Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w92 12/15 bf. 14-19
  • Ni Wɔkɛ Tsui Ni Efee Ekome Aaanyiɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ni Wɔkɛ Tsui Ni Efee Ekome Aaanyiɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Gbeyeishemɔ Ni Sa
  • Yehowa Mɔbɔnalɛ Lɛ
  • “Ekpakpa He Okadi”
  • Yehowa, Mɔ Ni Feɔ Naakpɛɛ Nii Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Yehowa—Ekpakpafeemɔ He Nɔkwɛmɔnɔ ni Fe Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Yaa Nɔ Ojie Ekpakpafeemɔ Kpo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • “Feemɔ Mitsui Ekome Koni Eshe Ogbɛ́i Lɛ Gbeyei”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2020
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
w92 12/15 bf. 14-19

Ni Wɔkɛ Tsui Ni Efee Ekome Aaanyiɛ

“Tsɔɔmɔ mi nii, O Yehowa . . . Feemɔ mitsui ekome ni mashe ogbɛi lɛ gbeyei.​—LALA 86:​11, New World Translation.

1. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ewoɔ enɔkwafoi lɛ anyɔmɔ yɛ?

‘O YEHOWA, bo ji Nyɔŋmɔ, okome too.’ (Lala 86:​8, 10) David jie Nyɔŋmɔ yi kɛjɛ tsui ni eyi obɔ kɛ hiɛsɔɔ mli. Dani David aaabatsɔ maŋtsɛ yɛ Israel fɛɛ nɔ po lɛ, no mli lɛ Yehowa ejie lɛ kɛjɛ Saul kɛ Filistibii lɛ adɛŋ. No hewɔ lɛ ebaanyɛ ela akɛ: “Yehowa ji mitɛsaa kɛ mimɔɔ kɛ mi-Herelɔ. Mɔ ni yeɔ anɔkwa lɛ, okɛ lɛ yeɔ yɛ anɔkwayeli mli.” (2 Samuel 22:​2, 26, NW) Yehowa ebaa etsulɔ anɔkwafo lɛ yi kɛtsɔ kaai pii amli. David baanyɛ ekɛ ehe kɛ ehiɛ afɔ e-Nyɔŋmɔ anɔkwafo lɛ nɔ, shi gbɛtsɔɔmɔ ni aaaya nɔ akɛha he miihia lɛ. Kɛkɛ ni David kpa Nyɔŋmɔ fai akɛ: “[O] Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ lɛ.”​—Lala 86:⁠11.

2. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa eto gbɛjianɔ koni etsɔɔ wɔ nii?

2 David miisumɔ ni ekpoo je lɛŋ susumɔi kɛ nilee lɛ kwraa. Eesumɔ ni efee mɔ ni ‘Yehowa etsɔɔ lɛ nii,’ taakɛ Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ wie he yɛ sɛɛ mli lɛ. (Yesaia 54:13) Eka shi faŋŋ akɛ David baanyɛ ajwɛŋ Biblia mli woji nɛɛhu ni no mli lɛ no yɔɔ egbii lɛ amli lɛ nɔ. Ni kɛlɛ, nakai tsɔsemɔ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ jara wa kɛha lɛ! Yɛ be mli ni atsɔɔ wɔ nii ŋmɛnɛ lɛ, wɔlɛ wɔbaanyɛ wɔjwɛŋ Biblia mli woji 66 lɛ fɛɛ nɔ, kɛ Maŋtsɛyeli lɛ he woji babaoo ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” kɛha lɛ nɔ. (Mateo 24:45) Taakɛ David ji lɛ, nyɛhaa wɔ hu wɔtsɛa Yehowa, koni emumɔ lɛ aye abua wɔ ni wɔpɛi “nii ni Nyɔŋmɔ esaa eto mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ . . . Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ tete lɛ” amli.​—1 Korintobii 2:​9, 10.

3. Biblia mli tsɔsemɔ loo nitsɔɔmɔ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha wɔ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

3 Biblia lɛ yɛ hetoo kɛha sanebimɔi kɛ naagbai fɛɛ ni baate shi yɛ wɔshihilɛi amli lɛ. “Ejaakɛ nibii abɔ ni aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ ana hiɛnɔkamɔ.” (Romabii 15:⁠4) Tsɔsemɔ wiemɔi ni jɛ Yehowa ŋɔɔ ni wɔɔkpɛlɛ nɔ lɛ baawo wɔ hewalɛ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ piŋmɔi amli, eshɛjeɔ wɔmii yɛ haomɔ bei amli, ni ehaa Maŋtsɛyeli lɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ feɔ ehee daa yɛ wɔtsuii amli. Eba akɛ wɔɔna Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ he miishɛɛ daa “jetsɛremɔ kɛ jenamɔ,” ejaakɛ nilee ni damɔ Biblia lɛ nɔ lɛ batsɔɔ “wala tso [kɛhaa] mɛi ni mɔɔ emli lɛ, ni mɔ ni hiɛɔ emli lɛ, ajɔɔ lɛ.”​—Lala 1:​1-3; Abɛi 3:​13-18; kwɛmɔ Yohane 17:3 hu.

4. Mɛɛ okadi Yesu to efɔ shi kɛha wɔ yɛ wɔnifeemɔi ahe?

4 Nyɔŋmɔ Bi, Yesu, ni atsɛɔ lɛ akɛ “David Bi” hu lɛ kwɛɔ Yehowa gbɛ kɛhaa gbɛtsɔɔmɔ daa. (Mateo 9:27)a Ekɛɛ: “Bi lɛ diɛŋtsɛ nyɛŋ eto eyiŋ efee nɔ ko, ja nɔ ni enaa akɛ Tsɛ lɛ feɔ lɛ; ejaakɛ nibii ni no feɔ lɛ, nomɛi nɔŋŋ Bi lɛ hu feɔ.” “Mitooo miyiŋ mifeee nɔ ko, shi moŋ, bɔ ni mi-Tsɛ tsɔɔ mi lɛ, nakai miwieɔ.” (Yohane 5:​19; 8:28) Yesu shi okadi efɔ shi eha wɔ “koni wɔnyiɛ enanemaa hei lɛ asɛɛ kpaakpa.” (1 Petro 2:21) Bo lɛ susumɔ enɛ he! Kɛ wɔkase nii taakɛ Yesu fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee wɔnii tamɔ bɔ ni Yehowa baasumɔ ni wɔfee yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli. Yehowa gbɛ lɛ ja yɛ be fɛɛ mli.

5. Mɛni ji “anɔkwale”?

5 Yɛ no sɛɛ lɛ David jaje akɛ: “Manyiɛ onɔkwale lɛ mli.” (Lala 86:11) Yɛ no sɛɛ afii akpe, beni Pilato kɛ David Bi, Yesu wieɔ lɛ, ebi lɛ akɛ: “Mɛni ji anɔkwale?” Shi etsɛko tsɔ ni Yesu ha nakai sanebimɔ lɛ hetoo, beni ekɛɛ Pilato akɛ: “Mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ je nɛŋ” lɛ, ni ekɛfata he akɛ: “Bo diɛŋtsɛ okɛɔ akɛ maŋtsɛ ji mi. Mi lɛ enɛ hewɔ afɔ mi, ni enɛ hewɔ nɔŋŋ miba je lɛ mli, koni mibaye anɔkwale lɛ he odase.” (Yohane 18:​33-38) Enɛ hewɔ lɛ, Yesu ha ale yɛ biɛ akɛ anɔkwale lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia muu lɛ fɛɛ saneyitso ji Yehowa gbɛi lɛ hetsemɔ kɛtsɔ nakai Maŋtsɛyeli lɛ nɔ.​—Ezekiel 38:​23; Mateo 6:​9, 10; Kpojiemɔ 11:⁠15.

6. Mɛni mli esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ, yɛ anɔkwale lɛ mli nyiɛmɔ mli?

6 Mɛni nyiɛmɔ ni wɔɔnyiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ tsɔɔ? Etsɔɔ akɛ esa akɛ wɔha Maŋtsɛyeli hiɛnɔkamɔ lɛ afee nii ni he hiaa wɔ titri yɛ wɔshihilɛ mli. Esa akɛ wɔhi shi yɛ Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ naa. Wɔyiŋ akafee wɔ enyɔnyɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ ni wɔkɛaaye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ mli, wɔkɛ ekaa aye Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ he odase yɛ hegbɛi ni wɔyɔɔ lɛ naa, ni wɔkɛnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ. (Mateo 6:​33; Yohane 18:37) Wɔnyɛŋ ni wɔkɛ be lɛ fa anyiɛ anɔkwale lɛ mli, ni be fioo ko pɛ wɔkɛwoɔ sɔɔmɔ lɛ mli, kɛkɛ lɛ wɔgba afa koni wɔyasa wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ kɛtsɔ hiɛtserɛjiemɔ babaoo nɔ loo ni wɔkɛ wɔhe ayawo nitsumɔ ko ni heɔ wɔbe fɛɛ mli, aloo ni ‘wɔɔsɔmɔ mamona loo Nifalɛ.’ (Mateo 6:24) Wɔbaanyɛ wɔlaaje yɛ nakai gbɛi ni gbaa afa lɛ ekome nɔ, ni wɔnyɛŋ wɔku wɔsɛɛ kɛba ‘gbɛ ni etsa ni kɛ mɔ yaa wala mli’ lɛ nɔ dɔŋŋ. Nyɛkahaa wɔjea nakai gbɛ lɛ nɔ. (Mateo 7:​13, 14) Wɔ-Tsɔɔlɔ Kpeteŋkpele, Yehowa, tsɔɔ e-Wiemɔ kɛ gbɛjianɔtoo lɛ nɔ ehaa gbɛ lɛ nɔ kpɛɔ, ni ekɛɔ akɛ: “‘Gbɛ lɛ nɛ! Nyɛnyiɛa nɔ!’ Ninejurɔ gbɛ nyɛtsɔ jio, abɛku gbɛ nyɛtsɔ jio.”​—Yesaia 30:⁠21.

Gbeyeishemɔ Ni Sa

7. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee wɔtsuii “ekome”?

7 David sɔlemɔ lɛ yaa nɔ yɛ La 86 kuku 11 lɛ akɛ: “Feemɔ mitsui ekome, ni masha ogbɛi lɛ gbeyei.” Taakɛ David ji lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔtsui afee ekome pɛ, nɔ ni eye emuu, yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ mli. Enɛ kɛ Mose ŋaawoo lɛ kpaa gbee: “Ni agbɛnɛ Israel, mɛni Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ taoɔ yɛ odɛŋ dɔŋŋ, akɛ ja oshe Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei, ni onyiɛ egbɛi lɛ fɛɛ nɔ, ni osumɔ lɛ, ni osɔmɔ Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ, ni oye Yehowa kitai kɛ ekpɔi ni miwoɔo ŋmɛnɛ gbi nɛɛ nɔ, koni ahi ahao?” (5 Mose 10:​12, 13) Yɛ anɔkwale mli lɛ wɔhilɛ hewɔ ni esa akɛ wɔfɔse wɔtsui kɛ wɔsusuma wɔwo Yehowa sɔɔmɔ mli. Wɔkɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ wɔsheɔ egbɛi ni yɔɔ nyam lɛ gbeyei yɛ gbɛ ni sa nɔ. Yehowa gbɛi lɛ shishi diɛŋtsɛ ji “Ehaa Ebaa Mli,” titri lɛ yɛ eyiŋtoi wuji ni etsuɔ he nii kɛgbeɔ naa kwraa lɛ he. Edamɔ shi kɛha hegbɛ ni fe fɛɛ ni eyɔɔ yɛ jeŋ muu fɛɛ nɔ lɛ hu. Kɛ wɔsɔmɔ yɛ Nyɔŋmɔ agbojee lɛ he gbeyeishemɔ mli lɛ, adesa ni gboɔ lɛ gbeyeishemɔ gbalaŋ wɔjwɛŋmɔ. Wɔtsui mli ejaŋ enyɔ. Shi moŋ, wɔbaashe nɔ ko ni wɔɔfee ni esaŋ Yehowa, Jeŋ Muu Fɛɛ Kojolɔ kɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ ni wɔwala diɛŋtsɛ yɔɔ edɛŋ lɛ hiɛ lɛ moŋ gbeyei.​—Yesaia 12:2; 33:⁠22.

8, 9. (a) Ni mɔ ko “jɛɛɛ je lɛ mli” lɛ tsɔɔ mɛni”? (b) Mɛni esa akɛ wɔfee yɛ “nikwɛmɔ nii” ni wɔji lɛ hewɔ?

8 Wɔbaanyiɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ ni gbeyeishemɔ bɛ mli lɛ sɛɛ, akɛ mɛi ni jeee yiwalɛ je ni ebɔle wɔhe kɛkpe lɛ fa, yɛ ahorabɔɔ kɛ yiwaa fɛɛ sɛɛ. (Yohane 15:​17-21) Enɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ Yesu kaselɔi ahi shi akɛ mɔ kome shihilɔi loo mɛi ni etee amɛhe yɛ mɔ kome shihilɔi ashia. Yesu kɛɛ e-Tsɛ lɛ yɛ sɔlemɔ mli akɛ: “Mibiii akɛ ojie amɛ kɛjɛ je lɛ mli, shi moŋ obu amɛhe yɛ mɔ fɔŋ lɛ hewɔ. Amɛjɛɛɛ je lɛ mli taakɛ bɔ ni mi hu mijɛɛɛ je lɛ mli lɛ. Feemɔ amɛ krɔŋkrɔŋ yɛ onɔkwale lɛ mli; owiemɔ lɛ anɔkwaleŋ. Taakɛ bɔ ni otsu mi je lɛ mli lɛ, nakai nɔŋŋ mi hu mitsuɔ amɛ je lɛ mli.” (Yohane 17:​15-18) Taakɛ Yesu ji lɛ, atsu wɔ koni wɔyajaje Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ. Anyɛɔ abɛŋkɛɔ Yesu. Gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsɔɔ nii lɛ shɛjeɔ gbɔmɛi amii. (Okɛto Mateo 7:​28, 29; 11:​28, 29; Yohane 7:46 he.) Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔfee.

9 Esa akɛ naanyobɔɔ su ni wɔjieɔ lɛ kpo, wɔ hewulamɔ kɛ hesaamɔ kpakpa, kɛ mlihilɛ kɛ sanegbaa ni he tse lɛ aha wɔ shɛɛ sane lɛ afee nɔ ni mɛi ni yɔɔ tsuijurɔ lɛ kpɛlɛɔ nɔ. Esa akɛ wɔkwa atadei gbohii ni awoɔ kɛ hesaamɔ ni bɛ hiŋmɛi nɔ, naanyobɔɔ ni baaha wɔkɛ wɔhe awo je lɛŋ saji amli, kɛ yaka shihilɛ ni abuuu nii yɛ mli ni wɔnaa ni ebɔle wɔhe kɛkpe lɛ. Akɛni “akɛ wɔ efee nikwɛmɔ nii aha je lɛ kɛ ŋwɛibɔfoi kɛ gbɔmɛi” hewɔ lɛ, wɔmiitsu nii ŋmɛlɛtswai 24 daa gbi koni wɔsɔmɔ ni wɔhi shi akɛ Kristofoi ni kɛ amɛjeŋba toɔ okadi kpakpa (1 Korintobii 4:9; Efesobii 5:​1-4; Filipibii 4:​8, 9; Kolosebii 4:​5, 6) Esa akɛ wɔtsui afee ekome kɛha enɛ he nitsumɔ.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ekaiɔ mɛi ni feɔ amɛtsui ekome yɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ mli lɛ?

10 Yehowa baakai wɔ mɛi ni wɔfee wɔtsui ekome yɛ Yehowa gbɛi lɛ gbeyeishemɔ mli, ni wɔjwɛŋɔ eyiŋtoi wuji lɛ anɔ, ni wɔhaa sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ yimɔɔ wɔshihilɛ mli obɔ lɛ. “Ejaakɛ Yehowa yɔɔ nɛɛ, ehiŋmɛii kpaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ejieɔ ehewalɛ kpo ehaa mɛi ni amɛtsui ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ.” (2 Kronika 16:⁠9) Yɛ be mli ni ewieɔ wɔgbii nɛɛ ahe yɛ gbalɛ naa lɛ, Maleaki 3:16 kaneɔ akɛ: “Kɛkɛ ni mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ kɛ amɛhe wie, ni Yehowa bo toi, ni enu, ni aŋma kaimɔ wolo yɛ ehiɛ aha mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ, kɛ mɛi ni jwɛŋɔ egbɛi lɛ he lɛ.” Eba akɛ wɔtsuii aaafee ekome yɛ nakai Yehowa gbeyeishemɔ kpakpa lɛ mli!

Yehowa Mɔbɔnalɛ Lɛ

11. Mɛɛ gbɛ nɔ abaatsɔ ajie Yehowa mɔbɔnalɛ kpo yɛ anɔkwafoi lɛ ahe yɛ?

11 Kwɛ hiɛdɔɔ ni yɔɔ David sɔlemɔ lɛ mli! Etee nɔ akɛ: “Majie oyi, O Yehowa mi-Nyɔŋmɔ, kɛ mitsui fɛɛ, ni mawo ogbɛi lɛ hiɛ nyam kɛaatee naanɔ, ejaakɛ omɔbɔnalɛ lɛ da kpele yɛ minɔ, ni ojie misusuma kɛjɛ Sheol shishi tɔɔ.” (Lala 86:​12, 13, NW) Shii enyɔ nɛ, yɛ lala nɛɛ mli, ni David jieɔ Yehowa yi yɛ E-mɔbɔnalɛ​—E-nɔkwa suɔmɔ lɛ hewɔ. Bɔ ni nɛkɛ suɔmɔ nɛɛ da ha sɔŋŋ hewɔ lɛ ebaanyɛ ehere mɔ yiwala yɛ shihilɛi ni feɔ tamɔ nɔ ni anyɛŋ afee nakai lɛ amli. Beni Saul tiuɔ David yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ, ebaanyɛ enu he akɛ eewamɔ kɛmiiya koŋ ko koni eyagbo yɛ jɛmɛ. Etamɔ nɔ ni ebashɛ Sheol shishigbɛ tɔɔ​—gbonyo bu shishi. Shi Yehowa jie lɛ! Nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ hu Yehowa kɛ jiemɔ ebaha eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tsuji lɛ yɛ naakpɛɛ gbɛi anɔ, ni ewaje mɛi ni hiɛɔ amɛ emuuyeli mli ni ŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ anɔkwayeli mli kɛyaa gbele po mli lɛ. Anɔkwafoi fɛɛ anine baashɛ amɛ nyɔmɔwoo nɔ, kɛtsɔ gbohiiashitee po nɔ kɛ ehe miihia.​—Okɛto Hiob 1:​6-12; 2:​1-6, 9, 10; 27:5; 42:​10; Abɛi 27:​11; Mateo 24:​9, 13; Kpojiemɔ 2:10 he.b

12. Osɔfoi lɛ efee hewolɔi loo henɔwolɔi kɛ yiwalɔi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni baafee amɛ nyɔmɔwoo?

12 Yɛ yiwalɔi ahe lɛ, David bolɔ akɛ: “Naanyɔŋmɔ, hewolɔi ete shi ewo mi, ni yiwalɔi asafo miitao misusuma sɛɛ gbɛ, ni amɛŋɔɔɔ bo amɛtooo amɛhiɛ” (Lala 86:14) Mɛi ni fata yiwalɔi lɛ ahe ŋmɛnɛ ji Kristendom osɔfoi lɛ. Mɛnɛɛmɛi kɛɔ akɛ amɛ amɛjaa Nyɔŋmɔ, shi amɛkɛ sabala “Nuŋtsɔ” toɔ egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ najiaŋ ni amɛhaa aleɔ lɛ akɛ Triniti ko ni yɔɔ naakpɛɛ kɛ gbeyei ni atsiii ta kwraa yɛ Biblia lɛ mli he ko he ko lɛ. Kwɛ hewoo kɛ henɔwomɔ ni enɛ ji! Kɛfata he lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛtsɔ maŋkwramɔŋ hewalɛi lɛ ayiŋ koni amɛgu Yehowa Odasefoi ni amɛwo amɛ tsuŋ, taakɛ ayaa nɔ afeɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ yɛ shikpɔŋ nɔ maji babaoo nɔ lɛ. Nɛkɛ osɔfoi ni woɔ atadei kakadaji yuu ni bɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ musu lɛ nine baashɛ amɛ nyɔmɔwoo nɔ, kɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ fai ni tamɔ ajwamaŋi lɛ fɛɛ​—Kpojiemɔ 17:​1, 2, 15-18; 19:​1-3.

13. Mɛɛ sui Yehowa jieɔ lɛ kpo yɛ enɔ kpakpafeemɔ ni ehaa aleɔ lɛ mli?

13 David sɔlemɔ lɛ yaa nɔ yɛ miishɛɛ mli ni tamɔɔɔ nɔ ni awie yɛ osɔfoi lɛ ahe lɛ akɛ: “Shi bo, O Yehowa, ji Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ, omli fuuu mra ni omɔbɔnalɛ kɛ onɔkwale fa.” (Lala 86:​15, NW) Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ sui ni tamɔ nɛkɛ lɛ ji sui ni ta fɛɛ nɔ lɛlɛŋ. Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɛ wɔ yaa Sinai Gɔŋ lɛ he beni Mose bi ni ena Yehowa anunyam lɛ. Yehowa ha hetoo akɛ: “Mi lɛ maha minii kpakpai anii lɛ fɛɛ abaho yɛ ohiɛ, ni mapae Yehowa gbɛi lɛ yɛ ohiɛ.” Shi ebɔ Mose kɔkɔ akɛ: “Onyɛŋ mihiɛ ona; shi mɔ ko mɔ ko enaŋ mi, ni eyi aaana wala.” Yɛ no sɛɛ lɛ, Yehowa kpeleke shi yɛ atatu lɛ mli, ni ejaje akɛ: “Yehowa, Yehowa, Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ, ni toɔ tsui ni mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fa pii.” (2 Mose 33:​18-20; 34:​5, 6) David tsɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ yɛ esɔlemɔ lɛ mli. Yehowa sui nɛɛ tsɔɔ babaoo kɛhaa wɔ fe gbɔmɔtsoŋ puemɔ ko! Ani wɔtsɔɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔ niiashikpamɔ nɔ wɔyooo Yehowa ekpakpa-feemɔ ni jeɔ kpo yɛ nɛkɛ sui kpakpai nɛɛ amli lɛ?

“Ekpakpa He Okadi”

14, 15. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etoɔ “ekpakpa he okadi” ehaa etsuji lɛ?

14 David kpa Yehowa jɔɔmɔ he fai ekoŋŋ akɛ: “Tsɔ ohiɛ oha mi, ni ona mi mɔbɔ; ŋɔɔ ohewalɛ lɛ oha otsulɔ, ni ohere oweyoo bi lɛ yiwala! Too mi ekpakpa he okadi ko, koni mihenyɛlɔi lɛ ana, ni amɛhiɛ agboi, akɛ bo Yehowa, oye obua mi ni oshɛje mimii.” (Lala 86:​16, 17) David yɔseɔ akɛ, ákɛ ‘Yehowa weyoo bi’ lɛ, lɛ hu Yehowa nii ji lɛ. Nakai nɔŋŋ eji yɛ wɔ mɛi fɛɛ ni ŋmɛnɛ wɔjɔɔ wɔwala nɔ wɔha Yehowa ni wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ agbɛfaŋ. Yehowa yiwalaheremɔ hewalɛ kɛtsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ he miihia wɔ. No hewɔ lɛ wɔbiɔ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ koni ‘eto wɔ ekpakpa he okadi.’ Yehowa ekpakpa-feemɔ lɛ kɔɔ sui kpakpai ni wɔwie he bianɛ lɛ ahe. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, mɛɛ okadi wɔbaakpa gbɛ akɛ Yehowa kɛbaaha wɔ?

15 Yehowa ji “duromɔ nii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ lɛ” Halɔ, ni emli hi aahu taakɛ Yesu maa nɔ mi ehaa wɔ yɛ ‘mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni ekɛhaa’ “mɛi ni biɔ lɛ” lɛ mli lɛ. (Yakobo 1:​17; Luka 11:13) Mumɔ krɔŋkrɔŋ​—mɛɛ nikeenii ni jara wa fe nine ni jɛ Yehowa ŋɔɔ eji nɛkɛ! Yehowa tsɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ekɛ tsui mli miishɛjemɔ haa, yɛ yiwaa be mli po. No hewɔ lɛ beni ayeɔ Yesu bɔfoi lɛ sane ni baaha anyɛ agbe amɛ po lɛ, amɛnyɛ amɛkɛ miishɛɛ jaje akɛ Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa mɛi ni boɔ lɛ toi akɛ nɔyelɔ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 5:​27-32) Mumɔ krɔŋkrɔŋ mli miishɛɛnamɔ “to . . . ekpakpa he okadi ko” eha amɛ yɛ bei fɛɛ mli.​—Romabii 14:​17, 18.

16, 17. (a) Mɛɛ Yehowa nɔ kpakpa he okadi ekɛha Paulo kɛ Barnaba? (b) Mɛɛ okadi akɛha Tesalonikabii ni awaa amɛyi lɛ?

16 Paulo kɛ Barnaba kɛ piŋmɔi kpe yɛ amɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ gbɛfaa ni kɛ amɛ tsɔ Asia Bibioo lɛ mli lɛ mli, kɛ yiwaa ni naa wa po. Beni amɛshiɛ yɛ Antiokia ni yɔɔ Pisidia lɛ, Yudafoi lɛ kpoo amɛwiemɔ lɛ. No hewɔ lɛ amɛtsɔ amɛhiɛ amɛha jeŋmajiaŋbii lɛ. Mɛni jɛ mli ba? “Shi beni jeŋmajiaŋbii lɛ nu enɛ lɛ, amɛna miishɛɛ, ni amɛwo Nuŋtsɔ [Yehowa] hiɛ nyam, ni mɛi abɔ ni ajie ato naanɔ wala lɛ he ye.” Shi Yudafoi lɛ wo mɛi ayiŋ koni amɛfee basabasa, ni amɛshwie maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ kɛjɛ amɛkpokpai lɛ anɔ. Ani amɛ kɛ heyelilɔi heei lɛ ahiɛnɔkamɔ fee yaka? Dabi kwraa! Shi moŋ “kaselɔi lɛ yimɔ obɔbɔ kɛ miishɛɛ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 13:​48, 52) Yehowa kɛ nakai enɔ kpakpa he okadi lɛ ha amɛ.

17 Yɛ sɛɛ mli lɛ, akɛ yiwaa ba asafo hee ni yɔɔ Tesalonika lɛ nɔ. Enɛ ha bɔfo Paulo ŋma miishɛjemɔ wolo emaje amɛ, ni ejie amɛtsuishiŋmɛɛ yɛ yiwaa shishi lɛ yi. “[Amɛ]kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ mli miishɛɛ mɔ wiemɔ lɛ mli yɛ amanehulu babaoo mli.” (1 Tesalonikabii 1:⁠6) “Mumɔ krɔŋkrɔŋ mli miishɛɛ” tee nɔ ewo amɛ hewalɛ akɛ okadi ni anaa ni jɛ Nyɔŋmɔ ni ji mɔbɔnalɔ kɛ durolɔ, mɔ ni mli fuuu mra, ni emɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fa pii lɛ ŋɔɔ.

18. Wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Europa Bokagbɛ lɛ ejie hiɛsɔɔ kpo yɛ Yehowa nɔ kpakpa lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Yehowa ejie enɔ kpakpa lɛ kpo etsɔɔ wɔnyɛmimɛi anɔkwafoi ni yɔɔ Europa Bokagbɛ lɛ nyɛsɛɛ nɛɛ, ni ewo mɛi ni nyɛɔ amɛ​—amɛ tsutsu yiwalɔi lɛ hiɛgbele. Eyɛ mli akɛ nyɛsɛɛ nɛɛ ajie amɛ kɛjɛ afii nyɔŋmai abɔ nɔnyɛɛ lɛ shishi moŋ, shi esa akɛ nɛkɛ nyɛmimɛi ni asumɔɔ amɛ nɛɛ aya nɔ ato amɛtsui shi lolo, ejaakɛ amɛteŋ mɛi pii kɛ ohia mli shihilɛ ni naa wa miikpe. Shi, amɛ “mumɔ krɔŋkrɔŋ mli miishɛɛ” lɛ shɛjeɔ amɛ mii. Mɛɛ miishɛɛ ni da fe enɛ amɛaanyɛ amɛna, akɛ amɛkɛ amɛ heyeli hee lɛ aaatsu nii ni amɛkɛlɛɛ odaseyeli nitsumɔ lɛ mli? Taakɛ amaniɛbɔi ni kɔɔ kpeei kɛ baptisimɔ he lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ, mɛi pii miibo amɛ toi.​—Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 9:31 he.

19. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee Lala 86:11 mli wiemɔi lɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ?

19 Nibii fɛɛ ni awie he yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ haa David sɔlemɔ kɛha Yehowa ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ jijeɔ akɛ: “Tsɔɔmɔ mi nii, O Yehowa . . . Feemɔ mitsui ekome ni mashe ogbɛi lɛ gbeyei.” (Lala 86:​11, NW) Nyɛhaa wɔkɛ nakai wiemɔi lɛ ni ji wɔ 1993 afi ŋmalɛ lɛ afee wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ, beni wɔjɛɔ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔtsuɔ nii wɔkɛfiɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii asɛɛ ni wɔkɛtsɔɔ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔ-Nyɔŋmɔ kome, Nuŋtsɔ Maŋtsɛ Yehowa ekpakpa-feemɔ ni etaaa lɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Ákɛ “seshi” ni agba yɛ ehe lɛ, Yesu ji David maŋtsɛyeli lɛ gboshiniyelɔ, no hewɔ lɛ, lɛ ji “David Bi lɛ” yɛ heloo naa kɛ mumɔŋ shishinumɔ naa fɛɛ.​—1 Mose 3:​15; Lala 89:​30, 35-38.

b Kɛha ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔkwɛmɔ nii lɛ, kwɛmɔ Yearbook of Jehovah’s Witnesses, 1974 nɔ, baafai 113-212; 1985, baafai 194-7; 1986, baafai 237-8; 1988, baafai 182-5; 1990, baafai 171-2; 1992, baafai 174-81.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Mɛni wɔtsɔɔ kɛ wɔsɔle akɛ, “Tɔɔmɔ mi nii, O Yehowa” lɛ?

◻ Akɛ afee wɔtsuii ekome koni wɔshe Yehowa gbɛi gbeyei lɛ tsɔɔ mɛni?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa aaatsɔ ajie emɔbɔnalɛ kpo yɛ anɔkwafoi fɛɛ he yɛ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etoɔ “ekpakpa he okadi” ehaa wɔ yɛ?

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 16]

1993 afi ŋmalɛ: “Tsɔɔmɔ mi nii, O Yehowa . . . Feemɔ mitsui ekome, ni mashe ogbɛi lɛ gbeyei.”​—Lala 86:​11, NW.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yehowa ji tɛsaa kɛ mɔɔ ni wa kɛha mɛi ni nyiɛɔ tɛɛ yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Yɛ “la Hiɛlɔi” Yehowa Odasefoi a-Majimaji Ateŋ Kpee ni afee yɛ St. Petersburg, Russia, yɛ June mli lɛ shishi lɛ, mɛi 46,214 ba kpee lɛ shishi ni abaptisi mɛi 3,256. Kwɛ miishɛɛ mli ni nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ kɛ amɛhe haa Yehowa nɔ kpakpa lɛ, kɛ “mumɔ krɔŋkrɔŋ mli miishɛɛ”!

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje