Hiob Ŋmɛ Etsui Shi—Wɔ Hu Wɔbaanyɛ Wɔfee Nakai!
“Naa, wɔjɔɔ mɛi ni ŋmɛɔ amɛtsui shi lɛ.”—YAKOBO 5:11.
1. Mɛni Kristofonyo onukpa ko wie yɛ ekaai ahe?
‘ABONSAM nyiɛ misɛɛ! Minuɔ he tamɔ bɔ ni Hiob nu he lɛ!’ Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ A. H. Macmillan kɛtsɔɔ ehenumɔi amli etsɔɔ eshieŋtsɛ ko ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔ he yitso lɛ. Nyɛminuu Macmillan gbe eshikpɔŋ nɔ nitsumɔ naa beni eye afii 89, yɛ August 26, 1966. Ele akɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni tamɔ lɛ lɛ asɔɔmɔ nitsumɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ he yijiemɔ “nyiɛɔ amɛsɛɛ.” (Kpojiemɔ 14:13) Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛbaatsa Yehowa sɔɔmɔ nɔ kɛtsɔ shitee kɛmiiya shihilɛ ni agbooo dɔŋŋ mli yɛ ŋwɛi. Enanemɛi lɛ amii shɛɔ amɛhe akɛ Nyɛminuu Macmillan nine shɛ nakai nyɔmɔwoo lɛ nɔ. Shi, beni eshikpɔŋ nɔ afii lɛ baa naagbee lɛ, no mli lɛ kaai pii jwere enɔ, ni nɔ ni fata he ji gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagbai ni ha ehiɛ hi Satan mɔdɛŋbɔɔ koni efite emuuyeli mli ni ehiɛ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ nɔ lɛ.
2, 3. Namɔ ji Hiob?
2 Beni Nyɛminuu Macmillan kɛɛ akɛ enu he tamɔ Hiob lɛ, no mli lɛ eewie nuu ko ni ŋmɛ etsui shi yɛ ehemɔkɛyeli he kaai babaoo mli lɛ he. Hiob hi “Uz shikpɔŋ lɛ nɔ,” eeenyɛ efee akɛ yɛ Arabia kooyigbɛ. Eji Noa bi Shem seshinyo, eji Yehowa jálɔ. Eyɛ faŋŋ akɛ Hiob kaai lɛ ba yɛ Yosef gbele lɛ kɛ be mli ni Mose jie ehe kpo akɛ eja lɛ mli. Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, mɔ ko mɔ ko bɛ shikpɔŋ nɔ ni etuu ehe eha Nyɔŋmɔ tamɔ Hiob. Yehowa bu Hiob akɛ nuu ni ja, ni kpa ko bɛ ehe, ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei.—Hiob 1:1, 8.
3 Akɛni eji “gbɔmɔ agbo fe Bokagbɛ bii fɛɛ” hewɔ lɛ, Hiob yɛ tsuji babaoo, ni ekooloi shɛɔ 11,500. Shi mumɔŋ ninamɔ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ kɛha lɛ. Taakɛ tsɛmɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ji ŋmɛnɛ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ Hiob tsɔɔ ebihii kpawo kɛ ebiyei etɛ lɛ Yehowa he nii. Yɛ be mli ni amɛbɛ eshia dɔŋŋ po lɛ, etsu nii akɛ weku lɛ osɔfo kɛtsɔ afɔlei ni eshaa ehaa amɛ lɛ nɔ, kɛ aleee nɔ amɛfee esha.—Hiob 1:2-5.
4. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi ni awaa amɛyi lɛ asusu gbɔmɔ ni ji Hiob he lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he yɛ Hiob he?
4 Hiob ji mɔ ko ni esa akɛ Kristofoi ni awaa amɛyi lɛ asusu ehe koni no awo amɛ hewalɛ ni amɛkɛ tsuishitoo aŋmɛ amɛtsui shi. Kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “Naa, wɔjɔɔ mɛi ni ŋmɛɔ amɛtsui shi lɛ. Nyɛnu Hiob tsuishiŋmɛɛ lɛ he, ni nyɛna Nuntsɔ [Yehowa] naagbee lɛ; akɛ Nuntsɔ [Yehowa] musuŋ tsɔɔ lɛ babaoo, ni emli jɔ hu.” (Yakobo 5:11) Taakɛ Hiob ji lɛ, tsuishiŋmɛɛ he miihia Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “asafo babaoo” lɛ koni amɛnyɛ amɛdamɔ hemɔkɛyeli he kaai anaa. (Kpojiemɔ 7:1-9) No hewɔ lɛ, mɛɛ kaai nɛkɛ Hiob ŋmɛ etsui shi yɛ mli lɛ? Mɛni hewɔ eba? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni eniiashikpamɔi lɛ ahe aba sɛɛnamɔ aha wɔ?
Sane ni He Hiaa Waa
5. Mɛni yaa nɔ yɛ ŋwɛi ni Hiob leee?
5 Hiob leee akɛ aahe atee sane wulu ko shi yɛ ŋwɛi. Gbi ko lɛ, “Nyɔŋmɔ bii lɛ ba amɛbadamɔ Yehowa hiɛ.” (Hiob 1:6) Nyɔŋmɔ Bi koome, Wiemɔ lɛ, yɛ jɛmɛ. (Yohane 1:1-3) Ni ŋwɛibɔfoi jalɔi lɛ kɛ ‘Nyɔŋmɔ bii’ atuatselɔi lɛ hu fata he. (1 Mose 6:1-3) Satan yɛ jɛmɛ, ejaakɛ eshwiemɔ kɛmiijɛ ŋwɛi lɛ baaa aahu kɛyashi be mli ni ato Maŋtsɛyeli lɛ ama shi lɛ sɛɛ yɛ 1914. (Kpojiemɔ 12:1-12) Satan batee sane ko ni he hiaa waa shi yɛ Hiob gbii lɛ amli. Eehe etee yiŋkɔshikɔshi-feemɔ shi yɛ ja ni maŋtsɛ ni Yehowa ji yɛ E-bɔɔ nii fɛɛ nɔ lɛ ja lɛ he.
6. Mɛni Satan bɔɔ mɔdɛŋ ni efee, ni egbe Yehowa he guɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Yehowa bi akɛ: “Nɛgbɛ ojɛ?” Satan ha hetoo akɛ: “Mijɛ shikpɔŋ lɛ nɔ shikpaa kɛ enɔ shishɛramɔ.” (Hiob 1:7) Etee nɔ eetao mɔ ni eeemi. (1 Petro 5:8, 9) Satan baatsɔ emuuyeli mli ni aŋkroaŋkroi ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ hiɛ lɛ mli ni eeeku lɛ nɔ ebɔ mɔdɛŋ ekɛɛ akɛ mɔ ko mɔ ko ejɛŋ esuɔmɔ mli efeŋ toiboo ehaŋ Nyɔŋmɔ. Beni Yehowa kpɛlɛ sane lɛ he nitsumɔ nɔ lɛ, ebi Satan akɛ: “Ani oŋɔ otsui ofɔ mitsulɔ Hiob hu nɔ? Ejaakɛ mɔ ko mɔ ko bɛ ni tamɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, eji nuu ni kpa ko bɛ ehe ni eja, esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni esɔleɔ ehe yɛ efɔŋ he.” (Hiob 1:8) Ana ŋwɛi taomɔ nii ni susu emuu ni Hiob yeee lɛ he yɛ ehe. (Lala 103:10-14) Shi Satan to he akɛ: “Ani yaka Hiob sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ? Ani jeee afabaŋ ofo owo ekɛ ewe kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni eyɔɔ lɛ he kɛkpe? Ojɔɔ enine naa nitsumɔ nɔ, ni ekooloi eshwere yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Hiob 1:9, 10) Abonsam gbe Yehowa he guɔ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ ni ekɛmiitsɔɔ akɛ mɔ ko mɔ ko sumɔɔɔ ni ejaaa Lɛ yɛ mɔ ni E-ji hewɔ, shi ehaa bɔɔ nii lɛ nyɔɔŋnii koni amɛsɔmɔ Lɛ. Satan miitsɔɔ akɛ Hiob sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ pɛsɛmkunya sɛɛnamɔi ahewɔ, shi jeee yɛ suɔmɔ hewɔ.
Satan Eje Tutuamɔ Shishi!
7. Abonsam tswa Nyɔŋmɔ mpoa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni te Yehowa ha hetoo eha tɛŋŋ?
7 Satan kɛɛ: “Shi agbɛnɛ kpa onine mli ni ota enii ni eyɔɔ lɛ fɛɛ he; akɛ ekwaŋo yɛ ohiɛ lo!” Te Nyɔŋmɔ baaha mpoatswaa kɛ jɛmɔ nɛɛ hetoo eha tɛŋŋ? Yehowa kɛɛ: “Naa, nɔ fɛɛ nɔ ni eyɔɔ lɛ yɛ odɛŋ, lɛ diɛŋtsɛ kɛkɛ ni onine akasa ehe!” Abonsam ekɛɛ akɛ, ajɔɔ nɔ fɛɛ nɔ ni Hiob yɔɔ lɛ nɔ, aha efa, ni afo afabaŋ awo he. Nyɔŋmɔ baaŋmɛ gbɛ ni Hiob apiŋ, eyɛ mli akɛ ataŋ egbɔmɔtso he. Akɛni etswa efai shi akɛ ebaafee efɔŋ hewɔ lɛ, Satan shi gwabɔɔ lɛ hiɛ.—Hiob 1:11, 12.
8. (a) Mɛɛ heloo gbɛfaŋ nibii Hiob laaje? (b) Mɛni ji anɔkwale ni kɔɔ “Nyɔŋmɔ la” lɛ he?
8 Etsɛɛɛ ni Satan tutuamɔ lɛ je shishi. Hiob tsuji lɛ ekome kɛ amaniɛbɔɔ fɔŋ ko baha lɛ: “Tsinai lɛ miihu, ni teji yei lɛ hu miiye nii yɛ amɛmasɛi, kɛkɛ ni Shebabii batua wɔ, ni amɛmɔmɔ amɛ kɛtee, ni tsuji lɛ amɛgbe amɛ kɛ klante.” (Hiob 1:13-15) Ajie afabaŋ loo hebuu lɛ kɛjɛ Hiob nibii ahe. Amrɔ nɔŋŋ pɛ kɛkɛ ni daimonio hewalɛ tsu nii, ejaakɛ tsulɔ kroko hu babɔ amaniɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ la jɛ ŋwɛi bayi shi, ni ebasha tooi lɛ kɛ tsuji lɛ ni epelenee amɛ.” (Hiob 1:16) Kwɛ daimonioi anifeemɔ ni enɛ ji, akɛ aaaha efee tamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ ji mɔ ni kɛ nɛkɛ amanehului nɛɛ baa lɛ diɛŋtsɛ etsulɔ nɔ! Akɛni sarawa jɛɔ ŋwɛi hewɔ lɛ, abaanyɛ ashwa Yehowa, yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ, shi la lɛ diɛŋtsɛ jɛ daimonioi lɛ.
9. Te Hiob nibii fɛɛ ni laaje lɛ sa ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ he eha tɛŋŋ?
9 Beni Satan tutuamɔ lɛ yaa hiɛ lɛ, tsulɔ kroko babɔ amaniɛ akɛ Kaldeabii ebaloo Hiob yomai lɛ kɛtee ni amɛgbe tsuji krokomɛi lɛ fɛɛ. (Hiob 1:17) Eyɛ mli akɛ Hiob heloo gbɛfaŋ nibii ahiɛ kpata moŋ, shi enɛ fiteee wekukpaa ni ka ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Ani obaanyɛ odamɔ heloo nibii babaoo ni baafite naa ni okuuu emuuyeli mli ni ohiɛ kɛha Yehowa lɛ mli?
Oshara Wulu Ba
10, 11. (a) Mɛni ba Hiob bii nyɔŋma lɛ anɔ? (b) Yɛ oshara gbele ni ba Hiob bii lɛ anɔ lɛ sɛɛ lɛ, te esusu Yehowa he eha tɛŋŋ?
10 Abonsam egbeko tutuamɔ ni ekɛbaa Hiob nɔ lɛ naa. Kɛkɛ ni tsulɔ kroko babɔ amaniɛ akɛ: “Obihii lɛ kɛ obiyei lɛ miiye nii ni amɛmiinu wein yɛ amɛnyɛmi nukpa lɛ we lɛ; ni naa, ahum kpele ko tswa kɛjɛ ŋa lɛ nɔ gbɛ ni ebaloo shia lɛ koji ejwɛ lɛ, ni ewule eshwie obalahii lɛ anɔ ni amɛgboi; ni mikometoo pɛ mije mli, ni mibatswao adafi nɛɛ.” (Hiob 1:18, 19) Mɛi ni alaka amɛ lɛ baanyɛ akɛɛ akɛ nii ni ahum lɛ fite lɛ ji ‘Nyɔŋmɔ nifeemɔ.’ Shi, daimonio hewalɛ etutua he ni Hiob baanu he waa titri yɛ lɛ.
11 Akɛni Hiob werɛ eho ehe hewɔ lɛ, ‘egbala ehe atadei lɛ, ni eku eyitsɔi, ni eho egbee shikpɔŋ, ni ekula shi.’ Ni kɛlɛ, bo ewiemɔi lɛ atoi. “Yehowa ŋɔ-ha, ni Yehowa ebaŋɔ kɛtee; aaajie Yehowa gbɛi lɛ yi kɛ̃.” Sane lɛ kɛfata he akɛ: “Enɛ fɛɛ mli lɛ, Hiob efeee esha ko, ni asaŋ ekɛ sane gbonyo ko shwaaa Nyɔŋmɔ.” (Hiob 1:20-22) Aye Satan nɔ kunim ekoŋŋ. Ni kɛ gbele kɛ awerɛho ba wɔ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ tsuji hu? He ni atuɔ ahaa Yehowa ni pɛsɛmkunya bɛ mli kɛ he ni akɛfɔɔ enɔ baanyɛ aha wɔŋmɛ wɔtsui shi akɛ emuuyeli mli hiɛlɔi, taakɛ Hiob fee lɛ. Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ shihilɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ baanyɛ ana miishɛɛ kɛ hewalɛ kɛjɛ Hiob tsuishiŋmɛɛ he sane nɛɛ mli.
Sane ni Ataoɔ Naa lɛ Mli Wo Wu
12, 13. Beni afee kpee kroko yɛ ŋwɛi lɛ, mɛni Satan bi, ni te Nyɔŋmɔ ha hetoo eha tɛŋŋ?
12 Etsɛɛɛ ni Yehowa tsɛ gwabɔɔ kroko yɛ ŋwɛi. Hiob efee mɔ ni bɛ bi, enɔ fɛɛ nɔ eta yɛ ehe, nuu ni tamɔ mɔ ni Nyɔŋmɔ etswa lɛ nɔ̃, shi emuuyeli mli ni ehiɛ lɛ yɛ kpɛŋŋ. Shi kɛlɛ, Satan ekpɛlɛŋ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ Hiob naa ni efolɔɔ lɛ ji apasa. Agbɛnɛ ‘Nyɔŋmɔ bii lɛ’ baanu ŋwanejee lɛ kɛ bɔ ni ahaa hetoo loo akũɔ naa ahaa beni Yehowa gbalaa Abonsam koni ekɛ sane lɛ aba enaagbee kwraa lɛ.
13 Beni ebiɔ Satan sane lɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Nɛgbɛ ojɛ?” Mɛni ji ehetoo? “Mijɛ shikpɔŋ lɛ nɔ shikpaa kɛ enɔ shishɛramɔ.” Yehowa gbala jwɛŋmɔ ekoŋŋ kɛtee etsulɔ Hiob ni kpa ko bɛ ehe, ni ja, ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ni hiɛ emuuyeli mli lolo lɛ nɔ. Abonsam ha hetoo akɛ: “Akɛ hewolo haa yɛ hewolo najiaŋ, ni nɔ fɛɛ nɔ ni mɔ ko yɔɔ lɛ, eŋɔhaa yɛ ewala hewɔ. Shi agbɛnɛ kpa onine mli, ni ota eheloo kɛ ewu he, akɛ ekwaŋo yɛ ohiɛ lo.” No hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ kɛɛ: “Naa, eyɛ odɛŋ; shi ewala yi kɛkɛ obaa!” (Hiob 2:2-6) Akɛni ena ele akɛ Yehowa ejieko ehebuu fɛɛ hewɔ lɛ, Satan bi ni eta Hiob heloo kɛ ewu he. Aŋmɛŋ Abonsam gbɛ ni egbe Hiob; shi Satan le akɛ gbɔmɔtsoŋ hela baapiŋ lɛ ni eha efee tamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ miigbala etoi yɛ teemɔŋ eshai ni efee hewɔ.
14. Mɛni Satan kɛba Hiob nɔ, ni mɛni hewɔ adesa ko nyɛŋ aha nɔnalɔ lɛ hejɔlɛ lɛ?
14 Beni ashwie lɛ kɛjɛ nakai gwabɔɔ lɛ hiɛ lɛ, kɛkɛ ni Satan tee eniseniianiifeemɔ lɛ nɔ kɛ miishɛɛ. Eha “asanei ni jaraa tsɛrɛ Hiob kɛjɛ enaneshi aahu kɛyashi eyiteŋ pampam.” Mɛɛ piŋmɔ ni naa wa Hiob tsɔ mli nɛkɛ beni eta lamlu mli ni ekɛ ŋɛsu-kó wamɔɔ ehe lɛ! (Hiob 2:7, 8) Adesa tsofafeelɔ ko bɛ ni baaha ehe ajɔ lɛ kɛjɛ epiŋmɔ ni naa wa, ni yɔɔ nyaŋemɔ, ni baa lɛ shi lɛ mli, ejaakɛ Satan hewalɛ kɛ enɛ ba. Yehowa pɛ baanyɛ atsa Hiob. Kɛ oji Nyɔŋmɔ tsulɔ ni he miiye lɛ, kaaha ohiɛ miikpa nɔ akɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ aye abua bo koni oŋmɛ otsui shi, ni ebaanyɛ eha bo wala yɛ jeŋ hee ko ni hela bɛ mli lɛ mli.—Lala 41:1-3; Yesaia 33:24.
15. Mɛni Hiob ŋa lɛ wo lɛ hewalɛ ni efee, ni te eto he eha tɛŋŋ?
15 Yɛ naagbee lɛ, Hiob ŋa kɛɛ: “Ohiɛ onɔkwayeli nɛɛ mli kpɛŋŋ lolo lo? Kwa Nyɔŋmɔ ni ogbo!” ‘Anɔkwayeli’ [emuuyeli] tsɔɔ hetuu-kɛhamɔ ni kpa ko bɛ he, ni ekolɛ ekɛ mlifu wie koni eha Hiob akwa loo elomɔ Nyɔŋmɔ. Shi eha hetoo akɛ: “Owieɔ tamɔ yei buului lɛ eko wieɔ. Ei, nɔ̃ kpakpa lɛ wɔhe yɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ, shi nɔ̃ fɔŋ lɛ, no lɛ wɔkahe lo?” Satan ŋaa nɛɛ po nyɛɛɛ afee fɛi, ejaakɛ akɛɛ wɔ akɛ: “Enɛ fɛɛ mli lɛ, Hiob kɛ enaabu efeee esha ko.” (Hiob 2:9, 10) Ŋɔɔ lɛ akɛ weku lɛ mli bii ni teɔ shi woɔ wɔ lɛ kɛɛ akɛ wɔkɛ buulu-feemɔ miifite wɔ hewalɛ yɛ Kristofoi anibii asɛɛdii mli ni amɛwo wɔ hewalɛ akɛ wɔkwa Yehowa Nyɔŋmɔ. Wɔbaanyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi tamɔ Hiob yɛ kaa ni tamɔ nɛkɛ mli, ejaakɛ wɔyɛ suɔmɔ kɛha Yehowa ni wɔmiisumɔ ni wɔjie egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ yi.—Lala 145:1, 2; Hebribii 13:15.
Henɔwolɔi Shishiulɔi Etɛ
16. Namɛi kɛɛ amɛba Hiob miishɛjemɔ lɛ, shi Satan kɛ amɛ tsu nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Yɛ nɔ ni batsɔ Satan ŋaatsɔɔ kroko lɛ, “nanemɛi” etɛ ba ni amɛkɛɛ amɛmiiba ni amɛbashɛje Hiob mii. Mɔ kome ji Elifaz, ekolɛ Abraham seshinyo kɛtsɔ Esau nɔ. Akɛni Elifaz ji mɔ ni wieɔ klɛŋklɛŋ be fɛɛ be hewɔ lɛ, ekolɛ lɛ ji onukpa yɛ amɛteŋ. Mɔ ni fata he hu ji Bildad, Shua seshinyo, Abraham bii ni ekɛ Ketura fɔ amɛ lɛ ateŋ mɔ ko. Nuu ni gbeɔ yi feɔ etɛ lɛ ji Zofar, ni atsɛɔ lɛ Naamanyo koni akɛyoo eweku loo eshihilɛ he, ekolɛ nɔ ni yɔɔ Arabia kooyi-anaigbɛ lɛ. (Hiob 2:11; 1 Mose 25:1, 2; 36:4, 11) Taakɛ mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛha Yehowa Odasefoi akwa Nyɔŋmɔ ŋmɛnɛ lɛ ji lɛ, Satan kudɔ hii etɛ nɛɛ yɛ mɔdɛŋ ni ebɔ koni eha Hiob akpɛlɛ apasa naafolɔmɔi lɛ anɔ akɛ eyeɔ fɔ koni amɛkɛfite emuuyeli mli ni ehiɛ lɛ mli.
17. Mɛni saralɔi etɛ lɛ fee, ni mɛni amɛfeee nyɔɔŋ-nyɔɔŋ kɛ shwane-shwane gbii kpawo?
17 Mɛi etɛ lɛ fee hoo yɛ kpóo ni amɛhaa lɛ kɛtsɔ yaafo, amɛ atadei ni amɛgbala yɛ amɛhe, kɛ mulu ni amɛloo amɛshwie amɛyiteŋ lɛ nɔ. Kɛkɛ ni amɛtara Hiob masɛi nyɔɔŋ-nyɔɔŋ kɛ shwane-shwane gbii kpawo ni amɛwieee miishɛjemɔ wiemɔ kome folo po! (Hiob 2:12, 13; Luka 18:10-14) Nɛkɛ hetsɔɔlɔi shishiulɔi etɛ nɛɛ efee shwɛm yɛ mumɔŋ nibii amli aahu akɛ amɛbɛ sane ko ni shɛjeɔ mɔ mii ni amɛaawie yɛ Yehowa kɛ eshiwoi lɛ ahe. Ni kɛlɛ, amɛmiimu saji anaa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, ni amɛmiisaa amɛhe koni amɛkɛte shi amɛwo Hiob kɛ amɛgbe nɔ ni afeɔ yɛ awerɛho ni ayeɔ yɛ mɛi ahiɛ lɛ naa pɛ. Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, dani gbii kpawo dioofeemɔ lɛ aaaba naagbee lɛ, obalanyo Elihu bata shi yɛ he ni ebaanu amɛ sanegbaai lɛ.
18. Mɛni hewɔ Hiob tao toiŋjɔlɛ yɛ gbele mli lɛ?
18 Yɛ naagbee lɛ Hiob wie. Akɛni enaaa miishɛjemɔ ko kɛjɛɛɛ saralɔi etɛ lɛ aŋɔɔ hewɔ lɛ, elomɔ gbi ni afɔ lɛ lɛ ni ebi sane yɛ nɔ hewɔ ni ahaa eshihilɛ ni efee mɔbɔ nɛɛ hiɔ shi lolo lɛ he. Etao toiŋjɔlɛ yɛ gbele mli, ni esusuuu miishɛɛ diɛŋtsɛ ni eeena ekoŋŋ dani egbo, akɛni efee shwɛm, agbo ashi lɛ, ni ehe yeɔ waa nɛɛ lɛ he. Shi Nyɔŋmɔ eŋmɛŋ gbɛ ni aye Hiob awui kɛyashɛ he ni eeegbo.—Hiob 3:1-26.
Hiob Naafolɔlɔi lɛ Tutua Lɛ
19. Mɛni mli Elifaz kɛ amale folɔ Hiob naa yɛ?
19 Elifaz wieɔ klɛŋklɛŋ yɛ shii etɛ lɛ fɛɛ ni naataomɔ lɛ ka emuuyeli mli ni Hiob hiɛ lolo lɛ mli. Elifaz bi yɛ eklɛŋklɛŋ wiemɔ lɛ mli akɛ: “Nɛgbɛ apelenee jalɔi yɛ pɛŋ?” Emu sane naa akɛ efɔŋ ko ni Hiob efee lɛ hewɔ ni Nyɔŋmɔ gbalaa etoi lɛ. (Hiob, yitsei 4, 5) Yɛ Elifaz wiemɔ ni ji enyɔ lɛ mli lɛ, eye Hiob nilee he fɛo ni ebi akɛ: “Mɛni ole, ni wɔ lɛ wɔleee?” Elifaz miitsɔɔ akɛ, Hiob miitao atsɔɔ akɛ enɔ kwɔ fe Ofe lɛ. Yɛ be mli ni ekɛ etutuamɔ ni ji enyɔ lɛ baa naagbee lɛ, efolɔ Hiob naa akɛ eye hemɔkɛyeli kwamɔ, nyɔɔŋ-nihamɔ, kɛ shishiumɔ he fɔ. (Hiob, yitso 15) Yɛ enaagbee wiemɔ lɛ mli lɛ, Elifaz kɛ efɔŋ babaoo folɔ Hiob naa—ojotswaa, aboloo kɛ nu ni ehaaa ohiafoi, kɛ okulafoi kɛ awusai ni ewaa amɛyi.—Hiob, yitso 22.
20. Te tutuamɔ ni Bildad kɛba Hiob nɔ lɛ yɔɔ ha tɛŋŋ?
20 Akɛ mɔ ni ji enyɔ ni wieɔ yɛ naataomɔ ni tee nɔ shii etɛ lɛ fɛɛ mli lɛ, Bildad hu wie saneyitso ni Elifaz kɛma shi lɛ he. Bildad wiemɔi lɛ sɛɛ kɛlɛɛɛ shi egbuɔ mɔ waa. Efolɔ Hiob bii lɛ anaa po akɛ amɛfee efɔŋ no hewɔ lɛ gbele sa amɛ. Etsɔ apasa susumɔ nɔ ekɛ nɔkwɛmɔ nɔ nɛɛ tsu nii: Taakɛ adaa kɛ gãlã ŋãlaa yɛ he ni nu bɛ lɛ, nakai “mɛi fɛɛ ni hiɛ kpaa Mawu nɔ” lɛ yɔɔ. Nakai wiemɔ lɛ ji anɔkwale, shi ekɔɔɔ Hiob he. (Hiob, yitso 8) Bildad kɛ Hiob piŋmɔ lɛ to nɔ ni baa mɛi fɔji anɔ lɛ he. (Hiob, yitso 18) Yɛ ewiemɔ kuku ni ji etɛ lɛ mli lɛ, Bildad kɛ naataomɔ lɛ ba akɛ gbɔmɔ tamɔ “omlɛgɛ” kɛ “gɔgɔmi,” ni yɛ enɛ hewɔ lɛ ehe tseee yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.—Hiob, yitso 25.
21. Mɛni Zofar kɛfolɔ Hiob naa?
21 Zofar ji mɔ ni ji etɛ ni wie yɛ naataomɔ lɛ mli. Yɛ fɛɛ mli lɛ, ewiemɔ lɛ tamɔ Elifaz kɛ Bildad nɔ lɛ. Zofar kɛ efɔŋ feemɔ folɔ Hiob naa ni ewo lɛ hewalɛ koni ekpa enɔsha-feemɔi lɛ. (Hiob, yitsei 11, 20) Beni ewie kɛbɔle shii enyɔ sɛɛ lɛ, Zofar kpa wiemɔ. Ebɛ nɔ ni ebaakɛɛ yɛ shii etɛ nɔ nɔ̃ lɛ mli. Shi Hiob kɛ ekãa ha enaafolɔlɔi lɛ ahetoo yɛ naataomɔ lɛ fɛɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ekɛɛ yɛ sane lɛ ekome mli akɛ: “Nyɛ fɛɛ lɛ, miishɛjelɔi gbohii ji nyɛ! Aso yaka-wiemɔi nɛɛ agbeŋ naa?”—Hiob 16:2, 3.
Wɔbaanyɛ Wɔŋmɛ Wɔtsui Shi
22, 23. (a) Taakɛ eji yɛ Hiob sane lɛ mli lɛ, Abonsam baanyɛ aya nɔ abɔ mɔdɛŋ akɛ eeefite emuuyeli mli ni wɔhiɛ wɔha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Eyɛ mli akɛ Hiob miiŋmɛ etsui shi yɛ kaai sɔrɔtoi amli moŋ, shi mɛɛ sane wɔbaanyɛ wɔbi yɛ esubaŋ he?
22 Taakɛ Hiob ji lɛ, kaai sɔrɔtoi pii baanyɛ aba wɔnɔ shikome, ni Satan kɛ nijiaŋwujee loo nibii krokomɛi baatsu nii yɛ mɔdɛŋ ni ebɔɔ koni efite emuuyeli mli ni wɔhiɛ lɛ mli. Ebaabɔ mɔdɛŋ ni eha wɔte shi wɔshi Yehowa kɛ wɔkɛ shika-helɛtemɔ mli naagbai miikpe. Kɛ suɔlɔ ko gbo loo wɔnaaa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kwraa lɛ, Satan baabɔ mɔdɛŋ ni eha wɔshwa Nyɔŋmɔ. Taakɛ Hiob nanemɛi lɛ ji lɛ, mɔ ko baanyɛ afolɔ wɔnaa po yɛ apasa gbɛ nɔ. Taakɛ Nyɛminuu Macmillan tsɔɔ lɛ, Satan ‘baanyɛ anyiɛ wɔ sɛɛ,’ shi wɔbaanyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi ni wɔje mli.
23 Yɛ he ni wɔna kɛbashi nɛɛ, Hiob miiŋmɛ etsui shi yɛ ekaai sɔrɔtoi lɛ amli. Shi ani emia ehiɛ kɛkɛ ni enyɛɛɛ? Ani anyɛ akumɔ lɛ kwraa yɛ mumɔŋ? Nyɛhaa wɔkwɛa akɛ ani Hiob hiɛnɔkamɔ fɛɛ eta lo?
Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?
◻ Mɛɛ sane wulu ko Satan tee lɛ shi yɛ Hiob gbii lɛ amli?
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aka Hiob kɛmɔ shi kwraa yɛ?
◻ Mɛni mli Hiob “nanemɛi” etɛ lɛ folɔ enaa yɛ?
◻ Taakɛ eji yɛ Hiob sane lɛ mli lɛ, Satan baabɔ mɔdɛŋ ni efite emuuyeli mli ni wɔhiɛ kɛha Yehowa lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]
A. H. Macmillan