Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w92 4/1 bf. 16-19
  • Ani oyɛ hemɔkɛyeli tamɔ Elia nɔ lɛ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani oyɛ hemɔkɛyeli tamɔ Elia nɔ lɛ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Akutsei Nyɔŋma Maŋtsɛyeli ni Ekpɔtɔ Lɛ
  • Elia Jaje Nu Hɔmɔ Be
  • Ajie Hemɔkɛyeli Kpo yɛ Famɔ Sɛɛnyiɛmɔ Mli
  • Yehowa Haa Niyenii kɛ Wala
  • “Mi-Nyɔŋmɔ Ji Yehowa”
  • Ekwɛ Nii Jogbaŋŋ, ni Emɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
  • Ekwɛ Gbɛ Jogbaŋŋ, ni Emɛ
    Kasemɔ Amɛhemɔkɛyeli Lɛ
  • Ená Miishɛjemɔ Kɛjɛ E-Nyɔŋmɔ lɛ Ŋɔɔ
    Kasemɔ Amɛhemɔkɛyeli Lɛ
  • Ani Obaafee Anɔkwafo Tamɔ Elia?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
w92 4/1 bf. 16-19

Ani oyɛ hemɔkɛyeli tamɔ Elia nɔ lɛ?

ŊMƐNƐ, adesai ashihilɛ fiteɔ hemɔkɛyeli. Woloŋlelɔi yeɔ shihilɛ mli ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ he fɛo. Nyɔŋmɔ jamɔ mli osatofoi hu liɔ Nyɔŋmɔ. Ni jeŋ ni leee Nyɔŋmɔ lɛ hu yaa nɔ amɛfeɔ amɛnii tamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ he sane ko kɔɔɔ amɛhe. Ni kɛji nɛkɛ sui nɛɛ wo mɔ ko he gbeyei jio, amɛha enijiaŋ je wui, aloo efee shikpilikpii jio, yɛ fɛɛ mli lɛ, nɔ kometoo jɛɔ mli baa: Ehemɔkɛyeli taa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ no hewɔ ni bɔfo Paulo tsɛ hemɔkɛyeli ni abɛ lɛ akɛ “esha ni ebɔle wɔhe kpula lɛ”!​—Hebribii 12:⁠1.

Ekolɛ no hewɔ ni Paulo bɔ mɔdɛŋ krɛdɛɛ koni ekɛgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya hii kɛ yei ni ná hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ ashihilɛ nɔ lɛ. (Hebribii, yitso 11) Nɔkwɛmɔ nii ni tamɔ enɛɛmɛi baanyɛ akanya wɔ ni ewo wɔ hemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua gbalɔ Elia he, ni wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa enitsumɔ be kakadaŋŋ akɛ gbalɔ diɛŋtsɛ lɛ shishijee pɛ nɔ. Ehi shi yɛ Maŋtsɛ Ahab kɛ eŋa wɔŋjalɔ, Maŋnyɛ Yezebel nɔyeli beaŋ, yɛ be mli ni, taakɛ eji ŋmɛnɛ lɛ, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ mli hemɔkɛyeli nɔ egbɔ kwraa lɛ.

Akutsei Nyɔŋma Maŋtsɛyeli ni Ekpɔtɔ Lɛ

Mɛɛ hefatalɔi ni je amɛhe amɛji nɛkɛ! Ahab ji Israel akutsei nyɔŋma Maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ ni ji kpawo. Eyɛ mli akɛ mɛi ekpaa ni tsɔ ehiɛ lɛ efite moŋ, shi Ahab nɔ lɛ faŋ amɛ. Jeee akɛ ewo shikpɔŋ lɛ nɔ tsinabi jamɔ fɔŋ lɛ he hewalɛ kɛkɛ, shi moŋ ekɛ maŋsɛɛ maŋtsɛbiyoo Yezebel hi shi, ni etsɔ nakai feemɔ nɔ ekɛ apasa nyɔŋmɔ Baal jamɔ ma shi yɛ gbɛ ni mli wa nɔ fe eko fɛɛ eko ni maŋ lɛ efee da.​—1 Maŋtsɛmɛi 16:​30-33.

Yezebel ehi Baal jamɔ mli kɛjɛ egbekɛbiiashi tɔŋŋ. Etsɛ Etbaal, ni ji (Baal ŋa) Ashtoret osɔfo lɛ, gbegbee gbɔmɛi ni ekɛna gbɛ ni enine shɛ Sidon, maŋtsɛyeli ni yɔɔ Israel kooyigbɛ lɛ maŋtsɛsɛi lɛ nɔ. Yezebel ná ewu ni egbɔjɔ kwraa yɛ jeŋba gbɛfaŋ lɛ nɔ hewalɛ ni eto Baal jamɔ shishi yɛ Israel. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni abana nakai apasa nyɔŋmɔ lɛ gbalɔi 450 kɛ nyɔŋmɔyoo Ashera hu gbalɔi 400 yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛ fɛɛ amɛyeɔ nii yɛ maŋtsɛ okpɔlɔ lɛ he. Kwɛ bɔ ni amɛjamɔ lɛ yɔɔ nyaŋemɔ ha yɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ, Yehowa hiɛ! Nuu fɔmɔ nii ahe okadii, bii afɔmɔ he kusumii, sɔlemɔtsui amli ajwamaŋi (hii kɛ yei fɛɛ), kɛ gbekɛbii ni akɛ amɛ shaa afɔle po​—enɛɛmɛi ji nibii titrii ni kadiɔ nɛkɛ jamɔ ni yɔɔ nyaŋemɔ fe nine nɛɛ. Ni egbɛ eshwa maŋtsɛyeli lɛ mli fɛɛ ni nɔ ko etsiii naa, yɛ Ahab nɔkpɛlɛmɔ naa.

Israelbii akpekpei abɔ hiɛ kpa Yehowa, shikpɔŋ lɛ kɛ enɔ nugbɔnɛmɔ Bɔlɔ lɛ nɔ kwraa. Amɛjwɛŋmɔ ji Baal ji mɔ ni kɛ nugbɔnɛmɔ jɔɔ shikpɔŋ lɛ yɛ hulutso be lɛ naagbee. Daa afi lɛ, amɛkɛ hiɛnɔkamɔ kwɛɔ nɛkɛ ‘Atatui lɛ Anɔtalɔ,’ nɛkɛ nyɔŋmɔ ni akɛɛ eji fɔmɔ kɛ nugbɔnɛmɔ be nyɔŋmɔ nɛɛ gbɛ, koni ekɛ hulutsoo be lɛ aba naagbee. Daa afi lɛ, nugbɔ nɛɔ. Ni daa afi lɛ, akɛ ehe yijiemɔ lɛ haa Baal.

Elia Jaje Nu Hɔmɔ Be

Ekolɛ hulutsoo be kakadaŋŋ ni nugbɔ enɛɛɛ lɛ naagbee mli​—beni gbɔmɛi lɛ ebɔi Baal gbɛkpamɔ akɛ eeeha nugbɔnɛmɔ ni kɛ wala baa lɛ aje shishi lɛ​—mli ni Elia he baje sane lɛ mli. Trukaa kɛkɛ ni atsi eta yɛ Biblia mli sane ni aŋma afɔ shi lɛ mli.a Ehe sane bibioo ko pɛ ahaa wɔleɔ, shi akɛɛɛ wɔ efɔlɔi ahe nɔ ko kwraa. Akɛ nɔ ni tamɔɔɔ nugbɔshiimɔ lɛ, Elia jeee mɔ ni kɛ nugbɔnɛmɔ baa. Etswa Ahab adafi akɛ: “Gbii abɔ ni Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ hiɛ ni midamɔɔ lɛ hiɛ ka nɛɛ, kɛji bɔ loo nugbɔ aaanɛ yɛ afii nɛɛ amli fii, ja mi miwie!”​—1 Maŋtsɛmɛi 17:⁠1.

Feemɔ nuu nɛɛ he mfoniri okwɛ, ni ewo ekosɛɛ atade ni akɛ kooloo he tsɔi elo lɛ. Gilead gɔji ashikpɔŋ lɛ nɔ nyo ji lɛ, ni ekolɛ atsɔse lɛ yɛ tookwɛlɔi heshibalɔi lɛ ateŋ. Eyadamɔ maŋtsɛ kpeteŋkpele Ahab hiɛ, ekolɛ yɛ emaŋtsɛwe agbo ni mli lɛɛ lɛ mli, kɛ emli shwuɔwu shia ni ehe gbɛi, emli nitɛŋmɔi fɛfɛji ni akɛsaa mli kɛ wulamɔ, kɛ emli amagai agboi lɛ. Jɛmɛ, yɛ Samaria maŋ ni afo he afabaŋ, ní emli yɔɔ hoo, he ni hiɛ ekpa Yehowa jamɔ nɔ kwraa yɛ lɛ, ji he ni ekɛɛ Ahab yɛ akɛ, nɛkɛ enyɔŋmɔ, ni ji Baal nɛɛ, bɛ hewalɛ ko kwraa, ni ehe bɛ sɛɛnamɔ ko. Elia jaje akɛ, yɛ afi nɛɛ mli kɛ afii ni baanyiɛ sɛɛ lɛ hu amli lɛ, nugbɔ loo bɔ kwraa po enɛŋ!

Nɛgbɛ ena hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ yɛ? Ani esheee gbeyei, akɛ eeedamɔ nɛkɛ maŋtsɛ hewolɔ, hemɔkɛyeli kwalɔ nɛɛ hiɛ? Ekolɛ. Nɔ ni fe afii akpe sɛɛ lɛ, Yesu nyɛ bi Yakobo ma nɔ mi eha wɔ akɛ Elia ji “gbɔmɔ adesa tamɔ wɔ nɔŋŋ.” (Yakobo 5:17) Shi kadimɔ Elia wiemɔi lɛ: “Gbii abɔ ni Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ hiɛ ni midamɔɔ lɛ, hiɛ ka nɛɛ.” Elia ha ehi ejwɛŋmɔ mli akɛ, akɛ Yehowa tsulɔ lɛ, edamɔ maŋtsɛsɛi ko ni nɔ kwɔ kwraa fe Ahab nɔ lɛ hiɛ​—jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ lɛ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ! Nakai maŋtsɛsɛi lɛ najiaŋdamɔlɔ, kɛ etsulɔ ji lɛ. Kɛji jwɛŋmɔ ni ehiɛ nɛ lɛ, no lɛ mɛni yɔɔ Ahab, adesa maŋtsɛ folo ni Yehowa jɔɔmɔ bɛ enɔ lɛ he ni ebaashe lɛ gbeyei?

Bɔ ni Yehowa ji mɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha Elia lɛ jeee nɔ ko ni ba kɛkɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ gbalɔ lɛ ekase nibii ni tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ E-webii ye ha, ni aŋmala ashwie shi lɛ he saji. Yehowa ebɔ Yudafoi lɛ kɔkɔ akɛ kɛji amɛkpale kɛyaja apasa nyɔŋmɔi lɛ, no lɛ ekɛ nu kɛ niyenii hɔmɔ baagbala amɛtoi. (5 Mose 11:​16, 17) Akɛni eyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ Yehowa haa ewiemɔ baa mli be fɛɛ be hewɔ lɛ, Elia “sɔle sɔlemɔ ko koni nugbɔ akanɛ.”​—Yakobo 5:⁠17.

Ajie Hemɔkɛyeli Kpo yɛ Famɔ Sɛɛnyiɛmɔ Mli

Shi, yɛ be kukuoo ko mli lɛ, Elia sane jajemɔ lɛ ha eyaje gbele he oshara mli. Be eshɛ kɛha ehemɔkɛyeli lɛ fa kroko ko hu he nitsumɔ. Ehe bahia ni eye anɔkwa yɛ Yehowa famɔi asɛɛnyiɛmɔ mli, bɔni afee ni ehi wala mli: “Jee biɛ nɛɛ ni otsɔ bokagbɛ, ni oyatee ohe yɛ Kerit faa lɛ ni yɔɔ Yordan hiɛ lɛ naa. Ni aaaba mli akɛ ooonu faa lɛŋ nu lɛ eko, shi mifa kwaakwaalabitei ni amɛlɛɔ yɛ jɛi.”​—1 Maŋtsɛmɛi 17:​3, 4.

Elia bo toi amrɔ nɔŋŋ. Kɛji eetao eje nu kɛ niyenii hɔmɔ ni eba eshikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ, no lɛ esa akɛ ekɛ ehe afɔ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa aaaha lɛ lɛ nɔ. Enɛ feemɔ bɛ mlɛo kwraa. Ebiɔ ni eyatee ehe, ni ekome pɛ ehi shi yɛ he ko banee nyɔji babaoo. Etsɔɔ akɛ ebaaye loo kɛ aboloo ni kwaakwaalabitei​—ni ji loofɔji ni yeɔ kooloi ni egboi, ni amɛhe tseee yɛ Mose Mla lɛ naa lɛ​—kɛbaaha lɛ lɛ, ní ekɛ ehiɛ afɔ Yehowa nɔ akɛ nɛkɛ loo nɛɛ jeee kooloo ko ni lɛ diɛŋtsɛ egbo loo, shi loo ni afɔse ela ashwie shi taakɛ mla lɛ biɔ lɛ. Biblia he wielɔi komɛi susuɔ akɛ nɛkɛ naakpɛɛ nii nɛɛ nyɛŋ aba mli, ni no hewɔ lɛ amɛsusuɔ akɛ ekolɛ shishijee wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ tsɔɔ “Arabiabii,” ni jeee “kwaakwaalabitei” kwraa. Shi kwaakwaalabitei ji nɔ ni hi fe fɛɛ. Ebaŋ mɔ ko mɔ ko jwɛŋmɔ mli akɛ nɛkɛ loofɔji ni baa shi kwraa, ni amɛhe tseee nɛɛ miifiliki kɛmiiya ŋa lɛ nɔ kɛ niyenii fufuji ni amɛkɔlɔ lɛ, ni amɛkɛmiilɛ Elia, mɔ ni Ahab kɛ Yezebel taoɔ yɛ maŋtsɛyelii ni ebɔle amɛ kɛkpe lɛ mli fɛɛ lɛ kɔkɔɔkɔ!​—1 Maŋtsɛmɛi 18:​3, 4, 10.

Beni nu hɔmɔ lɛ yaa nɔ lɛ, ekolɛ Elia hu baasusu nu ni enaa enuɔ yɛ Kerit nu jɔɔ lɛ mli lɛ he. Israel nu jɔɔi lɛ amli babaoo gbiɔ yɛ nu hɔmɔ bei amli, ni “gbii kplaŋŋ sɛɛ lɛ,” nu jɔɔ nɛɛ hu bagbi. Ani obaanyɛ ofee bɔ ni Elia baanu he eha beni nu lɛ ta kwraa ni ehoɔ bibiibii ni nu bui lɛ amli kwɔɔ daa gbi lɛ he mfoniri okwɛ? Eka shi faŋŋ akɛ ebaasusu nɔ ni baaba kɛji nu lɛ eta kwraa agbɛnɛ lɛ he. Shi yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Elia tee nɔ ekɛ anɔkwayeli hi shi yɛ jɛmɛ. Faa lɛ gbi kwraa dani Yehowa kɛ efamɔi ni nyiɛ sɛɛ ba lɛ ha lɛ. Yaa Zarefat, nakai akɛɛ gbalɔ lɛ. Jɛmɛ ji he ni ebaana niyenii yɛ, yɛ yoo okulafo ko shia.​—1 Maŋtsɛmɛi 17:​7-9.

Zarefat! Sidon maŋtiase lɛ, he ni Yezebel jɛ, ni lɛ diɛŋtsɛ etsɛ ye maŋtsɛ yɛ lɛ nɔ̃ ji nakai maŋ lɛ! Ani jɛmɛ baafee shweshweeshwe? Ekolɛ Elia yiŋ baafee lɛ kɔshikɔshi nakai. Shi “eyiŋ etee.”​—1 Maŋtsɛmɛi 17:⁠10.

Yehowa Haa Niyenii kɛ Wala

Etsɛɛɛ kɛkɛ ni awo etoiboo lɛ he nyɔmɔ. Ekɛ yoo okulafo lɛ kpe, taakɛ agba afɔ shi lɛ, ni ena akɛ yoo nɛɛ yɛ hemɔkɛyeli ko ni efɔɔɔ kaa kwraa yɛ lɛ diɛŋtsɛ emaŋbii ateŋ. Nɛkɛ okulafo ohiafo nɛɛ yɛ mamu kɛ mu fioo pɛ ni ekɛbaafee naagbee niyenii eha ehe kɛ ebinuu fioo lɛ. Ni kɛlɛ, yɛ efimɔ ni mli wa nɛɛ mli po lɛ, eesumɔ ni efee aboloo eha Elia klɛŋklɛŋ, kɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ eshiwoo lɛ mli akɛ Yehowa baaha emu kɛ tɔ kɛ emamu lɛ akatã kɔkɔɔkɔ, bei abɔ ni hiamɔ lɛ yɔɔ lolo lɛ. Ebɛ naakpɛɛ akɛ Yesu Kristo kai nɛkɛ yoo okulafo nɛɛ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa lɛ beni ewieɔ eshiɔ ebeiaŋ Israelbii ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ!​—1 Maŋtsɛmɛi 17:​13-16; Luka 4:​25, 26.

Shi, yɛ naakpɛɛ nii nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, etsɛŋ ni yoo okulafo lɛ kɛ Elia fɛɛ kɛ hemɔkɛyeli he kaa ni mli wa waa diɛŋtsɛ baakpe. Trukaa kɛkɛ ni yoo lɛ binuu lɛ bagbo. Akɛni enɛ ye enɔ kwraa hewɔ lɛ, yoo okulafo nɛɛ susu akɛ Elia, “Nyɔŋmɔ gbɔmɔ” lɛ le nɛkɛ awerɛho shihilɛ ni eba enɔ nɛɛ he nɔ ko. Esusu akɛ ekolɛ aagbala etoi yɛ tsutsu esha ko ni efee hewɔ. Shi Elia he ebinuu lɛ gbonyo lɛ yɛ edɛŋ ni ekɛ lɛ tee ŋwɛitsu lɛ nɔ. Ele akɛ Yehowa baanyɛ aha nibii babaoo fe niyenii kɛkɛ. Yehowa ji wala diɛŋtsɛ jɛɛhe! No hewɔ lɛ Elia sɔle kɛ hewalɛ shii abɔ koni gbekɛ nuu lɛ wala aku sɛɛ aba emli ekoŋŋ.

Jeee Elia ji klɛŋklɛŋ mɔ ni ná gbohiiashitee mli hemɔkɛyeli tamɔ nɛkɛ, shi lɛ ji klɛŋklɛŋ mɔ ni akɛtsu eko he nii, yɛ Biblia mli sane ni aŋma lɛ mli. Gbekɛ nuu lɛ “hiɛ tsɛ”! Miishɛɛ ni enyɛ na lɛ sa kadimɔ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ beni Elia kɛ ebinuu lɛ baha lɛ kɛ nɛkɛ wiemɔi ní yɔɔ mlɛo nɛɛ lɛ: “Kwɛ! Obi lɛ yi ena wala.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, yaafonui ekɛkɛɛ akɛ: “Kpaako mina mile akɛ Nyɔŋmɔ gbɔmɔ jio, ni akɛ Yehowa wiemɔ ni yɔɔ onaa lɛ anɔkwale ni!”​—1 Maŋtsɛmɛi 17:​17-24.

“Mi-Nyɔŋmɔ Ji Yehowa”

Kwɛ bɔ ni henumɔ yɔɔ mli ni esa hu, akɛ Elia gbɛi lɛ shishi ji “Mi-Nyɔŋmɔ Ji Yehowa”! Nu kɛ niyenii hɔmɔ be mli lɛ, Yehowa ha lɛ niyenii kɛ nu enu; yɛ basabasa shihilɛ mli lɛ, Yehowa ha lɛ gbɛtsɔɔmɔ kpakpa; yɛ gbele be mli lɛ, Yehowa kɛ lɛ tsu nii ni ekɛha ana wala ekoŋŋ. Ni etamɔ nɔ ni be fɛɛ be lɛ, ehe hiaa ni Elia atsɔɔ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ mli​—kɛtsɔ ehe ni ekɛfɔ E-nɔ ni eha lɛ ehiamɔ nii, kɛtsɔ E-gbɛtsɔɔmɔ sɛɛnyiɛmɔ, kɛtsɔ ehe ni ekɛfɔ E-nɔ ni eha E-gbɛi lɛ he atse lɛ nɔ​—ni awo lɛ nyɔmɔ kɛ nibii ni eeedamɔ nɔ ena Yehowa mli hemɔkɛyeli babaoo. Nɛkɛ nɔkwɛmɔ nɔ nɛɛ bafee anɔkwale beni etee nɔ ekpɛlɛ nitsumɔi ni wa ni yɔɔ gbeyei anɔ kɛjɛ e-Nyɔŋmɔ, Yehowa ŋɔɔ lɛ; yɛ anɔkwale mli lɛ, enaakpɛɛ nibii ni mli wa waa lɛ ekomɛi jwere ehiɛ ni kpaako ebaaba.​—Kwɛmɔ 1 Maŋtsɛmɛi, yitso 18.

Nakai nɔŋŋ hu eji kɛha Yehowa tsuji ŋmɛnɛ. Ekolɛ atsɔŋ naakpɛɛ gbɛ nɔ alɛŋ wɔ aloo ni akɛ wɔ aaatsu gbohiiashitee ko he nii; yinɔ nɛɛ jeee be ni sa kɛha nɛkɛ naakpɛɛ nibii nɛɛ. Shi, Yehowa diɛŋtsɛ tsakeko bibioo po kɛjɛ Elia gbii lɛ amli kɛbaa.​—1 Korintobii 13:8; Yakobo 1:⁠17.

Ekolɛ wɔ hu wɔnine baashɛ nitsumɔi ni yɔɔ gbeyei anɔ, shikpɔŋkukuji komɛi ni mli nitsumɔ wa ni woɔ mɔ he gbeyei ni esa akɛ wɔkɛ shɛɛ sane ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ ashɛ jɛmɛ. Ekolɛ wɔkɛ yiwaa baakpe. Ekolɛ hɔmɔ baaye wɔ po. Shi Yehowa etee nɔ etsɔɔ aŋkroaŋkroi anɔkwafoi kɛ agbɛnɛ esafo muu lɛ fɛɛ akɛ, eyaa nɔ etsɔɔ etsuji agbɛ lolo ni ebuɔ amɛhe hu. Eyaa nɔ ehaa amɛ hewalɛ lolo, bɔni afee ni amɛnyɛ amɛtsu nitsumɔi ni ekɛwo amɛdɛŋ lɛ. Ni eyaa nɔ eyeɔ ebuaa amɛ lolo koni amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ kaai ni aaaba amɛnɔ yɛ nɛkɛ jeŋ ni ehao nɛɛ mli lɛ ashishi.​—Lala 55:⁠23.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Yesu kɛ Yakobo fɛɛ kɛɔ akɛ nugbɔ enɛɛɛ shikpɔŋ lɛ nɔ “afii etɛ kɛ nyɔji ekpaa sɔŋŋ.” Kɛlɛ, akɛɛ Elia tee Ahab ŋɔɔ koni eha nu hɔmɔ lɛ sɛɛ afo “yɛ afi ni ji etɛ lɛ nɔ”​—ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebɔi kanemɔ kɛjɛ be mli ni ewie nu hɔmɔ lɛ he lɛ. No hewɔ lɛ, hulutsoo be kakadaŋŋ eho ni nugbɔ enɛɛɛ, beni etee Ahab ŋɔɔ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ.​—Luka 4:​25; Yakobo 5:​17; 1 Maŋtsɛmɛi 18:⁠1.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Ani oyɛ hemɔkɛyeli akɛ Yehowa baaha etsuji amɛ hiamɔ nibii, taakɛ Elia fee lɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje