Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w85 11/1 bf. 5-11
  • Kristofoi a-Mumɔŋ Dalɛ He Taomɔ Nii Ni Aaakpɛlɛ Nɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Kristofoi a-Mumɔŋ Dalɛ He Taomɔ Nii Ni Aaakpɛlɛ Nɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1985
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mumɔŋ Dalɛ He Hiaa
  • Kristofoi Amumɔŋ Dalɛ​—Mɛni Eji?
  • Daa Yɛ Suɔmɔ Mli
  • Ha Ana Oshweremɔ lɛ Faŋŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Ani Oji Kristofonyo ni ‘Eda yɛ Mumɔŋ’?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
  • Nyɛfoaŋ Kɛyaa Dalɛ Mli—“Yehowa Gbi Wulu Lɛ Ebɛŋkɛ”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2009
  • “Nyɛhãa Wɔyaa Hiɛ Kɛshɛa Dalɛ He”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2024
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1985
w85 11/1 bf. 5-11

Kristofoi a-Mumɔŋ Dalɛ He Taomɔ Nii Ni Aaakpɛlɛ Nɔ

“Wɔfee anɔkwafoi yɛ suɔmɔ mli, ni wɔdara yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ yɛ lɛ Kristo lɛ nɔŋŋ ni ji yitso lɛ he.”​—EFESOBII 4:⁠15.

1, 2. (a) ‘Musuŋbii ji nikeenii’ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ? (b) Mɛni akpaa gbɛ yɛ fufɔbii ahe?

1 GBEKƐ abifao ni tumɔɔ kɛ hewalɛ lɛ he yɛ miishɛɛ babaoo. Mɛi fioo pɛ nyaŋ enifeemɔi ni yɔɔ ŋmɔlɔ lɛ he. Eji miishɛɛ kɛ nyamɔ jɛɛhe ni bɛ naagbee, mɔ ni agbalaa jwɛŋmɔ kɛ hiŋmɛii fɛɛ kɛbaa enɔ yɛ he fɛɛ he ni eyaa. Eka shi faŋŋ akɛ, efɔlɔi sumɔɔ esane ni ‘amɛkɛ lɛ shwaa kɛ miishɛɛ’ yɛ tɔlɛ kɛ deŋmegbomɔ ni ekɛbaa amɛnɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Lɛlɛŋ, “nikeenii ji musuŋ bii.”​—Lala 127:⁠3.

2 Shi yɛ bɔ ni asumɔɔ abifao lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni baa kɛji ana akɛ enyɛɛɛ eda? Kɛ etamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔŋŋ yɛ nyɔji aloo ekolɛ afii komɛi asɛɛ yɛ suɔmɔ ni fɔlɔi kɛkwɛ enɔ lɛ fɛɛ po sɛɛ lɛ, belɛ eka shi faŋŋ akɛ nɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ he ehiii yɛ ehe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wala kɛ dalɛ fɛɛ nyiɛɔ; wɔkpaa enɛ gbɛ yɛ bɔɔ nii ni hiɛ kamɔ fɛɛ he. Eyeɔ Yehowa nilee kɛ adebɔɔ hewalɛ he odase.​—Luka 2:⁠52.

Mumɔŋ Dalɛ He Hiaa

3. Mɛɛ nɔyaa loo dalɛ Yesu gba fɔ shi, ni mɛni ji emlibaa ni anaa?

3 Taakɛ eji anɔkwale yɛ Yesu gbalɛ ko he lɛ, dalɛ sɔrɔto ko miiya nɔ. Mumɔŋ “nikpamɔ” ko miiya nɔ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. (Mateo 9:37) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ 1984 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, maji ekpaa bɔ amaniɛ akɛ amɛna Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ayibɔ hee ni fe akpei oha kɛ aja mli. Yɛ afii etɛ pɛ ni tsɔ enɛ hiɛ, yɛ 1981 mli lɛ, maji enyɔ pɛ na enɛ eko. Yɛ afii ekpaa ni eho lɛ mli lɛ, abaptisi Yehowa odasefoi fe 827,144 ni ato asafoi heei fe 5,000. Yehowa eha enitsumɔ lɛ miishwere​—Yesaia 60:⁠22.

4. Mɛni ejɛ Yehowa webii ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ashweremɔ loo dalɛ mli eba?

4 Yibɔ okadii nɛɛ tsɔɔ akɛ mɛi ni kɛ amɛhe ebabɔ Yehowa webii ahe ni amɛnaa gbɛfaŋnɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi etɛ fɛɛ etɛ mli ekome na baptisimɔ yɛ afii ekpaa ni eho lɛ mli. Ani oji amɛteŋ mɔ kome? Kɛ nakai ni lɛ, belɛ obafeɔ miishɛɛ jɛɛhe ko kɛhaa mɛi ni ye amɛbua bo ni okase anɔkwale lɛ kɛ Kristofoi fɛɛ ni okɛbɔɔ lɛ, kɛ oŋwɛi Tsɛ Yehowa Nyɔŋmɔ hu. (Abɛi 27:11) Tamɔ abifao ni famɔɔ enaji klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, enane ni ofa ni otsɔ nɔ ojɔɔ ohe nɔ oha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ ji miishɛɛ nifeemɔ. Enɛ tsɔɔ hiɛyaa kɛ shweremɔ yɛ ogbɛfaŋ. Enɛ feɔ dalɛ he okadi.

5. Mɛɛ sanebimɔi esa akɛ aŋkroaŋkro abi ehe? Mɛni baanyɛ aye abuɔ yɛ hetoohamɔ mli?

5 Shi kɛjɛ nakai be lɛ kɛbashi ŋmɛnɛ hu? Yɛ suɔmɔ ni onanemɛi Kristofoi lɛ kɛye amɛbuao lɛ hewɔ lɛ, ani otsɔɔ dalɛ ni yaa nɔ yɛ mumɔŋ? Ekolɛ ooobi akɛ ‘Te mafee tɛŋŋ manyɛ makɛɛ enɛ?’ Ojogbaŋŋ, kaimɔ nɔ ni bɔfo Paulo wie yɛ dalɛ he lɛ: “Be ni miji abifao lɛ, miwieɔ tamɔ abifao, mijwɛŋɔ nii ahe tamɔ abifao, misusuɔ tamɔ abifao; shi beni mitsɔ nuu nukpa lɛ, mishɛre abifabiianii lɛ mishwie sɛɛ.” (1 Korintobii 13:11) No hewɔ lɛ, jeee be abɔ ni eho lɛ, shi “abifabiianii” lɛ ni eshɛrɛ eshwie lɛ ji nɔ ni fee lɛ nuu onukpa lɛ. Mɛni ji nakai nii lɛ?

6, 7. (a) Tsɔɔmɔ ‘abifabii asu’ kome kɛ oshara ni ekɛbaa lɛ mli. (b) Su nɛɛ jieɔ ehe kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Mɛni baanyɛ ajɛ mli aba?

6 Nɔ kome ni yɔɔ abifabii ahe ji akɛ etsɛɛ ni amɛjieɔ amɛjwɛŋmɔ kɛjɛɔ nibii anɔ. Eyɛ mli akɛ amɛsumɔɔ ni amɛkwɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ebɔle amɛhe kɛkpe lɛ moŋ, shi anyɛɛɛ akɛ he afɔ amɛnɔ, amɛdamɔɔɔ ŋɛlɛ kome nɔ ni amɛhiɛ ejɔɔɔ hu. Eji anɔkwale akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni bajeɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ ka mumɔŋ eshara ni ehiii mli. Taakɛ bɔfo Paulo tsɔɔ mli yɛ Efesobii 4:14 lɛ: “Tsɔɔmɔ-kɔyɔɔ fɛɛ tsɔɔmɔ-kɔyɔɔ hosoɔ amɛ, ni ekpalaa amɛ kɛyaa kɛbaa yɛ gbɔmɛi aŋaafɔŋ too mli, yɛ shishiumɔ ŋaa lɛ mli kutumpɔo naa.”

7 Ahum kɛ kɔyɔɔ baanyɛ atswa waa ni etsɛɛɛ ni amɛsɛɛ foɔ. Ŋmɛnɛ, ni ato akɛ nibii abe aho lɛ, nifeemɔi heei moŋ baa, atadei kɛ mamai akpɛɛ sɔrɔtoi baa ni amɛyaa. Etsɛɛɛ ni nibii ni abuɔ akɛ amɛhe hiaa lɛ feɔ nɔ ni be eho ni akaiii amɛ dɔŋŋ. Kɛ amɛji hiɛtserɛjiemɔ nibii jio, atade, mama kɛ hewulamɔ nibii jio, aloo nɔ fɛɛ nɔ ni ji lɛ, kwɛ bɔ ni nilee bɛ mli ha​—kɛ bɔ ni eji gbekɛbiianii ha​—akɛ mɔ aaatao aloo eeena nibii heei yɛ be fɛɛ mli aloo yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ, eeesumɔ nii ni etsɛɛɛ kwraa kɛkɛ lɛ amɛbe eho ni miishɛɛ bɛ he dɔŋŋ. Yɛ mumɔŋ nibii agbɛfaŋ lɛ, shiŋŋ ni anyɛɛɛ adamɔ nɛkɛ Iɛ kɛ mɔ lɛ shihilɛ woɔ oshara mli.​—Okɛto Yakobo 1:​6-8 he.

8. Mɛni ji mumɔŋ abifabii ‘asu’ kroko, ni mɛɛ oshara ekɛbaa?

8 ‘Abifabii asu’ kroko hu ji akɛ nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii, aloo ekpakpa kɛ efɔŋ he nilee fioo pɛ amɛyɔɔ. Nakai nɔŋŋ mumɔŋ abifabii nyɛɛɛ aha ‘amɛhenumɔnii lɛ ale ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ,’ ni enɛ hewɔ bɔfo Paulo wo enanemɛi Kristofoi aŋaa akɛ ‘amɛtsɔɔ shishijee saji lɛ ahe wiemɔ, ni amɛfoŋ kɛya dalɛ mli’ lɛ. (Hebribii 5:​14; 6:⁠1) Ehe miihia ni ama nɔ mi be kɛ be aha mumɔŋ abifabii akɛ nɔ ni amɛkpɛlɛ nɔ akɛ anɔkwale lɛ ji anɔkwale diɛŋtsɛ, ni nɔ ni atsɔɔ amɛ akɛ amɛfee lɛ ji nɔ ni esa akɛ amɛfee diɛŋtsɛ. Yelikɛbuamɔ he miihia amɛ yɛ shishijee nibii bibii lɛ po mli. Kɛjeee nakai lɛ, amɛyiŋ futuɔ, amɛnijiaŋ jeɔ wui, ni yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni baanyɛ afite amɛ hemɔkɛyeli baa.

9. Mɛni hewɔ esa ni wɔkpɛlɛ Kristofoi amumɔŋ dalɛ he tamɔ nii lɛ nɔ lɛ?

9 Ani okadi akɛ gbekɛbii sumɔɔ ni amɛfee nɔ ni onukpai feɔ? Yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ, enɛ bafeɔ shwɛmɔ nɔ ko kɛkɛ. Nɔ ni amɛkɛjieɔ amɛhiɛtserɛ lɛ fã ji ni amɛfee nɔ ni amɛsumɔɔ ni nɔ ni baajɛ mli aba lɛ he sɔ ko kwraa kaaa amɛnɔ. Bɔni gbekɛ shihilɛ ji kwraa nɛ. (Kwɛmɔ Mateo 11:​16, 17.) Shi dalɛ kɛ shweremɔ kɛ nitsumɔ kɛ gbɛnaa nii nyiɛ. Eji taomɔ nii ni esa akɛ aye abua gbekɛ ni ekpɛlɛ nɔ. Yɛ be babaoo mli lɛ, bɔ ni ekpɛlɛɔ nɔ jogbaŋŋ ehaa lɛ tsɔɔ kɛji ebaaye omanye yɛ ewɔsɛɛ be shihilɛ mli aloo ebaafite. Yɛ mumɔŋ nibii agbɛfaŋ lɛ, ehe bahiaa babaoo akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ hiɛdɔɔ aaasusu Kristofoi amumɔŋ dalɛ ni abiɔ yɛ edɛ lɛ he. Ani obaasumɔ, ani oshweɔ po ni okpɛlɛ gbɛnaa nii ni fataa mumɔŋ gbɔmɔ ni eda, mɔ ni etsɔ onukpa lɛ he baa lɛ nɔ? Aloo onyiɛ afafai kɛkɛ, ni ohaa mɛi krokomɛi tsuɔ ogbɛnaa nii ahe nii amɛhaa bo?​—Galatabii 6:​4, 5.

Kristofoi Amumɔŋ Dalɛ​—Mɛni Eji?

10. Mɛni hewɔ Paulo wo Hebribii Kristofoi lɛ aŋaa akɛ ‘amɛfoŋ kɛya dalɛ mli’ lɛ?

10 Mɛni yɔɔ bɔfo Paulo jwɛŋmɔ mli beni ewo Kristofoi aŋaa akɛ ‘amɛfoŋ kɛya dalɛ mli lɛ’? (Hebribii 6:⁠1) Ŋmalɛ lɛ tsɔɔ akɛ Paulo je shishi ewie nibii babaoo etsɔɔ Hebribii Kristofoi nɛɛ yɛ “osɔfonukpa yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa” ni ji Yesu Kristo he etsɔɔ amɛ. Shi enu he akɛ amɛsako amɛhe amɛhako enɛ, ejaakɛ nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli lɛ “shishitsɔɔmɔ hu wa.” (Hebribii 5:​10, 11) Yɛ no najiaŋ lɛ, ekai amɛ akɛ: “Ni nyɛtsɔmɔ mɛi ni fufɔ ehia amɛ, ni jeee niyenii kpakpa. Ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ ni yeɔ fufɔ lɛ, ekpako jalɛ wiemɔ lɛ shi; ejaakɛ fufɔo ji lɛ. Shi mɛi ni edara lɛ anɔ ji niyenii kpakpa, mɛi ni fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ eha amɛhenumɔ nii lɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.”​—Hebribii 5:​12-14; okɛto Yuda 3 he.

11. Mɔ ni eda lɛ tsɔɔ mɛni?

11 Ani enɛ tsɔɔ akɛ mumɔŋ dalɛ ji Biblia mli nilee ni mli kwɔ ni mɔ aaana kɛkɛ? Eyɛ mli akɛ Biblia mli nilee kɛ shishinumɔ hu fata Kristofoi amumɔŋ dalɛ he moŋ, shi babaoo yɛ ni fata he. Wiemɔ ni bɔfo Paulo kɛtsu nii lɛ ni wɔɔnu shishi jogbaŋŋ lɛ baaye abua wɔ koni wɔna sane lɛ shishi faŋŋ. Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “dalɛ” lɛ ji te·lei·oʹtes ni sutsɔɔlɔ “mɔ ni eda” lɛ ji teʹlei·os. Wiemɔi nɛɛ kɛ te’los ni eshishi ji “naagbee” lɛ yɛ tsakpaa. No hewɔ lɛ, W. E. Vine’s Expository Dictionary of New Testament Words lɛ tsɔɔ mli akɛ, akɛ mɔ ko baafee mɔ ni eda (teʹlei·os) “lɛ tsɔɔ akɛ mɔ lɛ eshɛ enaagbee (teʹlos) egbe naa, eshɛ, eye emuu.” No hewɔ lɛ, Kristofonyo ni eda lɛ ji mɔ ni eshɛ shihilɛ ko naagbee aloo oti ko he. Mɛni ji nakai oti lɛ?

12. Taakɛ bɔ ni Efesobii 4:​11-13 tsɔɔ lɛ, mɛɛ nibii kɔɔ mumɔŋ dalɛ he?

12 Bɔfo Paulo tsɔɔ mli yɛ Efesobii 4:​11-13 akɛ, Yesu Kristo ni ji Kristofoi asafo lɛ yitso lɛ eto gbɛjianɔ babaoo koni ekɛye ebua “krɔŋkrɔŋbii” lɛ ni amɛshɛ nakai oti Iɛ he, “kɛyashi beyinɔ ni wɔ fɛɛ wɔɔshɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ nɔ hemɔkɛyeli kɛ ehe nilee ekomefeemɔ lɛ he ni wɔfee nuu ni eye emuu yɛ Kristo dalɛ muu lɛ susumɔ naa.” Jeee ‘ehe nilee’ ni wɔɔna lɛ pɛ akɛ mɔ ni eda (Hela, teʹlei·os) lɛ toɔ he, shi moŋ akɛtoɔ ‘hemɔkɛyeli yɛ ekomefeemɔ mli’ lɛ he koni wɔfee nuu ni eye emuu yɛ Kristo dalɛ muu lɛ susumɔ naa.

13. Mɛni hewɔ anyɛŋ ana Kristofoi amumɔŋ dalɛ beni ‘ekomefeemɔ yɛ hemɔkɛyeli mli’ bɛ lɛ?

13 ‘Ekomefeemɔ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli’ lɛ tsɔɔ ekomefeemɔ diɛŋtsɛ. Dani mɔ ko baaba abale “hemɔkɛyeli kome” lɛ, ekolɛ ehiɛ Iɛ diɛŋtsɛ ejwɛŋmɔ kɛ esusumɔi yɛ bɔ ni afeɔ nibii komɛi ahaa, yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he, kɛ nibii krokomɛi hu. (Efesobii 4:​4, 5) Kɛ eŋmɛ gbɛ ni nakai susumɔi lɛ hi shi lɛ, ebaawa aha lɛ akɛ eeeda yɛ mumɔŋ. Be ko lɛ Paulo tsɛ Kristofoi ni yɔɔ blema Korinto asafo lɛ mli lɛ akɛ “abifabii yɛ Kristo mli” kɛ “helooŋ gbɔmɛi” ejaakɛ amɛmli egbala kɛ “awuŋayeli kɛ bei” ejaakɛ mɛi komɛi kɛɔ akɛ amɛnyiɛ Paulo sɛɛ, ni mɛi krokomɛi hu Apolo. (1 Korintobii 3:​1-4) No hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ, “ekomefeemɔ yɛ hemɔkɛyeli mli” lɛ kɛ Kristofoi amumɔŋ dalɛ nyiɛ. Ekome nyɛŋ ahi shi ni ekroko lɛ bɛ. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbi wɔhe akɛ: Ani wɔkwa wɔ tsutsu je lɛŋ susumɔi lɛ? Ani wɔnaa bɔ ni ekomefeemɔ yɛ susumɔ kɛ nifeemɔ mli kɛ Yehowa webii he hiaa ha lɛ? ‘Ekomefeemɔ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli’ lɛ fata nibii otii ni feɔ mɔ Kristofonyo ni eda lɛ he.​—Efesobii 4:​2, 3.

14. Mumɔŋ dalɛ kɔɔ mɛni he ekoŋŋ?

14 Kristofoi amumɔŋ dalɛ lɛ hu kɔɔ “Kristo dalɛ muu lɛ susumɔ” he. Mɛni ji nɔ ni enɛ tsɔɔ? Paulo tee nɔ ekɛɛ akɛ mɛi ni shɛɔ nɛkɛ dalɛ nɛɛ he Iɛ jeee abifabii dɔŋŋ, amɛjeee mɛi ni “tsɔɔmɔ-kɔyɔɔ fɛɛ tsɔɔmɔ-kɔyɔɔ hosoɔ amɛ, ni ekpalaa amɛ kɛyaa kɛbaa yɛ gbɔmɛi aŋaa fɔŋ too mli,” mɛi ni toɔ nɔfɔŋ he ŋaa lɛ dɔŋŋ. Shi, amɛyɛ anɔkwale lɛ he nilee ni ja. Amɛda yɛ Kristo suɔmɔ lɛ mli, amɛjieɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ sui akpo amɛtsɔɔ, sui ni tamɔ nilee, jalɛsaneyeli kɛ hewalɛ. (Efesobii 4:​13, 14; Yohane 15:​12, 13; 1 Korintobii 1:​24, 30; 2: 7, 8; Abɛi 8:​1, 22-31) Eyɛ mli akɛ wɔ ni ji adesai ni yeee emuu lɛ, wɔnyɛŋ wɔshɛ “Kristo dalɛ” lɛ he, shi kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ afee wɔ Nɔkwɛmɔ nɔ ni wɔkɛ otii komɛi amamɔ wɔhiɛ, akɛ wɔɔna nɛkɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ sui nɛɛ nɔŋŋ. (Kolosebii 3:⁠9) Bei abɔ ni wɔshɛɔ nɛkɛ oti nɛɛ he lɛ, wɔbatsɔmɔɔ mɛi ni edara.

Daa Yɛ Suɔmɔ Mli

15. Mɛni he hiaa klɛŋklɛŋ yɛ mumɔŋ dalɛ ni wɔɔshɛ he lɛ mli?

15 Yɛ be mli ni wɔsusu nɔ ni “Kristofoi amumɔŋ dalɛ” lɛ shishi tsɔɔ lɛ he lɛ, ehe miihia ni wɔle bɔ ni wɔbaafee wɔshɛ he. Taakɛ bɔ ni wɔna lɛ, Hebribii 6:1 tsɔɔ akɛ, dani wɔbaashɛ Kristofonyo dalɛ he lɛ, Shishitoo ko yɛ ni esa akɛ wɔtswa wɔma nɔ. Kɛ wɔna wɔfee enɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbɔ mɔdɛŋ kroko wɔfata he wɔmia wɔhiɛ kɛshɛ dalɛ he. Nibii ni feɔ nakai shishijee taomɔ nii Iɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ ji “nitsumɔi gbohii ahe tsuitsakemɔ.”

16. Mɛɛ “nitsumɔi gbohii” esa akɛ wɔshwa wɔhe yɛ he lɛ?

16 Eka shi faŋŋ akɛ, “nitsumɔi gbohii” lɛ ekomɛi ji heloo ni egbee shi lɛ nitsumɔi, nɔ ni kɛji anyɛɛɛ aye nɔ lɛ, ekɛ mɔ yaa gbele mli lɛ. Wɔbaanya wɔyɔse tɔmɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ he nɛɛ ekomɛi amrɔ nɔŋŋ akɛ amɛji ajwamaŋbɔɔ, mujinitsumɔ, jeŋbashara, wɔŋjamɔ, kɛ mumɔi fɔji atsɛmɔ akɛ amɛji esha ni esa akɛ wɔkwa. Shi heloo lɛ nitsumɔi ni ji “nitsumɔi gbohii” lɛ ekomɛi ji nibii ni mɛi komɛi tsɛɔ amɛ akɛ gbɔmɔ lɛ subaŋi fɔji tamɔ nyɛɛ, bei, awuŋayelii, mlilawooi, bolɔmɔi, atuatsemɔi, mligbalamɔi, hiɛkɔɔi kɛ awuyeli. (Galatabii 5:​19-21) Kɛji akɛ anyɛɛɛ ashɛrɛ gbɔmɔ subaŋi nɛɛ ashwie ni awo “gbɔmɔtso hee ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ yɛ anɔkwa jalɛ kɛ hetsemɔ mli lɛ,” anyɛŋ aya hiɛ kɛyashɛ Kristofoi amumɔŋ dalɛ he.​—Efesobii 4:​22-24.

17. Mɛni hu abaanyɛ atsɛ amɛ “nitsumɔi gbohii”? Mɛni hewɔ?

17 Yɛ heloo lɛ nitsumɔi asɛɛ lɛ, nɔ ni fata “nitsumɔi gbohii” ni esa akɛ wɔshɛ wɔfɔ lɛ ahe ji nitsumɔi kɛ nibii ni amɛgboi yɛ mumɔŋ, yaka nitsumɔi ni wooo yibii lɛ asɛɛdii. Ekolɛ amɛhaa anaa shika, nitsumɔi ni kɛ ninamɔ babaoo baa yɛ be kukuo mli. Ekolɛ amɛji woloŋ nikasemɔ tuutu kɛ gbɛjianɔ ni akɛ be fɛɛ toɔ kɛhaa nilee ni yaa hiɛ, aloo amɛji je Iɛ gbɛjianɔtoi kɛha kwasafoŋ shihilɛ tsakemɔ, toiŋjɔlɛ he tafaa kɛ ekrokomɛi. Etamɔ nɔ ni sɛɛnamɔi komɛi yɛ nɛkɛ nibii nɛɛ ahe, shi amɛji “nitsumɔi gbohii” ejaakɛ amɛtsiɔ mɔ ni kɛ ehe woɔ mli lɛ amɛwoɔ mumɔŋ gbele shihilɛ mli. Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ ni eshɛ Kristofoi amumɔŋ dalɛ he lɛ ‘atsake etsui yɛ’ nakai “nitsumɔi gbohii” lɛ ahe aloo ekpa amɛsɛɛdii ni enyiɛ Yesu ŋaawoo akɛ “nyɛtaoa [Nyɔŋmɔ] maŋtsɛyeli lɛ kɛ jalɛ lɛ tsutsu” lɛ sɛɛ​—Mateo 6:⁠33.

18, 19. (a) Yɛ Efesobii 4:15 lɛ, akɛ “wɔwie anɔkwale” lɛ tsɔɔ mɛni? (b) Te enɛ kɔɔ Kristofoi amumɔŋ dalɛ he ehaa tɛŋŋ?

18 Kɛ ana atswa ama shishitoo lɛ nɔ lɛ, kɛkɛ lɛ mɛni? Paulo woɔ ŋaa akɛ: “Wɔwie anɔkwale, ni wɔdara yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ yɛ suɔmɔ mli yɛ lɛ Kristo lɛ nɔŋŋ ni ji yitso lɛ he.” (Efesobii 4:​15, NW) Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, kadimɔ akɛ Paulo tsi hiamɔ ni ehia akɛ “wɔwie anɔkwale” lɛ ta. Wiemɔ nɛɛ kɔ nibii babaoo he fe wiemɔ ni jɛɔ daaŋ kɛkɛ; nɔ ni etsɔɔ diɛŋtsɛ ji “anɔkwayeli mli ni wɔɔhiɛ.” (Kingdom Interlinear) Shishitsɔɔmɔi krokomɛi tsɔɔ shishi akɛ “shihilɛ yɛ anɔkwale lɛ mli”; “suɔmɔ mli ni wɔɔjɛ wɔnyiɛ anɔkwale lɛ sɛɛ yɛ be fɛɛ mli​—anɔkwale wiemɔ, nifeemɔ yɛ anɔkwayeli mli, shihilɛ yɛ anɔkwale mli.”​—Efesobii 4:​15, The Jerusalem Bible; The Living Bible.

19 No hewɔ lɛ, Kristofoi amumɔŋ dalɛ sɛɛ ni wɔdiɔ lɛ biɔ ni wɔhiɛ anɔkwayeli mli kɛtsɔ bɔ ni wɔhiɔ shi, wɔwiemɔ, bɔ ni wɔtsuɔ nii kɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ nɔ. Enɛ tsɔɔ Biblia mli nilee ni wɔna lɛ ni wɔkɛbaatsu nii yɛ wɔ daa gbi shihilɛ mli koni wɔtsɔmɔ mɛi ni “fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ eha amɛhenumɔ nii lɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.” (Hebribii 5:14) Ani oofee enɛ? Ani osusuɔ Biblia shishitoo mlai ahe yɛ be fɛɛ mli kɛ eba akɛ esa akɛ okpɛ oyiŋ? Ani okpɛlɛɔ taomɔ nii akɛ obatsɔ Kristofonyo ni eda yɛ mumɔŋ, mɔ ni hiɛɔ anɔkwale lɛ mli kɛtsɔɔ ewiemɔ kɛ ejeŋba nɔ lɛ nɔ, aloo oosumɔ ni oka he ohi shi akɛ mumɔŋ abifao, mɔ ni gbɛnaa nii ko kaaa enɔ, kɛ mɔ ni yɔɔ heyeli yɛ ekɔnɔi kɛ esuɔmɔnaa nii asɛɛdii mli?

20, 21. (a) Suɔmɔ yɛ gbɛfaŋ nɔ yɛ mumɔŋ dalɛ ni wɔɔshɛ he lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔi yɔɔ ni wɔbaasusu he lolo?

20 Paulo kɛɛ: “Wɔdara yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ yɛ lɛ Kristo lɛ nɔŋŋ ni ji yitso lɛ he.” (Efesobii 4:15) Biɛ nɛɛ ji he ni Paulo kɛ enine etsɔɔ he ni sane lɛ ka diɛŋtsɛ lɛ​—kanyamɔ nii ni tsirɛɔ jwɛŋmɔ lɛ. Etsɔɔ yɛ 1 Korintobii 13:​1-3 akɛ, nitsumɔ ko ni sɛɛnamɔ baanyɛ aba he lɛ baanyɛ afee nɔ ni sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ he kɛji akɛ atsuuu enɛ kɛ kanyamɔ kpakpa. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔka wɔkanyamɔi kɛ wɔtsui lɛ wɔkwɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔtsuɔ lɛ mli. Ani wɔmiifee koni mɛi krokomɛi ana, koni amɛjie wɔyi yɛ he, ni amɛsusu akɛ wɔdara yɛ mumɔŋ? Aloo, wɔmiitsu enɛ yɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ naanyo gbɔmɔ lɛ hewɔ? Kɛji akɛ suɔmɔ ji nɔ ni kanyaa wɔtsui lɛ, belɛ, ‘wɔbaadara yɛ nibii fɛɛ mli’ ni wɔɔtsɔmɔ Kristofoi ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ amɛnɔ, Kristofoi ni amɛdara yɛ “Kristo lɛ nɔŋŋ ni ji yitso lɛ” yɔsemɔ mli.

21 Yɛ be mli ni mɔdɛŋ ni abɔɔ koni ashɛ Kristofoi amumɔŋ dalɛ he lɛ ji oti ko ni sa jogbaŋŋ lɛ sɛɛdii lɛ, jeee enɛ ji naagbee. Beni mɔ ko eshɛ oti nɛɛ he lɛ, ani nɔ kroko hu yɛ ni esa akɛ efee? Ni mɛi ni kɛ afii babaoo ehi anɔkwale lɛ mli ni amɛshɛ oti ni ji Kristofoi amumɔŋ dalɛ he lɛ hu? Wɔbaasusu enɛ he yɛ sane ni baanyiɛ sɛɛ lɛ mli.a

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

◻ Mɛni ji “abifabiianii” komɛi, ni mɛɛ oshara yɔɔ amɛhe?

◻ Hemɔkɛyeli yɛ ekomefeemɔ mli, kɛ “Kristo dɔlɛ muu” lɛ kɛɔ mumɔŋ dɔlɛ he yɛ mu gbɛ nɔ?

◻ Bɔni ofee ni wɔshɛ Kristofoi emumɔŋ dalɛ he lɛ, mɛɛ nitsumɔi gbohii esɔ ni wɔkwa?

◻ Te afeɔ tɛŋŋ ‘adaa yɛ suɔmɔ mli’ lɛ?

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Ajie kɛjɛ May 1, 1985 Blɔfo Watchtower lɛ mli.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 6]

YƐ AFII EKPAA NI EHO LƐ MLI LƐ

​—Abaptisi Odasefoi hei 827,144

​—Ato asafoi heei fe 5,000

​—Mɛi ni naa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋ nɔ bianɛ lɛ ateŋ mɛi etɛ mli ekome na baptisimɔ yɛ be nɛɛ mli

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 9]

Maji ekpaa na Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ayibɔ ni fe akpei oha yɛ 1984 sɔɔmɔ afi Iɛ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Mɛi pii halaa sɔɔmɔ lɛ ŋmɛnɛ moŋ fɛ heloo gbɛfaŋ nibii asɛɛdii

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje