Adam Kɛ Hawa—Adesa Aloo Anɔkwale?
“ANI ejeee nɔ ni teɔ shi woɔ Biblia Iɛ kwraa akɛ aaakɛɛ akɛ Adam kɛ Hawa jɛ kooloi amaŋtsɛyeli he lɛ mli? Sanebimɔ nɛɛ ni Roma Katolek adafitswaa wolo La Croix, tee lɛ shi lɛ kɛ wiemɔi fioo etsɔɔ naagba ni Kristofoi pii kɛkpeɔ lɛ. Amɛmiisusu akɛ kɛji akɛ aabi sane yɛ nibɔɔ he lɛ, belɛ mɛni kwraa ji nɔ ni yɔɔ Kristojamɔ mli aloo mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ he.
Bɔni afee ni wɔnu naagbai ni yɔɔ mli lɛ ashishi jogbaŋŋ lɛ, ehe baahia ni wɔtao nɔ ni Biblia lɛ yɔɔ kɛɛmɔ yɛ esha kɛ gbele he sane lɛ he lɛ mli. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ esa akɛ wɔkwɛ sane ni ba yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ mli ekoŋŋ.
Esha Kɛ Kpɔmɔ Nɔ Lɛ
1 Mose yitso 2 gbaa akɛ Nyɔŋmɔ kɛ famɔ ko ha klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ. Esaaa akɛ eyeɔ tso ko ni atsɛɔ lɛ “ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso” lɛ eko. (1 Mose 2:17) Taakɛ The Jerusalem Bible lɛ tsɔɔ mli yɛ shishigbɛ niŋmaa mli lɛ, beni etɔ̃ Nyɔŋmɔ kita lɛ nɔ pɛ kɛkɛ ni gbɔmɔ ŋɔ hegbɛ ko ni jeee enɔ̃, “hegbɛ ni ekɛ aaato eyiŋ yɛ nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii he eha lɛ diɛŋtsɛ ehe, koni etsu he nii taakɛ esumɔɔ, eetsɔɔ akɛ eye ehe kwraa yɛ jeŋba mli nɔ ni gbɔmɔ kpooɔ akɛ eeekpɛlɛ nɔ akɛ eji mɔ ni abɔ lɛ.”
Akɛni Adam booo Nyɔŋmɔ mla toi hewɔ lɛ,efee esha ni ekɛ emuu ni ayeee ha adesa weku lɛ, ni nɔ ni jɛ mli ba ji gbele taakɛ Nyɔŋmɔ egba efɔ shi lɛ. Akɛni amɛlaaje emuuyeli hewɔ lɛ, emuu ni ayeee pɛ ji nɔ ni adesai enyɔ lɛ baanyɛ amɛkɛha amɛbii. Adam kɛ Hawa bii ni amɛbaafɔ yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ fɛɛ—yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, adesa weku muu lɛ fɛɛ—baafee mɛi ni baagboi.—1 Mose 3:6; Lala 51:7; Romabii 5:14, 18, 19.
Te aaafee tɛŋŋ ni adesai aaana naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ ni Adam laaje lɛ lɛ ekoŋŋ hu? “Wala yɛ wala najiaŋ” shishitoo mla ni awie he yɛ Nyɔŋmɔ Mla ni akɛtsɔ Mose nɔ Iɛ mli lɛ fee nɔ ni ataoɔ lɛ faŋŋ: esa ákɛ akɛ wala ni yeɔ emuu asha afɔle ni akɛto wala ni ajeɔ emuu ni Adam laaje lɛ lɛ najiaŋ. (5 Mose 19:21, The New English Bible) Yesu, Kristojamɔ shishitoo tɛ lɛ ji mɔ ni he esa kɛha enɛ feemɔ. Akɛni ejeee eshafeelɔ ni eyeɔ emuu hewɔ lɛ, lɛ pɛ ji mɔ ni nyɛ ekɛ adesa wala ni yeɔ emuu ha, ákɛ “kpɔmɔ nɔ ni yeɔ emuu eha mɛi fɛɛ.” (1 Timoteo 2:5, 6, NW) Kristo tsɔɔ akɛ yiŋtooi titrii ni ha eba shikpɔŋ nɔ lɛ ateŋ ekome ji enɛ, beni ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ bi lɛ baaa ni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ, ní eŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ.”—Mateo 20:28.
Nɛkɛ taomɔ nii nɛɛ nɔŋŋ—ni ji akɛ, esa akɛ mɔ ni kwɔ fe adesai ni yeee emuu lɛ kɛ kpɔmɔ nɔ lɛ aha-lɛ ji nɔ ni afee lɛ faŋŋ yɛ Lala 49:8, yɛ he ni wɔkaneɔ nɔ ni eba gbɔmɔ nɔ lɛ he sane yɛ nɛkɛ lɛ: “Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ enyɛmi ekpɔ, aloo ni eeeha Nyɔŋmɔ eyi nii.” Mɛni hewɔ “mɔ ko mɔ ko nyɛŋ enyɛmi ekpɔ” lɛ? Eyɛ faŋŋ akɛ wala ni yeee emuu ko bɛ ni aaanyɛ akɛto wala ni yeɔ emuu ni Adam laaje lɛ lɛ najiaŋ.
Odaseyeli Enyɔ Ni Ma Shi Shiŋŋ
Kɛ wɔbote nɔ ni bɔfo Paulo kɛ Kristo diɛŋtsɛ wie yɛ sane lɛ he lɛ mli lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔbaanyɛ wɔmu sane naa wɔha wɔhe akɛ Adam kɛ Hawa sane lɛ ji nɔ ko he mfoniri kɛ agbɛnɛ kɛji amɛhi wala mli diɛŋtsɛ aloo jeee nakai.
Bɔfo Paulo kɛ nɔ ni Adam tsu lɛ kɛ nɔ ni Yesu hu tsu lɛ to he, ni etsɔɔ mli akɛ: “Gbɔmɔ kome [Adam] nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba . . . Ejaakɛ kɛ mɔ kome shigbeemɔ lɛ hewɔ jɛ ni gbele tsɔ nakai mɔ kome lɛ nɔ ye maŋtsɛ lɛ, belɛ mɛi ni ena duromɔ kɛ jalɛ nɔkeenɔ ni fa kɛteke nɔ lɛ aaatsɔ mɔ kome ni ji Yesu Kristo lɛ nɔ aye maŋtsɛ yɛ wala mli aahu.” (Romabii 5:12, 17) Ema nɛkɛ sane nɛɛ nɔŋŋ nɔ mi yɛ ewoji lɛ ekome mli, he ni etsɛ Yesu yɛ akɛ “naagbee Adam,” ni tsɔɔ akɛ Yesu pɛ ji mɔ ni baanyɛ akpɔ nɔ ni Adam laaje lɛ. Kɛkɛ lɛ yɛ be mli ni atee lɛ shi kɛtee mumɔŋ wala mli yɛ ŋwɛi sɛɛ lɛ, Yesu baanyɛ atsɔ “mumɔ ni haa mɔ yi naa wala” kɛha mɛi fɛɛ ni ehereɔ amɛyiwala lɛ. (1 Korintobii 15:45) Agbɛnɛ kɛji akɛ Adam ji adesai ahe mfonirifeemɔ mli nɔ ko kɛkɛ, aloo “gbɔmɔ ni feɔ mɛi pii ahe mfoniri,” taakɛ shishigbɛ niŋmaa ni yɔɔ French Traduction Ecumenique de la Bible (Ecumenical Biblia Shishitsɔɔmɔ) lɛ tsɔɔ mli lɛ, belɛ mɛni nɔ bɔfo Paulo baanyɛ ekɛ esane naatsɔɔmɔ lɛ adamɔ?
Shi Kristo diɛŋtsɛ ji mɔ ni kɛ odaseyeli ni he hiaa fe fɛɛ ni kɔɔ anɔkwale ni 1 Mose mli sane ni kɔɔ Adam kɛ Hawa he lɛ ji lɛ ha, ejaakɛ lɛ ewie he yɛ be mli ni jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni yɔɔ egbii lɛ amli lɛ bi he sane lɛ. Ejaje akɛ: “Ani nyɛkaneko [yɛ 1 Mose] akɛ mɔ ni bɔ gbɔmɔ yɛ shishijee lɛŋ lɛ, ‘nuu kɛ yoo ebɔ amɛ’? Ni ekɛɛ: ‘Enɛ hewɔ ni nuu aaashi etsɛ kɛ enyɛ, ni eeekpɛtɛ eŋa he, ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛaatsɔ heloo kome’? lɛ?. . . No hewɔ Iɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ eŋɔtsa lɛ, akaha gbɔmɔ miigbala mli.” (Mateo 19:4-6) Ani eeefee nɔ ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli akɛ Yesu kɛ tsɔɔmɔi ni kɔɔ krɔŋkrɔŋ ni gbalashihilɛ ji he lɛ aaadamɔ yiŋsusumɔ loo adesa ko nɔ?
Je Lɛ Nilee Aloo Nyɔŋmɔ Nilee?
Frenchnyo Jesuit osɔfo Teilhard de Chardin kɛ tsakemɔi wuji yɛ Katolek susumɔ mli lɛ ateŋ ekome ba. Ebu sutsakemɔ akɛ eji atrakwei ni akwɔɔ fiofio kɛyashiɔ be mli ni aboteɔ mumɔŋ shihilɛ mli. Taakɛ sane ni eka eyiŋ etsɔɔ lɛ ji lɛ, wala sui sɔrɔtoi lɛ tsakeɔ, ni efoɔ mli kɛtsɔɔ kooloi asu lɛ kɛyaa gbɔmɔ su lɛŋ. Kɛkɛ lɛ aha eyabote naagbee he ko ekɛ mɔ ko efee ekome yɛ jɛmɛ—Kristo. Eyɛ mli akɛ sɔlemɔ lɛ bu lɛ fɔ kɛjɛ shishijee moŋ, shi Katolek osɔfoi pii kpɛlɛ nɔ nakai. Shi ekɛ Ŋmalɛ mli odaseyelii lɛ kpaaa gbee kwraa, ni ekɛ ahorabɔɔ baa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ nɔ, ni ekwaa bɔ ni kpɔmɔ nɔ lɛ he hiaa adesai koni amɛná adesa wala ni yeɔ emuu lɛ.
Nɛkɛ apasa jeŋ nilee ni aka yiŋ awie nɛɛ kɛ oshara diɛŋtsɛ eba sɔlemɔ lɛ nɔ. Taakɛ atsɔɔ mli yɛ wolo, L’epopee des adamites (Adam bii Ayinɔsane) ni Jean Rondot ŋma lɛ mli lɛ: “Musubɔɔ loo atuatsemɔ sui fɛɛ ni yɔɔ Sɔlemɔ lɛ mli, yɛ osɔfoi kɛ asafoŋ bii fɛɛ ateŋ lɛ fa kpo kɛyabote anɔkwale ni ayeee ni Teilhard kɛba lɛ mli. Akɛni áŋmɛ heyeli ko yɛ Ŋmalɛi lɛ ashishitsɔɔmɔ mli gbɛ (kɛ́ ebiɔ ni atsake ŋmalɛ lɛ hiɛ po) hewɔ lɛ, mɛni hewɔ wɔkɛ enɛ tsuuu nii babaoo moŋ koni wɔtswa jamɔ hee ko wɔma shi taakɛ bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔsumɔɔ?”
Yibii ni ejɛ nɛkɛ su nɛɛ mli eba lɛ jeɔ kpo waa ŋmɛnɛ. French nikasemɔ he ko to gbɛjianɔ ni abibii mɛi asaji ni nɔ ni jɛ mli ba lɛ tsɔɔ akɛ French Katolekbii lɛ ateŋ oha fɛɛ mli 40 pɛ heɔ Adam kɛ Hawa shishijee esha lɛ amɛyeɔ. Yiŋkɔshikɔshifeemɔ ebote hei komɛi hu ni he hiaa, ejaakɛ Katolekbii ni yɔɔ France lɛ ateŋ oha fɛɛ mli 59 pɛ heɔ Kristofoi ashishijee tsɔɔmɔ ni kɔɔ Yesu—Kristo gbohiiashitee lɛ he lɛ amɛyeɔ.
Akɛni sɔlemɔi sɔrɔtoi lɛ kɛ amɛhe kpɛtɛɛɛ Ŋmalɛ mli tsɔɔmɔi lɛ ahe ni amɛkpɛlɛ sutsakemɔ tsɔɔmɔ ni akaa yiŋ atsɔɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, ejieɔ amɛ kpo akɛ nɔ ni amɛtaoɔ ni amɛfee pɛ ji ni amɛkpɛlɛ jeŋ nilee ni ehe gbɛi ni saa mɛi ahiɛ lɛ anɔ. Paulo bɔ klɛŋklɛŋ Kristofoi lɛ kɔkɔ yɛ nɛkɛ susumɔ nɛɛ he. Ekai Korintobii lɛ akɛ Kristojamɔ lɛ kɛ jeŋ nilee kɛ susumɔi ni yɔɔ amɛgbii lɛ amli lɛ bɛ nɔ ko feemɔ kwraa. Eŋma akɛ: “Nɛgbɛ nilelɔ yɔɔ? Nɛgbɛ woloŋmalɔ yɔɔ? Nɛgbɛ je nɛŋ naataalɔ lɛ yɔɔ? Ani Nyɔŋmɔ hako je lɛŋ nilee lɛ atsɔ kwashiai asane? . . . Ejaakɛ Yudafoi lɛ, okadii ashi amɛbiɔ, ni Helabii hu taoɔ nilee, shi wɔ lɛ, Kristo ni asɛŋ lɛ wɔshiɛɔ . . . kwashiai asane kɛha jeŋmaji lɛ.”—1 Korintobii 1:20-23.
Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, “je lɛŋ nilee” ni tamɔ nɛkɛ sɛɛdii lɛ nyɛŋ anyiɛ gbɔmɔ hiɛ kɛya Nyɔŋmɔ nilee he aloo ni ekɛ lɛ aaaya E-hiɛ nɔkpɛlɛmɔ he. (Okɛto Yohane 17:3 he.) Yiwalaheremɔ ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli lɛ yɛ kɛha mɛi fɛɛ ni kpɛlɛɔ Kristo afɔleshãa lɛ, kpɔmɔ nɔ ni ekɛha koni ekɛhé wala ni yeɔ emuu ni Adam laaje lɛ lɛ ekoŋŋ lɛ nɔ lɛ. Nɛkɛ afɔleshaa nɛɛ nɔ pɛ gbɔmɛi baanyɛ adamɔ ni amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ ni akɛ amɛhe eshai lɛ ake amɛ. Bɔfo Petro heɔ enɛ eyeɔ kwraa yɛ be mli ni ejaje yɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni amɛbua amɛhe naa yɛ Yerusalem lɛ ahiɛ nɛkɛ lɛ: ‘Ejaakɛ yiwalaheremɔ bɛ mɔ ko mɔ ko mli [yɛ Yesu sɛɛ]; ni asaŋ gbɛi kroko hu bɛ ŋwɛi shishi ni aŋɔha gbɔmɛi ni sa akɛ atsɔ nɔ ahere wɔyiwala.”—Bɔfoi Iɛ Asaji 4:12.
Gbɔmɛi akpei ohai abɔ kɛ amɛhiɛnɔkamɔ efɔ nɛkɛ “mumɔ ni haa mɔ yi naa wala” lɛ nɔ momo. Amɛkɛ hehiamɔ miimɛ wɔsɛɛ be ni ebɛŋkɛ ni no mli ni abaato Paradeiso yɛ shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ, ni amɛnine ashɛ hiɛnɔkamɔ ni Adam laaje lɛ lɛ ni ji naanɔ shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ lɛ nɔ lɛ. Kɛji akɛ ofeko nakai momo lɛ, belɛ onine baanyɛ ashɛ Biblia mli nilee ni he hiaa nɛɛ nɔ kɛtsɔ Yehowa Odasefoi ni okɛaaakase nii ni amɛheee bo nɔ ko yɛ he kɛ amɛ Kristofoi asafoŋ kpeei ni oooya Iɛ hu nɔ. Kɛkɛ lɛ obaale nɔ ni ataoɔ dani otsɔ Yesu kaselɔi lɛ ateŋ mɔ ko. Kɛtsɔ lɛ, “naagbee Adam” lɛ nɔ lɛ, onine baanyɛ ashɛ naakpɛɛ jɔɔmɔi anɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ.—1 Korintobii 15:45; Kpojiemɔ 21:3, 4.