Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • jr yitso 5 bf. 54-66
  • Namɛi Obaahala Akɛ Onanemɛi?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Namɛi Obaahala Akɛ Onanemɛi?
  • Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni Ekɛha Wɔ Kɛtsɔ Yeremia Nɔ
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • NAMƐI OHALAA AKƐ ONANEMƐI?
  • ANI OKƐ MƐI NI HEEE YEEE LƐ BAABƆ NAANYO?
  • NAMƐI YEREMIA HALA AKƐ ENANEMƐI?
  • OKƐ HIƐSHIKAMƆ AHALA ONANEMƐI
  • “Minyɛɛɛ Dioo Mafee!”
    Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni Ekɛha Wɔ Kɛtsɔ Yeremia Nɔ
  • “Maha Susuma Ní Etɔ Lɛ Lɛ Atɔ”
    Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni Ekɛha Wɔ Kɛtsɔ Yeremia Nɔ
  • “Miŋɔ Miwiemɔi Lɛ Miwo Onaa”
    Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni Ekɛha Wɔ Kɛtsɔ Yeremia Nɔ
  • Yehowa Tsu Yeremia Ni Eyashiɛ
    Kasemɔ Nii Kɛjɛ Biblia Lɛ Mli
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni Ekɛha Wɔ Kɛtsɔ Yeremia Nɔ
jr yitso 5 bf. 54-66

YITSO ENUMƆ

Namɛi Obaahala Akɛ Onanemɛi?

1, 2. (a) Kɛ́ eba lɛ mɛi ni esa akɛ akɛbɔ lɛ, mɛɛ kai Kristofoi kɛkpeɔ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsusu bɔ ni Yeremia hala enanemɛi eha lɛ he lɛ?

KƐ́ MƐI ni okɛtsuɔ nii, okutsoŋbii, loo mɛi ni okɛyaa skul lɛ ekomɛi fɔ̃ bo nine ni oba Blonya okpɔlɔŋmɛɛ ko shishi lɛ, mɛni obaafee? Kɛ́ onitsumɔtsɛ bi bo ni omale loo ofee nɔ̃ ko ni teɔ shi woɔ mla hu? Ni kɛ́ maŋ nɔyelɔi lɛ bi ni okɛ ohe awo maŋkwramɔ loo asraafoi anifeemɔi amli lɛ, mɛni obaafee? Ekã shi faŋŋ akɛ, ohenilee baakɛɛ bo akɛ, okafee nibii nɛɛ ateŋ eko kɛji kpoomɔ ni oookpoo lɛ po baaha agbe ohe guɔ loo awa oyi.

2 Taakɛ wɔbaana lɛ, Yeremia kɛ shihilɛi ni tamɔ nakai kpe shii abɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kɛ́ osusu aŋkroaŋkroi kɛ kui komɛi ni Yeremia kɛshara beni esɔmɔɔ akɛ gbalɔ lɛ ahe lɛ, obaaná he sɛɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaaje enijiaŋ wui koni ekpa sɔɔmɔ akɛ gbalɔ. Ehe bahia ni Yeremia kɛ amɛteŋ mɛi komɛi ashara kpaakpa, shi amɛjeee mɛi ni ehala akɛ enanemɛi. Shi, kɛ́ osusu mɛi ni fi Yeremia sɛɛ ni amɛwo lɛ hewalɛ koni eya nɔ eye anɔkwa, ni ji mɛi ni ehala akɛ enanemɛi lɛ ahe lɛ, obaaná he sɛɛ. Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔkase nɔ̃ ko kɛjɛ bɔ ni Yeremia hala enanemɛi eha lɛ mli.

NAMƐI OHALAA AKƐ ONANEMƐI?

3. Mɛni kulɛ Zedekia taoɔ ni Yeremia afee, ni te Yeremia fee enii yɛ he eha tɛŋŋ?

3 Dani akpata Yerusalem hiɛ lɛ, Maŋtsɛ Zedekia yabi ŋaawoo kɛjɛ Yeremia dɛŋ shii abɔ. Mɛni hewɔ? Maŋtsɛ lɛ kpa gbɛ akɛ abaakɛɛ lɛ saji ni ŋɔɔ ni kɔɔ enɔyeli lɛ wɔsɛɛ he. Kulɛ, eetao ni Yeremia akɛɛ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ baaha Yuda aye ehe kɛjɛ Yuda henyɛlɔi lɛ adɛŋ. Zedekia tsu mɛi kɛtee Yeremia ŋɔɔ ekɛɛ: “Ofainɛ, bi Yehowa nii oha wɔ, ejaakɛ Nebukadnezar, Babilon maŋtsɛ lɛ efã ta ebatua wɔ. Ekolɛ aleee nɔ̃ Yehowa aaafee enaakpɛɛ nii lɛ eko yɛ wɔhewɔ koni no aha Nebukadnezar kɛ eta lɛ aku esɛɛ kɛya.” (Yer. 21:2, Ga Biblia hee) Maŋtsɛ lɛ sumɔɔɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ akɛ eŋmɛɛ ehe eha Babilon lɛ atsu nii. Woloŋlelɔ ko kɛɛ akɛ, Zedekia tamɔ “helatsɛ ko ni yaa datrɛfonyo ko ŋɔɔ shii abɔ kɛ gbɛkpamɔ lɛ akɛ, abaakɛɛ lɛ sane ko ni ŋɔɔ, shi helatsɛ lɛ sumɔɔɔ ni ekɔɔ tsofa ni datrɛfonyo lɛ kɛɛ ekɔ lɛ.” Mɛni Yeremia fee? Kulɛ, ebaanyɛ ekɛɛ nɔ̃ ko ni baaŋɔɔ Zedekia naa koni no aha esumɔ Yeremia sane waa. Shi, mɛni hewɔ Yeremia tsakeee esane lɛ koni no aha nibii afee mlɛo eha lɛ? Nɔ̃ hewɔ lɛ ji akɛ, Yehowa ekɛɛ lɛ ni ejaje akɛ abaaye Yerusalem nɔ kunim.—Nyɛkanea Yeremia 32:1-5.

Mfoniri ni yɔɔ baafa 54, 55

Kɛji okane Yeremia kɛ Ebed-Melek he sane lɛ, ani oheɔ oyeɔ akɛ amɛji gbɔmɛi ni hi shi lɛɛlɛŋ? Nibii enyɔ komɛi ni ana nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ yɛ he ni no mli lɛ blema David Maŋ lɛ yɔɔ lɛ woɔ Yeremia kɛ Ebed-Melek he amaniɛbɔɔ ni yɔɔ Yeremia yitso 38 lɛ obɔ.

Eilat Mazar ni ji blema nibii amlipɛilɔ lɛ bɔ amaniɛ akɛ, ena naasɔomɔnɔ ko loo bulla ni akɛ sũ fee. Ana enɛ yɛ afi 2005 mli, be mli ni aje gbɛ atsa he ni blema Yerusalem yɔɔ lɛ, ni asusuɔ akɛ, akɛ blema nibii ni ana yɛ jɛmɛ lɛ tsu nii yɛ afi 607 D.Ŋ.B., ni nakai afi lɛ nɔŋŋ nɔ akpata Yerusalem hiɛ. Aŋma blema Hebri gbɛ́i ni ji “Yehukal ben Shelemyahu” lɛ yɛ naasɔomɔnɔ lɛ nɔ, ni yɛ Ga mli lɛ eshishi ji “Yukal, Shelemia bi lɛ.”

Sɛɛ mli lɛ, atsa he kroko ni kɛ he ni atsa klɛŋklɛŋ lɛ jekɛmɔ aaafee mitai fioo, ni ana bulla kroko. Aŋma “Gedalyahu ben Pashur,” loo “Gedalia, Pashur bi lɛ” yɛ bulla nɛɛ nɔ.

Agbɛnɛ kwɛmɔ lumɛi enyɔ ni wo Maŋtsɛ Zedekia hewalɛ koni eha agbe Yeremia lɛ agbɛ́i ni yɔɔ Yeremia 38:1 lɛ; Ebed-Melek haaa amɛyiŋkpɛɛ lɛ aba mli. Eji anɔkwale akɛ, mɛi ni atsĩ amɛgbɛ́i atã yɛ Yeremia yitso 38 lɛ ji gbɔmɛi ni hi shi lɛɛlɛŋ.

4. Mɛɛ yiŋ ebaabi ni okpɛ yɛ mɛi ni obaahala akɛ onanemɛi, ekolɛ yɛ onitsumɔhe lɛ nɛkɛ lɛ ahe?

4 Yɛ gbɛi komɛi anɔ lɛ, oshihilɛ lɛ tamɔ Yeremia nɔ lɛ nɔŋŋ. Ekã shi faŋŋ akɛ, okɛ okutsoŋbii, mɛi ni okɛtsuɔ nii, loo mɛi ni okɛyaa skul lɛ sharaa yɛ gbɛi komɛi anɔ. Shi, ani obaaya shɔŋŋ fe sharamɔ kɛkɛ ni okɛ amɛ sharaa lɛ, ni okɛ amɛ abɔ naanyo kɛ́ amɛha efee faŋŋ kɛha bo po akɛ amɛsumɔɔɔ ni amɛnuɔ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ loo amɛsumɔɔɔ ni amɛkɛtsu nii? Kɛ́ Zedekia kpoɔ akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ ŋaawoo baatsu nii po lɛ, akɛni lɛ ji mɔ ni yeɔ nɔ akɛ maŋtsɛ hewɔ lɛ, Yeremia nyɛɛɛ atsi ehe kwraa kɛjɛ ehe. Shi, abiii doo akɛ Yeremia kɛ maŋtsɛ lɛ susumɔ ni ejaaa lɛ atsu nii loo etao hiɛnyam yɛ maŋtsɛ lɛ hiɛ. Anɔkwa, eji Yeremia fee nɔ̃ ni maŋtsɛ lɛ bi ni efee lɛ kulɛ, Zedekia baaha ená hegbɛi, ni ebaake lɛ nibii hu. Kɛlɛ, Yeremia haaa nɔ̃ ko anyɛ enɔ koni ekɛ Zedekia abɔ gbagbalii, asaŋ enáaa shwelɛ ko ni baaha efee nakai. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yeremia eŋmɔ eyiŋ kpɔ akɛ etsakeŋ sane ni Yehowa kɛɛ ejaje lɛ kɔkɔɔkɔ. Esa akɛ Yeremia nɔkwɛmɔnɔ lɛ atsirɛ wɔ koni wɔkwɛ akɛ mɛi ni wɔhala akɛ nanemɛi lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔye Nyɔŋmɔ anɔkwa lo. Onyɛŋ otsi ohe kwraa kɛjɛ mɛi ni jáaa Nyɔŋmɔ ni okɛkpeɔ yɛ onitsumɔhe, skul, loo okutsoŋ lɛ ahe. (1 Kor. 5:9, 10) Shi, ole akɛ kɛ́ ohala amɛ akɛ nanemɛi lɛ, no baanyɛ atsɔɔ akɛ ofite okɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ.

Mfoniri ni yɔɔ baafa 57

ANI OKƐ MƐI NI HEEE YEEE LƐ BAABƆ NAANYO?

5, 6. Mɛni mɛi komɛi bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛfee koni amɛkɛku Yeremia naa?

5 Jeee Zedekia pɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ ebaaná Yeremia nɔ hewalɛ gbonyo. Osɔfo ko ni atsɛɔ lɛ Pashur lɛ “ha agwao” Yeremia, ekolɛ agwao lɛ shii 39 sɔŋŋ. (Yer. 20:2, Ga Biblia hee; 5 Mose 25:3) Yuda lumɛi lɛ ekomɛi hu ha agwao Yeremia, ni amɛha ‘awo lɛ tsuŋ.’ Awo gbalɔ lɛ tsuŋ yɛ bu ko ni akpɛ́ yɛ tsu ko shishi lɛ mli, ni jɛmɛ shihilɛ ehiii kwraa aahu akɛ, gbii komɛi asɛɛ lɛ, eshe gbeyei akɛ ebaagbo yɛ jɛmɛ. (Nyɛkanea Yeremia 37:3, 15, 16.) Beni aŋmɛɛ Yeremia he be kukuoo ko sɛɛ lɛ, lumɛi krokomɛi lɛ wo Zedekia hewalɛ koni egbe Yeremia. Amɛsusumɔ naa lɛ, Yeremia miije Yuda tabilɔi lɛ anijiaŋ wui. No hewɔ lɛ, ashɛ gbalɔ lɛ awo bu ko ni ŋmɔtɔ eyi mli lɛ mli koni egbo. (Yer. 38:1-4) Okaneɔ yɛ Biblia lɛ mli akɛ, abaa Yeremia yi koni ekapiŋ ni egbo. Kɛlɛ, nibii nɛɛ fɛɛ tsɔɔ bɔ ni mɛi komɛi ni le Yeremia akɛ Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ heee ewiemɔi lɛ amɛyeee, ni amɛte shi amɛwo lɛ.

6 Jeee maŋ nɔyelɔi lɛ pɛ ji Yeremia henyɛlɔi. Be ko lɛ, hii komɛi ni jɛ maŋ ni Yeremia jɛ nɔ ni ji Anatot lɛ, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ ekutsoŋbii lɛ, wo ehe gbeyei akɛ kɛ́ etee nɔ egba lɛ, amɛbaagbe lɛ. (Yer. 11:21) Amɛsumɔɔɔ nɔ̃ ni egbaa lɛ, ni amɛwo ehe gbeyei. Shi, Yeremia hala Yehowa moŋ akɛ enaanyo, jeee ekutsoŋbii lɛ. Eyinɔbii krokomɛi bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaaye lɛ awui diɛŋtsɛ. Beni Yeremia kɛ apã fee nɔkwɛmɔnɔ ni mli kã shi faŋŋ kɛtsɔɔ akɛ, esa akɛ Yudafoi lɛ aba amɛhe shi amɛwo Babilon maŋtsɛ lɛ apã lɛ shishi koni abaa amɛyi lɛ, Hanania jie apã lɛ kɛjɛ Yeremia kuɛ, ni ekumɔ mli. Nakai apasa gbalɔ lɛ gba akɛ, Yehowa kɛɛ akɛ: “Mikumɔ Babel maŋtsɛ lɛ apã lɛ!” Hanania gbo yɛ nakai afi lɛ nɔŋŋ mli, ni ole mɔ ni gbalɛ ba mli. (Yer. 28:1-11, 17) Beni akpata Yerusalem hiɛ taakɛ Yeremia etsɔ ehiɛ ebɔ he kɔkɔ lɛ sɛɛ lɛ, Yohanan kɛ asafoiatsɛmɛi krokomɛi lɛ kpoo akɛ amɛbaaye Nyɔŋmɔ kita akɛ amɛhi Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ. Amɛkɛɛ Yeremia akɛ: “Apasa wiemɔi owieɔ nɛɛ! . . . Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, tsukoo akɛ obakɛɛ akɛ: Nyɛkayaa Mizraim ní nyɛyato gbɔ yɛ jɛi.” Amɛŋɔ Yeremia kɛ Baruk kɛtee Mizraim ni amɛkɛtse Yehowa hu hiɛ atua.—Yer. 42:1–43:7.

Mfoniri ni yɔɔ baafa 58

Mɛɛ gbɔmɛi nɛkɛ ehe bahia ni Yeremia kɛshara? Mɛni okaseɔ kɛjɛɔ Yeremia nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

7. Mɛɛ shihilɛ ni kaa anɔkwa ni oyeɔ Yehowa lɛ okɛkpeɔ?

7 Yeremia hi shi yɛ mɛi ni heee yeee kɛ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ lɛ lɛ ateŋ afii abɔ. Jwɛŋmɔ bɔ ni eba ejeŋ eha lɛ nɔ okwɛ. Kulɛ, ewaaa akɛ ekɛ mɛi ni yɔɔ bulɛ fioo pɛ kɛha Nyɔŋmɔ loo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ aaabɔ naanyo. Nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ateŋ eyɔɔ. Ni shihilɛ ni oyɔɔ mli lɛ hu? Ekã shi faŋŋ akɛ, okɛ mɛi ni tamɔ mɛi ni Yeremia hi amɛteŋ lɛ eshara pɛŋ. Kɛ́ amɛfee veveeve kɛte shi amɛwo bo kɛ o-Nyɔŋmɔ lɛ, loo etamɔ nɔ̃ ni amɛhe jɔ po lɛ, ani obaahala amɛ akɛ onanemɛi? Ani ebaafee nɔ̃ ni nilee yɔɔ mli akɛ okɛ mɛi ni susuuu Nyɔŋmɔ gbalɛi lɛ ahe kɛ hiɛdɔɔ lɛ aaabɔ naanyo? Eji Yeremia yɛ shihilɛ ni oyɔɔ mli lɛ mli kulɛ, ani ebaahala mɛi ni amɛjeŋba tsɔɔ akɛ amɛheee Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ amɛyeee loo amɛŋɔɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ɔ adesai anɔ lɛ akɛ enanemɛi? (2 Kron. 19:2) Nyɔŋmɔ kɛ nɔ̃ ni jɛɔ he ni akɛfɔ̃ɔ adesai anɔ moŋ fe enɔ lɛ mli kɛbaa lɛ eteee Yeremia. (Nyɛkanea Yeremia 17:5, 6.) Te onaa sane nɛɛ ohaa tɛŋŋ?

Mfoniri ni yɔɔ baafa 63

8. Okɛ kai ni Kristofoi ni yɔɔ oshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ baanyɛ amɛkɛkpe lɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

8 Kristofoi komɛi susuɔ akɛ kɛ́ amɛŋmɛ mɛi ni jeee Odasefoi ni amɛkɛyeɔ jara lɛ okpɔlɔ loo amɛto hiɛtserɛjiemɔ ko he gbɛjianɔ amɛha amɛ lɛ, no baanyɛ aha amɛnitsumɔi lɛ ashwere loo amɛya hiɛ yɛ amɛnitsumɔi lɛ amli. Shi, ani nakai feemɔ haŋ Kristofoi nɛɛ kɛ nanemɛi fɔji abɔ, ni no aha amɛkase sui gbohii tamɔ wiemɔ sha loo daanumɔ babaoo? Nilee yɛ mli akɛ Kristofoi babaoo ni ehe bahiaa ni amɛkpɛ yiŋ ni tamɔ nɛkɛ lɛ akpoo akɛ amɛbaabɔ naanyo fɔŋ, kɛ́ no baatsɔɔ akɛ shika ni kulɛ amɛbaaná lɛ baaŋmɛɛ amɛ loo amɛyaŋ amɛhiɛ yɛ je nɛŋ po. Agbɛnɛ hu, nitsumɔtsɛmɛi loo mɛi ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ baanyɛ atswa mɛi ni amɛkɛyeɔ jara lɛ ojo ni egbaaa amɛnaa. Shi, nɔ̃ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, anɔkwa Kristofoi haaa mɛi ni amɛyɔɔ amɛteŋ lɛ aná amɛnɔ hewalɛ gbonyo. Bei komɛi lɛ, ebɛ mlɛo akɛ wɔɔkpɛ wɔyiŋ yɛ saji ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe. Yeremia fi shi yɛ gbɛ ni ekɔ lɛ nɔ, ni no ha ená henilee kpakpa, ni nɔ̃ ni fe fɛɛ lɛ, wekukpaa kpakpa hi ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ, ni esa akɛ wɔhiɛ asɔ nɔkwɛmɔnii ni tamɔ enɛ.

9. Kɛ́ wɔkɔ gbɛ ni mɛi babaoo nyiɛ nɔ lɛ, mɛɛ oshara yɔɔ he?

9 Gbɛ ni Yeremia kɔ lɛ, kɛ susumɔi ni ehiɛ lɛ ha enyɛmimɛi Yudabii lɛ ekomɛi ye ehe fɛo. (Yer. 18:18) Kɛlɛ, esumɔ ni ana lɛ akɛ mɔ ko ni esoro lɛ yɛ eyinɔbii lɛ ateŋ; ekɔɔɔ “gbɛ ni mɛi babaoo nyiɛ nɔ lɛ.” (Yer. 8:5, 6, NW) Yeremia sumɔ po ni bei komɛi lɛ ‘ekome too etá shi,’ ni tsɔɔ akɛ esumɔ ni etse ehe banee. Nɔ̃ najiaŋ ni ekɛ mɛi ni baaná enɔ hewalɛ gbonyo baabɔ lɛ, esumɔ ni ekome ehi he ko. (Nyɛkanea Yeremia 9:4, 5; 15:17.) Ni bo hu? Ŋmɛnɛ lɛ, tamɔ bɔ ni eba lɛ yɛ Yeremia beaŋ lɛ, mɛi babaoo yeee Nyɔŋmɔ anɔkwa. Kɛjɛ teteete lɛ, ehe hiaa ni Yehowa tsuji kɛ hiɛshikamɔ ahala amɛnanemɛi. Enɛ etsɔɔɔ akɛ Yeremia bɛ nanemɛi. Aŋkroaŋkroi komɛi fã Yeremia he, ni amɛye amɛbua lɛ. Namɛi ji mɛi nɛɛ? Kɛ́ oná ole mɛi nɛɛ lɛ, ebaaye ebua bo waa.

NAMƐI YEREMIA HALA AKƐ ENANEMƐI?

10, 11. (a) Mɛɛ shishitoo mlai Yeremia damɔ nɔ ehala enanemɛi? (b) Namɛi ji Yeremia nanemɛi, ni mɛɛ saji wɔbaanyɛ wɔbi yɛ amɛhe?

10 Namɛi Yeremia sumɔ akɛ ekɛbɔ naanyo? Ebo Yehowa gbɛtsɔɔmɔ toi, ni ewie shii abɔ eshi efɔŋfeelɔi, shishiulɔi, mɛi ni yee jalɛsane, yiwalɔi, mɛi ni edɔɔɔ mɔ he, kɛ mɛi ni kwa anɔkwa jamɔ ni amɛkɛ amɛhe yawo wɔŋjamɔ mli, ni tsɔɔ akɛ amɛbɔ ajwamaŋ yɛ mumɔŋ lɛ. Ewo enyɛmimɛi Yudabii lɛ ŋaa akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ aku esɛɛ kɛjɛ egbɛ fɔŋ lɛ nɔ, ní nyɛsaa nyɛgbɛi kɛ nyɛnifeemɔ nii lɛ!” (Yer. 18:11) Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ sɛɛ po lɛ, Yeremia kɛ miishɛɛ wie Nyɔŋmɔ “suɔmɔ ni tsakeee lɛ,” ‘emɔbɔnalɛ lɛ,’ kɛ ‘enɔkwayeli lɛ’ he. (Yaafo 3:22-24, Ga Biblia hee) Yeremia sumɔ ni ekɛ Yehowa anɔkwa tsuji pɛ abɔ naanyo.—Nyɛkanea Yeremia 17:7.

11 Wɔle mɛi ni Yeremia hala akɛ enanemɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi ahe saji. Ekã shi faŋŋ akɛ, Ebed-Melek, Baruk, Seraia, kɛ Shafan bi hii lɛ ji Yeremia nanemɛi. Ekolɛ, wɔbaabi akɛ: ‘Mɛɛ gbɔmɛi nɛkɛ hii nɛɛ ji? Mɛɛ naanyobɔɔ hi amɛkɛ Yeremia teŋ? Mɛni ha amɛfee Yeremia nanemɛi kpakpai? Mɛɛ gbɛ nɔ amɛye amɛbua Yeremia ni etee nɔ eye anɔkwa?’ Beni wɔ diɛŋtsɛ wɔshihilɛ lɛ yɔɔ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, nyɛhaa wɔsusua amɛhe wɔkwɛa.

12. (a) Mɛni Yeremia kɛ Baruk, ni amɛhe mfoniri yɔɔ baafa 58 lɛ, kɛje amɛhe? (b) Namɔ ji Seraia, ni mɛni wɔle yɛ ehe?

12 Etamɔ nɔ̃ ni Baruk, Neria bi lɛ, ji gbalɔ lɛ naanyo ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa. Yeremia ná hekɛnɔfɔɔ yɛ Baruk mli aahu akɛ, ekɛ nitsumɔ wo edɛŋ ni eŋmala Yehowa wiemɔi fɛɛ ni Yehowa kɛ lɛ, Yeremia, wie lɛ ewo wolokpo mli, ni eyakane ewo maŋbii lɛ atoiiaŋ, ni no sɛɛ lɛ, eyakane ewo Yuda lumɛi lɛ hu atoiiaŋ. (Yer. 36:4-8, 14, 15) Baruk kɛ Yeremia fɛɛ ná hemɔkɛyeli kɛ nɔmimaa akɛ nɔ̃ ni Nyɔŋmɔ egba lɛ baaba mli. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛkɛ shihilɛi kome too lɛ nɔŋŋ kpe yɛ Yuda naagbee afii 18 ni tsakemɔi babaoo ba yɛ mli lɛ mli. Amɛkɛ bei babaoo fee ekome kɛtsu mumɔŋ nitsumɔ kome. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kɛ naagbai kpe, ni ehe bahia ni amɛtee amɛhe koni amɛhenyɛlɔi lɛ anine akashɛ amɛnɔ. Kɛfata he lɛ, Yehowa wo amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ hewalɛ. Etamɔ nɔ̃ ni Baruk jɛ woloŋmalɔi aweku ko ni yɔɔ Yuda ni emli bii lɛ ekomɛi ná gbɛnaa wuji lɛ mli. Atsɛ lɛ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ “woloŋmalɔ lɛ,” ni enyɛmi nuu Seraia hu ji Yuda hiɛnaanɔbii lɛ ateŋ mɔ ko. Sɛɛ mli lɛ, Yeremia kɛ Seraia tsu nii kɛjaje Yehowa gbalɛi lɛ taakɛ ekɛ Baruk fee lɛ. (Yer. 36:32; 51:59-64) Ekã shi faŋŋ akɛ, suɔmɔ mli ni Neria bi hii enyɔ nɛɛ jɛ amɛha Yeremia kɛ amɛ tsu nii lɛ wo gbalɔ lɛ hewalɛ, ni eha etsui hu nyɔ emli. Yehowa anɔkwa tsuji ni fata ohe yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ baanyɛ awo bo hewalɛ ni amɛha otsui hu anyɔ omli.

Mɛni obaanyɛ okase yɛ bɔ ni Yeremia hala enanemɛi eha lɛ mli?

13. Taakɛ mfoniri ni yɔɔ baafa 63 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni Ebed-Melek fee kɛtsɔɔ akɛ eji naanyo kpakpa kɛha Yeremia?

13 Mɛi ni Yeremia kɛbɔ naanyo lɛ ateŋ mɔ kroko hu ni sa kadimɔ ji Ebed-Melek. Beni lumɛi ni mli ewo la lɛ ha akɛ Yeremia wo nu bu ko ni nu bɛ mli lɛ mli koni egbo lɛ, nuu ni ná ekãa akɛ eeefã Yeremia he lɛ ji maŋsɛɛnyo; Ebed-Melek, Kushnyo lɛ. Eji piafonyo yɛ maŋtsɛ we lɛ. Eyana Zedekia ni no mli lɛ etá Benyamin Koi lɛ shi lɛ yɛ faŋŋ mli. Ebed-Melek kɛ ekãa bi Zedekia gbɛ koni eha eyajie Yeremia kɛjɛ nu bu ni ŋmɔtɔ yɔɔ mli lɛ mli. Ebed-Melek ŋɔ hii 30 efata ehe kɛtee nu bu lɛ he, ni enɛ tsɔɔ akɛ ekolɛ esusu akɛ Yeremia henyɛlɔi lɛ baabɔ mɔdɛŋ amɛtsĩ lɛ gbɛ. (Yer. 38:7-13) Wɔleee bɔ ni naanyobɔɔ ni kã Yeremia kɛ Ebed-Melek teŋ lɛ mli wa ha. Shi, akɛni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kɛ Yehowa bɔ naanyo hewɔ lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔmu sane naa akɛ amɛji nanemɛi kpakpai. Ebed-Melek le akɛ Yeremia ji Yehowa gbalɔ. Ebed-Melek kɛɛ nɔ̃ ni lumɛi lɛ fee lɛ ji “efɔŋ,” ni eyɛ he miishɛɛ akɛ eeefee nɔ̃ ni ja kɛ́ no baanyɛ aha hegbɛ ni lɛ diɛŋtsɛ eyɔɔ lɛ po aŋmɛɛ lɛ. Hɛɛ, Ebed-Melek ji gbɔmɔ kpakpa. Yehowa diɛŋtsɛ ma anɔkwa sane nɛɛ nɔ mi, beni ewo Ebed-Melek shi akɛ: ‘Majieo yɛ gbi ni abaakpata Yerusalem hiɛ lɛ nɔ, ejaakɛ ohiɛ kã minɔ’ lɛ. (Nyɛkanea Yeremia 39:15-18.) Kwɛ bɔ ni enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa hiɛ sɔ Ebed-Melek waa! Ani jeee mɔ ko tamɔ nɛkɛ obaasumɔ ni okɛbɔ naanyo?

14. Mɛni wɔle yɛ Shafan weku lɛ, kɛ amɛkɛ Yeremia sharamɔ lɛ he?

14 Yeremia nanemɛi lɛ ateŋ mɛi krokomɛi hu ji Shafan bi hii etɛ lɛ kɛ Shafan nabi nuu ko. Amɛjɛ weku ko ni emli hii lɛ ekomɛi ná gbɛnaa wuji lɛ mli, ejaakɛ Shafan sɔmɔ mra mli akɛ Maŋtsɛ Yosia woloŋmalɔ. Beni Yeremia henyɛlɔi lɛ ka klɛŋklɛŋ kwraa akɛ amɛbaagbe gbalɔ lɛ, “Ahikam, Shafan bi lɛ, nine kã Yeremia he, koni akatu lɛ awo maŋ lɛ dɛŋ.” (Yer. 26:24) Ahikam yɛ nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Gemaria. Beni Baruk yakane Nyɔŋmɔ kojomɔi lɛ ewo maŋ lɛ toiiaŋ lɛ, Gemaria bi nuu Mikaia nu, ni eyawo etsɛ kɛ lumɛi krokomɛi lɛ atoi nɔ yɛ he. Akɛni amɛle akɛ saji ni ajaje lɛ eŋɔŋ Yehoiakim naa hewɔ lɛ, amɛwo Yeremia kɛ Baruk ŋaa ni amɛyatee amɛhe. Beni maŋtsɛ lɛ kpoo sane ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, mɛi ni kpa maŋtsɛ lɛ fai koni ekashã wolokpo lɛ ateŋ mɔ kome ji Gemaria. (Yer. 36:9-25) Yeremia tsɔ Elasa, ni lɛ hu eji Shafan bi hii lɛ ateŋ mɔ ko lɛ nɔ ekɛ wolo ko ni gbalɛ wiemɔi yɔɔ mli maje Yuda nomii ni yɔɔ Babilon lɛ. (Yer. 29:1-3) Belɛ, Shafan bi hii etɛ lɛ kɛ Shafan nabi nuu kome lɛ ye amɛbua Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ. Kwɛ bɔ ni Yeremia hiɛ sɔ hii nɛɛ waa! Jeee niyenii, daa ko, hiɛtserɛjiemɔ loo nifeemɔ ko ni amɛ fɛɛ amɛnyaa he lɛ ha amɛbɔ naanyo lɛ. Nɔ̃ ko ni he hiaa fe nomɛi ni ha amɛbɔ naanyo.

OKƐ HIƐSHIKAMƆ AHALA ONANEMƐI

15. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Yeremia fee yɛ bɔ ni ehala enanemɛi eha lɛ mli?

15 Obaanyɛ okase nɔ̃ ko kɛjɛ bɔ ni Yeremia kɛ eyinɔbii lɛ ateŋ mɛi ni ba amɛjeŋ jogbaŋŋ kɛ mɛi ni baaa amɛjeŋ jogbaŋŋ lɛ ye ha lɛ mli. Maŋtsɛ lɛ, lumɛi lɛ ateŋ mɛi babaoo, apasa gbalɔi lɛ, kɛ asafoiatsɛmɛi lɛ nyɛ enɔ koni etsake esane lɛ. Shi, Yeremia eŋmɛɛɛ saji ahe kɛsaaa. Gbɛ ni Yeremia kɔ lɛ haaa hii nɛɛ asumɔ esane, fɛɛ sɛɛ lɛ, jeee amɛkɛ lɛ naanyobɔɔ etaoɔ. Be nɛɛ fɛɛ mli lɛ, Yehowa ji Yeremia naanyo ni fe fɛɛ. Kɛ́ anɔkwa ni Yeremia baaya nɔ aye Nyɔŋmɔ lɛ baaha mɛi anyɛ lɛ po lɛ, Yeremia eŋmɛŋ saji ahe kɛsaŋ. (Nyɛkanea Yaafo 3:52-59.) Fɛɛ sɛɛ lɛ, taakɛ wɔna lɛ, jeee Yeremia pɛ tswa efai shi akɛ ebaasɔmɔ Yehowa.

16, 17. (a) Mɛɛ yelikɛbuamɔ Yehowa tsulɔ ko nine baanyɛ ashɛ nɔ kɛjɛ naanyo kpakpa ko dɛŋ? (b) Ekɔɔɔ he eko maŋ ni oyɔɔ nɔ lɛ, nɛgbɛ obaanyɛ oná nanemɛi kpakpai yɛ?

16 Hemɔkɛyeli kɛ hekɛnɔfɔɔ ni Ebed-Melek ná yɛ Yehowa mli lɛ ji nɔ̃ ni ha efee naanyo kpakpa lɛ. Nuu nɛɛ ná ekãa ni efee nɔ pɛ ni ebiɔ ni efee lɛ koni ekɛbaa Yeremia wala yi. Baruk jɛ esuɔmɔ mli ekɛ Yeremia fee ekome kɛtsu nii bei babaoo kɛye ebua lɛ kɛjaje Yehowa saji lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nanemɛi kpakpai ni nɔ bɛ tamɔ hii nɛɛ nɔŋŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Cameron ni ji daa gbɛgbalɔ ni eye afii 20 lɛ hiɛ sɔɔ hewalɛ kpakpa ni Kara, ni lɛ hu eji daa gbɛgbalɔ lɛ ná yɛ enɔ lɛ. Cameron kɛɛ akɛ, “Kara tsɔ ewiemɔi kɛ enifeemɔi anɔ ewo mi hewalɛ koni miya nɔ mikɛ Yehowa aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ mishihilɛ mli.” Eyɛ mli akɛ nyɛmimɛi yei enyɔ nɛɛ ateŋ jekɛ moŋ, shi Kara ŋmaa Cameron wolo loo etswaa lɛ tɛlifoŋ daa bɔni afee ni ená nɔmimaa akɛ enaanyo lɛ yɛ jogbaŋŋ, koni amɛkɛwo amɛhe hewalɛ hu. Cameron kɛɛ akɛ, “Ele shihilɛi fɛɛ ni wɔweku lɛ tsɔ mli. Ele shihilɛ ni no mli lɛ minyɛmi yoo lɛ yɔɔ mli, kɛ bɔ ni beni minyɛmi yoo lɛ tse atua ni eshi anɔkwale lɛ egba minaa waa lɛ. Kara ye ebua mi yɛ be nɛɛ fɛɛ mli, ni kɛ́ jeee hewalɛ kpakpa ni ená yɛ minɔ kɛ yelikɛbuamɔ ni ekɛha mi lɛ kulɛ, mileee nɔ̃ ni mafee. Eye ebua mi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.”

Mfoniri ni yɔɔ baafa 64

17 Obaanyɛ oná nanemɛi kpakpai yɛ Kristofoi asafo lɛ mli, kɛji amɛji otipɛŋfoi jio, amɛjeee nakai jio. Onyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ kɛbo hiɛ hemɔkɛyeli kɛ hiɛnɔkamɔ kome, okɛ amɛ fɛɛ sumɔɔ Yehowa, ni okɛ amɛ fɛɛ hiɔ shi yɛ shishitoo mlai kome too lɛ anaa, ni ekã shi faŋŋ akɛ shihilɛi ni mli wawai ni okɛkpeɔ lɛ ekomɛi tamɔ amɛnɔ̃ lɛ nɔŋŋ. Obaanyɛ okɛ amɛ afee ekome kɛtsu Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Kɛ́ okɛ shihilɛi ni mli wawai miikpe lɛ amɛbaanyɛ amɛwo bo hewalɛ, ni nakai nɔŋŋ bo hu obaanyɛ ofee oha amɛ. Kɛ́ okɛ shihilɛi kpakpai kpe yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ amɛkɛ bo baafee ekome kɛnya. Kɛfata he lɛ, naanyobɔɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baahi shi kɛya naanɔi anaanɔ.—Abɛi 17:17; 18:24; 27:9.

18. Mɛni okaseɔ yɛ bɔ ni Yeremia hala enanemɛi eha lɛ mli?

18 Nikasemɔ ni yɔɔ bɔ ni Yeremia hala enanemɛi eha lɛ mli lɛ yɛ faŋŋ. Ha anɔkwa sane ni tsakeee nɛɛ ahi ojwɛŋmɔ mli akɛ: Onyɛŋ okɛ mɛi ni amɛhemɔkɛyelii kɛ Biblia mli tsɔɔmɔi lɛ kpãaa gbee lɛ abɔ naanyo, ní nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ oya nɔ ohi shi yɛ shishitoo mlai ni oyɔɔ nɔmimaa yɛ nɔ lɛ anaa. Taakɛ eba lɛ yɛ Yeremia beaŋ lɛ, ŋmɛnɛ hu lɛ, ehe miihia ni ahi shi yɛ anɔkwa sane nɛɛ naa. Bɔni afee ni Yeremia anyɛ atsu nitsumɔ ni Yehowa kɛwo edɛŋ lɛ jogbaŋŋ ni ejɔɔ lɛ lɛ, Yeremia ná he miishɛɛ akɛ eeeha esoro lɛ yɛ eyinɔbii lɛ fã kpotoo ateŋ. Ani enɛ jeee anɔkwale yɛ bo hu ogbɛfaŋ? Yeremia hala mɛi ni kɛ lɛ hiɛ hemɔkɛyeli kome ni ye amɛbua lɛ koni enyɛ etsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ akɛ enanemɛi. Hɛɛ, ŋmɛnɛ lɛ, anɔkwa Kristofoi fɛɛ baanyɛ akase nɔ̃ ko kɛjɛ Yeremia ŋɔɔ, ni amɛkɛ hiɛshikamɔ ahala amɛnanemɛi!—Abɛi 13:20; 22:17.

Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okɛ Yeremia nɔkwɛmɔnɔ lɛ atsu nii koni ona mɛi ni esa akɛ ohala akɛ onanemɛi kɛ mɛi ni esaaa akɛ ohalaa akɛ onanemɛi?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje