Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w84 3/1 bf. 19-21
  • “Shɛ Ojatsu Iɛ Ofɔ Yehowa Nɔ”​—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Shɛ Ojatsu Iɛ Ofɔ Yehowa Nɔ”​—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1984
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ Hewɔ Ni David Shɛ Ejatsu Lɛ Efɔ Yehowa Nɔ
  • Jatsui Aloo Gbɛnaa Nii
  • Kɛtsɔ Sɔlemɔ Nɔ
  • Hemɔkeyeli Kɛ Nitsumɔi
  • Shɛ Ojatsu lɛ Ofɔ̃ Yehowa Nɔ Be Fɛɛ Be
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • “Shɛ Ojatsu lɛ Ofɔ̃ Yehowa Nɔ”
    Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ akɛ Kristofoi​—Kpee Nifeemɔ Wolo—2016
  • Shɛ Ojatsu lɛ Ofɔ̃ Yehowa Nɔ
    Lá Oha Yehowa
  • Bɛŋkɛmɔ Yehowa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1984
w84 3/1 bf. 19-21

“Shɛ Ojatsu Iɛ Ofɔ Yehowa Nɔ”​—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

DAVID, blema Israel akutsei 12 maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ ni ale lɛ waa lɛ kɛ hewalɛwoo nɛɛ ha wɔ: “Shɛ ojatsu lɛ ofɔ Yehowa nɔ, ni lɛ eeehiɛ omli; eŋmɛŋ gbɛ gbi ko gbi ko ni jalɔ adidã.”​—Lala 55:⁠23.

Mɛni hewɔ ŋaawoo nɛɛ sa jogbaŋŋ akɛni ebaa kɛjɛɔ Maŋtsɛ David ŋɔɔ lɛ? Ni te ooofee tɛŋŋ obo enɛ toi?

Nibii pii ba David shihilɛ mli yɛ esɔɔmɔ be ni ekɛha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ mli. Egbe jata, oshishibrishi kɛ oblaŋ Goliat beni eji obalanyo fioo. David he esa yɛ tawuu mli, ni elɛɛ blema Israel husui lɛ amli kɛyashɛ he ni Nyɔŋmɔ efa lɛ anaa. Agbɛnɛ, mɔ ko bɛ ni kɛ lɛ yeɔ egbɔ yɛ lalafoo kɛ lalai aŋmalamɔ mli. Shi kɛlɛ jeee kunimyeli kɛ shweremɔ mli miishɛɛ pɛ kɛkɛ David na, shi awerɛho kpɔtɔɔ kɛ naagbai hu.​—1 Samuel 16:​18; 17:​34-36; 18:⁠7.

Nɔ Hewɔ Ni David Shɛ Ejatsu Lɛ Efɔ Yehowa Nɔ

Beni David kɛɛ “shɛ ojatsu lɛ ofɔ Yehowa nɔ” lɛ, no mli lɛ, klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ehe ewieɔ lɛ. Te aaafee tɛŋŋ akɛɛ nakai lɛ? Ejaakɛ kɛ wɔsusu nɔ ni eŋma lɛ fɛɛ he lɛ, wɔnaa kɛjɛɔ mli akɛ David ŋma nɛkɛ lala nɛɛ yɛ be mli ni hegbɛi krɛdɛɛ ni eyɔɔ akɛ odehe lɛ eba shi kwraa. Enɛ ji be mli ni shwɛ sharao ni ebinuu Absalom hiɛnyamtaolɔ lɛ ashɔ̃ maŋtsɛsɛi lɛ kɛjɛ etsɛ dɛŋ lɛ.

Bɔ ni David ehao waa eha lɛ jeɔ kpo yɛ Lala 55 shishijee wiemɔi lɛ amli: “Nyɔŋmɔ, feemɔ toi oha misɔlemɔ lɛ, ni kaatee ohe kɛmiijɛ mifaikpamɔ lɛ he! Bo mi toi ni oto he oha mi! Minaaa hejɔlɛ yɛ mikɔmɔyeli lɛ mli, ni midɔmɔɔ ŋtsɔi.” Etee nɔ nɛkɛ yɛ kukuji ekpaa ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Mɛni hewɔ David na ehe yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli? Yɛ ehenyɛlɔ lɛ hewɔ. Agbɛnɛ esɔle eha Nyɔŋmɔ ni ete shi ewo ehenyɛlɔi lɛ, titri lɛ enaanyo ko ni etsɔ sɛɛgbɛtsɔɔlɔ lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ nɛkɛ mɔ nɛɛ ji Ahitofel, mɔ ni abaanyɛ awie yɛ ehe diɛŋtsɛ akɛ: “Ejaakɛ henyɛlɔ ko ni bɔɔ mi ahora kulɛ, mahe makpɛlɛ; . . . Shi bo gbɔmɔ ni mibuɔo tamɔ mi diɛŋtsɛ mihe, minaanyo kɛ mishieŋtsɛ, mikɛo yeɔ yitsoŋsane kɛ ŋɔɔmɔ, ni wɔkɛ asafo yuu lɛ nyiɛɔ kɛyaa Nyɔŋmɔ we lɛ.”​—Kukuji 13-15.

Yɛ be mli ni etsɔɔ nɔ ni eba enɔ lɛ mli kɛ nɔ hewɔ ni eba lɛ nakai lɛ, David wie hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ he akɛ: “Milɛ, mabolɔ matsɛ Yehowa, ni Yehowa aaahere miyiwala.” (Kuku 17) Ni agbɛnɛ yɛ be mli ni ewo lɛ diɛŋtsɛ ehe ŋaa akɛ, “Shɛ ojatsu lɛ ofɔ Yehowa nɔ” lɛ sɛɛ lɛ, David kɛ lala lɛ ba naagbee kɛ nakai hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Ŋwɛiflooflonyo lɛ mli lɛ he wiemɔ akɛ: “Shi bo, Nyɔŋmɔ, ootsirɛ amɛ owo hiɛkpatamɔ bu lɛŋ. . . . Shi mi lɛ, maŋɔ mihiɛ mafɔ onɔ.” Ni kwɛ bɔ ni David wiemɔi lɛ fee anɔkwale ha! E-bi Absalom hiɛnyamtaolɔ lɛ kɛ eŋaawolɔ Ahitofel shishiulɔ lɛ gboi trukaa, yɛ be mli ni David tee nɔ eye nɔ akɛ maŋtsɛ ni Nyɔŋmɔ efɔ lɛ mu.​—Kukuji 23, 24.

Jatsui Aloo Gbɛnaa Nii

Dani wɔɔsusu bɔ ni wɔɔfee wɔbo David ŋaawoo ni jɛ ŋwɛi akɛ wɔshɛrɛ wɔjatsui lɛ wɔfɔ Yehowa nɔ lɛ toi lɛ, esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔkadi akɛ gbɛnaa nii komɛi hu yɛ ni esa akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔtere. Kristofonyo bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ aaatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu.” (Galatabii 6:⁠5) Nɛkɛ ‘jatsui’ nɛɛ ji gbɛnaa nii komɛi ni ji wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ̃ akɛni wɔji wumɛi, ŋamɛi, fɔlɔi, bii, nitsulɔi, Yehowa Odasefoi, aloo, akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, onukpai ni ahala amɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ hewɔ. Wɔnyɛŋ wɔshɛrɛ nɛkɛ jatsui nɛɛ fɛɛ wɔfɔ Yehowa nɔ ni wɔtsuuu he nii, shi moŋ esa akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔtere. Nakai eji kɛ wɔmiito wɔyiŋ yɛ sane he. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ mlai kɛ shishitoo anɔkwalei haa, shi esa akɛ wɔkɛtsu naagbai ni jwere wɔhiɛ lɛ ahe nii. Shi wɔbaanyɛ, ni esa akɛ wɔbi Nyɔŋmɔ kɛha nilee, hewalɛ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ koni amɛye amɛbua wɔ yɛ nɛkɛ jatsui nɛɛ ateremɔ mli, shi esaaa akɛ wɔjoɔ foi yɛ naa, aloo wɔshɛrɛɔ wɔshwieɔ.

Belɛ mɛni ji jatsũi ni wɔbaanyɛ wɔshɛrɛ wɔfɔ Yehowa nɔ lɛ? Nomɛi ji naagbai, haomɔi, nijiaŋwujee kɛ gbeyeishemɔ ni kɔɔ wɔsɛɛ be he, tamɔ nɔ ni David kɛkpe lɛ. Ni nɔ ni fata he hu ji wɔgbɔjɔmɔi kɛ fatɔɔi ahe jatsũi. Enɛɛmɛi ji jatsũi ni esa akɛ wɔshɛ wɔfɔ Yehowa nɔ lɛ, ejaakɛ bɔfo Petro kɛɛ akɛ: “Nyɛŋɔa nyɛhaomɔ fɛɛ nyɛfɔa enɔ.” Mɛni hewɔ? “Ejaakɛ lɛ ejwɛŋɔ nyɛnɔ.”​—1 Petro 5:​6, 7.

Yesu Kristo kɛ ŋaawoo ko ni tamɔ nakai ha yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli. Obaabi akɛ, ‘Te ekɛɛ tɛŋŋ?’ Ojogbaŋŋ, jeee akɛ ekɛɛ wɔkahao wɔhe yɛ nɔ ni wɔɔye, wɔɔnu kɛ nɔ ni wɔɔŋɔha wɔhe lɛ he kɛkɛ, shi ekɛɛ wɔ nɔ hewɔ ni esaaa akɛ wɔhaoɔ wɔhe nɛkɛ lɛ hu. Yesu kɛ nɔmimaa nɛɛ ha: “Shi kɛji ŋa nɔ jwɛi ni Nyɔŋmɔ wulaa nɛkɛ lɛ, efeŋ nɔ ni fe enɛ ehaŋ nyɛ ni nyɛhemɔkɛyeli faaa lɛ? . . . Nyɛtsɛ lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ le akɛ nii nɛɛ fɛɛ he miihianyɛ.”​—Mateo 6:​25-32.

Kɛtsɔ Sɔlemɔ Nɔ

Shi kɛlɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ ‘wɔshɛ wɔjatsui lɛ wɔfɔ Yehowa nɔ’ diɛŋtsɛ? Gbɛ kome ji ni wɔya eŋɔɔ daa yɛ sɔlemɔ mli. Ani ejeee anɔkwale akɛ jatsũi ni esa akɛ wɔtere daa gbi lɛ ekome ji le ni wɔle akɛ wɔshɛɛɛ Nyɔŋmɔ jalɛ taomɔ nii lɛ ahe lɛ? Hɛɛ, shi kɛ wɔtee Nyɔŋmɔ ŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli lɛ nɛkɛ jatsũi nɛɛ baaje wɔkuɛ nɔ. Yesu fee enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ yɛ toohelɔ lɛ ni yɛ heshibaa kɛ anɔkwayeli mli ni ejɛ esɔle eha Nyɔŋmɔ koni ena lɛ mɔbɔ hewɔ lɛ abu lɛ akɛ jalɔ fe Farisifonyo osatofo lɛ sane lɛ mli. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, awó toohelɔ lɛ jatsũ ni ji fɔbuu lɛ kɛjɛ ekuɛ nɔ. Shi kɔkɔbɔɔ sane ko nɛ: Yɛ bɔ ni wɔmumɔŋ shihilɛ, wɔ fɔbuu lɛ ji ha hewɔ lɛ, ekolɛ ehe baahia ni mɛi krokomɛi aye abua wɔ, tamɔ asafoŋ onukpai lɛ, koni wɔye wɔhe kɛjɛ wɔjatsũ Lɛ shishi.​—Luka 18:​9-14; Galatabii 6:2; Yakobo 5:​14-16.

Kɛji akɛ wɔsɔlemɔi lɛ baaye abuɔ wɔ ni wɔshɛ́ wɔjatsũi lɛ wɔfɔ Yehowa nɔ lɛ, belɛ esa akɛ wɔkɛ hekamɔ afee, wɔhiɛ adɔ yɛ saji ahe diɛŋtsɛ. No hewɔ ni afãa wɔ akɛ: “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsia nyɛtutɔmɔi lɛ ata yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” Enɛ baaye abua ni ejie jatsũ lɛ kɛjɛ wɔnɔ, ejaakɛ no dani ‘Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ aaabu wɔtsuii kɛ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ahe.’​—Filipibii 4:​6, 7.

Ofainɛ kadimɔ akɛ Paulo tsi faikpamɔi kɛ sɔlemɔi ata. Mɛni ji faikpamɔi? Amɛji sɔlemɔi ni mli wa. Ni oooha osɔlemɔ mli awa lɛ tsɔɔ mɛni? Wiemɔ nɛɛ jɛ shishifa ko ni eshishi ji “edɔ, etswa” mli. No hewɔ lɛ ni sɔlemɔ mli aaawa lɛ tsɔɔ akɛ esa ni la ahi mli, henumɔ ni yɔɔ klakla, nɔ ni afeɔ daa kɛ mliwalɛ. Nakai ji bɔ ni esa akɛ wɔsɔlemɔi afee kɛ wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔye omanye yɛ ‘shɛ ni wɔshɛɔ wɔjatsũ wɔfɔɔ Yehowa diɛŋtsɛ nɔ’ lɛ mli.

Kɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ sɔle lɛ, wɔbaaya nɔ wɔka he wɔsɔle. Yɛ be mli ni efee bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔkã sɔlemɔ he lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, wɔnuŋtsɔ Yesu Kristo wo hewalɛ akɛ: “Ni mi hu miikɛɛnyɛ akɛ: Nyɛbia, ni aaahanyɛ; nyɛtao, ni nyɛaana; nyɛshia, ni aaagbelenyɛ. Ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ lɛ, enine shɛɔ nɔ ni mɔ ni taoɔ lɛ, enaa; ni mɔ ni shiɔ lɛ, aaagbele lɛ.” (Luka 11:​2-10) No hewɔ lɛ nyɛyaa nɔ nyɛbia, nyɛtaoa, nyɛshia, ni wɔŋwɛi Tsɛ lɛ baahe jatsũi ni sa ni ashɛɔ afɔɔ enɔ lɛ.

Hemɔkeyeli Kɛ Nitsumɔi

Shishitoo mla nɛɛ kɔɔ wɔsɔlemɔi ahe, taakɛ eji yɛ wɔ Kristofoi ashihilɛ kɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli nibii fɛɛ he lɛ: “Bɔ ni nyɛheɔ nyɛyeɔ lɛ, afee nakai ahanyɛ.” (Mateo 9:29) Esa akɛ wɔna hemɔkɛyeli ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ. Jeee akɛ esa akɛ wɔjɛ wɔtsuiŋ fɛɛ wɔhe wɔye akɛ eyɛ pɛ kɛkɛ, shi esa akɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ ewoɔ mɛi ni taoɔ esɛɛgbɛ yɛ anɔkwayeli mli lɛ nyɔmɔ. (Hebribii 11:⁠6) Esa akɛ wɔna hemɔkɛyeli akɛ Nyɔŋmɔ baabo wɔ toi.

Ehe miihia ni wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ koni wɔná hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ. Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkane enɛ, kɛ Kristofoi awoji krokomɛi ni kɔɔ he lɛ hu. Ewaaa akɛ hiɛ aaakpa Biblia lɛ mli ŋaawooi kɛ emli shiwooi wuji lɛ anɔ. Je lɛŋ nibii pii yaa nɔ eheɔ wɔbe! Shi Yehowa Wiemɔ lɛ ni wɔɔkase daa lɛ nɔ pɛ wɔɔtsɔ wɔle Yehowa, enaakpɛɛ sui kɛ gbɛi ni etsɔɔ ni ekɛ eshikpɔŋ nɔ tsuji lɛ yeɔ haa lɛ diɛŋtsɛ. Kwɛ bɔ ni Yehowa Wiemɔ lɛ maa esuɔmɔ kwɛmɔ kɛha ewebii lɛ anɔ mi ehaa! Wɔkaneɔ gbɛ ni etsɔ nɔ eha etsuji asɔlemɔi ahetoo lɛ he sane shii abɔ. (1 Mose 20:​17; Bɔfoi lɛ Asaji 12:​5, 17) Ni kaaha ohiɛ miikpa nɔ akɛ Yehowa kã he eji “sɔlemɔ Toibolɔ.”​—Lala 65:⁠3.

Nɔ ni yeɔ buaa yɛ gbɛi babaoo nɔ fe ekome pɛ ji Biblia mli ŋmalɛi ni akaseɔ awoɔ yitsoŋ, titri lɛ nɔ ni maa Nyɔŋmɔ kwɛmɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ nɔ mi kɛhaa wɔ lɛ. Nɔ ni fata enɛɛmɛi ahe ji nɔ ni atsɛ yɛ yiteŋgbɛ lɛ, kɛ agbɛnɛ lalai lɛ ekomɛi, tamɔ Lala 23 kɛ 103. Kwɛ bɔ ni eji gbɛ ni hi jogbaŋŋ akɛ wɔɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli saji komɛi wɔwo wɔyitsoŋ obɔ̃ ni wɔha wɔjwɛŋmɔ ahi nomɛi anɔ, koni eshwie susumɔi ni gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa nɔ kroko nɔ lɛ kɛya! Kɛ wɔha Biblia mli ŋmalɛi hi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ eeeha e-Wiemɔ lɛ afee nɔ ni wɔyeɔ daa gbi kɛ wɔnine nyɛŋ Biblia lɛ nɔ ashɛ ni wɔkane diɛŋtsɛ po. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ wɔnyɛɛɛ wɔwɔ yɛ nyɔɔŋ teŋ lɛ wɔbaanyɛ wɔjwɛŋ Ŋmalɛi lɛ ahe. (Okɛto Lala 63:7 he.) Yɛ anɔkwale mli lɛ, enɛɛmɛi fɛɛ ji nibii ni yeɔ buaa wɔ koni ‘wɔshɛ wɔjatsũ lɛ wɔfɔ Yehowa nɔ.’

Agbɛnɛ hu, ‘Yehowa nɔ ni wɔɔshɛ wɔjatsũ wɔfɔ’ lɛ biɔ wɔgbɛfaŋnɔ ni wɔɔfee. Kaimɔ akɛ, “hemɔkɛyeli ni nitsumɔi bɛ he lɛ ji hemɔkɛyeli gbonyo.” (Yakobo 2:26) Yesu tsɔɔ nakai nɔŋŋ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli, ejaakɛ yɛ be mli ni ewo wɔ ŋaa akɛ wɔkahao wɔhe shi wɔna hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ kwɛmɔ shishi lɛ, efa akɛ: “Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he ahanyɛ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ nakai ŋaawoo lɛ toiboo baaye abua wɔ ni wɔye wɔhe kɛjɛ nibii ni wɔhaoɔ wɔhe yɛ he lɛ mli.​—Mateo 6:⁠33.

Nɔ ni baaye abua hu ji wɔjwɛŋmɔ lɛ tsɔsemɔ. Ekolɛ nɔ ni wɔfɔɔ feemɔ ji nibii ni yeee ebuaaa lɛ ahesusumɔ. Kɛ wɔkɛ anɔkwayeli etsɔ faikpamɔi anɔ wɔkɛ wɔtutɔmɔi efɔ Yehowa hiɛ, ni wɔshɛ wɔjatsũi wɔfɔ enɔ lɛ, esa akɛ wɔshi yɛ jɛmɛ ni wɔkaya nɔ wɔmiihao wɔhe yɛ he dɔŋŋ. Esa ákɛ wɔtsɔse wɔhe yɛ wɔwiemɔi kɛ nifeemɔi hu mli. Esa akɛ wɔshwere kɛya hiɛ, shi esaaa akɛ wɔyaa nɔ wɔtɔ̃ɔ shii abɔ yɛ nɔ kome lɛ nɔŋŋ he, ‘kɛmiibɔle shi.’ Shi moŋ wɔfee tamɔ bɔfo Paulo ni ‘wɔyi wɔgbɔmɔtso lɛ ni wɔhiɛ lɛ tamɔ nyɔŋ.’ Esa akɛ wɔbo Yesu ŋaawoo lɛ toi, akɛ, “nyɛshia kpe ni nyɛsɔlea,” ejaakɛ “mumɔ lɛ miikpɛlɛ moŋ, shi heloo lɛ egbede.”​—1 Korintobii 9:​27; Mateo 26:⁠41.

No hewɔ lɛ, te ooofee tɛŋŋ “oshɛ ojatsu lɛ, ofɔ Yehowa nɔ”? Kɛtsɔ sɔlemɔ ni oooka he yɛ anɔkwayeli mli, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ daa, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ taomɔ daa kɛ henɔyeli ni akɛ aaatsu nii lɛ nɔ. Kɛkɛ lɛ, akɛni Yehowa yeɔ eshiwoo anɔkwale hewɔ lɛ, eeehiɛ omli ni eŋmɛŋ gbɛ ni odida kɔkɔɔkɔ.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje