YITSO NƐƐHU
Kaatao ‘Nii Wuji Oha Ohe’
1, 2. (a) Mɛɛ naagba Baruk kɛkpe yɛ Yehoiakim nɔyeli afi ni ji ejwɛ lɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ye ebua Baruk?
BARUK, ni eji Yeremia woloŋmalɔ anɔkwafo lɛ nu he akɛ etɔ lɛ. Enɛ ba yɛ Maŋtsɛ Yehoiakim ni yitsoŋ wa lɛ nɔyeli afi ni ji ejwɛ lɛ mli, loo aaafee afi 625 D.Ŋ.B. Yeremia kɛɛ Baruk akɛ, eŋmala nibii fɛɛ ni Yehowa tsɔ lɛ Yeremia nɔ ewie yɛ afii 23 ni Yeremia kɛsɔmɔ akɛ gbalɔ kɛbashi nakai afi lɛ mli, ni kɔɔ Yerusalem kɛ Yuda he lɛ ewo wolokpo nɔ. (Yer. 25:1-3; 36:1, 2) Baruk kaneee wolokpo lɛ mli wiemɔi lɛ ehaaa Yudafoi lɛ yɛ nakai afi lɛ mli. Ekane yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. (Yer. 36:9, 10) Shi ani no mli lɛ nɔ̃ ko miigba Baruk naa?
2 Baruk tɔke ekɛɛ: “Miiha mihe kpóo, ejaakɛ Yehowa eŋɔ awerɛho efata minɔnaa lɛ he! Etɔ mi kɛ ŋtsɔidɔɔmɔ.” Ekã shi faŋŋ akɛ, owie akɛ etɔ bo pɛŋ, ekolɛ owie ni anu loo owie lɛ ablɛbi. Baruk wie ni anu jio, ewie lɛ ablɛbi jio, no mli lɛ Yehowa miibo toi. Nyɔŋmɔ, ni ji adesai atsuiiaŋ Pɛilɔ lɛ le nɔ̃ ni gbaa Baruk naa lɛ, no hewɔ lɛ, etsɔ Yeremia nɔ ejaje Baruk yɛ mlihilɛ mli. (Nyɛkanea Yeremia 45:1-5.) Ekolɛ, oyiŋ baafee bo kɔshikɔshi yɛ nɔ̃ hewɔ ni Baruk nu tɔlɛ he waa lɛ he. Ani nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ hewɔ, loo ekolɛ shihilɛi ni ebi ni etsu nakai nitsumɔ lɛ yɛ mli lɛ hewɔ? Dabi, nɔ̃ ni kã etsui nɔ lɛ ji naagba lɛ. Ole nɔ̃ ko, no mli lɛ, Baruk ‘miitao nii wuji.’ Mɛɛ “nii wuji” etaoɔ lɛ? Mɛni Yehowa wo lɛ shi akɛ ebaaná kɛ́ ekɛ Nyɔŋmɔ ŋaawoo kɛ gbɛtsɔɔmɔ tsu nii? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Baruk sane lɛ mli?
MƐƐ “NII WUJI” ETAOƆ?
3. Mɛni haaa Baruk anyɛ ekɛ etsui fɛɛ afee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ?
3 Ekã shi faŋŋ akɛ, Baruk le nɔ̃ ni “nii wuji” ni atsĩ tã lɛ ji. Woloŋmalɔ nɛɛ le akɛ, Nyɔŋmɔ ‘hiŋmɛii jwere gbɔmɔ gbɛi anɔ, ni enaa enajifaamɔi fɛɛ.’ (Hiob 34:21) Jeee nitsumɔ ni akɛwo Baruk dɛŋ lɛ hewɔ beni eŋmalaa Yeremia gbalɛi lɛ, ewie akɛ: “Mináaa hejɔɔmɔ!” lɛ. Moŋ lɛ, nɔ̃ ni ebuɔ akɛ nɔ̃ wulu—nɔ̃ ni kã etsui nɔ lɛ—ji naagba lɛ. Akɛni Baruk ha “nii wuji” ni etaoɔ lɛ hé etsui fɛɛ hewɔ lɛ, eku ehiɛ eshwie nibii ni he hiaa titri, ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni aaafee lɛ nɔ. (Fil. 1:10) New World Translation lɛ tsɔɔ wiemɔ ni Yeremia kɛtsu nii lɛ shishi akɛ “kaaya nɔ otao,” ni ekɛha jwɛŋmɔ ni yɔɔ Hebri feemɔwiemɔ ni akɛtsu nii lɛ sɛɛ lɛ fee faŋŋ. No hewɔ lɛ, ejeee susumɔ ko ni ba ejwɛŋmɔ mli be kukuoo ko. Baruk miitiu “nii wuji” momo dani Yehowa bɔ lɛ kɔkɔ akɛ ekpa lɛ. Eyɛ mli akɛ, no mli lɛ, Yeremia woloŋmalɔ anɔkwafo nɛɛ fata mɛi ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ ahe moŋ, shi nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, eshwe “nii wuji” eha ehe.
4, 5. Mɛni hewɔ eeenyɛ efee akɛ “nii wuji” ni Baruk taoɔ lɛ kɔɔ hiɛnyamtaomɔ kɛ gbɛ́ihemɔ he lɛ, ni mɛni hewɔ esa jogbaŋŋ akɛ Yehowa bɔ lɛ kɔkɔ lɛ?
4 Eeenyɛ efee akɛ, hiɛnyamtaomɔ kɛ gbɛ́ifeemɔ ji nibii ni kã Baruk tsui nɔ lɛ ateŋ eko. Eyɛ mli akɛ Baruk ji Yeremia woloŋmalɔ moŋ, shi eeenyɛ efee akɛ ejeee Yeremia woloŋmalɔ kɛkɛ. Atsɛ Baruk yɛ Yeremia 36:32 lɛ akɛ, “woloŋmalɔ lɛ.” Blema nibii ni ana lɛ tsɔɔ akɛ eji maŋtsɛwe lɛ piafoi lɛ ateŋ mɔ ko. Anɔkwa, atsɛ “Elishama” ni atsĩ etã ashi Yuda lumɛi lɛ anɔ lɛ akɛ “woloŋmalɔ lɛ.” Enɛ tsɔɔ akɛ Baruk fata Elishama, kɛ maŋtsɛwe lɛ woloŋmalɔi krokomɛi ni yɔɔ hegbɛ akɛ amɛboteɔ “woloŋmalɔ lɛ pia” ni yɔɔ ‘maŋtsɛwe lɛŋ’ lɛ mli lɛ ahe. (Yer. 36:11, 12, 14) Belɛ ekã shi faŋŋ akɛ, Baruk ji maŋtsɛwe lɛ piafoi ni atsɔse amɛ jogbaŋŋ lɛ ateŋ mɔ ko. Enyɛmi nuu Seraia sɔmɔ akɛ Maŋtsɛ Zedekia piafonyo nukpa, ni efata maŋtsɛ lɛ he kɛyatsu nɔ̃ ko ni he hiaa waa yɛ Babilon. (Nyɛkanea Yeremia 51:59.) Seraia ná gbɛhe ni nɔ kwɔ, ejaakɛ ákɛ piafonyo nukpa lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ lɛ ji mɔ ni toɔ nibii ni he baahia maŋtsɛ lɛ kɛha egbɛfaa kɛ he ni ebaayawɔ lɛ he gbɛjianɔ.
5 Akɛni Baruk kɛ Yuda hiɛnaanɔbii lɛ bɔ hewɔ lɛ, ewaaa akɛ ooona nɔ̃ hewɔ ni eje etsine akɛ ebaaya nɔ ejaje kojomɔ saji ni eko nyiɛ eko sɛɛ eshi Yuda lɛ. Anɔkwa, yelikɛbuamɔ ni Baruk kɛha Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ hewɔ lɛ, kulɛ egbɛhe kɛ enitsumɔ ni etsuɔ lɛ baanyɛ aŋmɛɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, kɛ́ Yehowa kumɔ nɔ̃ ni lɛ Yehowa ema, taakɛ wɔkaneɔ yɛ Yeremia 45:4 lɛ, susumɔ nɔ̃ ni kulɛ no baatsɔɔ kɛha Baruk lɛ he okwɛ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, “nii wuji” ni no mli lɛ eyɔɔ Baruk jwɛŋmɔ mli lɛ—kɛ́ eji hegbɛ ni nɔ kwɔ fe nɔ̃ ni eyɔɔ yɛ maŋtsɛwe lɛ jio, heloonaa ninamɔ jio lɛ—fɛɛ baafee yaka. Kɛ́ hegbɛ ni yɔɔ shweshweeshwe ko Baruk taoɔ yɛ Yudafoi lɛ anibii agbɛjianɔtoo ni no mli lɛ eeba enaagbee lɛ mli lɛ, no lɛ Nyɔŋmɔ yɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni ebɔ lɛ kɔkɔ ni ekpa taomɔ lɛ.
6, 7. Kɛ́ heloonaa nii Baruk taoɔ lɛ, namɛi ahe abaanyɛ akɛ lɛ ato yɛ nakai beaŋ?
6 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, “nii wuji” ni Baruk tao lɛ baanyɛ akɔ heloonaa ninamɔ hu he. Maji ni bɔle Yuda lɛ kɛ amɛhiɛ fɔ̃ heloonaa nibii ni amɛbua naa kɛ amɛjwetrii anɔ waa. Moab ŋɔ ehiɛ efɔ̃ ‘enitsumɔi kɛ ejwetrii anɔ.’ Amon hu fee nakai nɔŋŋ. Kɛfata he lɛ, Yehowa ha Yeremia wie akɛ Babilon ‘jwetrii fá babaoo.’ (Yer. 48:1, 7; 49:1, 4; 51:1, 13) Shi, anɔkwa sane lɛ ji akɛ, Nyɔŋmɔ bu maji nɛɛ fɔ.
7 Belɛ, kɛ́ heloonaa nii kɛ jwetrii Baruk taoɔ lɛ, obaanyɛ onu nɔ̃ hewɔ ni Yehowa bɔ lɛ kɔkɔ yɛ nibii nɛɛ ahe lɛ shishi. Beni Nyɔŋmɔ ‘kpã enine mli ewo’ Yudafoi lɛ, amɛshĩai kɛ amɛŋmɔji tsɔmɔ amɛhenyɛlɔi lɛ anɔ̃. (Yer. 6:12; 20:5) Ŋɔɔ lɛ akɛ, oji Baruk yinɔbii lɛ ateŋ mɔ ko yɛ Yerusalem. Omaŋbii lɛ ateŋ babaoo—ni lumɛi, osɔfoi, kɛ maŋtsɛ lɛ diɛŋtsɛ hu fata he lɛ—nu he akɛ esa akɛ amɛkɛ Babilonbii ni amɛbatutua amɛ lɛ awu ta. Kɛlɛ, onu ni Yeremia miijaje akɛ: “Nyɛsɔmɔa Babel maŋtsɛ lɛ, ní nyɛyi aná wala.” (Yer. 27:12, 17) Eji oyɛ nibii babaoo yɛ maŋ lɛ mli kulɛ, ani ebaafee mlɛo kɛha bo akɛ oye Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ nɔ? Ani bɔ ni onuɔ he ohaa yɛ nakai nibii lɛ ahe lɛ baatsirɛ bo ni obo Yeremia kɔkɔbɔɔ lɛ toi loo ebaaha okɔ gbɛ ni mɛi kpotoo lɛ ekɔ lɛ? Anɔkwa, ahà nibii ni jara wa fɛɛ ni yɔɔ Yuda kɛ Yerusalem ní sɔlemɔwe lɛ mli nibii lɛ fata he lɛ, ni akɛtee Babilon. No hewɔ lɛ, sɛɛnamɔ baŋ he akɛ mɔ aaagbo deŋme kɛtao heloonaa nibii yɛ nakai beaŋ. (Yer. 27:21, 22) Ani nikasemɔ ko yɛ mli kɛha wɔ?
Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jɛ mlihilɛ mli ejaje shwelɛ ni Baruk ná akɛ eeetao “nii wuji” lɛ? Mɛni hewɔ osusuɔ akɛ nilee yɛ mli akɛ oookpɛlɛ ni Nyɔŋmɔ ajaje bo lɛ?
“MAŊƆ OSUSUMA MAHAO AKƐ HAANƆ̃”
8, 9. Mɛni hewɔ Baruk susuma ni aŋɔ aha lɛ akɛ haanɔ̃ lɛ jeee nɔ̃ ko bibioo lɛ?
8 Agbɛnɛ, susumɔ enɛ hu he okwɛ: Kɛ́ Baruk bo Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ toi lɛ, mɛni ebaaná? Esusuma! Awo lɛ shi akɛ abaaŋɔ esusuma aha lɛ “akɛ haanɔ̃.” (Nyɛkanea Yeremia 45:5.) Mɛi fioo pɛ abaa amɛyi. Namɛi? Mɛi ni bo Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ akɛ amɛyagbee Kaldeabii lɛ adɛŋ, ni tsɔɔ akɛ amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha amɛ lɛ toi lɛ. (Yer. 21:9; 38:2) Ekolɛ, wɔteŋ mɛi komɛi baashwie amɛyiŋ akɛ, ‘Toi ni amɛfee nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛsusuma pɛ amɛná?’
9 Bo lɛ, feemɔ bɔ ni shihilɛ lɛ ji yɛ Yerusalem be mli ni Babilonbii lɛ wo amɛhe ka lɛ he mfoniri okwɛ. Yerusalem he ka ni awo lɛ ye be saŋŋ, ni no ha amɛna nɔ̃ naakpa. Nɔ̃ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Sodom hiɛkpatamɔ lɛ ba lɛ shwiaa, akpata ehiɛ yɛ be kukuoo ko mli. Abaanyɛ akɛɛ akɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, ewaaa kwraa akɛ aaadamɔ Sodom hiɛkpatamɔ lɛ naa fe Yerusalem nɔ̃ lɛ. (Yaafo 4:6) Baruk ji mɔ ni ŋma gbalɛ ni tsɔɔ akɛ, akɛ klante, hɔmɔ, loo gbele hela aaaplenee Yerusalembii lɛ. Belɛ, ena gbalɛ nɛɛ mlibaa. Niyenii he basɛ̃ kwraa yɛ Yerusalem. Kwɛ bɔ ni mɔ ko ni yɔɔ maŋtiase lɛ mli lɛ he baajɔ̃ ehe eha kɛ́ ena nyɛmɛi ni yɛ amɛsu naa lɛ, ‘amɛmusuŋ tsɔɔ amɛ’ lɛ miihoo amɛ diɛŋtsɛ amɛbii amɛmiiye lɛ! (Yaafo 2:20; 4:10; Yer. 19:9) Fɛɛ sɛɛ lɛ, Baruk yi ná wala. Hɛɛ, yɛ amanehulu ni naa wa tamɔ nakai mli lɛ, wala bafeɔ tamɔ haanɔ̃ ni akɛhaa asraafoi ni eye kunim yɛ ta mli. Ekã shi faŋŋ akɛ, Baruk bo Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ akɛ ekatao “nii wuji” lɛ toi, ni ekɛtsu nii. Ni no ha ená Yehowa hiɛ duromɔ, ejaakɛ abaa eyi.—Yer. 43:5-7.
ANI OBAATAO “NII WUJI” OHA OHE?
10, 11. Mɛɛ gbɛ nɔ Baruk sane lɛ kɔɔ wɔgbii nɛɛ kɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe?
10 Eyɛ mli akɛ no mli lɛ, Baruk kɛ hiɛdɔɔ miifee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii moŋ, shi ehe bahia ni ewu eshi shwelɛ ni ená kɛha “nii wuji” lɛ. Yehowa bɔ lɛ kɔkɔ yɛ oshara ni yɔɔ he lɛ he, abaa wekukpaa ni kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ yi, ni akpataaa ehiɛ. Beni wɔyaa nɔ wɔkɛ hiɛdɔɔ sɔmɔɔ Yehowa po lɛ, ani shwelɛi fɔji komɛi baanyɛ abote wɔtsuiŋ tɔ̃ɔ, ni ekolɛ amɛná wɔnɔ hewalɛ taakɛ eba lɛ yɛ Baruk gbɛfaŋ lɛ?
11 Baruk gbɛfaŋ lɛ, ekolɛ gbɛ́i ni eeefee eha ehe lɛ bafee kaa diɛŋtsɛ kɛha lɛ. Ani obaanyɛ ofee Baruk he mfoniri ni eebibii ehe saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ akɛ: ‘Ani minitsumɔ akɛ “woloŋmalɔ lɛ” ejeŋ midɛŋ? Ani maná gbɛhe ni nɔ kwɔ fe no po?’ Mɛɛ sane esa akɛ wɔ hu wɔbi wɔhe amrɔ nɛɛ? Bi ohe akɛ, ‘Ani mikɛ otii komɛi emamɔ mihiɛ, ekolɛ nɔ̃ ni mikɛto mitsuiŋ tɔ̃ɔ po, akɛ amrɔ nɛɛ mikɛ mihe baawo heloonaa nitsumɔ ko mli waa koni maná gbɛ́i, loo mafee nakai wɔsɛɛ?’ Kristofoi oblahii kɛ oblayei komɛi baanyɛ abi amɛhe akɛ, ‘Ani hiɛnyam kɛ shika pii ni ekolɛ yunivɛsiti digirii baaha mɔ aná lɛ baalaka mi koni matao “nii wuji” maha mihe?’
12. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛmi nuu ko tao nii wuji eha Yehowa, ni te onaa eyiŋkpɛɛ lɛ ohaa tɛŋŋ?
12 Beni nyɛmi nuu ko ni amrɔ nɛɛ eesɔmɔ yɛ wɔnitsumɔhe yitso lɛ ye afii 15 lɛ, aha lɛ hegbɛ akɛ eya yunivɛsiti ni ewoŋ he nyɔmɔ. Akɛni eesumɔ ni ekɛ daa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ afee enitsumɔ hewɔ lɛ, eŋɔɔɔ hegbɛ nɛɛ, ni etsɔɔlɔi lɛ anaa kpɛ amɛhe waa. Fɛɛ sɛɛ lɛ, suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha nikasemɔ lɛ etãaa. Eyasɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔ yɛ ŋshɔkpɔ ko ni etse ehe nɔ. Beni esɔmɔɔ yɛ jɛmɛ lɛ, ehe bahia ni ekase wiemɔ ko ni mɛi 10,000 loo nɔ̃ pɛ wieɔ lɛ. Akɛni no mli lɛ, abɛ dishinari yɛ nakai wiemɔ lɛ mli hewɔ lɛ, eŋmala wiemɔ nɛɛ mli wiemɔi kɛ amɛshishinumɔi lɛ ewo wolo nɔ eha ehe. Naagbee lɛ, enaa bahomɔ wiemɔ nɛɛ nɔ, ni aha etsɔɔ wɔwoji lɛ ekomɛi ashishi kɛtee wiemɔ nɛɛ mli. Sɛɛ mli lɛ, adamɔ wolo ni eŋma eha ehe lɛ nɔ afee dishinari klɛŋklɛŋ nɔ̃ kwraa yɛ nakai wiemɔ lɛ mli. Be ko lɛ, ekɛɛ toibolɔi babaoo ko yɛ kpokpaa wulu nɔ kpee ko shishi akɛ: “Eji mikpɛlɛ hegbɛ ni miná akɛ maya yunivɛsiti lɛ nɔ kulɛ, nɔ̃ fɛɛ nɔ̃ ni matsu yɛ wolokasemɔ mli lɛ baawo mi diɛŋtsɛ mihiɛ nyam. Shi taakɛ eji lɛ, mibɛ heloonaa nitsumɔ mli yijiemɔ wolo ko. No hewɔ lɛ, akɛ nɔ̃ ni minyɛ mifee lɛ he yijiemɔ lɛ haaa mi. Akɛ yijiemɔ lɛ fɛɛ haa Yehowa.” (Yoh. 5:44) Te onaa yiŋ ni ekpɛ beni eye afii 15 lɛ ohaa tɛŋŋ? Afii ni eho lɛ amli lɛ, ená sɔɔmɔ hegbɛi srɔtoi yɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ. Ogbɛfaŋ lɛ, te otaoɔ ni okɛ oduromɔ nikeenii lɛ atsu nii oha tɛŋŋ? Ani otswa ofai shi akɛ okɛ nikeenii nɛɛ baatsu nii kɛjie Yehowa yi moŋ, fe ni oootao hiɛnyam oha ohe?
13. Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi komɛi ajwɛŋ kaa ni Baruk kɛkpe lɛ nɔ lɛ?
13 Oshara kroko hu ji: “nii wuji” ni wɔɔtao wɔha wɔsuɔlɔi loo mɛi ni wɔbaanyɛ wɔná amɛnɔ hewalɛ, loo ní wɔɔtsɔ mɛi nɛɛ anɔ wɔtao “nii wuji.” Ekolɛ, ona fɔlɔi ni amɛjeee Yehowa tsuji ni amɛtoɔ gbɛjianɔ ni baaha amɛbii afee nɔ̃ ko ni fe nɔ̃ ni amɛ ni ji fɔlɔi lɛ fee, loo amɛbii lɛ abatsɔmɔ mɛi ni amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛ ashwã. Ekolɛ, onu wiemɔi tamɔ nɛkɛ pɛŋ akɛ: “Misumɔɔɔ ni mibi nuu lɛ (loo mibi yoo lɛ) atsomlo taakɛ eba lɛ yɛ migbɛfaŋ lɛ,” loo “Miisumɔ ni mibi lɛ aya yunivɛsiti koni ená shihilɛ lɛ ogbɔjɔ.” Fɔlɔi ni ji Kristofoi baanyɛ aná susumɔi ni tamɔ nakai. Ekolɛ, mɔ ko baakɛɛ akɛ, ‘Mitaooo nii wuji kɛhaaa mihe.’ Shi, ani ekolɛ eetsɔ mɔ kroko, ebi nuu loo ebi yoo nɔ eefee nakai? Bɔ ni ekolɛ Baruk shwe akɛ etsɔ mɔ wulu, kɛtsɔ egbɛhe loo enitsumɔ lɛ nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ fɔlɔ ko baanyɛ ashwe yɛ etsuiŋ akɛ eeetsɔ nibii ni ebi ená loo enyɛ efee lɛ nɔ etsɔ mɔ wulu. Shi, ani “mɔ ni kaa tsuii ekwɛɔ” loo epɛiɔ mli lɛ enaŋ enɛ taakɛ efee yɛ Baruk gbɛfaŋ lɛ? (Abɛi 17:3) Ani esaaa akɛ wɔbiɔ Nyɔŋmɔ ni epɛi wɔtsuiiaŋ susumɔi lɛ amli taakɛ David fee lɛ? (Nyɛkanea Lala 26:2; Yeremia 17:9, 10.) Yehowa baanyɛ atsɔ gbɛi srɔtoi, ekolɛ tamɔ Baruk sane ni wɔsusuɔ he nɛɛ nɔ, ehɛle wɔ shi yɛ oshara ni yɔɔ “nii wuji” ataomɔ he lɛ he.
Mɛɛ gbɛ kome nɔ eeenyɛ efee akɛ Baruk tsɔ etao “nii wuji”? Mɛni okaseɔ yɛ mli?
OSHARA NI YƆƆ NINAMƆ HE
14, 15. Mɛni baaha ninamɔ atsɔ “nii wuji” yɛ wɔgbɛfaŋ?
14 Susumɔ bɔ ni ekolɛ “nii wuji” ni Baruk tao lɛ kɔɔ heloonaa ninamɔ he lɛ hu he okwɛ. Taakɛ awie kɛtsɔ hiɛ lɛ, eji Baruk kɛ etsui fɛɛ fɔ̃ enibii ni eyɔɔ yɛ Yuda lɛ anɔ kulɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ebaawa eha lɛ akɛ eye Nyɔŋmɔ fãmɔ akɛ amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha Kaldeabii lɛ nɔ. Eeenyɛ efee akɛ ona akɛ bei pii lɛ, niiatsɛ kɛ ehiɛ fɔ̃ɔ ‘enii’ anɔ, shi Biblia lɛ maa nɔ mi akɛ niiatsɛ lɛ ‘diɛŋtsɛ jwɛŋmɔ naa’ lɛ eninamɔ lɛ buɔ ehe. (Abɛi 18:11) Kɛ́ Yehowa tsuji fɛɛ ha Biblia mli ŋaawoi kpakpai ni kɔɔ heloonaa nibii ahe lɛ hi amɛjwɛŋmɔŋ lɛ, amɛbaaná he sɛɛ. (Nyɛkanea Abɛi 11:4.) Fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛi komɛi baashwie amɛyiŋ akɛ, ‘Bɛ tɔmɔ bɛ he akɛ mɔ aaaye nibii ni yɔɔ je lɛŋ lɛ amli ŋɔɔmɔ fioo ko?’
15 Kɛ́ Kristofonyo ko kɛ etsui fɛɛ fɔ̃ heloonaa nibii ni eyɔɔ lɛ anɔ lɛ, no baaha esumɔ nibii agbɛjianɔtoo ni miiho aya lɛ mli nibii lɛ. Jeee nakai eba lɛ yɛ Yeremia loo Baruk gbɛfaŋ. Afii babaoo sɛɛ lɛ, Yesu bɔ mɛi ni baahi shi be ni “aaajie gbɔmɔbi lɛ kpo lɛ” kɔkɔ. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkaia Lot ŋa lɛ.” Nakai nɔŋŋ ebaafee nɔ̃ ni ja akɛ, aaakɛɛ Kristofoi akɛ: ‘Nyɛkaia Yeremia kɛ Baruk.’ (Luka 17:30-33) Kɛ́ wɔkɛ wɔtsui fɛɛ fɔ̃ heloonaa nibii anɔ lɛ, ebaawa kɛha wɔ akɛ wɔkɛ Yesu wiemɔi lɛ aaatsu nii. Shi, ohiɛ akakpa nɔ akɛ, Baruk jɛ etsuiŋ ebo Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔɔ lɛ toi, ni no ha abaa eyi.
16. Gbaa shihilɛ ko ni Nyɔŋmɔ tsuji kɛ heloonaa nibii ye gbɛhe ni sa lɛ he sane.
16 Susumɔ shihilɛ ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Romania lɛ hi mli yɛ Komunist nɔyeli lɛ shishi lɛ he okwɛ. Nɔyeli lɛ piafoi lɛ nyɛɔ amɛboteɔ Odasefoi ashĩai amli trukaa yɛ ekãa naa, ni bei komɛi lɛ amɛshɔ̃ɔ nibii ni yɔɔ shĩai lɛ amli lɛ, titri lɛ nɔ̃ ni abaanyɛ ahɔɔ. (Yaafo 5:2) Egbaaa nyɛmimɛi hii kɛ yei ni hi nɔyeli nɛɛ shishi lɛ ateŋ babaoo anaa akɛ amɛheloonaa nibii baaŋmɛɛ amɛ. Beni atswa amɛteŋ mɛi komɛi ananeshi tu kɛtee hei krokomɛi lɛ, amɛshi amɛshĩai kɛ nibii krokomɛi ni amɛyɔɔ lɛ; amɛtee nɔ amɛye Yehowa anɔkwa. Kɛ́ okɛ kaa ni tamɔ nakai kpe lɛ, ani okɛ otsui baafɔ̃ oheloonaa nibii anɔ koni okanyɛ otee nɔ oye Nyɔŋmɔ anɔkwa?—2 Tim. 3:11.
17. Mɛɛ gbɛ nɔ ekolɛ, Yeremia kɛ Baruk yinɔbii lɛ ekomɛi ye amɛbua amɛ?
17 Esa kadimɔ akɛ Yeremia kɛ Baruk yinɔbii lɛ ateŋ mɛi komɛi ye amɛbua amɛ. Zefania kɛ Yeremia fɛɛ sɔmɔ akɛ gbalɔi yɛ Yosia nɔyeli beaŋ. Mɛni Yeremia baasusu yɛ wiemɔi ni yɔɔ Zefania 1:18 lɛ he? (Nyɛkanea.) Feemɔ Yeremia ni ekɛ Baruk miisusu nakai sane lɛ he lɛ he mfoniri okwɛ. Mɔ kroko hu ni kɛ Yeremia sɔmɔ yɛ be kome too mli ji Ezekiel ní aŋɔ lɛ nom kɛtee Babilon yɛ afi 617 D.Ŋ.B. lɛ. Akɛni Ezekiel nifeemɔi kɛ esaji komɛi kɔɔ Yudafoi ni shwɛ yɛ Yuda beni aŋɔ lɛ kɛ mɛi krokomɛi anom kɛtee lɛ ahe hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ Yeremia ná ele nibii ni Ezekiel wie loo efee lɛ, ni Ezekiel hu ná ele Yeremia nɔ̃ lɛ. Saji nɛɛ ateŋ eko ji nɔ̃ ni aŋma yɛ Ezekiel 7:19 lɛ. (Nyɛkanea.) Bɔ ni ekolɛ Yeremia kɛ Baruk ná nakai wiemɔi lɛ ahe sɛɛ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná he sɛɛ. Yehowa gbi lɛ nɔ lɛ, mɛi komɛi baatsɛ amɛnyɔŋmɔi kɛha yibaamɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛnyɔŋmɔi lɛ jio, amɛjwetrii lɛ jio, eko kwraa nyɛŋ amɛyiwala ahere.—Yer. 2:28.
ANI OBAANÁ ‘OSUSUMA AKƐ HAANƆ̃’?
18. Namɔ ‘susuma’ esa akɛ wɔshwe akɛ wɔbaaná akɛ haanɔ̃ lɛ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nakai lɛ?
18 Ehe miihia ni wɔkai akɛ, nɔ̃ ni Yehowa ewo shi akɛ ekɛ baaha wɔ akɛ haanɔ̃ ji ‘wɔsusuma.’ Kɛ́ etsuji fioo komɛi ahiɛ kpãta po yɛ yiwaa ni ekolɛ ebaaba yɛ “amanehulu kpeteŋkpele lɛ” mli, beni kooloo lɛ aklontoi lɛ, ni damɔ shi kɛha adesai anɔyelii lɛ baate shi awo jamɔi lɛ, Yehowa tsuji nɛɛ awala eŋmɛŋ amɛ kɛyaŋ naanɔ. Ama nɔ mi akɛ, amɛ, ni ji ‘susuma’ lɛ, baahi shi ekoŋŋ koni amɛná “anɔkwa wala lɛ” mli gbɛfaŋnɔ yɛ jeŋ hee lɛ mli. (Kpoj. 7:14, 15; 1 Tim. 6:19) Kɛlɛ, wɔyɛ nɔmimaa akɛ, Nyɔŋmɔ tsuji lɛ ateŋ kpotoo ni baaye anɔkwa lɛ baaje amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli shweshweeshwe. Obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ kɛ efɔŋ ba jeŋmaji lɛ anɔ lɛ, anɔkwafo ko ehiŋ “mɛi ni Yehowa aaagbe lɛ” ateŋ.—Yer. 25:32, 33.
Halamɔ nɔ̃ ni he hiaa lɛɛlɛŋ lɛ (Okɛto baafa 46 lɛ he.)
19. Mɛɛ gbɛi anɔ Yeremia kɛ Baruk nɔkwɛmɔnii ni wɔsusu he lɛ ewaje ofai shi ni otswa akɛ otaoŋ “nii wuji” kɛhaŋ ohe lɛ?
19 Ekolɛ, ebaadɔ mɛi komɛi akɛ amɛbaaná ‘amɛsusuma’ pɛ akɛ haanɔ̃, shi esaaa akɛ amɛhaa no gbaa amɛnaa kwraa. Kaimɔ akɛ beni hɔmɔ kpataa mɛi ahiɛ yɛ Yerusalem lɛ, Yehowa baa Yeremia yi. Mɛɛ gbɛ nɔ? Maŋtsɛ Zedekia kɛ Yeremia yato bulɔi lɛ akpo lɛ nɔ, ni ehaa aŋɔɔ “aboloo subɔo kɛjɛɔ aboloo shãlɔi lɛ ablohu lɛŋ” abahaa Yeremia “gbi fɛɛ gbi aahu kɛyashi beyinɔ ní aboloo lɛ fɛɛ tã yɛ maŋ lɛŋ.” (Yer. 37:21) Enɛ ha Yeremia yi ná wala! Yehowa baanyɛ atsɔ gbɛ fɛɛ gbɛ ni esumɔɔ nɔ eha ewebii [akɛ kuu] lɛ ahiamɔ nii. Ni bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaafee nakai ejaakɛ ewo shi akɛ ebaaha amɛná naanɔ wala. Akɛni Baruk kpoo “nii wuji” ataomɔ hewɔ lɛ, abaa eyi yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ mli. Nakai nɔŋŋ wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ akɛ abaabaa wɔyi kɛfo Harmagedon sɔkee, koni wɔkɛ ‘wɔsusuma’ ni wɔbaaná akɛ haanɔ̃ lɛ ajie Yehowa yi kɛya naanɔ.
Mɛni hewɔ ŋmɛnɛ lɛ, nilee bɛ mli akɛ wɔɔtao “nii wuji,” shi moŋ wɔkpa gbɛ akɛ wɔbaaná ‘wɔsusuma’ akɛ haanɔ̃ lɛ?