‘Ni Wɔɔhi Shi Ni Yehowa Gbi Lɛ Ka Wɔjwɛŋmɔ Nɔ Kpaakpa’
TAAKƐ LYLE REUSCH GBA LƐ
KƐJƐ be mli ni mikaiɔ lɛ, wɔweku shihilɛ fɛɛ damɔ hemɔkɛyeli ni mli wa ni wɔyɔɔ yɛ jalɛ jeŋ hee ni baa lɛ mli lɛ nɔ. Minyɛ kɛ mitsɛ kaneɔ nibii ni kɔɔ ‘ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee’ lɛ ahe lɛ kɛ bɔ ni ‘tsina kɛ oshishibrishii aaaye nii yɛ he kome, ni jata aaakpe jwɛi tamɔ tsina, ni gbekɛnuu bibioo aaakpala amɛ’ lɛ he sane amɛtsɔɔ wɔ gbekɛbii lɛ kɛjɛɔ Biblia lɛ mli. Amɛha efee tamɔ nɔ ni yɔɔ lɛlɛŋ, ni misusu po akɛ miji nakai gbekɛnuu bibioo lɛ.—2 Petro 3:11-13; Yesaia 11:6-9.
Yɛ 1890 afi lɛ amli lɛ, minii, August Reusch kase Biblia mli shishijee anɔkwalei lɛ kɛtsɔ sharamɔ ni ekɛ Charles T. Russell na yɛ woloŋmaa mli lɛ nɔ. Eshiɛ waa yɛ emaŋ yɛ Canada Kooyi-Anaigbɛ Kpokpaa lɛ nɔ, amrɔ nɛɛ Yorkton, Saskatchewan kɛ jɛmɛ niiaŋ fɛɛ. Etee nɔ ewo ebihii lɛ aŋaa yɛ be kɛ bei amli akɛ: “Obalahii, nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ yɛ 1914 he!” Nakai nɔmimaa ni amɛna akɛ Yehowa gbi lɛ ebɛŋkɛ kpaakpa lɛ ha mitsɛ na oyaiyeli kɛ hiamɔ henumɔ ko ni tsa nɔ aahu yɛ ewala be fɛɛ mli, ni enɛ ebatsɔ shihilɛ gbɛ kɛha mi hu.
Awo kɛ Ataa ji gbɔfeemɔ he okadi kpakpa. Biblia kasemɔ kuu ko ni yɔɔ Saskatoon, yɛ Saskatchewan, ni atsɛɔ amɛ Ecclesia of Bible Students lɛ kpeɔ daa yɛ wɔshia. Sɔɔlɔi gbɛfalɔi (ni atsɛɔ amɛ Nyɔŋmɔ jamɔ he gbɛfalɔi) lɛ fɔɔ wɔshia lɛ hilɛ. Minyɛminuu Verne, kɛ minyɛmiyoo Vera, kɛ mi fɛɛ na he sɛɛ yɛ mumɔŋ. Wɔnaa bɔ ni Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ ji sane pɔtɛɛ kɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔkɛ mɛi krokomɛi agba he sane lɛ henumɔ ko be fɛɛ be. (Mateo 24:14) Miyooo kwraa akɛ wɔsɛɛ afii ni baaba lɛ amli lɛ mikɛ miwala be lɛ mli nɔ ni fa babaoo baatsa nɛkɛ sanekpakpa he gbɛfalɔi nɛɛ anitsumɔ nɔ kɛtsɔ sɔɔmɔ ni masɔmɔ akɛ Yehowa Odasefonyo nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ lɛ nɔ.
Yɛ 1927 mli lɛ, Ataa ha weku lɛ fa kɛtee Berkeley, yɛ California. Kɛkɛ ni, beni shika helɛtemɔ he naagba lɛ mli bawa waa yɛ 1933 lɛ, migbe nɔtsamɔ skul naa. Minyɛminuu Verne, kɛ mi fɛɛ bu wɔhe akɛ wɔhe eba nii waa akɛ wɔna nitsumɔ yɛ Ford Motor Company nitsumɔ he ni yɔɔ Richmond, yɛ California lɛ. Shi, gbi ko yɛ agbiɛnaa be mli yɛ 1935 lɛ, misusu miyiŋ akɛ: ‘Kɛji esa akɛ matsu nii waa lɛ, no lɛ esa akɛ matsu nitsumɔ kpakpa lɛ moŋ waa.’ No hewɔ lɛ nakai gbi lɛ miŋma amɛ wolo akɛ miikpa nitsumɔ lɛ, ni enɔ jetsɛremɔ lɛ miŋma wolo kɛbi akɛ miitao ni masɔmɔ yɛ Betel, ni ji Yehowa Odasefoi anitsumɔ yitso ni yɔɔ Brooklyn, yɛ New York lɛ. Beni wɔtee kpee ni afee yɛ Washington, D.C. ni ha wɔna miishɛɛ babaoo lɛ sɛɛ lɛ, akpɛlɛ minɔ kɛha Betel sɔɔmɔ yɛ June 1935.
Betel Sɔɔmɔ
Nathan Knorr, ni ji nitsumɔ he nɔkwɛlɔ lɛ ha mi nitsumɔ ni mikwɛ tsũi asaamɔ nɔ. Mikome pɛ mifeɔ kuu muu lɛ fɛɛ. Akɛ obalanyo ni eye afii 20 lɛ, minu he akɛ mihe miihia waa. Minyɛɔ miyaa nitsumɔ he lɛ mli he fɛɛ he, ni mɔ ko biii mi nɔ ni mifeɔ. Nyɛminuu Knorr hiɛ sɔ bɔ ni mitsuɔ nii mihaa lɛ waa, shi ena jeŋba he naagba ko yɛ mihe. Etee nɔ ebɔ mɔdɛŋ aahu akɛ eeena minɔ hewalɛ bɔni afee ni no aha mana heshibaa su.
Shi kɛlɛ, be ko sɛɛ kwraa dani miyoo akɛ Nyɛminuu Knorr miibɔ mɔdɛŋ diɛŋtsɛ ni eye ebua mi. No hewɔ lɛ mikpa lɛ fai yɛ misubaŋ lɛ hewɔ ni miha ele faŋŋ akɛ mikpɛ miyiŋ akɛ mabɔ mɔdɛŋ matsake. No bafee miishɛɛ wekukpaa ni mikɛ Nyɛminuu Knorr, ni bafee Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ ni ji etɛ yɛ January 1942 lɛ na ni tee nɔ be kakadaŋŋ lɛ shishijee.
Yɛ nibii asaamɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ lɛ, mikase bɔ ni akɛ tsɔji ni akɛfeɔ woji lɛ ateŋ babaoo tsuɔ nii haa aloo miyeɔ mibuaa mɛi ni kɛtsuɔ nii lɛ. Yɛ be fioo sɛɛ lɛ, mibɔi ɔfis nitsumɔ, ni miŋmalaa woji kɛyaa nitsumɔ he lɛ kɛtsɔɔ nibii ni akpɛlɛ nɔ akɛ akala. 1943 agbiɛnaa kɛ latsaa be mli bafee be ni deka bɛ kwraa kɛ miishɛɛ be hu. No mli lɛ je lɛ miiwuu Jeŋ Ta II lɛ, ni Yehowa Odasefoi ŋmɛ amɛtsui shi yɛ hegbeyeiwoo, amɛmɔɔmɔ, kɛ tsuŋwoo mli yɛ naafolɔmɔi sɔrɔtoi ni ejaaa ahewɔ. Yɛ 1940 lɛ, U. S. Amerika Kojomɔ He Wulu Fe Fɛɛ lɛ kojo akɛ skul nɔkwɛlɔi lɛ baanyɛ abi ni skulbii aŋa aflaŋaa. Enɛ ha basabasa-feemɔ te shi yɛ maji 48 ni yɔɔ nakai beaŋ lɛ amli 44 mli. Ashwie Odasefoi abii kɛjɛ skul, ni amɔmɔ amɛfɔlɔi, ni gbɔmɛi asafoi ni miifee basabasa kɛ foi shwie Odasefoi kɛjɛ amɛmaji amli. Atswia aŋkroaŋkroi komɛi tu, ni mɛi krokomɛi hu akɛ amã kpa amɛhe ni akɛ tsɛji tsɛrɛ amɛhe.
Yɛ be mli ni Yehowa Odasefoi hu wuuɔ yɛ enɛ he yɛ kojomɔ hei lɛ, woji sɔrɔtoi ni aŋmala, tamɔ hegbɛ ni kojomɔ he lɛ eha, nɔ ni maŋ lɛ mla nɔkwɛlɔ lɛ nitsumɔ he haa dani akwɛɔ sane lɛ mli yɛ kojomɔ he, kɛ woji ni Asafo lɛ mla he nitsulɔi lɛ eŋmala lɛ fɛɛ batsɔ mikpɔlɔ lɛ nɔ kɛha kalamɔ. Wɔ fɛɛ wɔkɛ ŋmɛlɛtswai babaoo tsu nii kɛteke nɔ bɔni afee ni wɔnyɛ wɔgbe nibii anaa yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ. Nɔ ni jɛ Kojomɔ He Wulu Fe Fɛɛ lɛ kojomɔ yɛ May kɛ June 1943 lɛ mli ba—beni aye saji 13 lɛ mli 12 aha Yehowa Odasefoi—lɛ ebatsɔ mla he nitsumɔ he yinɔsane lɛ fa. Midaa shi waa akɛ mi diɛŋtsɛ mina bɔ ni Yehowa gbele gbɛ eha koni anyɛ afa sanekpakpa lɛ he ni akɛtswa ama shi yɛ mla naa hu.—Filipibii 1:7.
Teokrase Sɔɔmɔ Skul Lɛ
Yɛ gbɛi komɛi anɔ lɛ, no mli lɛ wɔbɛ nibii ni he hiaa lɛ babaoo ni wɔkɛaatsu nitsumɔ kpele ni agba afɔ shi yɛ Mateo 24:14, ni ji ‘ni ashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ dani naagbee lɛ ashɛ’ lɛ he nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Nyɛminuu Knorr, ni ji Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ na akɛ ehe miihia ni ato tsɔsemɔ he gbɛjianɔ. No hewɔ lɛ mi kɛ nyɛmimɛi hii krokomɛi ni yɔɔ Betel weku lɛ mli lɛ anine shɛ ninefɔɔ nɔ ni wɔŋmala wɔgbɛi kɛha “Nikasemɔ ni Yaa Hiɛ yɛ Teokrase Sɔɔmɔ Mli.” Enɛ tee hiɛ aahu ni naagbee lɛ ebatsɔ Teokrase Sɔɔmɔ Skul, ni atee nɔ akɛtsu nii yɛ Yehowa Odasefoi asafoi fɛɛ amli kɛjɛ 1943 kɛbaa lɛ.
Wɔkpe yɛ tsu ni Betel weku lɛ kpeɔ yɛ mli lɛ mli yɛ Ju gbɛkɛ, February 16, 1942, ni Nyɛminuu Knorr ha klɛŋklɛŋ tsɔsemɔ wiemɔ lɛ. Ewiemɔ lɛ yitso ji “Biblia Mli Woji ni akɛ Niji Ŋmala Lɛ.” Nyɛminuu T. J. Sullivan ji skul nɔkwɛlɔ ni ekɛ ŋaawoo haa wɔ koni eye ebua wɔ ni wɔya wɔhiɛ. Yɛ be fioo sɛɛ lɛ aha mi nitsumɔ akɛ Betel skul nɔkwɛlɔ, ni mibu enɛ akɛ hegbɛ kpele waa diɛŋtsɛ. Shi ebafee be kɛha tsɔsemɔ ekoŋŋ.
Miwie nyɛminuu onukpa ko hiɛ fe nine ni bulɛ hu bɛ mli kwraa beni miwoɔ lɛ ŋaa yɛ ewiemɔ he lɛ, no hewɔ lɛ Nyɛminuu Knorr gba mli kpoo ekɛɛ mi akɛ: “Mɔ ko mɔ ko hiɛ esɔɔɔ bɔ ni oholeɔ okɔɔji anɔ otsɔɔ wɔ lɛ.” Beni egbala sane nɛɛ mli jogbaŋŋ etsɔɔ mi, ni mitoii ahe tsu waa kɛ hiɛgbele sɛɛ lɛ, Nyɛminuu Knorr ŋamɔ ehiŋmɛii agboi fɛfɛji lɛ fioo. Kɛkɛ ni ekɛ mlihilɛ gbee kane Lala 141:5 eha mi: “Ha jalɔ agba mi ma kɛ mlihilɛ ni ekã mi, yiteŋ mu ji no, ni miyitso kwaaa.” (King James Version) Mikɛ nakai ŋmalɛ lɛ etsu nii shii abɔ kɛ eshɛ minɔ akɛ mi hu mikɛ ŋaawoo ni tsakeɔ mɔ aha mɛi krokomɛi lɛ.
Dani Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ baaje shishi lɛ, no mli lɛ wɔteŋ mɛi fioo ko pɛ ena hegbɛ akɛ wɔɔha maŋshiɛmɔ shii abɔ. Beni Nyɛminuu Rutherford gbo lɛ, Nyɛminuu Knorr bɔ mɔdɛŋ waa akɛ eeeha enyɛmɔ aya hiɛ yɛ wiemɔ mli. Mitsu yɛ Betel lɛ yɛ etsu lɛ shishi tuuŋtu, ni minuɔ ni eeti wiemɔ ni ebaaha lɛ mli. Ekane maŋshiɛmɔ ni eyaaha yɛ Cleveland kpee lɛ shishi yɛ 1942 ni yitso ji “Toiŋjɔlɛ—Ani Esɛɛ Baanyɛ Atsɛ?,” lɛ waa diɛŋtsɛ shii nyɔŋmai abɔ dani eyaha maŋshiɛmɔ lɛ.
Yɛ Gbɛ lɛ Nɔ
Beni mikɛ afii 13 esɔmɔ yɛ Betel sɛɛ lɛ, Nyɛminuu Knorr ha mi nitsumɔ akɛ miyasɔmɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli akɛ kpokpaa wulu nɔkwɛlɔ. Beni ekɛ mi wieɔ minitsumɔ hee lɛ he fioo lɛ, ekɛɛ mi akɛ: “Lyle, agbɛnɛ ona hegbɛ akɛ bo diɛŋtsɛ ooona bɔ ni Yehowa kɛ ewebii lɛ yeɔ haa.” Nɛkɛ wiemɔ nɛɛ yɛ mijwɛŋmɔ mli ni mikɛhole mibaagii enyɔ lɛ mihiɛ, ni mikɛje minitsumɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ lɛ shishi yɛ May 15, 1948. Dani maje kpokpaa wulu nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ shishi lɛ, mitsɔ hiɛ mikɛ nyɔji fioo tsu nii akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ.
Asafo, loo company ni miyasɔmɔ klɛŋklɛŋ lɛ ji akrowa asafo bibioo ko ni yɔɔ Waseca, yɛ Minnesota. Mitsɔ hiɛ miŋma Dick Cain, ni ji company servant (taakɛ atsɛɔ onukpai asɛinɔtalɔ lɛ yɛ nakai beaŋ) lɛ wolo ni ekɛ mi akpe yɛ oketeke shidaamɔ he lɛ. Gbɛgbalɔ krɛdɛɛ ji lɛ, ni bɔni afee ni etse nyɔmɔbɔɔ lɛ nɔ kwraa lɛ, efa kɛjɛ shia ni eyahai, he ni eye fɛ̃i be lɛ yɛ lɛ mli kɛba elatsaa be mli asese fioo ko, ni ji buu ko mli. Shi, May jeee latsaa be diɛŋtsɛ yɛ Minnesota! Nakai maŋkɛ lɛ, mikpokpo yɛ buu lɛ mli kɛ fɛ̃i, ni eha misusu po akɛ ani nɛkɛ shihilɛ gbɛ nɛɛ sa mi lɛlɛŋ lo. Eha fɛ̃i kɛ tsitsi mɔ mi waa ni eye otsii babaoo, shi mije mli shweshweeshwe.
Yɛ nakai shishijee afi lɛ amli fɛɛ lɛ, kɛji miyasara asafoi sɔrɔtoi lɛ, miwɔɔ nyɛmimɛi ashiai, no hewɔ lɛ miwɔɔɔ adekai amli dɔŋŋ. Miwɔ tsũi sɔrɔtoi babaoo mli, bei komɛi lɛ miwɔɔ shikpɔŋ yɛ kpata shi, yɛ asa nɔ sɛii amli, yɛ ŋsɛdo tsũi ni samfɛji bɛ he mli. Bei komɛi lɛ mihiɔ shiai ni weku lɛ mlibii lɛ ateŋ mɔ ko teɔ shi woɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ amli. Wu ko ni heee yeee lɛ tee nɔ ekwɛ mihiɛ gaa aahu otsi muu lɛ fɛɛ yɛ Wisconsin yɛ be mli ni miyaa ni mibaa lɛ fɛɛ. Gbi ko gbɛkɛ ni etɔ daa waa kɛba shia, ni minu ni eebolɔ akɛ “ebaatswa nakai ashimashi lɛ tu” lɛ, mikpɛ miyiŋ ekɛ be eshɛ ni esa akɛ mashi jɛmɛ. Shi niiashikpamɔi ni mina yɛ mɛi ni kɛ mi kpaaa gbee lɛ agbɛfaŋ lɛ faaa kwraa ni eha minitsumɔ lɛ baŋɔɔ babaoo moŋ. Amɛbatsɔmɔ nibii ni feɔ mi ŋmɔlɔ yɛ sɛɛ mli.
Mina Hefatalɔ
Mikaiɔ jogbaŋŋ. Afee kpokpaa nɔ kpee ko yɛ Tiflin, yɛ Ohio, ni mikɛ obalayoo ko ni he yɔɔ fɛo waa, Leona Ehrman, ni jɛ Fort Wayne, yɛ Indiana lɛ kpe. Lɛ hu atsɔse lɛ yɛ Kristofoi ahemɔkɛyeli lɛ mli ni ekɛ anɔkwayeli etsu nii akɛ gbɛgbalɔ afii babaoo. Gbɛfaa be fɛɛ be lɛ haaa wɔ hegbɛ ni wɔkɛnyiɛ kɛtsɔ wɔgbalashihilɛ lɛ hiɛ, shi wɔna sharamɔ kɛtsɔ woji aŋmalamɔ nɔ. Kɛkɛ ni, yɛ 1952 lɛ, mibi lɛ akɛ, “Obaakpɛlɛ?” ni eha mi hetoo akɛ, “Hɛɛ, makpɛlɛ!” ni no hewɔ lɛ wɔfee nakai. Wɔbote gbalashihilɛ mli. Mɛi fɔɔ wɔ nɔ hewɔ ni wɔhiii he kome ni wɔna wɔshia kɛ wɔweku lɛ bimɔ, shi wɔkɛɔ amɛ akɛ wɔyɛ weku—nyɛmimɛi hii, nyɛmimɛi yei, tsɛmɛi, kɛ nyɛmɛi yɛ maji aaashɛ 44 ni wɔsɔmɔɔ yɛ mli lɛ amli.—Marko 10:29, 30.
Mɛi komɛi biɔ po akɛ, ‘Ani etɔko bo ni ooonu he akɛ obaakpa?’ Hɛɛ, abi fe shikome. Shi yɛ wɔyi enyɔ lɛ teŋ lɛ, kɛ mɔ kome miigbɔjɔ lɛ, mɔ kroko lɛ woɔ enɔ. Gbi ko lɛ miŋma minyɛminuu Verne, ni mibi lɛ kɛji manyɛ mikɛ lɛ atsu nii yɛ enitɛŋmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ni eha mi hetoo akɛ ekpa gbɛ aahu akɛ eeenu nɔ ko nakai kɛjɛ miŋɔɔ ejaakɛ wɔbɛŋkɛ wɔhe kpaakpa kɛjɛ wɔgbekɛbiiashi tɔɔ. Shi kɛlɛ, ewo mi ŋaa ni misaa misusu miyiŋkpɛɛ lɛ he ekoŋŋ jogbaŋŋ. Kɛkɛ ni mikai Nyɛminuu Knorr wiemɔi ni efɔɔ mlitii kɛha Betel weku lɛ mlibii lɛ: “Ebiii mɔdɛŋbɔɔ babaoo tsɔ ko ni akɛaakpa; ebiɔ ekaa kɛ emuuyeli mlihiɛmɔ dani mɔ ko anyɛ akpɛtɛ enitsumɔ lɛ he gbagbalii.” Enɛ tee nɔ efee ŋaawoo kpakpa kɛha mi.
Nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko bɛ ni baanyɛ ekɛ ehe akpɛtɛ enitsumɔ lɛ he gbagbalii yɛ be babaoo mli ja eŋa yeɔ lɛ anɔkwa ni efiɔ esɛɛ hu, taakɛ Leona etee nɔ efee eha mi lɛ. Esu kɛ baŋ ni suɔmɔ kɛ miishɛɛ yɔɔ mli kɛ ehiɛ ŋmɔlɔ su ni ejieɔ lɛ kpo yɛ asafoi lɛ amli lɛ eha mɛi akpei abɔ ena ehe miishɛɛ waa. Etɔɔɔ mi kɛ bɔ ni misumɔɔ lɛ mihaa lɛ kɛɛmɔ. Ni miyɛ nɔmimaa akɛ, no ji nɔ ni haa lɛ hu ekɛ ehe kpɛtɛɔ nitsumɔ lɛ he lɛ.
Yehowa Jɔɔmɔi lɛ Ahe Odasefonyo
Kpokpaa wulu nɔkwɛlɔ lɛ nitsumɔ titri damɔɔ kpokpaa nɔ kpee he nitsumɔ nɔ, he ni esɔmɔɔ yɛ daa otsi akɛ sɛinɔtalɔ, maŋshiɛmɔ lɛ halɔ, kɛ skul nɔkwɛlɔ lɛ. Anaa Yehowa jɔɔmɔi ni yɔɔ nɛkɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ lɛ faŋŋ yɛ anɔkwale ni eji akɛ yɛ kpokpaa nɔ kpeei ohai abɔ ni mikwɛ nɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, ekome folo po ekaaa ni anyɛɛɛ afee lɛ mli. Eji anɔkwale, naagbai komɛi ba ekomɛi ahe moŋ, shi ekome po bɛ ni afo mli.
Yɛ Wooster, Ohio yɛ 1950 agbiɛnaa be mli, beni mitsɛ lala ni akɛbaakpa Hɔɔ gbɛkɛnaashi kpee lɛ, gbɔmɛi asafo babaoo ko ni ji shitee-kɛ-wolɔi fe mɛi akpe babua amɛhe naa yɛ nikwɛmɔ he ni wɔfeɔ kpee lɛ yɛ mli lɛ agbo lɛ naa. Nɛkɛ gbɔmɛi asafoi babaoo nɛɛ kɛ wuɔ wɔji ni efite adekai babaoo ba ni kɛ wɔmiije kpo lɛ ni amɛkɛtswia wɔ. No hewɔ lɛ wɔkwɛ bɔ ni shihilɛ lɛ ji lɛ jogbaŋŋ ni wɔtsa gbɛjianɔtoo lɛ nɔ kɛ lalai, niiashikpamɔi, kɛ Biblia mli wiemɔi ni atsɔko hiɛ asako he tsɔ yɛ mli. Odasefoi 800 lɛ tara shi dioo ni amɛto amɛtsui shi.
Aaafee maŋkɛ 2:00 mli lɛ, fɛ̃i bɔi yeli waa diɛŋtsɛ. Nyɛmimɛi ni kwɛɔ shitaramɔ nɔ lɛ gbala nu ododobɛŋ ni akɛgbeɔ la lɛ ni amɛbɔi wuɔ wɔji ni amɛfɔ amɛtswia hei ni anyiɛɔ lɛ fɔmɔ, oookɛɛ amɛmiisaa jɛmɛ kɛha wɔkpojee. Kɛkɛ ni gbɔmɛi asafo babaoo lɛ shi bɔs shidaamɔ he, ni jɛmɛ yɔɔ kulɔkulɔ fioo lɛ ni amɛbabua amɛha naa ekoŋŋ. Shi nɔ ni nyɛmimɛi ni kwɛɔ shitaramɔ nɔ lɛ fee nɛɛ gbala amɛjwɛŋmɔ kwraa, ni wɔkpa toibolɔi lɛ blɛoo ni amɛtsɔ sɛɛ gbɛ agbo lɛ mli kɛtee. Mɔ fɛɛ mɔ yashɛ etsɔne he shweshweeshwe. Gbɔmɛi asafoi ni feɔ basabasa kɛ naagbai ba yɛ Ohio kpeei krokomɛi ashishi, yɛ Canton, Defiance, kɛ Chillicothe. Shi gbɔmɛi asafo babaoo abasabasa-feemɔ lɛ bɔi shibaa, beni U. S. Amerika Kojomɔ He Wulu Fe Fɛɛ lɛ yiŋkpɛi ni fiɔ wɔsɛɛ lɛ bɔi mlakwalɔi lɛ anɔ hewalɛ namɔ lɛ.
Yɛ be ko sɛɛ lɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagbai ha ehe bahia ni afee tsakemɔi. No hewɔ lɛ yɛ 1970 afi lɛ teŋgbɛ lɛ, Asafo lɛ kɛ mlihilɛ ha mi nitsumɔ akɛ misɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ yɛ California wuoyigbɛ niiaŋ gbɛ he ni asafoi lɛ bɛŋkɛ amɛhe kpaakpa ni gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he nitsumɔ hei anamɔ hu yɔɔ mlɛo yɛ. Yɛ be mli ni kpokpaa wulu nɔkwɛlɔ lɛ nitsumɔ biɔ gbɛfaa babaoo kɛ kpokpai pii ahe nitsumɔ kɛ amɛ nɔkwɛmɔ hu lɛ, kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ nitsumɔ kɔɔ kpokpaa nɔ kpeei ahe gbɛjianɔtoo kɛ wiemɔi lɛ ajaramɔ kɛ wiemɔi ni nyɛmimɛi lɛ baaha lɛ amlitii he. Kɛfata he lɛ, ehe miihia ni ato Gbɛgbamɔ Sɔɔmɔ Skul lɛ he gbɛjianɔ ni asɔmɔ amɛ. No hewɔ lɛ, nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi anitsumɔ lɛ, akɛ kpokpaa wulu loo kpokpaa nɔ nitsumɔ lɛ, ji be-fɛɛ shihilɛ gbɛ ni nyɔmɔwoo babaoo yɔɔ mli.
Miikpɛ Yehowa Gbi lɛ Gbɛ Lolo
Kɛjɛ mra be mli nibii ni mikaiɔ ni eho fe afii 70 nɛ lɛ amli lɛ, minuɔ bɔ ni ehe hiaa ni akɛ oyaiyeli atsu nii lɛ he jogbaŋŋ. Yɛ mijwɛŋmɔ mli lɛ, Harmagedon ebafee tamɔ wɔsɛɛ nɔŋŋ. (Kpojiemɔ 16:14, 16) Taakɛ mitsɛ, kɛ lɛ hu etsɛ ni tsɔ ehiɛ lɛ fee lɛ, mihi shi taakɛ bɔ ni bɔfo lɛ wo hewalɛ lɛ, ‘mɔ ni kwɛɔ gbɛ ni eshweɔ Yehowa gbi lɛ baa lɛ.’ Mitee nɔ misusu jeŋ hee ni awo shi yɛ he lɛ akɛ ‘nii ni hiɛ ka nɔ, tsɛbela anaaa.’—2 Petro 3:11, 12; Hebribii 11:1.
Etsɛŋ ni nɛkɛ gbɛkpamɔ nɛɛ ni akɛwo mimli kɛjɛ migbekɛbiiashi lɛ baaba mli. ‘“Tsina yoo hu kɛ oshishibrishii aaaye nii,” “jata aaaye jwɛi tamɔ tsina,” ni “gbekɛ bibioo aaakpala amɛ.” (Yesaia 11:6-9) Amaa nɛkɛ shiwooi ni haa mɔ miishɛɛ nɛɛ nɔ mi kɛtsɔ Yesu wiemɔi ni ekɛ Yohane wie yɛ Kpojiemɔ 21:5 lɛ nɔ: “Ni Mɔ ni ta maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ kɛɛ: ‘Naa, miifee nii fɛɛ ehee.’ Ni ekɛɛ mi akɛ: ‘Ŋmaa, ejaakɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ anɔkwa wiemɔi ni ma shi shiŋŋ ni.’”