Ba Ni Mesia Lɛ Eba Lɛ Kɛ E-Nɔyeli Lɛ
“Nɛkɛ Yesu nɛɛ ni aŋɔ lɛ kɛjɛ nyɛŋɔɔ kɛtee ŋwɛi nɛɛ, ebaaba nakai nɔŋŋ, tamɔ bɔ ni nyɛnaa akɛ eyaa ŋwɛi nɛɛ.”—BƆFOI LƐ ASAJI 1:11.
1, 2. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ ŋwɛibɔfoi enyɔ bashɛje Yesu bɔfoi lɛ amii yɛ, beni ekwɔ kɛtee ŋwɛi lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi Kristo sɛɛkuu lɛ he gbɛkpamɔ teeɔ amɛ shi.
HII nyɔŋma kɛ ekome damɔ Mu Gɔŋ lɛ he, yɛ ebokagbɛ, ni amɛmiikwɛ ŋwɛi gãa. Hiŋmɛitswai fioo ko ni eho lɛ, Yesu Kristo ejɛ amɛteŋ ekwɔ kɛtee ŋwɛi, ni esu lɛ laaje fiofio kɛyashi atatu ko batsi amɛhiɛ ni amɛnaaa lɛ dɔŋŋ. Nɛkɛ hii nɛɛ ena odaseyelii babaoo ni Yesu kɛha ni tsɔɔ akɛ lɛ ji Mesia lɛ yɛ afii ni amɛkɛlɛ hi shi lɛ fɛɛ mli; amɛtsɔmɔ awerɛho po ni egbele lɛ ha amɛye lɛ kɛ miishɛɛ ni eshitee lɛ kɛ ba lɛ fɛɛ mli. Shi amrɔ nɛɛ etee.
2 Trukaa ni ŋwɛibɔfoi enyɔ bapue ni amɛwie nɛkɛ miishɛjemɔ wiemɔi nɛɛ, akɛ: “Nyɛ Galilea hii, mɛɛba nyɛdamɔ shi nyɛkwɛɔ ŋwɛi nɛkɛ? Nɛkɛ Yesu nɛɛ ni aŋɔ lɛ kɛjɛ nyɛ ŋɔɔ kɛtee ŋwɛi nɛɛ, ebaaba nakai nɔŋŋ, tamɔ bɔ ni nyɛnaa akɛ eyaa ŋwɛi nɛɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 1:11) Kwɛ bɔ ni ewoɔ mɔ ekaa ehaa—Yesu ŋwɛiyaa lɛ etsɔɔɔ akɛ ekɛ shikpɔŋ lɛ kɛ gbɔmɛi adesai bɛ nɔ ko feemɔ dɔŋŋ! Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu baaku esɛɛ eba. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ha bɔfoi lɛ hiɛnɔkamɔ. Mɛi akpekpei abɔ hu yɛ ŋmɛnɛ ni amɛbuɔ Kristo sɛɛkuu lɛ he shiwoo lɛ akɛ nɔ ko ni he hiaa waa. Mɛi komɛi wieɔ he akɛ “Baa ni Ji Enyɔ” loo “Kristo Baa.” Shi, etamɔ nɔ ni mɛi pii ayiŋ efutu amɛ yɛ nɔ ni Kristo sɛɛkuu lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ he. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo baaku esɛɛ yɛ? Mɛɛ be? Ni esaa wɔshihilɛi ahe ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
Bɔ ni Kristo Sɛɛkuu lɛ Baaba Mli Aha
3. Mɛni mɛi pii heɔ yeɔ yɛ Kristo sɛɛkuu lɛ he?
3 Taakɛ wolo ni atsɛɔ lɛ An Evangelical Christology lɛ tsɔɔ lɛ, “baa ni ji enyɔ loo Kristo sɛɛkuu (parousia) lɛ toɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ shishi, yɛ naagbee kwraa, yɛ faŋŋ mli, kɛmiiya naanɔi fɛɛ mli.” Eji hemɔkɛyeli ko ni mɛi pii yɔɔ akɛ abaana Kristo sɛɛkuu lɛ yɛ faŋŋ mli, ni mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ baana lɛ kɛ ehiŋmɛi diɛŋtsɛ. Mɛi pii tsɛɔ Kpojiemɔ 1:7 lɛ ni amɛkɛfiɔ nɛkɛ jwɛŋmɔ ni amɛhiɛ nɛɛ sɛɛ, he ni kaneɔ akɛ: “Naa! Eeba kɛ atatui lɛ, ni hiŋmɛi fɛɛ hiŋmɛi aaana lɛ, kɛ mɛi ni tsurɔ lɛ nii lɛ hu.” Shi ani esa akɛ anu nɛkɛ kuku nɛɛ shishi bɔ ni aŋmalɛ nɔŋŋ?
4, 5. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Kpojiemɔ 1:7 shishinumɔ etsɔɔɔ nɔ ni aŋmalɛ nɔŋŋ pɛpɛɛpɛ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu diɛŋtsɛ wiemɔi maa shishinumɔ nɛɛ nɔ mi yɛ?
4 Kaimɔ akɛ, akɛ Kpojiemɔ wolo Iɛ ha yɛ “okadii amli.” (Kpojiemɔ 1:1, New World Translation) Belɛ, nɛkɛ kuku nɛɛ tsɔɔ okadi-feemɔ ko; ejaakɛ, te aaafee tɛŋŋ ni “mɛi ni tsurɔ lɛ nii” lɛ ana Kristo sɛɛkuu lɛ? Amɛgboi nɔ ni miihe ashɛ afi ohai 20 sɔŋŋ nɛ! Kɛfata he lɛ, ŋwɛibɔfoi lɛ kɛɛ akɛ Kristo baaku esɛɛ ni “ebaaba nakai nɔŋŋ” tamɔ bɔ ni etee lɛ. Ojogbaŋŋ, mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ etee? Ní mɛi akpekpei abɔ miikwɛ lɛ? Dabi, anɔkwafoi fioo ko pɛ na nakai nifeemɔ lɛ. Ni beni ŋwɛibɔfoi lɛ kɛ amɛ wie lɛ, ani bɔfoi lɛ kɛ amɛhiŋmɛii diɛŋtsɛ miikwɛ Kristo yaa lɛ aahu kɛyashi eyashɛ ŋwɛi tɔŋŋ? Dabi, atatu ko batsi Yesu hiɛ ni amɛnaaa lɛ dɔŋŋ. No sɛɛ be ko mli lɛ, eka shi faŋŋ akɛ ebote mumɔi aŋwɛi lɛ akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ, ni adesai ahiŋmɛii enaaa lɛ. (1 Korintobii 15:50) No hewɔ lɛ, kɛji amɛna aahu lɛ, bɔfoi lɛ na Yesu gbɛfaa lɛ shishijee pɛ; amɛnyɛŋ amɛkwɛ ni amɛna enaagbee, ni ji esɛɛkuu kɛ epuemɔ yɛ eŋwɛi Tsɛ, Yehowa hiɛ. Amɛbaanyɛ amɛna enɛ kɛtsɔ amɛ hemɔkɛyeli hiŋmɛii pɛ nɔ.—Yohane 20:17.
5 Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Kristo baaku esɛɛ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ. Yesu diɛŋtsɛ wie beni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ akɛ: “Eshwɛ fioo kɛkɛ ni je lɛ enaŋ mi dɔŋŋ.” (Yohane 14:19) Ewie hu akɛ “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyelilɛ baaa taakɛ nɔ ko ni anaa.” (Luka 17:20) Belɛ, mɛɛ shishiumɔ naa ‘hiŋmɛi fɛɛ hiŋmɛi baana lɛ’ lɛ mɔ? Kɛji wɔɔnyɛ wɔha hetoo lɛ, no lɛ esa akɛ klɛŋklɛŋ lɛ wɔná wiemɔ ni Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛtsu nii yɛ esɛɛkuu lɛ he lɛ he shishinumɔ ni mli ka shi faŋŋ.
6. (a) Mɛni hewɔ wiemɔi tamɔ “sɛɛkuu,” “shishɛɛ, “ba ni ebaaba,” kɛ “baa” jeee Hala wiemɔ pa·rou·siʹa shishitsɔɔmɔi ni ja jogbaŋŋ” lɛ? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ pa·rou·siʹa loo “ba ni eba lɛ sɛɛ tsɛɔ kwraa fe be kukuoo ko mli nifeemɔ ko kɛkɛ lɛ?
6 Anɔkwale lɛ ji akɛ, Kristo feɔ babaoo fe ‘esɛɛkuu’ folo kɛkɛ. Nakai wiemɔ lɛ tsɔɔ nifeemɔ kome ni baa mli yɛ be kukuoo ko pɛ mli, tamɔ “baa,” “shishɛɛ,” aloo “ba ni ebaaba” Shi Hela wiemɔ ni Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛtsu nii lɛ tsɔɔ babaoo fe nakai. Wiemɔ lɛ ji pa·rou·siʹa, ni eshishinumɔ diɛŋtsɛ ji “ayɛ mɛi amasɛi” aloo “ba ni aba.” Woloŋlelɔi pii kpaa gbee akɛ jeee shishɛɛ pɛ fata nɛkɛ wiemɔ nɛɛ shishinumɔ he, shi moŋ ba ni eba ni eyɔɔ diɛŋtsɛ hu yɛ no sɛɛ—tamɔ bɔ ni Maŋ Onukpa ko yasaraa mɛi komɛi lɛ. Ba ni eba nɛɛ jeee be kukuoo ko mli nifeemɔ; eji be krɛdɛɛ ko, be kpalaŋŋ ko ni akadiɔ jogbaŋŋ. Yɛ Mateo 24:37-39 (NW) lɛ, Yesu wie akɛ “ba ni gbɔmɔ Bi lɛ eba [pa·rou·siʹa] lɛ” baatamɔ “Noa gbii lɛ” ni yashɛ enaagbee kwraa yɛ Nu Afua lɛ mli lɛ. Noa miikpɛ adeka lɛ ni eebɔ mɛi fɔji lɛ kɔkɔ afii nyɔŋmai abɔ dani Nu Afua lɛ bashɛ shi ni ebɛɛ nakai jeŋ gbɛjianɔtoo ni ekpɔtɔ lɛ kwraa kɛtee lɛ. Belɛ, nakai nɔŋŋ ba ni Kristo eba ni anaaa lɛ lɛ sɛɛ baatsɛ afi nyɔŋmai abɔ ko dani no hu baashɛ enaagbee kwraa yɛ hiɛkpatamɔ kpeteŋkpele ko mli.
7. (a) Mɛni tsɔɔ akɛ akɛ adesai ahiŋmɛii enaaa pa·rou·siʹa lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ be ŋmalɛi ni wieɔ Kristo sɛɛkuu lɛ he akɛ “hiŋmɛi fɛɛ hiŋmɛi aaana lɛ” lɛ baaba mli?
7 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, akɛ adesai ahiŋmɛii diɛŋtsɛ enaŋ pa·rou·siʹa lɛ. Eji akɛ hiŋmɛii baana kulɛ, mɛni hewɔ ni Yesu baafite be babaoo, taakɛ wɔbaana lɛ, ni ekɛmiiha esɛɛnyiɛlɔi lɛ okadi koni no aye abua amɛ ni amɛyoo ba ni eba lɛ mɔ?a “Shi, kɛji Kristo ba koni ebakpata Satan jeŋ gbɛjianɔtoo nɛɛ hiɛ lɛ, anɔkwale ni ba ni eba lɛ ji lɛ baaje kpo ni mɛi fɛɛ baana faŋŋ. Nakai beaŋ ni “hiŋmɛi fɛɛ hiŋmɛi aaana lɛ” lɛ. Yesu shiteekɛwolɔi lɛ po baanyɛ ayoo, ni eeefee amɛ naakpɛɛ akɛ Kristo nɔyeli lɛ, nɔyeli diɛŋtsɛ ni.—Kwɛmɔ Mateo 24:30; 2 Tesalonikabii 2:8; Kpojiemɔ 1:5, 6.
Mɛɛ Be Ejeɔ Shishi?
8. Mɛɛ nifeemɔi kadiɔ ba ni Kristo eba lɛ shishijee, ni nɛgbɛ enɛ ba mli yɛ?
8 Ba ni Mesia lɛ eba lɛ jeɔ shishi kɛ nifeemɔ ko ni haa Mesia gbalɛi lɛ amli sane titri ko ni jeɔ kpo shii abɔ lɛ baa mli. Awo lɛ Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi. (2 Samuel 7:12-16; Yesaia 9:6, 7; Ezekiel 21:26, 27) Yesu diɛŋtsɛ tsɔɔ akɛ ba ni eba lɛ kɛ maŋtsɛ ni eji lɛ baana tsakpaa. Yɛ abɛbuai pii amli lɛ, ekɛ ehe to nuŋtsɔ ko ni shi eshiabii kɛ etsuji yɛ esɛɛ, ni efa gbɛ be kakadaŋŋ kɛtee “maŋsɛɛ shɔŋŋ,” ni enine yashɛ “maŋtsɛyeli” nɔ lɛ he. Ekɛ nɛkɛ abɛbuai nɛɛ ateŋ ekome ha akɛ sane ni ebɔfoi lɛ bi lɛ yɛ be mli ni pa·rou·siʹa lɛ baaje shishi lɛ he lɛ hetoo ni eha lɛ fa; ekɛ abɛbua kroko hu ha ejaakɛ “amɛsusuɔ akɛ amrɔ lɛ nɔŋŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ baapue.” (Luka 19:11, 12, 15; Mateo 24:3; 25:14, 19) No hewɔ lɛ, beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ akɛ gbɔmɔ lɛ, no mli lɛ, beni akɛbaawo lɛ maŋtsɛ lɛ yɛ sɛɛ shɔŋŋ, ni ebaaba mli yɛ “maŋsɛɛ shɔŋŋ” yɛ ŋwɛi. Mɛɛ be mli ebaaba mli?
9, 10. Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ Kristo miiye maŋtsɛ bianɛ yɛ ŋwɛi, ni mɛɛ be eje enɔyeli lɛ shishi?
9 Beni Yesu kaselɔi lɛ bi lɛ akɛ: “Mɛni baafee ba ni oba lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ he okadi?” (NW) lɛ, Yesu ha amɛ hetoo kɛtsɔ nakai wɔsɛɛ be lɛ mlitsɔɔmɔ fitsofitso ni ekɛha amɛ lɛ nɔ. (Kwɛmɔ Mateo, yitso 24; Marko, yitso 13; Luka, yitso 21; kwɛmɔ 2 Timoteo 3:1-5; Kpojiemɔ, yitso 6 hu.) Nɛkɛ okadi nɛɛ feɔ haomɔ be ko kadimɔ nii amlitsɔɔmɔ fitsofitso ni akɛha. Eji be ko ni majimaji ateŋ tai, awuiyeli ni miiya nɔ eefa, weku shihilɛ ni miifite, tsɛŋemɔ helai, hɔmɔ, kɛ shikpɔŋhosomɔi kadiɔ lɛ jogbaŋŋ—jeee akɛ naagbai ni baa yɛ hei fioo ko pɛ, shi moŋ haomɔi ni baa je lɛŋ hei fɛɛ. Ani enɛ tamɔ nɔ ko ni ole jogbaŋŋ? Gbi fɛɛ gbi ni hoɔ lɛ maa nɔ mi akɛ Yesu sane mlitsɔɔmɔ nɛɛ sa afii ohai 20 nɛɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.
10 Yinɔsaneŋmalɔi kpaa gbee akɛ 1914 ji tsakemɔ be krɛdɛɛ ko yɛ adesai ayinɔsane mli, be titri ko ni no sɛɛ lɛ, agbɛnɛ anyɛɛɛ aye nɛkɛ naagbai nɛɛ ateŋ babaoo nɔ dɔŋŋ, ni emli balɛɛ kɛkpele jeŋ fɛɛ. Hɛɛ, adebɔɔ mli nibii ni eha Biblia mli gbalɛi eba mli lɛ fɛɛ haa ayooɔ 1914 akɛ afi nɔ ni Yesu je nɔyeli shishi akɛ Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi. Kɛfata he lɛ, gbalɛ ko ni yɔɔ Daniel yitso 4 lɛ kɛ be he akɔntaabuu mli odaseyeli ni kɛ wɔyaa nakai afi—1914—lɛ nɔŋŋ nɔ lɛ haa akɛ be mli ni Maŋtsɛ ni Yehowa diɛŋtsɛ ehala lɛ lɛ baaje enɔyeli lɛ shishi.b
Mɛni Hewɔ Eji Haomɔ Be Lɛ?
11, 12. (a) Mɛni hewɔ ewa kɛha mɛi komɛi akɛ amɛaahe amɛye akɛ Kristo miiye nɔ yɛ ŋwɛi amrɔ nɛɛ lɛ? (b) Te wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ni ba beni awo Yesu Maŋtsɛ lɛ sɛɛ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ wɔha tɛŋŋ?
11 Shi, mɛi komɛi susuɔ akɛ, ‘Kɛji Mesia lɛ miiye maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ, mɛni hewɔ mɔ ni je lɛ ehao nɛkɛ? Ani enɔyeli lɛ tsuuu nii jogbaŋŋ? Maŋ nɔkwɛlɔ fɔŋ ko miiye maŋ ko nɔ. Eyɛ gbɛjianɔtoo gbonyo ko ni ekɛmiitsu nii, ni ehewalɛ shɛɔ eshikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he. Shi afɔ oshiki; gbɔmɔ kpakpa ko ji mɔ ni ahala. Mɛni baaba agbɛnɛ? Taakɛ afeɔ yɛ maŋbii anɔyeli maji komɛi amli lɛ, ahaa tsakemɔ be ni ji nyɔji fioo ko hoɔ dani akɛ nitsumɔ woɔ maŋ nɔkwɛlɔ hee lɛ dɛŋ. Te nɛkɛ mɛi enyɔ nɛɛ baafee amɛnii yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli amɛha tɛŋŋ? Ani mɔ kpakpa nɛɛ baaje shishi amrɔ nɔŋŋ ni ejie nibii fɔji fɛɛ ni mɔ ni tsɔ ehiɛ lɛ efee lɛ yɛ maŋ lɛŋ he fɛɛ he? Ani egbalaŋ ejwɛŋmɔ kɛhaŋ maŋtiase lɛ moŋ nɔ tsutsu, koni eto nɔyeli ajinafoi akuu hee shishi, ni eha tsutsu maŋ nɔkwɛlɔ lɛ nanemɛi kɛ ehe gbɔmɛi gbohii lɛ fɛɛ shwiemɔ woji? Yɛ nakai gbɛ nɔ lɛ, kɛji ebahe nɔyeli hegbɛ lɛ kwraa lɛ, ebaanyɛ etsu nii yɛ nɔyeli hegbɛ ni he tse, ni mɔɔ shi jogbaŋŋ mli. Ni yɛ maŋ nɔkwɛlɔ fɔŋ lɛ gbɛfaŋ lɛ, ani ekɛ be fioo ni eshwɛ lɛ tsuŋ nii koni ekɛjie nibii ni ena yɛ gbɛfaŋnɔ lɛ fɛɛ kɛjɛ maŋ lɛŋ kɛyato he kroko dani nɔyeli hewalɛ lɛ fɛɛ aje adɛŋ?
12 Belɛ, etamɔ nakai nɔŋŋ yɛ Kristo pa·rou·siʹa lɛ gbɛfaŋ Kpojiemɔ 12:7-12 tsɔɔ akɛ beni awo Kristo Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ, nɔ ni efee klɛŋklɛŋ ji eshɛrɛ Satan kɛ edaimonioi lɛ eshwie kɛjɛ ŋwɛi, ni ekɛtsuu E-nɔyeli lɛ maŋtiase lɛ he. Akɛni enɔ kunimyeli ni amɛ aahu nɛɛ eba enɔ kɛ hewɔ lɛ, te Satan feɔ enii yɛ “be fioo kɛkɛ” ni eshwɛ lɛ dani Kristo ajie ehewalɛ fɛɛ kpo yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ mli ehaa tɛŋŋ? Taakɛ nakai maŋ nɔkwɛlɔ fɔŋ lɛ ji lɛ, eebɔ mɔdɛŋ ni ena nɔ fɛɛ nɔ ni eeenyɛ kɛjɛ nibii agbɛjianɔtoo momo nɛɛ mli. Jeee shika etaoɔ; eetao adesai awala. Eetao ni ejie gbɔmɛi babaoo bɔ ni eeenyɛ kɛjɛ Yehowa kɛ E-Maŋtsɛ ni yeɔ nɔ lɛ ahe.
13. Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ Kristo nɔyeli lɛ shishijee baafee haomɔ be yɛ biɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Belɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ Mesia nɔyeli lɛ shishijee be lɛ bafee “kpóo ha mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ.” (Kpojiemɔ 12:12) Nakai nɔŋŋ Lala 110:1, 2, 6 hu tsɔɔ akɛ Mesia lɛ jeɔ enɔyeli shishi ‘yɛ ehenyɛlɔi ateŋ.’ Sɛɛ mli dani eeejwara “jeŋmaji lɛ” butuu kwraa, kɛfata Satan gbɛjianɔtoo fɔŋ lɛ fãi lɛ fɛɛ he, ni akaiŋ kwraa dɔŋŋ!
Be Mli ni Mesia lɛ Yeɔ Shikpɔŋ lɛ Nɔ
14. Mɛni Mesia lɛ baanyɛ afee yɛ be mli ni ekpata Satan nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛ lɛ sɛɛ?
14 Yɛ be mli ni ekpata Satan gbɛjianɔtoo lɛ kɛ mɛi fɛɛ ni fiɔ sɛɛ lɛ ahiɛ sɛɛ lɛ, yɛ naagbee lɛ, Mesia Maŋtsɛ, Yesu Kristo baana hegbɛ koni eha Biblia gbalɛi ni yɔɔ nyam ni tsɔɔ e-Afii Akpe Nɔyeli Be lɛ mli lɛ aba mli agbɛnɛ. Yesaia 11:1-10 yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa nɔyelɔ pɔtɛɛ ni Mesia lɛ baafee. Yes 11 Kuku 2 kɛɔ wɔ akɛ ebaana “Yehowa mumɔ . . . , ŋaalee kɛ sanesɛɛkɔmɔ mumɔ lɛ, ŋaawoo kɛ hewalɛ mumɔ lɛ.”
15. Mɛni ji nɔ ni ‘hewalɛ mumɔ lɛ’ baatsɔɔ yɛ Mesia lɛ nɔyeli lɛ mli?
15 Susumɔ nɔ ni ‘hewalɛ mumɔ lɛ’ baatsɔɔ yɛ Yesu nɔyeli lɛ mli lɛ he okwɛ. Beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, ena hewalɛ falɛ ko kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ, ni no ha enyɛ efee naakpɛɛ nibii. Ni etsɔɔ bɔ ni ejɛɔ etsuiŋ tɔŋŋ esumɔɔ akɛ eye ebua gbɔmɛi lɛ, ni ekɛɛ, “Miisumɔ.” (Mateo 8:3) Shi enaakpɛɛ nii ni efee yɛ nakai gbii lɛ amli lɛ feɔ nɔ ni ebaafee kɛji eeye nɔ kɛmiijɛ ŋwɛi lɛ he okadi ni eetsɔ hiɛ ekɛmiiha. Yesu baafee naakpɛɛ nii ni baakpele jeŋ fɛɛ! Ebaatsa helatsɛmɛi, shwilafoi, mumuii, kpajelɔi, kɛ akpakei fɛɛ kɛya naanɔ. (Yesaia 35:5, 6) Niyenii babaoo, ni aja lɛ jogbaŋŋ bɔ ni sa baaha hɔmɔ sɛɛ afo kɛya naanɔ. (Lala 72:16) Shi gbɔmɛi akpekpei abɔ ni anyɛŋ amɛ akane, ni yɔɔ gbohiiabui amli, ni Nyɔŋmɔ yɔɔ he miishɛɛ akɛ eeekai amɛ lɛ hu? Nɔ ni baafata Yesu “hewalɛ” lɛ he hu ji hewalɛ ni ekɛaatee amɛ shi, koni eha amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ hegbɛ ni ehi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso! (Yohane 5:28, 29) Ni kɛlɛ, yɛ ehewalɛ nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Mesia Maŋtsɛ lɛ baaba ehe shi waa diɛŋtsɛ be fɛɛ be. Enaa “Yehowa gbeyeishemɔ . . . he miishɛɛ.”—Yesaia 11:3.
16. Mɛɛ Kojolɔ nɛkɛ Mesia Maŋtsɛ lɛ baafee, ni mɛɛ sɔrɔto abaana kɛ akɛto anɔkwalei ni kɔɔ adesai kojolɔi ahe lɛ he?
16 Maŋtsɛ nɛɛ baafee Kojolɔ ni eye emuu hu. “Bɔ ni ehiŋmɛii naa lɛ, jeee nakai ebaakojo, ni bɔ ni etoii nuɔ lɛ, jeee nakai ebaabu atɛŋ.” Mɛɛ adesa kojolɔ ko, ni ehi shi yɛ blema kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ fɛɛ abaanyɛ awie ehe nakai? Gbɔmɔ ni yeɔ jalɛsane waa fe fɛɛ lɛ po baanyɛ akojo yɛ nɔ ni enaa kɛ nɔ ni enuɔ lɛ pɛ naa, ni ekɛ nilee kɛ sɛɛyoomɔ ni ekolɛ eyɔɔ lɛ tsuɔ nii. Enɛ hewɔ lɛ, anyɛɔ ayeɔ nɛkɛ jeŋ momo nɛɛ mli kojolɔi kɛ mlalelɔi anɔ aloo afutuɔ amɛyiŋ kɛtsɔɔ lakamɔ ni yɔɔ nigii, kɛ saneyeli mli ŋaa gbɛi, aloo odaseyeli ni teɔ shi woɔ ehe nɔ. Bei pii lɛ, shikatsɛmɛi kɛ mɛi ni yɔɔ hewalɛ lɛ pɛ nyɛɔ amɛfaa amɛhe jogbaŋŋ, yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛkɛ shika heɔ jalɛsaneyeli. Shi ejeee nakai yɛ Mesia Kojolɔ lɛ shishi! Enaa tsuii amli tɔŋŋ. Ehiɛ kpaŋ nɔ ko nɔ ko nɔ. Akɛ shika heŋ jalɛsaneyeli ni atsuɔ he nii yɛ suɔmɔ kɛ mɔbɔnalɛ mli lɛ. Ebaahi shi be fɛɛ be.—Yesaia 11:3-5.
Bɔ ni Enɔyeli Saa Ohe Ehaa
17, 18. (a) Mɛɛ adesai awɔsɛɛ be he mfoniri fɛfɛo ko afee yɛ Yesaia 11:6-9? (b) Namɛi nɛkɛ gbalɛ nɛɛ kɔɔ amɛhe titri, ni mɛni hewɔ? (d) Nɛkɛ gbalɛ nɛɛ baana emlibaa diɛŋtsɛ hu yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Shishinumɔ yɛ he akɛ, Mesia lɛ nɔyeli lɛ naa eshishibii anɔ hewalɛ ni mli wa waa. Etsakeɔ gbɔmɛi. Yesaia 11:6-9 tsɔɔ bɔ ni tsakemɔi nɛɛ yaa shɔŋŋ ha. Nɛkɛ gbalɛ nɛɛ feɔ kooloi awuiyelɔi, ni mɔmɔɔ kooloi krokomɛi amɛyeɔ—oshishibrishii, klaji, kootsɛi, jatai, blikãi—ahe mfoniri ni amɛfata shia kooloi ni yeee awui lɛ kɛ gbekɛbii po he yɛ he kome, yɛ gbɛ ni kanyaa henumɔ diɛŋtsɛ nɔ. Shi kooloi awuiyelɔi nɛɛ ahe bɛ oshara! Mɛni hewɔ? Yes 11 Kuku 9 haa hetoo akɛ: “Amɛfeŋ efɔŋ ni amɛfiteŋ nii yɛ migɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ fɛɛ; ejaakɛ shikpɔŋ lɛ nɔ aaayi obɔ kɛ Yehowa he nilee lɛ, tamɔ bɔ ni nu ha ŋshɔ shishi lɛ.”
18 Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, “Yehowa he nilee” nyɛŋ ana hewalɛ ko yɛ kooloi diɛŋtsɛ anɔ; enɛ hewɔ lɛ, nɛkɛ kukuji nɛɛ kɔɔ gbɔmɛi ahe titri. Mesia lɛ nɔyeli lɛ tsuɔ jeŋ fɛɛ tsɔsemɔ gbɛjianɔtoo ko he nii, ni akɛtsɔɔ gbɔmɛi lɛ Yehowa kɛ egbɛi ahe nii, ni atsɔɔ mɛi fɛɛ ni amɛkɛ amɛnaanyo gbɔmɔ aye yɛ suɔmɔ, bulɛ, kɛ hiɛnyamwoo mli. Mesia lɛ baahole adesai anɔ kɛyashɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ jeŋba mli emuuyeli hu mli yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, yɛ Paradeiso ni baa lɛ mli. Kooloi awuiyelɔi asui ni fiteɔ adesa su ni yeee emuu lɛ fɛɛ baaho aya kwraa. Ni adesai kɛ kooloi lɛ hu baahi shi yɛ toiŋjɔlɛ shihilɛ diɛŋtsɛ mli—agbɛnɛ!—Okɛto 1 Mose 1:28 he.
19. Te Mesia lɛ nɔyeli lɛ saa gbɔmɛi ashihilɛ he yɛ nɛkɛ naagbee gbii nɛɛ amli ehaa tɛŋŋ?
19 Shi kɛlɛ, kaimɔ akɛ Mesia lɛ miiye nɔ bianɛ. Ni amrɔ nɛɛ po, e-Maŋtsɛyeli lɛ shishibii lɛ miikase bɔ ni amɛkɛ amɛhe hiɔ shi yɛ toiŋjɔlɛ mli, kɛmiiwo Yesaia 11:6-9 lɛ obɔ yɛ shishinumɔ kome naa. Kɛfata he lɛ, Yesu miiha Yesaia 11:10 miiba mli, nɔ ni miihe ashɛ afii 80 sɔŋŋ nɛ, akɛ: “Ni aaaba mli yɛ nakai gbi lɛ nɔ akɛ Ishai shishifa ni ji aflaŋaa ni ashi aha majimaji lɛ, no sɛɛ gbɛ jeŋmaji lɛ aaatao, ni ehejɔɔmɔ he lɛ hiɛ aaaba nyam.” Gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli miitsɔ amɛhe kɛmiiba Mesia lɛ ŋɔɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛjɛ be mli ni ebɔi nɔyeli kɛbaa nɛɛ fɛɛ lɛ, etee nɔ efee “aflaŋaa ni ashi.” Eeha aale ba ni eba lɛ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he kɛtsɔ tsɔsemɔ gbɛjianɔtoo kpele ni atsɔɔ mli kɛtsɔ hiɛ momo lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu gba efɔ shi akɛ jeŋ muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ ko baafee ba ni eba ni tsɔɔ nibii agbɛjianɔtoo momo nɛɛ naagbee hiɛ lɛ he okadi titri ko.—Mateo 24:14.
20. Mɛɛ su esa akɛ Mesia nɔyeli lɛ shishibii fɛɛ atsi amɛhe kɛjɛ he, ni mɛni hewɔ?
20 No hewɔ lɛ ba ni Kristo eba yɛ Maŋtsɛyeli hewalɛ mli lɛ jeee wiemɔ folo ko ni aaka yiŋ aawie, tamɔ woloŋlee he naataomɔ sane ko ni yɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔi ateŋ. Enɔyeli lɛ saa shihilɛi ahe yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ, ni etsakeɔ lɛ, taakɛ Yesaia gba fɔ shi akɛ ebaafee lɛ pɛpɛɛpɛ. Yesu egbala mɛi akpekpei abɔ kɛba akɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ shishibii, kɛjɛ nɛkɛ jeŋ gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ mli. Ani nakai eshishibii lɛ eko ji bo? No lɛ sɔɔmɔ wɔ-Nɔyelɔ lɛ kɛ ekaa kɛ miishɛɛ fɛɛ ni sa akɛ akɛsɔmɔ lɛ lɛ! Kɛji wɔɔkɛɛ lɛ, ewaaa kwraa akɛ wɔnijiaŋ aaaje wui, ni wɔyafata je lɛ hefɛoyeli wiemɔ lɛ he akɛ: “Nɛgbɛ ba ni eba lɛ he shiwoo lɛ yɔɔ.” (2 Petro 3:4, NW) Shi taakɛ Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ lɛ, “mɔ ni hiɛɔ mli kɛyawulaa shi lɛ, lɛ aaahere eyiwala”—Mateo 24:13.
21. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ atsɔ aha hiɛsɔɔ ni eyɔɔ kɛba Mesia lɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ aya hiɛ?
21 Gbi fɛɛ gbi ni hoɔ lɛ kɛ wɔbɛŋkɛɔ gbi kpeteŋkpele lɛ, beni Yehowa baafa E-Bi lɛ koni eha ba ni eba lɛ aje kpo faŋŋ ni je lɛ ana lɛ he. Kaaha hiɛnɔkamɔ ni oyɔɔ yɛ nakai gbi lɛ mli lɛ miita. Jwɛŋmɔ Mesia ni Yesu ji lɛ kɛ esui ni eyɔɔ akɛ Maŋtsɛ ni miiye nɔ lɛ he. Susumɔ Yehowa Nyɔŋmɔ, mɔ ni kɛ Mesia he hiɛnɔkamɔ kpele ni atsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ ha ni eto he gbɛjianɔ lɛ hu he jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, beni ofeɔ nakai lɛ, obaanu he babaoo taakɛ bɔfo Paulo nu he beni eŋma nɛkɛ lɛ: “O, bɔ ni Nyɔŋmɔ nifalɛ kɛ ŋaa kɛ nilee mli kwɔ ha nɛ!”—Romabii 11:33.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Mra mli yɛ afi 1864 lɛ, nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔ R. Govett wie he nɛkɛ akɛ: “Efeɔ mi akɛ enɛ tamɔ nɔ ni ama nɔ mi. Ba ni Eba lɛ he okadi ni ehã lɛ tsɔɔ akɛ eji teemɔŋ sane. Okadi ko he ehiaaa wɔ dani aha wɔle nɔ ni wɔmiina momo kɛ wɔhiŋmɛi.”
b Kwɛmɔ “Let Your Kingdom Come” wolo lɛ baafai 133-9 kɛha emlitsɔɔmɔ fitsofitso.
Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo ku esɛɛ yɛ?
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔleɔ akɛ akɛ hiŋmɛii enaaa Kristo pa·rou·siʹa lɛ ni esɛɛ tsɛɔ hu be saŋŋ?
◻ Mɛɛ be ba ni Kristo eba lɛ je shishi, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ?
◻ Mɛɛ ŋwɛi Nɔyelɔ nɛkɛ Mesia lɛ ji?
◻ Mɛɛ gbɛi anɔ Kristo nɔyeli lɛ sɔo eshishibii lɛ ashihilɛ he yɛ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ akɛ Yesu baaku esɛɛ lɛ he bahia waa kɛha ebɔfoi anɔkwafoi lɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]
Akɛni eeye nɔ kɛmiijɛ ŋwɛi hewɔ lɛ, Yesu baafee naakpɛɛ nii ni, baakpele jeŋ fɛɛ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Shikpɔŋ Lɛ: Edamɔ NASA mfoniri nɔ