Miishɛɛ yɛ Jeŋ Fɛɛ Anɔkwa Nyɛmifeemɔ Mli
TAAKƐ WILLIE DAVIS GBA
Yɛ 1934 mli lɛ, no mli lɛ Nɔnyɛɛ Kpeteŋkpele be lɛ miimɔ je lɛ, ni United States yɛ shika gbɛfaŋ naagbai ni mli wawai amli. Yɛ Gbɛkpamɔ Kɛha Heyeli Nijaahe lɛ sɛɛ yɛ Cleveland, yɛ Ohio lɛ, nɔmɔ ko te shi yɛ polisifonyo ko kɛ mɔ ko ni ale lɛ waa akɛ Komunistnyo ko teŋ. Polisifonyo lɛ tswa Komunistnyo lɛ kɛ mɔ kroko hu ni damɔ afã, minaa, Vinnie Williams tu, ni egbe amɛ.
KOMUNISTBII lɛ ka akɛ amɛbaaha nɛkɛ gbelei nɛɛ atsɔ hewolonɔ su mli bei, ejaakɛ minaa lɛ, mɔdiŋ ni, ni blɔfonyo ji polisifonyo lɛ. Amɛja woji ni hiɛ saneyitsei tamɔ “Cleveland Polisifonyo Hewolonɔ Su Mlijielɔ” kɛ “Nyɛtɔa Nɛkɛ Gbelei Nɛɛ Ahe Owele.” Komunistbii lɛ to minaa yarafeemɔ he gbɛjianɔ ni amɛwo ehe nyɔmɔ fɛɛ. Miyɛ mɛi ni tere egbonyo adeka lɛ mfoniri—blɔfomɛi ji amɛ fɛɛ, ni kuu lɛ mlibii hu ji amɛ. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ efĩ atswɛrɛ ni ewo nɔ kɛtee ŋwɛi, bɔ ni sɛɛ mli lɛ abaŋɔ enɛ akɛ Mɛidiji Ahewalɛ lɛ he okadi.
Beni minaa gbo lɛ, no mli lɛ ebiyoo lɛ hiɛ mi hɔ, ni nyɔji ejwɛ sɛɛ lɛ afɔ mi. Mida kɛ wiemɔ mli naagba ko. Minyɛɛɛ mawie ni mihaa momo, no hewɔ lɛ skul tsɔsemɔ ni akɛha mi kɛjɛ shishijee lɛ fã ko ji wiemɔ mli tsofafeemɔ.
Mifɔlɔi gbala amɛteŋ beni miye afii enumɔ, ni minyɛ ji mɔ ni kwɛ mi kɛ minyɛmiyoo lɛ. Beni mina afii nyɔŋma lɛ, mikɛ mɛi ni heɔ aduawai lɛ anii yaa shia mihaa amɛ kɛ mikpa skul, ni mikɛyeɔ mibuaa weku lɛ yɛ shika gbɛfaŋ. Afii enyɔ sɛɛ lɛ, mibɔi nitsumɔ, dani miyaa skul kɛ agbɛnɛ skul kpamɔ sɛɛ hu, ni mibatsɔ mɔ titri ni naa shika kɛhaa weku lɛ. Beni ayatsĩ Awo naa yɛ helatsamɔ he ni ebi ni afee lɛ opireshɛn shii abɔ lɛ, mikpa skul kwraa ni mibɔi nitsumɔ agbɛnɛ.
Majimaji Ateŋ Nyɛmifeemɔ ko Hefatamɔ
Yɛ 1944 mli lɛ, Yehowa Odasefonyo ko bashi “The Truth Shall Make You Free” wolo lɛ ekome eha mitsɛkwɛ binuu ŋa, ni mikɛ mihe wo Biblia mli nikasemɔ ni akɛ lɛ je shishi lɛ mli. Nakai afi lɛ mli nɔŋŋ lɛ, mibɔi Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ yaa yɛ Eastside Asafo lɛ mli. Skul tsɔɔlɔ, ni ji Albert Cradock, hu yɛ wiemɔ mli naagba ni yɔɔ mihe lɛ eko, shi ekase bɔ ni efeɔ eyeɔ nɔ. Mɛɛ hewalɛwoo po ebafee kɛha mi nɛkɛ!
Italiabii, Polandbii, Hungarybii, kɛ Yudafoi ji mɛi titri ni yɔɔ wɔ akutso lɛ mli, ni gbɔmɛi ni jɛ nɛkɛ maji nɛɛ kɛ maji krokomɛi anɔ ji mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli titri. Mikɛ mitsɛkwɛ binuu lɛ ŋa lɛ fata klɛŋklɛŋ Amerikabii Mɛidiji ni kɛ nɛkɛ blɔfomɛi sɔŋŋ asafo nɛɛ bɔ lɛ ahe, shi Odasefoi lɛ ejieee hewolonɔ su mligbalamɔ ko kwraa kpo yɛ wɔhe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛfɔ̃ɔ mi nine daa nɛɛ kɛyaa amɛshiai amli ni mikɛ amɛ yayeɔ nii.
Yɛ 1956 mli lɛ, mifã kɛtee United States wuoyigbɛ koni miyasɔmɔ yɛ he ni sɔɔlɔi ahe hiamɔ lɛ da waa yɛ lɛ. Beni miku misɛɛ kɛba kooyigbɛ, yɛ latsaa be lɛ ekome mli kɛha kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ, nyɛmimɛi ni yɔɔ Cleveland lɛ ateŋ mɛi babaoo ba amɛbaŋa mi, ni amɛjie miishɛɛ kpo waa yɛ nitsumɔ ni mitsuɔ lɛ he. Bɔ ni amɛsusu mihe waa lɛ ha mikase nɔ ko ni he hiaa waa: Ákɛ “mɔ fɛɛ mɔ akafo enɔ mli, shi moŋ efo enaanyo nɔ mli.”—Filipibii 2:4.
Be-Fɛɛ Sɔɔmɔ Nitsumɔ ni Mli Elɛɛ
Beni mikɛ afii etɛ esɔmɔ yɛ be-fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli akɛ gbɛgbalɔ sɛɛ lɛ, yɛ November 1959 mli lɛ, afɔ̃ mi nine akɛ mibatsu nii yɛ Brooklyn Betel, ni ji Yehowa Odasefoi anitsumɔ he yitso ni yɔɔ New York lɛ. Aha mi nitsumɔ yɛ Woji Amajemɔ Nitsumɔ He lɛ. Minitsumɔ he lɛ nɔkwɛlɔ, Klaus Jensen, kɛ William Hannan ni mikɛ lɛ wɔɔ tsu kome mli, ni amɛ fɛɛ lɛ blɔfomɛi ji amɛ lɛ, batsɔmɔ mumɔŋ tsɛmɛi kɛha mi. Beni mitee jɛmɛ lɛ, no mli lɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 40 esɔmɔ yɛ Betel.
Yɛ 1960 shishijee gbɛ afii lɛ amli lɛ, no mli lɛ mɛi aaafee 600 yɔɔ Betel weku lɛ mli, ni mɛi aaashɛ 20 ji Amerikabii Mɛidiji. No mli lɛ, United States kɛ hewolonɔ sui amli basabasa-feemɔi miikpe yɛ he fɛɛ he, ni toiŋjɔlɛ bɛ hewolonɔ sui lɛ ateŋ. Shi kɛlɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ “Nyɔŋmɔ jeee mɛi ahiɛaŋkwɛlɔ,” ni no hewɔ lɛ, esaaa ni wɔ hu wɔkwɛɔ mɛi ahiɛaŋ. (Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35) Mumɔŋ nibii ahe sanegbaa ni wɔnaa yɛ Betel niyeli shishi daa leebi lɛ wo wɔfaishitswaa akɛ wɔɔkpɛlɛ Nyɔŋmɔ susumɔi yɛ saji ni tamɔ nɛkɛ he lɛ nɔ lɛ mli hewalɛ.—Lala 19:8.
Beni misɔmɔɔ yɛ Brooklyn Betel lɛ, mikɛ Lois Ruffin, ni ji gbɛgbalɔ ko ni jɛ Richmond, yɛ Virginia lɛ kpe, ni wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ 1964 mli. Wɔfaishitswaa ji akɛ wɔbaahi be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, no hewɔ lɛ, wɔ yookpeemɔ lɛ sɛɛ lɛ, wɔku wɔsɛɛ kɛtee United States wuoyigbɛ ekoŋŋ. Klɛŋklɛŋ lɛ wɔsɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛɛi, kɛkɛ ni yɛ 1965 mli lɛ, afɔ̃ mi nine akɛ mibabote kpokpaa nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Afii nyɔŋma ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli fɛɛ lɛ, wɔyasara asafoi yɛ maji tamɔ Kentucky, Texas, Louisiana, Alabama, Georgia, North Carolina, kɛ Mississippi mli.
Wɔ Nyɛmifeemɔ lɛ He Kaa Ko
Nakai afii lɛ bafee tsakemɔ kpele be. Dani wɔɔfã kɛba Wuoyigbɛ lɛ, no mli lɛ agbala hewolonɔ sui lɛ ateŋ. Mla eŋmɛɛɛ gbɛ ni mɛidiji kɛ blɔfomɛi aya skul koome lɛ nɔŋŋ, ni amɛye nii yɛ niyeli he kome, amɛwɔ gbɔi atoohe kome, amɛhe nii yɛ shwapo kome mli, aloo amɛkɛ amɛ anu nu yɛ nu-numɔ nɔ kome naa. Shi yɛ 1964 mli lɛ, United States Mlawoo Gwabɔɔ lɛ wo Maŋbii Ahegbɛi Ahe Mla lɛ, ni enɛ gu gbɔmɛi amligbalamɔ ni yaa nɔ yɛ hei ni maŋbii fɛɛ nyɛɔ amɛyaa, ní tsɔnei ni ataraa mli lɛ po fata he. No hewɔ lɛ mla naa nɔdaamɔ nɔ ko bɛ dɔŋŋ kɛha hewolonɔ sui amligbalamɔ.
No hewɔ lɛ, sanebimɔi lɛ ji akɛ, Ani wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ mɛidiji sɔŋŋ kɛ blɔfomɛi sɔŋŋ asafoi amli lɛ baafutu ni amɛjie suɔmɔ kɛ henumɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe, aloo nɔnyɛɛ ni jɛ maŋbii aŋɔɔ, kɛ henumɔi ni mli wa waa ni ayɔɔ tsutsu lɛ baaha amɛte shi amɛwo futumɔ ni amɛaafutu nɛɛ? Ebafee kaa diɛŋtsɛ akɛ aaaye Ŋmalɛ naa famɔ nɛɛ nɔ, akɛ: “Nyɛkɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ asumɔsumɔa nyɛhe; mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo aha enaanyo tsutsu.”—Romabii 12:10.
Kɛji mɔ ko baakai kɛya sɛɛ saŋŋ lɛ, ebaana akɛ, susumɔ ni he shi waa, titri lɛ yɛ Wuoyigbɛ ji akɛ, mɛidiji lɛ baa shi. Aha susumɔ nɛɛ ebote gbɔmɛi ajwɛŋmɔi amli waa diɛŋtsɛ, kɛtsɔ shihilɛ mli gbɛjianɔtoi sɔrɔtoi lɛ fɛɛ nɔ, ni sɔlemɔi lɛ po diɛŋtsɛ fata he. No hewɔ lɛ efeee mlɛo kɛhaaa blɔfomɛi lɛ ekomɛi akɛ amɛaabu mɛidiji akɛ amɛkɛ amɛ yeɔ egbɔ. Lɛlɛŋ, enɛ bafee kaa be diɛŋtsɛ kɛha wɔ nyɛmifeemɔ lɛ—kɛha mɛidiji kɛ blɔfomɛi fɛɛ.
Miishɛɛ sane ji akɛ, yɛ fɛɛ mli lɛ, atsu nɛkɛ mɛi afutumɔ nɛɛ he nii jogbaŋŋ yɛ wɔ asafoi lɛ amli. Hewolonɔ sui anɔkwɔlɛ he susumɔi ni akɛ afii ohai abɔ edũ ewo mɛi ajwɛŋmɔ mli lɛ ejeee jɛmɛ oya nɔŋŋ. Ni kɛlɛ, beni aje futumɔ lɛ shishi lɛ, wɔnyɛmimɛi lɛ kɛ miishɛɛ kpɛlɛ nɔ waa, ni amɛteŋ mɛi pii amli fili amɛ akɛ amɛnyɛɔ amɛkpeɔ kutuu.
Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, bei pii lɛ, mɛi ni jeee Odasefoi po anifeemɔi fĩɔ mɛi afutumɔ ni tee nɔ yɛ wɔ asafoi lɛ amli lɛ sɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ Lanett, yɛ Alabama lɛ, abi akutsoŋbii ni bɛŋkɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ akɛ ani amɛteɔ shi amɛwoɔ mɛidiji ni aaaba kpeei lɛ lo. Blɔfoyoo onukpa ko ta nyɛminuu mɔdiŋ ko dɛŋ, ni ekɛɛ: “Nyɛbaanyɛ nyɛba biɛ, yɛ wɔ akutso nɛɛ mli ni nyɛbaja nyɛ Nyɔŋmɔ lɛ bɔ ni nyɛsumɔɔ!”
Nyɛmimɛi Anɔkwafoi yɛ Ethiopia
Yɛ 1974 mli lɛ, wɔna miishɛɛ waa akɛ wɔnine shɛ nyɔji enumɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ tsɔsemɔ nɔ yɛ Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul ni yɔɔ New York City lɛ. Aha wɔ nitsumɔ yɛ nakai beaŋ yɛ Afrika maŋ ni ji Ethiopia lɛ mli. No mli lɛ, akpa Haile Selassie, ni ji maŋtsɛ wulu lɛ etsɛko tsɔ̃, ni atsi enaa awo shia. Akɛni agu wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔhiɛ sɔ wɔ Kristofoi anyɛmifeemɔ ni haa wɔbɛŋkɛɔ wɔhe kpaakpa ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ waa diɛŋtsɛ.
Wɔkɛ mɛi ni ayawo amɛ tsuŋ yɛ sɛɛ mli yɛ amɛhe ni amɛkɛkpɛtɛ anɔkwa jamɔ he lɛ hewɔ lɛ ateŋ mɛi pii hi shi ni wɔkɛ amɛ sɔmɔ. Agbe wɔnanemɛi ni wɔsumɔɔ amɛ waa lɛ ateŋ mɛi komɛi po. Adera Teshome ji minaanyo onukpa ko ni mikɛ lɛ hi asafo ko mli yɛ Ethiopia maŋtiase, ni ji Addis Ababa lɛ mli.a Beni eye afii etɛ yɛ tsuŋwoo mli sɛɛ lɛ, agbe lɛ. Yɛ adebɔɔ naa lɛ, eŋa ye awerɛho waa. Shi mɛɛ miishɛɛ eji nɛkɛ, akɛ afii komɛi asɛɛ lɛ, naa lɛ kɛ miishɛɛ babaoo ekoŋŋ ni eesɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ!
Abu Worku Abebe, ni ji nyɛminuu anɔkwafo kroko hu lɛ, gbele fɔ shii kpaanyɔ sɔŋŋ.* Shi enɛ wooo ehe gbeyei kɔkɔɔkɔ! Beni mina lɛ nɔ ni ji naagbee nɔ lɛ, ekɛ etoii ni gbokɛlɛfoi ahe bulɔi lɛ kɛ tu sɛɛ tsei efite lɛ kwraa lɛ tsɔɔ mi. Ekɛ fɛoyeli kɛɛ mi akɛ eyeɔ tu sɛɛ tsei leebi, kɛ shwane, kɛ gbɛkɛ fɛɛ. Eyɛ mli akɛ kɛjɛ no sɛɛ nɛɛ egbo moŋ, shi nyɛmimɛi lɛ kɛ miishɛɛ kaiɔ lɛ daa nɛɛ.
Hailu Yemiru ji nyɛminuu kroko hu ni mikɛ miishɛɛ kaiɔ lɛ waa.* Eyɛ suɔmɔ ni sa kasemɔ waa kɛha eŋa. Amɔ yoo lɛ, shi akɛni ehiɛ musu ni etsɛŋ ni ebaafɔ hewɔ lɛ, Hailu bi gbokɛlɛfoi anɔkwɛlɔi lɛ akɛ ani lɛ nuu lɛ baanyɛ eye enajiaŋ yɛ tsuŋwoo lɛ mli lo. Sɛɛ mli, beni eŋmɛɛɛ ehemɔkɛyeli lɛ he ni ekɛsaa lɛ, ayagbe lɛ yɛ no hewɔ.—Yohane 15:12, 13; Efesobii 5:28.
Maŋkwramɔŋ shihilɛ ni yaa nɔ efiteɔ yɛ Ethiopia lɛ hewɔ lɛ, wɔfa kɛtee Kenya yɛ 1976 mli. Wɔsɔmɔ afii kpawo yɛ gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli, ni wɔyasara nyɛmimɛi yɛ Afrika Bokagbɛ maji babaoo mli—tamɔ Kenya, Ethiopia, Sudan, Seychelles, Uganda, kɛ Tanzania. Mifa gbɛ kɛtee Burundi kɛ Rwanda shii abɔ akɛ kuu ni kɛ maŋ lɛ nɔyelɔi yawieɔ yɛ wɔ nitsumɔ lɛ ni akɛaawo woji amli yɛ mla naa yɛ nakai maji lɛ amli lɛ he lɛ mlinyo.
Eji miishɛɛ sane kɛha mi akɛ miku misɛɛ kɛtee Ethiopia ekoŋŋ yɛ January 1992 mli, ni mitee klɛŋklɛŋ kpokpaa wulu nɔ kpee ni afee kɛjɛ be mli ni ajie naatsii lɛ yɛ wɔnitsumɔ lɛ nɔ lɛ eko. Mɛi fe 7,000 ni ba kpee lɛ shishi lɛ leee amɛhe, ejaakɛ tsutsu lɛ, nyɛmimɛi lɛ kpeɔ yɛ kui bibii amli pɛ. Gbii ni akɛfee kpee lɛ mli fɛɛ lɛ, daa gbi lɛ, mɛi babaoo shɛɔ kpee lɛ shishi ŋmɛlɛtswai enyɔ dani ajeɔ wiemɔ lɛ shishi, ni amɛmɛɔ aahu kɛyashiɔ jenamɔ yi waa dani amɛyaa, ni amɛkɛnaa wɔ suɔmɔ nyɛmifeemɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ.
Aye Wekui Amli Béi nɔ Kunim
Wiemɔi loo wekui amligbalamɔ ehi shi aahu yɛ Afrika afii ohai babaoo. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ Burundi kɛ Rwanda lɛ, wiemɔ loo wekui titrii enyɔ, Hutubii kɛ Tutsibii lɛ etee nɔ amɛnyɛ amɛhe aahu be babaoo. Kɛjɛ be mli ni nɛkɛ maji nɛɛ na heyeli kɛjɛ Belguim shishi yɛ 1962 kɛbaa nɛɛ, nɛkɛ kui sɔrɔtoi enyɔ nɛɛ amlibii egbegbee amɛhe, akpei abɔ, yɛ be kɛ bei amli. No hewɔ lɛ, kwɛ miishɛɛ ni eji, akɛ aaana nɛkɛ kui sɔrɔtoi enyɔ nɛɛ amlibii ni amɛbatsɔmɔ Yehowa Odasefoi, ni amɛfee ekome kɛmiitsu nii yɛ toiŋjɔlɛ mli! Anɔkwa suɔmɔ ni amɛjieɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ ewo mɛi krokomɛi babaoo hewalɛ ni amɛboɔ Biblia mli anɔkwalei lɛ toi.
Nakai nɔŋŋ hu, wiemɔ kui sɔrɔtoi ni yɔɔ Kenya lɛ hu kɛ amɛhe ebe yɛ bei komɛi amli. Mɛɛ sɔrɔtofeemɔ anaa yɛ Yehowa tsuji Kristofoi anyɛmifeemɔ lɛ mli yɛ Kenya nɛkɛ! Obaana gbɔmɛi ni jɛ wekui sɔrɔtoi amli ni amɛ fɛɛ amɛfee ekome kɛmiija yɛ Maŋtsɛyeli Asai lɛ anɔ. Minaa he miishɛɛ waa akɛ minaa ni nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ateŋ mɛi pii eŋmɛɛ amɛwekui ateŋ bei lɛ he ni amɛjieɔ anɔkwa suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛnyɛmimɛi hii kɛ yei ni jɛ wekui krokomɛi amli lɛ.
Miyɛ Miishɛɛ yɛ Wɔ Nyɛmifeemɔ lɛ He
Kɛ mikwɛ afii 50 sɔŋŋ ni mikɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ ebɔ aahu lɛ mli fɛɛ lɛ, shidaa ni mikɛhaa Yehowa kɛ e-Bi, Yesu Kristo lɛ, yiɔ mitsui mli obɔ. Efeɔ mi naakpɛɛ lɛlɛŋ akɛ minaa nibii ni amɛkɛba shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ! Dabi, jeee be fɛɛ be shihilɛ lɛ yeɔ emuu yɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ, ni nakai nɔŋŋ amɛji ŋmɛnɛ hu. Shi anyɛŋ akpa gbɛ akɛ abaanyɛ ajie afii abɔ ni Satan je lɛ kɛtsɔɔ hewolonɔ su mligbalamɔ tsɔɔmɔ aahu lɛ fɛɛ kɛya trukaa jenamɔ. Ejaakɛ, wɔkã he wɔyeee emuu lolo.—Lala 51:7.
Kɛ mikɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ to je lɛ he lɛ, mitsui yiɔ obɔ kɛ hiɛsɔɔ kɛhaa wɔ jeŋ muu fɛɛ anɔkwa nyɛmifeemɔ lɛ. Mikɛ miishɛɛ kaiɔ nakai nyɛmimɛi ni hi Cleveland, ni amɛ fɛɛ lɛ, blɔfomɛi sɔŋŋ ji amɛ, ni amɛtsɔse mi yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ fɛɛ lolo. Ni beni minaa wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ United States wuoyigbɛ, blɔfomɛi kɛ mɛidiji fɛɛ, ni amɛkɛ nyɛmimɛi ahedɔɔ ni jɛ tsui mli yeɔ hewolonɔ sui krokomɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ namɔ najiaŋ lɛ, ehaa mitsui nyaa kɛ miishɛɛ. No sɛɛ lɛ, Afrika hu ni mitee ni mi diɛŋtsɛ mina bɔ ni Yehowa Wiemɔ lɛ baanyɛ ajie wekui amli hetsɛ̃ lɛ eha mina hiɛsɔɔ babaoo miha wɔ jeŋ muu fɛɛ nyɛmifeemɔ lɛ.
Lɛlɛŋ, nɔ ni blema Maŋtsɛ David wie nɛɛ sa jogbaŋŋ, akɛ: “Kwɛ bɔ ni ehi, bɔ ni eyɔɔ fɛo, kɛ nyɛmimɛi fee ekome kɛhi shi lɛ!”—Lala 133:1.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Akɛ Adera Teshome kɛ Hailu Yemiru mfonirii ewo 1992 Yearbook of Jehovah’s Witnesses lɛ baafa 177; agba Worku Abebe niiashikpamɔ lɛ hu yɛ baafai 178-81.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]
Minaa yarafeemɔ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]
Tutsi kɛ Hutu Odasefoi tsuɔ nii yɛ ekomefeemɔ mli yɛ toiŋjɔlɛ mli
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]
Mikɛ miŋa, Lois