Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w93 2/1 bf. 25-29
  • Mitsui Enyɔ Mimli Yɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔmɔ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mitsui Enyɔ Mimli Yɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔmɔ Mli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nyɔŋmɔ Jamɔ Mli Tsɔsemɔ ni Mina
  • Tsakemɔ Be Ko
  • Miweku lɛ kɛ Mɛi Krokomɛi Here Nɔ
  • Shihilɛ Mli Nitsumɔ Hee Ko
  • Sɔɔmɔ Nitsumɔ yɛ Lesotho kɛ Botswana
  • Nitsɔɔmɔ kɛ Woji Ashishitsɔɔmɔ
  • “Ótswa Nɔmba Kroko”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Yehowa Gbɛjianɔtoo Lɛ Ni Mikɛda Yɛ South Africa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • Yaa Nɔ Odũ Dumɔwui Lɛ—Yehowa Baaha Ekwɛ̃
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Mitswa Mifai Shi ‘Mafi Shi Migbugbaaa’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
w93 2/1 bf. 25-29

Mitsui Enyɔ Mimli Yɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔmɔ Mli

TAAKƐ JOSHUA THONGOANA GBA

Mra mli yɛ 1942 lɛ, no mli miyiŋ efutu. Nakai beaŋ lɛ, miikase woji ni Seventh-Day Adventists sɔlemɔ lɛ eŋmala kɛ woji hu ni Buu Mɔɔ Asafo lɛ eŋmala lɛ fɛɛ. Taakɛ blema lsraelbii lɛ fee lɛ, no mli lɛ ‘miididãa yɛ saji enyɔ teŋ.’​—1 Maŋtsɛmɛi 18:⁠21.

NO MLI lɛ, Seventh-Day Adventists sɔlemɔ lɛ kɛ shiɛmɔ wiemɔi ni akala ni atsɛɔ lɛ “Voice of Prophecy” majeɔ mi. Minaa amɛsanebimɔi lɛ ahetoohamɔ he miishɛɛ, ni amɛwo mi shi akɛ kɛ miye kaai lɛ fɛɛ mli omanye lɛ, amɛbaaha mi yijiemɔ wolo fɛfɛo ko. Shi miyoo akɛ akɛ “Voice of Prophecy” woji lɛ kɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ hu woji lɛ fɛɛ majeɔ kɛjɛɔ South Afrika maŋtiase kome lɛ nɔŋŋ mli, ni ji Cape Town. Ni misusu akɛ: ‘Ani nɛkɛ gbɛjianɔtoi nɛɛ le amɛhe? Ani amɛtsɔɔmɔi lɛ kɛ amɛhe kpaa gbee? Kɛ jeee nakai lɛ, namɔ nɔ ja mɔ?’

Kɛha sane nɛɛ naa namɔ lɛ, miŋma wolo kɛ emli sane kome lɛ nɔŋŋ mimaje gbɛjianɔtoi nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, miŋma Buu Mɔɔ Asafo lɛ akɛ: “Ani nyɛle mɛi ni ŋmaa wolo ko ni atsɛɔ lɛ ‘Voice of Prophecy’ lɛ, ni kɛ nyɛle amɛ lɛ, mɛni nyɛyɔɔ kɛɛmɔ yɛ amɛtsɔɔmɔi ahe?” Yɛ be fioo sɛɛ lɛ, minine shɛ hetoi anɔ kɛjɛ kui enyɔ lɛ fɛɛ aŋɔɔ. Wolo ni jɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ ŋɔɔ lɛ wie akɛ amɛle “Voice of Prophecy” lɛ, shi amɛgbala mli amɛtsɔɔ mi akɛ etsɔɔmɔi, tamɔ Triniti kɛ nɔ ni tsɔɔ akɛ Kristo baaku esɛɛ kɛba shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ yɛ heloo mli lɛ damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ. Ni amɛkɛ ŋmalɛi wo wolo lɛ mli ni amɛkɛma nɔ mi akɛ tsɔɔmɔi nɛɛ ji amale.​—Yohane 14:​19, 28.

Hetoo ni jɛ “Voice of Prophecy” lɛ ŋɔɔ lɛ wie kuku kɛkɛ akɛ amɛle ‘Buu Mɔɔ bii lɛ,’ shi amɛkɛ amɛtsɔɔmɔi kpaaa gbee. Amɛtsɔɔɔ yiŋtoo hewɔ. No hewɔ lɛ mikpɛ miyiŋ akɛ mikɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ, ni ji mla naa gbɛjianɔtoo ni Yehowa Odasefoi kɛtsuɔ nii lɛ baanyiɛ. Ŋmɛnɛ, yɛ be mli ni mikɛ Odasefoi lɛ ebɔ afii 50 sɛɛ lɛ, kwɛ bɔ ni eŋɔɔ minaa waa ha akɛ mikpɛ miyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ!

Nyɔŋmɔ Jamɔ Mli Tsɔsemɔ ni Mina

Afɔ mi yɛ afi 1912 yɛ akrowa ko ni atsɛɔ lɛ Makanye lɛ mli, yɛ South Afrika maŋ ni ji Pietersburg lɛ bokagbɛ. No mli lɛ Makanye yɛ Anglikan Sɔlemɔ lɛ nɔkwɛmɔ shishi yɛ jamɔ gbɛfaŋ, no hewɔ lɛ mibatsɔ nakai sɔlemɔ lɛ mli nyo. Beni miye afii nyɔŋma lɛ, wɔweku lɛ fã kɛyahi he kroko hu ni yɔɔ Lutheran Berlin Mission Church lɛ nɔkwɛmɔ shishi, ni mifɔlɔi yafata nakai sɔlemɔ lɛ he. Etsɛɛɛ ni mihe basa akɛ maya Nuŋtsɔ Niyenii yeli sɔlemɔ lɛ eko ni maye aboloo bibioo ni ahaa lɛ ni manu wein lɛ hu eko, shi no tsuuu mimumɔŋ hiamɔ nii ahe nii.

Beni mikɛ afii kpaanyɔ etee skul sɛɛ lɛ, mitsɛ kɛ mi tee Kilnerton Training Institution tsɔsemɔ he lɛ, ni yɛ 1935 mli lɛ, minine shɛ Tsɔɔlɔ ni Atsɔse lɛ Afii Etɛ Yijiemɔ Wolo nɔ. Tsɔɔlɔi ni mikɛtsu nii lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, obalayoo ni, atsɛɔ lɛ Caroline. Wɔbote gbalashihilɛ mli, ni sɛɛ mli lɛ caroline fɔ biyoo ni wɔwo lɛ gbɛi akɛ Damaris. Afii fioo komɛi asɛɛ lɛ, mibatsɔ tsɔɔlɔ nukpa yɛ Sehlale Skul ni yɔɔ akrowa ni atsɛɔ lɛ Mamatsha lɛ mli. Akɛni Dutch Reformed Church lɛ kwɛɔ skul lɛ nɔ hewɔ lɛ, wɔyafata nakai sɔlemɔ lɛ he, ni wɔyaa esɔlemɔi daa. Wɔfee enɛ ejaakɛ nakai ji nɔ ni yɔɔ fɛo ni mɛi fɛɛ feɔ, shi no haaa mitsui anyɔ mimli.

Tsakemɔ Be Ko

Hɔgbaa ko yɛ 1942 mli lɛ, wɔmiikase lala yɛ sɔlemɔ tsu lɛ mli pɛ kɛkɛ ni obalanyo blɔfonyo ko pue yɛ shinaa lɛ naa ni ehiɛ woji etɛ ni Buu Mɔɔ Asafo lɛ ŋmala​—Creation, Vindication, kɛ Preparation. Misusu akɛ woji lɛ baafee fɛo waa kɛ eyɛ miwoji atoohe lɛ, no hewɔ lɛ mihe fɛɛ sheleŋ etɛ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, mibale akɛ nuu nɛɛ, ni atsɛɔ lɛ Tienie Bezuidenhout lɛ, ji Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ ko, ni ekome pɛ eyɔɔ akutso lɛ mli. Beni Tienie ba jɛmɛ ekoŋŋ lɛ, ekɛ gramafon ba ni etswa wiemɔi komɛi ni Kojolɔ Rutherford eha lɛ ni mibo toi. Minya nɔ ni yitso ji ‘Etsɔɔ Tsɔne ni Etswaa Ojo’ lɛ he waa, shi Caroline kɛ minyɛmiyoo Priscilla, ni kɛ wɔ yɔɔ lɛ nyaaa he. Tienie saramɔ ni ji etɛ lɛ nɔ lɛ, ekɛ gramafon lɛ ha mi koni mitswa mitsɔɔ minanemɛi.

Gbi ko lɛ migbele Creation wolo lɛ baafai lɛ amli aahu kɛyashi mina yitso ko ni ji, ‘Nɛgbɛ Gbohii lɛ Yɔɔ?’ Mibɔi kanemɔ kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ male miishɛɛ ni susumai ni egboi etee ŋwɛi lɛ naa mli ŋɔɔmɔ. Shi nɔ ni tamɔɔɔ migbɛkpamɔi lɛ kwraa lɛ, wolo lɛ jaje akɛ gbohii lɛ yɛ amɛbui amli ni amɛleee nɔ ko nɔ ko. Atsɛ ŋmalɛi kukuji kɛjɛ Biblia lɛ mli, tamɔ Jajelɔ 9:​5, 10 nɛkɛ, ni akɛfi sɛɛ. Yitso kroko hu ji ‘Gbohii lɛ Ahiɛtsiɛmɔ,’ ni atsɛ Yohane 5: 28, 29 sɛɛ akɛ nɔmimaa ni tsɔɔ akɛ gbohii lɛ leee nɔ ko kwraa, ni amɛmiimɛ gbohiiashitee. Nilee yɛ mli ha mi. Eha mitsui nyɔ mimli.

Nakai beaŋ yɛ 1942 mli, ni mifo tsakpaa ni ka mikɛ “Voice of Prophecy” lɛ teŋ ni mije shishi akɛ magba nibii ni mikaseɔ kɛjɛɔ Buu Mɔɔ Asafo lɛ woji amli lɛ matsɔɔ mɛi krokomɛi. Klɛŋklɛŋ bii ni bo mi toi lɛ ateŋ mɔ kome ji minaanyo ko, Judah Letsoalo, ni eji miklasbii lɛ ateŋ mɔ kome yɛ Kilnerton Training Institution tsɔsemɔ he lɛ.

Judah kɛ mi ta baisikle nɔ shitoi 32 ni wɔtee Afrikabii Odasefoi akpee ko ni afee yɛ Pietersburg lɛ eko. Yɛ sɛɛ mli lɛ, bei pii lɛ minanemɛi ni yɔɔ Pietersburg lɛ baa Mamatsha tɔŋŋ ni amɛbayeɔ amɛbuaa mi koni mashiɛ Maŋtsɛyeli sane lɛ maha mikuuŋbii lɛ. Yɛ naagbee lɛ, abaptisi mi yɛ kpee kroko ni afee yɛ Pietersburg, yɛ December 1944 lɛ shishi kɛfee mihenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ he okadi.

Miweku lɛ kɛ Mɛi Krokomɛi Here Nɔ

Caroline, Priscilla, kɛ mibiyoo Damaris kã he amɛtee Dutch Reformed church lɛ lolo. Kɛkɛ ni amanehulu ko ba. Caroline fɔ wɔbi ni ji enyɔ​—gbekɛnuu ni tamɔ mɔ ni yɔɔ hewalɛ waa, ni wɔwo lɛ Samuel. Shi trukaa kɛkɛ ni hela mɔ lɛ ni egbo. Caroline nanemɛi ni ekɛyaa sɔlemɔ lɛ haaa lɛ miishɛjemɔ ko kwraa, shi moŋ amɛkɛɛ Nyɔŋmɔ miitao ni wɔbi lɛ abafata ehe yɛ ŋwɛi. Ni Caroline tee nɔ ekɛ hejaramɔ bi akɛ: “Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ baaŋɔ wɔbi kɛya nɛkɛ?”

Beni Odasefoi ni yɔɔ Pietersburg lɛ nu amanehulu ni ba wɔnɔ nɛɛ he lɛ, amɛba wɔŋɔɔ ni amɛbaha wɔ anɔkwa miishɛjemɔ ni damɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ. Shi sɛɛ mli lɛ, Caroline wie lɛ: “Nilee yɛ nɔ ni Biblia lɛ ewie akɛ no kɛ gbele baa, kɛ shihilɛ ni gbohii lɛ yɔɔ mli, kɛ gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ lɛ mli waa, ni eshɛje mimii babaoo diɛŋtsɛ. Miisumɔ ni mahi jeŋ hee lɛ mli ni makpee mibinuu lɛ kɛjɛ gbonyobu lɛ mli kɛba ekoŋŋ.”

Caroline kpa sɔlemɔ lɛ yaa, ni yɛ 1946 mli lɛ, abaptisi lɛ, Priscilla, kɛ Judah fɛɛ. Yɛ ebaptisimɔ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ kwraa lɛ, Judah shi koni eyaje shiɛmɔ nitsumɔ lɛ shishi yɛ akrowa ko ni atsɛɔ jɛmɛ Mamahlola, ni eeya nɔ eesɔmɔ lolo akɛ be-fɛɛ gbɛgbalɔ sɔɔlɔ kɛbashi ŋmɛnɛ.

Beni Judah shi lɛ, ebashwɛ mi pɛ akɛ nuu ni baatsu wɔ asafo, ni atsɛɔ lɛ Boyne lɛ he nii. Kɛkɛ ni Gracely Mahlatji fa kɛba wɔshikpɔŋkuku lɛ mli, ni yɛ naagbee lɛ ekɛ Priscilla bote gbalashihilɛ mli. Daa otsi lɛ, Gracely kɛ mi toɔ naa ni wɔhaa maŋshiɛmɔ yɛ Sepedi, ni ji Afrika wiemɔ ni awieɔ yɛ jɛmɛ lɛ mli. Asafo lɛ ha mitsɔɔ woji ashishi kɛtee Sepedi wiemɔ mli, bɔni afee ni gbɔmɛi lɛ anine ashɛ Biblia kasemɔ he woji anɔ. Mitsui nyɔ mimli waa diɛŋtsɛ akɛ mana ni gbɔmɛi miina nɛkɛ woji nɛɛ ahe sɛɛ.

Wɔhe gramafon kɛ ehe adekai agboi ni wiemɔi gbɛɔ yɛ mli, ni wɔkɛtswaa Biblia mli wiemɔi yɛ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli fɛɛ, bɔni afee ni wɔkɛha wɔ maŋshiɛmɔ he tafaa lɛ aya hiɛ waa. Mɔ ko kɛ shwiili ni tejii gbalaa ma wɔ koni wɔkɛwo nɛkɛ tsɔne ni tsii nɛɛ kɛjɛ he kome kɛya he kroko. Enɛ hewɔ lɛ, wɔkuuŋbii lɛ wo wɔ gbɛi akɛ “Teji Sɔlemɔ Bii Lɛ.”

Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli fɛɛ lɛ, wɔ asafo bibioo lɛ tee nɔ eda. Yɛ naagbee lɛ, minyɛmimɛi yei onukpai enyɔ lɛ kɛ amɛwumɛi batsɔmɔ Odasefoi ni amɛ fɛɛ amɛye anɔkwa aahu kɛyashi amɛgbele mli tɔŋŋ. Agbɛnɛ hu, mɛi pii ni amɛjɛ Boyne asafo (ni amrɔ nɛɛ atsɛɔ lɛ Mphogodiba asafo) lɛ mli kɛ amɛhe wo be-fɛɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ mli, ni amɛteŋ mɛi pii yɛ nakai sɔɔmɔ lɛ mli lolo. Amrɔ nɛɛ, asafoi enyɔ yɛ nɛkɛ shikpɔŋkuku agbo ni akrowai babaoo egbɛ eshwa mli nɛɛ mli, ni emli shiɛlɔi fɛɛ ni amɛyibɔ shɛɔ 70 lɛ yɛ ekaa babaoo yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.

Shihilɛ Mli Nitsumɔ Hee Ko

Yɛ 1949 mli lɛ, mikpa nitsɔɔmɔ yɛ skul ni mibatsɔ daa gbɛgbalɔ sɔɔlɔ. Mi-klɛŋklɛŋ nitsumɔ ji ni miya ŋmɔ mli apaafoi mɛidiji ni yɔɔ blɔfomɛi aŋmɔji amli yɛ Vaalwater niiaŋ yɛ Transvaal lɛ aŋɔɔ. Ŋmɔtsɛmɛi lɛ ekomɛi wo hewolonɔ sui amligbalamɔ ni yaa nɔ bianɛ lɛ he hewalɛ, ni amɛtswa amɛfai shi akɛ esa akɛ mɛidiji akpɛlɛ nɔ akɛ amɛbaa shi fe mɛiyɛji lɛ, ni esa akɛ amɛsɔmɔ amɛnuŋtsɔmɛi mɛiyɛji lɛ. No hewɔ lɛ beni mishiɛ mitsɔɔ mɛidiji apaafoi lɛ, blɔfomɛi lɛ ekomɛi susu akɛ miiwo amɛ hewalɛ ni amɛtse amɛhiɛ atua. Mɛi komɛi po folɔ minaa akɛ Komunistnyo ji mi, ni amɛwie akɛ amɛbaatswa mi tu.

Mibɔ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he nine lɛ amaniɛ yɛ shihilɛ nɛɛ he, ni etsɛɛɛ ni aha mi nitsumɔ yɛ akrowa kroko ni atsɛɔ jɛmɛ Duiwelskloof. Aaafee nɛkɛ be nɛɛ mli nɔŋŋ ni miŋa hu kpa nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ni ebafata mihe yɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli. Gbi ko shwane yɛ 1950 mli lɛ, wɔku wɔsɛɛ kɛjɛ shiɛmɔ wɔba nɔŋŋ ni wɔbana wolo kotoku agbo ko ni jɛ Asafo lɛ ŋɔɔ. Naakpɛɛ sane ji akɛ, aafɔ mi nine ni miba koni atsɔse mi akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ. Wɔkɛ afii etɛ sara asafoi ni yɔɔ South Afrika lɛ, kɛkɛ ni yɛ 1953 mli lɛ, aha wɔ nitsumɔ yɛ Lesotho, maŋ ni yɔɔ South Afrika teŋ tuuŋtu ni ebɔle ehe fɛɛ kɛkpe lɛ.

Sɔɔmɔ Nitsumɔ yɛ Lesotho kɛ Botswana

Beni wɔbɔi sɔɔmɔ yɛ Lesotho lɛ, no mli lɛ mɛi pii wieɔ akɛ bei pii lɛ gbɔi ji mɛi ni agbeɔ akɛfeɔ wɔji anii. Mikɛ miŋa fɛɛ susu he waa diɛŋtsɛ, shi etsɛɛɛ ni wɔ Sotho nyɛmimɛi lɛ asuɔmɔ kɛ amɛgbɔfeemɔ lɛ ye ebua wɔ ni wɔhiɛ kpa gbeyeishemɔ nɛɛ nɔ.

Kɛ miiya miyasɔmɔ asafoi ni yɔɔ Lesotho Maluti Gɔji lɛ anɔ lɛ, mikɛ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ fɔɔ yaa, ni mishiɔ miŋa yɛ shikpɔji ni yɔɔ tɛtrɛɛ lɛ anɔ ni etsaa gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ nɔ yɛ jɛmɛ aahu kɛyashiɔ mikuɔ misɛɛ mibaa. Nanemɛi lɛ kɛ mlihilɛ jieɔ mi gbɛ kɛjɛɔ asafo kome mli kɛyaa ekroko mli koni mikalaaje yɛ gɔji lɛ anɔ.

Be ko lɛ, akɛɛ mi akɛ dani manyɛ mashɛ asafo ni tsa nɔ lɛ mli lɛ, ja wɔtara okpɔŋɔi anɔ kɛfo Orange Faa lɛ. Ama nɔ mi aha mi akɛ okpɔŋɔ ni mita nɔ lɛ efeee basabasa, shi abɔ mi kɔkɔ hu akɛ kɛji nu lɛ naa wa waa tsɔ lɛ, bei pii lɛ okpɔŋɔi lɛ shɛrɛɔ amɛjatsui lɛ amɛshwieɔ. Mihao waa ejaakɛ mileee okpɔŋɔtamɔ jogbaŋŋ ni mileee seremɔ jogbaŋŋ hu. Etsɛɛɛ ni wɔbote nu lɛ mli, ni nu ba ŋwɛi aahu kɛbashɛ amɛnɔ-tamɔ nii lɛ ahe tɔŋŋ. Mitsui fa aahu akɛ miŋmɛɛ kpaa ni akɛkudɔɔ okpɔŋɔ lɛ he ni mimɔ eyisɛɛ tswɛi lɛ mli waa. Kwɛ bɔ ni mihe jɔ mi ha beni wɔyashɛ faa lɛ naabu kroko lɛ shweshweeshwe lɛ!

Minyɛɛɛ mawɔ nakai gbɛkɛ lɛ ejaakɛ migbɔmɔtso fɛɛ miiwa mihe yɛ okpɔŋɔtamɔ lɛ hewɔ. Shi sɛɛnamɔ yɛ haomɔi ni mina nɛɛ he, ejaakɛ nyɛmimɛi lɛ jie hiɛsɔɔ kpele kpo yɛ wɔsaramɔ lɛ he. Beni mije kpokpaa nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ shishi yɛ Lesotho lɛ, no mli lɛ shiɛlɔi ayifalɛ ni fe fɛɛ ji 113. Ŋmɛnɛ, nakai yibɔ lɛ etee hiɛ kɛyashɛ 1,649.

Yɛ 1956 mli lɛ, atsake wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛtee Bechuanaland Shihemɔ He, ni amrɔ nɛɛ atsɛɔ jɛmɛ Botswana lɛ. Botswana ji maŋ ko ni da saŋŋ, ni ebiɔ gbɛfaa kakadaŋŋ dani anyɛ ashɛ shiɛlɔi lɛ fɛɛ aŋɔɔ. Wɔkɛ oketeke loo tsɔnei ni ahako amɛyiteŋ faa gbɛ nɛɛ. Sɛii bɛ mli, no hewɔ lɛ wɔtaraa tsɔne lɛ mli diɛŋtsɛ kɛ wɔjatsui lɛ hu. Bei pii lɛ, wɔyashɛɔ he ni wɔyaa lɛ ni wɔhe ewo muji kɛ tɔlɛ. Wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ hereɔ wɔ hiɛmɛɛ be fɛɛ be, ni amɛhiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ lɛ haa wɔ hejɔɔmɔ.

No mli lɛ, atsi Asafo lɛ woji lɛ anaa yɛ Botswana, no hewɔ lɛ wɔkɛ nilee kɛ henɔkwɛmɔ tsuɔ wɔ shia-kɛ-shia shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ni wɔkɛ Asafo lɛ wolo ko kwraa efeee enɛ. Be ko lɛ ana wɔ ni wɔmiitsu nii yɛ Maphashalala akrowa lɛ masɛi ni amɔmɔ wɔ. Yɛ wɔ hefamɔ mli lɛ, wɔkane Biblia lɛ, ni wɔgbala jwɛŋmɔ kɛtee nitsumɔ ni aŋma yɛ Mateo 28:​19, 20 lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ ajinafoi lɛ ekomɛi ahiɛ sɔ waa moŋ, shi maŋtsɛ lɛ fa ni akɛ kpaa ayi Odasefoi ni jɛ maŋ lɛ mli lɛ. Kɛkɛ ni, nɔ ni fee wɔ naakpɛɛ ji akɛ, osɔfo lɛ kpa maŋtsɛ lɛ fai ni ena wɔ mɔbɔ ni ekɛ wɔhe ake wɔ. Maŋtsɛ lɛ bo lɛ toi, ni aŋmɛɛ wɔhe.

Yɛ yiwaa kɛ gu ni agu wɔwoji lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ tee hiɛ babaoo. Beni miyashɛ Botswana lɛ, nɔ mli lɛ shiɛlɔi ayifalɛ ni fe fɛɛ ji 154. Afii etɛ sɛɛ beni ajie naatsii lɛ, no mli lɛ nakai yibɔ lɛ etee hiɛ kɛyashɛ 192. Ŋmɛnɛ, Yehowa Odasefoi 777 miishiɛ yɛ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ.

Nitsɔɔmɔ kɛ Woji Ashishitsɔɔmɔ

Yɛ be ni sa mli lɛ, akɛ mi tsu nii akɛ tsɔɔlɔ yɛ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul ni afee aha Kristofoi onukpai lɛ mli. Yɛ sɛɛ mli lɛ, mina hegbɛ ni mina akɛ Gbɛgbamɔ Sɔɔmɔ Skul tsɔɔlɔ lɛ hu mli ŋɔɔmɔ. Mikɛ miŋa sɔmɔ yɛ be kɛ bei amli hu yɛ South Afrika nitsumɔ he nine lɛ. Yɛ nakai beaŋ lɛ, miyeɔ mibuaa woji ashishitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, ni Caroline tsuɔ nii yɛ nihoomɔ he lɛ.

Gbi ko yɛ 1969 mli lɛ, nitsumɔ he nine nɔkwɛlɔ, Frans Muller, banina mi ni ekɛɛ mi akɛ: “Nyɛminuu Thongoana, masumɔ ni mana okɛ oŋa fɛɛ yɛ mi-ɔfis lɛ.” Jɛmɛ ni ekɛɛ mi akɛ wɔfata mɛi ni ahala amɛ akɛ kpeeyalɔi kɛha 1969 “Toiŋjɔlɛ yɛ Shikpɔŋ Nɔ” Kpee Wulu ni abaafee yɛ London lɛ ahe. Wɔna suɔmɔ gbɔfeemɔ ni wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ England kɛ Scotland lɛ jie lɛ kpo lɛ he miishɛɛ waa, ni eha hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ wɔha jeŋ muu fɛɛ nyɛmifeemɔ lɛ mli bawa.

Afii nyɔŋmai ejwɛ ni eho lɛ mli fɛɛ lɛ, Caroline etee nɔ efee mihefatalɔ anɔkwafo yɛ wɔnitsumɔ akɛ be-fɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ mli. Mikɛ lɛ fɛɛ ena miishɛɛ bei babaoo kɛ awerɛho shihilɛi fioo komɛi amli gbɛfaŋnɔ. Eyɛ mli akɛ wɔlaaje wɔbii enyɔ yɛ gbele mli moŋ, shi wɔbiyoo, Damaris, da ni ebatsɔ Odasefonyo kpakpa, ni lɛ hu ena gbɛfaŋnɔ yɛ woji ashishitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ South Afrika nitsumɔ he nine lɛ.

Wɔgbɔmɔtsoŋ hewalɛ eŋmɛɛɛ wɔ gbɛ ni wɔna gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ dɔŋŋ, no hewɔ lɛ afii fioo ni eho nɛɛ mli fɛɛ lɛ, gbɛgbalɔi krɛdɛɛi ji wɔ yɛ asafo ko mli yɛ Seshego, ni ji Afrika maŋ ko mli yɛ Pietersburg masɛi. Miisɔmɔ akɛ onukpai asɛinɔtalɔ. Biblia lɛ jajeɔ akɛ “miishɛɛ sɔŋŋ yɔɔ [Yehowa] hiɛ,” ni lɛlɛŋ, mina miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli yɛ Afrika wuoyigbi niiaŋ.​—Lala 16:⁠11.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Odaseyeli yɛ Seshego maŋ lɛ mli, yɛ South Africa

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje