Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • jy yitso 131 bf. 298-bf. 299 kk. 3
  • Maŋtsɛ ni Efeko Efɔŋ ko Piŋ yɛ Tso Jaŋŋ He

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Maŋtsɛ ni Efeko Efɔŋ ko Piŋ yɛ Tso Jaŋŋ He
  • Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Piŋmɔ yɛ Tso lɛ Nɔ
    Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ
  • Piŋmɔ yɛ Tso Iɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Nɔ Hewɔ Ni Esa Akɛ Wɔsumɔ Yesu Sane
    Kasemɔ Nii Kɛjɛ Tsɔɔlɔ Kpele lɛ Ŋɔɔ
  • Yesu Gbo Yɛ Golgota
    Kasemɔ Nii Kɛjɛ Biblia Lɛ Mli
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
jy yitso 131 bf. 298-bf. 299 kk. 3
Yesu wo efɔŋfeelɔ ni asɛŋ yɛ emasɛi lɛ shi akɛ, “Obaafata mihe yɛ Paradeiso”

YITSO 131

Maŋtsɛ ni Efeko Efɔŋ ko Piŋ yɛ Tso Jaŋŋ He

MATEO 27:33-44 MARKO 15:22-32 LUKA 23:32-43 YOHANE 19:17-24

  • AKALA YESU AKPƐTƐ PIŊMƆ TSO JAŊŊ KO HE

  • SANE NI AŊMA AKPƐTƐ YESU YITEŊGBƐ LƐ HÃ AYE EHE FƐO

  • YESU WO PARADEISO SHIHILƐ YƐ SHIKPƆŊ LƐ NƆ LƐ HE SHI

Akɛ Yesu tee he ko ni kɛ maŋ lɛ mli jekɛɛɛ, he ni abaagbe ekɛ ojoyelɔi enyɔ komɛi yɛ lɛ. Atsɛɔ jɛmɛ Golgota, loo Yitsoŋoŋohe, ni eji he ko ni kɛ́ ‘adamɔ shɔŋŋ’ lɛ anaa.​—Marko 15:40.

Ajie hii etɛ nɛɛ ni abu amɛ gbele fɔ lɛ atadei yɛ amɛhe. Kɛkɛ ni ahã amɛ wein ní akɛ mire kɛ nɔ ko ni joɔ efutu mli. Eeenyɛ efee akɛ Yerusalem yei lɛ ji mɛi ni futu wein nɛɛ, ni Romabii lɛ hãa mɛi ni amɛgbeɔ lɛ eko amɛnuɔ kɛbaa piŋmɔ lɛ shi. Shi be ni Yesu sa enaa lɛ, ekpoo akɛ ebaanu. Mɛni hewɔ? Eesumɔ ni ehiɛ akã lɛ shi jogbaŋŋ yɛ kaa be ni jaraa nɛɛ mli; eesumɔ ni ele nɔ ni yaa nɔ lɛ ni eye anɔkwa kɛyashi gbele mli.

Akɛ Yesu fɔ̃ tso jaŋŋ lɛ nɔ. (Marko 15:25) Asraafoi lɛ kala eniji kɛ enaji plɛkoobii, ni plɛkoobii lɛ gbulɔ eheloo kɛ efãji lɛ kɛje kpo, ni enɛ shã lɛ waa. Be ni awó tso jaŋŋ lɛ nɔ adamɔ shi lɛ, Yesu tsiimɔ lɛ wule efaji lɛ amli waa, ni enu piŋmɔ lɛ he fe tsutsu lɛ. Ni kɛ̃lɛ, Yesu kãaa asraafoi lɛ ahiɛ. Moŋ lɛ esɔle akɛ: “Ataa, ŋɔɔ ofa amɛ, ejaakɛ amɛleee nɔ ni amɛfeɔ lɛ”​—Luka 23:34.

Kɛ́ Romabii lɛ bu efɔŋfeelɔ ko fɔ lɛ, amɛŋmaa nɔ fɔŋ ni efee lɛ kɛkpɛtɛɔ epiŋmɔ tso lɛ nɔ. Yɛ Yesu gbɛfaŋ lɛ, Pilato hã aŋma akpɛtɛ shi akɛ: “Yesu, Nazarenyo lɛ, Yudafoi lɛ a-Maŋtsɛ lɛ.” Aŋma yɛ Hebri, Latin, kɛ Hela mli koni mɛi babaoo anyɛ akane. Nɔ ni Pilato fee nɛɛ tsɔɔ akɛ, Yudafoi ni ma nɔ mi doo akɛ agbe Yesu lɛ ahe miiwo emli la. Nɔ ni aŋma lɛ gba osɔfoi tsiifoi lɛ anaa waa, ni amɛwie amɛshi akɛ: “Kaaŋma akɛ, ‘Yudafoi lɛ a-Maŋtsɛ lɛ,’ shi moŋ akɛ lɛ ekɛɛ akɛ, ‘Miji Yudafoi lɛ a-Maŋtsɛ lɛ.’” Shi akɛni Pilato sumɔɔɔ ni esaa amɛhiɛ dɔŋŋ hewɔ lɛ, eto he ehã amɛ akɛ: “Nɔ ni miŋma lɛ, miŋma.”​—Yohane 19:19-22.

Osɔfoi ni mli ewo la lɛ tĩ amale odase ni aye ashi Yesu be ni Sanhedrin lɛ kojoɔ lɛ lɛ mli ekoŋŋ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ, mɛi ni hoɔ lɛ hoso amɛyitsei kɛye ehe fɛo ni amɛwie wiemɔi fɔji amɛshi lɛ amɛkɛɛ: “Ei! Bo ni kulɛ obaakumɔ sɔlemɔwe lɛ ni okɛ gbii etɛ ama lɛ, jee piŋmɔ tso lɛ nɔ okpeleke shi ni okɛhere bo diɛŋtsɛ oyiwala.” Osɔfoi tsiifoi lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ hu ye ehe fɛo ni amɛkɛɛkɛɛ amɛhe akɛ: “Hã Kristo lɛ, Israel Maŋtsɛ lɛ, akpeleke shi kɛjɛ piŋmɔ tso lɛ nɔ koni wɔna ni wɔhe lɛ wɔye.” (Marko 15:29-32) Ojoyelɔi po ni abu amɛ gbele fɔ, ni yɔɔ Yesu bɛku kɛ eninejurɔgbɛ lɛ bɔ lɛ ahora, tsɛbelɛ lɛ pɛ ji amɛteŋ mɔ ni efeko efɔŋ ko kwraa.

Roma asraafoi ejwɛ lɛ hu ye Yesu he fɛo. Ekolɛ amɛmiinu wein ni joɔ lɛ eko, no hewɔ lɛ amɛŋɔ eko amɛhã Yesu ni amɛkɛye ehe fɛo, ejaakɛ enyɛŋ ekpã enine mli ehe. Romabii lɛ kɛ okadi ni akɛkpɛtɛ Yesu yiŋteŋgbɛ lɛ bɔ lɛ ahora, ni amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Kɛ́ bo ji Yudafoi lɛ a-Maŋtsɛ lɛ, heremɔ bo diɛŋtsɛ oyiwala.” (Luka 23:36, 37) Bo lɛ susumɔ he okwɛ! Amrɔ nɛɛ, aafee nuu ni ehã ana faŋŋ akɛ lɛ ji gbɛ lɛ, anɔkwale lɛ, kɛ wala lɛ niseniianii, ni aaye ehe fɛo hu. Kɛ̃lɛ, efi shi yɛ fɛɛ mli, ni ewieee eshiii Yudafoi lɛ ni miikwɛ nɔ ni yaa nɔ lɛ, Roma asraafoi lɛ ni yeɔ ehe fɛo lɛ, loo efɔŋfeelɔi enyɔ ni abu amɛ gbele fɔ ni tsotsoro tsei jaŋŋi anɔ yɛ emasɛi lɛ.

Asraafoi lɛ fɔ̃ atade ni Yesu woɔ yɛ etade shishi lɛ nɔ oshiki

Asraafoi ejwɛ lɛ kɔlɔ Yesu atadei anɔhaanɔi lɛ ni amɛjara mli ejwɛ. Amɛfɔ̃ nɔ oshiki koni ana nɔ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baakɔ. Shi atade ni Yesu woɔ yɛ etade shishi lɛ, mama ni jara wa akɛlo, ‘ebɛ tsamɔhe, ejaakɛ alo kɛjɛ ŋwɛi kɛyi shi.’ Asraafoi lɛ kɛɛkɛɛ amɛhe akɛ: “Nyɛkahãa wɔgbalaa no mli, shi moŋ nyɛhãa wɔfɔ̃a nɔ oshiki kɛna mɔ nɔ ní ebaatsɔ.” No hewɔ lɛ, amɛhã ŋmalɛ ni kɛɔ akɛ: “Amɛjara mitadei lɛ amɛhã amɛhe, ni amɛfɔ̃ mitadei lɛ anɔ oshiki” lɛ ba mli.​—Yohane 19:23, 24; Lala 22:19.

Fee sɛɛ lɛ, efɔŋfeelɔi lɛ ateŋ mɔ kome yɔse akɛ Yesu ji maŋtsɛ lɛɛlɛŋ. Ekã enaanyo lɛ hiɛ ekɛɛ: “Ani osheee Nyɔŋmɔ gbeyei kwraa, amrɔ nɛɛ ni bo hu ooná toigbalamɔ kome too lɛ nɔŋŋ lɛ? Wɔ lɛ, wɔnɔ lɛ sa wɔ, ejaakɛ wɔmiiná nibii ni wɔfee lɛ ahe nyɔmɔwoo ni sa wɔ; shi nuu nɛɛ efeko nɔ ko ni esaaa.” Kɛkɛ ni ekpa Yesu fai ekɛɛ: “Kɛ́ oba o-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ, kaimɔ mi.”​—Luka 23:40-42.

Yesu ekɛɛɛ lɛ akɛ ebaafata ehe yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli, moŋ lɛ ekɛɛ lɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ bo ŋmɛnɛ akɛ, obaafata mihe yɛ Paradeiso.” (Luka 23:43) Shiwoo nɛɛ yɛ srɔto yɛ nɔ ni ekɛɛ ebɔfoi lɛ akɛ amɛkɛ lɛ baatara maŋtsɛsɛii anɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ he. (Mateo 19:28; Luka 22:29, 30) Ni kɛ̃lɛ akɛni efɔŋfeelɔ nɛɛ ji Yudanyo hewɔ lɛ, ekolɛ enu Paradeiso ni Yehowa fee yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ehã Adam, Hawa, kɛ amɛshwiei lɛ akɛ amɛshĩa lɛ he sane. Amrɔ nɛɛ, ojoyelɔ nɛɛ ená hiɛnɔkamɔ akɛ kɛ́ egbo lɛ, ebaahi Paradeiso wɔsɛɛ.

  • Mɛni hewɔ Yesu kpoo akɛ ebaanu wein ni akɛhã lɛ lɛ?

  • Mɛni aŋma akpɛtɛ Yesu yiteŋgbɛ? Ni te Yudafoi lɛ fee amɛnii yɛ he hã tɛŋŋ?

  • Mɛɛ gbɛ nɔ gbalɛ ni kɔɔ Yesu atadei lɛ ahe lɛ ba mli yɛ?

  • Mɛɛ hiɛnɔkamɔ Yesu hã efɔŋfeelɔi lɛ ateŋ mɔ kome ná?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje