Heshibaa Yɛ Gbalashihilɛ Mli Tsɔɔ Mɛni?
KƐ KRISTOFONYO yoo bote gbalashihilɛ mli lɛ, ebiɔ ni efee tsakemɔi babaoo. Ekolɛ enɛɛmɛi ateŋ nɔ ni fe fɛɛ lɛ saa eheyeli he. Akɛ mɔ ni eda ni bɛ wu lɛ, ekolɛ lɛ diɛŋtsɛ ekpɛɔ eyiŋ ehaa ehe ni ebiii mɔ ko sane. Shi amrɔ nɛɛ ni ebana wu nɛɛ, gbɛnaa nii ka enɔ akɛ ekɛ lɛ awie ni ebi lɛ gbɛ dani efee nibii babaoo ni tsutsu lɛ ekome ekpɛɔ eyiŋ yɛ he ehaa ehe lɛ. Mɛni hewɔ enɛ yɔɔ nakai lɛ?
Ejaakɛ beni adesai a-Bɔlɔ lɛ kɛ klɛŋklɛŋ yoo lɛ ha klɛŋklɛŋ nuu lɛ yɛ gbalashihilɛ mli lɛ, E-hala nuu lɛ akɛ efee eŋa lɛ kɛ ewɔsɛɛ be mli bii lɛ ayitso. Shihinumɔ yɛ enɛ mli jogbaŋŋ. Ehe hiaa ni mɔ ko anyiɛ hiɛ ni ekpɛ yiŋ yɛ kuu fɛɛ kuu ni ato amɛ gbɛjianɔ lɛ mli. Yɛ gbalashihilɛ gbɛfaŋ lɛ, Bɔlɔ lɛ fa akɛ “wu lɛ ji ŋa lɛ yitso.”—Efesobii 5:23.
Yɛ enɛ sɛɛfimɔ mli lɛ, ŋwɛi famɔ lɛ jaje akɛ: “Nyɛ yeigbayei lɛ, nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛ wumɛi lɛ.” (Efesobii 5:22) Bɔ ni gbɛjianɔtoo nɛɛ saa ŋa lɛ he ehaa lɛ damɔ nibii enyɔ nɔ: Klɛŋklɛŋ lɛ, ani eesumɔ akɛ eba ehe shi eha gbɛjianɔtoo ni tamɔ nɛkɛ? ni nɔ ni ji enyɔ lɛ, ewu lɛ kɛ hegbɛ nɛɛ baatsu nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi enyɔ lɛ susu gbɛjianɔtoo nɛɛ he yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ, amɛnaa akɛ eji jɔɔmɔ kɛha ŋa lɛ, wu lɛ, kɛ amɛbii lɛ.
Jeee Nɔyelɔ Yiwalɔ
Te esa akɛ wu lɛ kɛ ehegbɛ lɛ atsu nii aha tɛŋŋ? Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa lɛ sɛɛnyiɛmɔ nɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ejaakɛ wu lɛ ji ŋa lɛ yitso, taakɛ bɔ ni Kristo hu ji asafo lɛ yitso, ni lɛ nɔŋŋ ji gbɔmɔtso lɛ yiwalaherelɔ lɛ. Nyɛ wumɛi lɛ, nyɛsumɔa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛ ŋamɛi, taakɛ bɔ ni Kristo hu sumɔɔ asafo lɛ, ni eŋɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe eha yɛ ehewɔ lɛ.” (Efesobii 5:23, 25) Yitsoyeli ni Yesu Kristo tsu he nii lɛ ji jɔɔmɔ kɛha asafo lɛ. Ejeee nɔyelɔ yiwalɔ. Ehaaa ekaselɔi lɛ anu he akɛ etsi amɛ naa loo eenyɛ amɛnɔ. Shi moŋ, amɛ fɛɛ amɛkɛ bule ha lɛ, yɛ bɔ ni ekɛ amɛ ye ha yɛ suɔmɔ kɛ musuŋtsɔlɛ naa lɛ hewɔ. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa po enɛ ji kɛha wumɛi ni amɛnyiɛ sɛɛ, yɛ bɔ ni amɛkɛ amɛŋamɛi yeɔ haa lɛ mli nɛkɛ!
Shi wumɛi yɛ, ni amɛnyiɛɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa nɛɛ sɛɛ. Amɛkɛ yitsoyeli ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ tsuɔ nii yɛ pɛsɛmkunya gbɛ nɔ, fe ni amɛkɛaatsu nii ni ahi aha amɛŋamɛi. Amɛkɛ yiwalɛ yeɔ amɛŋamɛi anɔ, ni amɛbiɔ ni amɛba amɛhe shi kwraa amɛha amɛ, ni yɛ bei babaoo mli lɛ amɛŋmɛɛɛ amɛ gbɛ ni amɛkpɛ yiŋ ko amɛha amɛhe. Anuɔ shishi akɛ ŋamɛi ni yɔɔ wumɛi ni tamɔ nɛkɛ shishi lɛ hiɔ shi akɛ mɛi ni bɛ miishɛɛ. Ni wu ni tamɔ nɛkɛ hu naa amanehulu ejaakɛ enine shɛɛɛ eŋa lɛ bulɛ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ nɔ.
Eji anɔkwale akɛ, Nyɔŋmɔ biɔ ni ŋa lɛ kɛ bulɛ aha gbɛhe mli ni ewu lɛ yɔɔ akɛ weku lɛ yitso lɛ. Shi kɛji akɛ wu lɛ miisumɔ ni ena bulɛ ni mli kwɔ ni eŋa lɛ aaana aha lɛ akɛ gbɔmɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ lɛ, belɛ esa akɛ efee mɔ ni enɛ sa lɛ, ni gbɛ ni hi fe fɛɛ ni eeetsɔ nɔ efee nakai ji kɛtsɔ egbɛnaa nii ahe nitsumɔ nɔ, ni ena Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ sui kpakpai akɛ weku lɛ yitso.
Heshibaa ni Husu Yɔɔ Mli
Hegbɛ ni wu lɛ yɔɔ yɛ eŋa lɛ nɔ lɛ jeee kwraa. Abaanyɛ akɛ ŋa heshibaa lɛ ato Kristofonyo ni baa ehe shi kɛhaa jeŋ nɔyelɔ ko lɛ he yɛ gbɛi komɛi anɔ. Nyɔŋmɔ efa akɛ esa akɛ Kristofonyo lɛ “aba ehe shi aha hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ.” (Romabii 13:1) Ni kɛlɛ, esa akɛ heshibaa nɛɛ kɛ nyɔmɔ ni wɔhiɛ Nyɔŋmɔ lɛ aŋmɛ pɛpɛɛpɛ. Yesu kɛɛ: “Nyɛŋɔa Kaisare nii nyɛhaa Kaisare, ni nyɛŋɔa Nyɔŋmɔ nii nyɛhaa Nyɔŋmɔ.” (Marko 12:17) Kɛji akɛ Kaisare (jeŋ nɔyeli lɛ) bi ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ nii aha lɛ lɛ, wɔkaiɔ nɔ ni bɔfo Petro kɛɛ lɛ: “Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.”—Bɔfoi lɛ Asaji 5:29.
Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛji akɛ Kristofonyo yoo ko kɛ nuu ni nuuu Kristofoi ashishitoo mlai ashishi loo ekɛ bulɛ haaa enɛ ebote gbalashihilɛ mli lɛ, gbɛnaa nii ka yoo lɛ nɔ akɛ eba ehe shi eha lɛ. Ni eeetse atua eshi Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ moŋ lɛ, ebaafee jogbaŋŋ akɛ eeejie suɔmɔ kɛ mɔhesusumɔ kpo etsɔɔ lɛ ni ebɔ mɔdɛŋ ni nuu lɛ ahe lɛ aye. Ekolɛ subaŋ kpakpa ni tamɔ nɛkɛ baatsake ewu lɛ; ekolɛ ebaaha ebale anɔkwale lɛ po. (1 Petro 3:1, 2) Kɛ ewu lɛ fa lɛ akɛ efee nɔ ko ni Nyɔŋmɔ mla egu lɛ, esa akɛ ekai akɛ Nyɔŋmɔ ji eklɛŋklɛŋ Nɔyelɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ eebi ni ekɛ ehe awo bɔlɛnamɔ mli nifeemɔi gbohii komɛi amli, tamɔ ŋa tsakemɔ nɛkɛ lɛ, eyɛ hegbɛ akɛ ekpooɔ. (1 Korintobii 6:9, 10) Nɔ ni yeɔ heshibaa ni efeɔ ehaa ewu lɛ nɔ ji ehenilee kɛ ehe shi ni ebaa ehaa Nyɔŋmɔ klɛŋklɛŋ.
Yɛ Maŋtsɛ David gbii lɛ amli lɛ, Abigail kɛ Nabal, nuu ni bɛ bulɛ kɛha shishitoo mlai ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli, ni kɛ David kɛ David hii lɛ ye kɛ joomɔ yɛ gbɛ ni suɔmɔ bɛ mli nɔ lɛ ebote gbalashihilɛ mli. No mli lɛ amɛbaa Nabal tooi kɛ abotiai akpei abɔ yi, shi beni David bi ni eha amɛ niyenii fioo lɛ, Nabal kpoo akɛ ehaaa amɛ nɔ ko nɔ ko.
Beni Abigail nu akɛ ewu lɛ hiɛjoomɔ su lɛ miihe ekɛ oshara aba eshiabii lɛ anɔ lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ lɛ diɛŋtsɛ ekɛ niyenii baaya ayaha David. “Kɛkɛ ni Abigail he fee oya, ni eŋɔ aboloo akwabɔi ohai enyɔ, kɛ wein wolotɔi enyɔ, kɛ too gwantɛŋi enumɔ ni asaa momo, kɛ mamu seai enumɔ, kɛ wein yibii ni egbi shabii oha, agbamii kukuji ohai enyɔ, ni eŋɔtere tejii. Ni ekɛɛ ebalahii lɛ akɛ: ‘Nyɛtsɔa mihiɛ; naa, minyiɛ nyɛsɛɛ kɛmiiba.’ Shi Nabal ewu lɛ, ekɛɛɛ lɛ nɔ ko.”—1 Samuel 25:18, 19.
Ani Abigail sane ejaaa yɛ bɔ ni efee nii ni teɔ shi woɔ ewu lɛ suɔmɔnaa nii lɛ hewɔ? Jeee yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli. Abigail heshibaa lɛ biii ni efee mɔ ni bɛ suɔmɔ tamɔ ewu lɛ, titri lɛ akɛni Nabal nifeemɔ ni nilee bɛ mli lɛ kɛ oshara ba eshiabii lɛ fɛɛ nɔ lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, David kɛɛ lɛ akɛ: “Aaajɔɔ Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni tsuo ni okɛ mi abakpe ŋmɛnɛ nɛɛ; ni aaajɔɔ onilee nɛɛ.” (1 Samuel 25:32, 33) Nakai nɔŋŋ hu ŋamɛi ni ji Kristofoi ŋmɛnɛ lɛ akaje ŋwane ni amɛtse atua amɛshi amɛwumɛi ayitsoyeli lɛ, shi kɛ wumɛi lɛ tsɔ gbɛ ni jeee Kristofoi agbɛ nɔ lɛ, ehe ehiaaa ni ŋamɛi lɛ anyiɛ amɛsɛɛ yɛ enɛ mli.
Eji anɔkwale akɛ Paulo kɛɛ yɛ ewolo ni eŋma eyaha Efesobii lɛ mli akɛ: “Taakɛ bɔ ni asafo lɛ baa ehe shi ehaa Kristo lɛ, nakai nɔŋŋ yei lɛ hu afee aha amɛ diɛŋtsɛ amɛwumɛi lɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli.” (Efesobii 5:24) Bɔfo lɛ ni kɛ wiemɔ “nɔ fɛɛ nɔ” tsuɔ nii yɛ biɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ husu bɛ heshibaa ni ŋa lɛ aaafee lɛ mli. Paulo wiemɔ, “taakɛ bɔ ni asafo lɛ baa ehe shi ehaa Kristo lɛ” tsɔɔ nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli. Nɔ fɛɛ nɔ ni Kristo biɔ kɛjɛɔ esafo lɛ dɛŋ lɛ ja, ekɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ kpaa gbee. No hewɔ lɛ, asafo lɛ baanyɛ aba ehe shi yɛ gbɛ ni waaa ni miishɛɛ yɔɔ mli nɔ eha lɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli. Nakai nɔŋŋ hu Kristofonyo wu ni kɛ hiɛdɔɔ bɔɔ mɔdɛŋ ni enyiɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ lɛ ŋa baana miishɛɛ akɛ eeeba ehe shi eha lɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli. Ŋa lɛ le akɛ wu lɛ susuɔ nibii ni hi fe fɛɛ kɛha lɛ lɛ he, ni wu lɛ biŋ ni ŋa lɛ afee nɔ ko ni kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ kpaaa gbee.
Wu lɛ baahiɛ suɔmɔ kɛ bulɛ ni eŋa lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ mli kɛ esusu eyitso, ni ji Yesu Kristo, ni fa esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ amɛsumɔ amɛhe lɛ sui ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ ahe lɛ. (Yohane 13:34) Eyɛ mli akɛ wu lɛ tɔ̃ɔ ni eyeee emuu moŋ, shi kɛji akɛ etsu eyitsoyeli lɛ he nii yɛ Kristo yitsoyeli ni kwɔ fe enɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, ehaa efeɔ mlɛo kɛhaa eŋa lɛ akɛ eeena miishɛɛ ni ena lɛ akɛ ewu. (1 Korintobii 11:3) Ni kɛji akɛ ŋa lɛ hu na Kristofoi asubaŋi ni ji hiɛshikamɔ kɛ mlihilɛ lɛ, ewaaa kɛhaaa lɛ akɛ eeeba ehe shi eha ewu.
Ebaa Ehe Shi ni Enuɔ Sane Shishi
Wumɛi kɛ ŋamɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ji mumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni shidaamɔ yeɔ egbɔ yɛ Yehowa hiɛ. (Okɛto Galatabii 3:28 he.) Shi, Nyɔŋmɔ kɛ nitsumɔ ewo hii adɛŋ koni amɛkwɛ asafo lɛ nɔ. Yei ni hiɛ tsui kpakpa lɛ kɛ miishɛɛ yɔseɔ enɛ yɛ heshibaa fɛɛ mli. Ni hii ni amɛdara yɛ asafo lɛ mli lɛ kɛ heshibaa yɔseɔ gbɛnaa nii ni tsii ni enɛ kɛfɔɔ hii anɔ akɛ amɛkatsɔmɔ nuŋtsɔmɛi yɛ asafoi lɛ anɔ lɛ.—1 Petro 5:2, 3.
Kɛ nɛkɛ ji bɔ ni wekukpaa ni ka hii kɛ yei ateŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ yɔɔ lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni wu Kristofonyo lɛ aaabu ehe bem yɛ eŋa, ni ji emumɔŋ nyɛmi yoo lɛ ni ekɛ yiwalɛ yeɔ enɔ lɛ mli? Ni te aaafee tɛŋŋ ni ŋa lɛ aaabu ehe bem, yɛ ewu ni ekɛ lɛ shiɔ yitsoyeli he akaŋ lɛ hewɔ? Esa akɛ amɛkɛ amɛhe aye yɛ bɔ ni Petro woɔ asafo lɛ mlibii fɛɛ ŋaa lɛ naa: “Nyɛ fɛɛ nyɛhiɛa jwɛŋmɔ kome, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe, nyɛdɔa nyɛhe akɛ nyɛmimɛi, nyɛmli ajɔa ahaa nyɛhe, nyɛjwɛŋa heshibaa jwɛŋmɔ.” (1 Petro 3:8) Paulo hu wo ŋaa akɛ: “Nyɛwoa musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, heshibaa jwɛŋmɔ, mlijɔlɛ, tsuishitoo. Ni kɛji mɔ ko kɛ mɔ ko na sane ko lɛ, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe, ni nyɛkɛfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ ni [Yehowa] hu ŋɔfa nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛfea.”—Kolosebii 3:12, 13.
Esa akɛ ana sui ni tamɔ nɛkɛ yɛ asafo lɛ mli. Ni esa akɛ wu kɛ ŋa ni yɔɔ Kristofoi ashia lɛ titri ana enɛ. Wu lɛ baanyɛ ajie esuɔmɔ hedɔɔ kɛ mlijɔlɛ lɛ kpo kɛtsɔ eŋa lɛ susumɔi ni eeebo toi lɛ nɔ. Esa akɛ esusu jwɛŋmɔ ni eŋa lɛ hiɛ lɛ he dani ekpɛ eyiŋ ni baasa weku lɛ he. Ŋamɛi Kristofoi jeee mɛi ni amɛyitso egbo. Amɛbaanyɛ amɛkɛ ŋaawoo ni sɛɛnamɔ yɔɔ he aha amɛ wumɛi yɛ bei pii amli, taakɛ Sara fee ewu Abraham lɛ. (1 Mose 21:12) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ŋa Kristofonyo lɛ biŋ nibii ni jwɛŋmɔ bɛ mli kɛjɛŋ ewu dɛŋ. Ŋa lɛ baajie emlihilɛ kɛ heshibaa jwɛŋmɔ kpo kɛtsɔ ehiɛnyiɛmɔ sɛɛ ni eeedi kɛ eyiŋkpɛɛi ni eeefi sɛɛ lɛ nɔ, eyɛ mli akɛ yɛ bei komɛi amli lɛ eeesoro nomɛi yɛ nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esumɔɔ lɛ ahe.
Wu ni nuɔ sane shishi, ni tamɔ onukpa ni nuɔ sane shishi lɛ ji mɔ ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ ni mli hi hu. Ni ŋa ni yɔɔ suɔmɔ lɛ hereɔ enɛ nɔ kɛtsɔɔ mɔbɔnalɔ kɛ tsuishitolɔ ni eji, kɛ mɔ ni yɔseɔ mɔdɛŋ ni ewu lɛ bɔɔ koni etsu egbɛnaa nii ahe nii yɛ emuu ni ayeee kɛ shihilɛ mli nɔnyɛɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ nɔ. Kɛ wu kɛ ŋa lɛ fɛɛ na sui ni tamɔ nɛkɛ lɛ, heshibaa yɛ gbalashihilɛ mli lɛ efeŋ naagba kɛhaŋ amɛteŋ mɔ ko. Shi moŋ, efeɔ miishɛɛ, shweshweeshwe shihilɛ, kɛ naanɔ tsui ni nyɔɔ mɔ mli jɛɛhe.