Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 7/15 bf. 18-22
  • Nyiɛmɔ Suɔmɔ Kɛ Mlihilɛ Sɛɛ Daa

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nyiɛmɔ Suɔmɔ Kɛ Mlihilɛ Sɛɛ Daa
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mlihilɔ Feɔ Wɔ Mɛi ni Efeee Pɛsɛmkunya kɛ Mɛi ni Sumɔɔ Gbɔfeemɔ
  • Mlihilɛ Haa Wɔsusuɔ Mɛi Krokomɛi Ahe
  • Mlihilɛ Wajeɔ Tsakpaai
  • Kɛ Yei Jie Mlihilɛ Kpo Amɛtsɔɔ Lɛ
  • Yaa nɔ Onyiɛ Suɔmɔ kɛ Mlihilɛ Sɛɛ
  • Jiemɔ Mɔbɔnalɛ Kpo Otsɔɔ Mɛi ni Ehia Amɛ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Ha “Mlihilɛ Mla” Akudɔ Olilɛi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2010
  • Yehowa Mɔbɔnalɛ lɛ He Sɛɛ ni Wɔɔná
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Nyɛsaa Yehowa Hiɛ Kɛtsɔ Mlihilɛ Ni Nyɛaajie Kpo Nyɛtsɔɔ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 7/15 bf. 18-22

Nyiɛmɔ Suɔmɔ Kɛ Mlihilɛ Sɛɛ Daa

“Mɔ ni nyiɛɔ jalɛ kɛ mɔbɔnalɛ sɛɛ lɛ, enaa wala, jalɛ kɛ hiɛnyam”​—ABƐI 21:⁠21.

1. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkpa mɛi ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔɔ amɛ lɛ gbɛ akɛ amɛaajie mlihilɛ kpo lɛ?

YEHOWA mli hi ni emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ahe. Eji “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ni toɔ tsui, ni mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fa pii.” (2 Mose 34:​6, 7) Belɛ shishinumɔ yɛ he akɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ aaafata emumɔ lɛ yibii lɛ ahe.​—Galatabii 5:​22, 23.

2. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii wɔbaasusu he agbɛnɛ?

2 Mɛi ni Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ loo enifeemɔ hewalɛ lɛ kudɔɔ amɛ lɛ jieɔ eyibii ni ji mlihilɛ lɛ kpo. Amɛjieɔ suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo yɛ bɔ ni amɛkɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli. Amɛnyiɛɔ bɔfo Paulo nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ diɛŋtsɛ, ni amɛkɛ amɛhe tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi “yɛ mlihilɛ mli” kɛ agbɛnɛ yɛ gbɛi krokomɛi anɔ. (2 Korintobii 6:​3-10) Amɛ mlihilɛ, musuŋtsɔlɛ, kɛ eshaifaa mumɔ lɛ kɛ Yehowa, ni “[e]mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fa” ni emlihilɛ he nɔkwɛmɔ nii babaoo yɔɔ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ su kɛ baŋ kpaa gbee. (Lala 86:​15; Efesobii 4:32) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛɛmɛi ekomɛi amli?

Mlihilɔ Feɔ Wɔ Mɛi ni Efeee Pɛsɛmkunya kɛ Mɛi ni Sumɔɔ Gbɔfeemɔ

3. Abraham ji mɔ ni yɔɔ sɔrɔto kwraa yɛ mlihilɛ ni ajieɔ lɛ kpo lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ hewalɛwoo Paulo kɛhaa yɛ enɛ mli?

3 Blematsɛ Abraham, (Abram)​—“[Yehowa] Nyɔŋmɔ shieŋtsɛ” kɛ “mɛi fɛɛ ni heɔ yeɔ . . . lɛ atsɛ” lɛ​—to okadi kpakpa efɔ shi yɛ mlihilɛ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ lɛ mli. (Yakobo 2:​23; Romabii 4:11) Lɛ kɛ eweku lɛ, ni ewɔfaase Lot fata he shi Kaldeabii amaŋtiase ni ji Ur ni ebote Kanaan yɛ Nyɔŋmɔ famɔ naa. Eyɛ mli akɛ Abraham ji onukpa, ni lɛ ji weku lɛ yitso moŋ, shi emli hi ni ejeee pɛsɛmkunyatsɛ ejaakɛ eha Lot hala shikpɔŋ kpakpa ni hi kɛha ekooloi lɛ, ni lɛ hu eŋɔ nɔ ni eshwɛ lɛ. (1 Mose 13:​5-18) Mlihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ baatsirɛ wɔ koni wɔha mɛi krokomɛi ana nibii komɛi ahe hegbɛ fe wɔ. Mlihilɛ ni pɛsɛmkunya bɛ mli ni tamɔ nɛkɛ lɛ kɛ bɔfo Paulo ŋaawoo lɛ kpaa gbee: “Mɔ ko mɔ ko akapele miiha ehe, shi moŋ mɔ fɛɛ mɔ apele aha enaanyo.” Paulo diɛŋtsɛ ‘sa gbɔmɛi fɛɛ hiɛ yɛ nibii fɛɛ mli, etaooo nɔ ni hi ha lɛ diɛŋtsɛ shi moŋ mɛi pii anɔ, bɔni afee ni ahere amɛyiwala.’​—1 Korintobii 10:​24, 33.

4. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ awo Abraham kɛ Sara nyɔmɔ yɛ mlihilɛ ni amɛjie lɛ kpo yɛ gbɔfeemɔ mli lɛ hewɔ?

4 Yɛ bei komɛi amli lɛ mlihilɛ batsɔɔ tamɔ gbɔfeemɔ ni jɛ tsuiŋ. Abraham kɛ eŋa Sara mli hi ni amɛfee gbɔi etɛ ko ni hoɔ lɛ gbɔ. Abraham nyɛ amɛnɔ koni amɛkɛ amɛ ahi shi be fioo ko, yɛ be mli ni lɛ kɛ Sara kɛ oyaiyeli toɔ niyenii ko ni ŋɔɔ he gbɛjianɔ amɛhaa gbɔi lɛ. Abayoo nakai gbɔi lɛ akɛ Yehowa bɔfoi, ni amɛteŋ mɔ kome kɛ shiwoo ha ákɛ Sara ni egbɔ ni ebɛ bi lɛ baafɔ binuu. (1 Mose 18:​1-15) Mɛɛ mlihilɛ kɛ gbɔfeemɔ he nyɔmɔwoo po nɛ!

5. Gaio jie mlihilɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ?

5 Gbɛ kome ni Kristofoi fɛɛ baanyɛ atsɔ nɔ ajie mlihilɛ kpo ji ni amɛaafee mɛi ni sumɔɔ gbɔfeemɔ. (Romabii 12:​13; 1 Timoteo 3:​1, 2) No hewɔ lɛ, Yehowa tsuji kɛ mlihilɛ feɔ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi gbɔ. Enɛ haa wɔkaiɔ mlihilɛ ni klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofonyo Gaio jie lɛ kpo lɛ. “Anɔkwale mli” efeɔ nyɛmimɛi ni basaraa amɛ lɛ gbɔ yɛ​—ni amɛji “gbɔi” ni eleee amɛ po. (3 Yohane 5-8) Nɔ ni wɔfɔɔ feemɔ ji mlihilɛ mli ni wɔjɛɔ wɔfeɔ mɛi ni wɔle amɛ lɛ gbɔ. Ekolɛ wɔmiina ni mumɔŋ nyɛmiyoo ko ehao. Egbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ baanyɛ afee mɔ ni heee yeee loo mɔ ni ashwie lɛ po. Mɛɛ hegbɛ enɛ aaaji akɛ wɔɔjie mlihilɛ kpo kɛtsɔ nine ni wɔɔfɔ lɛ koni ekɛ wɔweku lɛ abana mumɔŋ naanyobɔɔ kɛ niyeli mli ŋɔɔmɔ yɛ be kɛ bei amli! Eyɛ mli akɛ wɔŋmɛŋ okpɔlɔ wulu ko moŋ, shi wɔweku lɛ baana miishɛɛ yɛ mlihilɛ kpo ni wɔjieɔ wɔtsɔɔ nyɛmiyoo nɛɛ hewɔ. (Okɛto Abɛi 15:17 he.) Ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebaada shi aloo ebaafee nakai kɛtsɔ wolo ko ni ekɛ shidaa aaaŋma yɛ mlihilɛ mli lɛ nɔ.

6. Lidia jie mlihilɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔɔjie hiɛsɔɔ kpo yɛ mlihilɛ nifeemɔi ahe lɛ?

6 Beni abaptisi Lidia, ni ji yoo ni etuu ehe eha lɛ sɛɛ lɛ, “ekpa . . . fai akɛ: ‘Kɛji [Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ] nyɛbu mi akɛ mihe Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] miye anɔkwale mli lɛ, no lɛ nyɛbaa miwe lɛ, ni nyɛbahia jɛi.’” Ni Luka kɛfata he akɛ: “Ni ehiɛ wɔ aahu ni wɔkpɛlɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 16:​14, 15, 40) Shi kɛ ajieee hiɛsɔɔ kpo hu lɛ eeefite nii babaoo. Gbi ko lɛ, nyɛmiyoo ko ni eye afii 80, ni bɛ hewalɛ kɛ nɔ ko tsɔ lɛ kɛ mlihilɛ gbo deŋme ekɛhoo niyenii eha gbɔi fioo ko. Enijiaŋ je wui waa titri lɛ beni obalahii lɛ ateŋ mɔ kome ekɛɛɛ lɛ po akɛ ebaŋ lɛ. Yɛ be kroko hu mli lɛ, nyɛmimɛi yei enyɔ ko bayeee niyenii ni obalayoo ko je gbɛ ehoo eha amɛ lɛ. Obalayoo lɛ kɛɛ: “Edɔ mi waa, ejaakɛ amɛteŋ mɔ ko mɔ ko hiɛ kpako nɔ. . . . Kulɛ masumɔ moŋ akɛ manu akɛ amɛhiɛ kpa niyeli lɛ nɔ, shi nyɛmimɛi yei nɛɛ ateŋ mɔ ko bɛ suɔmɔ loo mlihilɛ bɔ ni no aaaha amɛkɛɛ mi nɔ ko po.” Ani mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yibii ni ji mlihilɛ lɛ baatsirɛ bo ni ojie hiɛsɔɔ kɛ mɛi ahe susumɔ kpo yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai nɔŋŋ shishi?

Mlihilɛ Haa Wɔsusuɔ Mɛi Krokomɛi Ahe

7. Mɛɛ sane titri ni kɔɔ mlihilɛ he mɔdɛŋ ni abɔ koni aye nɔ ni Yakob taoɔ ni afee yɛ efuu he lɛ nɔ lɛ feɔ he mfoniri?

7 Esa akɛ mlihilɛ aha wɔsusu mɛi krokomɛi kɛ amɛtaomɔ nii ni sa lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ: Yakob (Israel) kɛɛ ebinuu Yosef akɛ ejie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo etsɔɔ lɛ koni ekafu lɛ yɛ Mizraim. Eyɛ mli akɛ enɛ biɔ ni atere Yakob gbonyo lɛ kɛya shɔŋŋ moŋ, shi Yosef kɛ Yakob bii krokomɛi lɛ “wo lɛ kɛtee Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛyafu lɛ yɛ Makpela abɔɔ lɛŋ tɛkplo lɛ mli, nɔ ni Abraham he kɛ abɔɔ lɛ fɛɛ yɛ Hefron, Hitnyo lɛ dɛŋ, yɛ Mamre hiɛ, eŋɔfee lɛ diɛŋtsɛ efuu he lɛ.” (1 Mose 47:​29; 49:​29-31; 50:​12, 13) Yɛ nakai nɔkwɛmɔ nɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, ani esaaa akɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔtsu fuu he gbɛjianɔtoo ni Ŋmalɛi lɛ kpɛlɛɔ nɔ ni weku lɛ mlinyo ko ni ji Kristofonyo sumɔɔ lɛ he nii wɔha lɛ?

8. Mɛni Rahab sane lɛ tsɔɔ wɔ yɛ mlihilɛ ni atoɔ najiaŋ lɛ he?

8 Kɛ mɛi krokomɛi jie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ lɛ, ani esaaa akɛ wɔtsɔɔ hiɛsɔɔ aloo wɔtoɔ najiaŋ yɛ gbɛ ko nɔ? Eka shi faŋŋ akɛ esa nakai. Rahab ajwamaŋ lɛ jie mlihilɛ kpo etsɔɔ kɛtsɔ Israel saralɔi lɛ ni ekɛ amɛ tee lɛ nɔ. No hewɔ lɛ Israelbii lɛ hu jie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ lɛ, kɛtsɔ lɛ kɛ eshiabii lɛ ayi ni amɛbaa yɛ be mli ni amɛkpata Yeriko maŋ lɛ hiɛ lɛ nɔ. (Yoshua 2:​1-21; 6:​20-23) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa po nɛ ni tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔto mlihilɛ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ wɔ lɛ najiaŋ kɛtsɔ mɔ hesusumɔ kɛ mlihilɛ ni wɔɔjie kpo lɛ nɔ!

9. Mɛni hewɔ obaanyɛ okɛɛ akɛ eja gbɛ akɛ aaabi ni mɔ ko ajie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo atsɔɔ wɔ lɛ?

9 Yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli lɛ, eja akɛ aaabi ni mɔ ko ajie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo atsɔɔ wɔ. Yonatan, klɛŋklɛŋ Israel maŋtsɛ Saul binuu lɛ fee nakai. Yonatan bi enaanyo fioo ni esumɔɔ lɛ, David, akɛ ejie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo etsɔɔ lɛ kɛ eshiabii lɛ. (1 Samuel 20:​14, 15; 2 Samuel 9:​3-7) David kai enɛ, yɛ be mli ni eto efɔŋ ni Saul fee Gibeonbii lɛ najiaŋ lɛ. Akɛni ekai “Yehowa kita” ni ka ekɛ Yonatan teŋ lɛ hewɔ lɛ, David jie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo kɛtsɔ Yonatan bi Mefiboshet yi ni ebaa lɛ nɔ. (2 Samuel 21:​7, 8) Ani wɔ hu ‘wɔhaa wɔ Hɛɛ feɔ Hɛɛ’? (Yakobo 5:12) Ni kɛ asafoŋ onukpai ji wɔ lɛ, ani wɔjieɔ musuŋtsɔlɛ kpo nakai yɛ be mli ni ehe hiaa ni ajie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo atsɔɔ nanemɛi heyelilɔi lɛ?

Mlihilɛ Wajeɔ Tsakpaai

10. Ajɔɔ Rut suɔmɔ kɛ mlihilɛ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Suɔmɔ kɛ mlihilɛ wajeɔ wekukpaai ni ehaa miishɛɛ faa. Ajie enɛ kpo yɛ Moabyoo Rut sane lɛ mli. Ekɛ tɔlɛ ye kpɛkpɛo yɛ Boaz ni eda lɛ ŋmɔ mli yɛ Betlehem masɛi, ni ekɛna niyenii eha lɛ kɛ eshaayoo okulafo Naomi ni ehia lɛ lɛ. (Rut 2:​14-18) Yɛ sɛɛ mli lɛ Boaz kɛɛ Rut akɛ: “Ejurɔ [suɔmɔ kɛ mlihilɛ] ni ofee sɛɛkpee nɛɛ fe tsutsu nɔ lɛ tete, akɛ onyiɛɛɛ obalahii asɛɛ, ohiafoi jio, niiatsɛmɛi jio.” (Rut 3:10) Klɛŋklɛŋ lɛ, Rut jie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo etsɔɔ Naomi. Moabyoo lɛ jie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo yɛ “sɛɛkpee nɛɛ” kɛtsɔ suɔmɔ ni ena akɛ ekɛ Boaz ni eda lɛ aaabote gbalashihilɛ mli koni etee gbɛi ko shi eha ewu ni egbo lɛ kɛ Naomi ni egbɔ lɛ. Rut tsɔ Boaz nɔ ebafee nyɛ kɛha David nii ni ji Obed. Ni Nyɔŋmɔ wo lɛ “nyɔmɔ shishiishi,” akɛ Yesu Kristo batsɔ eseshinyo. (Rut 2:​12; 4:​13-17; Mateo 1:​3-6, 16; Luka 3:​23, 31-33) Mɛɛ jɔɔmɔi jɛ Rut suɔmɔ kɛ mlihilɛ lɛ mli ba nɛkɛ, kɛha lɛ kɛ eweku lɛ! Ŋmɛnɛ, jɔɔmɔi, miishɛɛ kɛ wekukpaa mli hewalɛwoo hu baa kɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ shwere yɛ shiai ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ amli lɛ.

11. Filemon mlihilɛ lɛ sa mɛi ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Mlihilɛ woɔ wekukpaa ni yɔɔ Yehowa webii asafoi lɛ amli lɛ mli hewalɛ. Ale Kristofonyo nuu Filemon akɛ ejieɔ suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo etsɔɔ nanemɛi heyelilɔi. Paulo kɛɛ lɛ akɛ: “Midaa mi-Nyɔŋmɔ lɛ shi daa, ni mitsiɔ ota yɛ misɔlemɔi amli, akɛni minuɔ osuɔmɔ kɛ hemɔkɛyeli ni ohiɛ yɛ Nuŋtsɔ Yesu kɛ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ fɛɛ agbɛfaŋ lɛ he lɛ . . . Ejaakɛ mina miishɛɛ pii kɛ tsuiwoo yɛ osuɔmɔ lɛ hewɔ, anyɛmi, akɛni oha mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ atsui enyɔ amɛmli lɛ.” (Filemon 4-7) Ŋmalɛi lɛ ekɛɛɛ bɔ ni Filemon ha mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ atsui nyɔ amɛmli ha lɛ. Shi, ekolɛ ejie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo etsɔɔ enanemɛi ni ji mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ gbɛi sɔrɔtoi ni ha amɛtsui nyɔ amɛmli lɛ anɔ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ waje wekukpaa ni ka amɛteŋ lɛ. Nibii ni tamɔ nakai nɔŋŋ baa ŋmɛnɛ, kɛ Kristofoi jie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ lɛ.

12. Mɛni jɛ mlihilɛ ni Onesiforo jie lɛ kpo lɛ mli ba?

12 Nɔ kpakpa hu jɛ Onesiforo mlihilɛ lɛ mli ba. Paulo kɛɛ: “Nuntsɔ lɛ ana Onesiforo we lɛ mɔbɔ, ejaakɛ kpitiokpitio ebahaa mi tsui, ni ehiɛ gbooo mikɔsɔŋkɔsɔ lɛ he; shi beni eba Roma lɛ, ebɔ mɔdɛŋ etao mi ni ena mi. Nuŋtsɔ lɛ aha ena Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] dɛŋ mɔbɔnalɛ yɛ nakai gbi lɛ nɔ. Ni bɔ ni etsɔ esɔmɔ mi eha yɛ Efeso lɛ, ole pɛpɛɛpɛ.” (2 Timoteo 1:​16-18) Kɛ wɔmia wɔhiɛ koni wɔjie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ nanemɛi jalɔi lɛ, wɔbaana miishɛɛ ni wɔbaawo nyɛmimɛi ateŋ hedɔɔ ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ mli hewalɛ.

13, 14. Asafo ni yɔɔ Filipi lɛ fee nɔkwɛmɔ nɔ ko ni ekaaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni Paulo fee yɛ emlihilɛ lɛ he?

13 Kɛ asafo muu lɛ fɛɛ jie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo yɛ nanemɛi jalɔi lɛ ahe lɛ, enɛ woɔ tsakpaa loo wekukpaa ni ka amɛteŋ lɛ mli hewalɛ. Tsakpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa nɛkɛ hi Paulo kɛ asafo ni yɔɔ Filipi lɛ teŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yiŋtoo kome ni ha eŋma ewolo lɛ eyaha Filipibii lɛ ji ni ekɛda amɛ shi yɛ amɛ mlihilɛ kɛ heloo gbɛfaŋ yelikɛbuamɔ lɛ hewɔ. Eŋma akɛ: “Sanekpakpa lɛ shishijee lɛŋ, beni miyiŋ kɛjɛ Makedonia lɛ, asafo ko bɛ ni kɛ mi bɔɔ naanyo yɛ hamɔ kɛ hemɔ gbɛfaŋ, akɛ ja nyɛ kɛkɛ; ejaakɛ beni miyɔɔ Tesalonika lɛ hu, nyɛmaje mi nii ni hiaa mi lɛ shikome kɛ shii enyɔ fɛɛ. . . . Shi mina nii fɛɛ kɛteke nɔ; mitɔ kɛ nii ni nyɛkɛmaje Epafrodito kɛbaha mi lɛ, ni ji ŋmajee kpakpa kɛ afɔle kɛ ŋɔɔmɔ ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ.”​—Filipibii 4:​15-18.

14 Ebɛ naakpɛɛ akɛ Paulo kai Filipibii ni mli hi lɛ yɛ esɔlemɔi amli! Ekɛɛ: “Midaa mi-Nyɔŋmɔ lɛ shi be fɛɛ be, ni mikaiɔ nyɛ, yɛ midaa faikpamɔi fɛɛ ni mikpaa mihaa nyɛ fɛɛ lɛ mli, ni mikɛ miishɛɛ kpaa fai, yɛ nyɛnaanyo ni nyɛbɔɔ yɛ sanekpakpa lɛ mli kɛjɛ klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ kɛbashi be nɛɛ lɛ hewɔ.” (Filipibii 1:​3-5) Mlihilɛ ni jɛ tsuiŋ kɛ nikee ni akɛfiɔ Maŋtsɛyeli-shiɛmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ nɛkɛ lɛ haaa asafo ko aye ohia. Yɛ be mli ni Filipibii lɛ kɛ mlihilɛ fee nɔ ni amɛbaanyɛ yɛ enɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, Paulo ma nɔ mi kɛha amɛ akɛ: “Mi-Nyɔŋmɔ lɛ aaaha nyɛ nii ni hiaa nyɛ lɛ fɛɛ yɛ enunyam falɛ lɛ naa, yɛ Kristo Yesu mli.” (Filipibii 4:19) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ toɔ mlihilɛ kɛ ejurɔfeemɔ najiaŋ. E-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Nɔ ekpakpa ni mɔ ofeɔ lɛ, no nɔŋŋ he nyɔmɔ Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] baawo bo.”​—Efesobii 6:⁠8.

Kɛ Yei Jie Mlihilɛ Kpo Amɛtsɔɔ Lɛ

15, 16. (a) Akai Dorka mlihilɛ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni ba beni egbo lɛ? (b) Kristofoi yei ni mli hi lɛ tsuɔ nijuji babaoo ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Kaselɔ Dorka (Tabita) ni jɛ Yopa lɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ lɛ efeee efolo ni awooo lɛ nyɔmɔ yɛ he. “Eyi obɔ kɛ nitsumɔi kpakpai kɛ ejuji ni efeɔ,” ni beni ‘ehe baye ni egbo lɛ,’ kaselɔi lɛ tsu ni ayatsɛ Petro kɛjɛ Lida kɛba. Beni ebashɛ shi lɛ, “amɛkɛ lɛ tee ŋwɛitsu lɛŋ, ni yei okulafoi lɛ fɛɛ badamɔdamɔ emasɛi amɛmiifofoi, ni amɛkɛ flakai kɛ atadei ni Dorka fee beni ekɛ amɛ yɔɔ lolo lɛ miitsɔɔ lɛ.” Feemɔ nɔ ni tee nɔ nɛɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli okwɛ: Okulafoi ni werɛ eho amɛhe kɛ yaafonui kɛɛ bɔfo lɛ bɔ ni Dorka mli hi ha ni amɛkɛ nakai atadei lɛ tsɔɔ lɛ akɛ esuɔmɔ kɛ mlihilɛ lɛ he odaseyeli Petro shwie amɛ fɛɛ, ni ekula shi yɛ sɔlemɔ mli ni etsɔ ehe kɛtee gbonyo lɛ he. Bo toi! Ekɛɛ: “Tabita, tee shi!” Ni naa! “Egbele ehiŋmɛii, ni beni ena Petro lɛ, eho eta shi. Ni emɔ enine mli, ni ewo enɔ; ni etsɛ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ kɛ okulafoi lɛ kɛba, ni ekɛ lɛ damɔ amɛhiɛ hiɛkalɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 9:​36-41) Mɛɛ jɔɔmɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ nɛ!

16 Enɛ ji klɛŋklɛŋ gbohiiashitee ni aŋma afɔ shi ni Yesu Kristo bɔfo ko fee. Ni nɔ ni kɛ naakpɛɛ nii ni tamɔ nɛkɛ ba lɛ jɛ mlihilɛ. Namɔ baanyɛ akɛɛ akɛ eji Dorka efeee ejurɔ kɛ mɔbɔnalɛ nii, ni ejieee suɔmɔ kɛ mlihilɛ hu kpo babaoo kulɛ​—abaatee lɛ shi kɛba wala mli? Jeee akɛ jɔɔmɔi ba Dorka kɛ nakai okulafoi lɛ anɔ kɛkɛ, shi naakpɛɛ nii ni ji egbohiiashitee lɛ hu ye odase ko ni wo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Hɛɛ, “anu he yɛ Yopa fɛɛ, ni mɛi pii he Nuŋtsɔ lɛ nɔ amɛye.” (Bɔfoi lɛ Asaji 9:42) Ŋmɛnɛ, Kristofoi yei ni mli hi hu eyimɔ obɔbɔ kɛ nijuji afeemɔ​—ekolɛ amɛkpɛɔ atadei amɛhaa nanemɛi heyelilɔi, amɛhoɔ niyenii amɛhaa mɛi ni edara yɛ afii amli yɛ wɔteŋ lɛ, ni amɛfeɔ mɛi krokomɛi gbɔ. (1 Timoteo 5:​9, 10) Mɛɛ odaseyeli po enɛ ji kɛha mɛi ni naa enɛ lɛ nɛkɛ! Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kwɛ miishɛɛ ni wɔnaa, akɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ kɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ tsirɛɔ nɛkɛ ‘yei ata babaoo nɛɛ ni amɛshiɛ sanekpakpa lɛ’ ni amɛkɛwo Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyam!​—Lala 68:⁠12.

Yaa nɔ Onyiɛ Suɔmɔ kɛ Mlihilɛ Sɛɛ

17. Mɛni akɛɛ yɛ Abɛi 21:​21, ni nakai wiemɔi lɛ kɔɔ aŋkroaŋkroi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Esa akɛ mɛi fɛɛ ni sumɔɔ ni amɛna Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ lɛ adi suɔmɔ kɛ mlihilɛ sɛɛ. Abɛbua ko ni nilee yɔɔ mli kɛɔ akɛ: “Mɔ ni nyiɛɔ jalɛ kɛ mɔbɔnalɛ sɛɛ lɛ, enaa wala, jalɛ kɛ hiɛnyam.” (Abɛi 21:21) Mɔ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kɛ hiɛdɔɔ nyiɛɔ Nyɔŋmɔ jalɛ sɛɛ, ni tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ kudɔɔ lɛ yɛ bei fɛɛ mli. (Mateo 6:33) Eyaa nɔ ejieɔ anɔkwa suɔmɔ loo suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo etsɔɔ mɛi krokomɛi yɛ heloo gbɛfaŋ nibii kɛ agbɛnɛ yɛ mumɔŋ nibii amli titri yɛ be fɛɛ mli. No hewɔ lɛ enaa jalɛ, ejaakɛ Yehowa mumɔ lɛ yeɔ ebuaa lɛ ni ehiɔ shi yɛ jalɛ gbɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ‘ekɛ jalɛ eha ehe’ taakɛ Hiob ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ji lɛ. (Hiob 29:14) Gbɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ taooo lɛ diɛŋtsɛ ehiɛnyam. (Abɛi 25:27) Shi moŋ, enine shɛɔ anunyam fɛɛ anunyam ni Yehowa ŋmɛɔ lɛ gbɛ koni enine ashɛ nɔ lɛ nɔ, ekolɛ tamɔ bulɛ ni jɛ enanemɛi gbɔmɛi ni Nyɔŋmɔ tsirɛɔ amɛ koni amɛkɛ lɛ aye yɛ mlihilɛ naa yɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ ni lɛ diɛŋtsɛ ejie lɛ kpo etsɔɔ amɛ lɛ hewɔ. Agbɛnɛ mɛi ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii yɛ anɔkwayeli mli lɛ naa akɛ​—wala jeee afii fioo ni hoɔ yaa, shi nɔ ni hiɔ shi daa.

18. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔnyiɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ sɛɛ lɛ?

18 No hewɔ lɛ, ha mɛi fɛɛ ni sumɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ aya nɔ anyiɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ sɛɛ. Nɛkɛ su nɛɛ haa Nyɔŋmɔ kɛ mɛi krokomɛi sumɔɔ wɔ sane. Ehaa gbɔfeemɔ su hiɔ shi daa ni ehaa wɔsusuɔ mɛi krokomɛi ahe. Mlihilɛ wajeɔ tsakpaa ni yɔɔ weku lɛ kɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ. Hiɛ sɔɔ yei ni jieɔ suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ lɛ ni abuɔ amɛ waa. Ni mɛi fɛɛ ni nyiɛɔ nɛkɛ su kpakpa nɛɛ sɛɛ lɛ kɛ anunyam bahaa suɔmɔ kɛ mlihilɛ Nyɔŋmɔ lɛ, ni ji Yehowa.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Abraham ji mɔ ni ekaaa yɛ mlihilɛ ni ajieɔ lɛ kpo Iɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛni Rahab sane lɛ tsɔɔ wɔ yɛ mlihilɛ ni wɔɔto najiaŋ Iɛ he?

◻ Filipi asafo lɛ jie mlihilɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Kristofoi yei ni mli hi Iɛ tsuɔ nijuji babaoo ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛni hewɔ esa akɛ wɔnyiɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ sɛɛ lɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje