Odasefoi ni Wieɔ Shiɔ Apasa Nyɔŋmɔi Lɛ
“Yehowa kɛɛ: ‘Nyɛ ji midasefoi, kɛ mitsulɔ ni mihala.’ ”—YESAIA 43:10.
1. Namɔ ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ni mɛɛ gbɛi anɔ enɔ kwɔ fe nyɔŋmɔi babaoo ni ajaa amɛ ŋmɛnɛ lɛ yɛ?
NAMƆ ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ? Ŋmɛnɛ, nɛkɛ sanebimɔ ni he hiaa fe fɛɛ nɛɛ ka adesai fɛɛ hiɛ. Eyɛ mli akɛ adesai jaa nyɔŋmɔi babaoo moŋ, shi Ekome pɛ baanyɛ aha wɔ wala ni eha wɔna wɔsɛɛ be ni yɔɔ miishɛɛ hu. Ekome pɛ abaanyɛ awie yɛ ehe akɛ: “Emli nɔŋŋ wɔhiɛ kamɔ ni wɔtsiɔ wɔhe ni wɔyɔɔ yɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:28) Lɛlɛŋ, Nyɔŋmɔ kome pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ aja lɛ. Taakɛ bɔ ni ŋwɛi lala nɔheremɔ ni yɔɔ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ kɛɔ lɛ: “Nuntsɔ [Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ], bo ji mɔ ni sa akɛ oŋɔ anunyam kɛ agbojee kɛ hewalɛ lɛ, ejaakɛ bo obɔ nii fɛɛ, ni osuɔmɔ naa amɛyɔɔ ni abɔ amɛ.”—Kpojiemɔ 4:11.
2, 3. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tsɔ amale nɔ etswa hegbɛ ni Yehowa yɔɔ akɛ aja lɛ lɛ mpoa yɛ? (b) Mɛni jɛ esha ni Hawa fee lɛ mli ba kɛha Hawa kɛ ebii lɛ, ni mɛni jɛ mli ba kɛha Satan?
2 Satan tsɔ malemɔ nɔ etswa Yehowa hegbɛ ni eyɔɔ akɛ aja lɛ lɛ mpoa, yɛ Eden trom lɛ mli. Ekɛ onufu tsu nii, ni ekɛɛ Hawa akɛ kɛ etse Yehowa mla hiɛ atua, ni eye tso ni Yehowa ekɛɛ amɛ akɛ amɛkaye lɛ nɔ yibii lɛ eko lɛ, lɛ diɛŋtsɛ lɛ, ebaatsɔ tamɔ Nyɔŋmɔ. Bɔ ni ewie ji akɛ: “Le Nyɔŋmɔ le akɛ gbi nɔ ni nyɛaaye eko lɛ, nyɛ hiŋmɛii aaagbele, ni nyɛaatsɔmɔ tamɔ Nyɔŋmɔ, ni nyɛaale ekpakpa kɛ efɔŋ.” (1 Mose 3:5) Hawa he onufu lɛ eye ni eyaye tso yibii ni akɛɛ amɛkaye lɛ eko.
3 Shi, Satan male. (Yohane 8:44) Gbɛ pɛ ni Hawa batsɔ “tamɔ Nyɔŋmɔ” beni efee esha lɛ ji akɛ, agbɛnɛ ebakɔ efɔ̃ lɛ diɛŋtsɛ enɔ akɛ lɛ ebaakpɛ eyiŋ yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he, nɔ ko ni kulɛ esa akɛ ashi aha Yehowa lɛ. Ni yɛ Satan amale lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ naagbee lɛ yoo lɛ gbo. No hewɔ lɛ mɔ pɛ ni ná Hawa esha lɛ he sɛɛ diɛŋtsɛ ji Satan. Lɛlɛŋ, oti ni Satan kɛtee, ni no hewɔ etsɔ Hawa yiŋ ni eyafee esha lɛ ji ni lɛ diɛŋtsɛ etsɔ nyɔŋmɔ. Beni Hawa fee esha lɛ, ebatsɔ eklɛŋklɛŋ adesa sɛɛnyiɛlɔ, ni etsɛɛɛ ni Adam hu bafata yoo lɛ he. Jeee akɛ amɛfɔ amɛbii lɛ yɛ “esha mli” kɛkɛ, shi moŋ amɛteŋ mɛi babaoo babote Satan hewalɛ shishi hu, ni yɛ be fioo sɛɛ lɛ, jeŋ muu fɛɛ ni amɛtsi amɛhe kwraa kɛjɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ he, ba shihilɛ mli.—1 Mose 6:5; Lala 51:7.
4. (a) Namɔ ji je nɛɛ nyɔŋmɔ? (b) Mɛni ehe hiaa waa ni afee?
4 Akpata nakai je lɛ hiɛ yɛ Nu Afua lɛ mli. (2 Petro 3:6) Yɛ Nu Afua lɛ sɛɛ lɛ, jeŋ kroko ni no hu etsi ehe kɛjɛ Yehowa he je shishi, ni ekã he eyɛ lolo. Biblia lɛ wieɔ he akɛ: “Jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ mli.” (1 Yohane 5:19) Je nɛɛ tsuɔ Satan yiŋtoi ahe nii kɛtsɔɔ enifeemɔi ni ekɛteɔ shi ewoɔ shishinumɔ diɛŋtsɛ kɛ wiemɔi ni yɔɔ Yehowa mla lɛ mli lɛ nɔ. Lɛ ji enyɔŋmɔ. (2 Korintobii 4:4) Shi kɛlɛ, eji nyɔŋmɔ ni he waaa. Enyɛŋ eha gbɔmɛi ana miishɛɛ loo ni eha amɛ wala; Yehowa pɛ baanyɛ afee nakai. No hewɔ lɛ, esa akɛ klɛŋklɛŋ lɛ, gbɔmɛi ni taoɔ shihilɛ kpakpa kɛ jeŋ ni mli shihilɛ hi lɛ ana amɛle akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, koni no sɛɛ lɛ amɛkase esuɔmɔnaa nii ni amɛfee. (Lala 37:18, 27, 28; Jajelɔ 12:13) Enɛ hewɔ lɛ, ehe miihia waa akɛ hii kɛ yei ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ aye odase, aloo amɛjaje anɔkwale ni kɔɔ Yehowa he lɛ amɛtsɔɔ.
5. Mɛɛ ‘odasefoi babaoo ni tamɔ atatu’ Paulo tsi tã? Tsĩi mɛi ni eŋmala amɛhe sane lɛ ekomɛi atã.
5 Kɛjɛ shishijee mli tɔ̃ɔ, ni nɛkɛ anɔkwafoi aŋkroaŋkroi nɛɛ pue yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ shihilɛ mli. Bɔfo Paulo to amɛ naa babaoo, yɛ Hebribii yitso 11 lɛ mli, ni etsɛ amɛ akɛ “odasefoi babaoo ni ebɔle wɔ tamɔ atatu.” (Hebribii 12:1) Adam kɛ Hawa binuu ni ji enyɔ, Habel, ji klɛŋklɛŋ mɔ ni Paulo tsĩ etã. Atsĩ Henok kɛ Noa hu tã kɛjɛ be ni tsɔ Nu Afua lɛ hiɛ lɛ mli. (Hebribii 11:4, 5, 7) Mɔ ni sa kadimɔ jogbaŋŋ ji Abraham, Yudafoi aweku lɛ blematsɛ lɛ. Abraham, ni atsɛɔ lɛ “[Yehowa] shieŋtsɛ” lɛ, batsɔ Yesu, “odasefonyo anɔkwafo lɛ kɛ anɔkwayelɔ” lɛ blematsɛ.—Yakobo 2:23; Kpojiemɔ 3:14.
Abraham Odaseyeli Kɛha Anɔkwale Lɛ
6, 7. Mɛɛ gbɛi anɔ Abraham shihilɛ kɛ enifeemɔi ye odase yɛ akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ?
6 Mɛɛ gbɛ nɔ Abraham tsu nii akɛ odasefonyo yɛ? Kɛtsɔ ehemɔkɛyeli ni mli wa kɛ anɔkwayeli ni ekɛbo Yehowa toi lɛ nɔ. Beni afã lɛ akɛ eshi Ur maŋtiase wulu lɛ mli, ni eyahi shi ewala gbii abɔ ni eshwɛ lɛ yɛ shikpɔŋ ko nɔ yɛ shɔŋŋ lɛ, Abraham bo toi. (1 Mose 15:7; Bɔfoi lɛ Asaji 7:2-4) Bei pii lɛ, wekui ni kpaa shi kɛnyiɛɔ ŋa nɔ lɛ sumɔɔ ni amɛshi amɛ gbɛfaa shihilɛ lɛ ni amɛhi maŋtiase shihilɛ ni yɔɔ shweshweeshwe lɛ mli. No hewɔ lɛ, beni Abraham shi maŋtiase lɛ mli ni eyahi buui amli lɛ, ekɛ nakai feemɔ fee bɔ ni ekɛ ehe fɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ lɛ he odaseyeli ni mli wa. Etoiboo lɛ fee odaseyeli kɛha mɛi ni na nɔ ni efee lɛ. Yehowa jɔɔ Abraham babaoo yɛ ehemɔkɛyeli lɛ hewɔ. Eyɛ mli akɛ eyahi shi yɛ buui amli moŋ, shi Abraham na heloonaa nibii babaoo. Beni abamɔmɔ Lot kɛ eweku lɛ kɛmiiya nomŋɔɔ mli lɛ, Yehowa ha Abraham ye kunim yɛ mɛi lɛ asɛɛtiumɔ mli, ni enyɛ ekpɔ̃ amɛ. Abraham ŋa fɔ binuu yɛ egbɔlɛ beaŋ, ni Yehowa tsɔ enɛ nɔ ema eshiwoo ni ekɛha Abraham akɛ ebaafɔ seshi ko lɛ nɔ mi. Gbɔmɛi tsɔ Abraham nɔ amɛbana akɛ Yehowa ji Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ ni haa eshiwoi baa mli.—1 Mose 12:1-3; 14:14-16; 21:1-7.
7 Beni eyakpɔ̃ Lot ni ekuɔ esɛɛ lɛ, Salem (ni abatsɛ lɛ Yerusalem yɛ sɛɛ mli lɛ) maŋtsɛ Melkizedek kɛ Abraham yakpe, ni ekɛ Abraham wie ni ekɛɛ: “Ajɔɔ Abram aha Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ [lɛ].” Sodom maŋtsɛ lɛ hu kɛ lɛ bakpe, ni kulɛ eetao ni eha lɛ nikeenii. Shi Abraham ekpɛlɛɛɛ. Mɛni hewɔ? Esumɔɔɔ ni ŋwanejee ko aba ejɔɔmɔi lɛ a-Jɛɛhe he. Ekɛɛ akɛ: “Miiwo minine nɔ miitsɔɔ Yehowa, Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ, ni ji ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Tsɛ lɛ, akɛ kɛjɛ kpaa nɔ aahu kɛyashi tokota-fii kpaa nɔ loo nii fɛɛ ni ji onɔ lɛ, kɛji mikɔ eko, fĩi, koni okakɛɛ akɛ: ‘Mi, mifee Abram niiatsɛ.’ ” (1 Mose 14:17-24) Mɛɛ odasefonyo kpakpa Abraham ji nɛkɛ!
Maŋ ni Ji Odasefoi
8. Mɛɛ gbɛ nɔ Mose jie hemɔkɛyeli kpele kpo yɛ Yehowa mli yɛ?
8 Mose, ni ji Abraham seshinyo lɛ, hu fata odasefoi ni Paulo ŋmala amɛgbɛi lɛ ahe. Mose kpoo Mizraim ninamɔ babaoo lɛ, ni sɛɛ mli lɛ ekɛ nakai jeŋ hewalɛ kpeteŋkpele lɛ nɔyelɔ lɛ yakpe hiɛ kɛ hiɛ kɛ ekaa, bɔni afee ni enyiɛ Israel bii lɛ ahiɛ kɛya heyeli mli. Nɛgbɛ ena ekaa lɛ kɛjɛ? Kɛjɛ ehemɔkɛyeli lɛ mli. Paulo kɛɛ: “[Mose] mɔ̃ Mɔ ni anaaa lɛ lɛ mli tamɔ nɔ ni eena lɛ.” (Hebribii 11:27) Anaa Mizraim nyɔŋmɔi lɛ, ni anyɛɔ ataa amɛhe. Ŋmɛnɛ po, amɛ amagai feɔ mɛi fɛo. Eyɛ mli akɛ anaaa Yehowa moŋ, shi eji mɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha Mose fe nakai apasa nyɔŋmɔi lɛ fɛɛ. Mose yiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi akɛ Yehowa yɛ, ni ebaawo E-jalɔi lɛ nyɔmɔ. (Hebribii 11:6) Mose batsɔ odasefonyo ni ekaaa.
9. Te esa akɛ Israel maŋ lɛ asɔmɔ Yehowa amɛha tɛŋŋ?
9 Beni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛtee heyeli mli lɛ sɛɛ lɛ, Mose batsɔ kpaŋmɔ ko ni bakã Yehowa kɛ Abraham seshibii ni ena kɛtsɔ Yakob nɔ lɛ ateŋ lɛ teŋdamɔlɔ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, Israel maŋ lɛ ba shihilɛ mli akɛ Yehowa nii krɛdɛɛ. (2 Mose 19:5, 6) Agbɛnɛ abaaye odase akɛ maŋ, nɔ ni ji klɛŋklɛŋ kwraa. Yehowa wiemɔi ni ekɛtsɔ Yesaia nɔ, aaafee afii 800 sɛɛ lɛ kɔɔ amɛhe yɛ gbɛ ko nɔ, kɛjɛ be mli ni maŋ lɛ je shishi eba shihilɛ mli lɛ, akɛ: “Yehowa kɛɛ: ‘Nyɛ ji midasefoi, kɛ mitsulɔ ni mihala, koni nyɛle, koni nyɛhe mi nyɛye, ni nyɛna nyɛle akɛ Mi nɔŋŋ ni.’ ” (Yesaia 43:10) Mɛɛ gbɛ nɔ maŋ hee nɛɛ baasɔmɔ yɛ akɛ Yehowa odasefoi? Kɛtsɔ amɛ hemɔkɛyeli kɛ toiboo, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ nibii ni Yehowa baafee eha amɛ lɛ nɔ.
10. Mɛɛ gbɛ nɔ hewalɛ nitsumɔi ni Yehowa tsu yɛ Israel hewɔ lɛ kɛ odaseyeli ha yɛ, ni mɛni jɛ mli ba?
10 Yɛ eshishijee lɛ sɛɛ aaafee afii 40 lɛ, no mli lɛ eshwɛ fioo ni Israel baabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Atsu saralɔi kɛtee koni amɛyakwɛ Yeriko maŋ lɛ mli, ni Rahab, ni ji Yeriko maŋ lɛ mli nyo lɛ bu amɛhe. Mɛni hewɔ? Ewie akɛ: “Wɔnu, bɔ ni Yehowa ha Ŋshɔ Tsuru lɛ mli nu gbi yɛ nyɛhiɛ, beni nyɛje Mizraim lɛ, kɛ nɔ ni nyɛfee Amorbii amaŋtsɛmɛi enyɔ ni yɔɔ Yordan sɛɛ lɛ, Sihon kɛ Og, mɛi ni nyɛfee amɛ musu lɛ. Ni amrɔ ni wɔnu lɛ, wɔtsui fã, ni ekaa bɛ nuu ko nuu ko mli dɔŋŋ yɛ nyɛ hewɔ; ejaakɛ Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, lɛ ji Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi ni yɔɔ ŋwɛi shɔŋŋ lɛ kɛ shikpɔŋ ni yɔɔ shishi lɛ nɔ.” (Yoshua 2:10, 11) Yehowa hewalɛ nitsumɔi lɛ ahe amaniɛbɔɔ tsirɛ Rahab kɛ eweku lɛ ni amɛshi Yeriko kɛ epasa nyɔŋmɔi lɛ, koni amɛfata Israel he kɛja Yehowa. Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa etsɔ Israel nɔ ekɛ odaseyeli ni mli wa waa eha.—Yoshua 6:25.
11. Mɛɛ gbɛnaa nii ka Israel fɔlɔi fɛɛ nɔ yɛ odaseyeli gbɛfaŋ?
11 Beni Israelbii lɛ yɔɔ Mizraim lolo lɛ, Yehowa tsu Mose kɛtee Farao ŋɔɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Yaa Farao ŋɔɔ, shi miwaje etsui kɛ etsuji lɛ atsui, bɔni afee ni mafee mikadii nɛɛ fɛɛ matsɔɔ amɛ, koni ogba nibii ni mifee yɛ Mizraim, kɛ mikadii hu ni mifee yɛ amɛteŋ lɛ, owo obii kɛ obii abii atoiaŋ, koni nyɛna nyɛle akɛ mi ji Yehowa lɛ.” (2 Mose 10:1, 2) Israelbii toibolɔi lɛ baagba amɛbii lɛ Yehowa hewalɛ nifeemɔi lɛ ahe saji. Ni amɛbii lɛ hu baawie he amɛtsɔɔ amɛ hu amɛbii, nakai aahu kɛtsara nɔ, kɛjɛ yinɔ kome nɔ kɛya yinɔ kroko nɔ. Kɛtsɔ no nɔ lɛ, ebaaha amɛkai Yehowa hewalɛ nitsumɔi lɛ. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, gbɛnaa nii ka fɔlɔi anɔ akɛ amɛye odase amɛtsɔɔ amɛbii.—5 Mose 6:4-7; Abɛi 22:6.
12. Yehowa jɔɔmɔi ni ba Salomo kɛ Israel nɔ lɛ fee odaseyeli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
12 Yehowa jɔɔmɔi babaoo ni ba Israel nɔ beni eyeɔ anɔkwa lɛ bafee odaseyeli kɛha jeŋmaji ni ebɔle amɛ kɛkpe lɛ. Taakɛ Mose kɛɛ beni ejaje Yehowa jɔɔmɔi ni ewo amɛ shi yɛ he lɛ egbe naa lɛ: “Ni shikpɔŋ lɛ nɔ maji lɛ fɛɛ aaana akɛ Yehowa gbɛi lɛ akɛtsɛɔ bo lɛ, ni amɛaashe bo gbeyei.” (5 Mose 28:10) Aha Salomo nilee kɛ nii babaoo hu yɛ ehemɔkɛyeli lɛ hewɔ. Maŋ lɛ shwere yɛ enɔyeli shishi, ni amɛna toiŋjɔlɛ be kakadaŋŋ mli ŋɔɔmɔ. Wɔkaneɔ yɛ nakai be lɛ he akɛ: “Ni majimaji fɛɛ anɔ bii ateŋ mɛi komɛi baboɔ Salomo nilee lɛ toi, amɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi fɛɛ ni enu enilee lɛ he lɛ aŋɔɔ.” (1 Maŋtsɛmɛi 5:5, 9, 10, 14) Gbɔi ni ba Salomo ŋɔɔ lɛ ateŋ mɔ titri ji Sheba maŋnyɛ lɛ. Beni lɛ diɛŋtsɛ ebana Yehowa jɔɔmɔi ni yɔɔ maŋ lɛ kɛ enɔ maŋtsɛ lɛ nɔ lɛ, ewie akɛ: “Aaajɔɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, akɛ ená ohe tsui ni ekɛo ta emaŋtsɛsɛi lɛ nɔ, koni oye maŋtsɛ oha Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ; ejaakɛ o-Nyɔŋmɔ lɛ miisumɔ Israel.”—2 Kronika 9:8.
13. Mɛni ekolɛ eji Israel odaseyeli ni mɔ shi fe fɛɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔnaa he sɛɛ lolo yɛ?
13 Bɔfo Paulo tsi nɔ ni ekolɛ eji Israel odaseyeli ni mɔ shi fe fɛɛ lɛ tã. Beni ekɛ Kristofoi asafo ni yɔɔ Roma lɛ wieɔ heloonaa Israel he lɛ, ewie akɛ: “Atuu Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ awo amɛdɛŋ.” (Romabii 3:1, 2) Aje shishi kɛjɛ Mose nɔ, ni akɛ mumɔ tsirɛ Israelbii anɔkwafoi komɛi ni amɛŋmala bɔ ni Yehowa kɛ Israel ye ha, kɛ agbɛnɛ hu eŋaawoo, emlai, kɛ egbalɛi lɛ amɛshwie shi. Nakai blema niŋmalɔi lɛ tsɔ nɛkɛ niŋmaai nɛɛ anɔ amɛye yinɔi fɛɛ ni baaba wɔsɛɛ—ni wɔyinɔ nɛɛ fata he lɛ odase—akɛ Nyɔŋmɔ koome pɛ yɔɔ, ni egbɛi ji Yehowa.—Daniel 12:9; 1 Petro 1:10-12.
14. Mɛni hewɔ yiwaa ba mɛi komɛi ni ye odase amɛha Yehowa lɛ anɔ lɛ?
14 Dɔlɛ sane ji akɛ, be babaoo ji be mli ni Israel ejieee hemɔkɛyeli kpo, ni no hewɔ lɛ esa akɛ Yehowa atsu odasefoi kɛya lɛ diɛŋtsɛ emaŋ lɛ mli. Awa mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi pii ayi. Paulo wie akɛ mɛi komɛi lɛ, “aye amɛhe fɛo ni ayi amɛ kplebii ni awo amɛ gbokɛlɛi ni awo amɛ tsuŋ.” (Hebribii 11:36) Odasefoi anɔkwafoi lɛlɛŋ! Kwɛ bɔ ni eyɔɔ dɔlɛ ha akɛ bei pii lɛ amɛ yiwaa lɛ baa kɛjɛɔ Yehowa maŋ ni ehala lɛ mli bii adɛŋ! (Mateo 23:31, 37) Yɛ anɔkwale mli lɛ, maŋ lɛ he eshai bafa aahu akɛ, yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa ha Babilonbii lɛ ba ni amɛbakpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ, ni amɛloo Israelbii ni yi na wala kɛje mli lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛtee nomŋɔɔ mli. (Yeremia 20:4; 21:10) Ani no fee Yehowa gbɛi lɛ he odase ni maŋ lɛ yeɔ lɛ naagbee? Dabi.
Kaa ni Akɛba Nyɔŋmɔi lɛ Anɔ
15. Aye odase yɛ Babilon nomŋɔɔ lɛ mli po yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
15 Beni amɛyɔɔ Babilon nomŋɔɔ mli po lɛ, maŋ lɛ mli bii anɔkwafoi lɛ shashaooo shi akɛ amɛaaye Yehowa Nyɔŋmɔyeli kɛ hewalɛ lɛ he odase. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Daniel kɛ ekaa tsɔɔ Nebukadnezar lamɔi lɛ ashishi, ni etsɔɔ niŋmaa ni yɔɔ gbogbo lɛ he lɛ shishi eha Belshazar, ni eŋmɛɛɛ saji ahe ni ekɛsaa yɛ Dario hiɛ, yɛ sɔlemɔ he sane lɛ mli. Hebribii etɛ lɛ hu ye Nebukadnezar odase jogbaŋŋ beni amɛkpɛlɛɛɛ ni amɛkulaa shi amɛhaa amaga lɛ.—Daniel 3:13-18; 5:13-29; 6:4-27.
16. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ egba Israel sɛɛkuu kɛmiiba amɛshikpɔŋ nɔ lɛ efɔ shi yɛ, ni mɛni baafee yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛkuu nɛɛ sɛɛ?
16 Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kpɛ eyiŋ akɛ, akɛ maŋ odaseyeli baaha ekoŋŋ yɛ Israel shikpɔŋ nɔ. Ezekiel, ni gba yɛ Yudafoi ni yɔɔ nomŋɔɔ mli yɛ Babilon lɛ ateŋ lɛ, ŋma yɛ Yehowa faishitswaa yɛ shikpɔŋ ni efee amaŋfɔ lɛ he lɛ he akɛ: “Ni maha gbɔmɛi afa yɛ nyɛnɔ, Israel we lɛ fɛɛ, amɛ fɛɛ tswɛm, ni aaahi maji lɛ amli, ni aaasaa tsu koi lɛ.” (Ezekiel 36:10) Mɛni hewɔ Yehowa baafee enɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, ákɛ odaseyeli kɛha lɛ diɛŋtsɛ egbɛi lɛ. Etsɔ Ezekiel nɔ ewie akɛ: “Jeee nyɛ hewɔ mifeɔ, Israel we, shi moŋ migbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ ni nyɛbule yɛ jeŋmaji lɛ ateŋ he ni nyɛtee lɛ hewɔ.”—Ezekiel 36:22; Yeremia 50:28.
17. Mɛɛ shihilɛ kɛ wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 43:10 lɛ ba?
17 Beni egbaa Israel sɛɛkuu kɛmiijɛ Babilon nomŋɔɔ mli lɛ ni akɛ mumɔ tsirɛ gbalɔ Yesaia ni eŋmala wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 43:10 lɛ, ni ekɛɛ akɛ Israel ji Yehowa odasefonyo, kɛ etsulɔ. Yɛ Yesaia 43 kɛ 44 lɛ, awieɔ Yehowa he akɛ Israel Bɔlɔ, Shɔ̃lɔ, Nyɔŋmɔ, Mɔ Krɔŋkrɔŋ, Yiwalaherelɔ, Kpɔlɔ, Maŋtsɛ, kɛ Feelɔ. (Yesaia 43:3, 14, 15; 44:2) Aŋmɛ Israel nomŋɔɔ mli yaa lɛ gbɛ ejaakɛ maŋ lɛ wooo ehiɛ nyam taakɛ eji lɛ, yɛ bei babaoo mli. Shi kɛlɛ, amɛ kã he amɛji emaŋ lolo. Yehowa kɛɛ amɛ akɛ: “Kaashe gbeyei, ejaakɛ mikpɔo; mitsɛo kɛ ogbɛi; minɔ jio.” (Yesaia 43:1) Israel nomŋɔɔ yɛ Babilon lɛ baaba naagbee.
18. Israel kpɔmɔ kɛmiijɛ Babilon lɛ ma nɔ mi akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
18 Lɛlɛŋ, Yehowa ha Israel kpɔmɔ kɛmiijɛ Babilon lɛ bafee kaa kɛha nyɔŋmɔi lɛ. Etswa jeŋmaji lɛ apasa nyɔŋmɔi lɛ mpoa akɛ amɛha amɛ odasefoi aba, ni etsi Israel tã akɛ edasefonyo. (Yesaia 43:9, 12) Beni ekumɔ Israel nomŋɔɔ mli adabaŋi lɛ, efee lɛ faŋŋ akɛ Babilon nyɔŋmɔi lɛ jeee nyɔŋmɔi komɛi kwraa, ni ákɛ lɛ pɛ ji anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ. (Yesaia 43:14, 15) Beni eshwɛ aaafee afii 200 dani amɛ kpɔmɔ nɛɛ aaaba lɛ, etsi Koresh, Persianyo lɛ tã akɛ etsulɔ ni baaha Yudafoi lɛ aye amɛhe, ni ekɛ e-Nyɔŋmɔyeli lɛ he odaseyeli babaoo ha. (Yesaia 44:28) Abaakpɔ̃ Israel. Mɛni hewɔ? Yehowa tsɔɔ mli akɛ: “Koni [amɛ, Israel] amɛgba miyijiemɔ lɛ.” (Yesaia 43:21) Ekɛ hegbɛ kroko hu baaha kɛha odaseyeli.
19. Mɛɛ odaseyeli Koresh hegbɛ ni ekɛha Israelbii lɛ akɛ amɛku amɛsɛɛ kɛya Yerusalem, kɛ Yudafoi anɔkwafoi lɛ anifeemɔi yɛ nakai sɛɛkuu lɛ sɛɛ lɛ kɛha?
19 Beni be lɛ shɛ lɛ, Koresh, Persianyo lɛ ye Babilon nɔ kunim taakɛ agba afɔ shi lɛ. Eyɛ mli akɛ Koresh ji wɔŋjalɔ moŋ, shi ejaje Yehowa Nyɔŋmɔyeli lɛ etsɔɔ beni ekɛ wiemɔ tsu kɛha Yudafoi ni yɔɔ Babilon lɛ akɛ: “Emaŋbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ, e-Nyɔŋmɔ lɛ afata ehe ni efa kɛya Yerusalem yɛ Yuda, ni eyama Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ shia lɛ. Lɛ ji [anɔkwa] Nyɔŋmɔ ni yɔɔ Yerusalem lɛ.” (Ezra 1:3) Yudafoi pii here nɔ. Amɛfa gbɛ kakadaŋŋ kɛku amɛsɛɛ kɛtee Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ ni amɛyama afɔleshaa latɛ yɛ blema sɔlemɔtsu lɛ shimaa he lɛ. Yɛ nijiaŋwujee kɛ shitee-kɛ-woo ni mli wa fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ naagbee lɛ amɛnyɛ amɛma sɔlemɔtsu lɛ kɛ Yerusalem maŋtiase lɛ ekoŋŋ. Enɛɛmɛi fɛɛ ba mli, taakɛ Yehowa diɛŋtsɛ wie lɛ, “jeee nyɛmɔ naa lɛ, jeee hewalɛ naa, shi [emumɔ] lɛ naa.” (Zakaria 4:6) Nɛkɛ nifeemɔi nɛɛ kɛ odaseyeli babaoo fata he akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ.
20. Yɛ Israel gbɔjɔmɔi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni abaanyɛ akɛɛ yɛ Yehowa gbɛi lɛ he odase ni amɛye yɛ blema je lɛ mli lɛ he?
20 Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa tee nɔ ekɛ Israel tsu nii akɛ edasefonyo, eyɛ mli akɛ amɛji maŋ ni gbɔmɛi ni yeee emuu, ni bei komɛi po amɛtseɔ atua lɛ yɔɔ mli. Nakai maŋ lɛ, kɛ esɔlemɔtsu kɛ osɔfoyeli lɛ, damɔ shi akɛ anɔkwa jamɔ shikwɛɛ he yɛ jeŋ ni tsɔ Kristofoi abe lɛ hiɛ lɛ mli. Mɔ fɛɛ mɔ ni kaneɔ Yehowa nifeemɔi ni kɔɔ Israel he lɛ ahe saji yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ yiŋ efeŋ lɛ kɔshikɔshi kwraa akɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ koome pɛ yɔɔ, ni egbɛi ji Yehowa. (5 Mose 6:4; Zakaria 14:9) Shi kɛlɛ, abaaye Yehowa gbɛi lɛ he odase babaoo lolo, ni wɔbaasusu enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.
Ani Okaiɔ?
◻ Abraham ye odase akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛɛ Mose su ko ni ekaaa ye ebua lɛ ni efee odasefonyo anɔkwafo lɛ?
◻ Israel kɛ maŋ odaseyeli ha yɛ Yehowa he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Israel kpɔmɔ kɛmiijɛ Babilon lɛ bafee nɔkwɛmɔ nɔ ni tsɔɔ akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]
Abraham tsɔ ehemɔkɛyeli kɛ toiboo lɛ nɔ ekɛ odaseyeli ni mli wa ha yɛ Yehowa Nyɔŋmɔyeli lɛ he