Ena Yehowa Hiɛ Duromɔ Babaoo
“HEJƆLƐ ahao, bo mɔ ni aduro bo, Nuntsɔ [Yehowa] kɛo yɛ.” Mɛɛ ŋamɔ po nɛ! Wielɔ lɛ jeee mɔ ko mɔ ko fe ŋwɛibɔfo Gabriel. Eewie kɛmiitsɔɔ obalayoo ko ni baa ehe shi yɛ etsui mli—Maria, nuu ko ni atsɛɔ lɛ Heli lɛ biyoo. Afi lɛ ji 3 D.Ŋ.B., ni maŋ lɛ ji Nazaret.—Luka 1:26-28.
Átsɛ Maria he baa aha Yosef tso-ŋaalɔ lɛ. Yɛ Yudafoi amla kɛ kusum naa lɛ, abuɔ lɛ akɛ eŋa ni ekɛ lɛ ebote gbalashihilɛ mli. (Mateo 1:18) Taakɛ yoo lɛ ji lɛ, nuu lɛ hu ji ohiafo ko ni baa shi. Belɛ mɛni hewɔ mɔ ni ŋwɛibɔfo lɛ ŋa lɛ akɛ mɔ ni aduro lɛ waa lɛ?
Ehegbɛ ni Yɔɔ Naakpɛɛ Lɛ
Gabriel kɛfata he akɛ: “Kaashe gbeyei, Maria; ejaakɛ ohiɛ eba nyam yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Ni naa, obaana musu, ni ooofɔ binuu, ni ooowo lɛ gbɛi akɛ Yesu. Eeetsɔ agbo, ni aaatsɛ lɛ Ŋwɛinyo lɛ Bi, ni Nuntsɔ [Yehowa] Nyɔŋmɔ aaaŋɔ etsɛ David maŋtsɛsɛi lɛ aha lɛ. Ni eeeye Yakob we lɛ nɔ maŋtsɛ kɛaatee naanɔ, ni emaŋtsɛyeli lɛ sɛɛ efoŋ.”—Luka 1:29-33.
Akɛni Maria hiɛ fee lɛ yaa ni enaa ekpɛ ehe hewɔ lɛ, ebi akɛ: “Te aaafee tɛŋŋ ni enɛ aaaba mli hu, akɛni mileee nuu nɛɛ?” Gabriel ha hetoo akɛ: “Mumɔ krɔŋkrɔŋ aaaba onɔ, ni Ŋwɛinyo lɛ hewalɛ aaabaha onɔ, no hewɔ lɛ nakai bi krɔŋkrɔŋ lɛ hu ni ooofɔ lɛ, aaatsɛ lɛ Nyɔŋmɔ Bi.” Bɔni afee ni yiŋkɔshikɔshi-feemɔ ko akaba eyiŋ lɛ, ŋwɛibɔfo lɛ kɛfata he akɛ: “Shi naa, owekunyo Elisabet lɛ hu, ena binuu musu yɛ egbɔlɛ mli, ni mɔ ni atsɛɔ lɛ kene lɛ ena nyɔji ekpaa. Ejaakɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni Nyɔŋmɔ nyɛŋ afee.”—Luka 1:34-37.
Amrɔ nɔŋŋ ni Maria kpɛlɛ sɔɔmɔ hegbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ nɔ. Ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ heshibaa ha hetoo akɛ: “Naa, Nuntsɔ [Yehowa] weyoo ji mi; aba mli aha mi yɛ owiemɔ lɛ naa!” Kɛkɛ ni Gabriel shi lɛ etee. Maria he fee oya kɛtee maŋ ko ni yɔɔ Yuda gɔji lɛ anɔ lɛ mli. Beni eyashɛ osɔfo Zakaria kɛ eŋa Elisabet we lɛ, ena nibii ni ŋwɛibɔfo lɛ ewie he lɛ pɛpɛɛpɛ. Mɛɛ miishɛɛ po yi Maria tsui mli obɔ nɛkɛ! Enaabu bɔi yijiemɔ wiemɔi kɛ Yehowa hamɔ.—Luka 1:38-55.
Ebatsɔ Yosef Ŋa
Obalayoo fro ji mɔ ni kɛ Yesu adesa gbɔmɔtso lɛ baaha, ejaakɛ agba fɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ afɔ shi. (Yesaia 7:14; Mateo 1:22, 23) Shi mɛni hewɔ ataoɔ obalayoo fro ni atsɛ ehe baa lɛ? Bɔni afee ni ana tsɛ ni baaŋɔ gbekɛ lɛ akɛ ebi ni yɔɔ mla naa hegbɛ yɛ Maŋtsɛ David sɛi lɛ nɔ. Yosef kɛ Maria fɛɛ jɛ Yuda akutso lɛ mli ni amɛji Maŋtsɛ David seshibii. No hewɔ lɛ, Yesu gboshiniyeli hegbɛ lɛ baafee nɔ ni ato ama shi ni bɔ he toi enyɔ. (Mateo 1:2-16; Luka 3:23-33) Enɛ hewɔ ni ŋwɛibɔfo lɛ ma nɔ mi kɛha Yosef yɛ sɛɛ mli akɛ ekashashao shi akɛ eeeŋɔ Maria akɛ emla naa ŋa, tsɛbelɛ ehiɛ musu lɛ.—Mateo 1:19-25.a
Too-woo he akpɔ ko ni Augusto Kaisare wo hewɔ lɛ, ehe bahia ni Yosef kɛ Maria ayaŋmala amɛgbɛi yɛ Betlehem. Beni amɛyɔɔ jɛmɛ lɛ ni efɔ ekromɔbi lɛ. Tookwɛlɔi bakwɛ abifao lɛ, ni amɛjie e-Tsɛ, Yehowa yi. Beni etsuu ehe yɛ gbii 40 sɛɛ yɛ Mose Mla lɛ naa lɛ, Maria tee Yerusalem sɔlemɔwe lɛ koni eyashã ehe eshai ahe afɔle. (3 Mose 12:1-8; Luka 2:22-24) Hɛɛ, akɛni aŋɔɔɔ lɛ yoo lɛ hɔ akɛ mɔ ni kpa ko bɛ ehe, ni no hewɔ lɛ eyeko ehe yɛ ehe eshai amli hewɔ lɛ, esa akɛ atsɔ eshai ahe afɔleshãai anɔ aha emuu ni eyeee ni akɛfɔ lɛ lɛ anɔ.—Lala 51:7.
Beni Maria kɛ Yosef yɔɔ sɔlemɔwe lɛ lolo lɛ, Simeon nuumo lɛ kɛ gbalɔ yoo Hana ni egbɔ lɛ na hegbɛ amɛna Nyɔŋmɔ Bi lɛ. Jeee Maria ji mɔ ni agbalaa jwɛŋmɔ kɛbaa enɔ lɛ. (Luka 2:25-38) Yɛ sɛɛ mli lɛ, nilelɔi [Ŋulamiiaŋkwɛlɔi] ba ni amɛbaŋa Yesu shi jeee Maria.—Mateo 2:1-12.
Beni Yesu fɔlɔi lɛ kɛ lɛ ejo foi kɛtee Mizraim ni amɛyahi jɛmɛ kɛyashi Herode yiwalɔ lɛ gbele sɛɛ lɛ, amɛku amɛsɛɛ ni amɛbahi akrowa bibioo ni ji Nazaret mli. (Mateo 2:13-23; Luka 2:39) Jɛmɛ ji he ni Yosef kɛ Maria tsɔse Yesu yɛ weku shihilɛ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ shishi.
Maria Fɔ Bii Krokomɛi
Yɛ be ni sa mli lɛ, Maria kɛ Yosef ha Yesu na heloo naa nyɛmimɛi hii kɛ yei. Beni Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛ lɛ ba emaŋ ni ji Nazaret mli lɛ, egbekɛbiiashi tipɛŋfoi lɛ yoo lɛ. Amɛbi akɛ: “Ani jeee ŋaalɔ lɛ bi lɛ nɛ? Ani jeee enyɛ atsɛɔ Maria, kɛ enyɛmimɛi hii Yakobo kɛ Yose kɛ Simon kɛ Yuda lɛ? Ni enyɛmimɛi yei lɛ, ani jeee amɛ fɛɛ amɛkɛ wɔ yɔɔ?” (Mateo 13:55, 56) Nazaretbii lɛ miiwie Yosef kɛ Maria heloo naa weku, ni ebihii kɛ ebiyei ni amɛle amɛ akɛ Yesu heloo naa nyɛmimɛi hii kɛ yei fata he lɛ ahe.
Nɛkɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei nɛɛ jeee Yesu tsɛkwɛ̃ loo nyɛ̃kwɛ̃ bii. Ni asaŋ amɛjeee ekaselɔi, loo emumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei, ejaakɛ Yohane 2:12 kɛ sɔrɔto-feemɔ ni yɔɔ faŋŋ baa kui enyɔ lɛ ateŋ beni ewie akɛ: “Eyiŋ etee Kapernaum, lɛ [Yesu] kɛ enyɛ kɛ enyɛmimɛi kɛ ekaselɔi lɛ.” Afii komɛi asɛɛ yɛ Yerusalem lɛ, bɔfo Paulo na Kefa loo Petro, ni ekɛfata he akɛ: “Minaaa bɔfoi krokomɛi lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko; Yakobo pɛ mina, mɔ ni ji Nuntsɔ lɛ nyɛmi lɛ.” (Galatabii 1:19, The Jerusalem Bible) Agbɛnɛ hu, wiemɔ akɛ Yosef “leee lɛ [Maria] aahu kɛyashi beyinɔ ni efɔ ekromɔ-binuu lɛ” tsɔɔ akɛ Yesu tsɛ ni ŋɔ lɛ efee ebi lɛ kɛ Maria na bɔlɛ yɛ sɛɛ mli ni ekɛ lɛ fɔ ebii krokomɛi lɛ. (Mateo 1:25) No hewɔ lɛ, Luka 2:7 tsɛɔ Yesu akɛ “ekromɔbi lɛ.”
Nyɛ ni Sheɔ Nyɔŋmɔ Gbeyei
Akɛ nyɛ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ, Maria kɛ Yosef feɔ ekome yɛ ebii lɛ atsɔsemɔ yɛ jalɛ nifeemɔ mli lɛ mli. (Abɛi 22:6) Akɛ eji mɔ ni kaseɔ Ŋmalɛi lɛ waa lɛ, anaa enɛ yɛ emumɔŋ wiemɔi lɛ amli beni Elisabet ŋa lɛ lɛ. Yesu nyɛ lɛ ti henumɔi ni yɔɔ Hana lala lɛ mli lɛ amli yɛ nakai be lɛ mli, ni ekɛtsɔɔ akɛ eyɛ lalai lɛ, yinɔsane kɛ gbalɛ niŋmaai, kɛ Mose woji lɛ ahe nilee. (1 Mose 30:13; 1 Samuel 2:1-10; Abɛi 31:28; Maleaki 3:12; Luka 1:46-55) Maria ekase gbalɛ mli saji kɛ wiemɔi ewo eyitsoŋ, ni ekɛto etsui mli akɛ saji ni he hiaa lɛ waa, ni ejwɛŋɔ nɔ yɛ ejwɛŋmɔ mli. No hewɔ lɛ, eji mɔ ni awula lɛ jogbaŋŋ bɔ ni eeenyɛ ekɛ ehe awo gbekɛ Yesu tsɔsemɔ mli.—Luka 2:19, 33.
Yesu afii 12 bi ni atsɔɔ lɛ nii jogbaŋŋ lɛ jieɔ Ŋmalɛ mli nilee ni haa mɛi ni ekase nii lɛ anaa kpɛɔ amɛhe yɛ sɔlemɔwe lɛ. Akɛni ekɛ efɔlɔi ateŋ tse yɛ nakai Hehoo be lɛ mli hewɔ lɛ, enyɛ kɛɛ: “Mibi, mɛɛba ofee wɔ nɛkɛ? Naa, mikɛ otsɛ etao bo kɛ awerɛho.” Yesu ha hetoo akɛ: “Mɛɛba ni nyɛtaoɔ mi? Ani nyɛleee akɛ esa mi akɛ mihiɔ shi yɛ nii ni ji mi-Tsɛ nɔ lɛ mli?” Akɛni Maria nuuu nɔ ni hetoo nɛɛ tsɔɔ lɛ shishi hewɔ lɛ, ekɛto etsui mli. Beni ekɛ amɛ ku sɛɛ kɛtee Nazaret lɛ, Yesu “tee ehiɛ yɛ nilee kɛ dalɛ kɛ duromɔ mli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ahiɛ.”—Luka 2:42-52.
Maria ákɛ Yesu Kaselɔ
Kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ ha akɛ yɛ naagbee lɛ Maria aaabafee Yesu kaselɔ ni etu ehe eha! Ehe jɔ ni ebɛ su ko ni tsɔɔ akɛ eesumɔ ni efee mɔ ni esoro lɛ yɛ mɛi krokomɛi fɛɛ he yɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ ni ekaaa lɛ fɛɛ sɛɛ. Maria le Ŋmalɛi lɛ. Kɛ bo diɛŋtsɛ otao mli lɛ, onaŋ ni akɛ halo loo krɔŋkrɔŋ nii kokoroo ko ebɔle eyitso he ni akɛmiitsɔɔ bɔ ni eji, ni eta maŋtsɛsɛi nɔ akɛ “nyɛ-maŋnyɛ” ni Kristo anunyam ni kpɛɔ lɛ eyi lɛ obɔ. Shi moŋ, obaana lɛ akɛ mɔ ni yɔɔ sɛɛgbɛ kwraa yɛ shɔŋŋ, ni ayooo lɛ.—Mateo 13:53-56; Yohane 2:12.
Yesu tsĩ nɔ ko ni tamɔ Maria jamɔ naa yɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ. Beni be ko lɛ ewieɔ lɛ, “yoo ko ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ wo egbee nɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ, ‘Ajɔɔ musu ni hiɛo kɛ fufɔ ni oye lɛ!’ Shi ehere nɔ ekɛɛ, ‘Eyɛ mli moŋ, shi ajɔɔ mɛi ni nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛyeɔ nɔ lɛ.’ ” (Luka 11:27, 28) Yesu kɛɛ Maria yɛ yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ ko shishi akɛ: “Mɛni feemɔ mikɛo yɔɔ, yoo? Miŋmɛlɛtswaa lɛ shɛko lolo.” (Yohane 2:4) Shishitsɔɔmɔi krokomɛi kaneɔ akɛ: “Shĩ sane lɛ owo midɛŋ.” (Weymouth) “Kaabɔ mɔdɛŋ akɛ oookudɔ mi.” (An American Translation) Hɛɛ, Yesu kɛ bulɛ ha enyɛ, shi ewooo enɔ ni eeeja lɛ.
Naanɔ Hegbɛi
Mɛɛ hegbɛi po Maria na mli ŋɔɔmɔ nɛkɛ! Lɛ efɔ Yesu. Lɛ elɛ gbekɛ fioo lɛ ni etsɔse lɛ. Yɛ naagbee lɛ, ena emli hemɔkɛyeli, ebatsɔ Kristo kaselɔ kɛ mumɔŋ nyɛmi yoo. Beni wɔnaa Maria yɛ Ŋmalɛi lɛ amli yɛ naagbee kwraa lɛ, no mli lɛ eta Yerusalem ŋwɛitsu ko nɔ. Ekɛ Yesu bɔfoi lɛ, ebii krokomɛi lɛ, kɛ yei anɔkwafoi komɛi yɔɔ jɛmɛ—amɛ fɛɛ amɛji Yehowa jalɔi.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:13, 14.
Yɛ be ni sa mli lɛ Maria gbo ni egbɔmɔtso lɛ ku sɛɛ kɛtee shikpɔŋ su mli. Taakɛ ebi ni esumɔɔ lɛ lɛ mra be mli sɛɛnyiɛlɔi krokomɛi lɛ ji lɛ, ewɔ yɛ gbele mli aahu kɛyashi be ni Nyɔŋmɔ kɛbaatee lɛ shi akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ̃ ni yɔɔ ŋwɛi wala ni gbele bɛ mli lɛ shɛ. (1 Korintobii 15:44, 50; 2 Timoteo 4:8) Kwɛ miishɛɛ ni ‘mɔ ni aduro lɛ waa’ nɛɛ baana yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo hiɛ!
[Shishigbɛ niŋmai]
a Eji Maria jeee obalayoo fro kulɛ, namɔ baasumɔ ni ekɛ lɛ abote gbalashihilɛ mli? Yudafoi lɛ ma gbekɛ yoo ni esa akɛ efee obalayoo fro nɔ mi.—5 Mose 22:13-19; okɛto 1 Mose 38:24-26 he.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]
Aduro Maria waa akɛ Yesu nyɛ