Gbi Ni Sa Kaimɔ Lɛ
“Mikɛɛ nyɛ nii nɛɛ, koni nyɛwo nyɛtsui yɛ mimli. Je lɛŋ lɛ, hejaramɔ nyɛnaa, shi kɛlɛ nyɛtsuii anyɔa nyɛmli! Miye je lɛ nɔ kunim.”—YOHANE 16:33.
1, 2. Mɛɛ gbi kome yɛ yinɔsane mli esoro no kwraa yɛ gbii krokomɛi fɛɛ ahe, ni mɛni hewɔ?
ŊMƐNƐ, je lɛ yɛ babaoo kɛɛmɔ yɛ toiŋjɔlɛ he. Beni awuu Jeŋ Ta II agbe naa lɛ, akɛ toiŋjɔlɛ to V-E Gbi kɛ V-J Gbi komɛi ahe.a Daa afi lɛ, Blonya haa gbɔmɛi susuɔ ‘toiŋjɔlɛ ni eba shikpɔŋ nɔ’ he. (Luka 2:14) Shi gbi kome ko yɛ adesai ayinɔsane be fɛɛ mli ni esoro lɛ kwraa yɛ ekrokomɛi fɛɛ he. No ji gbi nɔ ni Yesu Kristo wie wiemɔi ni wɔtsɛ yisɛɛ yɛ yiteŋgbɛ lɛ. Yɛ gbii akpekpei enyɔ kɛ nɔ ni fe nakai ni adesai kɛbi shi yɛ biɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, no ji gbi koome pɛ ni tsake adesai ashihilɛ gbɛ kwraa kɛba amɛnaanɔ hilɛ.
2 Nakai gbi ni sa kadimɔ lɛ ji Nisan 14 yɛ Yudafoi akalenda lɛ nɔ. Yɛ afi 33 yɛ wɔ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ lɛ, Nisan 14 je shishi yɛ hulushinyɔɔ sɛɛ yɛ April 1. Nyɛhaa wɔsusuɔ nibii ni ba yɛ nakai gbi ni he hiaa waa lɛ nɔ lɛ ahe.
Nisan 14!
3. Te Yesu kɛ naagbee ŋmɛlɛtswai nɛɛ tsu nii eha tɛŋŋ.
3 Beni duŋ bɔi woo lɛ, eka shi faŋŋ akɛ nyɔŋtsere ni eye emuu je ni ebɔi kpɛmɔ akɛ kaimɔ ni tsɔɔ akɛ Yehowa toɔ bei kɛ yinɔi. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:7) Ni mɛni yaa nɔ yɛ nakai ŋwɛitsu lɛ nɔ he ni Yesu kɛ ebɔfoi 12 lɛ ebua amɛhe naa yɛ kɛha Yudafoi adaa afi Hehoo gbijurɔ lɛ yeli lɛ? Beni Yesu saa ehe ‘ni ekɛbaaje je nɛŋ kɛya Tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ, ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ emɛi lɛ kɛwula shi.’ (Yohane 13:1) Mɛɛ gbɛ nɔ efee enɛ yɛ? Yesu tsɔ edaaŋ wiemɔ kɛ nɔkwɛmɔ nɔ nɔ etee nɔ ekɛ sui ni baaye abua ekaselɔi lɛ ni amɛye je lɛ nɔ kunim lɛ wo amɛmli.
Heshibaa kɛ Suɔmɔ ni Aaawo
4. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ efee su titri ko he mfoniri eha ekaselɔi lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔleɔ akɛ Petro kase bɔ ni heshibaa he hiaa ha lɛ?
4 Hiɛnyam taomɔ he awuŋayeli kɛ henɔwomɔ fioo yɛ bɔfoi lɛ ahe lolo ni esa akɛ amɛjie kɛjɛ amɛhe. No hewɔ lɛ Yesu kɔ papam ni ebɔi amɛnaji ahe fɔmɔ. Enɛ jeee apasa heshibaa ni eejie kpo eetsɔɔ, tamɔ Kristendom paapa lɛ feɔ yɛ Rome daa afi lɛ. Dabi kwraa! Anɔkwa heshibaa ji he ni akɛhaa ni jɛɔ ‘heshibaa jwɛŋmɔ ni haa abuɔ mɛi krokomɛi akɛ amɛ nɔ kwɔlɔ’ lɛ mli baa. (Filipibii 2:2-5) Tsutsu ko lɛ, Petro nuuu oti nɛɛ shishi, no hewɔ lɛ ekpɛlɛɛɛ ni Yesu afɔ enaji ahe eha lɛ. Shi beni ajaje lɛ lɛ, ekɛɛ Yesu ni efɔ egbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ he eha lɛ. (Yohane 13:1-10) Shi, eka shi faŋŋ akɛ Petro kase nii kɛjɛ mli. Afii komɛi asɛɛ lɛ, ekɛ ŋaawoo ha mɛi krokomɛi yɛ gbɛ kpakpa nɔ. (1 Petro 3:8, 9; 5:5) Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa ŋmɛnɛ akɛ wɔ fɛɛ wɔɔsɔmɔ Kristo yɛ heshibaa mli!—Kwɛmɔ Abɛi 22:4; Mateo 23:8-12 hu.
5. Mɛɛ kita ko ni Yesu kɛha tsɔɔ bɔ ni su titri ko hu he hiaa waa ha?
5 Mɛi 12 lɛ ateŋ mɔ kome naaa Yesu ŋaawoo lɛ he sɛɛ. Lɛ ji Yuda Iskariot. Beni Hehoo niyeli lɛ yaa nɔ lɛ, Yesu hao waa yɛ mumɔ mli, ni etsɔɔ akɛ Yuda ji esɛɛgbɛtsɔɔlɔ lɛ, ni eshwie lɛ. Enɛ sɛɛ dani Yesu kɛɛ ekaselɔi anɔkwafoi 11 lɛ akɛ: “Kita hee miŋɔhaa nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe; taakɛ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛsumɔa nyɛhe. Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:34, 35) Lɛlɛŋ kita hee nɛ, ni Yesu kɛ lɛ diɛŋtsɛ enɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ lɛ fee he okadi! Beni ŋmɛlɛtswaa kɛha efɔleshaa gbele lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, Yesu jie suɔmɔ ni ekaaa kpo. Ekɛ miniti fɛɛ miniti ni he hiaa lɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ nakai kaselɔi lɛ anii ni ewo amɛ hewalɛ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, ema bɔ ni suɔmɔ he hiaa ha lɛ nɔ mi, ni ekɛɛ: “Enɛ ji mikita, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe tamɔ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ. Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ aaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha eshieŋtsɛmɛi.”—Yohane 15:12, 13.
“Gbɛ lɛ kɛ Anɔkwale lɛ kɛ Wala Lɛ”
6. Mɛɛ oti Yesu kɛma ekaselɔi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ ahiɛ?
6 Yesu kɛɛ anɔkwafoi 11 lɛ akɛ: “Nyɛkayea nyɛtsuii; nyɛhea Nyɔŋmɔ nɔ nyɛyea, ni mi hu nyɛhea minɔ nyɛyea. Shihilɛ hei pii yɛ mi-Tsɛ we lɛ; jeee nakai kulɛ, mikɛɛ nyɛ momo; ejaakɛ miiya ni miyasaa gbɛ mato nyɛ.” (Yohane 14:1, 2) Nɛkɛ shihilɛ he nɛɛ baafee yɛ “ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli.” (Mateo 7:21) Yesu tsɔɔ bɔ ni nɛkɛ kuu ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa ni ji ekaselɔi anɔkwafoi nɛɛ baafee ni amɛnine aaashɛ oti ni ma amɛhiɛ nɛɛ nɔ. Ekɛɛ: “Mi nɔŋŋ ji gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ko baaa Tsɛ lɛ ŋɔɔ akɛ ja etsɔ minɔ.” (Yohane 14:6) Enɛ kɔɔ adesai ateŋ mɛi ni baana naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ hu ahe.—Kpojiemɔ 7:9, 10; 21:1-4.
7-9. Mɛni hewɔ ni Yesu wie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ “gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ”?
7 Yesu ji “gbɛ lɛ.” Gbɛ koome pɛ ni atsɔɔ nɔ abɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ yɛ sɔlemɔ mli ji kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ. Yesu diɛŋtsɛ ma nɔ mi eha ekaselɔi lɛ akɛ Tsɛ lɛ baaha amɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛaabi yɛ Yesu gbɛi amli lɛ. (Yohane 15:16) Sɔlemɔi ni asɔleɔ ahaa amagai loo jamɔ mli “hetselɔi” aloo nɔ ni eyi obɔ kɛ Ajie Maria Yi kɛ lala wiemɔi ni atiɔ mli shii abɔ lɛ—Tsɛ lɛ booo enɛɛmɛi ateŋ eko toi ni ekpɛlɛɛɛ nɔ hu. (Mateo 6:5-8) Kɛfata he lɛ, wɔkaneɔ yɛ Yesu he, yɛ Bɔfoi lɛ Asaji 4:12 akɛ: “Gbɛi kroko hu bɛ ŋwɛi shishi ni aŋɔha gbɔmɛi ni sa akɛ atsɔ nɔ ahere wɔyiwala.”
8 Yesu ji “anɔkwale lɛ.” Bɔfo Yohane wie yɛ ehe akɛ: “Ni Wiemɔ lɛ tsɔ heloo, ni ebashi buu yɛ wɔteŋ, ni wɔna enunyam lɛ, akɛ tsɛ lɛ bi koome lɛ anunyam, ni duromɔ kɛ anɔkwale eyi lɛ obɔ.” (Yohane 1:14) Yesu bafee anɔkwale ni kɔɔ gbalɛi ohai abɔ ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ he, kɛtsɔ ha ni eha amɛba mli lɛ nɔ. (2 Korintobii 1:20; Kpojiemɔ 19:10) Etsɔ ekaselɔi lɛ kɛ mɛi babaoo ni bo lɛ toi lɛ ni ekɛ amɛ wie, kɛ osɔfoi osatofoi lɛ ni ekɛ amɛ taa saji anaa, kɛ enɔkwɛmɔ nɔ ni anaa lɛ nɔ eha ale anɔkwale lɛ.
9 Yesu ji “wala lɛ.” Akɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ, Yesu wie akɛɛ “Mɔ ni heɔ Bi lɛ nɔ yeɔ lɛ, eyɛ naanɔ wala; shi mɔ ni booo Bi lɛ toi lɛ, enaŋ wala, shi moŋ Nyɔŋmɔ mlifu hiɔ enɔ.” (Yohane 3:36) Hemɔkɛyeli ni anaa yɛ Yesu afɔleshaa lɛ mli lɛ kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli—wala ni gbele bɛ mli yɛ ŋwɛi kɛha “asafoku bibioo” ni ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ kɛha asafo babaoo ni ji “tooi krokomɛi” lɛ.—Luka 12:32; 23:43; Yohane 10:16.
Tsuishiŋmɛɛ yɛ Yiwaa Mli
10. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni ‘wɔye je lɛ nɔ kunim’ lɛ, ni mɛɛ hewalɛwoo Yesu kɛha yɛ enɛ gbɛfaŋ?
10 Esa akɛ mɛi ni kpaa gbɛ akɛ amɛbaahi shi yɛ Yehowa nibii agbɛjianɔtoo hee lɛ mli lɛ awuu ashi jeŋ ni “ka mɔ fɔŋ lɛ mli,” ni yɔɔ Satan Abonsam dɛŋ lɛ. (1 Yohane 5:19) Belɛ, kwɛ bɔ ni Yesu wiemɔi ni yɔɔ Yohane 15:17-19 lɛ woɔ wɔ hewalɛ ehaa! Ejaje akɛ: “Enɛ mikɛɔ nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe. Kɛji je lɛ miinyɛ nyɛ lɛ, nyɛnaa nyɛlea akɛ mi tsutsu enyɛ. Eji je lɛŋ nyɛjɛ kulɛ, je lɛ aaasumɔ lɛ diɛŋtsɛ emɛi, shi akɛni nyɛjɛɛɛ je lɛŋ, shi mi moŋ mihala nyɛ kɛjɛ je lɛŋ lɛ, no hewɔ je lɛ nyɛɔ nyɛ lɛ.” Anyɛ anɔkwa Kristofoi aahu kɛbashi afi 1992 nɛɛ mli tɔŋŋ, ni kwɛ bɔ ni wɔmli filiɔ wɔ yɛ nɔkwɛmɔ nii kpakpai ni mɛi ni yaa nɔ amɛdamɔɔ shi shiŋŋ lɛ feɔ lɛ ahewɔ, ni wɔkɛ heshibaa naa hewalɛwoo yɛ Nyɔŋmɔ nine ni wa lɛ shishii (1 Petro 5:6-10) Wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ kaai amli kɛtsɔ hemɔkɛyeli ni wɔɔna yɛ Yesu mli lɛ nɔ, mɔ ni kɛ esanegbaa lɛ ba naagbee kɛ nɛkɛ wiemɔ ni haa mɔ miishɛɛ nɛɛ: “Je lɛŋ lɛ, hejaramɔ nyɛnaa, shi kɛlɛ nyɛtsui anyɔa nyɛmli! Miye je lɛ nɔ kunim.”—Yohane 16:33.
Kpaŋmɔ Hee ko Shishijee
11. Mɛni Yeremia gba efɔ shi yɛ kpaŋmɔ hee ko he.
11 Nakai gbɛkɛ lɛ, beni akɛ Hehoo gbijurɔyeli lɛ eba naagbee sɛɛ lɛ, Yesu wie kpaŋmɔ hee ko he. Gbalɔ Yeremia gba yɛ enɛ he efɔ shi afii ohai abɔ kɛtsɔ hiɛ, ni ekɛɛ: “‘Naa! Gbii miiba,’ Yehowa kɛɛ, ‘ni mikɛ Israel we lɛ kɛ Yuda we lɛ aaakpaŋ kpaŋmɔ hee . . . Maŋɔ mimla lɛ mawo amɛmli, ni maŋma yɛ amɛtsui nɔ, ni matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ, ni amɛ hu amɛaatsɔ mimaŋ! . . . Maŋɔ amɛnishaianii lɛ mafa, ni amɛhe eshai lɛ mikaiŋ dɔŋŋ!’” (Yeremia 31:31-34) Yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. lɛ, akɛ afɔleshaa ni haa nɛkɛ kpaŋmɔ nɛɛ yeɔ emuu lɛ baaha!
12. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu to kpaŋmɔ hee lɛ shishi yɛ, ni mɛni ehaa ebaa mli?
12 Yesu kɛɛ anɔkwafoi 11 lɛ akɛ etao aahu akɛ ekɛ amɛ aaaye nɛkɛ Hehoo gbijurɔ nɛɛ. Kɛkɛ ni ekɔ aboloo, ni eda shi, ni ekumɔ mli, ni eŋɔha amɛ, ni ekɛɛ: “Enɛ ji migbɔmɔtso ni aŋɔha yɛ nyɛhewɔ lɛ; nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ hu lɛ, ewo kpulu kɛ wein tsuru lɛ ni eŋɔha amɛ, ni ekɛɛ: “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ mila ni aŋɔshwie shi aha nyɛ lɛ mli.” (Luka 22:15, 19, 20) Ahaa kpaŋmɔ hee lɛ tsuɔ nii kɛtsɔɔ Yesu “la ni jara wa,” ni ejarawalɛ lɛ fe kooloi ala ni aŋɔshwa ni akɛwo Israel Maŋ kpaŋmɔ lɛ mli hewalɛ lɛ nɔ! (1 Petro 1:19; Hebribii 9:13, 14) Mɛi ni aŋɔɔ amɛ awoɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ naa eshaifaa ni yeɔ emuu kwraa kɛmɔɔ shi. No hewɔ lɛ, amɛhe baanyɛ asa akɛ amɛaafata mɛi 144,000, ni nine shɛɔ naanɔ gboshinii anɔ akɛ mumɔŋ Israel lɛ he.—Galatabii 6:16; Hebribii 9:15-18; 13:20; Kpojiemɔ 14:1.
“Ni Nyɛŋɔkai Mi”
13. (a) Mɛni esa akɛ wɔsusu he yɛ Kaimɔ be lɛ mli? b) Namɛi pɛ esa akɛ amɛye nibii lɛ eko, ni mɛni hewɔ?
13 Daa afi Yesu gbele lɛ Kaimɔ nɔ ni ji 1,960 nɔ lɛ gbeeɔ April 17, 1992. Yɛ be mli ni nakai gbi lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu nibii fɛɛ ni Yesu afɔleshaa ni yeɔ emuu lɛ nyɛɔ etsuɔ lɛ he. Nɛkɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ woɔ Yehowa nilee kɛ suɔmɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha adesai lɛ hiɛ nyam. Yesu emuuyeli mlihiɛmɔ ni tɔmɔ ko bɛ he, kɛtee piŋmɔ gbele mli tete lɛ bu Yehowa bem yɛ Satan ahorabɔɔ akɛ tɔmɔ yɛ E-bɔɔ nii ni ji adesai lɛ ahe, ni no hewɔ lɛ amɛnyɛŋ amɛdamɔ shi yɛ kaai anaa lɛ mli. (Hiob 1:8-11; Abɛi 27:11) Kɛtsɔ efɔleshaa la lɛ nɔ lɛ, Yesu bafee kpaŋmɔ hee lɛ, ni ji gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ehalaa “weku ni ahala . . . , maŋtsɛmɛi ni yeɔ osɔfoi, jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, maŋ ni eŋɔfee enɔ” lɛ teŋdamɔlɔ. Beni amɛyɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ, mɛnɛɛmɛi ‘jajeɔ amɛ-Nyɔŋmɔ, Yehowa, mɔ ni tsɛ amɛ kɛjɛ duŋ lɛ mli kɛba lɛ diɛŋtsɛ enaakpɛɛ la lɛ he lɛ agbojee lɛ.’ (1 Petro 2:9; okɛto 2 Mose 19:5, 6 he.) Yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ, amɛ pɛ amɛyeɔ Kaimɔ nibii lɛ eko daa afi.
14. Mɛɛ gbɛ nɔ akpekpei abɔ ni yeɔ he odase lɛ naa he sɛɛ yɛ?
14 Nyɛsɛɛ afi lɛ, mɛi 10,650,158 ba Kaimɔ lɛ yeli shishi yɛ je lɛŋ fɛɛ, shi yɛ mɛnɛɛmɛi ateŋ lɛ, mɛi 8,850 pɛ ye kaimɔ nibii lɛ eko—nɔ ni shɛɛɛ oha mli 1 mlijaa nyɔŋma mli ekome. Belɛ, mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ nɛkɛ gbijurɔyeli nɛɛ he kɛha gbɔmɛi akpekpei abɔ ni yayeɔ he odase lɛ? Ehe yɛ sɛɛnamɔ kpele! Eyɛ mli akɛ amɛyeee eko moŋ, shi amɛhe ni amɛkɛbɔɔ nɛkɛ jeŋ muu fɛɛ nyɛmifeemɔ kpele nɛɛ he lɛ haa amɛnaa sɛɛ babaoo yɛ mumɔŋ, yɛ be mli ni amɛnuɔ nibii ni yɔɔ nyam ni Yehowa tsuɔ kɛtsɔɔ e-Bi lɛ afɔleshaa lɛ nɔ lɛ he saji lɛ.
15. Yɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ asɛɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ mɛi krokomɛi hu naa Yesu afɔleshaa lɛ he sɛɛ yɛ?
15 Kɛfata he lɛ, bɔfo lɛ haa wɔleɔ yɛ 1 Yohane 2:1, 2 akɛ: “Wɔyɛ mlidamɔlɔ yɛ Tsɛ lɛ ŋɔɔ, Yesu Kristo, jalɔ lɛ; ni lɛ ji wɔhe eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ; shi jeee wɔnɔ lɛ kɛkɛ he, shi moŋ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ hu he.” Hɛɛ, yɛ be mli ni Yesu afɔleshaa lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa Yohane kuu lɛ mlibii ni aŋɔɔ amɛ awoɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ klɛŋklɛŋ lɛ, ekɛ hegbɛ hu haa kɛhaa “jeŋ muu lɛ fɛɛ” he eshaifaa. Eji ‘kpatamɔ afɔleshaa’ kɛha adesai aje lɛ mlibii krokomɛi fɛɛ ni naa Yesu la ni afɔse ashwie shi, ni gbeleɔ naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ he gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ ehaa amɛ lɛ mli hemɔkɛyeli lɛ ahe eshai hu.—Mateo 20:28.
“Yɛ Mi-Tsɛ Maŋtsɛyeli lɛ Mli”
16. a) Mɛni eka shi faŋŋ akɛ Yesu kɛ ehefatalɔi niyelɔi naa mli gbɛfaŋnɔ bianɛ? (b) Mɛni ataoɔ yɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ asafo babaoo lɛ fɛɛ ahe ŋmɛnɛ?
16 Beni eyaa nɔ ewoɔ ebɔfoi lɛ hewalɛ lolo lɛ, Yesu gbala jwɛŋmɔ kɛtee gbi ni ekɛ ekaselɔi lɛ baanu weintso yibii lɛ ehee yɛ e-Tsɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli yɛ mfoniri-feemɔ mli lɛ nɔ. (Mateo 26:29) Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛ ji mɛi ni kɛ mi ehi shi yɛ mikaai lɛ amli; ni mi hu miito maŋtsɛyeli maha nyɛ taakɛ bɔ ni mi-Tsɛ eto eha mi lɛ, koni nyɛye nii ni nyɛnu yɛ mikpɔlɔ lɛ he yɛ mi-maŋtsɛyeli lɛ mli, ni nyɛtara sɛii anɔ ni nyɛkojo Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.” (Luka 22:28-30) Kɛjɛ be mli ni Yesu ŋɔ Maŋtsɛyeli hewalɛ yɛ ŋwɛi yɛ 1914 kɛbaa nɛɛ, wɔbaanyɛ wɔmu sane naa akɛ atee Yesu hefatalɔi niyelɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo, ni abua amɛnaa yɛ afii ohai abɔ lɛ amli lɛ ashi kɛjɛ gbohiiaje momo, koni amɛkɛ lɛ ‘atara sɛii anɔ.’ (1 Tesalonikabii 4:15, 16) Gbi ni ŋwɛibɔfoi lɛ kɛaaŋmɛɛ “amanehulu kpeteŋkpele lɛ” he “kɔɔyɔɔi ejwɛ lɛ” ahe lɛ miibɛŋkɛ oyayaayai! No mli lɛ, agbe mɛi 144,000 ni ji mumɔŋ Israel naasɔomɔ lɛ kɛ akpekpei abɔ ni ji asafo babaoo lɛ hu anaabuamɔ lɛ naa kwraa. Esa akɛ mɛnɛɛmɛi fɛɛ ahiɛ amɛ emuuyeli mli, taakɛ Yesu fee lɛ, bɔni afee ni amɛnine ashɛ nyɔmɔwoo ni ji naanɔ wala lɛ nɔ.—Kpojiemɔ 2:10; 7:1-4, 9.
17. kɛ akrabatsa lɛ. (a) Kɛji akpoo mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ ko akɛ mɔ ni yeee anɔkwa lɛ, namɔ shishinumɔ yɔɔ he akɛ eeeye enajiaŋ? (b) Mɛɛ saji ni yɔɔ miishɛɛ yɛ tsumaa nitsumɔ kɛ teokrase gbɛjianɔtoo ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ mlilɛɛmɔ ni ba yɛ sɛɛ mli lɛ Buu-Mɔɔ ni mli saji ni je kpo yɛ 1938 lɛ wie he?
17 Shi kɛji mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi komɛi ehiɛɛɛ amɛ emuuyeli mli hu? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, bɔ ni wɔbɛŋkɛ naagbee lɛ he kpaakpa nɛɛ hewɔ lɛ, mɛi ni yeee anɔkwa nɛɛ baafee mɛi fioo pɛ. Ni shishinumɔ yɛ he akɛ, kɛji akɛ mɛi krokomɛi aaato nakai mɛi lɛ anajiaŋ lɛ, ejɛŋ mɛi heei ni abaptisi amɛ lɛ ateŋ, shi moŋ ebaajɛ mɛi ni ekpɛtɛ Yesu he yɛ ekaai lɛ amli, yɛ afii babaoo ni amɛkɛsɔmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ ateŋ. Mumɔŋ la kpɛmɔ ni yɔɔ haŋŋ ni ba kɛtsɔ Buu-Mɔɔ lɛ nɔ yɛ 1920 kɛ 1930 afii lɛ amli lɛ tsɔɔ akɛ akɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ shwɛɛnii lɛ anaabuamɔ lɛ ba naagbee kwraa yɛ nakai be lɛ mli. Mɛi ni ‘fɔɔ amɛtadei lɛ ahe, ni amɛhaa eyɛɔ futaa yɛ Toobi lɛ la lɛ mli’ kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ yɛ hiɛnɔkamɔ sɔrɔto ko ni yɔɔ miishɛɛ. Yehowa mumɔ lɛ tsɔɔ Kristo nɔ ekudɔɔ amɛ kɛyaa “wala nu bui ahe” yɛ Paradeiso shikpɔŋ lɛ nɔ.—Kpojiemɔ 7:10, 14, 17.
Sɔlemɔ ko ni Mli Wa Waa
18. Mɛɛ nii ni mli wa wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yesu sɔlemɔ ni yɔɔ Yohane yitso 17 lɛ mli?
18 Yesu kɛ e-Kaimɔ henaabuamɔ ni ekɛ ekaselɔi lɛ ná lɛ ba naagbee kɛtsɔ sɔlemɔ ko ni mli wa ni esɔle ni aŋma yɛ Yohane 17:1-26 lɛ nɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, esɔle ni e-Tsɛ lɛ awo ehiɛ nyam beni ehiɛɔ emuuyeli mli kɛyagbeɔ naa lɛ. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, eeewo Yehowa hu hiɛ nyam, ni egbɛi lɛ he baatse—ni ebaajie heguɔgbee fɛɛ ni akɛba enɔ lɛ. Ejaakɛ lɛlɛŋ, gbɔmɔ Yesu ni eye emuu lɛ enyɛ ema nɔ ni akɛ Nyɔŋmɔ bɔɔ nii ni ji adesai lɛ baanyɛ ahi shi ni tɔmɔ bɛ amɛhe, yɛ kaa ni mli wa fe fɛɛ po shishi. (5 Mose 32:4, 5; Hebribii 4:15) Kɛfata he lɛ, Yesu afɔleshaa gbele lɛ gbeleɔ hegbɛ kpele ko naa kɛhaa Adam shwiei. Yesu kɛɛ: “Shi enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛaaná bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo mɔ ni otsu lɛ lɛ he nilee.” Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ aaaná Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ, Nyɔŋmɔ Toobi lɛ, mɔ ni kɛ ewala ha kɛha Yehowa bembuu kɛ adesai ayiwalaheremɔ lɛ he anɔkwa nilee! (Yohane 1:29; 1 Petro 2:22-25) Ani ohiɛ sɔɔ nakai afɔleshaa ni jɛ suɔmɔ ni mli kwɔ mli lɛ aahu akɛ ojɔɔ onɔ fɛɛ nɔ nɔ kwraa oha Yehowa kɛ esɔɔmɔ ni jara wa waa lɛ?
19. Mɛɛ gbɛ nɔ shwɛɛnii lɛ kɛ asafo babaoo lɛ aaatsɔ amɛna ekomefeemɔ ni jara wa waa mli ŋɔɔmɔ?
19 Kɛfata he lɛ, Yesu sɔle eha e-Tsɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ koni E-bu kaselɔi lɛ ahe beni amɛhiɔ shi akɛ mɛi ni jeee je lɛ fa, ni amɛkɛ amɛhe kpɛtɛɔ E-wiemɔ lɛ he akɛ anɔkwale, ni amɛyaa nɔ amɛhiɛɔ ekome ni amɛkɛ Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ efee ni jara wa waa lɛ mli lɛ. Ani ahako nɛkɛ sɔlemɔ nɛɛ hetoo yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ aahu kɛbashi ŋmɛnɛ, beni shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ asafo babaoo lɛ sɔmɔɔ kutuu yɛ ekomefeemɔ mli yɛ suɔmɔ kpaa lɛ mli, ní yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛkɛ amɛhe wooo je lɛŋ saji, kɛ eyiwalɛ nifeemɔi, kɛ efɔŋfeemɔi amli lɛ? Ni kwɛ bɔ ni Yesu naagbee wiemɔi ni ekɛ e-Tsɛ, Yehowa wie lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ waa ha! Yesu kɛɛ: “Ni mijie ogbɛi lɛ kpo mitsɔɔ amɛ, ni masaa majie lɛ kpo matsɔɔ, koni suɔmɔ ni okɛsumɔɔ mi lɛ ahi amɛmli, ni mi hu mahi amɛmli.”—Yohane 17:14, 16, 26.
20. Mɛni hewɔ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. ji gbi ni sa kaimɔ lɛlɛŋ lɛ?
20 Beni amɛje kpo kɛtee Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ, Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ná be kukuoo mli naanyobɔɔ ekoŋŋ ni tswaa mɔ maa shi. Kɛkɛ ni ehenyɛlɔi lɛ batutua lɛ! Wiemɔi nyɛŋ atsɔɔ Yesu gbɔmɔtsoŋ piŋmɔi, kɛ awerɛho ni kumɔɔ mɔ tsui ni eye yɛ heguɔgbee ni akɛba Yehowa nɔ, kɛ emuuyeli ni sa kadimɔ waa ni ehiɛ mli kɛtsɔ enɛɛmɛi fɛɛ mli kɛyagbe naa lɛ mli. Yesu ŋmɛ etsui shi kɛyashi naagbee, yɛ nyɔɔŋ lɛŋ fɛɛ kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ nakai gbi lɛ mli jetsɛremɔ ŋmɛlɛtswai babaoo mli. Eha eje kpo ni ana faŋŋ akɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ je lɛ mli. Ni ekɛ enaagbee mumɔ lɛ bo waa akɛ: “Agbe naa!” (Yohane 18:36, 37; 19:30) Ekunimyeli yɛ je lɛ nɔ lɛ eye emuu. Lɛlɛŋ, Nisan 14, afi 33 Ŋ.B., ji gbi ni sa kaimɔ!
[Shishigbɛ niŋmai]
a Europa nɔ Kunimyeli Gbi kɛ Japan nɔ Kunimyeli gbi.
◻ Mɛni Yesu tsɔɔ yɛ heshibaa kɛ suɔmɔ he?
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu batsɔ “gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ” yɛ?
◻ Mɛni ji yiŋtoo ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ sɛɛ?
◻ Mɛɛ ekomefeemɔ kɛ suɔmɔ shwɛɛnii ní afɔ amɛ lɛ kɛ asafo babaoo lɛ naa mli gbɛfaŋnɔ?
[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 20]
Salomo Kpeteŋkpele lɛ Nilee Lɛ
Saji ni je kpo yɛ June 1 kɛ June 15, 1938, The Watchtower lɛ mli ni amɛyitsei ji “Organization” (‘Gbɛjianɔtoo’) lɛ tsɔɔ shishijee teokrase gbɛjianɔtoo ni Yehowa Odasefoi nyiɛɔ sɛɛ kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ mli faŋŋ. Ebafee tsɔɔmɔ kɛ gbɛjianɔtoo mli tsakemɔ be ni sa kadimɔ jogbaŋŋ ni je shishi yɛ 1919 lɛ naagbee. (Yesaia 60:17) Beni ekɛ nakai be ni he afii 20 lɛ toɔ afii 20 ni ehé Salomo ni ekɛma sɔlemɔtsu lɛ kɛ maŋtsɛwe lɛ yɛ Yerusalem lɛ he lɛ, The Watchtower lɛ kɛɛ akɛ: “Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ, yɛ Salomo tsumaa nitsumɔ ni he afii nyɔŋmai enyɔ lɛ sɛɛ lɛ . . . , ekɛ ehe wo maŋ muu fɛɛ tsumaa nitsumɔ he gbɛjianɔtoo ko hu mli. (1 Maŋ. 9:10, 17-23; 2 Kron. 8:1-10) Kɛkɛ ni Sheba maŋnyɛ lɛ ‘jɛ shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ eba koni ebabo Salomo nilee lɛ toi.’ (Mat. 12:42; 1 Maŋ. 10:1-10; 2 Kron. 9:1-9, 12) Enɛ kɛ sanebimɔ baa akɛ: Mɛni yɔɔ wɔsɛɛ be ni ka wɔhiɛ kpaakpa lɛ mli kɛha Yehowa webii yɛ shikpɔŋ nɔ? Wɔkɛ hiɛnɔkamɔ ni mli wa baamɛ, ni wɔbaana.” Nakai hiɛnɔkamɔ lɛ efeee efolo. Yɛ teokrase gbɛjianɔtoo shishi lɛ, atsɔ jeŋ muu fɛɛ mumɔŋ tsumaa nitsumɔ he gbɛjianɔtoo nɔ abua asafo babaoo lɛ mlibii ni fa fe akpekpei ejwɛ naa. Ni taakɛ Sheba maŋnyɛ lɛ fee lɛ, mɛnɛɛmɛi hu ejɛ shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ amɛba koni amɛbabo Salomo Kpeteŋkpele lɛ, Kristo Yesu nilee—ni atsɔɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ akɛhaa amɛ lɛ toi.—Mateo 24:45-47.