Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 11/1 bf. 8-13
  • Tsuishiŋmɛɛ Ni Yeɔ Kunim

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Tsuishiŋmɛɛ Ni Yeɔ Kunim
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Tsuishiŋmɛɛ Kɛyashi Naagbee
  • Hesaa ko ni He Miihia
  • Ni Wɔɔmɛ kɛ Tsuishiŋmɛɛ ni Hosooo
  • Suɔmɔ Kɛha Nyɔŋmɔ Yeɔ Ebuaa Wɔ ni Wɔŋmɛ Wɔtsui Shi
  • Tsuishiŋmɛɛ—Ehe Hiaa Kristofoi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • “Nyɛjwɛŋa Mɔ Ni” Mia Ehiɛ Lɛ He
    ‘Ba Ni Obanyiɛ Misɛɛ’
  • ‘Nyɛhãa Shifimɔ Agbea Enitsumɔ Naa’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2016
  • ‘Miishɛɛ Ji Mɛi Ni Eŋmɛ Amɛtsui Shi Lɛ’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 11/1 bf. 8-13

Tsuishiŋmɛɛ Ni Yeɔ Kunim

“Ejaakɛ tsuishitoo ehia nyɛ, koni, beni nyɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, nyɛnine ashɛ shiwoo lɛ nɔ.”​—HEBRIBII 10:⁠36.

1. Mɛni hewɔ tsuishiŋmɛɛ he hiaa waa kɛha mɔ fɛɛ mɔ ni sɔmɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ ŋmɛnɛ lɛ?

JEŊ muu nɛɛ fɛɛ ka nyɔŋmɔ atuatselɔ ko dɛŋ. Enɔyelɔ ni anaaa lɛ, Satan Abonsam, kɛ ehewalɛ fɛɛ miibɔ mɔdɛŋ ni ekɛte shi ewo Yehowa ni eewuu eshi jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ bembuu kɛtsɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ hu. Akɛ je nɛɛ baaya nɔ anyɛ mɔ fɛɛ mɔ ni jɔɔ ehe nɔ ehaa Nyɔŋmɔ ni efiɔ E-sɛɛ yɛ nɛkɛ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli he sane nɛɛ mli be fɛɛ be lɛ bafeɔ sane ni anyɛŋ ajo naa foi. (Yohane 15:​18-20; 1 Yohane 5:19) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ awaje ehe jogbaŋŋ akɛ eeeŋmɛ etsui shi kɛyashi abaaye je nɛɛ nɔ kunim butuu yɛ Harmagedon. Kɛji wɔɔfata Nyɔŋmɔ mɛi ni baaye kunim, mɛi ni tsɔɔ amɛhemɔkɛyeli kɛ amɛ emuuyeli mlihiɛmɔ nɔ amɛyeɔ je lɛ nɔ kunim lɛ ahe lɛ, no lɛ esa akɛ wɔkɛ faishitswaa ahiɛ mli aahu kɛyashi naagbee. (1 Yohane 5:⁠4) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee enɛ?

2, 3. Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo ji tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nii kpelei fe fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

2 Gbɛ kome ji akɛ, wɔbaanyɛ wɔkwɛ tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nii enyɔ komɛi ni fe fɛɛ lɛ kɛha hewalɛwoo. Namɛi ni? Amɛteŋ mɔ kome ji Yesu Kristo, “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ,” mɔ ni kɛ anɔkwayeli mia ehiɛ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli aahu kɛjɛ be mli ni eba shihilɛ mli yɛ blema be ko ni aleee lɛ mli aahu kɛbaa nɛɛ fɛɛ lɛ. Yɛ ehiɛmiamɔ ni etee nɔ ekɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ hewɔ lɛ, Yesu batsɔ nɔkwɛmɔ nɔ kɛha bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ jwɛŋmɔ ni akɛ amɛ ba shihilɛ mli yɛ sɛɛ mli, yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ. (Kolosebii 1:​15, 16) Shi kɛlɛ, tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ ji Yehowa Nyɔŋmɔ, ni kɛ be babaoo eŋmɛ etsui shi yɛ atua ni atse ashi jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni eji lɛ, ni kɛlɛ ebaaya nɔ efee nakai aahu kɛyashi be mli ni eeetsu he nii ni akɛna maŋtsɛyeli he sane lɛ naa kɛya naanɔ lɛ.

3 Yehowa eŋmɛ etsui shi yɛ gbɛ ni sa kadimɔ waa nɔ yɛ saji ni kɔɔ egbojee kɛ ehenumɔi diɛŋtsɛ ahe waa lɛ mli. Eye ehe nɔ waa yɛ mlilawoo babaoo mli ni etsi ehe naa akɛ efeee nɔ ko eshiii mɛi ni jɛɔ lɛ loo amɛbɔɔ lɛ ahora lɛ​—kɛ Satan Abonsam diɛŋtsɛ tete po. Wɔmiida Nyɔŋmɔ shi babaoo yɛ etsuishiŋmɛɛ kɛ emɔbɔnalɛ lɛ hewɔ. Kɛji enɛɛmɛi bɛ kulɛ, wɔnaŋ hegbɛ ko kwraa akɛ wɔɔhi shihilɛ mli yɛ be kukuoo po mli. Lɛlɛŋ, Yehowa Nyɔŋmɔ etsɔ etsuiŋmɛɛ lɛ nɔ ejie ehe kpo faŋŋ bɔ ni anyɛŋ akɛ mɔ ko ato ehe.

4, 5. (a) Mɛɛ bɛ nɔ gbɛshɔlɔ ni Paulo kɛfee he mfoniri lɛ tsɔɔ Nyɔŋmɔ tsuishiŋmɛɛ kɛ emɔbɔnalɛ lɛ mli yɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ aaaha ebalɛ akɛ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ efeee efolo yɛ?

4 Bɔfo Paulo wie Nyɔŋmɔ tsuishiŋmɛɛ kɛ emɔbɔnalɛ lɛ fɛɛ he beni ekɛɛ nɛkɛ lɛ: “Aloo gbɛshɔlɔ bɛ hegbɛ yɛ sũ lɛ nɔ, akɛ ekɛ sũ ni ekpɔtɔ kome lɛ nɔŋŋ eko aaashɔ̃ nɔ ko ni hiɛ yɔɔ nyam, ni ekɛ eko hu aaashɔ̃ nɔ ko ni hiɛ bɛ nyam? Shi kɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ akɛ ejie emlifu kpo etsɔɔ ni eha ale ehe ni wa lɛ, ni kɛlɛ eŋmɛɔ eyi shi babaoo ehiɛɔ mlifu nii ni sa fitemɔ lɛ, ni asaŋ kɛ ehaa aleɔ enunyam falɛ lɛ hu yɛ emɔbɔnalɛ nii ni asaa ato aha anunyam lɛ anɔ lɛ, mɛni obaakɛɛ? Shi nakai atsɛ wɔ hu, jeee mɛi ni jɛ Yudafoi ateŋ lɛ kɛkɛ, shi mɛi ni jɛ jeŋmaji ateŋ lɛ hu.”​—Romabii 9:​21-24.

5 Taakɛ bɔ ni wiemɔi nɛɛ tsɔɔ lɛ, Yehowa yaa nɔ yɛ eyiŋtoo ni yɔɔ nyam lɛ mli ni ejieɔ mɔbɔnalɛ kpo yɛ adesai sũ nii komɛi anɔ, yɛ amrɔ nɛɛ be ni eŋmɛɔ etsui shi nɛɛ mli. Esaa nɛkɛ sũ nii nɛɛ kɛhaa anunyam ni hiɔ shi kɛyaa naanɔ ni etsɔɔ nakai feemɔ nɔ efiteɔ ehenyɛlɔ kpele fe fɛɛ, Satan Abonsam, kɛ Satan webii fɛɛ ni kɛ lɛ efee ekome lɛ ayiŋtoi fɔji lɛ fɛɛ. Jeee adesai fɛɛ etsɔmɔ amɛhe mlifu nii ni sa hiɛkpatamɔ. Enɛ wieɔ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ tsuishitoo ni ekɛŋmɛɔ etsui shi lɛ he babaoo etsɔɔ. Emɔbɔnalɛ lɛ efeŋ yaka. Nɔ ni baajɛ mli aba ji (1) anunyam Maŋtsɛyeli weku ko yɛ ŋwɛi yɛ Yehowa suɔmɔ Bi, Yesu Kristo shishi, kɛ (2) bɔɔ nii ni ji adesai abii ni akpɔ̃ amɛ ni aha amɛye emuu ekoŋŋ yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ, ni amɛ fɛɛ amɛnine eshɛ naanɔ wala nɔ.

Tsuishiŋmɛɛ Kɛyashi Naagbee

6. (a) Mɛni hewɔ ni Kristofoi nyɛŋ amɛjo tsuishiŋmɛɛ he kaa naa foi lɛ? (b) Yɛ bei babaoo mli lɛ, mɛni Hela wiemɔ kɛha “tsuishiŋmɛɛ” lɛ tsɔɔ?

6 Akɛni hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyam tamɔ nɛkɛ ka wɔhiɛ hewɔ lɛ, esa akɛ Yesu wiemɔi ni wajeɔ mɔ nɛɛ ajije yɛ wɔtoiaŋ be fɛɛ be, akɛ: “Shi mɔ ni hiɛɔ mli kɛyawulaa shi lɛ, lɛ aaahere eyiwala.” (Mateo 24:13) Ehe miihia ni wɔje shishi jogbaŋŋ yɛ Kristofoi akaselɔfeemɔ gbɛ lɛ nɔ. Shi nɔ ni he hiaa yɛ naagbee ji bɔ ni wɔɔfee wɔŋmɛ wɔtsui shi, bɔ ni wɔɔnyiɛ gbɛ lɛ nɔ jogbaŋŋ kɛyagbe naa wɔha. Bɔfo Paulo ma enɛ nɔ mi beni ekɛɛ akɛ: “Ejaakɛ tsuishitoo ehia nyɛ, koni, beni nyɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, nyɛnine ashɛ shiwoo lɛ nɔ.” (Hebribii 10:36) Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi yɛ biɛ akɛ “tsuishiŋmɛɛ” lɛ ji hy·po·mo·neʹ. Yɛ bei babaoo mli lɛ etsɔɔ ekaa, shifimɔ, aloo tsuishitoo mli ni aŋmɛɔ tsui shi yɛ ni hiɛnɔkamɔ etãaa yɛ be mli ni akɛ gbɛtsii nii, yiwaai, kɛ kaai kpeɔ lɛ. Kɛji wɔhiɛ ka nɔ akɛ yɛ naagbee lɛ, wɔbaana yiwalaheremɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔba wɔhe shi wɔha tsuishiŋmɛɛ he kaa ni wɔkɛkpeɔ lɛ akɛ hesaamɔ ni he hiaa kɛha nakai yiwalaheremɔ lɛ namɔ lɛ fa.

7. Mɛɛ he lakamɔ esa akɛ wɔkwa, ni namɔ nɔkwɛmɔ nɔ baaye abua wɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi?

7 Esaaa ni wɔlakaa wɔhe kɛtsɔ jwɛŋmɔ ni wɔɔna akɛ wɔbaanyɛ wɔje kaa lɛ mli oya, ni baaha wɔsa wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ lɛ nɔ. Yehowa etsiii lɛ diɛŋtsɛ enibii wuji ni ekɛaasha afɔle lɛ naa, bɔni afee ni anyɛ aha saji ni kɔɔ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli kɛ adesai emuuyeli he lɛ ahetoo jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Eŋmɛ etsui shi yɛ nibii ni esaaa ehiɛ lɛ amli eyɛ mli akɛ ebaanyɛ etsi naa amrɔ nɔŋŋ. Yesu Kristo hu fee tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nɔ efɔ shi eha wɔ. (1 Petro 2:​21; Okɛto Romabii 15:​3-5 he.) Akɛni nɛkɛ nɔkwɛmɔ nii ni kpɛɔ haŋŋ nɛɛ jwere wɔhiɛ hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ wɔ hu wɔmiisumɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛyashi naagbee.​—Hebribii 12:​2, 3.

Hesaa ko ni He Miihia

8. Mɛɛ su ko ni he hiaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ bɔfo Paulo jie lɛ kpo?

8 Nyɔŋmɔ tsulɔ ko bɛ, kɛjɛ mra beaŋ tɔŋŋ po, ni aha eye ehe kɛjɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ eeetsɔ tsuishiŋmɛɛ nɔ etsɔɔ emuuyeli lɛ mli. Ebabi ni aŋkroaŋkroi ni he gbɛi waa yɛ Biblia mli yinɔsane bei amli ni amɛye anɔkwa kɛyashi gbele mli tɔŋŋ ni amɛhe sa akɛ amɛna naanɔ wala yɛ ŋwɛi lɛ ama amɛshifimɔ lɛ nɔ mi. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, tsutsu Farisifonyo, Saulo ni jɛ Tarso lɛ kɛɛ Korintobii lɛ akɛ: “Ejaakɛ eshwɛɛɛ mi nɔ ko nɔ ko ni mikɛ bɔfoi agboi lɛ aaaye egbɔ, tsɛ mijeee nɔ ko tete hu. Bɔfo he okadii lɛ moŋ lɛ afee yɛ nyɛteŋ yɛ tsuishitoo fɛɛ mli, yɛ okadii kɛ naakpɛɛ nii kɛ hewalɛ nitsumɔi amli.” (2 Korintobii 12:​11, 12) Yɛ jatsui ni nitsumɔ lɛ kɛshwie enɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Paulo bu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ akɛ nɔ ni jara wa waa aahu akɛ eŋmɛ etsui shi babaoo ni ekɛ ekaa bɔ mɔdɛŋ ni ekɛ heguɔgbee akaba nɔ.​—2 Korintobii 6:​3, 4, 9.

9. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ ejie tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ, ni mɛni ejɛ mli eba? (b) Mɛni bafeɔ hewalɛwoo nɔ kɛhaa wɔ bɔni afee ni wɔkɛ anɔkwayeli aya nɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli?

9 Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hu lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni miisɔmɔ Nyɔŋmɔ dani awuu klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ le kɛtsɔ hiɛ akɛ 1914 baakadi Jeŋmaji Abei lɛ naagbee, ni amɛteŋ mɛi pii miikpa gbɛ akɛ amɛnine baashɛ amɛŋwɛi nyɔmɔwoo lɛ nɔ yɛ nakai afi ni hiɛ kpaŋ nɔ lɛ mli. Shi enɛ baaa mli nakai. Taakɛ anɔkwa saji lɛ tsɔɔ lɛ, akɛ afii nyɔŋmai abɔ fata amɛwala he aha amɛ. Yɛ nɛkɛ amɛshikpɔŋ nɔ shihilɛ ni atsa nɔ aha amɛ ni amɛkpaaa gbɛ nɛɛ mli lɛ, aha amɛtsɔ hetsuumɔ mli yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ dɛŋ. (Zakaria 13:9; Maleaki 3:​2, 3) Amɛtsui shi ni amɛtee nɔ amɛŋmɛ lɛ bafee sɛɛnamɔ kɛha amɛ. Akɛ Yehowa tsuji lɛ, amɛna miishɛɛ akɛ aaatsɛ amɛ akɛ ewebii ni egbɛi ka amɛnɔ. (Yesaia 43:​10-12; Bɔfoi lɛ Asaji 15:14) Ŋmɛnɛ, akɛni amɛtsɔmɔ jeŋ tai enyɔ kɛ bei bibii babaoo mli aahu kɛbashi bianɛ hewɔ lɛ, amɛnaa miishɛɛ akɛ asafo babaoo ko ni ji tooi krokomɛi, ni amrɔ nɛɛ amɛyifalɛ fe akpekpei ejwɛ lɛ miiye miibua amɛ kɛmiigbɛ sanekpakpa lɛ amɛmiishwa. Mumɔŋ paradeiso ni amɛnaa mli ŋɔɔmɔ lɛ mli elɛɛ kɛtee shikpɔŋ nɔ hei fɛɛ, aahu kɛyashɛ ŋshɔkpɔi ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ tete po nɔ. Nɛkɛ duromɔ mli ni akɛ amɛ eye yɛ, ni wɔyaa nɔ wɔhiɛ sɔɔ babaoo, bei abɔ ni wɔwala sɛɛ tsɛɔ lɛ, ebafee hewalɛwoo nɔ bɔni afee ni wɔkɛ anɔkwayeli aya nɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli aahu kɛyashi aaatsu Yehowa suɔmɔnaa nii kɛ eyiŋtoo he nii kwraa kɛmɔ shi.

10. Kɛji wɔsumɔɔɔ ni wɔteŋ mɔ ko gbɔjɔɔ lɛ, mɛni he hiaa wɔ be fɛɛ be?

10 Akɛni wɔnyɔmɔwoo damɔ wɔshifimɔ nɔ hewɔ lɛ, ŋaawoo he miihia wɔ be fɛɛ be yɛ nɛkɛ sane ni he hiaa nɛɛ he. (1 Korintobii 15:​58; Kolosebii 1:23) Bɔni afee ni gbɔjɔmɔ ko kwraa akaba Yehowa webii ateŋ lɛ, esa akɛ awo wɔ hewalɛ daa nɛɛ bɔni afee ni wɔhiɛ anɔkwale lɛ kɛ hegbɛ ni jara wa waa ni ji anɔkwale lɛ gbɛɛ kɛ shwamɔ lɛ hu mli ni awa, taakɛ bɔ ni asafo ni ato amɛ shishi ehee yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ na kɛtsɔ Paulo kɛ Barnaba sɛɛsaramɔi anɔ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:​21, 22) Nyɛhaa efea wɔyiŋkpɛɛ kɛ wɔfaishitswaa ni ma shi shiŋŋ akɛ, taakɛ bɔfo Yohane wie lɛ, anɔkwale lɛ aaahi wɔmli, “ni ekɛ wɔ aaahi shi kɛaatee naanɔ.”​—2 Yohane 2.

Ni Wɔɔmɛ kɛ Tsuishiŋmɛɛ ni Hosooo

11. Etamɔ nɔ ni mɛni ji Nyɔŋmɔ mla kɛha etsuji, ni mɛɛ gbɛ nɔ afee enɛ he mfoniri yɛ Yosef sane lɛ mli yɛ?

11 Eheɔ be babaoo dani akɛ kaa ni kɔɔ wɔhe lɛ baa naagbee. (Yakobo 1:​2-4) Etamɔ nɔ ni Mɛ̃ɛ dã! Mɛ̃ɛ dã! Mɛ̃ɛ dã! ji mla ni Nyɔŋmɔ kɛha etsuji ni hi shi yɛ blema bei amli lɛ beni akaa amɛ yɛ amɛfaishitswaa akɛ amɛaaya nɔ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ. Shi yɛ naagbee lɛ, mɛ ni amɛmɛɔ lɛ bafee nɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli kɛha nakai tsuji anɔkwafoi lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ebabi ni Yosef kɛ afii 13 sɔŋŋ amɛ akɛ nyɔŋ kɛ gboklɛfonyo, shi niiashikpamɔ nɛɛ tsuu esu kɛ ebaŋ he ni efee lɛ mɔ kpakpa.​—Lala 105:​17-19.

12, 13. (a) Abraham fee tsuishiŋmɛɛ yɛ anɔkwayeli mli he nɔkwɛmɔ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Abraham hemɔkɛyeli kɛ etsuishiŋmɛɛ lɛ jeɔ po faŋŋ akɛ nɔkwɛmɔ nɔ kɛha wɔ yɛ?

12 Beni Nyɔŋmɔ tsɛ Abraham kɛjɛ Ur yɛ Kaldea koni eya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ eye afii 75 momo. Beni enine shɛ Nyɔŋmɔ shiwoo ni akɛ kitakamɔ ma nɔ mi lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ eye aaafee afii 126​—ni enɛ ba mli beni Abraham tsɔɔ bɔ ni ehemɔkɛyeli lɛ mli wa ha lɛ faŋŋ kɛtsɔ ebi Isak ni esumɔɔ esane lɛ ni ekɛ lɛ tee afɔleshaa, ni ekpa beni Yehowa bɔfo ko tsi enine naa ni etsi afɔleshaa lɛ naa lɛ sɛɛ be fioo ko lɛ. (1 Mose 22:​1-18) Afii nyɔŋmai enumɔ fa waa kɛha Abraham akɛ ekɛaamɛ akɛ mɔ ko ni eba shihilɛ be fioo ko yɛ gbɔi ashikpɔŋ nɔ, shi etee nɔ ehi shi nakai aahu afii 50 kroko kɛyashi be mli ni egbɔ beni eye ashi 175. Yɛ nakai be lɛ mli fɛɛ lɛ, Abraham hi shi akɛ odasefonyo anɔkwafo kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ gbalɔ​—Lala 105:​9-15.

13 Abraham hemɔkɛyeli kɛ etsuishiŋmɛɛ lɛ jeɔ kpo faŋŋ akɛ nɔkwɛmɔ nɔ kɛha Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ ni taoɔ akɛ amɛnine aaashɛ jɔɔmɔi ni awo shi yɛ he kɛtsɔ Yesu Kristo, Abraham Seshi lɛ nɔ lɛ. (Hebribii 11:​8-10, 17-19) Wɔkaneɔ yɛ ehe yɛ Hebribii 6:​11-15 akɛ: “Shi wɔmiitao akɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ atsɔɔ nɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ nɛɛ nɔŋŋ, koni ama nɔhiɛkamɔ lɛ nɔ mi kɛyashi naagbee, koni nyɛkafee kpɔkee, shi moŋ nyɛkɔ mɛi ni tsɔɔ hemɔkɛyeli kɛ tsuishitoo nɔ naa shiwoo lɛ anane. Ejaakɛ beni Nyɔŋmɔ wo Abraham shi lɛ, akɛni ebɛ mɔ ko ni fe lɛ diɛŋtsɛ ni eeeka lɛ kita hewɔ lɛ, eka lɛ diɛŋtsɛ ehe kita, ekɛɛ: ‘Lɛlɛŋ, jɔɔmɔ majɔɔo ni fa hu maha oseshi afa.’ Ni akɛni eto etsui shi hewɔ lɛ, enine shɛ shiwoo lɛ nɔ.”

14. Mɛni hewɔ esaaa ni wɔsusuɔ akɛ tsuishiŋmɛɛ he kaa lɛ sɛɛ efooo ni ehe nyɔmɔwoo hu feɔ efolo lɛ?

14 Amrɔ nɛɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ ena afii 77 ni ebaho kɛjɛ be mli ni Jeŋmaji Abei lɛ ba naagbee yɛ 1914, beni amɛteŋ mɛi komɛi kpa gbɛ akɛ abaawo anɔkwale Kristofoi asafo lɛ hiɛ nyam yɛ ŋwɛi lɛ. Be falɛ ni esa akɛ shwɛɛnii lɛ kɛmɛ lolo lɛ, no lɛ wɔleee. Shi ani esa akɛ belɛ wɔgbugbaa ni wɔsusu akɛ be ni wɔkɛmɛɔ lɛ baŋ naagbee ni nyɔmɔwoo lɛ hu baafee efolo? Dabi! No ebuŋ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Nyɔŋmɔ ji lɛ bem kɔkɔɔkɔ ni ewoŋ ehiɛ nyam hu. Esane ejaŋ yɛ je lɛ hiɛ kɛji eema kunimyeli kɛ nyɔmɔwoo ni jɛɔ mli baa ni ji naanɔ wala nɔ mi eeha wɔ lɛ. Yɛ bɔ ni be sɛɛ jɛkɛmɔ lɛ ji lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, shwɛɛnii lɛ, kɛ amɛhefatalɔi anɔkwafoi ni ji tooi krokomɛi lɛ etswa amɛfai shi akɛ amɛbaamɛ Yehowa ni etsu shihilɛ lɛ he nii yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebe ni eto mli. Yɛ be mli ni amɛjieɔ hiɛmiamɔ ni sa kadimɔ waa nɛɛ kpo lɛ, belɛ amɛmiinyiɛ gbɛ ni Abraham kɔ lɛ nɔŋŋ nɔ.​—Romabii 8:​23-25.

15. (a) Mɛni ji wɔ sabala, ni mɛɛ niiashikpamɔi amli Nyɔŋmɔ ewaje wɔ kɛtsɔ yɛ kunimyeli mli? (b) Mɛɛ ŋaawoo ni Paulo kɛha ka he esa lolo kɛha wɔgbii nɛɛ?

15 No hewɔ lɛ, wɔ sabala lɛ ji tsuishiŋmɛɛ ni hosooo yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ mli. (Romabii 2:​6, 7) Efi wɔsɛɛ yɛ bei ni eho lɛ amli kɛtsɔ haomɔi ni mli wawai amli, ni tsuŋwoo kɛ naatsii yɛ gboklɛfoi aŋsraiaŋ fata he, ni ekɛ wɔ etsɔmɔ enɛɛmɛi fɛɛ mli yɛ kunimyeli mli kɛ anunyam kɛha egbɛi lɛ kɛ eyiŋtoo.a Yehowa baaya nɔ efee nakai nɔŋŋ, yɛ be ni eshwɛ ni akɛaagbe wɔkaa lɛ naa lɛ fɛɛ mli. Paulo ŋaawoo wiemɔi nɛɛ sa waa kɛha wɔgbii nɛɛ lolo, akɛ: “Ejaakɛ tsuishitoo kɛ tsuishiŋmɛɛ ni ma shi shiŋŋ he ehia nyɛ, koni nyɛnyɛ nyɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni nyɛgbe naa kwraa kɛmɔ shi, koni nyɛnine anyɛ ashɛ nɔ ni awo shi yɛ he lɛ nɔ ni nyɛkɛya ni nyɛyana mli ŋɔɔmɔ kɛmɔ shi.”​—Hebribii 10:​36, The Amplified Bible; Romabii 8:⁠37.

16. Mɛni hewɔ ni esaaa ni wɔbuɔ wɔhenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ akɛ eji be kuku mli nifeemɔ aloo nɔ ni hiɔ shi be kukuoo lɛ?

16 Bei abɔ ni Yehowa yɔɔ nitsumɔ kɛha wɔ ni wɔbaatsu yɛ nɛkɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasumɔ ni wɔkɛ wɔhe awo nakai nitsumɔ lɛ mli kɛyashi wɔbaagbe naa, yɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli. (Yohane 17:⁠4) Wɔjɔɔɔ wɔhe nɔ wɔhaaa Yehowa kɛ shishinumɔ akɛ wɔbaasɔmɔ lɛ be fioo ko, kɛkɛ lɛ no sɛɛ lɛ Harmagedon eba. Wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ. Nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ eha wɔ lɛ baŋ naagbee yɛ Harmagedon ta lɛ mli. Shi kɛlɛ, ja wɔtsu nitsumɔ ni esa akɛ wɔtsu dani Harmagedon aba lɛ wɔgbe naa da dani wɔbaana nibii ni yɔɔ nyam ni baaba yɛ nakai ta kpeteŋkpele lɛ sɛɛ lɛ. Kɛkɛ lɛ, kɛfata hegbɛ ni yɔɔ miishɛɛ ni ji ya ni wɔɔya nɔ wɔtsu enitsumɔ lɛ he lɛ, abaawo wɔ nyɔmɔ kɛ jɔɔmɔi ni ewo shi yɛ he ni wɔkɛ be babaoo ekpa lɛ gbɛ aahu lɛ.​—Romabii 8:⁠32.

Suɔmɔ Kɛha Nyɔŋmɔ Yeɔ Ebuaa Wɔ ni Wɔŋmɛ Wɔtsui Shi

17, 18. (a) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛ Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ, yɛ haomɔ bei amli? (b) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔye kunim, ni mɛni wɔkɛŋ yɛ be ni eshwɛ lɛ he?

17 Ekolɛ, kɛ shihilɛ lɛ mli bawa waa lɛ, wɔɔbi akɛ: ‘Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya nɔ wɔŋmɛ wɔtsui shi lolo lɛ?’ Mɛni ji ehetoo? Kɛtsɔ suɔmɔ ni wɔɔsumɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔtsui, wɔjwɛŋmɔ, wɔsusuma kɛ wɔhewalɛ fɛɛ lɛ nɔ. “Suɔmɔ toɔ etsui shi, emli hi; suɔmɔ he tsɛɛɛ mɔ; suɔmɔ eshwaaa, efee pupuupu, emiɔ ŋɔɔ yɛ nii fɛɛ mli, eheɔ nii fɛɛ eyeɔ, ehiɛ kaa nii fɛɛ nɔ, etoɔ etsui shi yɛ nii fɛɛ mli. Suɔmɔ sɛɛ efooo gbi ko gbi ko.” (1 Korintobii 13:​4, 7, 8) Kɛji wɔtsuishiŋmɛɛ lɛ jɛɛɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ wɔhaa Nyɔŋmɔ lɛ mli lɛ, no lɛ sɛɛnamɔ ko bɛ wɔtsuishiŋmɛɛ lɛ he. Shi kɛji wɔmia wɔhiɛ yɛ haomɔi ashishi yɛ wɔhe ni wɔtuu wɔha Yehowa lɛ hewɔ lɛ, no lɛ wɔtsuishiŋmɛɛ lɛ naa hewalɛ yɛ wɔnɔ ni ehaa suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli kwɔɔ. Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha e-Tsɛ, Nyɔŋmɔ, lɛ ye ebua lɛ ni eŋmɛ etsui shi. (Yohane 14:​30, 31; Hebribii 12:⁠2) Kɛji anɔkwa henumɔ ni tsirɛɔ wɔ ji suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔ-Tsɛ, Nyɔŋmɔ lɛ, no lɛ mɛni yɔɔ ni wɔnyɛŋ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ mli?

18 Suɔmɔ ni yɔɔ shiŋŋ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ ji nɔ ni eye ebua wɔ ni wɔtee nɔ wɔhi shi akɛ mɛi ni eye je lɛ nɔ kunim yɛ kaa be ni jaraa fe fɛɛ nɛɛ mli lɛ. Ni bei abɔ ni eeeŋmɛ gbɛ ni nɛkɛ nibii agbɛjianɔtoo momo nɛɛ ahi shi kɛyashi lɛ fɛɛ mli lɛ, Yehowa baaya nɔ aha wɔ yelikɛbuamɔ ni he hiaa wɔ lɛ kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ. (1 Petro 5:10) Ni yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔkaŋ wɔyiŋ akɛ wɔɔtsɔɔ bei abɔ ni eshwɛ, ni wɔtsɔɔɔ be pɔtɛɛ ko hu. Wɔmiishi no wɔha Bebulɔ Kpeteŋkpele lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ.​—Lala 31:⁠16.

19, 20. (a) Te esa akɛ wɔsusu gbi fɛɛ gbi ni hoɔ ni wɔŋmɛɔ wɔtsui shi lɛ he wɔha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ kwashia-feemɔ wɔbaasumɔ ni wɔkwa, ni mɛni hewɔ?

19 Shi kɛlɛ, yinɔ ni agba yɛ amɛhe afɔ shi akɛ amɛbaana ni amɛbaaye “je nɛŋ naagbee lɛ” he odase lɛ edara waa yɛ afii amli amrɔ nɛɛ. (Mateo 24:​3, 32-35) No hewɔ lɛ nyɛkahaa wɔhiɛ miikpa nɔ akɛ gbi kome fɛɛ gbi kome ni wɔkɛŋmɛɔ wɔtsui shi lɛ tseɔ be ni Satan kɛ edaimonioi lɛ yɔɔ ni amɛkɛ amɛshihilɛ aaawo je lɛŋ muji lɛ nɔ gbi kome, ni ekɛ wɔ bɛŋkɛɔ gbi ni Yehowa eŋmɛŋ etsui shi dɔŋŋ ni eeehiɛ “mlifu nii ni sa fitemɔ lɛ” mli lɛ hu he gbi kome. (Romabii 9:22) Etsɛŋ, kɛji Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ ba naagbee lɛ, ebaafɔse emlifu eshwie hii kɛ yei fɛɛ ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ anɔ. Kɛtsɔ nakai gbɛ nɔ lɛ, ebaatsɔɔ bɔ ni esumɔɔɔ gbɛ ni amɛkɔ lɛ kwraa ha, eyɛ mli akɛ eŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛtee nɔ nakai aahu yɛ nɛkɛ be nɛɛ fɛɛ mli.

20 Ebaafee kwashiai asane fe fɛɛ kɛha wɔ akɛ wɔɔfo wɔmɔdɛŋbɔɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli ni wɔkɛyaa nɔ akɛ wɔnine aaashɛ jweremɔ nɔ ni yɔɔ nyam ni awo shi yɛ he aha wɔ kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ lɛ sɛɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔkɛ anɔkwayeli aaaya nɔ akɛ Yehowa Odasefoi yɛ nɛkɛ be ni he hiaa waa, ni eshwɛ fioo ni Yehowa baabu ehe bem akɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ nɛɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Christine Elizabeth King ŋma akɛ: “Odasefoi lɛ pɛ anɔ [Nazi] nɔyeli lɛ yeee omanye yɛ, ejaakɛ eyɛ mli akɛ amɛgbe amɛteŋ mɛi akpei abɔ moŋ, shi nitsumɔ lɛ tee nɔ, ni beni shɛɔ May 1945 lɛ, no mli lɛ Yehowa Odasefoi akuu lɛ yɛ lolo, yɛ be mli ni National Socialism lɛ ebutu. Odasefoi lɛ ayifalɛ etee hiɛ babaoo ni amɛŋmɛɛɛ nɔ ko nɔ ko he ni akɛsaa. Kuu lɛ ena la odasefoi ni amɛwua ta kroko hu yɛ omanyeyeli mli yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ta lɛ mli.”​—The Nazi State and the New Religions: Five Case Studies in Non-Conformity, baafa 193.

Te Obaajie Naa Oha Tɛŋŋ?

◻ Mɛni hewɔ ni wɔnyɛŋ wɔjo ka ni aaaka wɔtsuishiŋmɛɛ akwɛ Iɛ naa foi lɛ.

◻ Mɛɛ he lakamɔ ko wɔbaasumɔ ni wɔkwa?

◻ Kɛji wɔɔtsi gbɔjɔmɔ ni wɔɔgbɔjɔ Iɛ naa Iɛ, mɛni he hiaa wɔ?

◻ Mɛni ji wɔ sabala?

◻ Mɛni baaye abua wɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ haomɔ bei amli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Nyɔŋmɔ webii, ni tamɔ nɛkɛ Odasefoi ni jɛ Port of Spain, yɛ Trinidad Iɛ miisumɔ ni amɛya nɔ amɛmɛ Yehowa

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje