Tsɔɔmɔ Mɛi Heei Iɛ Gbɛ Kɛha Ŋyɔŋmɔ Gbɛjianɔtoo Iɛ Mli
1, 2. Mɛni nibii ni fata jamɔ he tsɔɔmɔi ahe tsɔɔlɔi ni ji Kristofoi kɛhaa?
1 “Nyɛsumɔa nyɛmimɛi anaanyobɔɔ muu lɛ fɛɛ.”—1 PETRO 2:17,NW.
TSƆƆLƆ lɛ nitsumɔ ji ni ekɛ anɔkwalei aha. Shi tsɔɔlɔ kpakpa lɛ feɔ pii fe nakai. Ekɛ sui ni sɛɛnamɔ yɔɔ he haa, eyeɔ ebuaa nikaselɔ lɛ ni enaa bɔ ni nɔ ni ekaseɔ lɛ he hiaa ha, ni etsɔɔ lɛ gbɛ ni eeetsɔ nɔ ekɛtsu nii jogbaŋŋ. Enɛ ji anɔkwale, titri lɛ yɛ Kristofonyo tsɔɔlɔ lɛ he. Eji anɔkwale ákɛ esa akɛ ekɛ “Nyɔŋmɔ anɔkwale” lɛ aha. (Romabii 1:25) Ni enɛ biɔ babaoo fe tsɔɔmɔi ahe nilee kɛkɛ. Biblia lɛ woɔ hewalɛ ni atsɔɔ Yehowa gbeyeishemɔ kɛ agbɛnɛ sui kpɛkpɛi ni ji ejurɔfeemɔ kɛ nilee—Lala 34:11; 119:66.
2 Yesu tsi saji krokomɛi ni esa akɛ atsɔɔ lɛ ta: “Nyɛfea jeŋmaji fɛɛ kaselɔi . . . nyɛtsɔɔa amɛ ni amɛyɛ nii fiaa ni mikɛɛnyɛ lɛ anɔ.” (Mateo 28:19, 20) Nɔ ni fata ‘nibii fɛɛ ni mikɛɛnyɛ’ lɛ he ji je muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ ni agba afɔ shi kɛha wɔgbi nɛɛ. (Mateo 24: 14) Ni nɔ kroko hu yɛ ni esa akɛ wɔha mɛi ni wɔkɛ amɛ kaseɔ Biblia lɛ anu shishi. Mɛni ji no? Bɔni afee ni wɔna hetoo lɛ, susumɔ bɔfo Paulo sɔɔmɔ lɛ he ni okadi nɔ ko ni je kpo waa yɛ enitsɔɔmɔ mli Iɛ.
Paulo Akɛ Gbɛjanɔtolɔ
3. Mɛni Paulo fee beni etsɔɔ mɛi heei lɛ anii yɛ Korinto lɛ?
3 Bɔfo Paulo na akɛ mɛi pii miisumɔ ni amɛbo wiemɔ lɛ toi yɛ shitee kɛ woo ni Yudafoi lɛ kɛba lɛ fɛɛ sɛɛ, yɛ klɛŋklɛŋ be mli ni eyasara Korinto lɛ. Shi Paulo etsɔɔɔ nɛkɛ mɛi heei ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ nii aŋkroaŋkro. Wɔkaneɔ akɛ: “Kɛkɛ ni ejɛ jɛi [Yudafoi akpee he lɛ] etee Nyɔŋmɔ jalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Titio Yusto ni eshia kpɛtɛ kpee he lɛ ŋɔɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 18:7) Nakai shia lɛ batsɔ he ko hee ni kaselɔi heei baanyɛ akpe ni amɛja kutuu yɛ ekomefeemɔ mli yɛ jɛmɛ. Etsɛɛɛ ni Paulo to amɛ efee amɛ asafo.—1 Korintobii 1:2.
4. Mɛni etsɛɛɛ ni eba Efeso beni Paulo je enitsɔɔmɔ shishi yɛ jɛmɛ lɛ?
4 Yɛ sɛɛ mli lɛ Paulo fa gbɛ kɛtee Efeso he ni nɔ koni tamɔ nakai nɔŋŋ ba yɛ. Etsɔɔ aŋkroaŋkroi ni yɔɔ wiemɔ lɛ miishɛɛ lɛ anii, “yɛ shia kɛ shia.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:20) Shi eto gbɛjianɔ oya. koni kaselɔi hee lɛ anyɛ akpe kutuu. “Ejɛ amɛŋɔɔ ni ejie kaselɔi hu yɛ [Yudafoi lɛ] amɛteŋ, ni daa nɛɛ eyawieɔ etsɔɔ mɛi yɛ mɔ ko ni atsɛɔ lɛ Tirano lɛ nikasemɔ he lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 19:9) Etsɛɛɛ ni ato nɛkɛ Kristofoi akuu nɛɛ afee amɛ asafo kɛ onukpai ni ahala amɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:17, 18.
5. Mɛni ji nɔ ni klɛŋklɛŋ tsɔɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ feɔ yɛ mɛi heei lɛ ahe oya?
5 Eka shi faŋŋ akɛ, beni mɛi heei lɛ mɔ anɔkwale lɛ mli yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, aŋmɛɛɛ amɛhe koni amɛ diɛŋtsɛ amɛhiɛ amɛhe. Abuaa amɛnaa awoɔ asafoi amli. Amɛmli filiɔ amɛ naakpa kɛ́ amɛnine shɛ hewalɛwoo nɔ kɛjɛ nɔyeli kuu ni yɔɔ nakai be mli lɛ ŋɔɔ. Nyɛmimɛi ni amɛdara yɛ mumɔŋ tamɔ Paulo kɛ Barnaba kɛ be babaoo tsɔɔ asafoi ni ato amɛ ehee nɛɛ anii, ni “amɛtsɔɔ nii ni amɛjaje Nuŋtsɔ lɛ sanekpakpa lɛ, ni mɛi krokomɛi pii hu fee nakai.” (Bɔfoi lɛ Asaji 15:30-35) Mɛni hewɔ afee enɛ? Mɛni hewɔ ashiii mɛi heei lɛ koni amɛkɛ amɛhe afɔ amɛhenilee ni atsɔse lɛ ehee lɛ nɔ ni no akudɔ amɛ yɛ nɔ ni ja lɛ feemɔ mli?
Mɛni Hewɔ Ato Asafoi?
6. Mɛni hewɔ ato klɛŋklɛŋ Kristofoi lɛ gbɛjianɔ afee amɛ asafoi lɛ?
6 Yiŋtooi sɔrɔtoi babaoo yɛ, ni wɔbaatsi ekomɛi ata yɛ biɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ kɛ mɔ ko batsɔ Kristofonyo lɛ, belɛ ekɛ je ni ebɔle ehe kɛkpe lɛ bɛ nɔ ko feemɔ dɔŋŋ. (Yohane 17:14, 15) Kɛ ashi ekome yɛ he ko banee lɛ, ebaafee mɔ ni ekome pɛ hiɔ shi. Shi kɛji akɛ ekɛ enanemɛi Kristofoi bɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ, no baawo lɛ hewalɛ ni etsi ehe kɛjɛ je lɛ he. Nɔ ni fata he lɛ, Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ baafee “ekome.” Ana nakai ekomefeemɔ lɛ yɛ asafoi lɛ amli titri. Yesu hu kɛɛ: “Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:35) Kɛ Kristofoi baanyɛ ajie suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ kpo yɛ gbɛ ni aaaha efee okadi aha mɛi ni yɔɔ asafo lɛ sɛɛ lɛ nɔ lɛ, belɛ esa akɛ amɛhi kui amli. Nakai kui lɛ ji Kristofoi asafoi lɛ, ni yɛ emli lɛ, Kristofoi kwɛɔ amɛnanemɛi Kristofoi amumɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ hilɛ-kɛ-hamɔ nɔ lɛ. (Filipibii 2:4) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ato yelikɛbuamɔ ni -akɛhaa okulafoi ni Paulo kɛ Timoteo wie he lɛ he gbɛjianɔ kɛtsɔ asafoi lɛ anɔ.—1 Timoteo 5:3-10.
7. (a) Paulo wiemɔi ni yɔɔ Hebribii 10:24, 25 lɛ tsɔɔ mɛni? (b) Mɛni ji nɔ ni klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi asafoi lɛ fee yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he?
7 No hewɔ lɛ Paulo wiemɔi lɛ ji hewalɛwoo diɛŋtsɛ ni akɛhaa koni afi maŋ lɛ mli asafo lɛ sɛɛ beni ekɛɛ akɛ: “Ni nyɛhaa wɔyɔseyɔsee wɔhe, koni wɔhiɛ adɔ suɔmɔ kɛ nitsumɔi kpakpai ahe, ni wɔkakwa wɔhe naabuamɔ, taakɛ bɔ ni mɛi komɛi fɔɔ feemɔ lɛ, shi moŋ wɔwowoo wɔhe ŋaa, ni titri lɛ akɛni nyɛnaa akɛ gbi lɛ miibɛŋkɛ nɛɛ.” (Hebribii 10:24, 25) Kɛfata he lɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ni ashiɛ yɛ gbɛ ni ekaaa nɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ji nɔ ni eka shi faŋŋ akɛ ato he gbɛjianɔ kɛtsɔ asafoi lɛ anɔ. (Romabii 10:11-15) No hewɔ lɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔ onukpai ni yɔɔ Antiokia asafo lɛ mli lɛ koni amɛtsu Paulo kɛ Barnaba akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi kɛya shikpɔŋkukuji ni afɔɔɔ mli nitsumɔ lɛ amli, ni Paulo kpɛlɛ hegbɛ ni onukpai ni yɔɔ Yerusalem lɛ yɔɔ akɛ amɛaatsɔɔ lɛ he ni esa akɛ eya ni eyashiɛ yɛ lɛ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 13:1-3; Galatabii 2:8-10.
Wɔ Asafoi Ni Yɔɔ Ŋmɛnɛ Lɛ
8, 9. Mɛni ji yiŋtooi komɛi ahewɔ ni wɔ hu esa akɛ wɔtsɔɔ mɛi heei ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ Iɛ asafoi ni wɔyɔɔ mli lɛ?
8 Mɛni ji nɔ wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ yinɔsane mli nii ni ba nɛɛ mli ŋmɛnɛ? Ákɛ, wɔ hu esa akɛ wɔtsɔɔ mɛi heei Iɛ Kristofoi asafo lɛ ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ. Ŋmɛnɛ, taakɛ eji yɛ Paulo gbii lɛ amli lɛ, Kristo jamɔ jeee jamɔ ko ni tseɔ ehe kɛjɛɔ gbɔmɛi ahe ni haa ayahiɔ he ko banee. Abɛi awolo lɛ bɔ kɔkɔ akɛ, “Mɔ ni etse ehe lɛ, akɔnɔ nii etaoɔ.” (Abɛi 18:1) Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, “Mɔ ni kɛ nilelɔi nyiɛɔ lɛ, eeetsɔ nilelɔ.” (Abɛi 13:20) Mumɔŋ, jeŋba mli kɛ henumɔŋ sɛɛfimɔ ni Kristofoi asafo lɛ kɛhaa lɛ he miihia nɛkɛ mɛi heei nɛɛ. Ehe miihia ni amɛnu nanemɛi Kristofoi asuɔmɔ lɛ, onukpai lɛ akwɛmɔ kɛ suɔmɔ kɛ ekomefeemɔ ni ŋɔɔ ni haa Kristofonyo ni mɔ ko aaatsɔ lɛ feɔ nyamɔ kɛ niiashikpamɔ ko ni ekaaa lɛ he.—Lala 133:1.
9 Ŋmɛnɛ hu, aakudɔ je muu fɛɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ ni yaa nɔ lɛ kɛmiitsɔ Kristofoi asafoi ni yɔɔ maji sɔrɔtoi amli lɛ nɔ titri. (Mateo 24:14) No hewɔ lɛ, kɛ wɔtsɔɔ mɛi heei lɛ gbɛnaa nii ni ka amɛnɔ akɛ amɛkɛ amɛhe awo nakai nitsumɔ lɛ mli lɛ, belɛ wɔmiitsɔɔ amɛ asafo lɛ kɛ gbɛ ni amɛaatsɔ nɔ ni amɛkɛ asafo nɛɛ afee ekome.
Majimaji Ateŋ Nyɛmifeemɔ
10. Tsii ŋmalɛi komɛi ni tsɔɔ majimaji ateŋ ekomefeemɔ ni yɔɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ ateŋ lɛ ata.
10 Shi bɔfo Paulo kɛ mɛi heei nɛɛ wo nɔ ni fe maŋ kome mli asafo ko mli. Ekɛɛ Efesobii lɛ akɛ: “Akɛ gbɔmɔtso kome kɛ mumɔ kome, taakɛ bɔ nɔŋŋ ni atsɛ nyɛ hu yɛ nyɛtsɛmɔ nɔhiɛkamɔ kome lɛ mli lɛ.” (Efesobii 4:4) “Gbɔmɔtso” kome pɛ yɔɔ yɛ jeŋ fɛɛ, jeee asafoi sɔrɔtoi ni ámɛgbɛ amɛshwa ni mɔ fɛɛ mɔ feɔ nɔ ni esumɔɔ. Yesu hu wie nɛkɛ “gbɔmɔtso” nɛɛ mlibii ni yɔɔ wala mli ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ahe yɛ be mli ni ewie “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” ni ekɛ hegbɛ eha lɛ koni ‘elɛ’ “ewebii” lɛ he lɛ. (Mateo 24:45-47) Esa akɛ Kristofoi aŋkroaŋkroi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ayoo hegbɛ ni nɛkɛ “tsulɔ” nɛɛ yɔɔ lɛ kɛji akɛ ‘eeelɛ amɛ.’ Nɔ ni baajɛ enɛ mli aba ji majimaji ateŋ Kristofoi anaanyobɔɔ.
11. (a) Te Petro tsɛ nɛkɛ majimaji ateŋ Kristofoi agbɛjianɔtoo nɛɛ tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛjianɔtoo ha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ ajamɔ he tsɔɔmɔ yɛ ekomefeemɔ mli lɛ hi shi nakai nɔŋŋ? Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo tsɔɔ yɛ akɛ eyɔseɔ nɛkɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ?
11 No hewɔ lɛ, bɔfo Petro wie Kristofoi ni yɔɔ egbii lɛ amli lɛ fɛɛ he akɛ “nyɛmimɛi anaanyobɔɔ muu lɛ fɛɛ.” (1 Petro 2:17, NW) Amɛji majimaji ateŋ “naanyobɔɔ” (Hela, adelphotes, “nyɛmifeemɔ”) . Jeee maŋ lɛ mli asafo Iɛ mlibii mɛi heei lɛ batsɔmɔɔ kɛkɛ, shi moŋ nɛkɛ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ nɛɛ fa. Asafoi lɛ kɛ amɛhe bɔɔ amɛhe. (Kolosebii 4:15, 16) Beni sanebimɔi ni kɔɔ tsɔɔmɔi ahe te shi lɛ, Kristofoi lɛ diɛŋtsɛ etooo amɛyiŋ amɛhaaa amɛhe. Bɔni afee ni amɛna hetoo ni ji anɔkwale lɛ, amɛkɛ amɛhiɛ fɔ onukpai ni yɔɔ Yerusalem esafo lɛ mli ni sɔmɔɔ akɛ jeŋ fɛɛ nɔyeli kuu yɛ nakai be lɛ mli lɛ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:2, 6-22) Paulo diɛŋtsɛ yɔse hegbɛ ni nakai kuu lɛ yɔɔ yɛ tsɔɔmɔi ahe lɛ. Eyɛ mli akɛ enine shɛ anɔkwale lɛ nɔ kɛtsɔ kpojiemɔ krɛdɛɛ ko ni jɛ Yesu Kristo ŋɔɔ nɔ moŋ, shi kɛlɛ, efa gbɛ kɛtee Yerusalem koni eyatsɔɔ sanekpakpa lɛ ni eshiɛɔ lɛ mli etsɔɔ amɛ, ‘kɛ gbeyeishemɔ akɛ aleenɔ benɛ eejo foi aloo ejo foi yakatswaa.’—Galatabii 1:11, 12; 2:1, 2, 7-10.
12. Mɛɛ nifeemɔi krokomɛi fĩ “nyɛmimɛi anaanyobɔɔ muu lɛ fɛɛ” sɛɛ efee amɛ ekome lɛ?
12 Bɔni afee ni ahiɛ nyɛmimɛi “anaanyobɔɔ muu lɛ fɛɛ” lɛ susumɔ yɛ ekomefeemɔ kɛ nifeemɔ mli lɛ, atsu sɔɔlɔi gbɛfalɔi tamɔ Timoteo, Tito kɛ Epafrodito kɛtee koni amɛyasara ni amɛtswa amɛ amɛma shi, ni aja woji tamɔ Paulo, Petro, Yakobo, Yohane kɛ Yuda nɔ̃ lɛ aha amɛ. Akɛni nɛkɛ nyɛmifeemɔ nɛɛ yɔɔ diɛŋtsɛ hewɔ lɛ, Kristofoi ni yɔɔ nii babaoo ni yɔɔ maji krokomɛi anɔ nu bɔ ni ehia amɛnyɛmimɛi ni yɔɔ Yudea lɛ yɛ be mli ni nibii amli bawa kɛha amɛ yɛ jɛmɛ lɛ he, Paulo nyɛ —etsɔ asafoi lɛ anɔ—eto gbɛjianɔ koni akɛ nibii ayaha mɛi ni ehia amɛ lɛ. (1 Korintobii 16:1-4) Aŋkroaŋkroi ni ji Kristofoi lɛ hu na hewalɛwoo yɛ be mli ni amɛnu amaniɛbɔɔ ni kɔɔ ‘amɛnyɛmimɛi ni yɔɔ je muu lɛ fɛɛ’ lɛ atsuishiŋmɛɛ kɛ hemɔkɛyeli he lɛ.—1 Petro 5:9.
Ha Mɛi Heei lɛ Ale “Naanyobɔɔ Muu lɛ Fɛɛ” lɛ
13. Mɛni ji nibii komɛi ni je amɛhe ni kã “nyɛmimɛi anaanyobɔɔ muu lɛ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Iɛ kɛ ŋmɛnɛ nɔ̃ lɛ teŋ?
13 Ani “nyɛmimɛi anaanyobɔɔ muu lɛ fɛɛ” ko hu ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ ŋmɛnɛ? Hɛɛ eko yɛ nakai. “Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ yɛ lolo, ni gbɛnaa nii ka enɔ lolo akɛ ‘elɛ’ “ewebii” lɛ, (Mateo 24:45-47) Taakɛ eji yɛ Paulo gbii lɛ amli lɛ, Nɔyeli Kuu lɛ damɔ shi kɛha nɛkɛ “tsulɔ” nɛɛ ni ekudɔɔ “sanekpakpa” lɛ shiɛmɔ nitsumɔ ni yaa nɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ. Awoɔ majimaji ateŋ ekomefeemɔ nɛɛ hu mli hewalɛ ŋmɛnɛ kɛtsɔɔ woji ni aŋmalaa asafoi lɛ koni amɛkane amɛtsɔɔ emlibii lɛ kɛ woji wuji kɛ bibii diɛŋtsɛ ni Nɔyeli Kuu lɛ feɔ, kɛ agbɛnɛ tsɔɔlɔi ni amɛdara yɛ mumɔŋ ni amɛsɔmɔɔ asafoi lɛ anɔ. No hewɔ lɛ, kɛ mɔ ko kase anɔkwale lɛ, ekaseɔ akɛ esa akɛ efee asafo ni eyɔɔ mli lɛ fa, ni agbɛnɛ enu he hu akɛ eji ‘nyɛmimɛi anaanyobɔɔ muu lɛ fɛɛ’ ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ fa. Eji gbɛnaa nii ni ka Kristofonyo tsɔɔlɔ lɛ nɔ akɛ eye ebua mɔ ni ekɛ lɛ kaseɔ Biblia lɛ ni efee enɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ eeetsɔ efee enɛ yɛ?
Mɛi Krokomɛi ni Aaaye Abua Amɛ ni Amɛsumɔ “Naanyobɔɔ Muu Lɛ Fɛɛ”
14. Mɛɛ bei komɛi ena akɛ eyeɔ omanye ye Biblia kaselɔi lɛ ni ogbaa amɛ asafo ni oyɔɔ mli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ webii amajimaji ateŋ gbɛjianɔtoo lɛ he sane lɛ hewɔ?
14 Kristofonyo tsɔɔlɔ lɛ baanyɛ agba asafo lɛ kɛ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ lɛ he sane etsɔɔ mɔ ni ekɛ lɛ kaseɔ nii lɛ, no sɛɛ lɛ ebaanyɛ etsɔɔ lɛ asafo lɛ. Te eeefee tɛŋŋ egba he sane etsɔɔ amɛ lɛ? Naa gbɛi komɛi ni tsɔɔlɔi ni yɔɔ niiashikpamɔ ena akɛ sɛɛnamɔ yɔɔ he waa: Ŋɔɔ be, dani nyɛaaje Biblia lɛ kasemɔ shishi alee yɛ esɛɛ koni nyɛgba asafo lɛ kɛ bɔ ni ehe hiaa yɛ Ŋmalɛ naa lɛ he sane, kɛ agbɛnɛ hu “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ esɔmɔɔ wɔ ŋmɛnɛ lɛ. Tsɔɔmɔ nɔ ni Maŋtsɛyeli Asa lɛ ji lɛ kɛ kpeei ni yaa nɔ yɛ jɛmɛ lɛ hu mli. Gbaa nibii ni yɔɔ miishɛɛ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he ni ekase yɛ kpeei nɛɛ ashishi lɛ ekomɛi otsɔɔ lɛ. Yɛ osɔlemɔi amli, dani nyɛaaje nikasemɔ lɛ shishi kɛ esɛɛ fɛɛ lɛ, tsii asafo mli ni oyɔɔ lɛ kɛ agbɛnɛ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ lɛ hu ta yɛ mli.
15. Mɛni ji gbɛi komɛi ni hi fe tɛɛ ni oootsɔ nɔ otsɔɔ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ asafo mli ni eyɔɔ lɛ kɛ agbɛnɛ majimaji ateŋ gbɛjianɔtoo lɛ?
15 Shi te eeefee tɛŋŋ etsɔɔ nɛkɛ nibii nɛɛ? Naa gbɛi komɛi ni eye omanye: Kɛ hegbɛ lɛ ba nɔŋŋ pɛ lɛ, fɔɔ nine otsɛ asafo lɛ mlibii lɛ ateŋ mɛi komɛi ni amɛfata ohe kɛya nikasemɔ nɛɛ nɔ koni nikaselɔ lɛ aje shishi ana nanemɛi heei eya bɔ ni eeenyɛ. Ehe miihia waa ni eyoo eya akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni eeelaaje tamɔ nanemɛi yɛ nibii agbɛjianɔtoo momo nɛɛ mli lɛ, ebaana lɛ babaoo, ákɛ nanemɛi heei yɛ ‘nyɛmimɛi anaanyobɔɔ ni yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli’ lɛ mli. (1 Petro 5:9; Mateo 19:27-29) Okɛ wolo bibioo, Jehovah’s Witnesses in the Twentieth Century lɛ atsu nii kɛmɔ shi. Enɛ tsɔɔ bɔ ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefoi amajimaji ateŋ gbɛjianɔtoo lɛ ji lɛ mli, ni áfee mfonirii babaoo yɛ mli ni tsɔɔ kpeei wuji, bɔ ni Maŋtsɛyeli Asa lɛ yɔɔ yɛ be mli ni kpeei miiya nɔ, kɛ bɔ ni shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ nibii krokomɛi yaa nɔ haa. Ebaaha nikaselɔ lɛ ana bɔ ni “nyɛmimɛi anaanyobɔɔ muu lɛ fɛɛ” ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ da ha lɛ he nilee. Nakai nɔŋŋ hu wolo ni ji Obaanyɛ Ohi Shi Kɛya Naanɔ yɛ Paradeiso yɛ Shikpɔŋ Nɔ lɛ yitso 23 lɛ kɛ mfonirii fɛfɛji ni tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ ji ŋmɛnɛ lɛ mli haa.
16. Mɛni esa akɛ wɔfee oya yɛ mɛi ni wɔkɛ amɛ kaseɔ Biblia lɛ ahe? Yɛ mɛɛ Ŋmalɛ naa yiŋtoo hewɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ kpokpaa loo kpokpaa wuji anɔkwɛlɔ lɛ saramɔ lɛ he aaaba sɛɛnamɔ aha wɔ koni eye ebua mɛi ni wɔkɛ amɛ kaseɔ Biblia lɛ ni amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ fã?
16 Paulo to kpeei ahe gbɛjianɔ yɛ Efeso oya beni ena akɛ mɛi yɛ he miishɛɛ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 19:9, 10) Ekɛɛ Korinto asafo lɛ akɛ kɛ “mɔ ko ni heee yeee aloo eleee mli eko” ba Kristofoi akpeei ni ate he gbɛjianɔ jogbaŋŋ shishi lɛ, “aaajie etsuiŋ teemɔ nii akpo faŋŋ, ni no aaaha ekɛ ehiɛ abu shi ni eja Nyɔŋmɔ, ni eeejaje akɛ, Nyɔŋmɔ yɛ nyɛteŋ lɛlɛŋ.” (1 Korintobii 14: 24, 25) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ kɛ nikaselɔ ko je shishi ekɛ asafo lɛ bɔ nɔŋŋ lɛ etsɛŋ kwraa ni ebaayoo he ni anɔkwale lɛ diɛŋtsɛ yɔɔ. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, Tsɔɔlɔi ni ji Kristofoi fɔɔ nine amɛtsɛɔ mɛi ni amɛkɛ amɛ kaseɔ nii lɛ koni amɛba asafoŋ kpeei kɛ kpeei wuji ashishi oya bɔ ni aaahi. Kɛ ehe miihia lɛ amɛjeɔ kpo amɛtsɛɔ mɔ ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ni amɛkɛ lɛ fɛɛ nyiɛɔ kɛbaa kpeei ashishi. Kɛji akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “Tito” aloo “Epafrodito,” ni ji kpokpaa loo kpokpaa wulu nɔkwɛlɔi basara amɛ asafo lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛhe mɔ ni amɛkɛ lɛ kaseɔ Biblia lɛ kɛ lɛ kɛ eŋa lɛ akpe, ni ekolɛ amɛfɔɔ saralɔi nɛɛ anine po akɛ amɛbafata amɛhe yɛ amɛ daa shia Biblia mli nikasemɔ lɛ mli.
17. No hewɔ lɛ, mɛni ji wɔnitsɔɔmɔ kɛ kaselɔi afeemɔ nitsumɔ lɛ fa ko ni he hiaa waa? (Mateo 28:19, 20) Enɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa mɛi ni wɔkɛ amɛ kaseɔ nii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Yehowa webii ni efɔ amɛ mu lɛ asafo ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ji “anɔkwale lɛ akulashiŋ kɛ enɔdaamɔ nɔ.” (1 Timoteo 3:15) Kɛ nakai “nɔdaamɔ nɔ” lɛ he aaaba sɛɛnamɔ aha mɛi heei ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ, belɛ esa akɛ amɛkɛ amɛhe abɔ heshibalɔi akpei ohai abɔ ni miiho yuu kɛmiiba ni amɛkɛ mɛi ni afɔ amɛ mu nɛɛ ababɔ lɛ ahe. (Zakaria 8:23) Ŋmɛnɛ, nɛkɛ heshibalɔi nɛɛ ebatsɔmɔ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ ni amɛyifalɛ fe akpekpei enyɔ kɛ fa, ni nɔ ni fata anɔkwale lɛ nɔkpɛlɛmɔ he ji bɔ ni akɛ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ nɛɛ aaabɔ. Kɛ mɛi heei ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ batsɔmɔ efa lɛ, amɛnaa esɛɛfimɔ kɛ hebuu ni ekɛhaa lɛ fɛɛ mli gbɛfaŋnɔ. Amɛnyaa amɛnanemɛi Kristofoi lɛ anyɛmifeemɔ mli suɔmɔ lɛ he, ni amɛ hu amɛnaa hegbɛ ni amɛjieɔ amɛsuɔmɔ kpo amɛtsɔɔ. (Hebribii 13:1) Enɛ tsɔɔ akɛ amɛ hu amɛbafeɔ majimaji ateŋ asafo babaoo ko ni amɛbaaje amanehulu kpeteŋkpele ni baa lɛ mli kɛyabote miishɛɛ naanyobɔɔ yɛ ekomefeemɔ ni hiɔ shi kɛyaa naanɔ lɛ mli lɛ fa. (Kpojiemɔ 7:9-17) No hewɔ lɛ kɛ ootsɔɔ mɛi ni okɛ amɛ kaseɔ Biblia lɛ jamɔ he tsɔɔmɔ lɛ, kaaha ohiɛ miikpa nɔ akɛ oootsɔɔ amɛ gbɛ kɛba, ni otsɔɔ amɛ hu ni amɛná suɔmɔ amɛha “nyɛmimɛi anaanyobɔɔ mu lɛ fɛɛ.”—1 Petro 2:17, NW.a
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Ajie kɛjɛ November 1, 1984 Watchtower lɛ mli.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni Paulo fee yɛ mɛi heei ni ena amɛ yɛ Efeso kɛ Korinto lɛ ahe?
◻ Paulo he ba sɛɛnamɔ kɛha mɛi heei Iɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Yɛ jamɔ he tsɔɔmɔi ni atsɔɔ lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ ni wɔtsɔɔ mɛi ni wɔkɛ amɛ kaseɔ Biblia lɛ mɛni hu?
◻ Mɛni ji gbɛi ni anyɛɔ atsɔɔ nɔ atsuɔ enɛɛmɛi ahe nii lɛ ekomɛi?
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 28, 29]
Ahereɔ mɛi heei lɛ ahiɛmɛɛ yɛ miishɛɛ mli kɛbaa “nyɛmimɛi anaanyobɔɔ muu lɛ fɛɛ” mli
JUNE Daa Gbi Ŋmalɛ
(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)