Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w87 9/1 bf. 20-24
  • Be Kɛha Kaa Kɛ Nii Anɔ Sɔŋmɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Be Kɛha Kaa Kɛ Nii Anɔ Sɔŋmɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Maleaki Nitsumɔ
  • Emlibaa Yɛ Klɛŋklɛŋ Afii Oha Lɛ Mli
  • Emlibaa Yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ
  • Maleaki Wolo lɛ Mli Saji Otii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Anɔkwa Nuŋtsɔ Iɛ Be Kɛha Kojomɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Yehowa Jɔɔmɔ Feɔ Mɔ Niiatsɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Namɔ Baaje Yehowa Gbi lɛ Mli Shweshweeshwe?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
w87 9/1 bf. 20-24

Be Kɛha Kaa Kɛ Nii Anɔ Sɔŋmɔ

“Ni anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ ni nyɛtaoɔ lɛ aaaba E-sɔlemɔwe lɛ trukaa . . . kɛ kpaŋmɔ bɔfo lɛ . . . ejaakɛ etamɔ niiahetsuulɔ la, kɛ niiahefɔlɔi asamala.”​—MALEAKI 3:​1, 3, New World Translation.

1, 2. (a) Mɛɛ shihilɛ yɔɔ Nyɔŋmɔ webii ateŋ yɛ afii ohai enumɔ D.Ŋ.B. lɛ mli? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔnyɛ Maleaki gbalɛ lɛ he lɛ?

NƐGBƐ jalɛ kojomɔ Nyɔŋmɔ lɛ yɔɔ?” Mɛi ni tee sanebimɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli nɛɛ shi yɛ afii ohai enumɔ D.Ŋ.B. ni eho lɛ mli lɛ kɛɛ hu akɛ: “Sɛɛnamɔ ko bɛ Yehowa sɔɔmɔ he.” Jamɔ mli kɛ jeŋba shara mli kpɔtɔmɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ webii ni ji Yudafoi ateŋ lɛ eha yiŋkɔshikɔshifeemɔ eba ŋwɛi jalɛsaneyeli he. Shi anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ ni wɔɔɔ lɛ hiŋmɛi yɛ amɛnɔ. Ni ekɛ nitsumɔ wo Hebri gbalɔ Malaeki dɛŋ koni ebɔ amɛ kɔkɔ akɛ hetsuumɔ nitsumɔ ko, be kɛha kaa kɛ nɔsɔŋmɔ ko ka amɛhiɛ ni miiba. Amɛbaale he ni “jalɛ Nyɔŋmɔ” lɛ yɔɔ beni eba trukaa kɛha kojomɔ lɛ!​—Maleaki 2:​17; 3:​1, 14, 15, NW.

2 Esa akɛ Maleaki gbalɛ lɛ afee nɔ ni fe yinɔsane mli nɔ ko ni wɔnyaa he kɛkɛ kɛha wɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ eka shi faŋŋ akɛ ehaa mli yɛ wɔgbii nɛɛ amli. (Romabii 15:⁠4) Hɛɛ, Yehowa webii miitsɔ kaa kɛ nɔ̃ nɔsɔŋmɔ be ko mli ŋmɛnɛ! Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Maleaki gbalɛ lɛ mlitaomɔ jogbaŋŋ baaye abua wɔ ni wɔha hetoo.

3. Te blema niiahetsuumɔ lɛ tsuɔ nii ehaa tɛŋŋ?

3 Shi klɛŋklɛŋ lɛ, mɛni hewɔ Yehowa kɛ ewebii lɛ haa kaa kɛ agbɛnɛ ni asɔŋ amɛnɔ lɛ? Akɛ “mɔ ni kaa tsuii ekwɛɔ” lɛ, eto eyiŋ akɛ ebaatsuu ewebii ni eto amɛ gbɛjianɔ lɛ ahe. (Abɛi 17:3; Lala 66:10) Yɛ Biblia bei amli lɛ hetsuumɔ lɛ kɔɔ dade ko ni aaaha edɔ aahuu ni esere ni agbɛnɛ ajie ehiɛ muji lɛ kɛjɛ mli lɛ he. Wɔkaneɔ akɛ: “Niiahetsulɔ lɛ kwɛɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ, akɛ mɔ ni damɔ shi loo mɔ ni ta shi, kɛ hiɛdɔɔ diɛŋtsɛ, kɛyashiɔ be mli ni . . . dade ni esere lɛ tsɔɔ tamɔ ashwishwɛ ko ni asha hiɛ, ni miikpɛlɛ ni aana nibii ni ebɔle lɛ kɛkpe lɛ fɛɛ ‘he mfoniri yɛ mli; niiahetsuulɔ lɛ po baanyɛ ana lɛ diɛŋtsɛ ehiɛ tamɔ eekwɛ ashwishwɛ mli, yɛ be mli ni ekwɛɔ dade ni esere lɛ, ni ebaanyɛ eyoo bɔ ni dade lɛ yɔɔ krɔŋŋ ha lɛ diɛŋtsɛ. Kɛji akɛ etsui enyɔ emli lɛ, ejieɔ la lɛ yɛ shishi, ni ajieɔ dade lɛ kɛjɛɔ fɔlɔnɔɔ lɛ mli; shi kɛji akɛ ebuuu enɛ akɛ efee krɔŋŋ lɛ, ekɛ sumui pii fataa he ni atiɔ nifeemɔ nɛɛ mli ekoŋŋ.” (Cyclopedia of Biblical, Theological and Ecclesiastical Literature, ni J. McClintock kɛ Strong fee lɛ.) Shika aloo jwiɛtɛi ni atsuu he nɛkɛ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ babaoo.​—Okɛto Kpojiemɔ 3:18 he.

4. Mɛni hewɔ Yehowa ŋmɛɔ kaa kɛ nɔ nɔsɔŋmɔ gbɛ yɛ ewebii ateŋ lɛ?

4 Yehowa ŋmɛɔ kaa kɛ nɔsɔŋmɔ gbɛ bɔni afee ni etsuu ewebii ahe aloo efee ewebii lɛ krɔŋkrɔŋ, bɔni afee ni eha esu kɛ baŋ lɛ akpɛlɛ yɛ amɛmli babaoo. (Efesobii 5:⁠1) Yɛ hetsuumɔ nɛɛ mli lɛ, ejieɔ muji lɛ fɛɛ yɛ hiɛ kɛtsɔɔ tsɔɔmɔi kɛ nifeemɔi gbohii ni ejieɔ kɛyaa lɛ nɔ. (Yesaia 1:25) Esɔŋɔ mɛi ni kpoɔ akɛ amɛkɛ amɛhe aaaha hetsuumɔ nifeemɔ nɛɛ ni tsũɔ ‘nanetɔtɔmɔ nii fɛɛ kɛ mɛi ni tsuɔ mlakwamɔ nii lɛ anɔ kɛjɛɔ ewebii ateŋ.’ Enɛ gbaa gbɛ kɛhaa “maŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ,” mumɔŋ Israelbii lɛ, bɔni afee ni amɛkpɛ kaŋkaŋ koni anyɛ abua shikpɔŋ nɔ kuu ko naa ni amɛkɛ amɛhe akpɛtɛ amɛhe yɛ gbɛjianɔtoo naa kɛha yibaamɔ​—Mateo 13:​38, 41, 43; Filipibii 2: 15.

Maleaki Nitsumɔ

5, 6. (a) Namɛi titri ji mɛi ni mumɔŋ shihilɛ ni eba shi kwraa ni anaa yɛ Israelbii lɛ ateŋ yɛ Maleaki gbii lɛ amli lɛ jɛ amɛ? Mɛni hewɔ? (b) Enɛ ná Israelbii lɛ fɛɛ nɔ hewalɛ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Maleaki gba yɛ afi 443 D.Ŋ.B. beni Yuda nomii lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon amɛba lɛ sɛɛ aaafee afii oha. No mli lɛ, afii fe 70 eho kɛjɛ be mli ni agbele sɔlemɔtsu ni Zerubabel ku sɛɛ ema lɛ na‘a. Mumɔŋ shihilɛ ni Israelbii lɛ . yɔɔ mli lɛ eba shi ni efite kwraa. Namɛi titri enɛ jɛ amɛ? Osɔfoi lɛ! Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? “Amɛgbeɔ” Yehowa gbɛi lɛ “he guɔ” kɛtsɔɔ kooloi ni he yeɔ ni amɛje kpa ni amɛkɛ amɛ shaa afɔle lɛ nɔ. (Maleaki 1:​6-8) Amɛha “mɛi babaoo tɛrɛ mla lɛ” ejaakɛ amɛtsɔɔɔ gbɔmɛi lɛ anii, ni amɛkwɛɔ hiɛaŋ yɛ kojomɔ mli.​—Maleaki 2:​6-9; Yakobo 3:⁠1.

6 Nɔ ni jɛ enɛ mli ba ji akɛ, Israelbii lɛ fɛɛ je shishi amɛbi sɛɛnamɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ he, ni amɛkpoo po akɛ amɛaawo mlijaa nyɔŋma mli ekome ni mla lɛ biɔ lɛ. (Maleaki 3:6-10, 14, 15; 3 Mose 27:30) Bɔ ni amɛtse amɛhe kɛjɛ amɛhetuu kɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ hamɔ he hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi “yeɔ” amɛŋamɛi “kutumpɔo,” eka shi faŋŋ akɛ kɛtsɔ shwiemɔ ni amɛshwieɔ amɛ lɛ nɔ bɔni afee ni amɛkɛ yei ni ji wɔŋjalɔi abote gbalashihilɛ mli. Kwɛmɔ nɔ ko, agbɛnɛ nifeemɔ ni ahiɔ tamɔ ŋkunyaayeli, gbalafitemɔ, amale kɛ shishiumɔ egbɛ eshwa Nyɔŋmɔ webii ateŋ!​—Maleaki 2:10-16; 3:⁠5.

7, 8. Mɛni ji gbalɔ Maleaki nitsumɔ?

7 Maleaki nitsumɔ lɛ mli ka shi faŋŋ. Ekpa osɔfoi ni kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ nitsumɔ nɔ lɛ ahe mama yɛ faŋŋ mli, ni eha gbɔmɛi lɛ le bɔ ni amɛmumɔŋ shihilɛ lɛ ji diɛŋtsɛ. Ni kɛlɛ, etsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ni naa mɔbɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ efee klalo akɛ ekɛ sane aaake. Yehowa kpa fai akɛ: “Nyɛkpalea kɛbaa miŋɔɔ! Ni makpale kɛaaba nyɛŋɔɔ.” (Maleaki 3:⁠7) Maleaki gba akɛ “anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ” miiba esɔlemɔwe lɛ kɛha kojomɔ. Ehe miihia ni atsuu osɔfoi lɛ ahe bɔni afee ni amɛnyɛ amɛkɛ nikee nii abaha Yehowa yɛ jalɛ mli.” (Maleaki 3:1-3, NW) Kɛfata he lɛ, abɔ gbɔmɛi lɛ kɔkɔ akɛ “anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ” baatsɔ “odasefonyo ni he yɔɔ oya” ashi mɛi ni yaa nɔ yɛ nifeemɔi gbohii ni ahiɔ lɛ amli lɛ.​—Maleaki 3:⁠5.

8 Maleaki ye enitsumɔ lɛ anɔkwale; ebɔ kɔkɔ lɛ. Nɔ ni ewie lɛ he yɛ sɛɛnamɔ kɛha osɔfoi lɛ kɛ gbɔmɛi ni yɔɔ egbii le amli lɛ. shi, afii ohai babaoo ho dani egbalɛ lɛ mli nibii komɛi ba mli anɔkwale akɛ eklɛŋklɛŋ mlibaa.

Emlibaa Yɛ Klɛŋklɛŋ Afii Oha Lɛ Mli

9. Yɛ Maleaki gbalɛ lɛ mlibaa mli lɛ, hamɔ ji “bɔfo” lɛ? Mɛni hewɔ ohaa hetoo nakai?

9 Yɛ be mli ni ewieɔ kɛjɛɔ emaŋtsɛsɛi ni kwɔ grɔŋŋ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ nɔ lɛ, Kojolɔ kpeteŋkpele lɛ kɛɔ akɛ: “Naa! miitsu mibɔfo lɛ, ni eeesaa gbɛ lɛ eto mi.” (Maleaki 3:1a) Namɔ ji nakai “bɔfo” Iɛ? Biblia mli niŋmalɔ Marko kɛ gbalɛi ni yɔɔ Maleaki 3:1 lɛ kɛ Yesaia 40:3 lɛ bɔ he ekɛ enyɔ lɛ fɛɛ to Yohane Baptisilɔ lɛ he. (Marko 1:​1-4) Yɛ sɛɛ mli lɛ Yesu Kristo hu yoo Yohane akɛ “bɔfo” lɛ. (Mateo 11:​10-14) No hewɔ lɛ eba mli nakai akɛ yɛ afi 29 Ŋ.B. agbiɛnaa be mli lɛ, Yohane baptisilɔ lɛ je enitsumɔ akɛ “bɔfo” lɛ shishi, akɛ hiɛnyiɛlɔ. Ebaasaa gbɛ lɛ eha Yehowa koni eba kojomɔ mli kɛtsɔ saamɔ ni eeetsɔ hiɛ esaa Israelbii lɛ kɛha Yehowa Najiaŋdamɔlɔ Nukpa lɛ, Yesu Kristo baa.

10. Mɛni hewɔ Yohane Baptisilɔ lɛ sɔmɔ akɛ mɔ ni “saa maŋ ni efee klalo eha Nuŋtsɔ Yehowa”? (Luka 1:⁠17)

10 Yohane ni atsɔ hiɛ atsu lɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ kɛ mlihilɛ ni ejie lɛ kpo etsɔɔ Yudafoi lɛ he okadi. Akɛni amɛkɛ Yehowa yɔɔ kpaŋmɔ wekukpaa ko mli hewɔ lɛ, ehe miihia ni amɛshwa amɛhe kɛjɛ eshai ni amɛfee amɛshi Mla lɛ he. Yohane jaje jamɔ mli saji lɛ pɛpɛɛpɛ ni ekpa jamɔ mli osatofeemɔi ahe mama. (Mateo 3:​1-3, 7-12) Ekanya Yudafoi ni yɔɔ tsuijurɔ lɛ koni amɛkpa Kristo lɛ gbɛ koni amɛnyiɛ E-sɛɛ.​—Yohane 1:​35-37.

11. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔyoo “anɔkwale Nuŋtsɔ” lɛ ni baaba sɔlemɔwe lɛ trukaa lɛ?

11 Maleaki gbalɛ lɛ tee nɔ akɛ: “Ni anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ ni nyɛtaoɔ lɛ aaaba esɔlemɔwe lɛ trukaa; ni kpaŋmɔ bɔfo lɛ ni nyɛnaa ehe tsui lɛ, naa, eeba! Yehowa Zebaot kɛɛ.” (Maleaki 3:1b, NW) Namɔ ji “anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ,” ni baaba E-sɔlemɔwe lɛ “trukaa” aloo ni akpaaa lɛ gbɛ lɛ? Hebri wiemɔ ni akɛtsu nii ji ha.’Adhoh’n.’ Wiemɔ ni afo he husu ha (“lɛ”) ni akɛtsu nii yɛ ‘A.dholm’ (“Nuŋtsɔ”) lɛ hiɛ lɛ hãa sabala nɛɛ kɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ pɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “E-sɔlemɔwe” lɛ Yehowa baaba lɛ.​—Habakuk 2:​20; Lala 11:⁠4.

12. Namɔ ji “kpaŋmɔ lɛ bɔfo lɛ,” ni eji “bɔfo” kɛha mɛɛ “kpaŋmɔ”?

12 Yɛ be mli ni etsĩ bɔfo kome lɛ ta lɛ sɛɛ lɛ, Maleaki tsɔɔ akɛ “anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ” baaba “E-sɔlemɔwe lɛ” ni “bɔfo” kroko fata ehe, “kpaŋmɔ bɔfo lɛ.” Namɔ mɔ nɛ hu baafee? Ojogbaŋŋ, yɛ bɔ ni nibii tee nɔ ha hewɔ lɛ, shishinumɔ yɛ mli akɛ aaamu sane naa akɛ “kpaŋmɔ lɛ bɔfo lɛ” ji Yesu Kristo, mɔ ni Yohane Baptisilɔ lɛ kɛ lɛ tsɔɔ ekaselɔi lɛ akɛ “Nyɔŋmɔ Toobi” lɛ. (Yohane 1:​29-34) Mɛɛ “kpaŋmɔ” Mesia lɛ ji ehe “bɔfo lɛ”? Odaseyeli ni yɔɔ Luka 1:​69-75 kɛ Bɔfoi lɛ Asaji 3:​12, 19-26 lɛ tsɔɔ akɛ no ji Abraham kpaŋmɔ lɛ, ni no nɔ adamɔ akɛ klɛŋklɛŋ hegbɛ lɛ ha Yudafoi lɛ koni amɛbatsɔmɔ Maŋtsɛyeli niyelɔi lɛ.

13. Anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ” ni ji Yehowa baaba sɔlemɔwe lɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ mli.

13 “Anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ” ni ji Yehowa baaa Yerusalem sɔlemɔwe ni akɛ niji ma lɛ diɛŋtsɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 8:27) Eba kɛtsɔ najiaŋdamɔlɔ nɔ, ni ji akɛ kɛtsɔ “ekpaŋmɔ lɛ bɔfo lɛ” ni ji Yesu Kristo, ni ba yɛ Yehowa gbɛi amli kɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ sɛɛfimɔ lɛ nɔ.a

14. (a) Mɛni hewɔ sɔlemɔwe lɛ ni Yesu tsuu jɛmɛ yɛ afi 30 Ŋ. B. lɛ ji nɔ ni baaba lɛ he nɔ ko bibioo lɛ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ ni mɛɛ be atsuu sɔlemɔwe lɛ kɛha Maleaki 3:1 mlibaa.

14 Yɛ afi 30 Ŋ.B. agbiɛnaa be mli lɛ, Yesu ba Yehowa sɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ ni ebashwie mɛi ni kɛ shia lɛ efee “jaa nɔ” lɛ yɛ jɛmɛ. (Yohane 2:​13-16) Shi enɛ ji Maleaki gbalɛ Iɛ mlibaa lɛ he nɔ ko bibioo kɛkɛ. Yɛ nɔ ni ba nɛɛ sɛɛ lɛ, Yohane, akɛ “bɔfo” lɛ, tee nɔ ebaptisi ni etsɔɔ ekaselɔi lɛ asɛɛgbɛ kɛtee Yesu ŋɔɔ. (Yohane 3:​23-30) Shi yɛ Nisan 9, afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yesu bote Yerusalem yɛ kunimyeli mli, ni ekɛ ehe ha amɛ akɛ Maŋtsɛ. (Mateo 21:​1-9; Zakaria 9:⁠9) Yohane egbe enitsumɔ lɛ naa, no mli lɛ, Herode efo eyitso aaafee afi. No hewɔ lɛ, beni Yesu ba sɔlemɔwe lɛ yɛ Nisan 10 lɛ, eba diɛŋtsɛ akɛ “kpaŋmɔ lɛ bɔfo” kɛ “anɔkwale Nuŋtsɔ” ni ji Yehowa najiaŋ damɔlɔ yɛ kojomɔ mli, kɛha Maleaki 3:⁠1. (NW) mlibaa. Yesu tsuu sɔlemɔwe lɛ, ni eshwie mɛi ni yeɔ jara yɛ jɛmɛ lɛ ni ebutu amɛ okpɔlɔi ni amɛkɛtsakeɔ shika lɛ. Ni etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Ani aŋmako akɛ [yɛ Yesaia 56:1]: ‘Aaatsɛ miwe [Yehowa] lɛ jeŋmaji fɛɛ asɔlemɔwe’? Nyɛ lɛ nyɛkɛfee ojotswalɔi abuu.”​—Marko 11:15-18.

15. Akɛ kuu lɛ, te Yuda jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ here hetsuumɔ lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ, ni mɛni bafee anɔkwale yɛ osɔfoi lɛ ekomɛi ahe?

15 No hewɔ lɛ abɔ Israel jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ amɛŋmɛlɛtswaa lɛ eshɛ. Akɛ kuu lɛ, amɛkpoo akɛ amɛaakpɛlɛ Yehowa “kpaŋmɔ bɔfo” lɛ nɔ. ‘Amɛdamɔŋ ebaa gbi lɛ naa,’ ejaakɛ amɛkpoo akɛ amɛaaba amɛhe shi amɛha hetsuumɔ ni Hetsuulɔ Kpeteŋkpele lɛ tsuɔ he nii lɛ. (Maleaki 3:​2, 3) No hewɔ lɛ, esa akɛ esɔŋ amɛ nɔ ákɛ mɛi ni sa hiɛkpatamɔ. Eka shi faŋŋ akɛ “Levibii” komɛi ni yɔɔ tsuijurɔ yɛ, ejaakɛ yɛ Yesu gbele lɛ sɛɛ etsɛɛɛ kwraa ni “ [Leyi] osɔfoi lɛ ateŋ mɛi pii je shishi akɛ amɛaafee toiboo amɛha hemɔkɛyeli lɛ.”​—Bɔfoi Iɛ Asaji 6:⁠7.

16. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ be mli “Yehowa gbi wulu Iɛ ni he yɔɔ gbeyei lɛ” banina Yuda maŋ lɛ trukaa?

16 Yɛ Nisan 11, enɔ jetsɛremɔ beni etsuu sɔlemɔwe lɛ sɛɛ lɛ, Yesu kɛ hewalɛ kpa jamɔ mli osatofoi lɛ ahe mama ni egba nakai sɔlemɔtsu lɛ kɛ Yudafoi anibii agbɛjianɔtoo lɛ hiɛkpatamɔ ofɔ shi. (Mateo, yitsei 23, 24) Yɛ anɔkwale mli lɛ, “jalɛ kojomɔ Nyɔŋmɔ” lɛ ba Yudafoi amaŋ lɛ nɔ yɛ afii 37 sɛɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. akɛ “odasefonyo ni he yɔɔ oya” yɛ be mli ni “Yehowa gbi kpeteŋkpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ” banina amɛ lɛ. (Maleaki 2:​17; 3:​5, 23, 24) Nakai be lɛ mli lɛ, Israel fɛɛ ni tamɔ tso aloo gbɛjianɔtoo ko lɛ nyɛɛɛ awo yibii kpakpai. No hewɔ lɛ, “afo ashɛ afɔ la mli” kɛtsɔ hiɛkpatamɔ ni ba amɛnɔ yɛ Romabii lɛ adɛŋ lɛ nɔ. (Luka 3:​3-14) Enɛɛmɛi fɛɛ ba lɛ nakai ejaakɛ amɛyooo amɛsaramɔ be lɛ.’​—Luka 19: 44.

Emlibaa Yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ

17. Mɛni tsɔɔ akɛ Maleaki gbalɛ lɛ aaana emlibaa kroko yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

17 Shi Maleaki gbalɛ lɛ mlibaa ni ji enyɔ aloo eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔ lɛ hu? Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, eklɛŋklɛŋ mlibaa lɛ ba yɛ be mli ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ Yesu mu akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ ni ahala lɛ lɛ. Yɛ sanenaatsɔɔmɔ ni ja naa lɛ, esa akɛ gbalɛ lɛ mlibaa kroko aba mli yɛ be mli ni akɛ Yesu Kristo ta maŋtsɛsɛi nɔ yɛ ŋwɛi yɛ 1914 lɛ. Gbalɛ lɛ diɛŋtsɛ tsɔɔ akɛ ebaaba mli “dani Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ aaashɛ.” (Maleaki 3:23) Yɛ be mli ni “Yehowa gbi” ko ba Yudafoi anibii agbɛjianɔtoo lɛ no yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, Ŋmalɛi lɛ kɛ nine tsɔɔ wɔsɛɛ be mli “Yehowa gbi” yɛ be mli ni Kristo “eba” nɛɛ mli.​—Mateo 24:3; 2 Tesalonikabii 2:​1, 2; 2 Petro 3:​10-13.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ aha Nyɔŋmɔ webii lɛ akɛ amɛyɛ kojomɔ be mli yɛ 1922?

18 Mra mli yɛ 1922 mli ni aha Yehowa webii yoo akɛ amɛyɛ kojomɔ be mli koni Maleaki gbalɛi lɛ aba mli. Buu-Mɔɔ ni ji September 1 nɔ lɛ kɛɛ: “Shi Maleaki gbalɛ lɛ tekeɔ emlibaa ni ba mli fioo yɛ be mli ni wɔ Nuŋtsɔ lɛ pue klɛŋklɛŋ lɛ, ni eyaa nɔ kɛyashiɔ be mli ni Mesia lɛ baaba yɛ anunyam kɛ hewalɛ mli, yɛ be mli ni esa akɛ ekojo yɛ ewebii ateŋ lɛ . . . Agbɛnɛ kojomɔ be lɛ eba shikome ekoŋŋ; agbɛnɛ akɛ nɔ ko ni tamɔ la miika mɛi ni kɛɛ amɛji ewebii lɛ, ni aabua Levibii ni yɔɔ tsuijurɔ lɛ anaa yɛ he kome kɛmiiha sɔɔmɔ.”

19. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ atsu “bɔfo” ko kɛtsɔ hiɛ yɛ emlibaa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

19 Taakɛ atsɔɔ yɛ Maleaki 3:1 lɛ, aje gbe atsu bɔfo krɛdɛɛ ko kɛtsɔ hiɛ. Enɛ ebafeee gbɔmɔ kome ko, shi moŋ kuu ko ni miisɔmɔ tamɔ Yohane Baptisilɔ lɛ. Kɛjɛ 1881 kɛbaa nɛɛ nɛkɛ kuu kɛ nɔ ni ale akɛ’Buu Mɔɔ Biblia kɛ Wolo Bibioo Asafo lɛ etsu nii yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ yɛ Biblia tsɔsemɔ nitsumɔ lɛ mli. Nɔ ni jɛ mli ba ji shishijee anɔkwalei ni akɛba ekoŋŋ lɛ ni ha mɛi ni sumɔɔ Biblia lɛ atsui nya. Nɔ ni mli baka shi faŋŋ lɛ ekomɛi ji: Gbɔmɔ bɛ susuma ko ni gbooo, shi moŋ, susuma ni; hɛl la ko ni tsoɔ bɛ, Yesu Kristo baŋ yɛ heloo mli; Yehowa ji Nyɔŋmɔ kome, jeee Triniti Lɛlɛŋ, eji nitsumɔ ni ‘jaje gbɛ yɛ Yehowa hiɛ’ kɛha ekojomɔ nitsumɔ lɛ.

20. (a) Mɛɛ be mli eka shi faŋŋ akɛ Yehowa ba sɔlemɔwe lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi enɛ teɔ amɛ shi?

20 Trukaa kɛkɛ ni Yehowa, akɛ “anɔkwale Nuŋtsɔ lɛ,” ba emumɔŋ sɔlemɔwe lɛ. Mɛɛ be? Afee nɔkwɛmɔ nɔ lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ nɔ lɛ mlibaa lɛ mli. No mli Yesu tee sɔlemɔwe lɛ eyatsuu jɛmɛ beni afɔle mu akɛ Maŋtsɛ yɛ Yordan lɛ sɛɛ afii etɛ kɛ fa. Nɔ ni kɛ nakai nɔkwɛmɔ nɔ lɛ kpaa gbee lɛ, kɛjɛ be mli ni akɛ Yesu ta maŋtsɛsɛi nɔ akɛ Maŋtsɛ yɛ 1914 gbo mli lɛ, ebafee nɔ ni shishinumɔ yɔɔ mli akɛ afii etɛ kɛ fa sɛɛ lɛ, aaakpa lɛ gbɛ akɛ eeefata “anɔkwale Nuŋtsɔ” lɛ ni ji Yehowa he kɛaaba mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ. Taakɛ Biblia gbalɛ tsɔɔ lɛ, mɛni baaba mli kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa? Kaa kɛ nɔ̃ nɔsɔŋmɔ. Shi enɛ teeɔ sanebimɔi komɛi ni he hiaa ashi: Mɛɛ hetsuumɔ nɛɛ he odaseyeli yɔɔ? Ani eyaa nɔ kɛbashiɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ be nɛɛ mli? Ni enɛɛmɛi fɛɛ saa ohe diɛŋtsɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nyɛhaa wɔkwɛa.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Ajie kɛjɛ June 15, 1987 Watchtower lɛ mli.

Ŋwɛibɔfoi ewie shii abɔ tamɔ nɔ ni amɛ amɛji Yehowa Nyɔŋmɔ, ejaakɛ amɛmiisɔmɔ akɛ Yehowa najiaŋdamɔlɔi.​—1 Mose 31:​11-13; Kojolɔi 2:​1-3; okoto 1 Mose 16:​11, 13 he.

Ani Obaanyɛ Okai?

◻ Mɛni hewɔ Yehowa ŋmɛ gbɛ koni ewebii lɛ atsɔ kaa kɛ nɔ nɔsɔŋmɔ mli lɛ?

◻ Yohane Baptisilɔ lɛ sɔmɔ akɛ “bɔfo” ni ji hiɛnyiɛlɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Yesu ba sɔlemɔwe lɛ akɛ “kpaŋmɔ lɛ bɔfo” yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Maleaki gbalɛ lɛ baana emlibaa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Akɛ bɔfo lɛ, Yohane Baptisilɔ lɛ saa gbɔmɛi lɛ kɛha “kpaŋmɔ lɛ bɔfo” ni baa lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje