Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w96 1/15 bf. 20-23
  • Miishɛjemɔ kɛ Hewalɛwoo—Ojarawatɛi ni Hiɛ Sui Sɔrɔtoi

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Miishɛjemɔ kɛ Hewalɛwoo—Ojarawatɛi ni Hiɛ Sui Sɔrɔtoi
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Kɛtsɔ Wɔkɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpaa Nɔ
  • Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Kasemɔ yɛ Teemɔŋ Nɔ
  • Kɛtsɔ Asafo lɛ Nɔ
  • Kɛtsɔ “Tsulɔ Anɔkwafo kɛ Nilelɔ” lɛ Nɔ
  • ‘Nyɛshɛjea Ŋkɔmɔyelɔi Fɛɛ Amii’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2011
  • Nyɛshɛjea Mɛi ni Yeɔ Awerɛho lɛ Amii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
  • Gbɛi Anɔ ni Nyɔŋmɔ Tsɔɔ Eshɛjeɔ Wɔmii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2016
  • Bɔ Ni Wɔbaafee Wɔshɛje Mɛi Ni Afee Amɛ Niseniianii Lɛ Amii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2019
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
w96 1/15 bf. 20-23

Miishɛjemɔ kɛ Hewalɛwoo—Ojarawatɛi ni Hiɛ Sui Sɔrɔtoi

WƆTEŊ mɛi pii etsɔmɔ bei ni wɔnu he akɛ wɔba shi waa—jeee yɛ shika gbɛfaŋ pɛ, shi moŋ yɛ nɔnyɛɛi amli hu kɛho. Wɔnijiaŋ je wui, ni wɔhao waa po. Kɛlɛ, yɛ bei ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, ekolɛ wɔnine baanyɛ ashɛ nɔ ko ni jara wa waa ni baahi jogbaŋŋ kɛha wɔ nɔ. Nakai “ojarawatɛ” lɛ ji hewalɛwoo.

Atsɔɔ nakai Hela wiemɔ lɛ nɔŋŋ shishi akɛ “awo hewalɛ” kɛ “ashɛje mii” yɛ Biblia lɛ mli. Jwɛŋmɔ ni wiemɔi enyɔ lɛ fɛɛ kɛhaa ji ekãa, hewalɛ, loo hiɛnɔkamɔ ni akɛhaa. Belɛ eyɛ faŋŋ akɛ, kɛ wɔmiinu gbɔjɔmɔ loo miishɛɛ ni wɔbɛ he lɛ, miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo pɛ ji nɔ ni he hiaa wɔ. Nɛgbɛ abaanyɛ ana kɛjɛ?

Biblia lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ Yehowa ji “miishɛjemɔ fɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ.” (2 Korintobii 1:3) Ekɛɔ wɔ hu akɛ “ekɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ teŋ jɛkɛɛɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:27) No hewɔ lɛ miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo yɛ. Ha wɔsusu hei sɔrɔtoi ejwɛ ni Yehowa kɛ hewalɛwoo haa yɛ mli lɛ ahe.

Kɛtsɔ Wɔkɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpaa Nɔ

Wekukpaa ni akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ aaana lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni atsɔɔ nɔ anaa miishɛjemɔ. Ákɛ abaanyɛ ana wekukpaa ni tamɔ nɛkɛ lɛ woɔ mɔ hewalɛ. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ jeŋ nɔyelɔ baahere tɛlifon ni wɔtswaa lɛ lɛ nɔ loo eeenya wɔ teemɔŋ naagbai ahe? Yehowa he wa kwraa fe bɔ ni gbɔmɛi nɛɛ ji. Ni kɛlɛ, ebaa ehe shi—eesumɔ ni ekɛ adesai ni baa shi ni yeee emuu lɛ aye babaoo. (Lala 18:36) Yehowa etsɔ hiɛ po ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ wɔ. Klɛŋklɛŋ Yohane 4:10 kɛɔ akɛ: “Enɛ mli suɔmɔ lɛ yɔɔ: jeee akɛ wɔ ni wɔsumɔ Nyɔŋmɔ, shi moŋ akɛ lɛ ni esumɔ wɔ, ni etsu ebi lɛ akɛ ebafee wɔhe eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ̃.” Agbɛnɛ hu, ejɛɔ suɔmɔ mli egbalaa wɔ kɛyaa e-Bi lɛ he.—Yohane 6:44.

Ani okpɛlɛ ni otao miishɛjemɔ yɛ Nyɔŋmɔ kɛ naanyobɔɔ mli? (Okɛto Yakobo 2:23 he.) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ oyɛ naanyo ko ni osumɔɔ esane waa ni bɛŋkɛ bo kpaakpa lɛ, ani ejeee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ okɛ lɛ pɛ aaahi he kome yɛ be ko mli, ni nyɛgba nyɛ naagbai kɛ haomɔi, nyɛ hiɛnɔkamɔi kɛ miishɛɛi ahe sane yɛ heyeli mli? Yehowa miifɔ bo nine ni okɛ lɛ afee nakai nɔŋŋ. Ejeee husu ewooo be sɛɛkɛlɛ ni okɛ lɛ aaawie yɛ sɔlemɔ mli lɛ he—eboɔ toi diɛŋtsɛ. (Lala 65:3; 1 Tesalonikabii 5:17) Yesu kɛ hiɛdɔɔ sɔle daa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, dani eeehala ebɔfoi 12 lɛ, eye jenamɔ fɛɛ yɛ sɔlemɔ mli.—Luka 6:12-16; Hebribii 5:7.

Yɛ be kɛ bei amli lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ nɔ baanyɛ ato gbɛjianɔ ni ekɛ Yehowa ahi he kome. Ni ooota samfɛlɛ naa diŋŋ loo ni ooonyiɛ diŋŋ okome lɛ baanyɛ aha ona hegbɛ kpakpa ni ogbele otsui mli yɛ sɔlemɔ mli oha Yehowa. Nakai feemɔ baanyɛ afee hejɔlɛ kɛ miishɛjemɔ jɛɛhe babaoo diɛŋtsɛ. Kɛ wɔyɛ Yehowa nibɔɔ lɛ he nɔ ko ni wɔɔkwɛ beni wɔjwɛŋɔ saji ahe—kɛ atatui lɛ fã fioo ko pɛ, tsei loo loofɔji komɛi lɛ—wɔbaanyɛ wɔná Yehowa suɔmɔ kɛ bɔ ni ejwɛŋɔ wɔhe lɛ ahe kaimɔi komɛi ni shɛjeɔ mɔ mii.—Romabii 1:20.

Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Kasemɔ yɛ Teemɔŋ Nɔ

Wɔnaa Yehowa sui lɛ mli faŋŋ kɛtsɔɔ teemɔŋ Biblia kasemɔ diɛŋtsɛ nɔ. Biblia lɛ jieɔ Yehowa kpo shii abɔ akɛ eji “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ, ni toɔ tsui, ni mɔbɔnalɛ . . . fa pii.” (2 Mose 34:6; Nehemia 9:17; Lala 86:15) Bɔ ni esumɔɔ ni eshɛje eshikpɔŋ nɔ tsuji lɛ amii lɛ ji Yehowa su kɛ baŋ lɛ fa ni he hiaa waa.

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ Yehowa wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 66:13 lɛ he: “Taakɛ bɔ ni mɔ nyɛ shɛjeɔ emii lɛ, nakai nɔŋŋ mi hu, mashɛje nyɛ mii.” Yehowa to suɔmɔ ni nyɛ yɔɔ kɛhaa ebii lɛ he gbɛjianɔ koni efee he kɛ afɔleshaa kɛ anɔkwa nɔ̃. Kɛ ona bɔ ni nyɛ ni yɔɔ suɔmɔ shɛjeɔ ebi ni epila mii ehaa lɛ, oleɔ nɔ ni Yehowa tsɔɔ beni ekɛɔ akɛ ebaashɛje ewebii anɔkwafoi amii lɛ.

Biblia mli saji pii tsɔɔ bɔ ni miishɛjemɔ nɛɛ tsuɔ nii ehaa. Beni Maŋnyɛ Izebel yiwalɔ lɛ kɛ gbele wo gbalɔ Elia he gbeyei lɛ, elaaje ekãa ni eyɔɔ lɛ, ni ejo foi koni ekɛhere eyiwala. Bɔ ni enijiaŋ eje wui eha hewɔ lɛ, enyiɛ gbi kome gbɛnyiɛmɔ kɛtee ŋa lɛ nɔ, ni eka shi faŋŋ akɛ ekɛ nu loo nibii komɛi fataaa ehe kɛyaaa. Elia kɛ haomɔ kɛɛ Yehowa akɛ eesumɔ ni egbo. (1 Maŋtsɛmɛi 19:1-4) Mɛni Yehowa fee koni ekɛshɛje egbalɔ lɛ mii ni ewo lɛ hewalɛ?

Yehowa kaaa Elia hiɛ akɛni enu he akɛ ehe efee shoo, ni sɛɛnamɔ bɛ ehe, ni eeshe gbeyei hewɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, gbalɔ lɛ nu “gbee ni mli jɔ, ni baa shi.” (1 Maŋtsɛmɛi 19:12, NW) Kɛ okane 1 Maŋtsɛmɛi yitso 19 lɛ, obaayoo bɔ ni Yehowa kɛ mlijɔlɛ shɛje Elia mii, eba egbeyeishemɔi lɛ ashi, ni etswa ehemɔkɛyeli ema shi. Miishɛjemɔ nɛɛ jeee hiɛaŋhiɛaŋ nɔ̃. Ebote Elia tsui ni ehao lɛ mli tɔŋŋ, ni ewo gbalɔ lɛ hewalɛ koni eya nɔ. (Okɛto Yesaia 40:1, 2 he.) Etsɛɛɛ ni eje enitsumɔ lɛ shishi ekoŋŋ.

Yesu Kristo hu shɛjeɔ esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ amii ni ewoɔ amɛ hewalɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesaia gba yɛ Mesia lɛ he akɛ: “Nuntsɔ Yehowa . . . etsu mi koni mibatsa mɛi ni amɛtsuii ekumɔ lɛ, . . . ni mishɛje ŋkɔmɔyelɔi fɛɛ amii.” (Yesaia 61:1-3) Yesu fee lɛ faŋŋ yɛ ewala shihilɛ be mli akɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɔɔ ehe. (Luka 4:17-21) Kɛ onuɔ he akɛ miishɛjemɔ he miihia bo lɛ, jwɛŋmɔ bɔ ni Yesu kɛ gbɔmɛi ni epila ni ehia amɛ lɛ ye yɛ mlijɔlɛ kɛ suɔmɔ mli lɛ he. Lɛlɛŋ Biblia kasemɔ jogbaŋŋ ji miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo jɛɛhe kpeteŋkpele diɛŋtsɛ.

Kɛtsɔ Asafo lɛ Nɔ

Yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ, miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo ojarawatɛi lɛ kpɛ́lɛɔ yɛ amɛ sui sɔrɔtoi lɛ amli. Akɛ mumɔ kanya bɔfo Paulo koni eŋma akɛ: “Nyɛtsɛa nyɛtsui nyɛŋmɛa nyɛmli, ni mɔ aha enaanyo nane amɔ shi.” (1 Tesalonikabii 5:11) Mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ ana miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo yɛ asafoŋ kpeei ashishi?

Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔyaa Kristofoi akpeei koni ‘Yehowa atsɔɔ wɔ nii,’ ni wɔnine ashɛ nikasemɔ ni kɔɔ lɛ kɛ egbɛ̀i ahe lɛ nɔ. (Yohane 6:45) Ato ni nikasemɔ ni tamɔ nɛkɛ afee nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ ni shɛjeɔ mɔ mii. Bɔfoi lɛ Asaji 15:32 kaneɔ akɛ: “Yuda kɛ Sila lɛ, . . . amɛkɛ wiemɔ babaoo shɛje nyɛmimɛi lɛ amii ni amɛwo amɛ hewalɛ.”

Ani onijiaŋ eje wui kɛtee Kristofoi akpeei, ni beni obaa shia lɛ onuɔ he akɛ ehi kɛha bo lɛ mli niiashikpamɔ pɛŋ? Ekolɛ, nɔ ko ni awie yɛ wiemɔ ko mli, yɛ hetoo ko mli, loo yɛ sɔlemɔ mli lɛ ta otsui he, ni ekɛ miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo ko ni he hiaa ha bo. No hewɔ lɛ kaagbala ohe shi kɛmiijɛ Kristofoi akpeei ahe.—Hebribii 10:24, 25.

Wɔ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ni wɔkɛ amɛ aaabɔ yɛ sɔɔmɔ lɛ mli kɛ bei krokomɛi amli lɛ baanyɛ ana wɔ nɔ hewalɛ nakai nɔŋŋ. Yɛ Hebri mli lɛ, feemɔ-wiemɔi babaoo ni amɛ shishinumɔ ji “afimɔ afee lɛ ekome” bafee nɔ ni kɔɔ “hewalɛ” loo “awo hewalɛ” he—ni jwɛŋmɔ ni yɔɔ sɛɛ yɛ faŋŋ mli ji akɛ, kɛ afimɔ nibii afee amɛ ekome lɛ amɛmli waa. Shishitoo mla nɛɛ ji anɔkwale yɛ asafo lɛ mli. Ashɛjeɔ wɔ mii, awoɔ wɔ hewalɛ, hɛɛ, awajeɔ wɔ kɛtsɔɔ naanyo ni abɔɔ kutuu nɔ. Ni suɔmɔ, kpãai lɛ ateŋ nɔ ni wa fe fɛɛ lɛ feɔ wɔ ekome.—Kolosebii 3:14.

Yɛ bei komɛi amli lɛ, wɔ mumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ anɔkwayeli ji nɔ ni woɔ wɔ hewalɛ. (1 Tesalonikabii 3:7, 8) Yɛ bei komɛi amli lɛ, suɔmɔ ni amɛjieɔ lɛ kpo lɛ feɔ nakai. (Filemon 7) Ni yɛ bei komɛi amli lɛ, no ji ekomefeemɔ yɛ nitsumɔ mli, kɔŋ kɛ kɔŋ, beni wɔkɛ mɛi krokomɛi wieɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ. Kɛ onuɔ he akɛ ogbɔjɔ, ni hewalɛwoo he miihia bo kɛ eba sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ gbɛfaŋ lɛ, mɛni hewɔ otooo gbɛjianɔ koni okɛ onukpa loo Maŋtsɛyeli shiɛlɔ ni he esa babaoo atsu nii? Eyɛ faŋŋ akɛ obaana miishɛjemɔ babaoo yɛ nakai feemɔ mli.—Jajelɔ 4:9-12; Filipibii 1:27.

Kɛtsɔ “Tsulɔ Anɔkwafo kɛ Nilelɔ” lɛ Nɔ

Namɔ toɔ wɔ jamɔ lɛ he nibii ni miishɛjemɔ yɔɔ mli lɛ ahe gbɛjianɔ? Yesu hala kuu ko ni etsɛ amɛ akɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” koni ekɛ mumɔŋ ‘niyenii aha yɛ be ni sa mli.’ (Mateo 24:45) Kuu ni ji Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu nɛɛ miitsu nii momo yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli. Onukpai ni yɔɔ Yerusalem ni feɔ nɔyeli kuu lɛ tsu ni akɛ famɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ he woji yaha asafoi lɛ. Mɛni jɛ mli ba? Biblia lɛ ŋmala bɔ ni asafoi lɛ fee amɛnii yɛ wolo nɛɛ ekome he amɛha: “Beni amɛkane lɛ, amɛmii shɛ amɛhe yɛ hewalɛwoo lɛ hewɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 15:23-31, NW.

Nakai nɔŋŋ hu yɛ naagbee gbii ni jaraa nɛɛ amli lɛ, tsulɔ anɔkwafo lɛ nilelɔ lɛ miija mumɔŋ niyenii ni kɛ miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo babaoo bahaa Yehowa webii. Ani oyeɔ nakai niyenii lɛ eko? Eyɛ woji ni akala ni tsulɔ kuu lɛ haa ajaa yɛ jeŋ fɛɛ lɛ mli momo. Buu-Mɔɔ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ kɛ woji wuji kɛ woji bibii ni Buu Mɔɔ Asafo lɛ feɔ lɛ kɛ miishɛjemɔ ebaha kanelɔi babaoo ni anyɛŋ ale amɛ yibɔ.

Nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko ŋma akɛ: “Wɔ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ateŋ mɛi ni fa miisumɔ ni amɛfee nɔ ni ja, shi amɛkɛ hiɛnɔkamɔi ni feɔ yaka, gbeyeishemɔi, kɛ henumɔ ni amɛnaa akɛ amɛbɛ hewalɛ ni amɛkɛaaye amɛbua amɛhe lɛ kpeɔ. Saji ni yɔɔ wɔ woji tɛtrɛbii lɛ amli lɛ miiye kɛmiibua mɛi pii ni amɛnyɛ amɛye amɛ shihilɛ kɛ henumɔi anɔ ekoŋŋ. Saji lɛ kɛ nibii babaoo haa onukpai lɛ ni amɛkɛaaha fe hiɛaŋhiɛaŋ hewalɛwoo.”

Okɛ woji ni jɛ tsulɔ anɔkwafo kuu lɛ dɛŋ lɛ atsu nii kɛmɔ shi. Woji tɛtrɛbii, woji wuji, kɛ woji krokomɛi ni baa yɛ amɛbe naa lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔna miishɛjemɔ kɛ bei lɛ amli wa. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ oyɛ gbɛhe mli ni baaha onyɛ okɛ hewalɛwoo aha mɔ ni ehao lɛ, okɛ Ŋmalɛ mli saji ni yɔɔ woji nɛɛ amli lɛ atsu nii. Aŋmala emli saji lɛ jogbaŋŋ, bei pii lɛ yɛ otsii, loo nyɔji ni akɛ tɔlɛ epɛi saji amli akwɛ, akase nii, ni asɔle yɛ he lɛ asɛɛ. Ŋaawoo lɛ damɔ Biblia lɛ nɔ, aka akwɛ ni eji anɔkwale. Mɛi komɛi ena akɛ eyeɔ ebuaa waa kɛ amɛkɛ mɔ ni nuɔ he akɛ ehao lɛ kane sane kome loo saji enyɔ ni sa. Nɔ ni baajɛ mli aba ji miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo babaoo.

Kɛ ona ojarawatɛi lɛ, ani okɛbaato, loo okɛ mɛi krokomɛi baaja onii ni ona lɛ? Ha efee oti ni ma ohiɛ akɛ ooofee miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo jɛɛhe oha onyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ. Kɛ otswaa mɔ omaa shi moŋ fe ni oookumɔ, ojieɔ mɔ yi moŋ fe wiemɔ-kɛ-shimɔ, okɛ “nikaselɔi alilɛi” wieɔ moŋ fe ‘nɔ ni jwɛŋmɔ bɛ mli ni bamɔɔ mɛi’ lɛ, ohaa sɔrɔto-feemɔ diɛŋtsɛ baa mɛi krokomɛi ashihilɛ mli. (Yesaia 50:4; Abɛi 12:18) Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ abaanyɛ abu bo akɛ bo diɛŋtsɛ lɛ oji ojarawatɛ—anɔkwa miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo jɛɛhe!

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 20]

Miishɛjemɔ Kɛha Mɛi ni Ehia Amɛ Lɛ

MƐI pii ewie bɔ ni Buu-Mɔɔ loo Awake! lɛ mli saji komɛi eha wekukpaa ni ka amɛkɛ Yehowa teŋ lɛ mli ekwɔ waa lɛ he. Mɔ kome kɛɛ: “Beni mikane sane nɛɛ migbe naa lɛ, minu he akɛ Yehowa kɛ ehewalɛ kɛ egbojee lɛ fɛɛ yɛ mimasɛi. Minu he akɛ eji mɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ.” Wolo kroko hu jaje akɛ: “Wɔtsuii kɛ wɔ jwɛŋmɔi etsake waa yɛ bɔ ni wɔsusuɔ Yehowa he wɔhaa lɛ he akɛ wɔjeee nakai gbɔmɛi lɛ nɔŋŋ dɔŋŋ. Etamɔ nɔ ni mɔ ko etsumɔ wɔ hiŋmɛi glasei amli ni etse keŋkeŋ, ni agbɛnɛ wɔnyɛɔ wɔnaa nɔ fɛɛ nɔ faŋŋ.”

Mɛi komɛi ŋmaa amɛbakɛɔ bɔ ni woji tɛtrɛbii lɛ yeɔ buaa amɛ ni amɛtsuɔ naagbai loo kaai pɔtɛɛ komɛi ahe nii, ni ema bɔ ni Yehowa diɛŋtsɛ yɔɔ amɛhe miishɛɛ lɛ nɔ mi. Nikanelɔ ko wie he yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ: “Wɔmiida nyɛ shi babaoo akɛ shikome ekoŋŋ lɛ nyɛha wɔna bɔ ni Yehowa kwɛɔ ewebii anɔ ni esumɔɔ amɛ babaoo ha lɛ.” Japan yoo ko ni bi gbo wie nɛkɛ yɛ Awake! lɛ mli saji ni kɔɔ nakai sane lɛ he lɛ he: “Bɔ ni Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ mli kwɔ ha lɛ fɔse kɛjɛ baafai lɛ amli, ni mifo ni mifo ni mifo. Mikɛ nɛkɛ saji nɛɛ eto he ni minine baashɛ nɔ oya ni makane, be fɛɛ be ni minuɔ he akɛ mihao ni mihe efee shoo lɛ.” Yoo kroko ni gbele eha eeye awerɛho ŋma akɛ: “Buu-Mɔɔ kɛ Awake! mli saji lɛ kɛ wolo bibioo, “Beni Mɔ Ko ni Osumɔɔ Lɛ Egbo” lɛ eha mina hewalɛ ni he hiaa mi koni manyɛ madamɔ miwerɛho bei lɛ anaa.”

Ŋmalɛi Krɔŋkrɔŋ lɛ ji miishɛjemɔ jɛɛhe titri. (Romabii 15:4) Buu-Mɔɔ lɛ kɛ ehe kpɛtɛɔ Biblia lɛ he akɛ ehewalɛ, ni nakai nɔŋŋ ehefatalɔ wolo tɛtrɛɛ, Awake! lɛ ji. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, woji tɛtrɛbii nɛɛ efee miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo nii kɛha amɛ kanelɔi lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Miishɛjemɔ fɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ ji sɔlemɔ Toibolɔ hu

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje