Kɛ Wɔfee Nyɔŋmɔ Suɔmɔnaa Nii Lɛ, Ekwaŋ Wɔ Gbi Ko Gbi Ko
Taakɛ Grete Schmidt Kɛɛ
AFƆ mi yɛ Budapest, Hungary, yɛ 1915. No mli lɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ miiya nɔ, ni mitsɛ kɛ Austria kɛ Hungary asraafoi lɛ yɛ tawuu he. Beni egbo afi sɛɛ lɛ, Awo kɛ mi ku sɛɛ ba Yugoslavia, he ni ewekumɛi yɔɔ lɛ.
Akɛni Awo boteee gbalashihilɛ mli dɔŋŋ hewɔ lɛ, esa akɛ etao nitsumɔ, no hewɔ lɛ ekɛ mi wo enyɛmiyoo dɛŋ koni ekwɛ mi. Minyɛkwɛ lɛ yɛ ŋmɔ ko ni ekɛ Maribor maŋ ni yɔɔ Yugoslavia kooyigbɛ lɛ teŋ jɛkɛmɔ aaafee shitoi etɛ. Jɛmɛ ji he ni mikɛ afii babaoo ni miishɛɛ yɔɔ mli hi, ni mikwɛɔ Hɔgbaa gbɛ yɛ bei fɛɛ mli akɛ Awo baaba kɛjɛ Maribor ni ebasara mi. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, mitsui shwe ni mana tsɛ.
Wekukpaa Ni Ka Mi Kɛ Tsɛ Ko Teŋ
Miwekumɛi lɛ ji Katolekbii, ni akɛni ŋwɛi kɛ hɛl tsɔɔ nɔ krɛdɛɛ yɛ Katolek jamɔ lɛ shihilɛ mli hewɔ lɛ, naagba ko te shi yɛ mijwɛŋmɔ mli. Mijeee mɔ ni ja tsɔ kɛha ŋwɛi yaa, ni minu he hu akɛ mijeee mɔ ni ehiii tsɔ bɔ ni hɛl aaasa mi. Mikɛ mɔ fɛɛ mɔ gba nɛkɛ naagba nɛɛ he sane, kɛjɛ minaa nɔ aahu kɛyashi akrowa lɛ mli osɔfo lɛ nɔ.
Awo ji mɔ ni migbaa enaa titri. No hewɔ lɛ yɛ nyɔji komɛi asɛɛ lɛ, ekɛ wolo bibioo ko,ni aŋma yɛ Slovenia wiemɔ mli ha mi, ni egbɛi ji Where Are the Dead? (Nɛgbɛ Gbohii lɛ Yɔɔ?) ni ehe wolo nɛɛ kɛjɛ maŋ lɛ mli. Awo diɛŋtsɛ kaneko, shi esusu akɛ eeenyɛ eha misanebimɔi lɛ ahetoo.
Mikaneko wolo ko shii abɔ yɛ miwala shihilɛ bei fɛɛ mli tamɔ nakai wolo lɛ! Jeee akɛ eha misanebimɔi ni kɔɔ wala kɛ gbele he lɛ ahetoo kɛkɛ, shi moŋ etsɔɔ mi gbɛ ni matsɔ nɔ ni wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa aba mi kɛ mi ŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ. Mishɛ woji bibii nɛɛ enumɔ kɛ yiŋtoo akɛ maja yɛ sɔlemɔ tsu lɛ hiɛ.
Yei lɛ yaa sɔlemɔ yɛ Hɔgbaa, shi hii lɛ eyaaa ni amɛgbaa saji ni he hiaa amɛ lɛ ahe saji tamɔ kooloi alɛɛ kɛ okwaayeli. No hewɔ lɛ yɛ be mli ni osɔfo lɛ shiɛɔ etsɔɔ yei lɛ yɛ sɔlemɔ tsu lɛ mli lɛ, mishiɛɔ mitsɔɔ hii lɛ yɛ sɔlemɔ tsu lɛ sɛɛ. No mli lɛ miye afii 15 pɛ, ni amɛmii shɛ amɛhe yɛ miishɛɛ ni miyɔɔ akɛ obalaŋta lɛ he, ejaakɛ amɛwoɔ woji bibii lɛ anyɔmɔ, ni mikɛ shika ni amɛkɛwoɔ nyɔmɔ lɛ heɔ woji krokomɛi.
Etsɛɛɛ ni osɔfo lɛ nu nɔ ni mitsuɔ lɛ he ni eha ni ekɛ minyɛkwɛ lɛ bawie. Enɔ Hɔgbaa lɛ, ebɔ kɔkɔ kɛjɛ eshiɛmɔ adeka lɛ mli akɛ: “Eka shi faŋŋ akɛ, mɔ ko mɔ ko bɛ wɔ akrowa nɛɛ ni eeefee ehe mɔ ni bɛ yitsoŋ akɛ eeehe adesai ni gbekɛ bibioo taa lɛ eye.” Yɛ enɛ hewɔ lɛ mɔ fɛɛ mɔ te shi wo mi yɛ akrowa lɛ. Minyɛkwɛ lɛ po hiɛ gbo ni ekɛɛ minyɛ akɛ enyɛŋ ekwɛ mi dɔŋŋ.
Minu he akɛ akpoo mi, shi yɛ sɔlemɔ ni mikɛfɔ Yehowa hiɛ hewɔ lɛ, eshɛje mimii, ni mina hewalɛ hee. Miyahi minyɛ masɛi yɛ Maribor, ni wɔna miishɛɛ babaoo diɛŋtsɛ. Eyɛ mli akɛ enyaaa nibii ni minyaa he yɛ mumɔŋ lɛ ahe moŋ, shi eŋmɛ migbɛ koni maya asafo bibioo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ kpeei ashishi. Yɛ August 15, 1931 lɛ, mikɛ nu mli baptisimɔ fee mihe nɔ ni mijɔɔ miha Nyɔŋmɔ lɛ he okadi.
Mɛɛ awerɛho kpele miyɛ nɛkɛ beni trukaa lɛ Awo he baye ni egbo yɛ otsii fioo ko sɛɛ. Enaagbee wiemɔi lɛ eka mijwɛŋmɔ mli kɛbashi bianɛ: “Gretel, misuɔlɔ, okɛ ohe akpɛtɛ ohemɔkɛyeli lɛ he. Miheɔ miyeɔ akɛ no ji anɔkwale lɛ.” Yɛ egbele sɛɛ lɛ, minu he waa kɛ dɔlɛ akɛ akpoo mi, shi wekukpaa ni ka mi kɛ miŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ lɛ waje mi.
Nuu kɛ yoo ko ni bɛ bi ŋɔ mi, ni mikase nikpɛɛ yɛ amɛnikpɛɛ shwapo ni eŋa lɛ kwɛɔ nɔ lɛ mli. Yɛ heloo gbɛfaŋ lɛ, nɔ ko he ehiaaa mi, shi nɔ ni mitsui shweɔ ji ni masɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ mibe fɛɛ. Mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo bibioo ni yɔɔ Maribor lɛ mli lɛ heɔ yeɔ akɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ be ni eshwɛ lɛ faa dɔŋŋ. (1 Korintobii 7:29) Misɔle miha Yehowa yɛ teemɔŋ akɛ etsi enɛ feemɔ naa kɛyashi be mli ni magbe minikasemɔ lɛ naa. Migbe nikasemɔ lɛ naa yɛ June 15, 1933, ni enɔ jetsɛremɔ pɛ, ni mishi shia koni maya ni mayaje gbɛgbamɔ shishi! Akɛni miji obalaŋta—ni miye afii 17 pɛ —hewɔ lɛ, nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi po bɔ mɔdɛŋ ni amɛtsi minaa, shi mitswa mifai shi.
Mra Be Mli Gbɛgbamɔ Gbii
He ni akɛ nitsumɔ wo midɛŋ yɛ klɛŋklɛŋ ji Zagreb, maŋtiase ko ni gbɔmɛi aaafee 200,000 yɔɔ mli ni kɛ Maribor jekɛɛɛ tsɔ. Shiɛlɔi ekpaa pɛ yɔɔ asafo lɛ mli. Mikase nii babaoo kɛtsɔ nii ni mikɛ Nyɛminuu Tuc̀ek ni lɛ ji klɛŋklɛŋ gbɛgbalɔ yɛ Yugoslavia lɛ tsu lɛ mli. Yɛ sɛɛ mli lɛ, mikometoo mifee gbɛgbalɔ aaafee afi. Fiofio, kɛkɛ ni gbɛgbalɔi babaoo jɛ Germany amɛba, akɛni Nazi nɔyeli lɛ egu nitsumɔ lɛ yɛ jɛmɛ hewɔ.
Miye mibua gbɛgbalɔi ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii akɛ mɔ ni jieɔ amɛnaa. Kristofoi ni amɛdara yɛ mumɔŋ nɛɛ kɛ nitsumɔ ji niiashikpamɔ ko ni sɛɛnamɔ babaoo yɔɔ he kɛha mi. Minilee kɛ shishinumɔ tee hiɛ, ni hiɛsɔɔ ni miyɔɔ kɛhaa Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ akɛ hegbɛ lɛ tee hiɛ.
Yɛ be ni sa mli lɛ, wɔyifalɛ yashɛ gbɛgbalɔi 20 ni miisɔmɔ yɛ Balkan Maji lɛ amli. Oti ni ma wɔ fɛɛ wɔhiɛ ni ji akɛ wɔha ale Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ha wɔfee ekome, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ efee klalo akɛ eeeye ebua enyɛmi yɛ hiamɔ be mli. Nɔ ni tsirɛɔ wɔ fe fɛɛ ji suɔmɔ ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ webii pɛ ateŋ lɛ. Nɛkɛ “ekomefeemɔ kpaa” krɛdɛɛ, ni ji suɔmɔ nɛɛ, yaa nɔ yɛ nɛkɛ kuu nɛɛ mli bii ni yɔɔ shihilɛ mli ŋmɛnɛ lɛ ateŋ.—Kolosebii 3:14.
Nɔ ni eyi gbɛgbalɔ shihilɛ mli obɔ ji niiashikpamɔi ni ŋɔɔ ni eyɛ sɔrɔtoi sɔrɔtoi hu tamɔ atatui ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ. Wɔnu he akɛ ajɔɔ wɔ babaoo kɛ niiashikpamɔi yɛ shikpɔji kɛ gbɔmɛi ni wɔleee amɛ, kɛ amɛkusumii kɛ amɛshihilɛ gbɛ ni wɔtsɔ nɔ wɔle lɛ hewɔ. Kɛfata he lɛ, wɔkpa bɔ ni Yehowa kwɛɔ etsuji anɔkwafoi lɛ ashi, tamɔ bɔ ni Paulo maa nɔ mi kɛhaa wɔ yɛ Efesobii 3:20 lɛ: ‘Yɛ ehewalɛ ni tsuɔ nii yɛ wɔmli lɛ hewɔ lɛ, enyɛɔ efeɔ babaoo kɛtekeɔ nii ni wɔbiɔ lɛ loo wɔjwɛŋɔ he lɛ.’
Yehowa jie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha wɔ lɛ kpo yɛ be mli ni Nyɛminuu Honegger jɛ Switzerland ebasara wɔ ni eyoo akɛ ehe hiaa ni wɔnyiɛ aaafee shitoi 25 koni wɔyashɛ akrowai ni ebɔle Zagreb he lɛ. Eyoo akɛ wɔjieɔ wɔtokotai ni wɔkɛtsotsoroɔ wɔkɔŋ nɔ kɛ wɔshi maŋ lɛ mli pɛ bɔni afee ni amɛshishi akaye. No hewɔ lɛ ehe baisiklei 12 eha wɔ, eyɛ mli akɛ, taakɛ ekɛɛ yɛ sɛɛ mli lɛ, shika ni eyɔɔ lɛ fɛɛ ekɛhe lɛ! Lɛlɛŋ Yehowa tsirɛɔ mɛi ni ja lɛ atsuii. Baisiklei nɛɛ tamɔ nikeenii ni jɛ ŋwɛi, ni amɛsɔmɔ wɔ akɛ wɔnanemɛi yɛ afii 25 gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli.
Be ko lɛ Willi kɛ Elizabeth Wilke kɛ mi yashɛ Croatian akrowa ko ni da saŋŋ mli, he ni wɔjara wɔmli koni aŋkroaŋkroi atsu nii—kɛjɛ akrowa lɛ sɛɛ kɛba akrowa lɛ teŋ gbɛ. Wɔkɛ wolo bibioo Righteous Ruler (Jalɔ Nɔyelɔ) , ni Yesu Kristo he mfoniri yɔɔ hiɛgbɛ lɛ miiha. Afi ni tsɔ enɛ hiɛ, yɛ 1934 lɛ, agbe Yugoslavia maŋtsɛ, Alexander, ni ebinuu Peter baye esɛɛ yɛ maŋtsɛsɛi lɛ nɔ. Shi, akrowa lɛ shishibii lɛ miisumɔ ni amɛyɛ amɛhe nɔ moŋ fe ni maŋtsɛ ko ni jɛ Serbia (Yugoslavia wuoyigbɛ) aaaye amɛ nɔ.
Beni wɔkɛ ŋmɛlɛtswaa babaoo eshiɛ lɛ, wɔnu hoofeemɔ ko kɛjɛ akrowa lɛ teŋ gbɛ. Mikɛ nyɛminuu Wilke na ni hii kɛ yei aaafee 20 ebɔle nyɛmiyoo Wilke he, amɛteŋ mɛi komɛi hiɛ nikpamɔ kaklai, mɛi krokomɛi hu bɛ deka kwraa ni amɛmiisha wɔ woji bibii lɛ. Nyɛmiyoo Wilke nyɛɛɛ ewie maŋ lɛ nɔ wiemɔ lɛ jogbaŋŋ koni ekɛjaje jwɛŋmɔ ni akrowa lɛ shishi bii lɛ hiɛ yɛ wɔhe lɛ.
Mibolɔ mitsɛ amɛ akɛ, “Awurai kɛ owulai, mɛni nyɛfeɔ lɛ?”
Amɛ fɛɛ amɛkɛ gbee kome here nɔ akɛ: “Wɔsumɔɔɔ Maŋtsɛ Peter!”
Ni miha hetoo akɛ, “Ni wɔ hu wɔsumɔɔɔ lɛ.”
Gbɔmɛi lɛ anaa kpɛ amɛhe, shi amɛkɛ amɛnine tsɔɔ mfoniri ni yɔɔ wolo bibioo lɛ sɛɛ lɛ ni amɛbi akɛ, “Belɛ mɛni hewɔ ni nyɛlakaa wɔ nyɛhaa lɛ lɛ?” Amɛyasusu akɛ Maŋtsɛ Peter mfoniri ji Yesu Kristo mfoniri ni yɔɔ wolo bibioo lɛ sɛɛ lɛ!
Shishinumɔ ni eyabaaa lɛ sɛɛ fo, ni wɔye amɛ odase jogbaŋŋ yɛ Maŋtsɛ Yesu Kristo he. Mɛi ni amɛsha amɛwoji bibii lɛ miisumɔ ehee agbɛnɛ. Wɔshi akrowa lɛ shishi kɛ miishɛɛ, ni wɔnu he akɛ Yehowa nine ni buɔ mɔ he lɛ ehi wɔ nɔ.
Yɛ sɛɛ mli lɛ wɔkpa wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛtee Bosnia, Yugoslavia teŋ gbɛ. Gbɔmɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ fa kpotoo ji Muslimbii, ni biɛ hu wɔkɛ kusumii heei kpe kɛ agbɛnɛ apasa hemɔkɛyelii. Yɛ akrowai lɛ ashishi lɛ, gbɔmɛi lɛ enako yoo ni ta baisikle nɔ da, no hewɔ lɛ jɛmɛ ni wɔyashɛ lɛ fee hoo, aatao ale mɛi ni wɔji. Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni yɔɔ akrowa lɛ shishi lɛ gbɛ amale ko amɛshwa akɛ yoo ko ni ta baisikle nɔ kɛ shade fɔŋ eba akrowa lɛ shishi. Yɛ no sɛɛ lɛ, wɔshi wɔ baisiklei lɛ yɛ akrowai lɛ asɛɛ ni wɔnyiɛ shikpɔŋ.
Agbɛnɛ abatsi wɔwoji lɛ anaa, ni polisifoi fɔɔ wɔnaagbamɔ. Yɛ bei komɛi amli lɛ, afaa wɔ ni wɔshi kpokpaa ni wɔshiɛɔ yɛ mli lɛ mli. Polisifoi enyɔ nyiɛɔ wɔsɛɛ kɛyaa amɛhusui anaa, shitoi kɛjɛ 30 kɛmiiya 60. Efeɔ amɛ naakpɛɛ akɛ wɔnyɛɔ wɔtaa baisikle jogbaŋŋ nakai, ni akɛ wɔnyɛɔ wɔkɛ amɛ yaa pɛpɛɛpɛ yɛ anɔkwale ni eji akɛ wɔtere wɔ atadei kɛ woji kɛ stof bibioo ni wɔkɛ kɛrosin woɔ mli lɛ. Mɛi ni buɔ wɔhe kɛyaa husui nɛɛ anaa lɛ naa miishɛɛ kɛ amɛna heko ni ji gbɔiatoo he ni amɛbaajɔɔ amɛhe fioo yɛ lɛ, ni yɛ bei komɛi amli lɛ amɛfɔɔ nine amɛtsɛɔ wɔ koni wɔbanu nɔ ko loo wɔbaye nɔ ko. Wɔnyaa bei ni tamɔ nɛkɛ he ejaakɛ shika fioo ni akɛhaa wɔ lɛ eŋmɛɛɛ wɔ gbɛ ni wɔnu ni wɔye yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ. Shi wɔŋɔɔ hegbɛ lɛ koni wɔgba amɛ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ he sane, ni yɛ bei komɛi amli lɛ amɛheɔ wɔwoji ni “agu” nɛɛ ekomɛi. Yɛ bei babaoo mli lɛ, wɔkɛ amɛ gbalaa mli yɛ miishɛɛ mli.
Kɛkɛ ni 1936 bashɛ. Wɔmiishiɛ yɛ Serbia beni adafitswaa lɛ shɛ wɔdɛŋ akɛ abaafee majimaji ateŋ kpee yɛ Lucerne, Switzerland, yɛ September. Bɔs krɛdɛɛ ko baashi Maribor, shi ekɛ he ni wɔyɔɔ lɛ jɛkɛmɔ ji shitoi 430—gbɛ kakadaŋ kɛha baisikle nɔ tamɔ. Shi kɛlɛ, wɔje shishi akɛ wɔkɛ wɔshika aaato, ni yɛ sɛɛ mli yɛ nakai afi lɛ mli lɛ, wɔfa gbɛ lɛ.
Wɔkpaa okwaafoi afai yɛ gbɛ lɛ nɔ koni amɛha ni wɔwɔ amɛ aboŋoi amli moŋ fe ni wɔɔtao tsui loo gbɔiatoo he ni wɔwo nyɔmɔ. Leebi lɛ wɔbiɔ amɛ kɛji akɛ wɔbaanyɛ wɔhe mliki ko kɛjɛ amɛdɛŋ, shi yɛ bei babaoo mli lɛ amɛkɛkeɔ wɔ, ni yɛ bei komɛi amli lɛ amɛkɛ leebi niyenii fataa he. Amɛjie mlihilɛ diɛŋtsɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ ni enɛ kahe eji nibii ni wɔkaiɔ ni yɔɔ miishɛɛ yɛ wɔ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ ekomɛi.
Dani wɔɔshi Maribor kɛaaya Lucerne lɛ, gbɛgbalɔi babaoo jɛ Germany amɛba. Amɛteŋ mɔ kome ji Alfred Schmidt, ni kɛ afii kpaanyɔ esɔmɔ yɛ Betel yɛ Magdeburg, Germany lɛ. Afi sɛɛ lɛ mibatsɔ eŋa.
Etamɔ nɔ ni gbɛgbalɔi lɛ fɛɛ ni yɔɔ Yugoslavia lɛ nyɛ amɛtse kpee lɛ yɛ Lucerne. No ji klɛŋklɛŋ nɔ kɛha mi, ni suɔmɔ kɛ kwɛmɔ ni wɔnyɛmimɛi Swissbii lɛ jie lɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ lɛ ha minaa kpɛ mihe, kɛfata he lɛ mina miishɛɛ yɛ Lucerne maŋ ni yɔɔ fɛo lɛ mli. Mileee po akɛ no sɛɛ afii 20 lɛ, matsɔ gbɛgbalɔ yɛ jɛmɛ!
Naatsii Ashishi Nitsumɔ
Beni wɔku wɔsɛɛ wɔjɛ Switzerland ni yɔɔ fɛo lɛ kɛba Yugoslavia lɛ, etsɛɛɛ ni wɔkɛ yiwaa bakpe. Amɔmɔ wɔ ni awo wɔ tsuŋ yɛ Belgrade. Nyɛminuu ni kwɛɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ Yugoslavia lɛ bi gbɛ koni ebasara wɔ, shi akpɛlɛɛɛ nɔ. Shi, ekɛ gbokɛlɛfoi anɔkwɛlɔ ko wie waa akɛ wɔnyɛ wɔnu egbee, ni egbee lɛ po ni wɔnu lɛ ji hewalɛwoo kɛha wɔ.
Yɛ gbii fioo sɛɛ lɛ, awo wɔ haŋkɔf kɛtee Hungary husu lɛ naa; amɛhe wɔwoji lɛ kɛ wɔshika yɛ wɔdɛŋ. No hewɔ lɛ, wɔbashɛ Budapest ni wɔbɛ nɔ ko nɔ ko po, shi nɔ ni ekpɛtɛkpɛtɛɛ wɔhe babaoo ji ŋmoŋ akɛ nikeenii ni wɔna kɛjɛ gbokɛlɛfoi atsuŋ. Etsɛɛɛ ni wɔkɛ gbɛgbalɔi krokomɛi kpe ni wɔkɛ amɛ na shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ yɛ Jɛmɛ.
Daa Ju lɛ gbɛgbalɔi ni yɔɔ Budapest lɛ kpeɔ yɛ Turkeybii ahejuuhe ko mli, ni wɔjuɔ wɔhe, ni nyɛmimɛi yei lɛ kpeɔ yɛ he kome ni nyɛmimɛi hii lɛ hu kpeɔ yɛ he kroko ni amɛgbaa saji ‘ni amɛkɛwowoɔ amɛ hemɔkɛyeli hewalɛ.’ (Romabii 1:12) Nɛkɛ kpee ni wɔkpeɔ daa nɛɛ hu yeɔ ebuaa ni wɔyɔseɔ amrɔ nɔŋŋ kɛji akɛ mɔ ko he miiye aloo awo lɛ tsuŋ.
Wɔbale he ni wɔyɔɔ lɛ agbɛnɛ jogbaŋŋ, ni etsɛɛɛ ni yɛ nyɔji ekpaa sɛɛ lɛ, gbɛ ni aŋmɛ wɔ akɛ wɔhi Hungary lɛ ba naagbee. Dani enɛ aaaba lɛ no mli lɛ Alfred kɛ mi ebote gbalashihilɛ mli. Agbɛnɛ afa wɔ ni wɔtao gbɛbimɔ wolo kɛya Bulgaria. Ashwie gbɛgbalɔi enyɔ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ, ni woji bibii akpei nyɔŋma ni amɛshɛ lɛ akala agbe naa yɛ woji akalamɔ he bibioo ko yɛ Sofia. Asha nɛkɛ nyɛmimɛi enyɔ nɛɛ awoji lɛ yɛ faŋŋ mli, no hewɔ lɛ wɔle nɔ ni wɔbaakpa gbɛ akɛ abaafee wɔ.
Aha wɔ nyɔji etɛ ni wɔhi Bulgaria. Wɔmiifo mli kɛmiitsɔ Yugoslavia gbɛkɛ ni nyɛminuu ko ni ji asafo lɛ mli onukpa kɛ wɔ kpe yɛ he ko pɔtɛɛ ni eha wɔ shika koni wɔkɛhe woji bibii lɛ. Yɛ naagbee lɛ, wɔyashɛ Sofia shweshweeshwe ni wɔyatao tsu ko wɔha wɔhe.
Sofia ji maŋ fɛfɛo ni gbɔmɛi aaafee 300,000 yɔɔ mli. Shi Odasefoi bɛ biɛ. Beni wɔshɛ jɛmɛ lɛ, enɔ jetsɛremɔ pɛ ni wɔtee he ni akalaa woji lɛ yɛ lɛ. Mɔ ni kalaa woji lɛ enu akɛ atsi wɔwoji lɛ anaa ni ashwie mɛi enyɔ ni shɛ woji bibii nɛɛ hu, no hewɔ lɛ beni enu akɛ wɔba ni wɔbahe lɛ, ehere wɔ atuu. Wɔloo woji bibii lɛ wɔwo kotokui amli ni wɔkɛwo tsɔne mli ni wɔkɛfo polisifoi babaoo he, ni mina miishɛɛ akɛ makɛɛ akɛ, amɛnuuu bɔ ni wɔtsui tswaa haa lɛ he lɛ ahe!
Wɔ yitsogbamɔ kome ji he ni wɔkɛ woji bibii nɛɛ baato, kɛ bɔ ni wɔɔfee ni wɔkɛ woji babaoo nɛɛ aha yɛ nyɔji etɛ pɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ miishe bɔ ni woji bibii nɛɛ bua shi babaoo lɛ gbeyei! Minako woji ni fa nɛkɛ da. Shi Yehowa bafee wɔ Yelikɛbualɔ ekoŋŋ. Wɔye omanye babaoo, ni wɔkɛ aaafee 140 haa gbi kome, ni yɛ otsii fioo mli lɛ, nyɛminuu kɛ nyɛmiyoo Wilke ba ni amɛbaye amɛbua wɔ.
Shi gbi ko lɛ, shwɛ fioo kulɛ nibii fite. Miishiɛ yɛ nitsumɔ he ko, he ni yɛ shinaa fɛɛ shinaa naa lɛ, Obaana ni aŋma Dr. Nɛkɛ-kɛ-Nɛkɛ gbɛi yɛ ayawa nɔ lɛ. Yɛ ŋmɛlɛtswai enyɔ sɛɛ lɛ, mikɛ nuu onukpa ko ni kwɛ mi jogbaŋŋ ni tsɔɔ akɛ eheee mi eyeee kpe. Ebi mi kɛji akɛ mile he ni miyɔɔ lɛ.
Miha hetoo akɛ: “Mileee he ni miyɔɔ lɛ kɛ nɔ tsui nɛɛ jogbaŋŋ, shi mikadi akɛ mlalelɔi kpakpai fɛɛ ebahe tsu yɛ biɛ.”
Eha hetoo akɛ: “Nitsumɔ he ni kwɛɔ maŋ saji anɔ lɛ shihilɛ he oyɔɔ lɛ.”
Eyɛ mli akɛ mitsui fa amrɔ nɔŋŋ moŋ shi miha hetoo blɛoo akɛ: “Oh, no hewɔ ni nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ fɛɛ ejie naanyobɔɔ su kpo amɛtsɔɔ mi lɛ!” Nɛkɛ wiemɔ nɛɛ ba su ni ehiɛ lɛ shi, ni ekɛ passport ni mihiɛ lɛ ha mi yɛ be mli ni ekwɛ mli jogbaŋŋ lɛ. Mishi jɛmɛ kɛ miishɛɛ, ni mida Yehowa shi yɛ ehebuu lɛ hewɔ.
Yɛ naagbee lɛ, wɔkɛ woji bibii lɛ fɛɛ ha, ni be shɛ ni wɔbaashi “fɔfɔi shikpɔŋ” ni ji Bulgaria nɛɛ. Ewa akɛ wɔɔshi gbɔmɛi ni jieɔ naanyobɔɔ su kpo amɛtsɔɔ nɛɛ, shi amɛkaimɔ eka wɔtsuii amli.
Akɛni wɔhiɛ German passport hewɔ lɛ, wɔnyɛ wɔku wɔsɛɛ wɔtee Yugoslavia, shi aha wɔ gbɛ ni wɔhi shi gbii fioo ko. Yɛ no sɛɛ lɛ, bɔni afee ni wɔjo mɔ ni aaamɔmɔ wɔ naa foi lɛ, wɔwɔɔ yɛ hei sɔrɔtoi daa gbɛkɛ. Wɔhi shi nɛkɛ aaafee nyɔji ekpaa. Kɛkɛ ni 1938 naagbee fa lɛ mli lɛ, wɔnine shɛ wolo nɔ kɛjɛ Asafo lɛ nitsumɔ he ni yɔɔ Bern, Switzerland lɛ, akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔba Switzerland Nazi asraafoi lɛ ebahe Austria momo, ni maŋkwramɔŋ nɔnyɛɛ miiya nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yugoslavia nɔyeli lɛ kɛ German gbɛgbalɔi lɛ ekomɛi po eha Nazibii lɛ.
No hewɔ lɛ mikɛ miwu gbala mli ni wɔfa gbɛ kɛtee Switzerland, Alfred tsɔ Italia, ni mi hu mitsɔ Austria. Wɔkɛ miishɛɛ yakpe ekoŋŋ ni aha wɔ nitsumɔ yɛ Asafo lɛ ŋmɔ ni yɔɔ Chanélaz lɛ mli, kɛ agbɛnɛ yɛ sɛɛ mli lɛ yɛ Betel yɛ Bern. Enɛ ji niiashikpamɔ hee kwraa kɛha mi. Amrɔ nɛɛ esa akɛ makase gbɛ ni atsɔɔ nɔ akwɛɔ shia yɛ Swissbii agbɛ nɔ, ni mibale Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ babaoo fe bɔ ni mile.
Yehowa Hewalɛ Ni Wajeɔ Mɔ Lɛ
Yɛ be mli ni misɔmɔ yɛ Betel yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli kɛ agbɛnɛ esɛɛ lɛ, mikɛ Alfred bote gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, ni etsake wɔshihilɛ lɛ mli ekoŋŋ ye 1952. Wɔ diɛŋtsɛ wɔbɛ bii, shi wɔnine eshɛ suɔmɔ wiemɔi babaoo nɔ kɛjɛ wɔmumɔŋ bii lɛ adɛŋ yɛ afii lɛ amli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ February 1975 lɛ, wɔnine shɛ wolo nɛɛ nɔ:
“Mikaiɔ gbi ko ni nuu ko ni eyiteŋ eyɛŋ ni le nii basara Evangelical Sɔlemɔ lɛ ŋaawolɔ henɔwolɔ lɛ ni ekɛɛ lɛ akɛ eesumɔ ni ekɛ lɛ akase Biblia lɛ. Mishashao shi kɛ wiemɔ-kɛ-shimɔ, shi miweku lɛ kɛ mi kpɛlɛ nɔ ni wɔtao nɔ fɛɛ nɔ mli taakɛ Beroiabii lɛ fee lɛ, kɛyashi be mli ni esa akɛ wɔkpɛlɛ nɔ akɛ bo ji mɔ ni kɛ anɔkwale lɛ baha wɔ. . . . Mɛɛ Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ Yehowa Nyɔŋmɔ ji diɛŋtsɛ nɛkɛ! Lɛ ji Mɔ ni esa akɛ yijiemɔ kɛ woo kɛ shidaa lɛ fɛɛ aya kɛha nɛkɛ emlihilɛ kɛ emɔbɔnalɛ nɛɛ hewɔ. Shi wɔmiisumɔ ni wɔda nyɛ hu shi, suɔlɔ Alfred kɛ Gretel, kɛjɛ wɔtsuiiaŋ tɔɔ, yɛ tsuishitoo ni naa wa ni nyɛjie lɛ kpo nyɛtsɔɔ wɔ lɛ hewɔ. Yehowa aya nɔ ajɔɔ nyɛ babaoo yɛ enɛ hewɔ. Wɔheɔ wɔyeɔ yɛ anɔkwale fɛɛ mli akɛ lɛ hu eeeha wɔ hewalɛ ni wɔya nɔ wɔŋmɛ wɔtsui shi.”
Yɛ November 1975 lɛ, miwu Alfred gbo trukaa yɛ tsui hela hewɔ. Wɔkɛ afii 38 esɔmɔ Yehowa yɛ ekomefeemɔ mli, wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ miishɛɛ kɛ naagbai ni jɛɔ gbɛgbamɔ mli baa lɛ fɛɛ mli. Enɛ ha wekukpaa ni baka wɔteŋ lɛ bafee nɔ ni mli wa waa. Shi, yɛ egbele lɛ hewɔ lɛ, nakai shoofeemɔ ni anuɔ he kɛ bɔ ni akpooɔ mɔ lɛ ku sɛɛ eba minɔ ekoŋŋ. Shi akɛni miyatao abobaa he yɛ Yehowa mli hewɔ lɛ, enɛ shɛje mimii.
Wekukpaa ni etee nɔ eka mikɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ lɛ etee nɔ ewaje mi fe afii 53 yɛ be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Ni miyaa nɔ minuɔ he taakɛ Yesu Kristo kɛɛ lɛ: “Jeee mikome miyɔɔ, ejaakɛ Tsɛ lɛ kɛ mi yɛ.”—Yohane 16:32, New World Translation.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]
Alfred kɛ Frieda Tuc̀ek yɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ Iɛ mli yɛ Yugoslavia kɛ amɛhewɔ nibii, yɛ 1937
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]
Alfred kɛ Grete Schmidt yɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ mli yɛ Mostar, Islambii ashihilɛ he ni yɔɔ Yugoslavia lɛ, yɛ 1938
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]