Kristofoi Yei Sa Woo kɛ Bulɛ
“Nyɛ wumɛi, nyɛkɛ amɛ ahia shi yɛ nilee naa, ni nyɛkɛ woo awoa yoo akɛ nɔ̃ ni he waaa tuutu ko.”—1 PETRO 3:7.
1, 2. (a) Mɛɛ sane hesusumɔ ko sanegbaa ni tee nɔ yɛ Yesu kɛ Samaria yoo lɛ teŋ yɛ nu bu lɛ he lɛ tee lɛ shi, ni mɛni hewɔ? (Kwɛmɔ NW shishigbɛ niŋmaa lɛ hu.) (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ Yesu fee yɛ Samaria yoo lɛ ni eshiɛ etsɔɔ lɛ lɛ hewɔ?
SHWANE be ko, kɛmiiya afi 30 Ŋ.B. naagbee mli, ni Yesu jie bɔ ni enuɔ he akɛ esa ákɛ akɛ yei aye aha lɛ kpo, yɛ blema nu bu ko ni bɛŋkɛ Sikar maŋ lɛ he. Ekɛ leebi lɛ efa gbɛ kɛtsɔ Samaria gɔji ashikpɔŋ lɛ nɔ, ni ebashɛ nu bu lɛ he ni etɔ lɛ, hɔmɔ miiye lɛ, ni kumai miiye lɛ. Beni eta nu bu lɛ masɛi lɛ, Samaria yoo ko ba jɛmɛ ni ebaasha nu. Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Ha mi nu lɛ eko manu.” Ekolɛ yoo lɛ kwɛ lɛ gãa ni enaa ekpɛ ehe. Yoo lɛ bi lɛ akɛ: “Te tɛŋŋ ni bo Yudanyo lɛ obaa mi Samaria yoo lɛ nu ni onu hu?” Sɛɛ mli beni ekaselɔi lɛ kɛ niyenii ni amɛyahe lɛ ba lɛ, amɛhiɛ fee amɛ yaa, ni amɛmiisusu nɔ hewɔ ni Yesu “kɛ yoo wieɔ” lɛ he.—Yohane 4:4-9, 27, NW.
2 Mɛni kɛ yoo nɛɛ sanebimɔ kɛ nɔ ni kaselɔi lɛ susuɔ lɛ ba? Samarianyo ni, ni Yudafoi kɛ Samariabii bɛ nɔ ko feemɔ. (Yohane 8:48) Shi eka shi faŋŋ akɛ, yiŋtoo kroko yɛ ni esa akɛ asusu he. No mli lɛ rabifoi ablemasaji lɛ jeɔ hii anijiaŋ wui koni amɛkɛ yei akawie yɛ faŋŋ.a Ni kɛlɛ, Yesu shiɛ etsɔɔ yoo anɔkwafo nɛɛ yɛ faŋŋ, ni ejie lɛ kpo etsɔɔ lɛ po akɛ, lɛ ji Mesia lɛ. (Yohane 4:25, 26) Yesu kɛ enɛ tsɔɔ yɛ jɛmɛ akɛ, eyeee blemasaji ni damɔɔɔ ŋmalɛi anɔ kɛ ekrokomɛi ni baa yei ashi lɛ nɔ. (Marko 7:9-13) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu tsɔ nɔ ni efee kɛ nɔ ni etsɔɔ lɛ nɔ efee nɔkwɛmɔ nɔ akɛ, esa ákɛ akɛ yei aye yɛ woo kɛ bulɛ mli.
Bɔ ni Yesu kɛ Yei Ye Ha
3, 4. (a) Mɛni Yesu kɛɛ yoo ni ta etade he lɛ? (b) Yesu to okadi kpakpa kɛha Kristofoi hii, titri lɛ nɔkwɛlɔi, yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3 Yesu mlihilɛ kɛha gbɔmɛi lɛ je kpo yɛ gbɛ ni etsɔ nɔ ekɛ yei ye ha lɛ mli. Gbi ko lɛ, yoo ko ni miipiŋ kɛ lá ni eho lɛ aahu afii 12 lɛ tao Yesu yɛ asafo babaoo ko teŋ. Eshihilɛ ha efee mɔ ni he tseee yɛ jamɔ gbɛfaŋ, no hewɔ lɛ esaaa akɛ ebaa jɛmɛ. (3 Mose 15:25-27) Shi bɔ ni ehao eha hewɔ lɛ ekɛ oyaiyeli bote amɛteŋ kɛyadamɔ Yesu sɛɛ. Beni eta etade lɛ he pɛ kɛkɛ ni ena tsamɔ amrɔ! Eyɛ mli akɛ enyiɛ gbɛ kɛmiiya Yairo, mɔ ni ebiyoo he yeɔ waa lɛ shia moŋ, shi Yesu wa. Akɛni enu he akɛ hewalɛ ejɛ emli hewɔ lɛ, ekwɛ ehe kɛkpe koni ena mɔ ni ta ehe lɛ. Yɛ naagbee lɛ, yoo lɛ bakula shi yɛ ehiɛ kɛ hekpokpomɔ. Ani Yesu baaka ehiɛ akɛ eba asafo babaoo lɛ ateŋ loo eta etade he ni ebiii lɛ gbɛ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, yoo lɛ na lɛ akɛ mɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni mli hi. Ekɛɛ: “Biyoo, . . . ohemɔkɛyeli lɛ ehere oyiwala.” Enɛ ji be kome pɛ mli ni Yesu kɛ yoo wie tɛɛ akɛ “biyoo.” Kwɛ bɔ ni enɛ baaha etsui anyɔ emli aha!—Mateo 9:18-22; Marko 5:21-34.
4 Yesu kwɛ nii kɛteke Mla nɔ yeli. Ena shishinumɔ diɛŋtsɛ ni hɔ sɛɛ lɛ, kɛ bɔ ni musuŋtsɔlɛ kɛ mɔbɔnalɛ he hiaa ha. (Okɛto Mateo 23:23 he.) Yesu yɔse bɔ ni yoo ni he yeɔ lɛ ehao eha lɛ, ni esusu hemɔkɛyeli ni kanya lɛ lɛ he. No hewɔ lɛ, eto okadi kpakpa efɔ shi eha Kristofoi hii, titri lɛ nɔkwɛlɔi. Kɛ nyɛmi yoo Kristofonyo kɛ haomɔ ko, loo shihilɛ ko ni wa ni kaa mɔ miikpe lɛ, esa akɛ onukpai lɛ abɔ mɔdɛŋ ni amɛkwɛ nii kɛteke wiemɔi loo nifeemɔi ni yaa nɔ yɛ amɛhiɛ lɛ, ni amɛsusu shihilɛi kɛ yiŋtoi lɛ ahe. Sɛɛyoomɔ ni tamɔ nɛkɛ baatsɔɔ akɛ, tsuishitoo, shishinumɔ, kɛ musuŋtsɔlɛ he miihia fe ŋaawoo kɛ jajemɔ.—Abɛi 10:19; 16:23; 19:11.
5. (a) Rabifoi ablemasaji tsi yei anaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (Kwɛmɔ NW shishigbɛ niŋmaa.) (b) Namɛi ji klɛŋklɛŋ bii ni na, ni ye Yesu ni atee lɛ shi lɛ he odase?
5 Akɛni rabifoi lɛ ablemasaji etsi yei anaa hewɔ lɛ, aŋmɛɛɛ yei ni yɔɔ shihilɛ mli beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ gbɛ koni amɛtsu nii akɛ mla naa odasefoi.b Susumɔ nɔ ni ba beni atee Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ yɛ Nisan 16, 33 Ŋ.B. leebi lɛ he okwɛ. Namɛi baafee klɛŋklɛŋ bii ni baana Yesu ni atee lɛ shi lɛ koni amɛyaye he odase amɛtsɔɔ kaselɔi krokomɛi lɛ akɛ amɛ Nuntsɔ lɛ ete shi? Amɛbafee yei ni hi he ni bɛŋkɛ he ni asɛŋ Yesu yɛ kɛyashi egbo lɛ.—Mateo 27:55, 56, 61.
6, 7. (a) Mɛni Yesu kɛɛ yei ni ba gbonyo bu lɛ he lɛ? (b) Te Yesu kaselɔi ni ji hii lɛ fee amɛnii klɛŋklɛŋ yɛ yei lɛ odaseyeli lɛ he amɛha tɛŋŋ, ni mɛni abaanyɛ akase kɛjɛ enɛ mli?
6 Yɛ otsi lɛ mli klɛŋklɛŋ gbi lɛ maŋkɛ̃ mra lɛ, Maria Magdaleena kɛ yei krokomɛi tee gbonyo bu lɛ he kɛ tsofa-kɛ-ŋmai koni amɛkɛyakpa Yesu gbonyo lɛ. Beni amɛna akɛ mɔ ko mɔ ko bɛ gbonyo bu lɛ mli lɛ, Maria jo foi koni eyakɛɛ Petro kɛ Yohane. Yei krokomɛi lɛ mɛ. Etsɛɛɛ ni ŋwɛibɔfo ko bajie ehe kpo etsɔɔ amɛ ni ekɛɛ amɛ akɛ atee Yesu shi. Ŋwɛibɔfo lɛ fa amɛ akɛ: “Nyɛyaa nyɛyakɛa ekaselɔi lɛ.” Beni yei nɛɛ kɛ oyaiyeli yaa koni amɛyagba sane lɛ, Yesu diɛŋtsɛ jie ehe kpo etsɔɔ amɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛyaa ni nyɛyakɛa minyɛmimɛi lɛ.” (Mateo 28:1-10; Marko 16:1, 2; Yohane 20:1, 2) Akɛni Maria Magdaleena leee ŋwɛibɔfo lɛ saramɔ lɛ he nɔ ko ni awerɛho sɔŋŋ emɔ lɛ hewɔ lɛ, eku esɛɛ kɛtee gbonyo bu ni mɔ ko bɛ mli lɛ naa. Yesu jie ehe kpo etsɔɔ lɛ yɛ jɛmɛ, ni beni eyoo lɛ yɛ naagbee lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Yaa minyɛmimɛi lɛ aŋɔɔ ni oyakɛɛ amɛ akɛ, ‘Miiya ŋwɛi yɛ mi-Tsɛ kɛ nyɛ hu nyɛ-Tsɛ kɛ mi-Nyɔŋmɔ kɛ nyɛ hu nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ ŋɔɔ.’ ”—Yohane 20:11-18; okɛto Mateo 28:9, 10 he.
7 Kulɛ Yesu baanyɛ ajie ehe kpo etsɔɔ Petro, Yohane, loo kaselɔi krokomɛi ni ji hii lɛ klɛŋklɛŋ. Shi ehala moŋ akɛ ekɛ duromɔ aaaha nɛkɛ yei nɛɛ kɛtsɔ klɛŋklɛŋ bii ni ye eshitee lɛ he odase ni amɛaafee kɛ nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ akɛ amɛye he odase amɛha ekaselɔi hii lɛ nɔ. Te hii lɛ fee amɛnii kɛjɛ shishijee amɛha tɛŋŋ? Nɔ ni aŋma afɔ shi lɛ kɛɔ akɛ: “Ni nɛkɛ wiemɔi nɛɛ fee tamɔ adesã yɛ amɛhiɛ, ni amɛheee amɛyeee.” (Luka 24:11) Ani eeenyɛ eba akɛ ewa kɛha amɛ akɛ amɛaakpɛlɛ odaseyeli lɛ nɔ akɛni ejɛ yei aŋɔɔ lɛ hewɔ? Kɛji nakai ni lɛ, beni be shwieɔ mli lɛ, amɛnine shɛ odaseyelii babaoo nɔ ni tsɔɔ akɛ atee Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ. (Luka 24:13-46; 1 Korintobii 15:3-8) Ŋmɛnɛ, Kristofoi hii feɔ amɛnii yɛ nilee mli kɛ amɛsusu nibii ni amɛ mumɔŋ nyɛmimɛi yei lɛ kɛɔ lɛ ahe.—Okɛto 1 Mose 21:12 he.
8. Mɛni Yesu jie lɛ kpo, yɛ gbɛ ni etsɔ nɔ ekɛ yei ye ha lɛ hewɔ?
8 Gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ ekɛ yei ye ha lɛ yɔsemɔ haa mɔ tsui nyaa diɛŋtsɛ. Emusuŋ tsɔɔ lɛ ni eŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ bɔ ni ekɛ yei yeɔ haa lɛ mli daa, ewooo amɛnɔ ni ebaaa amɛ shi. (Yohane 2:3-5) Ekpoo rabifoi ablemasaji ni jieɔ woo ni amɛyɔɔ kɛjɛɔ amɛhe ni haa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ feɔ efolo lɛ. (Okɛto Mateo 15:3-9 he.) Akɛni Yesu kɛ woo kɛ bulɛ ha yei hewɔ lɛ, ejie bɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ nuɔ he akɛ esa ákɛ akɛ yei aye aha lɛ kpo klɛŋklɛŋ kwraa. (Yohane 5:19) Yesu to okadi ni nɔ bɛ efɔ eshi koni Kristofoi hii akase.—1 Petro 2:21.
Yesu Tsɔɔmɔi ni Kɔɔ Yei Ahe
9, 10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ ekpoo rabifoi ablemasaji ni kɔɔ yei ahe lɛ, ni mɛni ekɛɛ beni Farisifoi lɛ bi sane yɛ yooshwiemɔ he lɛ?
9 Yesu ha ale akɛ rabifoi ablemasaji lɛ jeee anɔkwale, ni ewo yei ahiɛ nyam, ni jeee kɛtsɔ enifeemɔi anɔ pɛ kɛkɛ, shi kɛtsɔ etsɔɔmɔi lɛ hu nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ nɔ ni etsɔɔ yɛ gbalamlitsemɔ kɛ gbalafitemɔ he lɛ he.
10 Abi Yesu sane nɛɛ yɛ gbalamlitsemɔ he: “Ani eja akɛ nuu shwieɔ eŋa yɛ sane fɛɛ sane hewɔ?” Taakɛ Marko sane lɛ tsɔɔ lɛ, Yesu kɛɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni shwieɔ eŋa [ja ajwamaŋbɔɔ hewɔ pɛ] ni eyawɛɔ mɔ kroko lɛ, eje esɛɛ efite gbala. Ni kɛji yoo shwie ewu ni eyagba mɔ kroko lɛ, efite gbala.” (Marko 10:10-12; Mateo 19:3, 9) Nakai wiemɔi ni mli ka shi faŋŋ lɛ kɛ bulɛ ha woo ni yei yɔɔ lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
11. Yesu wiemɔi “ni jeee ajwamaŋbɔɔ hewɔ” lɛ tsɔɔ mɛni yɛ gbalashihilɛ tsakpaa lɛ he?
11 Klɛŋklɛŋ lɛ, yɛ wiemɔi, “ni jeee ajwamaŋbɔɔ hewɔ jɛ” (ni anaa yɛ Mateo Sanekpakpa lɛ mli) hewɔ lɛ, Yesu tsɔɔ akɛ esaaa akɛ abuɔ gbalashihilɛ tsakpãa lɛ akɛ nɔ ko ni waaa ni abaanyɛ atse mli yɛ gbɛ ni waaa nɔ. Rabifoi atsɔɔmɔi ni yɔɔ lɛ ŋmɛɔ gbalamlitsemɔ gbɛ yɛ nibii bibii tamɔ ŋa ni efite niyenii loo ekɛ nuu ko ni ji gbɔ miiwie nɔ. Aŋmɛɔ gbalamlitsemɔ gbɛ po kɛ wu lɛ na yoo kroko ni he yɔɔ fɛo kɛha lɛ! Biblia he nilelɔ ko kɛɛ: “Beni Yesu wie taakɛ efee lɛ . . . eewuu kɛmiiha yei kɛtsɔ bɔ ni esumɔɔ ni akɛ gbalashihilɛ aba gbɛhe ni esa akɛ ehi mli lɛ nɔ lɛ nɔ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ gbalashihilɛ afee ekomefeemɔ ni hiɔ shi daa ni yoo baanyɛ anu he akɛ eyɛ shweshweeshwe yɛ mli.—Marko 10:6-9.
12. Mɛɛ jwɛŋmɔ Yesu kɛbaa kɛtsɔ wiemɔi “eje esɛɛ efite gbala” lɛ nɔ?
12 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛtsɔ wiemɔ, “eje esɛɛ efite gbala” lɛ nɔ lɛ, Yesu kɛ jwɛŋmɔ ko ni abuuu yɛ rabifoi asaneyeli he lɛ ba—jwɛŋmɔ ni tsɔɔ akɛ wu baanyɛ aje eŋa sɛɛ afite gbala. The Expositor’s Bible Commentary lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Yɛ rabifoi a-Yuda jamɔ mli lɛ, yoo ni yeee anɔkwa lɛ baanyɛ aje ewu sɛɛ afite gbala; ni kɛ nuu ko kɛ nuu kroko ŋa na bɔlɛ lɛ, ebaanyɛ eje esɛɛ efite gbala. Shi nuu nyɛŋ afee mɔ ni eje eŋa sɛɛ efite gbala, ni nɔ fɛɛ nɔ ni eeefee lɛ kɔɔɔ he eko. Yesu ni kɛ wu lɛ bahɔ jeŋba he gbɛnaa nii kome too lɛ nɔŋŋ shishi tamɔ ŋa lɛ wó yei ahegbɛ kɛ woo nɔ.”
13. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ, taomɔ nii kome baahi shi aha hii kɛ yei fɛɛ, yɛ Kristofoi agbɛjianɔtoo lɛ shishi?
13 Nɔ ni ji etɛ lɛ, kɛtsɔ wiemɔ kuku, “ni kɛji yoo shwie ewu” lɛ nɔ lɛ, Yesu yɔse hegbɛ ni yoo yɔɔ akɛ ekɛ wu ni yeee anɔkwa tseɔ gbala mli—nifeemɔ ni eka shi faŋŋ akɛ ale, shi afɔɔɔ feemɔ yɛ Yudafoi amla shishi yɛ nakai gbii lɛ amli.c Akɛɛ akɛ “abaanyɛ ashwie yoo kɛ́ yoo lɛ miisumɔ loo esumɔɔɔ, shi abaanyɛ ashwie nuu kɛ nuu lɛ miisumɔ lɛ nakai pɛ.” Shi taakɛ Yesu tsɔɔ lɛ, yɛ Kristofoi agbɛjianɔtoo lɛ shishi lɛ, tɛ kome ka shi kɛha hii kɛ yei fɛɛ.
14. Mɛni Yesu jie lɛ kpo kɛtsɔ etsɔɔmɔi lɛ anɔ?
14 Yesu tsɔɔmɔi lɛ jieɔ yei ahilɛ-kɛhamɔ he susumɔ kpo yɛ faŋŋ mli. No hewɔ lɛ ewaaa kwraa akɛ aaanu nɔ hewɔ ni yei komɛi na suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ amɛha Yesu akɛ, amɛjɛ amɛ suɔmɔ mli amɛkɛ amɛ nibii sɔmɔ lɛ lɛ shishi. (Luka 8:1-3) Yesu kɛɛ: “Mi-nitsɔɔmɔ lɛ jeee minɔŋ, shi moŋ, mɔ ni tsu mi lɛ nɔŋ.” (Yohane 7:16) Yesu tsɔ nii ni etsɔɔ lɛ nɔ ejie bɔ ni Yehowa diɛŋtsɛ jɛɔ mlihilɛ mli esusuɔ yei ahe lɛ kpo.
“Nyɛkɛ Woo Awoa Yoo”
15. Mɛni bɔfo Petro ŋma yɛ gbɛ ni esa akɛ wumɛi kɛ amɛ ŋamɛi aye aha lɛ he?
15 Bɔfo Petro kɛ ehiŋmɛi na gbɛ ni Yesu tsɔɔ nɔ ekɛ yei yeɔ haa lɛ. Aaafee afii 30 sɛɛ lɛ, Petro kɛ ŋaawoo ni suɔmɔ yɔɔ mli ha yei, kɛkɛ ni eŋma akɛ: “Nyɛ wumɛi, nyɛkɛ amɛ ahia shi yɛ nilee naa, ni nyɛkɛ woo awoa yoo akɛ nɔ̃ ni he waaa tuutu ko, akɛni amɛkɛ nyɛ fɛɛ ji wala duromɔ lɛ wɔfasei lɛ, koni akatsimɔ nyɛ sɔlemɔi lɛ agbɛ.” (1 Petro 3:7) Mɛni Petro kɛ wiemɔi, “nyɛkɛ woo awoa yoo” lɛ tsɔɔ?
16. (a) Mɛni ji Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “woo” lɛ shishi? (b) Yehowa wo Yesu hiɛ nyam yɛ etsakemɔ be lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ enɛ mli?
16 Taakɛ wiemɔi komekomei ashishitsɔɔlɔ ko tsɔɔ lɛ, Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “woo” (ti·meʹ) lɛ shishi ji “nyɔmɔwoo, jara, woo, bulɛ.” Atsɔɔ Hela wiemɔ nɛɛ sui komɛi ashishi akɛ “nikeenii” kɛ “jara wa.” (Bɔfoi lɛ Asaji 28:10; 1 Petro 2:7) Wɔnuɔ nɔ ni etsɔɔ ákɛ akɛ woo aha mɔ ko lɛ shishi kɛ wɔpɛi bɔ ni Petro kɛ nakai wiemɔ lɛ nɔŋŋ su ko tsu nii yɛ 2 Petro 1:17 lɛ mli. Ewie yɛ jɛmɛ kɛkɔ Yesu tsakemɔ lɛ he akɛ: “Ejaakɛ ena woo kɛ anunyam kɛjɛ Tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ ŋɔɔ, beni nakai gbee lɛ jɛ anunyam kpeteŋkpele lɛ mli ba eŋɔɔ akɛ: ‘Mɔnɛ ji misuɔmɔ Bi ni minaa ehe tsui lɛ.’ ” Yehowa wo e-Bi lɛ hiɛ nyam kɛtsɔ bɔ ni ekpɛlɛ Yesu nɔ eha lɛ nɔ yɛ Yesu tsakemɔ lɛ mli, ni Nyɔŋmɔ fee nakai ni mɛi krokomɛi nu. (Mateo 17:1-5) No hewɔ lɛ nuu ni kɛ woo haa eŋa lɛ baaa lɛ shi loo eshwieee ehiɛ shi. Shi moŋ, etsɔɔ wiemɔi kɛ enifeemɔi anɔ—yɛ teemɔŋ kɛ faŋŋ mli—etsɔɔ akɛ ebuɔ lɛ.—Abɛi 31:28-30.
17. (a) Mɛni hewɔ woo sa Kristofonyo ŋa lɛ? (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ nuu nuɔ he akɛ eyɛ duromɔ babaoo yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ fe bɔ ni yoo yɔɔ lɛ?
17 Nɛkɛ woo nɛɛ Petro kɛɔ akɛ wumɛi Kristofoi ‘kɛha’ amɛ ŋamɛi. Esaaa akɛ akɛhaa akɛ duromɔ ko, shi moŋ akɛ amɛ ŋamɛi lɛ ahegbɛ ni sa amɛ. Mɛni hewɔ woo ni tamɔ nɛkɛ sa ŋamɛi lɛ? Ejaakɛ Petro tsɔɔ mli akɛ, “akɛni amɛkɛ nyɛ fɛɛ ji wala duromɔ lɛ wɔfasei lɛ.” Yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, atsɛ hii kɛ yei fɛɛ ni nine shɛ Petro wolo lɛ nɔ lɛ akɛ amɛbafee Kristo nanemɛi niyelɔi. (Romabii 8:16, 17; Galatabii 3:28) Amɛbɛ gbɛnaa nii kome too lɛ nɔŋŋ eko yɛ asafo lɛ mli, shi yɛ naagbee lɛ, amɛbaana Kristo ni amɛkɛ lɛ aaaye maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ mli gbɛfaŋnɔ. (Kpojiemɔ 20:6) Ŋmɛnɛ hu, beni Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ mɛi ni fa yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ, ebaafee tɔmɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli akɛ Kristofonyo nuu ko aaanu he akɛ yɛ hegbɛi komɛi ni ekolɛ eyɔɔ yɛ asafo lɛ mli hewɔ lɛ, eyɛ bulɛ babaoo yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ fe bɔ ni yei yɔɔ. (Okɛto Luka 17:10 he.) Hii kɛ yei yɛ mumɔŋ shidaamɔ kome yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ejaakɛ Yesu afɔleshaa gbele lɛ gbele hegbɛ kome kɛha hii kɛ yei fɛɛ—akɛ amɛaaye amɛhe kɛjɛ esha kɛ gbele fɔbuu shishi, kɛ naanɔ wala ni ka amɛhiɛ.—Romabii 6:23.
18. Mɛɛ yiŋtoo ko ni nyɛɔ mɔ nɔ Petro kɛha akɛ no hewɔ esa akɛ wu kɛ woo aha eŋa lɛ?
18 Petro kɛ yiŋtoo kroko ni nyɛɔ mɔ nɔ ni tsɔɔ nɔ hewɔ ni esa akɛ wu kɛ woo aha eŋa lɛ ha, akɛ, “koni akatsimɔ [e]sɔlemɔi lɛ agbɛ.” Wiemɔ ‘akatsi gbɛ’ lɛ baa kɛjɛɔ Hela feemɔ-wiemɔ (en·koʹpto) mli, ni eshishitsɔɔmɔ pɔtɛɛ ji “afo mli.” Taakɛ Vine’s Expository Dictionary of New Testament Words lɛ tsɔɔ lɛ, “akɛtsu nii koni akɛtsi mɛi agbɛ kɛtsɔ gbɛjegbɛi afitemɔ, loo gbɛtsii nii ni akɛaama gbɛteŋ lɛ nɔ.” No hewɔ lɛ, wu ni kɛ woo haaa eŋa lɛ baana ákɛ akɛ gbɛtsii nii ebatsi esɔlemɔi kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Nuu lɛ baanu he akɛ ejeee mɔ ni sa akɛ ebɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ, loo ekolɛ Yehowa sumɔŋ akɛ eeebo lɛ toi. Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa susuɔ gbɛ ni hii kɛ yei yeɔ haa lɛ he waa.—Okɛto Yaafo 3:44 he.
19. Hii kɛ yei ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ asɔmɔ yɛ ekomefeemɔ mli kɛ bulɛ kɛha amɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
19 Gbɛnaa nii ákɛ akɛ woo aha lɛ kaaa wumɛi pɛ nɔ. Yɛ be mli ni esa akɛ wu kɛ woo aha eŋa kɛtsɔ suɔmɔ mli ni ekɛ lɛ aaaye yɛ kɛ woo ni ekɛaaha lɛ nɔ lɛ, esa akɛ ŋa kɛ woo aha ewu kɛtsɔ heshibaa kɛ bulɛ ni mli kwɔ ni ekɛaaha nɔ. (1 Petro 3:1-6) Agbɛnɛ hu, Paulo wo Kristofoi aŋaa ni ‘mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo aha enaanyo.’ (Romabii 12:10) Enɛ ji tsɛmɔ kɛha hii kɛ yei ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ koni amɛsɔmɔ yɛ ekomefeemɔ mli kɛ bulɛ kɛha amɛhe. Kɛ mumɔ ni tamɔ nɛkɛ yɛ lɛ, Kristofoi yei ewieŋ yɛ gbɛ ni fiteɔ hegbɛ ni mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ yɔɔ lɛ nɔ. Shi moŋ amɛbaafi onukpai lɛ asɛɛ ni amɛkɛ amɛ afee ekome. (1 Korintobii 14:34, 35; Hebribii 13:17) Yɛ amɛ gbɛfaŋ lɛ, nɔkwɛlɔi Kristofoi baabu “yei onukpai lɛ akɛ nyɛmɛi; obalayei lɛ hu akɛ nyɛmimɛi yei yɛ hetsemɔ fɛɛ mli.” (1 Timoteo 5:1, 2) Onukpai lɛ baajɛ nilee mli amɛkɛ mlihilɛ abo nyɛmimɛi yei Kristofoi lɛ agbee toi. Kɛkɛ lɛ, kɛ nyɛmi yoo ko jie bulɛ kpo etsɔɔ teokrase yitsoyeli, ni ekɛ bulɛ bi sane ko loo etsɔɔ naagba ko ni esa akɛ atsu he nii lɛ, onukpai lɛ kɛ miishɛɛ baasusu esanebimɔ loo naagbai lɛ ahe.
20. Taakɛ nɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ tsɔɔ lɛ, te esa ákɛ akɛ yei aye aha tɛŋŋ?
20 Kɛjɛ be mli ni akɛ esha ba Eden nɛɛ, aba yei ni yɔɔ hiŋmɛigbelemɔi pii amli lɛ ashi kɛba gbɛhe ni woo bɛ mli mli. Shi jeee nɛkɛ ji bɔ ni Yehowa to eyiŋ kɛjɛ shishijee akɛ efee amɛ niiashikpamɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni maŋ ko nɔ bii ajwɛŋmɔ yɛ yei ahe lɛ ji ha lɛ, saji ni aŋmala yɛ Hebri kɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ fɛɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, esa ákɛ akɛ woo kɛ bulɛ aha yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ. Eji nɔ ni sa amɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ.
[Shishigbɛ niŋmai]
a The International Standard Bible Encyclopedia lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Yei kɛ gbɔi ni ji hii ni ebato amɛ lɛ yeee nii, ni aje hii anijiaŋ wui koni amɛkɛ yei akawie. . . . Yoo ni akɛ lɛ aaagba sane yɛ mɛi ateŋ lɛ ji hiɛgbele nii.” Yudafoi awolo ni ji Mishnah, ni ji rabifoi atsɔɔmɔi ni abua naa lɛ wo ŋaa akɛ: “Okɛ yei akawie pii. . . . Mɔ ni kɛ yei wieɔ pii lɛ kɛ efɔŋ miiba lɛ diɛŋtsɛ enɔ, ni ekpoɔ Mla lɛ kasemɔ, ni yɛ naagbee lɛ ebaaya Gehena.”—Aboth 1:5.
b Wolo Palestine in the Time of Christ lɛ jajeɔ akɛ: “Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, abuɔ yoo lɛ akɛ etamɔ nyɔ̃ŋ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, enyɛŋ eye odase yɛ kojomɔ he, ja ebaaye ewu gbele he odase.” Beni The Mishnah lɛ wieɔ, 3 Mose 5:1 he lɛ, etsɔɔ mli akɛ: “[Mla ni kɔɔ] ‘kita kɛha odaseyeli’ he lɛ kɔɔ hii ahe shi jeee yei ahe.”—Shebuoth 4:I.
c Klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Yudanyo yinɔsaneŋmalɔ Josephus bɔ amaniɛ akɛ, Maŋtsɛ Herode nyɛmi yoo Salome tsu ni akɛ “wolo ni fiteɔ amɛ gbalashihilɛ lɛ, ni kɛ Yudafoi amla kpaaa lɛ yaha ewu. Ejaakɛ nuu lɛ (pɛ) wɔŋmɛɔ lɛ gbɛ koni efee enɛ.”—Jewish Antiquities, XV, 259 [vii, 10].
Mɛni Ji Ohetoo?
◻ Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii tsɔɔ akɛ Yesu kɛ yei ye yɛ woo kɛ bulɛ gbɛ nɔ?
◻ Yesu tsɔɔmɔi lɛ wó woo ni yei yɔɔ lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛni hewɔ esa akɛ wu kɛ woo aha eŋa Kristofonyo lɛ?
◻ Mɛɛ gbɛnaa nii ákɛ, akɛ woo aha yei kã Kristofoi fɛɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]
Kɛha amɛ miishɛɛnamɔ lɛ, yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ji klɛŋklɛŋ bii ni na Yesu ni atee lɛ shi lɛ, ni eha amɛye enɛ he odase amɛtsɔɔ enyɛmimɛi lɛ