔ lɛ yɛ nibii babaoo yɛ ejwɛŋmɔ mli fe miishɛɛ ni ebaaha ebii ni ji adesai ana kɛkɛ. Eetao ni gbalashihilɛ mli hefatalɔi kɛ wekui afee esuɔmɔnaa nii. Ekɛɛ klɛŋklɛŋ mɛi enyɔ lɛ akɛ: “Nyɛfɔa ni nyɛyi afaa ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ̃, ni nyɛnaanaa nɔ, ni nyɛyea ŋshɔŋ looi kɛ ŋwɛi loofɔji kɛ kooloo fɛɛ kooloo ni tsiɔ ehe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ.” (1 Mose 1:28) Mɛɛ nitsumɔ ni yɔɔ nyam, ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli nɛ! Kwɛ bɔ ni kulɛ amɛkɛ amɛbii ni amɛbaafɔ wɔsɛɛ lɛ baana miishɛɛ amɛha, kɛji Adam kɛ Hawa fee Yehowa suɔmɔnaa nii kɛ toiboo ni eye emuu!
2, 3. Wekui baanyɛ ana miishɛɛ kpele fe fɛɛ ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
2 Ŋmɛnɛ hu, wekui naa miishɛɛ waa kɛ amɛfee ekome kɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɔŋmɔ jamɔ [hetuu-kɛhamɔ, NW] he yɛ sɛɛnamɔ yɛ nii fiaa mli, ni eyɛ wala ni yɔɔ agbɛnɛ nɛɛ kɛ nɔ ni baaba lɛ he shiwoo.” (1 Timoteo 4:8) Weku ni hiɔ shi yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ mli ni amɛnyiɛɔ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ asɛɛ lɛ baana miishɛɛ yɛ “wala ni yɔɔ agbɛnɛ nɛɛ” mli. (Lala 1:1-3; 119:105; 2 Timoteo 3:16) Kɛ weku lɛ mli nyo kome pɛ po kɛ Biblia shishitoo mlai tsuɔ nii lɛ, nibii hiɔ fioo fe kɛji amɛteŋ mɔ ko kwraa kɛtsuuu nii.
3 Wolo nɛɛ ewie Biblia shishitoo mlai ni yeɔ buaa yɛ weku miishɛɛnamɔ mli lɛ babaoo he. Ekolɛ okadi akɛ amɛteŋ ekomɛi jeɔ kpo shii abɔ yɛ wolo nɛɛ mli. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛdamɔ shi kɛha anɔkwalei ni mli wa waa, ni tsuɔ nii jogbaŋŋ kɛhaa mɛi fɛɛ ahilɛ-kɛhamɔ, yɛ weku shihilɛ mli nibii sɔrɔtoi fɛɛ mli. Weku ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ Biblia shishitoo mlai nɛɛ aaatsu nii lɛ naa akɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ ‘yɛ wala ni yɔɔ agbɛnɛ nɛɛ he shiwoo’ lɛlɛŋ. Ha wɔkwɛ nakai shishitoo mlai ni he hiaa lɛ ateŋ ejwɛ ekoŋŋ.
SƐƐNAMƆ NI YƆƆ HENƆYELI HE
4. Mɛni hewɔ henɔyeli he hiaa yɛ gbalashihilɛ mli lɛ?
4 Maŋtsɛ Salomo wie akɛ: “Mɔ ni nyɛɛɛ emumɔ nɔ eye lɛ, etamɔ maŋ ni akumɔ ni gbogbo bɛ he.” (Abɛi 25:28; 29:11) ‘Mumɔ nɔ ni aaaye,’ ni ji henɔyeli ni aaana, he hiaa kɛha mɛi ni sumɔɔ gbalashihilɛ ni miishɛɛ yɔɔ mli. Kɛ aŋmɛɛ he aha henumɔi ni fiteɔ nii, tamɔ mlifu loo jeŋba shara he akɔnɔ lɛ, ebaafite nii ni baahe afii abɔ dani abaanyɛ asaa—kɛji ebaahi saamɔ po.
5. Adesa ni yeee emuu lɛ baanyɛ ana henɔyeli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ sɛɛnamɔi baajɛ mli aba?
5 Eji anɔkwale akɛ, Adam seshinyo ko bɛ ni baanyɛ aye eheloo ni egbɔjɔ lɛ nɔ kɛmɔ shi. (Romabii 7:21, 22) Shi kɛlɛ, henɔyeli ji mumɔ lɛ yibii lɛ ekome. (Galatabii 5:22, 23) Enɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baawo henɔyeli yɛ wɔ mli, kɛji wɔsɔle wɔbi su nɛɛ, ni wɔkɛ ŋaawoo ni sa, ni wɔnaa yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ tsu nii, ni wɔkɛ mɛi krokomɛi ni jieɔ su nɛɛ kpo lɛ hu bɔ, ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ mɛi ni kɛtsuuu nii lɛ ahe. (Lala 119:100, 101, 130; Abɛi 13:20; 1 Petro 4:7) Gbɛ ni tamɔ nɛkɛ baaye abua wɔ ni ‘wɔjo ajwamaŋbɔɔ naa foi,’ kɛji aaka wɔ po. (1 Korintobii 6:18) Wɔbaakpoo awuiyeli ni wɔbaatsi wɔhe kɛjɛ daatɔɔ he loo wɔbaaye nɔ kunim. Ni wɔbaatsu mlilawoi kɛ jaramɔ shihilɛi ahe nii kɛ tsuishitoo babaoo. Eba akɛ wɔ fɛɛ—ni gbekɛbii fata he—baakase nɛkɛ mumɔ lɛ yibii ni he hiaa nɛɛ kɛ nitsumɔ.—Lala 119:1, 2.
YITSOYELI HE JWƐŊMƆ KPAKPA
6. (a) Mɛni ji yitsoyeli he gbɛjianɔtoo ni ajɛ ŋwɛi akɛha lɛ? (b) Mɛni esa akɛ nuu lɛ akai, kɛji eyitsoyeli lɛ baaha eweku lɛ ana miishɛɛ?
6 Shishitoo mla ni ji enyɔ ni he hiaa ji yitsoyeli nɔ kpɛlɛmɔ. Paulo wie nibii ahe gbɛjianɔtoo kpakpa he beni ewie akɛ: “Miisumɔ akɛ nyɛle akɛ nuu fɛɛ nuu yitso ji Kristo, ni yoo fɛɛ yoo yitso ji nuu, ni Kristo yitso ji Nyɔŋmɔ.” (1 Korintobii 11:3) Enɛ tsɔɔ akɛ nuu ji mɔ ni nyiɛɔ hiɛ yɛ weku lɛ mli, ni eŋa kɛ anɔkwayeli fiɔ esɛɛ, ni gbekɛbii lɛ feɔ toiboo amɛhaa amɛfɔlɔi. (Efesobii 5:22-25, 28-33; 6:1-4) Shi, kadimɔ akɛ, ja akɛ yitsoyeli lɛ etsu nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ dani ekɛ miishɛɛ baa. Wumɛi ni hiɔ shi kɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ lɛ le akɛ yitsoyeli lɛ etsɔɔɔ yiwalɛ nɔyeli. Amɛkaseɔ Yesu, amɛ Yitso lɛ. Eyɛ mli akɛ kulɛ Yesu baafee “nibii fɛɛ yitso” moŋ, shi ‘ebaaa ni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ.’ (Efesobii 1:22; Mateo 20:28) Kristofonyo nuu kɛ yitsoyeli lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ, jeee ni ehe aba sɛɛnamɔ kɛha lɛ, shi moŋ ni ekɛtsu eŋa kɛ ebii ahilɛ-kɛhamɔ he nii.—1 Korintobii 13:4, 5.
7. Mɛɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai baaye abua ŋa lɛ ni enyɛ etsu egbɛhe ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ yɛ weku lɛ mli lɛ he nii?
7 Yɛ egbɛfaŋ lɛ, ŋa ni hiɔ shi kɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ lɛ kɛ ewu eshiii mple, aloo ni eeebɔ mɔdɛŋ akɛ eeeye enɔ. Enaa miishɛɛ akɛ efiɔ nuu lɛ sɛɛ ni ekɛ lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii. Bei komɛi lɛ, Biblia lɛ wieɔ ŋa lɛ he akɛ ewu ‘nii’ ji lɛ, ni enɛ haa efeɔ faŋŋ akɛ nuu lɛ ji yoo lɛ yitso. (1 Mose 20:3) Ebajeɔ “ewu mla” shishi kɛtsɔɔ gbalashihilɛ nɔ. (Romabii 7:2) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, Biblia lɛ tsɛɔ yoo lɛ hu akɛ ‘yelikɛbualɔ’ kɛ “hefatalɔ ni sa.” (1 Mose 2:20) Ejieɔ sui kɛ nyɛmɔi ni ewu bɛ eko lɛ akpo, ni ekɛ sɛɛfimɔ ni he hiaa nuu lɛ haa lɛ. (Abɛi 31:10-31) Biblia lɛ kɛɔ hu akɛ, ŋa lɛ ji “hefatalɔ,” mɔ ko ni fataa ewu he kɛfeɔ ekome kɛtsuɔ nii. (Maleaki 2:14) Nɛkɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai nɛɛ yeɔ buaa wu kɛ ŋa, ni mɔnɛ nuɔ gbɛhe ni mɔnɛ hiɛ lɛ shishi, ni amɛkɛ amɛhe yeɔ yɛ bulɛ kɛ woo kpakpa mli.
‘OHE AFEE OYA KƐ SANE TOIBOO’
8, 9. Tsɔɔmɔ shishitoo mlai ni baaye abua mɛi fɛɛ yɛ weku lɛ mli ni amɛha amɛ sanegbaa gbɛi aya hiɛ lɛ ekomɛi amli.
8 Amã bɔ ni sanegbaa he hiaa ha lɛ nɔ mi shii abɔ yɛ wolo nɛɛ mli. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ efeɔ mlɛo akɛ aaana naagbai anaa kɛji gbɔmɛi kɛ amɛhe wie ni amɛbo wiemɔi ni amɛkɛ amɛhe wieɔ lɛ hu toi. Amã nɔ mi shii abɔ akɛ, sanegbaa ŋmɛɔ gbɛ ní kɛ mɔ kome wie lɛ, eha mɔ kroko lɛ hu awie ni ebo lɛ toi. Kaselɔ Yakobo wie he yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ he afee oya kɛ ninumɔ, ehumi shi kɛ wiemɔ.”—Yakobo 1:19.
9 Ehe miihia ni wɔkwɛ bɔ ni wɔwieɔ wɔhaa hu jogbaŋŋ. Wiemɔi ni awieɔ lɛ kpalakpala ni woɔ béi, loo emli wala fe nine lɛ kɛ sanegbaa mli omanyeyeli baaa. (Abɛi 15:1; 21:9; 29:11, 20) Kɛ nɔ ni wɔkɛɔ lɛ ja po lɛ, kɛ wɔwie yɛ yiwalɛ loo henɔwomɔ mli, aloo yɛ gbɛ ni henumɔ bɛ mli nɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ, ekɛ efɔŋ babaoo baaba fe ekpakpa. Esa akɛ wɔ wiemɔ aŋɔɔ, “ni ŋoo ahi mli.” (Kolosebii 4:6) Esa akɛ wɔ wiemɔi atamɔ “shika akutui yɛ jwiɛtɛi kpanyai amli.” (Abɛi 25:11) Wekui ni kɛ amɛhe gbaa sane jogbaŋŋ lɛ etee hiɛ waa yɛ miishɛɛ ni amɛaana lɛ gbɛfaŋ.
NITSUMƆ NI HE HIAA NI SUƆMƆ TSŨƆ
10. Mɛɛ suɔmɔ he hiaa yɛ gbalashihilɛ mli?
10 Wiemɔ “suɔmɔ” lɛ jeɔ kpo shii abɔ yɛ wolo nɛɛ mli. Ani okaiɔ suɔmɔ ni awieɔ he titri lɛ? Eji anɔkwale akɛ nuu kɛ yoo teŋ suɔmɔ (Hela, eʹros) tsuɔ gbɛhe ni he hiaa he nii yɛ gbalashihilɛ mli, ni yɛ gbalashihilɛi ni yeɔ omanye lɛ amli lɛ, hedɔɔ ni mli wa kɛ naanyobɔɔ (Hela, phi·liʹa) daa waa yɛ wu kɛ ŋa teŋ. Shi nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji suɔmɔ ni akɛ Hela wiemɔ a·gaʹpe damɔ shi kɛha lɛ lɛ. Enɛ ji suɔmɔ ni wɔnaa kɛhaa Yehowa, kɛhaa Yesu, kɛ agbɛnɛ kɛhaa wɔ naanyo lɛ. (Mateo 22:37-39) No ji suɔmɔ ni Yehowa jieɔ lɛ kpo etsɔɔ adesai lɛ. (Yohane 3:16) Kwɛ bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ akɛ wɔɔjie suɔmɔ nɛɛ eko kpo wɔtsɔɔ wɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔ kɛ wɔbii!—1 Yohane 4:19.
11. Suɔmɔ tsuɔ nii kɛhaa gbalashihilɛ sɛɛnamɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
11 Yɛ gbalashihilɛ mli lɛ, nɛkɛ suɔmɔ ni nɔ kwɔ nɛɛ feɔ “emuuyeli kpãa” lɛlɛŋ. (Kolosebii 3:14) Efeɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi ekome ni ehaa amɛsumɔɔ akɛ amɛaafee nɔ ni hi fe fɛɛ kɛha amɛhe kɛ amɛbii. Kɛ wekui kɛ shihilɛi ni mli wawai kpe lɛ, suɔmɔ yeɔ ebuaa amɛ ni amɛfeɔ ekome kɛtsuɔ saji ahe nii. Beni mɛi enyɔ lɛ daraa lɛ, suɔmɔ haa amɛyeɔ amɛbuaa amɛhe ni amɛyaa nɔ amɛjieɔ hiɛsɔɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe. “Suɔmɔ . . . epeleee lɛ diɛŋtsɛ enɔ. . . . Emiɔ ŋɔɔ yɛ nii fɛɛ mli, eheɔ nii fɛɛ eyeɔ, ehiɛ kãa nii fɛɛ nɔ, etoɔ etsui shi yɛ nii fɛɛ mli. Suɔmɔ sɛɛ efooo gbi ko gbi ko.”—1 Korintobii 13:4-8.
12. Mɛni hewɔ suɔmɔ ni gbalashihilɛ mli hefatalɔi aaana aha Nyɔŋmɔ lɛ wajeɔ amɛ gbalashihilɛ lɛ?
12 Gbalashihilɛ mli ekomefeemɔ lɛ mli waa jogbaŋŋ kɛji awaje lɛ waa, jeee kɛ suɔmɔ ni aaahi gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ ateŋ pɛ kɛkɛ, shi klɛŋklɛŋ lɛ, kɛ awaje lɛ kɛ suɔmɔ kɛha Yehowa hu. (Jajelɔ 4:9-12) Mɛni hewɔ? Ojogbaŋŋ, bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitai lɛ anɔ.” (1 Yohane 5:3) Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi atsɔse amɛbii yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ mli, jeee yɛ suɔmɔ ni mli wa ni amɛyɔɔ kɛha amɛbii lɛ hewɔ kɛkɛ, shi moŋ akɛni eji Yehowa kita lɛ hewɔ. (5 Mose 6:6, 7) Esa akɛ amɛtsi amɛhe kɛjɛ jeŋba shara he, jeee akɛni amɛsumɔɔ amɛhe lɛ hewɔ kɛkɛ, shi moŋ, titri lɛ, akɛni amɛsumɔɔ Yehowa, mɔ ni ‘baakojo ajwamaŋbɔlɔi kɛ gbalaŋkulɔi’ lɛ hewɔ. (Hebribii 13:4) Kɛ hefatalɔi lɛ ateŋ mɔ kome kɛ naagbai ni mli wa waa ba gbalashihilɛ lɛ mli po lɛ, suɔmɔ kɛha Yehowa baatsirɛ mɔ kroko lɛ ni eya nɔ enyiɛ Biblia shishitoo mlai asɛɛ. Lɛlɛŋ, miishɛɛ ji wekui ni suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa lɛ woɔ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha amɛhe lɛ mli hewalɛ lɛ!
WEKU NI FEƆ NYƆŊMƆ SUƆMƆNAA NII
13. Faishitswaa akɛ aaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii baaye abua aŋkroaŋkroi ni amɛjwɛŋmɔ ahi nibii ni he hiaa waa lɛ anɔ lɛlɛŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Kristofonyo shihilɛ fɛɛ damɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ. (Lala 143:10) Enɛ ji nɔ ni Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ tsɔɔ diɛŋtsɛ. Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ yeɔ ebuaa wekui ni ehaa amɛhiɛ hiɔ nibii ni he hiaa lɛlɛŋ lɛ anɔ titri. (Filipibii 1:9, 10) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Yesu bɔ kɔkɔ akɛ: “Miba ni mibatse mɔ kɛjɛ etsɛ he, kɛ biyoo kɛjɛ enyɛ he, kɛ shaayoo kɛjɛ eshaayoo he. Ni mɔ diɛŋtsɛ shia teŋ bii aaatsɔmɔ ehenyɛlɔi.” (Mateo 10:35, 36) Lɛlɛŋ hu, yɛ Yesu kɔkɔbɔɔ nɛɛ naa lɛ, esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi pii aweku mli bii ewa amɛ yi. Mɛɛ shihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ kɛ dɔlɛ nɛ! Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, esaaa ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔ wekumɛi lɛ mli waa fe suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo. (Mateo 10:37-39) Kɛji mɔ ko ŋmɛ etsui shi yɛ weku shitee-kɛ-woo mli lɛ, ekolɛ shitee-kɛ-wolɔi lɛ baatsake kɛji amɛna nibii kpakpai ni jɛɔ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ mli kɛbaa lɛ. (1 Korintobii 7:12-16; 1 Petro 3:1, 2) Kɛji ebaaa lɛ nakai po lɛ, nɔ kpakpa ko jɛŋ kpa ni oookpa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ yɛ shitee-kɛ-woo hewɔ lɛ mli kɛbaŋ.
14. Suɔmɔ ni fɔlɔi yɔɔ akɛ amɛaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ baaye abua amɛ, ni amɛfee nibii ni he baaba sɛɛnamɔ fe fɛɛ kɛha amɛbii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
14 Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ yeɔ ebuaa fɔlɔi ni amɛkpɛɔ yiŋ ni ja. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ akutsei komɛi amli lɛ, fɔlɔi buɔ amɛbii akɛ gbɛjianɔtoo ko ni amɛbaana he sɛɛ wɔsɛɛ, ni amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ amɛbii anɔ akɛ amɛbaakwɛ amɛ yɛ amɛgbɔlɛ bei amli. Eyɛ mli akɛ eja gbɛ, ni esa hu akɛ bii ni edara lɛ akwɛ amɛfɔlɔi ni egbɔlɔ lɛ moŋ, shi esaaa ni sane hesusumɔ ni tamɔ nɛkɛ haa fɔlɔi kudɔɔ amɛbii ashihilɛ kɛyawoɔ heloonaa ninamɔ sɛɛdii mli. Fɔlɔi efeee amɛbii lɛ ekpakpa ko kɛji amɛtsɔse amɛ ni amɛha amɛbu heloonaa nii babaoo fe mumɔŋ nii.—1 Timoteo 6:9.
15. Timoteo nyɛ, Eunike, ji fɔlɔ ni fee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ he nɔkwɛmɔ kpakpa waa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
15 Enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa waa ji Eunike, Paulo naanyo obalanyo Timoteo nyɛ. (2 Timoteo 1:5) Eyɛ mli akɛ ewu jeee heyelilɔ moŋ, shi Eunike, kɛ Timoteo naa Loise, kɛ omanyeyeli tsɔse Timoteo ni edi Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ sɛɛ. (2 Timoteo 3:14, 15) Beni Timoteo bada saŋŋ lɛ, Eunike ŋmɛ lɛ gbɛ ni eshi shia ni ekɛ ehe wo Maŋtsɛyeli-shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli akɛ Paulo hefatalɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:1-5) Kwɛ bɔ ni emii shɛ ehe waa diɛŋtsɛ beni ebinuu lɛ batsɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ni bɔɔ mɔdɛŋ waa lɛ! Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ ni ejie lɛ kpo beni eji onukpa lɛ wie tsɔsemɔ ni akɛha lɛ kɛjɛ egbekɛbiiashi lɛ he ekpakpa. Eka shi faŋŋ akɛ, Eunike tsui nyɔ emli ni ena Timoteo sɔɔmɔ nitsumɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ he amaniɛbɔi lɛ ahe miishɛɛ waa, eyɛ mli akɛ ekolɛ ehiɛ tseɔ lɛ, ni ena ni kulɛ ekɛ lɛ yɛ shia.—Filipibii 2:19, 20.
WEKU LƐ KƐ OWƆSƐƐ BE
16. Akɛ binuu lɛ, mɛɛ mɔ hesusumɔ kpakpa Yesu jie lɛ kpo, shi mɛni ji eyiŋtoo titri?
16 Atsɔse Yesu yɛ weku ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei mli, ni beni eda lɛ, esusu enyɛ he yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ binuu. (Luka 2:51, 52; Yohane 19:26) Shi kɛlɛ, Yesu yiŋtoo titri ni fe fɛɛ ji ni eha Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii aba mli, ni yɛ egbɛfaŋ lɛ, nɔ ni fata enɛ he ji gbɛ ni eeegbele eha adesai ni amɛna naanɔ wala mli ŋɔɔmɔ. Efee enɛ beni ekɛ ewala akɛ adesa ni eye emuu lɛ ha akɛ kpɔmɔ nɔ kɛha adesai eshafeelɔi lɛ.—Marko 10:45; Yohane 5:28, 29.
17. Mɛɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ nyam Yesu anɔkwayeli gbɛ lɛ kɛhaa mɛi ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ?
17 Yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, Yehowa tee lɛ shi kɛtee ŋwɛi wala mli ni eha lɛ hegbɛ kpele, ni naagbee lɛ, ekɛ lɛ ta sɛi nɔ akɛ Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli. (Mateo 28:18; Romabii 14:9; Kpojiemɔ 11:15) Yesu afɔleshaa lɛ ha adesai komɛi baná hegbɛ akɛ aaahala amɛ ni amɛkɛ lɛ aye maŋtsɛ yɛ nakai Maŋtsɛyeli lɛ mli. Egbele gbɛ kɛha adesai ni eshwɛ hu ni yɔɔ jalɛ tsuii lɛ, ni amɛna shihilɛ mli ŋɔɔmɔ yɛ shikpɔŋ ni asaa akɛ paradeiso shihilɛ eba nɔ ekoŋŋ nɔ. (Kpojiemɔ 5:9, 10; 14:1, 4; 21:3-5; 22:1-4) Hegbɛi kpele ni fe fɛɛ ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ekome ji ni wɔgba wɔ akutsoŋbii sanekpakpa ni yɔɔ nyam nɛɛ.—Mateo 24:14.
18. Mɛɛ kaimɔ kɛ hewalɛwoo hu akɛhaa wekui kɛ aŋkroaŋkroi fɛɛ?
18 Taakɛ bɔfo Paulo tsɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ shihilɛ hiɛ shiwoo akɛ gbɔmɛi anine baashɛ nakai jɔɔmɔi lɛ anɔ yɛ shihilɛ “ni baaba lɛ” mli. Eka shi faŋŋ akɛ, enɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni aaatsɔ nɔ ana miishɛɛ! Kaimɔ akɛ, “je lɛ hoɔ eyaa kɛ emli sɛɛdii nii lɛ; shi mɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.” (1 Yohane 2:17) No hewɔ lɛ, kɛ oji gbekɛ loo fɔlɔ, wu loo ŋa, loo oshijafonyo ni eda loo mɛi ni bɛ bii jio, bɔɔ mɔdɛŋ waa akɛ obaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Kɛ oyɛ nɔnyɛɛ shishi loo okɛ naagbai ni mli wa waa po miikpe lɛ, ohiɛ akakpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ tsulɔ ji bo. No hewɔ lɛ, eba akɛ onifeemɔi baaha Yehowa ana miishɛɛ. (Abɛi 27:11) Ni eba hu akɛ ojeŋba baaha ona miishɛɛ bianɛ, kɛ naanɔ wala hu yɛ jeŋ hee ni baaba lɛ mli!