Kristofoi Asanekpakpa Shiɛmɔ Nitsumɔ Lɛ He Nɔkwɛmɔ Nɔ Ni Jɛ Mumɔŋ
“Nyɛkasea mi, taakɛ bɔ ni mi hu mikase Kristo lɛ.”—1 KORINTOBII 11:1.
1. Mɛɛ gbɛi komɛi anɔ Yesu tsɔ efee nɔkwɛmɔ nɔ ni sa kadimɔ waa efɔ shi eha esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛkase? (Filipibii 2:5-9)
MƐƐ nɔkwɛmɔ nɔ ni ekaaa Yesu fee efɔ shi eha ekaselɔi lɛ nɛkɛ! Ekɛ miishɛɛ shi eŋwɛi anunyam lɛ ni eba shikpɔŋ nɛɛ nɔ ni ebahi adesai eshafeelɔi ateŋ. Eesumɔ ni ena amanehulu babaoo yɛ adesai ayiwalaheremɔ hewɔ, kɛ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, kɛha eŋwɛi Tsɛ lɛ gbɛi lɛ hetsemɔ. (Yohane 3:16; 17:4) Beni akojoɔ lɛ koni ayagbe lɛ lɛ, Yesu kɛ ekaa jaje akɛ: “Mi lɛ, enɛ hewɔ afɔ mi, ni enɛ hewɔ nɔŋŋ miba je lɛ mli, koni mibaye anɔkwale lɛ he odase.”—Yohane 18:37.
2. Mɛni hewɔ Yesu ni atee lɛ shi lɛ baanyɛ afã ekaselɔi lɛ ni amɛtsa nitsumɔ ni eje shishi lɛ nɔ lɛ?
2 Dani ebaagbo lɛ, Yesu kɛ tsɔsemɔ ni hi jogbaŋŋ kɛmɔ shi ha ekaselɔi lɛ koni amɛnyɛ amɛtsa nitsumɔ ni ji Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ he odaseyeli lɛ nɔ. (Mateo 10:5-23; Luka 10:1-16) Enɛ hewɔ lɛ, yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, Yesu nyɛ ekɛ nɛkɛ famɔ nɛɛ ha, akɛ: “Nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli, ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ.”—Mateo 28:19, 20.
3. Mɛɛ gbɛ nɔ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛɛ yɛ, shi mɛɛ kpokpai anɔ pɛ atsu yɛ, yɛ be kpalaŋŋ mli?
3 Afii etɛ kɛ fa ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli fɛɛ lɛ, Yesu kaselɔi lɛ bo nɛkɛ famɔ nɛɛ toi, shi amɛtsu amɛkaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ yɛ Yudafoi, kɛ mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ mli lɛ, kɛ Samariabii ni afolɔ amɛ ketia lɛ pɛ ateŋ. Kɛkɛ ni, yɛ afi 36 Ŋ.B. lɛ, Nyɔŋmɔ fa ni ashiɛ sanekpakpa lɛ atsɔɔ nuu ko ni afoko lɛ ketia, Kornelio, kɛ eshiabii fɛɛ. Yɛ afii nyɔŋma ni nyiɛ sɛɛ lɛ hu mli lɛ, akɛ Jeŋmajiaŋbii krokomɛi hu ba asafo lɛ mli. Shi kɛlɛ, etamɔ nɔ ni atsu nitsumɔ lɛ babaoo yɛ kpokpai ni jwere Mediteranea bokagbɛ lɛ pɛ mli.—Bɔfoi lɛ Asaji 10:24, 44-48; 11:19-21.
4. Mɛɛ nifeemɔ ko ni sa kadimɔ waa ba mli aaafee afi 47-48 Ŋ.B.?
4 Ehe miihia ni nɔ ko akanya Kristofoi lɛ aloo eha amɛnyɛ amɛfee Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii ni yɔɔ kpokpai ni yɔɔ shɔŋŋ nɔ lɛ hu kaselɔi. No hewɔ lɛ, aaafee afi 47-43 Ŋ.B. lɛ, asafo ni yɔɔ Antiokia yɛ Siria lɛ mli onukpai lɛ anine shɛ nɛkɛ shɛɛ sane ni jɛ ŋwɛi nɛɛ nɔ akɛ: “Nyɛfaa Barnaba kɛ Saulo nyɛhaa mi kɛya nitsumɔ ni mitsɛ amɛ yɛ hewɔ lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 13:2) Kadimɔ akɛ no mli lɛ ale Paulo kɛ gbɛi ni akɛtsɛɔ lɛ tsutsu, ni ji Saulo lɛ. Kadimɔ hu akɛ, Nyɔŋmɔ tsi Barnaba gbɛi ta tsutsu dani etsi Paulo ta, ejaakɛ ekolɛ nakai beaŋ lɛ abuɔ Barnaba akɛ lɛ ji onukpa yɛ amɛyi enyɔ lɛ ateŋ.
5. Mɛni hewɔ Paulo kɛ Barnaba sanekpakpa shiɛmɔ he gbɛfaa lɛ he sane ni aŋma afɔ shi lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ waa kɛha Kristofoi lɛ?
5 Paulo kɛ Barnaba maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ gbɛfaa lɛ he saji ni aŋmala fitsofitso lɛ ji hewalɛwoo kpele diɛŋtsɛ kɛha Yehowa Odasefoi, titri lɛ kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi kɛ gbɛgbalɔi ni efa gbɛ kɛshi amɛ diɛŋtsɛ amɛmaji amli koni amɛyasɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ maŋsɛɛ bii ateŋ lɛ. Ni kɛfata he lɛ, eka shi faŋŋ akɛ Bɔfoi lɛ Asaji yitsei 13 kɛ 14 lɛ mlitii baakanya mɛi babaoo lolo ni amɛkase Paulo kɛ Barnaba, koni amɛha gbɛfaŋnɔ ni amɛnaa yɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ nɛɛ mli lɛ mli alɛɛ.
Kipro Ŋshɔkpɔ Lɛ
6. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ fee yɛ Kipro?
6 Maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ shashaooo shi kwraa ni amɛkɛ lɛlɛ shi Siria lɛji adaamɔ he ni ji Seleukia kɛtee Kipro ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. Beni lɛlɛ lɛ yawa Salami lɛ, nɔ ko nɔ ko gbalaaa amɛjwɛŋmɔ, shi moŋ “amɛjaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ yɛ Yudafoi lɛ akpeehei lɛ.” Yɛ Kristo nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli lɛ, efaaa haaa amɛ kɛkɛ akɛ amɛaahi he kome yɛ nakai maŋtiase lɛ mli ni amɛmɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ ni amɛba amɛŋɔɔ. Shi moŋ, amɛtsu nii waa ni “amɛfo mli yɛ ŋshɔkpɔ muu lɛ fɛɛ nɔ.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ baabi nyiɛmɔ babaoo kɛ shihilɛ hei hu atsakemɔ nɔtonɔto, ejaakɛ Kipro ŋshɔkpɔ lɛ da waa, ni amɛgbɛfaa lɛ kɛ amɛ jɛ efa kome kɛtee he kroko, yɛ efa ni kɛ fe fɛɛ lɛ jɛkɛmɔ naa.—Bɔfoi lɛ Asaji 13:5, 6.
7. (a) Mɛɛ sane ko ni sa kadimɔ waa ba yɛ Pafo? (b) Nɛkɛ sane ni aŋma afɔ shi nɛɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔna mɛɛ su?
7 Amɛ jɛmɛ hilɛ lɛ naagbee lɛ, akɛ niiashikpamɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ waa wo mɛi enyɔ lɛ nyɔmɔ yɛ Pafo maŋtiase lɛ mli. Ŋshɔkpɔ lɛ nɔyelɔ, Sergio Paulo, bo amɛshɛɛ sane lɛ toi ni “ehe eye.” (Bɔfoi lɛ Asaji 13:7, 12) Sɛɛ mli lɛ, Paulo ŋma akɛ: “Shi, anyɛmimɛi, nyɛkwɛa akɛ nyɛtsɛmɔ lɛ, jeee heloo gbɛfaŋ nilelɔi pii, jeee hewalɔi pii, jeee abladei pii.” (1 Korintobii 1:26) Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, hewalɔi ni bo sane lɛ toi lɛ ateŋ mɔ ko ji Sergio Paulo. Esa akɛ nɛkɛ niiashikpamɔ nɛɛ awo wɔteŋ mɔ fɛɛ hewalɛ, titri lɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi, koni wɔna jwɛŋmɔ kpakpa yɛ odase ni wɔɔye nɔyeli lɛ mli onukpai lɛ he, taakɛ awoɔ wɔ hewalɛ yɛ 1 Timoteo 2:1-4 ni wɔfee lɛ. Ni gbɔmɛi ni yɔɔ nɔyeli hegbɛi amli lɛ eye ebua Nyɔŋmɔ tsuji waa yɛ bei komɛi amli.—Nehemia 2:4-8.
8. (a) Mɛɛ tsakemɔ ko ni ba wekukpaa ni ka Paulo kɛ Barnaba ateŋ lɛ je shishi kɛjɛ be nɛɛ mli kɛyaa? (b) Barnaba fee nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
8 Paulo na gbɛfaŋnɔ ni da fe fɛɛ yɛ Sergio Paulo tsakemɔ lɛ mli, yɛ Yehowa mumɔ lɛ hewalɛ shishi. (Bɔfoi lɛ Asaji 13:8-12) Agbɛnɛ hu, kɛjɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa fɛɛ lɛ, etamɔ nɔ ni Paulo ji mɔ ni nyiɛ hiɛ. (Okɛ Bɔfoi lɛ Asaji 13:7 ato Bɔfoi lɛ Asaji 13:15, 16, 43 he.) Enɛ kɛ nitsumɔ ni ajɛ ŋwɛi akɛha Paulo, ni enine shɛ nɔ yɛ etsakemɔ be lɛ mli lɛ kpaa gbee. (Bɔfoi lɛ Asaji 9:15) Ekolɛ nɛkɛ nibii ni ba nɛɛ ka Barnaba heshibaa ekwɛ. Shi kɛlɛ, ni eeesusu nɛkɛ tsakemɔ nɛɛ he akɛ nɔ ni akɛmiitswa lɛ mpoa moŋ lɛ, eeenyɛ efee akɛ Barnaba hi shi yɛ egbɛi lɛ shishinumɔ naa, akɛ “Miishɛjemɔ Bi,” ni ekɛ anɔkwayeli fi Paulo sɛɛ yɛ amɛ sanekpakpa shiɛmɔ he gbɛfaa lɛ mli fɛɛ kɛ sɛɛ mli beni Yudafoi Kristofoi komɛi te shi wo amɛsɔɔmɔ nitsumɔ yɛ Jeŋmajiaŋbii ni folɔko ketia lɛ ateŋ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:1, 2) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa enɛ ji kɛha wɔ fɛɛ nɛkɛ, kɛ mɛi ni yɔɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ashiai kɛ Betel shiai amli lɛ hu! Esa akɛ wɔsumɔ akɛ wɔɔkpɛlɛ teokrase tsakemɔi anɔ be fɛɛ be, ni wɔkɛ wɔsɛɛfimɔ fɛɛ aha mɛi ni ahala ni amɛnyiɛ hiɛ yɛ wɔteŋ lɛ.—Hebribii 13:17.
Shikpɔŋ Tɛtrɛɛ ni Yɔɔ Asia Bibioo Lɛ
9. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ bɔ ni Paulo kɛ Barnaba sumɔɔ, akɛ amɛaafa gbɛ kɛya Antiokia yɛ Pisidia lɛ mli.
9 Kɛjɛ Kipro lɛ, Paulo kɛ Barnaba kɛ lɛlɛ tee kooyigbɛ kɛtee Asia shikpɔŋ wulu lɛ nɔ. Yɛ yiŋtoo ko ni atsɔɔɔ hewɔ lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi nɛɛ ehiii nakai ŋshɔnaa kpokpaa lɛ nɔ, shi moŋ amɛfa gbɛ kakadaŋŋ ko ni yɔɔ oshara hu aaafee shitoi 110 kɛtee Antiokia yɛ Pisidia, he ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ teŋgbɛ ni yɔɔ tɛtrɛɛ lɛ. Enɛ biɔ ni amɛkwɔ kɛtsɔ gɔji ashikpɔŋ nɔ gbɛ ko nɔ ni amɛkpeleke kɛba shikpɔŋ kplenee agbo ni nɔ kwɔlɛ tekeɔ ŋshɔ hiɛ kwɔlɛ aaashɛ ninetalɔi 3,500 lɛ nɔ. Biblia he nilelɔ J. S. Howson kɛɔ akɛ: “Ale gbɔmɛi ni yɔɔ nakai gɔji ni foɔ shikpɔŋ tɛtrɛɛ lɛ . . . kɛ shikpɔŋ kplenee ni yɔɔ wuoyigbɛ ŋshɔ lɛ naa lɛ teŋ lɛ anɔ lɛ amlakwamɔ kɛ ojotswaa subaŋ gbonyo lɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ yɛ blema yinɔsane be fɛɛ mli.” Kɛfata he lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ kɛ osharai ni adebɔɔ mli nibii kɛbaa lɛ hu kpe. Howson kɛfata he akɛ: “Asia Bibioo lɛ nɔ kpokpaa ko kwraa bɛ ni ale jogbaŋŋ yɛ enɔ ‘nui ni jeɔ ŋa’ lɛ hewɔ, tamɔ bɔ ni ale gɔji anɔ gbɛ ni yɔɔ Pisidia lɛ, he ni faai jeɔ ŋa yɛ gɔji wuji gɔgɔmee anaabui kpaakpa, aloo amɛboɔ waa kɛ hewalɛ yɛ gɔji ateŋ jɔɔi bibii amli lɛ.” Nɛkɛ saji amlitsɔɔmɔ fitsofitso nɛɛ haa wɔnyɛɔ wɔfeɔ gbɛ ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ yɔɔ he tsui akɛ amɛaafã yɛ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ hewɔ lɛ he mfoniri. (2 Korintobii 11:26) Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, Yehowa sɔɔlɔi ateŋ mɛi pii kɛ ekaa yeɔ gbɛtsii nii sɔrɔtoi anɔ bɔni afee ni amɛshɛ gbɔmɛi lɛ aŋɔɔ ni amɛshiɛ sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ amɛ.
10, 11. (a) Paulo ha shishinumɔ kɛ gbeekpamɔ ba ekɛ etoibolɔi lɛ ateŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ ni ekolɛ Yudafoi lɛ ateŋ mɛi pii ahiɛ fee amɛ yaa beni amɛnu amanehului ni Mesia lɛ na lɛ he saji lɛ? (d) Mɛɛ yiwalaheremɔ he hegbɛ Paulo kɛma etoibolɔi lɛ ahiɛ?
10 Akɛni Yudafoi akpeehe ko yɛ Antiokia yɛ Pisidia hewɔ lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ tee jɛmɛ klɛŋklɛŋ, koni amɛha mɛi ni le Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ hegbɛ ni amɛkɛkpɛlɛ sanekpakpa lɛ nɔ. Beni aha amɛ hegbɛ ni amɛwie lɛ, Paulo te shi edamɔ shi ni eha maŋshiɛmɔ ko ni hewalɛ yɔɔ mli waa diɛŋtsɛ. Yɛ wiemɔ lɛ mli fɛɛ lɛ, eha ekɔ saji ni kɛ shishinumɔ kɛ gbeekpamɔ baaba ekɛ Yudafoi kɛ mɛi ni atsake amɛ ni yɔɔ etoibolɔi lɛ ateŋ lɛ he. (Bɔfoi lɛ Asaji 13:13-16, 26) Yɛ ehiɛkpamɔ wiemɔ lɛ sɛɛ lɛ, Paulo ti Yudafoi lɛ ayinɔsane ni mɛi pii le jogbaŋŋ lɛ mli, ni ekai amɛ akɛ Yehowa hala amɛblematsɛmɛi lɛ, ni no sɛɛ lɛ ekpɔ̃ amɛ kɛjɛ Mizraim, kɛ agbɛnɛ hu bɔ ni eye ebua amɛ ni amɛnyɛ amɛye gbɔmɛi ni yɔɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ kunim lɛ. Kɛkɛ ni Paulo ma bɔ ni Yehowa kɛ David ye ha lɛ nɔ mi. Nɛkɛ saji nɛɛ ŋɔɔ Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ anaa ejaakɛ amɛmiikpa gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ baatee David seshinyo ko shi akɛ yiwalaherelɔ kɛ nɔyelɔ ni baaye nɔ kɛya naanɔ. Kɛkɛ ni Paulo kɛ ekaa wie, beni eshɛ biɛ lɛ akɛ: “Mɔ nɛ [David] seshi mli Nyɔŋmɔ jie Yesu yɛ, yɛ shiwoo lɛ naa, ni ekɛ lɛ fee Israel yiwalaherelɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 13:17-23.
11 Shi, yiwalaherelɔ ni Yudafoi lɛ ateŋ mɛi pii kpaa lɛ gbɛ ji asraafonyo ekaalɔ ni baajie amɛ kɛjɛ Romabii anɔyeli shishi, koni ewo Yudafoi amaŋ lɛ nɔ kɛteke maji krokomɛi fɛɛ. No hewɔ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛhiɛ fee amɛ yaa akɛ amɛaanu akɛ Paulo miiwie akɛ akɛ Mesia lɛ ha amɛ diɛŋtsɛ amɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛgbe lɛ. Paulo kɛ ekaa wie akɛ: “Shi Nyɔŋmɔ tee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ.” Beni ehaa ewiemɔ lɛ naagbee gbɛ lɛ, etsɔɔ etoibolɔi lɛ akɛ amɛnine baanyɛ ashɛ yiwalaheremɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ nɔ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛnaa nyɛlea akɛ Mɔ nɛ nɔŋŋ nɔ atsɔɔ ajajeɔ eshaifaa atsɔɔ nyɛ lɛ; ejaakɛ nibii fɛɛ ni anyɛŋ abu nyɛ bem yɛ he yɛ Mose mla lɛ naa lɛ, Mɔ nɛ mli lɛ mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ yeɔ lɛ, abuɔ lɛ bem.” Paulo mu ewiemɔ lɛ naa kɛtsɔ hewalɛ ni ewo etoibolɔi lɛ koni amɛkaha akɛ amɛ fata gbɔmɛi babaoo ni Nyɔŋmɔ tsɔ hiɛ egba efɔ shi akɛ amɛbaakpoo nɛkɛ yiwalaheremɔ he gbɛjianɔtoo ni yɔɔ nyam nɛɛ ahe lɛ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 13:30-41.
12. Mɛni jɛ Paulo maŋshiɛmɔ lɛ mli ba, ni te esa akɛ enɛ awo wɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?
12 Mɛɛ maŋshiɛmɔ ni damɔ Ŋmalɛ nɔ ni aje gbɛ aha jogbaŋŋ nɛ! Te toibolɔi lɛ here nɔ amɛha tɛŋŋ? “Yudafoi kɛ Yudafoi ahefatalɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ateŋ mɛi pii nyiɛ Paulo kɛ Barnaba sɛɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 13:43) Kwɛ bɔ ni ewoɔ wɔ hewalɛ waa ŋmɛnɛ! Eba akɛ wɔ hu wɔɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ ni wɔkɛ anɔkwale lɛ aha ni emɔ shi jogbaŋŋ, kɛji yɛ wɔ maŋ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli aloo yɛ saji ahetoo hamɔ kɛ wiemɔi ni wɔhaa yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ mli.—1 Timoteo 4:13-16.
13. Mɛni hewɔ ni eha bahia ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ ashi Antiokia yɛ Pisidia lɛ, ni mɛɛ sanebimɔi teɔ shi yɛ kaselɔi heei lɛ ahe?
13 Mɛi heei ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ yɛ Antiokia yɛ Pisidia nɛɛ nyɛɛɛ amɛtsi sanekpakpa nɛɛ naa amɛha amɛ pɛ amɛhe. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, “hejɔɔmɔ gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ nɔ lɛ, shwɛ fioo ni maŋ muu lɛ fɛɛ ababua amɛhe naa amɛbabo [Yehowa] Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ toi.” Ni etsɛɛɛ ni sane lɛ gbɛ eshwa kɛteke maŋtiase lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “Nuŋtsɔ [Yehowa] wiemɔ lɛ gbɛ shwa yɛ jɛi niiaŋ fɛɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 13:44, 49) Ní amɛaakpɛlɛ anɔkwa sane nɛɛ nɔ moŋ lɛ, Yudafoi awuŋayelɔi lɛ ye omanye ni amɛha ashwie maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ kɛjɛ maŋtiase Iɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 13:45, 50) Te enɛ sa kaselɔi heei lɛ ahe eha tɛŋŋ? Ani amɛnijiaŋ je wui ni amɛŋmɛɛ he?
14. Mɛni hewɔ ni shitee-kɛ-wolɔi nyɛɛɛ agu nitsumɔ ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ eje shishi lɛ, ni mɛni wɔkaseɔ kɛjɛ enɛ mli?
14 Dabi, ejaakɛ Nyɔŋmɔ nitsumɔ ni. Agbɛnɛ hu, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ etswa hemɔkɛyeli shishitoo ni mli wa waa amɛma shi yɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo ni atee lɛ shi lɛ mli. No hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ, kaselɔi heei lɛ buɔ Kristo akɛ amɛ Hiɛnyiɛlɔ, shi jeee maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, wɔkaneɔ akɛ amɛtee nɔ “[amɛ]yimɔ obɔbɔ kɛ miishɛɛ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 13:52) Shikome ekoŋŋ lɛ, kwɛ bɔ ni enɛ woɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ ni feɔ mɛi kaselɔi ŋmɛnɛ lɛ ahewalɛ ehaa! Kɛ wɔkɛ heshibaa kɛ ekaa tsu wɔ gbɛfaŋnɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo baajɔɔ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ nɔ.—1 Korintobii 3:9.
Ikoniom, Listra, kɛ Derbe
15. Mɛɛ gbɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ kɛtsu nii yɛ Ikoniom, ni mɛni jɛ mli ba?
15 Agbɛnɛ Paulo kɛ Barnaba fa gbɛ aaafee shitoi 90 jɛkɛmɔ kɛba wuoyi-bokagbɛ kɛba maŋtiase ni tsa nɔ, ni ji Ikoniom mli. Yiwaa he gbeyeishemɔ etsiii amɛnaa koni amɛkɛ gbɛ ni amɛkɛtsu nii yɛ Antiokia lɛ nɔŋŋ akatsu nii. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, nɔ ni jɛ mli ba ji: “Yudafoi lɛ kɛ Helabii lɛ ateŋ mɛi babaoo he ye.” (Bɔfoi lɛ Asaji 14:1) Shikome ekoŋŋ lɛ, Yudafoi ni ekpɛlɛɛɛ sanekpakpa lɛ nɔ lɛ tee shitee-kɛ-woo shi. Shi maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ mia amɛhiɛ, ni amɛye be saŋŋ yɛ Ikoniom ni amɛkɛye amɛbua kaselɔi heei lɛ. Kɛkɛ ni, beni amɛna amɛle akɛ Yudafoi ni teɔ shi woɔ amɛ lɛ miitao amɛtswia amɛ tɛi lɛ, Paulo kɛ Barnaba kɛ nilee jo foi kɛtee shikpɔŋkuku ni tsa nɔ lɛ mli, “Listra kɛ Derbe kɛ jɛi niiaŋ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 14:2-6.
16, 17. (a) Mɛni ba Paulo nɔ yɛ Listra? (b) Bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ bɔfo lɛ ye ha lɛ ná Listra obalanyo ko nɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Amɛtee nɔ “amɛjaje sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ” kɛ ekaa, yɛ nɛkɛ shikpɔŋkuku hee ni klɛŋklɛŋ be kwraa ni amɛtsuɔ nii yɛ mli nɛɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:7) Beni Yudafoi ni yɔɔ Antiokia yɛ Pisidia kɛ Ikoniom lɛ na amɛnu he lɛ, amɛba Listra tɔŋŋ ni amɛbawo asafoi lɛ ayiŋ koni amɛtswia Paulo tɛi. Akɛni be bɛ ni ekɛbaajo foi kɛjɛ amɛdɛŋ hewɔ lɛ, atswia Paulo tɛi aahu akɛ, no ha mɛi ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ susu akɛ egbo. Kɛkɛ ni amɛgbala lɛ kɛjɛ maŋ lɛ mli.—Bɔfoi lɛ Asaji 14:19.
17 Ani obaanyɛ ofee haomɔ ni enɛ ha kaselɔi hee lɛ hao lɛ he mfoniri okwɛ? Shi naakpɛɛ nii amli naakpɛɛ nii, beni amɛbɔle Paulo he kɛkpe pɛ, kɛkɛ ni ete shi! Biblia lɛ ewieee akɛ obalanyo ko ni atsɛɔ lɛ Timoteo lɛ fata nɛkɛ kaselɔi heei nɛɛ ahe. Eka shi faŋŋ akɛ ebana ele bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Paulo ye ha lɛ yɛ be ko mli, ni ena hewalɛ ni mli wa waa yɛ ejwɛŋmɔ ni edako lɛ nɔ. Paulo ŋma yɛ ewolo ni ji enyɔ ni eŋma Timoteo lɛ mli akɛ: “Shi bo lɛ, onyiɛ misɛɛ yɛ mitsɔɔmɔ, mijeŋba, . . . mimanehului ni mina yɛ Antiokia kɛ Ikoniom kɛ Listra lɛ amli, nɔ yiwalɛi abɔ ni mina ni Nuŋtsɔ lɛ jie mi kɛjɛ fɛɛ mli lɛ.” (2 Timoteo 3:10, 11) Paulo tɛ-tswiamɔ lɛ sɛɛ aaafee afi loo afii enyɔ mli lɛ, eku esɛɛ etee Listra ni eyana akɛ obalanyo Timoteo ji Kristofonyo ni feɔ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa, “ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Listra kɛ Ikoniom lɛ taa ehe sane kpakpa.” (Bɔfoi lɛ Asaji 16:1, 2) No hewɔ lɛ Paulo hala lɛ akɛ ehefatalɔ gbɛfalɔ. Enɛ ye ebua Timoteo ni eda yɛ mumɔŋ shidaamɔ mli, ni yɛ be ni sa mli lɛ, ebafee mɔ ni he esa ni Paulo baanyɛ atsu lɛ ni eyasara asafoi sɔrɔtoi lɛ. (Filipibii 2:19, 20; 1 Timoteo 1:3) Nakai nɔŋŋ hu, ŋmɛnɛ, Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi ni yɔɔ ekaa lɛ naa mɛi ni darako lɛ anɔ hewalɛ kpakpa, ni amɛteŋ mɛi pii daraa ni amɛtsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji ni he yɔɔ sɛɛnamɔ, tamɔ Timoteo.
18. (a) Mɛni ba maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ anɔ yɛ Derbe? (b) Mɛɛ hegbɛ naa gbele ha amɛ agbɛnɛ, shi mɛɛ gbɛ amɛhala akɛ amɛaatsɔ nɔ?
18 Egbele mlijee yɛ Listra lɛ nɔ jetsɛremɔ leebi mli lɛ, Paulo kɛ Barnaba shi jɛmɛ kɛtee Derbe. Agbɛnɛ, shitee-kɛ-wolɔ ko enyiɛɛɛ amɛsɛɛ dɔŋŋ, ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ ‘amɛha mɛi pii tsɔmɔ kaselɔi.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 14:20, 21) Akɛni amɛto asafo ko shishi yɛ Derbe hewɔ lɛ, esa akɛ Paulo kɛ Barnaba akpɛ amɛyiŋ. Gbɛjegbɛ ko ni Romabii fee, ni afɔɔ nɔ tsɔmɔ lɛ tsaa nɔ kɛjɛɔ Derbe kɛyaa Tarso. Gbɛfaa lɛ yɛ kuku kwraa kɛjɛ jɛmɛ kɛmiiyaa Antiokia yɛ Siria. Eeenyɛ efee akɛ no ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni amɛkɛaaku amɛsɛɛ, ni ekolɛ nakai maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ baanu he po akɛ esa akɛ amɛjɔɔ amɛhe fioo agbɛnɛ. Shi yɛ amɛ-Nuŋtsɔ lɛ kasemɔ mli lɛ, Paulo kɛ Barnaba nu he akɛ hiamɔ babaoo diɛŋtsɛ yɛ.—Marko 6:31-34.
Aatsu Nyɔŋmɔ Nitsumɔ lɛ Kɛmiimɔ Shi
19, 20. (a) Yehowa jɔɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ yɛ amɛsɛɛ ni amɛku kɛtee Listra, lkoniom, kɛ Antiokia lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ nikasemɔ enɛ kɛhaa Yehowa webii ŋmɛnɛ?
19 Ni amɛaatsɔ gbɛ ni jɛkɛɛɛ nɛɛ moŋ nɔ kɛya shia lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ kɛ ekaa ku amɛsɛɛ ni amɛyasara nakai maŋtiasei ni awo amɛwala he gbeyei yɛ lɛ ekoŋŋ. Ani Yehowa jɔɔ amɛ yɛ henumɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli ni amɛkɛsusu tooi heei nɛɛ ahe lɛ hewɔ? Hɛɛ, ejɔɔ amɛ, ejaakɛ sane lɛ kɛɔ akɛ amɛye omanye ni “amɛsaa amɛwo kaselɔi lɛ amumɔŋ wala lɛ hewalɛ, ni amɛwie amɛtsɔɔ amɛ, akɛ amɛhiɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.” Eja jogbaŋŋ akɛ, amɛkɛɛ nakai kaselɔi heei lɛ akɛ: “Esa akɛ wɔtsɔɔ amanehului pii amli kɛboteɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli.” (Bɔfoi lɛ Asaji 14:21, 22) Paulo kɛ Barnaba kai amɛ yɛ amɛtsɛmɔ lɛ hu he akɛ amɛji hefetalɔi niyelɔi yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni baa lɛ mli. Esa akɛ wɔ hu wɔkɛ hewalɛwoo ni tamɔ nɛkɛ aha kaselɔi heei lɛ ŋmɛnɛ. Wɔbaanyɛ wɔwo amɛ hewalɛ ni amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ kaai amli kɛtsɔ naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ, yɛ nakai Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni Paulo kɛ Barnaba shiɛ yɛ he lɛ nɔŋŋ nɔyeli shishi lɛ he gbɛkpamɔ ni wɔɔha ema amɛhiɛ daa lɛ nɔ.
20 Dani amɛaashi maŋtiase fɛɛ maŋtiase mli lɛ, Paulo kɛ Barnaba yeɔ amɛbuaa asafo ni yɔɔ nakai maŋ lɛ mli lɛ ni amɛtoɔ amɛhe gbɛjianɔ jogbaŋŋ. Eka shi faŋŋ akɛ, amɛtsɔse hii ni he esa lɛ ni amɛhala amɛ koni amɛnyiɛ hiɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:23) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ hu kɛ hiɛyaa babaoo ba. Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, yɛ be mli ni amɛye amɛbua mɛi ni bɛ niiashikpamɔ lɛ koni amɛya amɛhiɛ kɛyashi amɛbaanyɛ amɛtsu gbɛnaa nii ahe nii sɛɛ lɛ, bei komɛi lɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi kɛ mɛi krokomɛi lɛ shiɔ jɛmɛ ni amɛyatsaa amɛnitsumɔ kpakpa lɛ nɔ yɛ hei krokomɛi ni hiamɔ lɛ da waa yɛ lɛ.
21, 22. (a) Mɛni ba beni Paulo kɛ Barnaba gbe amɛ sanekpakpa shiɛmɔ he gbɛfaa lɛ naa lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi enɛ teeɔ amɛ shi?
21 Beni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ ku amɛsɛɛ yɛ naagbee kwraa kɛba Antiokia yɛ Siria lɛ, amɛmii shɛ amɛhe waa diɛŋtsɛ. Lɛlɛŋ, Biblia mli lɛ sane lɛ kɛɔ akɛ “amɛtsu” nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo amɛdɛŋ lɛ he nii “amɛgbe naa” kwraa. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:26) Shishinumɔ yɛ he akɛ, amɛniiashikpamɔi nɛɛ ni amɛgba lɛ ha “nyɛmimɛi lɛ fɛɛ na miishɛɛ naakpa.” (Bɔfoi lɛ Asaji 15:3) Shi wɔsɛɛ be hu? Ani agbɛnɛ amɛbaatara shi yɛ sɛɛ, ni amɛtsɔle amɛnaa amɛkwɛ, tamɔ bɔ ni afɔɔ wiemɔ lɛ? Dabida. Beni amɛtee nɔyeli kuu lɛ ŋɔɔ yɛ Yerusalem ni amɛyabi amɛyiŋkpɛɛ yɛ ketiafoo he sane lɛ he sɛɛ lɛ, mɛi enyɔ lɛ je sanekpakpa shiɛmɔ he gbɛfaai ashishi ekoŋŋ. Shi yɛ be nɛɛ mli lɛ, amɛtee hei sɔrɔtoi. Barnaba kɛ Yohane Marko fata ehe ni amɛtee Kipro, ni Paulo hu na hefatalɔ hee, ni ji Sila, ni amɛfa gbɛ kɛtsɔ Siria kɛ Kilikia. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:39-41) Nɛkɛ gbɛfaa nɛɛ mli ni ehala obalanyo Timoteo ni ekɛ lɛ fata ehe kɛtee lɛ.
22 Biblia lɛ ewieee nɔ ni jɛ Barnaba gbɛfaa ni ji enyɔ lɛ mli ba lɛ he sane ko. Shi Paulo lɛ, etsa nɔ kɛtee shikpɔŋkuku hee mli yɛ Europa ni eto asafoi ashishi, kɛ hoo lɛ yɛ maŋtiasei enumɔ mli—Filipi, Beroea, Tesalonika, Korinto, kɛ Efeso. Mɛni ji nɔ titri ni ha Paulo ye omanye ni sa kadimɔ waa nɛɛ? Ani nakai shishitoo mlai lɛ tsuɔ nii yɛ Kristofoi ni feɔ kaselɔi ŋmɛnɛ lɛ hu agbɛfaŋ?
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni hewɔ Yesu ji nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ ni sa akɛ wɔkase lɛ?
◻ Barnaba fee nɔkwɛmɔ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ maŋshiɛmɔ ni Paulo ha yɛ Pisidia lɛ mli?
◻ Paulo kɛ Banaba gbe amɛnitsumɔ lɛ naa kwraa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Bɔ ni bɔfo Paulo ŋmɛ etsui shi yɛ yiwaa shishi lɛ na hewalɛ kpakpa yɛ obalanyo Timoteo nɔ