Miishɛɛ Ji Mɛi ni kɛ hewalɛ Tsuɔ nii Yɛ Gbɛ ni Ja Ŋɔ Lɛ!
“Yehowa mli fuuu mra, ni ehewalɛ da kpele, ni ehaaa nɔtɔlɔ oŋɔ ehe aye,”—NAHUM 1:3.
1. Mɛni hewɔ hewalɛ ko ni mɔ ko yɔɔ yɛ nɔ ko mli lɛ jeee nɔ ni ebaadamɔ nɔ eshwã lɛ?
HEWALƐI sɔrɔtoi ni adesai ni yɔɔ nilee baanyɛ ni amɛkɛtsu nii yɛ gbɛ ni ja nɔ yɛ. Yɛ nikee ni jɛ fɔmɔ mli aloo shihilɛi komɛi ahewɔ lɛ, ekolɛ wɔbaana hewalɛ pɔtɛɛ ko loo ekroko. Shi ani esa akɛ wɔdamɔ enɛ nɔ wɔshwa loo wɔpupuu wɔhe? Dabi kwraa. Mɛni ji nɔ ni wɔkaneɔ yɛ Yeremia 9:23? “Nilelɔ akashwa efɔ enilee nɔ, hewalɔ hu akɛshwa miifɔ ehewalɛ nɔ, ni niiatsɛ akashwã miifɔ enii anɔ.” Mɛni hewɔ esaaa akɛ afeɔ nakai? Bɔfo Paulo kɛ hetoo ni hi jogbaŋŋ ha yɛ 1 Korintobii 4:7: “Shi namɔ ha esoro bo? Ni esaŋ mɛni oyɔɔ ni jeee ha ahao? Ni kɛji ha ahao lɛ, mɛɛba oshwaa tamɔ nɔ ni jeee ha ahao lɛ?”
2. Mɛni hewɔ ehe híaa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ kɛ eba ákɛ akɛ hewalɛ miitsu nii lɛ?
2 Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ Hewalɛ ni wɔyɔɔ ni wɔkɛaatsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ he lɛ? Ejaakɛ “gbɔmɔ tsuiŋ jwɛŋmɔ lɛ, efɔŋ ji kɛjɛ egbekɛbiiashi.” (1 Mose 8:21) Akɛni wɔ fɛɛ wɔna nɛkɛ pɛsɛmkunya su nɛɛ hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ be fɛɛ mli ni wɔkɛ hewalɛ fɛɛ hewalɛ ni wɔyɔɔ lɛ atsu nii yɛ gbɛ ni Ja nɔ. Lalafolɔ ko tsɔɔ ejwɛŋmɔ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ: “Jwetri ko bɛ ni hebuu nɔ ko ni kwɛɔ nɔ bɛ sɛɛ. Hewalɛ ko bɛ ni atsɔko tsɔne ko nigii awoko mli.” Hɛɛ, yɛ emuu ni wɔyeee ni wɔna kɛjɛ fɔmɔ mli hewɔ lɛ, wɔsumɔɔ ni wɔkɛ hewalɛ atsu nii yɛ be fɛɛ mli yɛ pɛsɛmkunya gbɛ nɔ.
Yehowa—Eyɛ Hewalɛ shi Eyɛ Nilee ni Eja Hu
3. Mɛɛ hewalɛi sɔrɔtoi nɛkɛ yɔɔ Yehowa mli?
3 Jeee mɔ ko mɔ ko akɛ Bɔlɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ, ji mɔ ni toɔ Okadi kpakpa, hɛɛ, Okadi ni yeɔ emuu ehaa wɔ yɛ gbɛ ni akɛ hewalɛ tsuɔ nii lɛ nɔ. Ekɛ oyaiyeli efeee nɔ ko, shi etoɔ etsui ni emli fuuu mra yɛ be mli ni ebi ni ekɛ ehewalɛ atsu nii ni ekɛkojo po lɛ. (Nahum 1:3) Mɔ ko mɔ ko bɛ ni yɔɔ hewalɛ ni da fe Nyɔŋmɔ, ni yɛ enɛ hewɔ lɛ wɔtsɛɔ lɛ akɛ hewalɛ fɛɛ Tsɛ, nyɛmɔ fe fɛɛ Tsɛ. Ekɛ sabala ni ji “Ofe” lɛ haa lɛ diɛŋtsɛ ehe yɛ gbɛ ni ja nɔ. (1 Mose 17:1) Jeee akɛ eyɛ hewalɛ fɛɛ kɛ shishinumɔ akɛ ehewalɛ bɛ naagbee kɛkɛ, shi moŋ ehewalɛ nɔ kwɔ kɛ shishinumɔ akɛ lɛ ji mɔ ni hegbɛ fɛɛ yɔɔ edɛŋ, ni lɛ ji je muu fɛɛ Nuŋtsɔ akɛni lɛ ebɔ lɛ hewɔ. No hewɔ ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ ‘atswa enine afɔ aloo abi lɛ akɛ, “Mɛni ofeɔ nɛɛ?’”—Daniel 4:35.
4. Mɛni hewɔ eji nilee gbɛ akɛ wɔɔshe Yehowa gbeyei lɛ?
4 Yɛ anɔkwale ni eji akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ji Ofe hewɔ lɛ, eji nilee gbɛ kɛha wɔ akɛ wɔɔfee mɛi ni aaashe gbeyei akɛ wɔɔfee nɔ ko ni esaŋ ehiɛ. Hɛɛ, “Yehowa gbeyeishemɔ ji nilee shishijee, ni Mɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ lee ji sanesɛɛkɔmɔ.” (Abɛi 9:10) Paulo bɔ wɔ kɔkɔ akɛ wɔkawo Yehowa Nyɔŋmɔ mli la ni eye awuŋa kɛtsɔ amaga jamɔ fɛɛ amaga jamɔ ni wɔkɛ wɔhe aaawo mli Iɛ nɔ, ejaakɛ “wɔhe waaa fe lɛ, aloo jeee nakai?” Nakai pɛpɛɛpɛ! (1 Korintobii 10:22) Ní kɛlɛ, mɛi ni jeɔ gbɛ amɛkuɔ Nyɔŋmɔ jalɛ kitai amli lɛ miifee amɛnii tamɔ nɔ ni amɛhe wa fe Yehowa! Paulo wiemɔi krokomɛi lɛ maa nɛkɛ sane nɛɛ nɔ mi: “Ejaakɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, la ni fiteɔ mɔ hu ji lɛ.”—Hebribii 12:29.
5. Mɛni hewɔ ehe ehiaaa ni wɔshe Yehowa gbeyei kɛ ŋmiŋmimɔmɔ yɛ ofe ni eji lɛ hewɔ?
5 Eji jeee akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ haa ehewalɛ ni fe fɛɛ lɛ kɛ esui krokomɛi ni ji: nilee, jalɛsaneyeli kɛ suɔmɔ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ emuuyeli mli kulɛ, nɛkɛ anɔkwasaji nɛɛ baaha wɔshe lɛ gbeyei waa ni ehe ŋmiŋmi baamɔmɔ wɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Noa gbii lɛ amli Nu Afua lɛ ji Yehowa hewalɛ kpeteŋkpele lɛ kpojiemɔ diɛŋtsɛ. Ni kɛlɛ, ani hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛtsu nii nɛɛ ejaaa aloo eji nii ni suɔmɔ bɛ mli Etamɔɔɔ nakai kwraa! Adesai efite amɛgbɛ́i aahu akɛ edɔ Nyɔŋmɔ yɛ etsuiŋ tɔŋŋ yɛ nɔ ni ena lɛ he. (1 Mose 6:5-11) Akɛni yiwalɔi ni hi shi yɛ be ni tsɔ Nu Afua lɛ hiɛ Iɛ amli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ jɔɔmɔi miitsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ hewɔ lɛ, etsu nii yɛ gbɛ ni ja nɔ ni ekɛtsumɔ amɛ fɛɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, titri lɛ akɛni amɛku amɛhiɛ amɛshwie kɔkɔbɔɔi ni “jalɔ shiɛlɔ” Noa kɛha amɛ lɛ nɔ hewɔ.—2 Petro 2:5.
6. Bɔ ni Yehowa kɛ Sodom kɛ Gomora ye ha lɛ tsɔɔ mɛni?
6 Beni Sodom kɛ Gomora maji lɛ amlibii lɛ jie amɛhe kpo akɛ amɛji efɔŋfeelɔi ni amɛfite kwraa kɛtsɔ jɔɔmɔi ni ákɛ adesai lɛ amɛnaa mli ŋɔɔmɔ kɛjɛɔ Yehowa dɛŋ lɛ ni amɛkɛtsu ‘nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ hewɔ lɛ, efa akɛ akpata nakai shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ ahiɛ. Yɛ eshieŋtsɛ Abraham he susumɔ hewɔ lɛ, Yehowa kɛɛ nakai nuu ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ nɔ ni ji E-yiŋtoo yɛ Sodom kɛ Gomora he. Abraham susuɔ akɛ ebaafee hewalɛ kpele ni akɛbaatsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa kwraa nɔ, ni no hewɔ ni ebi Yehowa akɛ: “Ani shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ Kojolɔ lɛ efeŋ nɔ ni ja?” Shi Abraham nuuu nɔ ni yaa nɔ lɛ shishi. Yɛ naagbee lɛ, ekpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa akpɔ ni ewo lɛ ja, ejaakɛ anaaa jalɔi nyɔŋma po yɛ nakai maji enyɔ lɛ amli. Eka shi faŋŋ akɛ enɛ tsɔɔ bɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ kwɛɔ jogbaŋŋ yɛ ehewalɛ lɛ ni ekɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ mli.—1 Mose 18:17-33; Yesaia 41:8.
7. Mɛni hewɔ Yehowa hewalɛ ni ejie lɛ kpo etsɔɔ Farao yɛ fɔbuu mli lɛ sa lɛ?
7 Yɛ sɛɛ mli lɛ, beni be shɛ ni ebaajie Israelbii lɛ kɛjɛ nyɔŋyeli ni esaaa mli yɛ Mizraim lɛ, Yehowa kɛ hegbɛ ha Farao koni ekpɛlɛ esane lɛ nɔ. Enɛ yeŋ Farao kɛ ewebii lɛ awui ko. Shi nakai nɔyelɔ lɛ kɛ henɔwomɔ kɛ hepupuumɔ kpoo akɛ eeekpɛlɛ Yehowa nibimɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ Yehowa jie ehewalɛi lɛ ekomɛi akpo etsɔɔ Farao ni eko nyiɛ eko sɛɛ yɛ Haomɔi Nyɔŋma ni ba Mizraim nɔ lɛ mli. (2 Mose 9:16) Yɛ be mli ni Farao eŋmɛɛ Israelbii lɛ ahe ni amɛmiiya lɛ, etee nɔ ekɛ henɔwomɔ tswa Yehowa mpoa kɛtsɔ tiumɔ ni etiu Israelbii lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, Yehowa kɛ ehewalɛ kpeteŋkpele lɛ tsu nii yɛ gbɛ ni ja nɔ ni ekɛkpata Farao kɛ etabilɔi lɛ fɛɛ ahiɛ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli. (Lala 136:15) Shi esa akɛ oyoo yɛ sane nɛɛ eko fɛɛ eko mli akɛ Yehowa kɛ ehewalɛ kpeteŋkpele lɛ tsuɔ nii ni ekɛbaa etsuji anɔkwafoi lɛ ayi: Noa kɛ eweku lɛ, Lot kɛ ebiyei enyɔ lɛ, kɛ Israel maŋ lɛ.—1 Mose 19:16.
8. Mɛɛ yiŋtoo kpakpa ko hewɔ ni Yehowa kɛ Sanherib ye yɛ gbɛ ni etsɔ nɔ lɛ nɔ lɛ?
8 Yɛ afii ohai abɔ sɛɛ, yɛ Maŋtsɛ Hezekia gbii lɛ amli lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ jie ehewalɛ kpeteŋkpele lɛ kpo yɛ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni ja hu nɔ, yɛ be mli ni Ashur Maŋtsɛ Sanherib wo Yerusalem he gbeyei lɛ. Yehowa webii, ni Maŋtsɛ Hezekia enɔkwafo kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ lɛ nyiɛ amɛhiɛ lɛ bi yelikɛbuamɔ. Amɛmiisɔmɔ lɛ yɛ anɔkwayeli mli, no hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ tsu nii eha amɛ. No mli lɛ Maŋtsɛ Sanherib tsulɔ lɛ eshwã ni epupuu ehe akɛ: ‘Nyɛkaboa Hezekia toi, nyɛkahaa elakaa nyɛ kɛ shiwoo akɛ Yehowa baajie nyɛ. Ani jeŋmaji lɛ amli nyɔŋmɔi lɛ eko enyɛ ejie ewebii kɛjɛ Sanherib dɛŋ? Ni akɛni nɛkɛ nyɔŋmɔi nɛɛ nyɛɛɛ afee nakai hewɔ lɛ, mɛni hewɔ nyɛsusuɔ akɛ Yehowa baanyɛ ejie nyɛ?’ (Yesaia 36:13-20) Yɛ nɛkɛ shwãa nɛɛ hewɔ lɛ, ebi ni Nyɔŋmɔ ajie ehewalɛ kpeteŋkpele lɛ kpo, ni egbe esraafoi 185,000 gbɛkɛ kome, ni ekɛye odase akɛ, lɛlɛŋ, sɔrɔtofeemɔ ko yɛ jeŋmaji lɛ anyɔŋmɔi lɛ kɛ Yehowa teŋ.
9. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii krokomɛi ni tsɔɔ akɛ Yehowa kwɛɔ jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ ekɛ ehewalɛ tsuɔ nii lɛ yɔɔ ni abaanyɛ atsi ta?
9 Susumɔ nɔkwɛmɔ nii ni abaanyɛ akɛha lɛ fioo komɛi ahe lolo. Beni Yehowa ha kpiti shwie Miriam he lɛ, eji ehewalɛ lɛ kpojiemɔ yɛ gbɛ ni yeɔ emuu ni ja ni nilee yɔɔ mli nɔ. Toigbalamɔ ni tamɔ nɛkɛ sa Miriam, yɛ wiemɔ ni ekɛ henɔwomɔ wie eshi enyɛminuu Mose ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ lɛ hewɔ. (4 Mose 12:1-15) Nakai nɔŋŋ eji yɛ be mli ni Maŋtsɛ Uzia kɛ ekãa bote sɔlemɔwe krɔŋkrɔŋ lɛ ni ebɔi tsofa-kɛ-ŋma shãa yɛ shika afɔleshaalatɛ lɛ nɔ ni ekɛ henɔwomɔ kpoo akɛ Lewi osɔfoi lɛ aaaha eshi jɛmɛ lɛ. Yehowa jie ehewalɛ lɛ kpo ni ekɛ kpiti shwie maŋtsɛ lɛ he yɛ gbɛ ni ja nɔ. (2 Kronika 26:16-21) Taakɛ bɔ ni amɛhe eshai lɛ yeee egbɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu esoro toigbalamɔ ni Yehowa kɛba amɛnɔ lɛ: Miriam kpiti lɛ sɛɛ etsɛɛɛ, shi Uzia gbo akɛ kpitiyelɔ Wɔbaanyɛ wɔna akɛ Yehowa kwɛɔ jogbaŋŋ yɛ be fɛɛ mli koni ekɛ ehewalɛ lɛ atsu nii yɛ nilee mli kɛ agbɛnɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ, ejaakɛ enyɛɔ ebaa anɔkwafoi ni sumɔɔ lɛ lɛ ayi ni ekpataa efɔŋfeelɔi lɛ ahiɛ.—Lala 145:20.
Yesu Kristo Nɔkwɛmɔ Nɔ Lɛ
10, 11. Mɛɛ nibii ni ba tsɔɔ akɛ Yesu hiɛ yɛ ehe nɔ yɛ ehewalɛ ni ekɛaatsu nii yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ mli?
10 Nyɔŋmɔ Bi lɛ ji e-Tsɛ lɛ kaselɔ kpakpa diɛŋtsɛ yɛ hewalɛ ni akɛtsuɔ nii lɛ mli. Enɛɛmɛi ahe nɔkwɛmɔ nii kɛjɛ shishijee ji be mli ni Satan kɛ lɛ je ŋwane yɛ Mose gbonyo lɛ he lɛ. Kulɛ Logos lɛ baanyɛ aka Satan hiɛ waa. Shi Logos lɛ gbala sɛɛ, kɛ aaawie he nakai, koni eha kamɔ la aba kɛjɛ Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ŋɔɔ.—Yuda 8, 9.
11 Klɛŋklɛŋ kaa ni Satan kɛfɔ Yesu hiɛ yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ kɔɔ hewalɛ ni akɛtsuɔ nii jɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ he. Satan ka Yesu koni ekɛ ehewalɛ ni fe adebɔɔ nɔ lɛ atsu nii yɛ pɛsɛmkunya yiŋtoo ko he, koni eha tɛi atsɔmɔ aboloo. Enɛ ji kaa ko diɛŋtsɛ ejaakɛ Yesu yeko nii gbii 40, ni “hɔmɔ ye lɛ.” Satan kɛ nɛkɛ kaa nɛɛ ba yɛ gbɛ ni aaatsɔ Yesu tsɔne nɔ koni efee enii yɛ pɛsɛmkunya gbɛ nɔ, ejaakɛ eje shishi akɛ, “KƐJI oji Nyɔŋmɔ bi lɛ, kɛɛmɔ nɛkɛ tɛi nɛɛ ni amɛtsɔmɔ aboloo.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ehiɛ ka nɔ akɛ Yesu baaha hetoo, akɛ, ‘Hɛɛ, Nyɔŋmɔ bi ji mi, ni bɔni afee ni maye enɛ he odase lɛ, maha nɛkɛ tɛi nɛɛ atsɔmɔ aboloo.’ Ní Yesu aaaha aka lɛ loo atsɔ lɛ tsɔne ni efee nii yɛ pɛsɛmkunya gbɛ nɔ loo yɛ gbɛ ni nilee bɛ mli nɔ lɛ, eha hetoo akɛ: “Aŋma akɛ, ‘Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala, shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ ni.” (Mateo 4:1-4, NW) Eku ehiɛ eshwie yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni aaaba Nyɔŋmɔ bi ni eji lɛ he lɛ nɔ, ni ekpoo akɛ ekɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ aaatsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ.
12. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ ejeee mɔ ni kɛ hiɛjoomɔ taoɔ hewalɛ ko?
12 Yɛ sɛɛ mli, yɛ be mli ni Yesu Kristo elɛ hii 5,000 ni yei kɛ gbekɛbii hu fata he lɛ sɛɛ lɛ, agbɛnɛ Yudafoi lɛ basumɔ akɛ amɛaafee lɛ maŋtsɛ. Eji ekpɛlɛ nɔ ni amɛkɛhaa lɛ nɛɛ nɔ kulɛ, no hu baafee hewalɛ ni akɛmiitsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, akɛni ekɛ enɛ miifee naakpɛɛ nii koni ekɛtsɔ gbɔmɛi lɛ nyiŋ lɛ hewɔ. Ele akɛ esa akɛ efee ehe mɔ ni kɛ ehe wooo je lɛŋ maŋkwramɔ saji amli, shi esa akɛ emɛ Yehowa Nyɔŋmɔ koni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ emaŋtsɛyeli lɛ aha lɛ. (Yohane 6:1-15) Yɛ sɛɛ mli lolo lɛ, yɛ be mli ni asafo yuu ko kɛ gidigidifeemɔ ba koni amɛbamɔ lɛ akɛ gboklɛfonyo Iɛ, kulɛ ebaanyɛ ebi ni ŋwɛibɔfoi asafoi 12 aba ni amɛbatsi ŋɔ ni amɛaaŋɔ lɛ akɛ gboklɛfonyo lɛ naa. Shi, no hu baafee hewalɛ ni akɛmiitsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ, ejaakɛ e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii ji akɛ ekpɛlɛ enɛ nɔ.—Mateo 26:39, 53.
Mɛi Krokomɛi Ni Kɛ Hewalɛ Tsuuu Nii Yɛ Gbɛ Fɔŋ Nɔ
13, 14. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔ kpakpa Gideon fee ni tsɔɔ akɛ ejeee hiɛjoolɔ yɛ hewalɛ taomɔ mli? (b) Saul to okadi kpakpa yɔɔ be mli ni ebatsɔ maŋtsɛ klɛŋklɛŋ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Esa akɛ atsi Kojolɔ Gideon tã afata adesai ni yeee emuu ni te shi wo kaa ni baaha amɛkɛ hewalɛ atsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ ahe. Yɛ be mli ni ejie Israel kɛjɛ Midian dɛŋ lɛ, gbɔmɛi lɛ yasumɔ ni amɛfee lɛ maŋtsɛ. Gideon kpoo, ni ekɛɛ amɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Miyeŋ nyɛnɔ, ni mibi hu yeŋ nyɛnɔ, Yehowa aaaye nyɛnɔ!” Hɛɛ, heshibaa ni ejie lɛ kpo yɛ enitsumɔ akɛ kojolɔ lɛ shishijee lɛ yɛ lolo. Ni hetoo ni Gideon ha nɛɛ jieɔ bɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ nuɔ Israelbii ni yatao adesa maŋtsɛ lɛ he ehaa. Wɔbaanyɛ wɔyoo enɛ yɛ hetoo ni Nyɔŋmɔ kɛha bɔ ni Israel sumɔɔ akɛ eeena maŋtsɛ yɛ gbalɔ Samuel be lɛ mli lɛ mli.—Kojolɔi 8:23; 6:12-16; 1 Samuel 8:7.
14 Beni yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ ahala maŋtsɛ aha amɛ lɛ, kɛjɛ shishijee lɛ Saul to Okadi kpakpa yɛ hewalɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ mli. Yakagbɔmɛi komɛi kɛɛ lɛ be ko akɛ: “Te aaafee tɛŋŋ ni mɔ nɛɛ aaahere wɔyiwala hu,’ ni amɛgbe ehe guɔ, . . . shi efee tamɔ nɔ ni enuuu.” Kulɛ ebaanyɛ ni ekɛ emaŋtsɛyeli hewalɛ lɛ atsu nii oya shi efeee nakai. Nakai nɔŋŋ hu yɛ sɛɛ mli beni Saul eye Amonbii lɛ anɔ kunim lɛ, ewebii lɛ ateŋ mɛi komɛi susu akɛ enɛ baafee be ni hi jogbaŋŋ ni amɛkɛaatɔ mɛi ni gbe Saul he guɔ lɛ anɔ owele. No hewɔ lɛ amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Namɔ ji mɔ ni kɛɛ akɛ: Aso Saul po baaye wɔnɔ maŋtsɛ lo lɛ? Okɛ nakai gbɔmɛi lɛ aba ni wɔgbe amɛ!” Shi jeee Saul jwɛŋmɔ ji nakai kwraa. Eha hetoo akɛ: “Akagbe gbɔmɔ ko ŋmɛnɛ; ejaakɛ ŋmɛnɛ Yehowa etsu yiwalaheremɔ nii yɛ Israel.” Wɔbaanyɛ wɔna akɛ Saul je shishi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ, ni agbɛnɛ yɛ heshibaa mli. (1 Samuel 9:21; 10:20-23, 27; 11:12, 13) Kwɛ awerɛho ni eji akɛ eje shishi ekɛ emaŋtsɛyeli hewalɛ lɛ tsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ agbɛnɛ ni enaagbee lɛ bafee efɔŋ!—1 Samuel 28:6; 31:3-6.
15, 16. (a) Kojolɔ Samuel nyɛ eye mɛɛ odase yɛ kojomɔ hewalɛ ni ekɛtsu nii lɛ hewɔ? (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni tamɔ nakai Maŋtsɛ David kɛha?
15 Samuel, ni ji gbalɔ lɛ hu kojo Israel, ni eto okadi kpakpa efɔ shi eha emɛ. Nyɔŋmɔ kɛ lɛ tsu nii babaoo kɛjɛ egbekɛbiiashi. Samuel kojo ewebii lɛ yɛ jalɛ naa ni ekpɔ amɛ. Ani ekɛ nɛkɛ hegbɛ ni ena nɛɛ tsu nii yɛ pɛsɛmkunya gbɛ nɔ? Dabida! Nɔ ni ewie yɛ be mli ni ekɛ ewebii lɛ yeɔ shɛɛ lɛ nɛ: “Naa nibii fɛɛ ni nyɛkɛɛ mi lɛ, mibo nyɛgbee toi ni miwo maŋtsɛ miha nyɛ . . . Naa, mi nɛ; nyɛyea odase nyɛshia mi yɛ Yehowa hiɛ kɛ emɔ ni efɔ lɛ mu lɛ hiɛ! Namɔ tsina mishɔ? Ní namɔ teji mishɔ? Aloo namɔ yi miwa? Namɔ amiŋ aloo namɔ dɛŋ mihe nyɔɔŋnii yɛ, bɔni afee ni maku mihiɛ mashwie esane nɔ?” Ewebii lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ tɔmɔ ko bɛ Samuel he yɛ nɛkɛ saji nɛɛ fɛɛ mli. Ekɛ ekojomɔ hewalɛ lɛ tsuko nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ.—1 Samuel 12:1-5.
16 Ni asaŋ esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa ni David kɛfɔ shi lɛ nɔ. Ena hegbɛ shii enyɔ akɛ eeegbe Maŋtsɛ Saul, ni kulɛ ebaanyɛ efee nakai hu. Ekolɛ David baanyɛ asusu akɛ: ‘Saul miitao mi agbe, no hewɔ lɛ agbɛnɛ ebatsɔ minɔ̃.’ Aloo ekolɛ ebaasusu nii ahe yɛ pɛsɛmkunya gbɛ nɔ akɛ: ‘Akɛni Samuel ehala mi akɛ miye Israel nɔ maŋtsɛ hewɔ lɛ, nɛkɛ ji gbɛ ni esa akɛ etsɔ nɔ eba lɛ. Mɛni hewɔ esaaa akɛ migbɛɔ lɛ bianɛ? Dabi, David to etsui shi ni emɛ kɛyashi be mli ni Yehowa be shɛ ni ekɛ maŋtsɛyeli lɛ ha lɛ. (1 Samuel 24:1-22; 26:1-25) Shi, nɔ ni yɔɔ awerɛho ji akɛ, beni David ebaye maŋtsɛ lɛ sɛɛ lɛ, ekɛ ehewalɛ lɛ tsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ shii enyɔ: eha agbe Uria, ni ekane Israel tabilɔi lɛ.—2 Samuel 11:15; 24:2-4, 12-14.
17. Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo tsɔɔ yɛ akɛ ejeee hiɛjoolɔ ni ákɛ ekɛ hewalɛ tsuuu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ?
17 Bɔfo Paulo to Okadi kpakpa yɛ Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli. Ebaanyɛ ebi ni asafoi sɔrɔtoi ni esɔmɔɔ amɛ lɛ aye ebua lɛ. Shi ekɛ nɛkɛ hegbɛ nɛɛ tsuuu nii. Ekɛɛ onukpai ni yɔɔ Efeso lɛ akɛ: “Mihiɛ ekɔɔɔ nyɛteŋ mɔ ko jwiɛtɛi loo shika loo atade nɔ; nyɛ diɛŋtsɛ nyɛle akɛ nii ni hiaa mi kɛ mɛi ni kɛmi yɔɔ lɛ, nɛkɛ niji nɛɛ nɔŋŋ tsu he nii.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:33, 34) Yɛ be mli ni eŋmaa wolo eyaha asafo ni yɔɔ Korinto lɛ, bɔfo Paulo tsɔɔ sane nɛɛ mli jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. (1 Korintobii 9:1-18) Eyɛ hegbɛ akɛ ekpaa heloo gbɛfaŋ nitsumɔ ni eeetsu, ejaakɛ namɔ sɔmɔɔ akɛ asraafonyo ni ewoɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe nyɔmɔ? Ani Mose ekɛɛɛ akɛ kaawo tsina ni gbɛlɛɔ abele naabu kotokui “Shi” Paulo tsɔɔ mli akɛ “Wɔfeee nɛkɛ hegbɛ nɛɛ he nɔ ko.” Mɛni ji enyɔmɔwoo? “No ji akɛ, kɛ miijaje sanekpakpa lɛ, majaje lɛ yaka, ni miheee nɔ ko yɛ Kristo sanekpakpa lɛ hewɔ, bɔni afee ni mikafee mihegbɛ ni miyɔɔ yɛ sanekpakpa lɛ mli lɛ he nɔ ko tuutu ko [mikɛ-katsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ].”
18. (a) Te esa akɛ wɔnu gbɛ kpakpa ni Yehowa tsɔɔ nɔ ekɛ hewalɛ tsuɔ nii lɛ he wɔha tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ mɛi ni kaseɔ lɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ yɛ miishɛɛ Iɛ?
18 Yɛ anɔkwale mli lɛ abaanyɛ akɛɛ akɛ ‘Miishɛɛ ji mɛi fɛɛ ni kɛ amɛhewalɛ lɛ tsuuu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ.’ Mɛɛ gbɛ́i ni nɔ bɛ po Yehowa Nyɔŋmɔ yɔɔ nɛkɛ, akɛni eto Okadi kpakpa ni tamɔ nɛkɛ efɔ shi hewɔ, ni ehaa ehewalɛ ni fe fɛɛ lɛ kɛ esui krokomɛi ni ji nilee, jalɛsaneyeli kɛ suɔmɔ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ! Belɛ wɔbaanyɛ ni wɔkɛ lalatsɛ David akɛɛ akɛ: “Jiemɔ Yehowa yi, misusuma, ni mimli nii fɛɛ, nyɛjiea egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ yi!” (Lala 103:1) Mɛi fɛɛ ni amɛdi Yehowa nɔkwɛmɔ nɔ yɛ hewalɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ sɛɛ lɛ yɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ. Nɔkwɛmɔ nii ni wɔsusu he kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ yeɔ odase akɛ eyɛ mli akɛ wɔji adesai ni yeee emuu moŋ, shi kɛlɛ wɔ hu wɔbaanyɛ ni wɔkɛ hewalɛ atsu nii yɛ gbɛ ni ja nɔ. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, jeee akɛ henilee ni mli tse keŋkeŋ wɔbaana, shi moŋ Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ kɛ bulɛ ni jɛ wɔnanemɛi gbɔmɛi aŋɔɔ.a
[Shishigbɛ niŋmai]
a Ajie kɛjɛ August 15, 1986 Watchtower lɛ mli.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni hewɔ ŋaawoo ni kɔɔ hewalɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ he hiaa lɛ?
◻ Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii tsɔɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ ehewalɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ ni ja nɔ?
◻ Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Yesu kwɛ jogbaŋŋ koni ekɛ hewalɛ akatsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ?
◻ Mɛɛ Hebri Ŋmalɛ lɛ mli gbɔmɛi tsɔɔ akɛ amɛkɛ hewalɛ tsuuu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ?
◻ Bɔfo Paulo jie ehe kpo akɛ eji nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa yɛ hewalɛ ni akɛtsuɔ nii lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]
Suɔmɔ Hewalɛ Jalɛsaneyeli Nilee
Yehowa sui titrii lɛ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ emuuyeli mli
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]
Nyɔŋmɔ jie ehewalɛ lɛ kpo yɛ gbɛ ni ja nɔ:
kɛtsɔ Nu Afua lɛ nɔ
yɛ Sodom kɛ Gomora
yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli