Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • ie bf. 25-28
  • Hiɛnɔkamɔ ni Ma Shi Shiŋŋ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Hiɛnɔkamɔ ni Ma Shi Shiŋŋ
  • Mɛni Baa Wɔnɔ Kɛ́ Wɔgboi?
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • ‘Wɔshieŋtsɛ lɛ Egbo’
  • “Ebaate Shi”
  • ‘Mɛi Fɛɛ ni Yɔɔ Kaimɔ Bui lɛ Amli Lɛ’
  • Abaatee Amɛ Shi yɛ Nɛgbɛ?
  • Gbele Naa Tsabaa Pɛ ni Yɔɔ!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
  • Mɛni Baa Wɔsuɔlɔi ni Egboi lɛ Anɔ?
    Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli
  • Hiɛnɔkamɔ Diɛŋtsɛ ni Yɔɔ Kɛhã Osuɔlɔi ni Egboi Lɛ
    Mɛni Biblia Lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ?
  • Nyɔŋmɔ Baatee Gbohii Ashi!
    Mɛni Wɔbaanyɛ Wɔkase Kɛjɛ Biblia Lɛ Mli?
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Mɛni Baa Wɔnɔ Kɛ́ Wɔgboi?
ie bf. 25-28

Hiɛnɔkamɔ ni Ma Shi Shiŋŋ

“Kɛjɛ fɔmɔ be mli tɔ̃ɔ lɛ, nyɛ́ ni eeenyɛ eba akɛ gbɔmɔ adesa baanyɛ agbo be fɛɛ be lɛ kãa he ehiɔ shi daa; ni nyɛ́ ni enɛ aaanyɛ aba nɛɛ baaba mli gbi ko kɛ̃ ni anyɛŋ naa atsĩ.”—ARNOLD TOYNBEE, BRITANIANYO YINƆSANEŊMALƆ.

1. Mɛɛ shihilɛ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ ehe ebahia ni adesai akpɛlɛ nɔ, ni mɛɛ sanebimɔi enɛ teeɔ lɛ shi?

NAMƆ baanyɛ ate shi awo yinɔsane mli anɔkwale ni awie yɛ yiteŋgbɛ nɛɛ? Ehe ebahia ní adesai akpɛlɛ amanehulu ni ji gbele ni yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ nɔ be fɛɛ be. Ni kwɛ bɔ ni wɔnuɔ he akɛ wɔfee shwɛm kwraa kɛji mɔ ko ni wɔsumɔɔ lɛ lɛ gbo! Nɔ ni wɔlaaje yɛ nakai beaŋ lɛ feɔ tamɔ nɔ ni wɔnyɛŋ wɔná dɔŋŋ. Ani eeenyɛ eba akɛ wɔkɛ wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ baafee ekome ekoŋŋ? Mɛɛ hiɛnɔkamɔ Biblia lɛ yɔɔ kɛhaa gbohii lɛ? Susumɔ sane ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ he okwɛ.

‘Wɔshieŋtsɛ lɛ Egbo’

2-5. (a) Beni eshieŋtsɛ Lazaro gbo lɛ, Yesu tsɔɔ akɛ eesumɔ, ni ebaanyɛ etée lɛ shi hu yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Yɛ Lazaro ni akɛ lɛ ba wala mli ekoŋŋ lɛ sɛɛ lɛ, mɛni naakpɛɛ nii nɛkɛ gbohiiashitee lɛ tsu?

2 Afi lɛ ji afi 32 Ŋ.B. Lazaro kɛ enyɛmimɛi yei Marta kɛ Maria hi shi yɛ maŋ bibioo ni atsɛɔ jɛmɛ Betania, ní kɛ Yerusalem jɛkɛmɔ ji kilomitai etɛ lɛ mli. Amɛji Yesu nanemɛi ni esumɔɔ amɛsane waa. Gbi ko lɛ, Lazaro he baye waa diɛŋtsɛ. Oya nɔŋŋ kɛkɛ ni enyɛmimɛi yei ni ehao yɛ enɛ he lɛ kɛ adafitswaa nɛɛ tsu kɛyaha Yesu, ní no mli lɛ eyɔɔ Yordan Faa lɛ sɛɛ lɛ. Yesu sumɔɔ Lazaro kɛ enyɛmimɛi yei lɛ asane waa, no hewɔ lɛ eyi mli yɛ be ni sa mli akɛ eeya Betania. Beni amɛnyiɛ gbɛ kɛyaa lɛ, Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Wɔshieŋtsɛ Lazaro ewɔ; shi miiya ni mayatsĩɛ lɛ yɛ wɔ lɛ mli.” Akɛni kaselɔi lɛ nuuu wiemɔ nɛɛ shishi amrɔ nɔŋŋ hewɔ lɛ, Yesu wie yɛ faŋŋ mli akɛ: “Lazaro egbo.”—Yohane 11:1-15.

3 Beni amɛnu akɛ Yesu miiba Betania lɛ, Marta je kpo ni ekɛ lɛ yakpe. Yesu nu bɔ ni eyeɔ awerɛho lɛ he waa, ni ema nɔ mi eha lɛ akɛ: “Onyɛmi nuu lɛ baate shi.” Marta ha lɛ hetoo akɛ: “Mile akɛ ebaate shi yɛ gbohiiashitee lɛ mli yɛ naagbee gbi lɛ nɔ.” Kɛkɛ ni Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Mi lɛ miji shitee lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ni heɔ minɔ eyeɔ lɛ, kɛji egbo tete lɛ, ehiɛ aaakã.”—Yohane 11:20-25.

4 Yesu tee gbonyo bu lɛ naa ni efã akɛ ajie tɛ ni akɛtsĩ naa lɛ kɛjɛ jɛmɛ. Beni esɔle waa sɛɛ lɛ, ebo waa akɛ: “Lazaro ee, jee kpo!” Ni beni mɔ fɛɛ mɔ kwɛɔ gbonyo bu lɛ naa lɛ, Lazaro je kpo lɛɛlɛŋ hu. Yesu tée Lazaro shi—ni eha nuu ni egbo gbii ejwɛ sɔŋŋ lɛ ku sɛɛ eba wala mli ekoŋŋ!—Yohane 11:38-44.

5 Marta yɛ gbohiiashitee he shiwoo lɛ mli hemɔkɛyeli momo. (Yohane 5:28, 29; 11:23, 24) Naakpɛɛ nii ni ji Lazaro ni aku sɛɛ akɛ lɛ ba wala mli ekoŋŋ lɛ wo ehemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ ni eha mɛi krokomɛi hu ná hemɔkɛyeli. (Yohane 11:45) Shi mɛni ji nɔ ni wiemɔ “gbohiiashitee” lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ?

“Ebaate Shi”

6. Mɛni ji wiemɔ “gbohiiashitee” lɛ shishi?

6 Atsɔɔ wiemɔ “gbohiiashitee” lɛ shishi kɛjɛ Hela wiemɔ a·naʹsta·sis mli, ni eshishinumɔ diɛŋtsɛ ji “ní aaadamɔ shi ekoŋŋ.” Hebri wiemɔ shishitsɔɔlɔi ni tsɔɔ Hela wiemɔ lɛ shishi lɛ etsɔɔ a·naʹsta·sis shishi kɛ Hebri wiemɔi ni ji techi·yathʹ ham·me·thimʹ, ni shishi ji “gbohii lɛ ahiɛ tsĩɛmɔ.”a Enɛ hewɔ lɛ, gbohiiashitee lɛ miitsɔɔ gbɔmɔ lɛ shitee kɛmiijɛ gbele shihilɛ ni wala bɛ mli lɛ mli—mɔ aŋkro lɛ wala shihilɛ ní asaa akanyaa lɛ ekoŋŋ.

7. Mɛni hewɔ aŋkroaŋkroi ashitee lɛ efeŋ naagba ko kɛhaŋ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo lɛ?

7 Akɛni enilee bɛ naagbee ni eye emuu yɛ enikaimɔ mli hewɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ baanyɛ atee mɔ shi yɛ gbɛ ni waaa nɔ. Gbɔmɛi ni egboi lɛ awala shihilɛ kaimɔ—amɛsu kɛ baŋ mli kadimɔ nii, amɛ aŋkroaŋkro yinɔsane, kɛ amɛsui ahe saji fɛɛ fitsofitso—jeee naagba kwraa kɛha lɛ. (Hiob 12:13; okɛto Yesaia 40:26 he.) Yehowa ji wala Shishijelɔ hu. No hewɔ lɛ, ebaanyɛ ekɛ nakai mɔ lɛ nɔŋŋ asaa aba wala mli ekoŋŋ oya nɔŋŋ, ni ebaaha lɛ esu ni eyɔɔ lɛ nɔŋŋ yɛ gbɔmɔtso ni efee lɛ ehee mli. Kɛfata he lɛ, taakɛ Lazaro niiashikpamɔ lɛ tsɔɔ lɛ, Yesu Kristo miisumɔ, ni ebaanyɛ etee gbohii lɛ ashi hu.—Okɛto Luka 7:11-17; 8:40-56 he.

8, 9. (a) Mɛni hewɔ gbohiiashitee lɛ kɛ susumɔ ni ayɔɔ yɛ susuma ni gbooo lɛ he lɛ kɛ amɛhe kpãaa gbee lɛ? (b) Mɛni ji gbele naa tsabaa?

8 Shi kɛlɛ, gbohiiashitee tsɔɔmɔ ni yɔɔ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ kɛ susuma ni gbooo tsɔɔmɔ lɛ kpãaa gbee. Kɛji susuma ko ni gbooo hiɔ shi yɛ gbele sɛɛ lɛ, no lɛ ehe ebahiaŋ ni atee mɔ ko kwraa shi, loo aku sɛɛ akɛ lɛ aba wala mli ekoŋŋ. Lɛɛlɛŋ, Marta ejieee susumɔ ko kwraa kpo yɛ susuma ni gbooo ní yɔɔ wala mli yɛ he ko yɛ gbele sɛɛ lɛ he. Eheee eyeee akɛ Lazaro etee mumɔi ashihilɛhe ko momo koni eyatsa eshihilɛ nɔ yɛ jɛmɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, ejie hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋ ni eto akɛ ebaatsake nɔ ni jɛɔ gbele mli baa lɛ kpo. Ekɛɛ akɛ: “Mile akɛ ebaate shi yɛ gbohiiashitee lɛ mli yɛ naagbee gbi lɛ nɔ.” (Yohane 11:23, 24) Nakai nɔŋŋ Lazaro diɛŋtsɛ hu egbaaa gbele sɛɛ shihilɛ mli niiashikpamɔ ko. Nɔ ko bɛ ni ebaabɔ he amaniɛ.

9 Eyɛ faŋŋ akɛ, taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ susuma lɛ gboɔ, ni gbele naa tsabaa ji gbohiiashitee lɛ. Shi gbɔmɛi akpekpei akpei abɔ egboi kɛjɛ be mli ni klɛŋklɛŋ gbɔmɔ, Adam, hi shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ. No hewɔ lɛ namɛi abaatee amɛ shi lɛ, ni yɛ nɛgbɛ?

‘Mɛi Fɛɛ ni Yɔɔ Kaimɔ Bui lɛ Amli Lɛ’

10. Mɛɛ shiwoo Yesu kɛha yɛ mɛi ni yɔɔ kaimɔ bui amli lɛ agbɛfaŋ?

10 Yesu Kristo wie akɛ: “Ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ kaimɔ bui lɛ amli lɛ aaanu [Yesu] gbee ni amɛaaje kpo.” (Yohane 5:28, 29, NW) Hɛɛ, Yesu Kristo wo shi akɛ abaatee mɛi fɛɛ ni yɔɔ Yehowa kaimɔ mli lɛ ashi. Gbɔmɛi akpekpei akpei abɔ ehi shi ni amɛgboi. Amɛteŋ namɛi yɔɔ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli ní miimɛ gbohiiashitee lɛ?

11. Namɛi abaatee amɛ shi lɛ?

11 Abaatee mɛi ni edi jalɛ shihilɛ sɛɛ akɛ Yehowa tsuji lɛ ashi. Shi gbɔmɛi krokomɛi akpekpei abɔ egboi ní amɛtsɔɔɔ akɛ amɛbaakpɛlɛ Nyɔŋmɔ jalɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ anɔ loo amɛkpɛlɛŋ nɔ. Ekolɛ amɛleee Yehowa taomɔ nii lɛ ahe nɔ ko kwraa, loo amɛnaaa be ni fa ni amɛkɛaafee tsakemɔi ni he hiaa lɛ. Mɛnɛɛmɛi hu yɛ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli, ni no hewɔ lɛ abaatee amɛ shi ejaakɛ Biblia lɛ woɔ shi akɛ: “Jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ baate shi.”—Bɔfoi lɛ Asaji 24:15.

12. (a) Mɛɛ ninaa bɔfo Yohane nine shɛ nɔ yɛ gbohiiashitee lɛ he? (b) Mɛni “ashɛrɛ amɛ ashwie la kpaakpo lɛ mli” lɛ, ni mɛni nakai wiemɔi lɛ tsɔɔ?

12 Bɔfo Yohane na mɛi ni atee amɛ shi ní amɛdamɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ lɛ ahe ninaa ko ni yɔɔ miishɛɛ waa. Beni ewieɔ he lɛ, eŋma akɛ: “Ŋshɔ jie gbohii ni yɔɔ emli lɛ eha, ni gbele kɛ gbohiiaje jie gbohii ni yɔɔ amɛmli lɛ amɛha; ni akojo amɛ, mɔ fɛɛ mɔ bɔ ni sa enitsumɔi lɛ. Ni gbele kɛ gbohiiaje lɛ, ashɛrɛ amɛ ashwie la kpaakpo lɛ mli. Enɛ ji gbele ni ji enyɔ lɛ, la kpaakpo lɛ nɛ.” (Kpojiemɔ 20:12-14) Susumɔ nɔ ni no tsɔɔ lɛ he okwɛ! Abaajie mɛi fɛɛ ni egboi ni amɛyɔɔ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli lɛ kɛjɛ Hades, loo Sheol, ni ji adesai akwamaŋ gbonyo bu lɛ mli. (Lala 16:10; Bɔfoi lɛ Asaji 2:31) No sɛɛ lɛ, abaashɛrɛ “gbele kɛ gbohiiaje” ashwie nɔ ni atsɛɔ lɛ akɛ “la kpaakpo lɛ,” ni feɔ hiɛkpatamɔ kwraa he mfoniri lɛ mli. Adesai akwamaŋ gbonyo bu lɛ ehiŋ shi dɔŋŋ.

Abaatee Amɛ Shi yɛ Nɛgbɛ?

13. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ eto gbɛjianɔ akɛ átee mɛi komɛi ashi kɛya ŋwɛi lɛ, ni mɛɛ gbɔmɔtso Yehowa kɛbaaha amɛ?

13 Abaatee hii kɛ yei fioo komɛi ashi kɛya wala mli yɛ ŋwɛi. Mɛnɛɛmɛi kɛ Kristo baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi, ni amɛbaaná nibii fɛɛ ni jɛ gbele ni adesai ná kɛjɛ klɛŋklɛŋ gbɔmɔ, Adam ŋɔɔ lɛ mli ba lɛ tsakemɔ mli gbɛfaŋnɔ. (Romabii 5:12; Kpojiemɔ 5:9, 10) Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, amɛyibɔ ji mɛi 144,000 pɛ, ni ahala amɛ kɛjɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi ní je shishi kɛjɛ bɔfoi anɔkwafoi lɛ anɔ lɛ ateŋ. (Luka 22:28-30; Yohane 14:2, 3; Kpojiemɔ 7:4; 14:1, 3) Yehowa baaha mɛi ni atee amɛ shi nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ mumɔŋ gbɔmɔtso bɔni afee ni amɛnyɛ amɛhi ŋwɛi.—1 Korintobii 15:35, 38, 42-45; 1 Petro 3:18.

14, 15. (a) Mɛɛ shihilɛ mli abaatee mɛi ni egboi lɛ ateŋ mɛi babaoo shi kɛba? (b) Mɛɛ jɔɔmɔi adesai toibolɔi lɛ baaná?

14 Shi, abaatee mɛi ni egboi lɛ ateŋ mɛi babaoo shi kɛba wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ. (Lala 37:29; Mateo 6:10) Mɛɛ shikpɔŋ nɛkɛ? Ŋmɛnɛ, shikpɔŋ lɛ eyi obɔ kɛ béi, láshishwiemɔ, mujiwoo, kɛ yiwalɛ nifeemɔ. Kɛ́ gbohii lɛ ba wala mli yɛ shikpɔŋ ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, no lɛ eka shi faŋŋ akɛ miishɛɛ fɛɛ miishɛɛ ni amɛbaaná lɛ sɛɛ etsɛŋ. Shi Bɔlɔ lɛ ewo shi akɛ etsɛŋ ni ekɛ amrɔ nɛɛ jeŋ shihilɛ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ Satan kudɔmɔ shishi lɛ baaba naagbee. (Abɛi 2:21, 22; Daniel 2:44) Adesai ajalɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo hee—“shikpɔŋ hee”—baahi shi diɛŋtsɛ yɛ nakai be lɛ mli. (2 Petro 3:13) No mli lɛ, “maŋbii lɛ ateŋ mɔ ko ekɛɛŋ akɛ: ‘Migbɔjɔ.’” (Yesaia 33:24) Abaajie hejaramɔ ni gbele kɛbaa lɛ po kɛya kwraa, ejaakɛ Nyɔŋmɔ “aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ, ni gbele bɛ dɔŋŋ, ni ŋkɔmɔyeli ko kɛ bolɔmɔ ko kɛ nɔnaa ko hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ tsutsu nii lɛ eho etee.”—Kpojiemɔ 21:4.

15 Heshibalɔi lɛ, “amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ hejɔlɛ babaoo mli,” yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee ni ewo shi yɛ he lɛ mli. (Lala 37:11) Kristo Yesu kɛ ehefatalɔi 144,000 lɛ aŋwɛi nɔyeli lɛ kɛ adesai toibolɔi lɛ baaku sɛɛ aba emuuyeli ni wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi, Adam kɛ Hawa laaje lɛ lɛ mli ekoŋŋ fiofio. Mɛi ni atee amɛ shi lɛ baafata mɛi ni baahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe.—Luka 23:42, 43.

16-18. Mɛɛ miishɛɛ gbohiiashitee lɛ kɛbaahã wekui?

16 Biblia lɛ kɛ miishɛɛ ní mɛi ni atee amɛ shi lɛ baaha wekui aná lɛ he okadi bibioo ko hãa. Feemɔ miishɛɛ ni Nain yoo okulafo lɛ ná beni Yesu wá yarafeelɔi lɛ ni etée ebinuu koome lɛ shi lɛ he mfoniri okwɛ! (Luka 7:11-17) Yɛ sɛɛ mli beni eyɔɔ Galilea Ŋshɔ lɛ masɛi gbɛ, ní Yesu kɛ gbekɛ yoo ko ni eye afii 12 lɛ ku sɛɛ ba wala mli ekoŋŋ lɛ, efɔlɔi lɛ ‘anaa kpɛ amɛhe naakpa.’—Marko 5:21-24, 35-42; kwɛmɔ 1 Maŋtsɛmɛi 17:17-24; 2 Maŋtsɛmɛi 4:32-37 hu.

17 Yɛ mɛi akpekpei abɔ ni ewɔ yɛ gbele mli amrɔ nɛɛ agbɛfaŋ lɛ, gbohiiashitee lɛ baafee wala yɛ toiŋjɔlɛ jeŋ hee ko mli. Bo diɛŋtsɛ susumɔ gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ ní enɛ kɛhaa Tommy kɛ nitsumɔtsɛ ni atsĩ amɛ tã yɛ wolo bibioo nɛɛ shishijee fã lɛ mli lɛ he okwɛ! Kɛ́ Tommy te shi kɛba wala mli yɛ Paradeiso shikpɔŋ nɔ lɛ, ebaafee Tommy ni enyɛ le lɛ nɔŋŋ—shi gbɔmɔtsoŋ hela ko bɛ ehe. Enyɛ baanyɛ ata ehe, ebaanyɛ ehiɛ lɛ yɛ edɛŋ, ni ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ lɛ. Nakai nɔŋŋ hu yɛ nɔ najiaŋ ni eeeka fɔmɔ ekoŋŋ shibɔlemɔ ni baaa naagbee lɛ mli lɛ, nitsumɔtsɛ ni jɛ India lɛ yɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ akɛ ebaagbele ehiŋmɛi yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli ni ebaana ebihii lɛ.

18 Anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he, nɔ ni baa wɔnɔ kɛ́ wɔgboi, kɛ nɔ ni kɔɔ gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ he ní aaale lɛ hu baanyɛ aná hewalɛ ni mli wa yɛ mɛi ni yɔɔ wala mli bianɛ lɛ anɔ. Hã wɔkwɛ bɔ ni ebaa lɛ ehaa.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Eyɛ mli akɛ wiemɔ “gbohiiashitee” lɛ diɛŋtsɛ ejeee kpo kwraa yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli moŋ, shi awie gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ he faŋŋ yɛ Hiob 14:13, Daniel 12:13, kɛ Hoshea 13:14.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Gbohiiashitee lɛ baaha aná miishɛɛ ni hiɔ shi daa

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje