Yitso Nyɔŋmai Enyɔ Kɛ Kpawo
Yehowa Jɔɔ Jamɔ Krɔŋŋ Nɔ
1. Mɛɛ saneyitsei ama nɔ mi yɛ Yesaia wolo lɛ naagbee yitso lɛ mli, ni mɛɛ sanebimɔi aha hetoo?
YƐ YESAIA wolo lɛ naagbee yitso lɛ mli lɛ, akɛ gbalɛ wolo nɛɛ mli saneyitsei titrii lɛ ekomɛi ba naagbee yɛ gbɛ ní sa kadimɔ waa nɔ, ni aha sanebimɔi ni he hiaa lɛ babaoo ahetoo. Saneyitsei ní ama nɔ mi jogbaŋŋ lɛ ateŋ ekomɛi ji bɔ ni Yehowa nɔ kwɔ gojoo ehã, nyɛ̃ɛ ní eyɔɔ kɛha osatofeemɔ, efai shi ní etswa akɛ ebaagbala efɔŋfeelɔi lɛ atoi, kɛ suɔmɔ ní eyɔɔ kɛha anɔkwafoi lɛ kɛ bɔ ni esusuɔ amɛhe hu lɛ. Kɛfata he lɛ, aha sanebimɔi ní nyiɛ sɛɛ nɛɛ hu ahetoo, akɛ: Mɛni haa esoroɔ anɔkwa jamɔ yɛ apasa jamɔ he lɛ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa kɛ toigbalamɔ baaba osatofoi ní kwaa amɛfeɔ amɛhe krɔŋkrɔŋ, yɛ be mli ní amɛwaa Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi lɛ anɔ lɛ? Ni te Yehowa baajɔɔ mɛi ní yaa nɔ amɛyeɔ lɛ anɔkwa lɛ eha tɛŋŋ?
Gbɛ ní kɛ Mɔ Yaa Jamɔ Krɔŋŋ Mli
2. Mɛɛ sane jajemɔ Yehowa kɛha yɛ egbojee lɛ he, ni nɛkɛ sane jajemɔ nɛɛ etsɔɔɔ mɛni?
2 Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, gbalɛ lɛ maa Yehowa agbojee lɛ nɔ mi akɛ: “Bɔ ni Yehowa kɛɛ nɛ: Ŋwɛi lɛ, misɛi ni, ni shikpɔŋ lɛ, minaneshi maaŋoo ni: mɛɛ tsũ nyɛaama nyɛha mi mɔ, loo nɛgbɛ ji mihejɔɔmɔhe?” (Yesaia 66:1) Mɛi komɛi heɔ yeɔ akɛ gbalɔ lɛ miije Yudafoi lɛ anijiaŋ wui ní amɛkama sɔlemɔtsu amɛha Yehowa kɛji eha maŋ lɛ ku amɛsɛɛ kɛba amɛ diɛŋtsɛ amɛshikpɔŋ nɔ ekoŋŋ lɛ. Jeee nakai ni; Yehowa diɛŋtsɛ kɛ famɔ baaha akɛ asaa ama sɔlemɔtsu lɛ ekoŋŋ. (Ezra 1:1-6; Yesaia 60:13; Hagai 1:7,8) Belɛ, mɛni ŋmalɛ kuku nɛɛ tsɔɔ mɔ?
3. Mɛni hewɔ eja gbɛ jogbaŋŋ ákɛ awieɔ shikpɔŋ lɛ he akɛ Yehowa ‘naneshi maaŋoo’ lɛ?
3 Klɛŋklɛŋ lɛ, ekolɛ wɔbaasusu nɔ hewɔ ní awie shikpɔŋ lɛ he ákɛ Yehowa ‘naneshi maaŋoo’ lɛ he. Enɛ jeee heguɔgbee wiemɔ. Yɛ shibɔlemɔ ŋulamii akpekpei akpei abɔ ní yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ ateŋ lɛ, shikpɔŋ lɛ pɛ akɛ gbɛi krɛdɛɛ nɛɛ tsɛɔ lɛ. Wɔ shibɔlemɔ ŋulami nɛɛ baaya nɔ ahi shi kɛya naanɔ ákɛ nɔ ni yɔɔ srɔto kwraa, ejaakɛ biɛ ji he ni Yehowa bi koome lɛ bawo kpɔmɔ nɔ lɛ yɛ, ni biɛ nɔŋŋ hu ji he ni Yehowa baabu maŋtsɛ ní eji lɛ bem yɛ kɛtsɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ. Kwɛ bɔ ni eja gbɛ jogbaŋŋ ákɛ atsɛɔ shikpɔŋ lɛ akɛ Yehowa naneshi maaŋoo! Maŋtsɛ nyɛɔ enáa maaŋoo ní tamɔ nɛkɛ nɔ kɛkwɔɔ emaŋtsɛsɛi ní nɔ kwɔ gojoo lɛ, ni no sɛɛ lɛ ekɛfeɔ hejɔɔmɔhe kɛhaa enaji.
4. (a) Mɛni hewɔ tsũ ko kwraa bɛ shikpɔŋ nɔ ní baanyɛ afee hejɔɔmɔhe kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ? (b) Mɛni wiemɔ kuku ni ji “enɛɛmɛi fɛɛ” lɛ tsɔɔ, ni te esa akɛ wɔmu sane naa yɛ Yehowa jamɔ he wɔha tɛŋŋ?
4 Yɛ anɔkwale mli lɛ, maŋtsɛ kɛ enaneshi maaŋoo efeeŋ eshihilɛhe, ni nakai nɔŋŋ Yehowa hu ehiŋ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. Ejaakɛ ŋwɛi diɛŋtsɛ ní mli lɛɛ waa lɛ po nyɛɛɛ ato lɛ! Aahu ní Yehowa aaahi tsũ folo ko kɛkɛ ní yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli ní jɛmɛ afee eshia diɛŋtsɛ ní ehiɔ mli. (1 Maŋtsɛmɛi 8:27) Yehowa maŋtsɛsɛi kɛ ehejɔɔmɔhe lɛ yɛ mumɔi ashihilɛhe lɛ, ni no ji shishinumɔ ní yɔɔ wiemɔ ni ji “ŋwɛi” ní akɛtsu nii yɛ Yesaia 66:1 lɛ sɛɛ. Kuku ní nyiɛ sɛɛ lɛ haa oti nɛɛ feɔ faŋŋ, akɛ: “Shi enɛɛmɛi fɛɛ lɛ, minine fee, ni nakai afee nii nɛɛ fɛɛ, Yehowa kɛɛ.” (Yesaia 66:2a) Feemɔ Yehowa ní egbɛ enijiaŋ waa kɛmiitsɔɔ “enɛɛmɛi fɛɛ”—ni ji nɔ fɛɛ nɔ ní yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ lɛ he mfoniri okwɛ. (Yesaia 40:26; Kpojiemɔ 10:6) Ákɛ jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ, esa akɛ ená shihilɛhe ní fe tsũ folo ko kɛkɛ ní ajɔɔ nɔ aha lɛ. Esa akɛ ená nɔ ni fe kponɔgbɛ jamɔ nifeemɔ folo ko kɛkɛ ní akɛaaha lɛ.
5. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ ‘wɔnii yɛ mɔbɔ ni wɔmumɔ miitswia shi kɛ dɔlɛ’?
5 Mɛɛ jamɔ nɛkɛ sa kɛha Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ? Lɛ diɛŋtsɛ ekɛɔ wɔ akɛ: “Shi mɔ ni makwɛ nɛ: mɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ní emumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ, ni ehe kpokpoɔ yɛ miwiemɔ lɛ naa lɛ.” (Yesaia 66:2b) Hɛɛ, nɔ ni he hiaa kɛha jamɔ krɔŋŋ ji tsui mli su ní sa ní mɔ ni jáa lɛ lɛ baaná. (Kpojiemɔ 4:11) Esa akɛ Yehowa jálɔ lɛ afee “mɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ní emumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ.” Ani enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa sumɔɔɔ ní wɔná miishɛɛ? Dabi, ‘miishɛɛ Nyɔŋmɔ’ ji lɛ, ni eetao ní mɛi ní jáa lɛ lɛ hu aná miishɛɛ tamɔ lɛ. (1 Timoteo 1:11; Filipibii 4:4) Shi kɛlɛ, wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ yɛ be kɛ bei amli, ni esaaa akɛ wɔbuɔ eshai ní wɔfeɔ lɛ akɛ nɔ ko bibioo. Esa akɛ amɛha ‘wɔnii afee mɔbɔ,’ ní edɔ wɔ waa akɛ wɔshɛɛɛ oti ni ji Yehowa jalɛ tɛi ní efolɔ eshwie shi lɛ ahe. (Lala 51:19) Esa akɛ wɔjie lɛ kpo akɛ ‘wɔmumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ’ kɛtsɔ tsuitsakemɔ nɔ, koni wɔwuu wɔshi wɔ eshafeemɔ henumɔi lɛ, ní wɔsɔle wɔbi Yehowa dɛŋ eshaifaa.—Luka 11:4; 1 Yohane 1:8-10.
6. Mɛɛ shishinumɔ naa esa akɛ anɔkwa jálɔi ‘ahe akpokpo yɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ naa’ yɛ?
6 Kɛfata he lɛ, Yehowa kwɛɔ mɛi ni ‘he kpokpoɔ yɛ ewiemɔ lɛ naa lɛ’ hu. Ani enɛ tsɔɔ akɛ eetao ní be fɛɛ be ní wɔbaakane esane jajemɔi lɛ, ní wɔhe akpokpo kɛ gbeyeishemɔ? Dabi, shi moŋ eetao ní wɔsusu nɔ ni ekɛɔ lɛ he kɛ woo kɛ bulɛ ní mli kwɔ. Wɔkɛ anɔkwayeli taoɔ eŋaawoo sɛɛgbɛ, ni wɔkɛtsuɔ nii akɛ gbɛtsɔɔmɔ yɛ wɔshihilɛ mli saji fɛɛ amli. (Lala 119:105) Ekolɛ ‘wɔhe kpokpoɔ’ hu kɛ shishinumɔ akɛ Nyɔŋmɔ nɔ toi ní wɔɔgbo, kɛ adesai ablema saji ní wɔkɛaafutu anɔkwale lɛ, loo bu ní wɔɔbu akɛ ehe ehiaaa lɛ he susumɔ po haa wɔsheɔ gbeyei. Heshibaa su ní tamɔ nɛkɛ he miihia waa kɛha jamɔ krɔŋŋ—shi, dɔlɛ sane ji akɛ, anaaa kwraa yɛ ŋmɛnɛ je nɛɛ mli.
Yehowa Miihi Osato Jamɔ
7, 8. Te Yehowa buɔ kponɔgbɛ jamɔ ní jamɔ mli osatofoi lɛ kɛhaa lɛ lɛ ehaa tɛŋŋ?
7 Beni Yesaia susuɔ eyinɔbii lɛ ahe lɛ, no mli lɛ ele jogbaŋŋ akɛ amɛteŋ mɛi fioo ko pɛ yɔɔ shihilɛ ní Yehowa taoɔ yɛ mɛi ní jáa lɛ lɛ ahe lɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, Yerusalem ní ekwa hemɔkɛyeli lɛ sa kojomɔ ní baaba enɔ lɛ. Kadimɔ bɔ ni Yehowa buɔ jamɔ ní yaa nɔ yɛ emli lɛ ehaa: “Mɔ ni gbeɔ tsina lɛ, etamɔ nɔ ni eegbe gbɔmɔ nɔŋŋ; mɔ ni kɛ too shãa afɔle lɛ, etamɔ nɔ ni eeku gbee kuɛ nɔŋŋ; mɔ ni shãa niyenii afɔle lɛ, etamɔ nɔ ni ekɛ kpolotoo lá baha nɔŋŋ; mɔ ni shãa krɔbɔo lɛ, etamɔ nɔ ni eejɔɔ wɔŋ nɔŋŋ. Hɛɛ, amɛkɔlɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛ̀i, ni amɛsusuma náa amɛnihii nii lɛ ahe tsui.”—Yesaia 66:3.
8 Wiemɔi nɛɛ haa wɔkaiɔ Yehowa wiemɔi ní aŋmala yɛ Yesaia wolo lɛ klɛŋklɛŋ yitso lɛ mli lɛ. Yehowa kɛɛ ewebii ní egbá afã lɛ yɛ jɛmɛ akɛ jeee akɛ amɛ kponɔgbɛ jamɔ mli nifeemɔi lɛ esaaa ehiɛ kɛkɛ, shi moŋ eha ejalɛ mlifu lɛ mli wo wu hu ejaakɛ mɛi ni jáa lɛ lɛ miijá lɛ yɛ osatofeemɔ mli. (Yesaia 1:11-17) Nakai nɔŋŋ hu Yehowa kɛ amɛ afɔleshaai lɛ miito efɔji ni ji nihii nii diɛŋtsɛ he agbɛnɛ. Tsina ní jara wa ní amɛkɛaashã afɔle lɛ esaŋ Yehowa hiɛ dɔŋŋ tamɔ bɔ ni gbɔmɔ ní amɛaagbe lɛ esaŋ ehiɛ kwraa lɛ! Akɛ afɔlei krokomɛi ní amɛshãa lɛ toɔ gbee loo kpolotoo afɔlei, ni ji kooloi ní he tseee yɛ Mose Mla lɛ shishi, ní no hewɔ lɛ amɛjeee kooloi ní sa kɛha afɔleshaa lɛ ahe. (3 Mose 11:7, 27) Ani Yehowa miikwɛ jamɔ mli osatofeemɔ nɛɛ efolo ní egbalaŋ amɛtoi yɛ he?
9. Te Yudafoi lɛ ateŋ mɛi pii here kaimɔi ní jɛ Yehowa ŋɔɔ kɛtsɔ Yesaia nɔ lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ, ni mɛni baajɛ mli aba ní amɛnyɛŋ amɛjo naa foi?
9 Agbɛnɛ Yehowa kɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ mi hu mahala amanehulu maha amɛ, ni mikɛ nii ní amɛsheɔ lɛ aaaba amɛnɔ; ejaakɛ mitsɛ́, ni mɔ ko hereee nɔ, miwie, ni amɛbooo toi; shi moŋ amɛfee nɔ ni ji efɔŋ yɛ mihiɛ, ni amɛhala nii ní esaaa mihiɛ.” (Yesaia 66:4) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yesaia baanyɛ awie nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɛ nɔmimaa ní jɛ etsui mli. Ekɛ afii babaoo esɔmɔ akɛ Yehowa dɛŋdade, ni ‘ekɛtsɛ́’ E-webii lɛ, ni ekɛ amɛ ‘ewie’ hu. Gbalɔ lɛ le jogbaŋŋ hu akɛ, yɛ enɛ fɛɛ mli lɛ, mɔ ko mɔ ko booo lɛ toi. Akɛni amɛtee nɔ amɛfee efɔŋ hewɔ lɛ, amɛnyɛŋ amɛjo toigbalamɔ naa foi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa baahala amɛtoigbalamɔ lɛ, ni ekɛ nibii ni yɔɔ gbeyei baaba ewebii hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ anɔ.
10. Mɛni bɔ ni Yehowa kɛ Yuda ye ha lɛ kɛɔ wɔ yɛ bɔ ni enaa Kristendom ehaa lɛ he?
10 Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristendom hu efee nibii ní tamɔ nakai nɔŋŋ, nibii ní Yehowa naaa he miishɛɛ. Wɔŋjamɔ fá babaoo yɛ esɔlemɔi lɛ amli, awoɔ jeŋ nileei kɛ blema saji ní damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ lɛ hiɛ nyam yɛ eshiɛmɔ kpokui lɛ anɔ, ni maŋkwramɔŋ hewalɛ ní etaoɔ ní ená lɛ eha ekɛ ehe ewo ekɛ je lɛŋ jeŋmaji lɛ ateŋ mumɔŋ gbalafitemɔ shihilɛ ko mli vii diɛŋtsɛ. (Marko 7:13; Kpojiemɔ 18:4, 5, 9) Taakɛ eji yɛ blema Yerusalem gbɛfaŋ lɛ, Kristendom toigbalamɔ ní sa lɛ—ni ji nii ní ‘esheɔ lɛ gbeyei’ lɛ—baaba enɔ ní enyɛŋ naa etsĩ. Yiŋtoi ahewɔ ní toigbalamɔ nɛɛ baaba enɔ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ ateŋ ekome ji bɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ webii eye eha lɛ.
11. (a) Mɛni haa esha ní hemɔkɛyeli kwalɔi ní hi shi yɛ Yesaia gbii lɛ amli lɛ feɔ lɛ mli woɔ wu lɛ? (b) Yesaia yinɔbii lɛ shwieɔ anɔkwafoi lɛ ‘yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ ahewɔ’ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?
11 Yesaia tee nɔ akɛ: “Nyɛboa Yehowa wiemɔ lɛ toi, nyɛ mɛi ní nyɛhe kpokpoɔ yɛ ewiemɔ lɛ naa lɛ: Nyɛnyɛmimɛi ní nyɛ̃ɔ nyɛ ní amɛshɛrɛ nyɛ amɛshwie yɛ migbɛi lɛ ahewɔ lɛ kɛɔ akɛ: ‘Ha Yehowa hiɛ aba nyam, ní wɔna nyɛnyamɔ lɛ’! Shi amɛhiɛ aaagboi.” (Yesaia 66:5) Yesaia ‘nyɛmimɛi,’ ni ji lɛ diɛŋtsɛ emaŋbii lɛ, tere sɔ̃ ní Nyɔŋmɔ kɛfɔ̃ amɛnɔ lɛ, ákɛ amɛdamɔ Yehowa Nyɔŋmɔ najiaŋ ní amɛba amɛhe shi amɛha enɔyeli lɛ. Esha ni ji enɛ ní amɛfeee lɛ ji hiɛdɔɔ sane diɛŋtsɛ. Shi nɔ ni haa esha ní amɛfeɔ lɛ mli woɔ wu po ji akɛ, amɛnyɛɔ hii anɔkwafoi kɛ heshibalɔi lɛ, tamɔ Yesaia nɛkɛ. Nɛkɛ hemɔkɛyeli kwalɔi nɛɛ nyɛ̃ɔ anɔkwafoi lɛ ni amɛshwieɔ amɛ ejaakɛ mɛnɛɛmɛi kɛ anɔkwayeli damɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ najiaŋ. Yɛ nakai shishinumɔ naa lɛ, amɛshwieɔ amɛ ‘yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ ahewɔ.’ Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, nɛkɛ Yehowa tsuji amalelɔi nɛɛ kɛɔ akɛ amɛji enajiaŋdamɔlɔi, ni amɛkwaa amɛkɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ su wieɔ Nyɔŋmɔ jamɔ wiemɔi tamɔ “Ha Yehowa hiɛ aba nyam!”a
12. Mɛni ji yiwaa ní jamɔ mli osatofoi kɛba Yehowa tsuji anɔkwafoi anɔ lɛ he nɔkwɛmɔnii komɛi?
12 Nyɛ̃ɛ ní apasa jamɔ yɔɔ kɛha mɛi ní nyiɛɔ jamɔ krɔŋŋ sɛɛ lɛ jeee nɔ ko hee. Eji gbalɛ ní yɔɔ 1 Mose 3:15 lɛ, ní gba nyɛ̃ɛ ní kɛ be kakadaŋŋ etee nɔ yɛ Satan seshi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ yoo lɛ Seshi lɛ teŋ lɛ efɔ̃ shi lɛ mlibaa kroko. Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi ní afɔ amɛ mu lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli akɛ amɛ hu amɛbaana amanehulu yɛ amɛnanemɛi maŋbii lɛ adɛŋ—no ji shwiemɔ kɛmiijɛ kpeehei lɛ kɛ yiwaa ní akɛaaba amɛnɔ aahu kɛyashi gbele mli po. (Yohane 16:2) Ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hu? Yɛ “naagbee gbii lɛ” ashishijee gbɛ lɛ, Nyɔŋmɔ webii na akɛ amɛkɛ yiwaa ní tamɔ nakai baakpe. (2 Timoteo 3:1) Mra mli tɔ̃ɔ yɛ afi 1914 ni The Watch Tower lɛ tsɛ́ Yesaia 66:5 lɛ sɛɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Shwɛ fioo kulɛ yiwaa ní eba Nyɔŋmɔ webii anɔ lɛ fɛɛ jɛ gbɔmɛi ní kɛɔ akɛ Kristofoi ji amɛ lɛ aŋɔɔ.” Nakai sane ní aŋma lɛ nɔŋŋ kɛɛ akɛ: “Wɔleee akɛ ekolɛ amɛbaaya nɔ amɛfee nakai kɛteke nɔ yɛ wɔgbii nɛɛ amli—ní amɛshwie wɔ kɛjɛ gbɔmɛi ateŋ, ní amɛfite wɔ jamɔ gbɛjianɔtoo lɛ, ní ekolɛ amɛgbe wɔ diɛŋtsɛ po.” Kwɛ bɔ ni nakai wiemɔi lɛ efee anɔkwale ha! Beni aŋmala wiemɔ nɛɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, yiwaa ní osɔfoi lɛ woɔ he hewalɛ lɛ tee hiɛ kɛyashɛ he ni mli wa fe fɛɛ yɛ Jeŋ Ta I mli. Shi awo Kristendom hiɛgbele, taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ pɛpɛɛpɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
Tswaa kɛ Shimaa Ekoŋŋ ní Ba Oya kɛ Trukaa
13. Yɛ klɛŋklɛŋ mlibaa lɛ mli lɛ, mɛni ji “hoofeemɔ gbee [ní] aaajɛ maŋ lɛŋ” lɛ?
13 Yesaia gba efɔ̃ shi akɛ: “Hoofeemɔ gbee aaajɛ maŋ lɛŋ, gbee ko aaajɛ sɔlemɔwe lɛ, Yehowa, mɔ ni baawo ehenyɛlɔi lɛ anyɔmɔ lɛ gbee ni!” (Yesaia 66:6) Yɛ wiemɔi nɛɛ aklɛŋklɛŋ mlibaa lɛ mli lɛ, “maŋ” lɛ ji Yerusalem, he ni Yehowa sɔlemɔtsu lɛ yɔɔ lɛ. “Hoofeemɔ gbee” lɛ miitsɔɔ ta mli hoofeemɔ, ní anu he yɛ maŋtiase lɛ mli beni Babilon asraafoi ni ji maŋ tutualɔi lɛ batutua amɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ. Shi, eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlibaa hu?
14. (a) Mɛni Maleaki gba efɔ̃ shi yɛ ba ní Yehowa baaba E-sɔlemɔwe lɛ he? (b) Taakɛ Ezekiel gbalɛ lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni jɛ mli ba beni Yehowa ba esɔlemɔwe lɛ? (d) Mɛɛ be Yehowa kɛ Yesu basara mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ, ni te enɛ sa mɛi ní kɛɔ akɛ amɛji jamɔ krɔŋŋ najiaŋdamɔlɔi lɛ ahe eha tɛŋŋ?
14 Yesaia wolo lɛ mli wiemɔi nɛɛ kɛ gbalɛ mli wiemɔi krokomɛi enyɔ, nɔ ni aŋma yɛ Ezekiel 43:4, 6-9 lɛ, kɛ ekroko lɛ yɛ Maleaki 3:1-5 lɛ kpãa gbee. Ezekiel kɛ Maleaki fɛɛ gba be mli ní Yehowa Nyɔŋmɔ baaba esɔlemɔwe lɛ amɛfɔ̃ shi. Maleaki gbalɛ lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa baaba ebasara ewe kɛha jamɔ krɔŋŋ lɛ, ni ebaatsu nii akɛ Niiahetsuulɔ, ni ebaakpoo mɛi ní egbe ehe guɔ lɛ. Ezekiel ninaa lɛ feɔ Yehowa he mfoniri ní eebote sɔlemɔwe lɛ mli, ní eebi ní ajie jeŋba shara kɛ wɔŋjamɔ he okadii fɛɛ kɛjɛ mli kwraa.b Yɛ gbalɛi nɛɛ aŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlibaa mli lɛ, mumɔŋ nifeemɔ ko ní he hiaa waa ba mli yɛ afi 1918, ní kɔɔ Yehowa jamɔ he. Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa kɛ Yesu basara mɛi fɛɛ ní kɛɔ akɛ amɛji jamɔ krɔŋŋ najiaŋdamɔlɔi lɛ. Nakai saramɔ lɛ kɛ Kristendom ní ekpɔtɔ lɛ naagbee kpoomɔ kwraa ba. Yɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi ní afɔ amɛ mu lɛ agbɛfaŋ lɛ, saramɔ lɛ bafee amɛ hetsuumɔ yɛ be kukuoo ko mli, kɛ amɛtswaa kɛ shimaa ekoŋŋ yɛ mumɔŋ ní ba oyá yɛ afi 1919 lɛ. —1 Petro 4:17.
15. Mɛɛ fɔmɔ ko agba afɔ̃ shi, ni enɛ ba mli yɛ afi 537 D.Ŋ.B. yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
15 Afee tswaa kɛ shimaa ekoŋŋ nɛɛ he mfoniri ní sa jogbaŋŋ yɛ Yesaia gbalɛ lɛ kukuji ní nyiɛ sɛɛ lɛ amli, akɛ: “Dani eeekɔ̃mɔ̃ lɛ, efɔ́ momo; dani piŋmɔ lɛ aaata ehe lɛ, efɔ́ binuu momo. Namɔ enu enɛ eko pɛŋ, loo namɔ ena enɛ eko pɛŋ? Ani gbi kome afɔ́ɔ shikpɔŋ, aloo shikome afɔ́ɔ jeŋmaŋ? Shi Zion kɔ̃mɔ̃ pɛ, ni efɔ́ ebii lɛ.” (Yesaia 66:7, 8) Wiemɔi nɛɛ ná klɛŋklɛŋ mlibaa ní yɔɔ miishɛɛ, kɛha Yudafoi nomii ní yɔɔ Babilon lɛ. Afee Zion, loo Yerusalem he mfoniri ekoŋŋ ákɛ yoo ní miifɔ́, shi mɛɛ fɔmɔ ní yɔɔ srɔto kwraa nɛ! Eyɛ oyá, ni eyɛ trukaa hu, aahu akɛ eba mli po dani fɔmɔ kɔ̃ɔmɔi je shishi! Mfoniri ní sa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ nɛ. Nyɔŋmɔ webii afɔmɔ ekoŋŋ ákɛ maŋ ní hiɛ ehe kwraa, ní ba yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ ba oyá kɛ trukaa, aahu akɛ efee tamɔ naakpɛɛ nii. Ejaakɛ, kɛjɛ be mli ní Koresh ŋmɛɛ Yudafoi lɛ ahe kɛjɛ nyɔŋyeli mli lɛ kɛyashi be mli ní shwɛɛnii anɔkwafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛyashɛ amɛmaŋ shikpɔŋ nɔ lɛ hé nyɔji fioo ko pɛ! Kwɛ bɔ ni eyɔɔ srɔto kwraa, kɛ́ akɛmiito nibii ní tsɔ Israel maŋ lɛ klɛŋklɛŋ fɔmɔ lɛ hiɛ lɛ he! Yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ, no mli lɛ ehe ehiaaa ní akpá maŋtsɛ ní ji shitee-kɛ-wolɔ ko fai kɛha heyeli, ehe ehiaaa ní ajo asraafoi yiwalɔi komɛi anaa foi, ni ehe ehiaaa hu ní akɛ afii 40 afã gbɛ kɛnyiɛ ŋã nɔ.
16. Yɛ Yesaia 66:7, 8 lɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlibaa mli lɛ, Zion feɔ mɛni he mfoniri, ni afɔ́ ebii lɛ ekoŋŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlibaa mli lɛ, Zion damɔɔ shi kɛhaa Yehowa ŋwɛi ‘yoo’ lɛ, ni ji mumɔŋ bɔɔ nii ní feɔ eŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ. Yɛ afi 1919 lɛ, ‘yoo’ nɛɛ ná miishɛɛ beni ena akɛ afɔ́ ebii ní afɔ amɛ mu lɛ yɛ shikpɔŋ nɔ ákɛ gbɔmɛi ní ato amɛ gbɛjianɔ, ni ji “jeŋmaŋ” lɛ. Nakai fɔmɔ ekoŋŋ lɛ fee oyá kɛ trukaa.c Yɛ nyɔji fioo pɛ mli lɛ, mɛi ní afɔ amɛ mu lɛ je kpo ákɛ kuu, kɛjɛ shihilɛ ní tamɔ gbele ní amɛnyɛɛɛ nɔ ko amɛtsu lɛ mli kɛtee shihilɛ ní hewalɛ kɛ ekãa yɔɔ mli, yɛ amɛ “shikpɔŋ,” ni ji shihilɛhe ní Nyɔŋmɔ kɛha amɛ kɛha mumɔŋ nitsumɔ lɛ mli. (Kpojiemɔ 11:8-12) Beni shɛɔ afi 1919 gbo be mli lɛ, amɛtswa wolo kroko ní baafata The Watch Tower lɛ he ákɛ wolo tɛtrɛɛ hee lɛ kalamɔ po he adafi. Nakai wolo lɛ ní abatsɛ́ lɛ akɛ The Golden Age (amrɔ nɛɛ Awake!) lɛ, bafee odaseyeli ní tsɔɔ faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ená hewalɛ hee ekoŋŋ, ni ato amɛ gbɛjianɔ ekoŋŋ kɛha sɔɔmɔ.
17. Yehowa ma nɔ mi kɛha ewebii lɛ akɛ nɔ ko kwraa nyɛŋ atsĩ enaa ní ekatsu eyiŋtoo ní kɔɔ mumɔŋ Israel he lɛ he nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Hewalɛ ko kwraa bɛ jeŋ muu fɛɛ ní baanyɛ atsĩ nɛkɛ fɔmɔ ekoŋŋ yɛ mumɔŋ nɛɛ naa. Kuku ní nyiɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ enɛ mli jogbaŋŋ akɛ: “Aso maha ajwa asoso, ni mihaŋ afɔ́? Yehowa kɛɛ. Mi ní mihaa afɔ́ɔ lɛ, aso maŋa musu lɛ naa lo? o-Nyɔŋmɔ lɛ kɛɛ.” (Yesaia 66:9) Taakɛ bɔ ni kɛ́ nibii ní tsɔɔ fɔmɔ hiɛ lɛ je shishi ní anyɛɛɛ atsĩ naa lɛ, nakai nɔŋŋ anyɛɛɛ atsĩ mumɔŋ Israel hu fɔmɔ ekoŋŋ lɛ naa, beni eje shishi lɛ. Eji anɔkwale akɛ, shitee-kɛ-woo ba, ni eka shi faŋŋ akɛ shitee-kɛ-woo babaoo baaba wɔsɛɛ. Shi Yehowa pɛ ji mɔ ni baanyɛ atsĩ nɔ fɛɛ nɔ ni ejeɔ shishi lɛ naa, ni efeee nakai kɔkɔɔkɔ! Shi, te Yehowa kɛ ewebii ní eha amɛ hewalɛ hee lɛ ye eha tɛŋŋ?
Yehowa Kwɛmɔ ní Tsɔɔ Mlijɔlɛ Lɛ
18, 19. (a) Mɛɛ mfonirifeemɔ ní kanyaa mɔ Yehowa kɛtsu nii, ni te ekɔɔ ewebii ní yɔɔ nomŋɔɔ mli lɛ ahe ehaa tɛŋŋ? (b) Shwɛɛnii ní afɔ amɛ mu, ní yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ená niyenii kpakpa kɛ kwɛmɔ ní suɔmɔ yɔɔ mli he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
18 Kukuji ejwɛ ní nyiɛ sɛɛ lɛ feɔ Yehowa kwɛmɔ ní tsɔɔ mlijɔlɛ lɛ he mfoniri ní haa mɔ tsui nyaa. Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesaia kɛɛ akɛ: “Nyɛkɛ Yerusalem anyaa, ní nyɛmli afilia nyɛ yɛ ehewɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ní nyɛsumɔɔ lɛ lɛ; nyɛkɛ lɛ anáa miishɛɛ, nyɛ mɛi fɛɛ ní nyɛyeɔ lɛ ŋkɔmɔ lɛ: koni nyɛye emiishɛjemɔ fufɔ lɛ eko ní nyɛtɔrɔ, koni nyɛshɔ enunyam babaoo lɛ eko, ní nyɛmii ashɛ he.” (Yesaia 66:10, 11) Yehowa kɛ mfoniri ni ji yoo ní miiha ebi fufɔ miitsu nii yɛ biɛ. Kɛ́ abifao miinu hɔmɔ naa piŋmɔi ahe lɛ, efóɔ aahu ní ekpaaa. Shi kɛ́ awó lɛ ní ebɛŋkɛ enyɛ fufɔ ní ebɔi yeli lɛ, eyaafó lɛ tsɔɔ miishɛɛ kɛ etsui ní nyɔɔ emli babaoo. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, akɛ Yudafoi anɔkwafoi lɛ ateŋ shwɛɛnii ní yɔɔ Babilon lɛ baajɛ awerɛho shihilɛ mli kɛba miishɛɛ shihilɛ kɛ tsui ní nyɔɔ mɔ mli shihilɛ mli oyá kɛji be ní ato kɛha amɛ jiemɔ kɛ amɛsɛɛkuu kɛmiiya amɛmaŋ ekoŋŋ lɛ shɛ. Amɛbaaná miishɛɛ waa. Abaafee Yerusalem anunyam lɛ ehee beni asáa maŋ lɛ ní ahiɔ mli ekoŋŋ lɛ. Kɛkɛ lɛ, maŋ lɛ mli bii anɔkwafoi lɛ baafee maŋtiase lɛ anunyam lɛ hu fã. Abaalɛ̀ amɛ jogbaŋŋ yɛ mumɔŋ shikome ekoŋŋ kɛtsɔ osɔfoyeli gbɛjianɔtoo ní tsuɔ nii waa lɛ nɔ.—Ezekiel 44:15, 23.
19 Akɛ mumɔŋ niyenii kpakpa babaoo jɔɔ mumɔŋ Israel hu beni akɛ amɛ ku sɛɛ kɛba amɛtsutsu shihilɛ lɛ mli ekoŋŋ yɛ afi 1919 lɛ sɛɛ. Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, mumɔŋ niyenii ní baa kɛtsɔɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ lɛ etsá nɔ kɛba aahu ní esɛɛ efooo. (Mateo 24:45-47) Enɛ efee miishɛjemɔ kɛ miishɛɛ be lɛɛlɛŋ kɛha shwɛɛnii ní afɔ amɛ mu lɛ. Shi amɛná jɔɔmɔi krokomɛi babaoo lolo.
20. Akɛ “nsutɛ̃ŋ ní eyi kɛteke nɔ” ejɔɔ Yerusalem yɛ blema kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
20 Gbalɛ lɛ yaa nɔ akɛ: “Bɔ ni Yehowa kɛɛ nɛ: Naa, madɔ hejɔlɛ yi kɛaaba enɔ tamɔ faa, kɛ jeŋmaji lɛ anunyam lɛ hu tamɔ nsutɛ̃ŋ ní eyi kɛteke nɔ, ni nyɛaanu; ŋmawuiaŋ aaahiɛ nyɛ yɛ, ni aaahiɛ nyɛ dɔdɔɔdɔ yɛ nakutsei anɔ.” (Yesaia 66:12) Yɛ biɛ lɛ, afee mfoniri ní tsɔɔ bɔ ni ahiɛɔ bi ní ahaa lɛ fufɔ, kɛ mfoniri ní tsɔɔ jɔɔmɔi ní baafa kɛteke nɔ—ni ji “faa” kɛ “nsutɛ̃ŋ ní eyi kɛteke nɔ” lɛ ekome. Jeee toiŋjɔlɛ babaoo ní jɛ Yehowa ŋɔɔ kɛkɛ akɛbaajɔɔ Yerusalem, shi moŋ kɛ “jeŋmaji lɛ anunyam lɛ hu,” ní hoɔ kɛbaa Nyɔŋmɔ webii anɔ ní ejɔɔ amɛ hu lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ gbɔmɛi ní jɛ jeŋmaji lɛ amli baake yuu kɛba Yehowa webii aŋɔɔ. (Hagai 2:7) Yɛ blema mlibaa lɛ mli lɛ, gbɔmɛi babaoo ní jɛ jeŋmaji srɔtoi amli kɛ amɛhe bakpɛtɛ Israel he diɛŋtsɛ, ni amɛbatsɔmɔ mɛi ní etsake kɛba Yuda jamɔ mli. Shi kɛlɛ, emlibaa ní da kwraa fe enɛ eba yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔbe nɛɛ mli, ni “asafo babaoo . . . ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli”—ni ji adesai ní fá babaoo tamɔ nsutɛ̃ŋ lɛɛlɛŋ—kɛ amɛhe ebakpɛtɛ mumɔŋ Yudafoi shwɛɛnii lɛ ahe.—Kpojiemɔ 7:9; Zakaria 8:23.
21. Mɛɛ miishɛjemɔ ko agba afɔ̃ shi yɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ ní yɔɔ miishɛɛ mli?
21 Yesaia 66:12 lɛ hu wieɔ wiemɔi ní kɔɔ yoofɔyoo suɔmɔ he—bi hiɛmɔ dɔdɔɔdɔ yɛ nakutsei anɔ kɛ ehiɛmɔ yɛ kpɔkɔiaŋ, loo ŋmawuiaŋ. Ajie susumɔ ní tamɔ nakai nɔŋŋ kpo, yɛ kuku ní nyiɛ sɛɛ lɛ mli, kɛtsɔ mfonirifeemɔ ní akɛtsu nii lɛ tsakemɔ yɛ gbɛ ní yɔɔ miishɛɛ nɔ. “Taakɛ bɔ ni mɔ nyɛ shɛjeɔ emii lɛ, nakai nɔŋŋ mi hu mashɛje nyɛmii, ni nyɛmii aaashɛ nyɛhe yɛ Yerusalem.” (Yesaia 66:13) Gbekɛ lɛ etsɔ “mɔ,” ni ji nuu onukpa agbɛnɛ. Shi suɔmɔ ní enyɛ yɔɔ kɛha lɛ akɛ eeeshɛje emii yɛ haomɔ be mli lɛ sɛɛ efoko.
22. Yehowa tsɔɔ mlihilɛ kɛ hewalɛ ní yɔɔ esuɔmɔ lɛ mli lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
22 Yehowa fee hewalɛ kɛ mlihilɛ ni yɔɔ suɔmɔ ní eyɔɔ kɛha ewebii lɛ mli lɛ he mfoniri, yɛ gbɛ ní yɔɔ miishɛɛ nɛɛ nɔ. Yoofɔyoo suɔmɔ ní mli wa fe fɛɛ lɛ po feɔ suɔmɔ ní mli kwɔ ní Yehowa yɔɔ kɛha ewebii anɔkwafoi lɛ he okadi bibioo ko pɛ. (Yesaia 49:15) Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ Kristofoi fɛɛ ajie amɛ ŋwɛi Tsɛ lɛ su nɛɛ kpo! Bɔfo Paulo fee nakai, ni ekɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi eha onukpai ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ. (1 Tesalonikabii 2:7) Yesu wie akɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ baafee esɛɛnyiɛlɔi lɛ akadimɔ nii titri.—Yohane 13:34,35.
23. Tsɔɔmɔ bɔ ni Yehowa webii ní ekɛ amɛ eku sɛɛ kɛba ekoŋŋ lɛ amiishɛɛ shihilɛ lɛ ji lɛ mli.
23 Yehowa jieɔ esuɔmɔ lɛ kpo yɛ nifeemɔ mli. Enɛ hewɔ lɛ, etee nɔ akɛ: “Nyɛaana, ni nyɛtsui aaanyɔ nyɛmli, ni nyɛwui lɛ aaafrɔke tamɔ jwɛi fɔ́; ni aaale Yehowa nine ní kã etsuji ahe lɛ, kɛ emlifu ní kã ehenyɛlɔi anɔ lɛ.” (Yesaia 66:14) Hebri wiemɔ he mla he nilelɔ ko tsɔɔ akɛ wiemɔ ni ji “nyɛaana” lɛ tsɔɔ akɛ he fɛɛ he ní nomii ní eku amɛsɛɛ lɛ baakwɛ yɛ amɛshikpɔŋ ní amɛbahi nɔ ekoŋŋ lɛ nɔ lɛ, “amɛhiŋmɛii baana nibii ní yɔɔ miishɛɛ pɛ.” Amɛbaanyã diɛŋtsɛ, ni amɛmli baafili amɛ kɛteke nɔ ákɛ akɛ amɛ eku sɛɛ kɛba amɛmaŋ shikpɔŋ ní amɛsumɔɔ lɛ nɔ ekoŋŋ. Amɛbaanu he akɛ aha amɛ hewalɛ hee, tamɔ nɔ ni amɛwui amli ewa ekoŋŋ, ni amɛbaaná hewalɛ tamɔ jwɛi fɔ́ yɛ agbiɛnaa be mli. Mɔ fɛɛ mɔ baaná ale akɛ nɛkɛ jɔɔmɔ shihilɛ nɛɛ baaa kɛtsɔɔɔ adesai amɔdɛŋbɔɔ ko nɔ, shi moŋ kɛtsɔ “Yehowa nine” nɔ.
24. (a) Kɛ́ oosusu nibii ní saa Yehowa webii ahe ŋmɛnɛ lɛ he lɛ, te ehaa omuɔ saji anaa ohaa tɛŋŋ? (b) Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa?
24 Ani onaa akɛ Yehowa nine miitsu nii yɛ ewebii ateŋ ŋmɛnɛ? Kulɛ adesa ko nyɛŋ eha jamɔ krɔŋŋ ní ato ama shi ekoŋŋ lɛ anyɛ aba mli kɔkɔɔkɔ. Kulɛ anyɛŋ asusu he po akɛ adesa ko baanyɛ eha gbɔmɛi akpekpei abɔ ní jara wa, ní jɛ jeŋmaji fɛɛ amli lɛ ake yuu kɛba ní amɛbafata shwɛɛnii anɔkwafoi lɛ ahe yɛ amɛmumɔŋ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yehowa Nyɔŋmɔ pɛ baanyɛ afee nibii ní tamɔ nɛkɛ. Yehowa suɔmɔ lɛ kpojiemɔi nɛɛ haa wɔ yiŋtoo ní wɔɔdamɔ nɔ wɔná miishɛɛ kpele diɛŋtsɛ. Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔku wɔhiɛ wɔfɔ̃ esuɔmɔ nɛɛ nɔ. Nyɛhaa wɔyaa nɔ ni ‘wɔhe akpokpoa yɛ ewiemɔ lɛ naa.’ Nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaahi shi yɛ Biblia shishitoo mlai anaa ní wɔná miishɛɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Ŋmɛnɛ, Kristendombii pii sumɔɔɔ ní amɛkɛ Yehowa gbɛi diɛŋtsɛ atsu nii, ni amɛjie yɛ Biblia shishitsɔɔmɔi babaoo amli po. Mɛi komɛi yeɔ Nyɔŋmɔ webii ahe fɛo yɛ egbɛi diɛŋtsɛ ní amɛkɛtsuɔ nii lɛ hewɔ. Ni kɛlɛ, gbɔmɛi nɛɛ ateŋ mɛi babaoo kwaa amɛkɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ su kɛɔ “Haleluya,” ní eshishi ji “Nyɛjiea Yah yi” lɛ.
b Wiemɔ ni ji “amɛmaŋtsɛmɛi agbohii lɛ,” ní akɛtsu nii yɛ Ezekiel 43:7, 9 lɛ kɔɔ amagai ahe. Yerusalem hiɛnyiɛlɔi kɛ maŋbii atuatselɔi lɛ kɛ amagai ebule Nyɔŋmɔ sɔlemɔwe lɛ, ni amɛfee amɛ maŋtsɛmɛi po.
c Fɔmɔ ní agba afɔ̃ shi yɛ biɛ lɛ jeee nɔ ni awie he yɛ Kpojiemɔ 12:1, 2, 5 lɛ. Yɛ nakai Kpojiemɔ wolo lɛ yitso lɛ mli lɛ, “binuu” lɛ feɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ, ní ba shihilɛ mli yɛ afi 1914 lɛ he mfoniri. Shi, “yoo” lɛ ní yɔɔ gbalɛi enyɔ lɛ fɛɛ mli lɛ kɔɔ mɔ kome too he.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 395]
“Enɛɛmɛi fɛɛ lɛ, minine fee”
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 402]
Yehowa baadɔ “jeŋmaji lɛ anunyam lɛ” yi kɛba Zion