Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w96 6/1 bf. 9-14
  • Onufu lɛ Seshi Lɛ—Mɛɛ Gbɛ nɔ Atsɔɔ Akpaa Ehe Mama?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Onufu lɛ Seshi Lɛ—Mɛɛ Gbɛ nɔ Atsɔɔ Akpaa Ehe Mama?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ ni Gbalɛ lɛ Tsɔɔ
  • ‘Nyɛ̃ɛ yɛ Okɛ Yoo lɛ Teŋ’
  • Nyɛ̃ɛ Kɛha Nyɔŋmɔ Yoo lɛ Seshi Lɛ
  • Onufu lɛ Seshi lɛ He Mama Kpamɔ yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ
  • Biblia Mli Saneyitso ni Yɔɔ Nyam Lɛ
    Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
  • Mɔ ni Gbalɔi lɛ Fɛɛ Ye Ehe Odase
    Já Anɔkwa Nyɔŋmɔ Kome Lɛ
  • Aha Ale Mɔ Ni Onufu Lɛ Ji Diɛŋtsɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
  • Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
w96 6/1 bf. 9-14

Onufu lɛ Seshi Lɛ—Mɛɛ Gbɛ nɔ Atsɔɔ Akpaa Ehe Mama?

“Mikɛ nyɛɛ aaaŋmɛ okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ.”—1 MOSE 3:15.

1. (a) Mɛni hewɔ Yehowa ji miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ? (b) Mɛni efee koni no aha wɔna emiishɛɛ lɛ eko?

YEHOWA ji miishɛɛ Nyɔŋmɔ, ni yɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ. Lɛ ji nibii kpakpai a-Halɔ kpeteŋkpele kɛ klɛŋklɛŋ mɔ hu ni fee nakai, ni nɔ ko kwraa bɛ ni baatsi eyiŋtoi anaa ni ekaba mli. (Yesaia 55:10, 11; 1 Timoteo 1:11; Yakobo 1:17) Esumɔɔ ni etsuji ana miishɛɛ ni eyɔɔ lɛ eko, ni ehaa amɛ yiŋtoi kpakpai ni amɛaadamɔ nɔ amɛfee nakai. Enɛ hewɔ lɛ, yɛ adesai ayinɔsane mli duŋ be fe fɛɛ lɛ ekome—Eden atuatsemɔ lɛ—mli lɛ, eha wɔ nɔ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkwɛ wɔsɛɛ be gbɛ kɛ hiɛnɔkamɔ.—Romabii 8:19-21.

2. Beni ejajeɔ kojomɔ eshwieɔ atuatselɔi lɛ anɔ yɛ Eden lɛ, Yehowa ha Adam kɛ Hawa shwiei nɔdaamɔ nɔ kɛha hiɛnɔkamɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

2 Etsɛko tsɔ ni Yehowa mumɔŋ bii lɛ ekome fee ehe Satan Abonsam kɛtsɔ Nyɔŋmɔ shitee-kɛ-wolɔ kɛ heguɔgbelɔ ni efee ehe lɛ nɔ. Klɛŋklɛŋ adesai, Hawa, no sɛɛ lɛ Adam, bote ehewalɛ shishi ni amɛku Yehowa mla ni ejaje faŋŋ etsɔɔ amɛ lɛ mli. Abu amɛ gbele fɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ. (1 Mose 3:1-24) Ni kɛlɛ, beni ejajeɔ fɔbuu kojomɔ eshwieɔ nɛkɛ atuatselɔi nɛɛ anɔ lɛ, Yehowa ha Adam kɛ Hawa shwiei nɔdaamɔ nɔ kɛha hiɛnɔkamɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Taakɛ aŋma yɛ 1 Mose 3:15 lɛ, Yehowa wie akɛ: “Mikɛ nyɛɛ aaaŋmɛ okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ; eeetswa oyitso nɔ, ni bo hu oootswa enanetsitsi nɔ.” Nakai gbalɛ lɛ ji gbɛ titri ko ni he hiaa kɛha Biblia muu lɛ fɛɛ, kɛ agbɛnɛ hu nibii ni eho kɛ nibii ni miiya nɔ amrɔ nɛɛ, ni kɔɔ je lɛ kɛ Yehowa tsuji fɛɛ ahe lɛ shishinumɔ.

Nɔ ni Gbalɛ lɛ Tsɔɔ

3. Taakɛ atsĩ tã yɛ 1 Mose 3:15 lɛ, tsɔɔmɔ mɔ ni ji (a) Onufu lɛ, (b) “yoo lɛ,” (d) Onufu lɛ “seshi” lɛ, (e) yoo lɛ “seshi” lɛ.

3 Dani ooonu bɔ ni ehe hiaa ha lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, susumɔ gbalɛ lɛ diɛŋtsɛ fãi sɔrɔtoi lɛ ahe okwɛ. Mɔ ni akɛwie yɛ 1 Mose 3:15 lɛ ji Onufu lɛ—jeee onufu lɛ diɛŋtsɛ, shi moŋ mɔ ni kɛ lɛ tsu nii lɛ. (Kpojiemɔ 12:9) “Yoo lɛ” jeee Hawa, shi moŋ Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo, ni ji etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ, ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ anyɛ lɛ. (Galatabii 4:26) Onufu lɛ “seshi” lɛ ji Satan “seshi,” loo eshwiei—ni ji daimonioi kɛ adesai, kɛ adesai agbɛjianɔtoi ni jieɔ Satan sui akpo, ni amɛnyɛɔ yoo lɛ “seshi” lɛ. (Yohane 15:18; 17:15) Yoo lɛ “seshi” lɛ mli klɛŋklɛŋ mɔ ji Yesu Kristo, mɔ ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ lɛ mu yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ. Gbɔmɛi 144,000, ni ‘ajɛ nu kɛ mumɔ mli afɔ amɛ ekoŋŋ,’ ni amɛji Kristo nanemɛi gboshiniyelɔi yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ, ji nakai shiwoo seshi lɛ fã ni ji enyɔ. Akɛ mɛnɛɛmɛi babɔi yoo lɛ Seshi lɛ he fatamɔ yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. kɛbaa.—Yohane 3:3, 5; Galatabii 3:16, 29.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ 1 Mose 3:15 kɔɔ shikpɔŋ lɛ ni aaatsɔ paradeiso, ni eyi obɔ kɛ gbɔmɛi ni eye amɛhe kɛjɛ esha kɛ gbele mli lɛ he yɛ?

4 Mɔ ni kɛ lakamɔ wiemɔi ha adesai laaje Paradeiso lɛ kɛ Eden onufu lɛ diɛŋtsɛ tsu nii akɛ enaawielɔ. Klɛŋklɛŋ Mose 3:15 gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa wɔsɛɛ be mli ni abaakpata mɔ ni kɛ nakai onufu lɛ tsu nii lɛ hiɛ kwraa lɛ nɔ. Kɛkɛ lɛ gbɛ baagbele ekoŋŋ kɛha Nyɔŋmɔ tsuji ni ji adesai ni amɛhi Paradeiso ekoŋŋ, ni amɛye amɛhe kwraa kɛjɛ esha kɛ gbele mli. Mɛɛ miishɛɛ be eeeji nɛkɛ!—Kpojiemɔ 20:1-3; 21:1-5.

5. Mɛɛ kadimɔ nii komɛi anaa yɛ Abonsam mumɔŋ shwiei lɛ ahe?

5 Yɛ Eden atuatsemɔ lɛ sɛɛ lɛ, aŋkroaŋkroi kɛ gbɛjianɔtoi bɔi kpojee, ni amɛjie sui ni tamɔ Satan Abonsam sui akpo—atuatsemɔ, malemɔ, mɔ heguɔgbee, kɛ gbɔmɔgbee, kɛfata shi ni amɛteɔ amɛwoɔ Yehowa suɔmɔnaa nii kɛ mɛi ni jaa Yehowa lɛ he. Nakai sui lɛ ha ayoo mɛi ni ji Abonsam shwiei, loo emumɔŋ bii lɛ faŋŋ. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɔ kome ji Kain, ni gbe Habel beni Yehowa ná Habel afɔleshaa lɛ he miishɛɛ fe Kain nɔ lɛ. (1 Yohane 3:10-12) Nimrod ji mɔ ko ni egbɛi po haa ayooɔ lɛ akɛ atuatselɔ, ni ebatsɔ ehe gbɔbilɔ kpanaa kɛ nɔyelɔ hu ni teɔ shi ewoɔ Yehowa. (1 Mose 10:9) Kɛfata he lɛ, blema nɔyelii komɛi tsara nɔ kɛba, ni Babilon fata he, kɛ amɛ jamɔi ni damɔ amale nɔ, ni maŋ lɛ fiɔ sɛɛ, ni mɛnɛɛmɛi kɛ yiwalɛ diɛŋtsɛ nyɛ Yehowa jalɔi anɔ.—Yeremia 50:29.

‘Nyɛ̃ɛ yɛ Okɛ Yoo lɛ Teŋ’

6. Satan ejie nyɛ̃ɛ kpo etsɔɔ Yehowa yoo lɛ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

6 Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli fɛɛ lɛ, no mli lɛ nyɛ̃ɛ kã Onufu lɛ kɛ Yehowa yoo lɛ teŋ, yɛ Satan Abonsam kɛ Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo ni ji mumɔŋ bɔɔ nii anɔkwafoi lɛ ateŋ. Satan nyɛ̃ɛ lɛ je kpo beni ebɔ Yehowa ahora ni eka akɛ ebaafite Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ, ni elaka ŋwɛibɔfoi ni amɛshi amɛ shihilɛ he ni ato aha amɛ lɛ. (Abɛi 27:11; Yuda 6) Eje kpo beni Satan kɛ edaimonioi lɛ tsu nii koni ekɛbɔ mɔdɛŋ ni etsĩ tsuji ni ji ŋwɛibɔfoi ni Yehowa tsu amɛ lɛ anaa lɛ. (Daniel 10:13, 14, 20, 21) Eje kpo faŋŋ diɛŋtsɛ yɛ afii ohai 20 nɛɛ mli beni Satan ka akɛ ebaakpata Mesia Maŋtsɛyeli lɛ hiɛ yɛ efɔmɔ mli lɛ.—Kpojiemɔ 12:1-4.

7. Mɛni hewɔ Yehowa ŋwɛibɔfoi anɔkwafoi ná nyɛ̃ɛ amɛha mfoniri feemɔŋ Onufu lɛ, ni kɛlɛ mɛɛ henɔyeli ko amɛjie lɛ kpo?

7 Yehowa yoo lɛ, ni ji ŋwɛibɔfoi anɔkwafoi akuu lɛ hu jie nyɛ̃ɛ kpo amɛtsɔɔ mfoniri feemɔŋ Onufu lɛ. Satan egbe Nyɔŋmɔ gbɛi kpakpa lɛ he guɔ; etswa emuuyeli ni Nyɔŋmɔ bɔɔ nii ni yɔɔ nilee lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ, ní ŋwɛibɔfoi fɛɛ fata he lɛ aaahiɛ mli lɛ mpoa, ni eebɔ mɔdɛŋ waa ni efite amɛ anɔkwayeli kɛha Nyɔŋmɔ lɛ hu. (Kpojiemɔ 12:4a) Nɔ ko bɛ ni ŋwɛibɔfoi anɔkwafoi, kerubim, kɛ serafim lɛ baafee, fe akɛ amɛ hu amɛhe baatsɛ̃ nɛkɛ mɔ ni efee ehe Abonsam kɛ Satan nɛɛ. Ni kɛlɛ, amɛtee nɔ amɛmɛ Yehowa koni etsu saji ahe nii yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebe mli kɛ egbɛ nɔ hu.—Okɛto Yuda 9 he.

Nyɛ̃ɛ Kɛha Nyɔŋmɔ Yoo lɛ Seshi Lɛ

8. Namɔ Satan taoɔ lɛ waa?

8 Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli fɛɛ lɛ, Satan hiɛ yɛ ehe nɔ waa yɛ yoo lɛ Seshi ni agba yɛ he afɔ̃ shi, mɔ ni Yehowa wie akɛ ebaatswa Onufu lɛ yitso nɔ lɛ he. Beni ŋwɛibɔfo lɛ tswa adafi akɛ Yesu, ni afɔ lɛ yɛ Betlehem lɛ, ji “Walaherelɔ ni ji Kristo, Nuntsɔ lɛ,” enɛ bafee nɔmimaa ni mli wa waa akɛ lɛ ebaatsɔ yoo lɛ Seshi ni agba yɛ ehe afɔ̃ shi lɛ.—Luka 2:10, 11.

9. Yɛ Yesu fɔmɔ sɛɛ lɛ, Satan jie nyɛ̃ɛ fɔŋ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Etsɛɛɛ kɛkɛ ni Satan nyɛɛ fɔŋ lɛ je kpo faŋŋ, ni elaka ŋulamiiaŋkwɛlɔi wɔŋjalɔi komɛi ewo nitsumɔ ko mli, ni enɛ kɛ amɛ tee Maŋtsɛ Herode ŋɔɔ klɛŋklɛŋ yɛ Yerusalem, kɛkɛ ni no sɛɛ lɛ ekɛ amɛ tee shia lɛ mli yɛ Betlehem ni amɛyana gbekɛ nuu bibioo, Yesu kɛ enyɛ, Maria yɛ jɛmɛ. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Herode fã ni agbe gbekɛbii hii bibii ni eye afii enyɔ loo amɛyeko nakai, ni yɔɔ Betlehem kɛ ehewɔ lɛ fɛɛ. Yɛ enɛ mli lɛ, Herode jie nyɛɛ ni jɛ Satan ŋɔɔ lɛ kpo yɛ Seshi lɛ he. Eka shi faŋŋ akɛ Herode le jogbaŋŋ akɛ, eebɔ mɔdɛŋ ni ekpata mɔ ni baafee Mesia lɛ hiɛ. (Mateo 2:1-6, 16) Yinɔsane yeɔ odase akɛ Maŋtsɛ Herode ji mɔ ko ni feɔ efɔŋ waa, etsɔɔ ŋaai fɔji, ni eji gbɔmɔgbelɔ hu—lɛlɛŋ, Onufu lɛ seshi lɛ ateŋ mɔ ko.

10. (a) Yɛ Yesu baptisimɔ sɛɛ lɛ, Satan diɛŋtsɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ ebaafite Yehowa yiŋtoo ni kɔɔ shiwoo Seshi lɛ he lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan kɛ Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ tsu eyiŋtoi ahe nii yɛ?

10 Beni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ Yesu mu yɛ afi 29 Ŋ.B., ni Yehowa wie kɛjɛ ŋwɛi kɛkpɛlɛ Yesu nɔ akɛ E-Bi lɛ sɛɛ lɛ, Satan bɔ mɔdɛŋ shii abɔ akɛ ebaaha Yesu agbee kaa mli, ni ekɛ nakai feemɔ ka akɛ ebaafite Yehowa yiŋtoo yɛ e-Bi lɛ he. (Mateo 4:1-10) Akɛni eyeee omanye yɛ enɛ mli hewɔ lɛ, etee nɔ ekɛ adesai tsu nii koni ekɛshɛ otii ni ekɛmamɔ ehiɛ nɛɛ ahe. Mɛi ni ekɛtsu nii ni ekɛbɔ mɔdɛŋ ni ekɛgbe Yesu he guɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi ji jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi osatofoi lɛ. Amɛkɛ amale kɛ mɔ heguɔgbee, ni ji ŋaa gbɛi ni Satan diɛŋtsɛ kɛtsuɔ nii lɛ tsu nii. Beni Yesu kɛɛ mɔ ko ni yeɔ kuumɔ hela lɛ akɛ, “Ha otsui anyɔ omli, aŋɔ ohe eshai lɛ afao” lɛ, woloŋmalɔi lɛ emɛɛɛ kwraa po ni amɛaakwɛ akɛ ani atsa nuu lɛ lɛlɛŋ lo, kɛkɛ ni amɛtsɛ Yesu akɛ musubɔlɔ. (Mateo 9:2-7) Beni Yesu tsa mɛi yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, Farisifoi lɛ wie amɛshi lɛ akɛ mɔ ni kuɔ Hejɔɔmɔ Gbi mla lɛ mli, ni amɛtee eyi nɔ apam akɛ amɛbaagbe lɛ. (Mateo 12:9-14; Yohane 5:1-18) Beni Yesu famɔ daimonioi lɛ, Farisifoi lɛ folɔ enaa akɛ ekɛ “daimonioi alumɔ Beelzebub” efee ekome. (Mateo 12:22-24) Beni etee Lazaro shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ sɛɛ lɛ, mɛi pii he Yesu nɔ amɛye, shi osɔfonukpai kɛ Farisifoi lɛ kpɛ amɛyiŋ ekoŋŋ akɛ amɛbaagbe lɛ.—Yohane 11:47, 53.

11. Beni eshwɛ gbii etɛ ni Yesu baagbo lɛ, namɛi ewie amɛhe akɛ amɛji Onufu lɛ seshi lɛ fã, ni mɛni hewɔ?

11 Yɛ Nisan 11, afi 33 Ŋ.B. lɛ, eyɛ mli akɛ Yesu le nɔ ni amɛkpaŋɔ jogbaŋŋ moŋ, shi ekɛ ekaa tee sɔlemɔ we lɛ kpokpaa nɔ tɔ̃ɔ yɛ Yerusalem ni eyajaje fɔbuu kojomɔ eshwie amɛ nɔ yɛ faŋŋ mli yɛ jɛmɛ. Ákɛ kuu lɛ, woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ etee nɔ amɛtsɔɔ nɔ̃ gbɔmɛi ni amɛji; no hewɔ lɛ Yesu kɛɛ: “Kpoo ha nyɛ, woloŋmalɔi kɛ Farisifoi, osatofoi! akɛni nyɛŋaa ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ naa yɛ gbɔmɛi ahiɛ lɛ; ejaakɛ nyɛ diɛŋtsɛ lɛ nyɛboteee mli, ni mɛi ni taoɔ mli abote lɛ hu, nyɛhaaa amɛ mlibotemɔ gbɛ.” Yesu je gbɛ ejaje faŋŋ akɛ amɛfata Onufu lɛ seshi lɛ he, ni ekɛɛ: “Onufui, shikpãai ashwiei! Te nyɛaafee tɛŋŋ nyɛjo Gehena fɔbuu lɛ naa foi hu?” (Mateo 23:13, 33) Wiemɔ ni ekɛtsu nii lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa gbalɛ ni yɔɔ 1 Mose 3:15 lɛ nɔ ekoŋŋ.

12, 13. (a) Osɔfonukpai lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ kɛ odaseyeli babaoo ha kɛtsɔɔ mɔ ni ji amɛmumɔŋ tsɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Namɔ yafata amɛhe? (d) Yɛ 1 Mose 3:15 mlibaa mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ atswa yoo lɛ Seshi lɛ nanetsitsi nɔ yɛ?

12 Beni amɛnu Yesu wiemɔi lɛ, ani esa amɛtsuii ahe, ni no hewɔ lɛ, amɛkpa Nyɔŋmɔ fai ni ena amɛ mɔbɔ? Ani amɛshwa amɛhe yɛ amɛ nɔ fɔŋ feemɔ lɛ he? Dabi! Marko 14:1 bɔɔ amaniɛ akɛ, enɔ jetsɛremɔ nɔŋŋ, yɛ kpee ko ni amɛfee yɛ osɔfonukpa lɛ kpo lɛ nɔ lɛ mli lɛ, “osɔfonukpai lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ tao bɔ ni amɛaafee ni amɛmɔ [Yesu] ŋaa mli ni amɛgbe lɛ.” Amɛtee nɔ amɛjie Satan, mɔ ni Yesu etsɔ hiɛ etsɛ lɛ akɛ gbɔmɔgbelɔ lɛ gbɔmɔgbee mumɔ lɛ kpo. (Yohane 8:44) Etsɛɛɛ kɛkɛ ni Yuda Iskariot, mɔ ni Satan kanya lɛ ni etsɔ hemɔkɛyeli kwalɔ lɛ, yafata amɛhe. Yuda shi Nyɔŋmɔ yoo lɛ Seshi ni shwamɔ ko bɛ ehe lɛ kwraa ni eyafata Onufu lɛ seshi lɛ he.

13 Nisan 14 leebi maaŋkpa lɛ, Yudafoi ajamɔ kojomɔ he lɛ mli bii lɛ mɔ Yesu kɛtee Roma amralo lɛ hiɛ tamɔ gbokɛlɛfonyo ko. Osɔfonukpai lɛ ji mɛi ni nyiɛ hiɛ kɛbolɔ waa yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli akɛ asɛŋ lɛ lɛ. Beni Pilato bi amɛ akɛ, “Nyɛ maŋtsɛ lɛ, misɛŋ lɛ lo?” lɛ, osɔfonukpai lɛ ji mɛi ni ha hetoo akɛ, “Wɔbɛ maŋtsɛ ko akɛ ja Kaisare.” (Yohane. 19:6, 15) Lɛlɛŋ, amɛma nɔ mi yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ akɛ amɛji Onufu lɛ seshi lɛ fã. Shi eka shi faŋŋ akɛ jeee amɛ pɛ. Sane ni ajɛ mumɔŋ aŋma yɛ Mateo 27:24, 25 lɛ kɛ amaniɛbɔɔ nɛɛ haa akɛ: “[Pilato] ŋɔ nu efɔ edɛ yɛ asafo lɛ hiɛ.” Kɛkɛ ni gbɔmɛi lɛ fɛɛ kɛɛ: “Ela aba wɔ kɛ wɔbii anɔ!” Enɛ hewɔ lɛ, Yudafoi ni hi nakai yinɔ lɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii jie amɛhe kpo akɛ amɛfata Onufu lɛ seshi lɛ he. Beni gbi lɛ baa naagbee lɛ, no mli lɛ Yesu egbo. Satan etsɔ eseshi ni anaa nɛɛ kɛ nitsumɔ nɔ etswa Nyɔŋmɔ yoo lɛ Seshi lɛ nanetsitsi nɔ̃.

14. Mɛni hewɔ yoo lɛ Seshi lɛ nanetsitsi nɔ ni atswa lɛ etsɔɔɔ akɛ Satan eye kunim lɛ?

14 Ani Satan eye kunim? Dabi kwraa! Yesu Kristo eye je lɛ nɔ kunim ni eye enɔyelɔ lɛ hu nɔ kunim. (Yohane 14:30, 31; 16:33) Ehiɛ enɔkwayeli kɛha Yehowa lɛ mli aahu kɛtee gbele mli tɔ̃ɔ. Egbele akɛ adesa ni eye emuu lɛ kɛ kpɔmɔ nɔ jara ni he hiaa koni asaa akɛhe wala hegbɛi ni Adam laaje lɛ lɛ ha. No hewɔ lɛ egbele gbɛ kɛha naanɔ wala namɔ kɛha mɛi ni baana nakai gbɛjianɔtoo lɛ mli hemɔkɛyeli ni amɛbaabo Nyɔŋmɔ famɔi atoi lɛ. (Mateo 20:28; Yohane 3:16) Yehowa tee Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ kɛba wala ni gbele bɛ mli mli yɛ ŋwɛi. Yɛ Yehowa diɛŋtsɛ be mli lɛ, Yesu baakpata Satan hiɛ kwraa kɛjɛ shihilɛ mli. Agba afɔ̃ shi yɛ 1 Mose 22:16-18 akɛ Yehowa kɛ duromɔ baaba shikpɔŋ nɔ wekui fɛɛ ni feɔ nɔ ni he hiaa ni amɛfee koni amɛna jɔɔmɔi kɛtsɔ nakai Seshi anɔkwafo lɛ nɔ lɛ anɔ.

15. (a) Yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, bɔfoi lɛ tee nɔ amɛkpa Onufu lɛ seshi lɛ he mama yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ nyɛ̃ɛ kroko Onufu lɛ seshi lɛ etee nɔ ejie lɛ kpo aahu kɛbashi wɔgbii nɛɛ amli tɔ̃ɔ?

15 Yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ hu tee nɔ amɛkpa Onufu lɛ seshi lɛ he mama, taakɛ amɛ-Nuntsɔ lɛ fee lɛ. Yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛmɔ naa lɛ, bɔfo Paulo bɔ kɔkɔ yɛ ‘mlakwamɔ gbɔmɔ’ lɛ ni baaba “kɛ Satan nitsumɔ” lɛ he. (2 Tesalonikabii 2:3-10) Nɛkɛ “gbɔmɔ” ni damɔ shi kɛha kuu nɛɛ ebaje kpo faŋŋ akɛ Kristendom osɔfoi lɛ. Onufu lɛ seshi lɛ hu je gbɛ ewa Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ayi waa. Bɔfo Yohane gba efɔ̃ shi yɛ gbalɛ ni aŋma yɛ Kpojiemɔ 12:17 lɛ mli akɛ Satan baaya nɔ ewuu ta eshi Nyɔŋmɔ yoo lɛ Seshi lɛ mli shwɛɛnii lɛ aahu kɛbashi wɔgbii nɛɛ amli tɔ̃ɔ. Nakai pɛpɛɛpɛ ji nɔ ni etee nɔ. Atsĩ Yehowa Odasefoi anitsumɔ naa yɛ maji nyɔŋmai abɔ nɔ, afee amɛ basabasa, awo amɛ tsuŋ, aloo anyɛ amɛ nɔ awo gbokɛlɛfoi aŋsarai amli yɛ amɛshidaamɔ ni yɔɔ shiŋŋ kɛha Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ gbɛ̀i lɛ ahewɔ.

Onufu lɛ Seshi lɛ He Mama Kpamɔ yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ

16. Namɛi akpa amɛhe mama akɛ amɛfata Onufu lɛ seshi lɛ he yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Anɔkwale Kristofoi kɛ ekaa etee nɔ amɛkpa Onufu lɛ kɛ eseshi lɛ he mama, yɛ Yesu Kristo kasemɔ mli. Yɛ 1917 mli lɛ, Biblia Kaselɔi, taakɛ ale Yehowa Odasefoi yɛ nakai beaŋ lɛ, fee wolo ko ni gbɛi ji The Finished Mystery, ni amɛkpa Kristendom osɔfoi lɛ osatofeemɔ lɛ he mama faŋŋ yɛ wolo nɛɛ mli. Nɔ ni nyiɛ enɛ sɛɛ yɛ 1924 mli ji yiŋkpɛɛ ko ni akala yɛ wolo nɔ, ni yitso ji Ajaje Osɔfoi Atɔmɔ Atsɔɔ. Aja ekomekomei akpekpei nyɔŋmai enumɔ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. Yɛ 1937 mli lɛ, J. F. Rutherford, ni no mli lɛ eji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ, kɛ Satan seshi lɛ he mama-kpamɔi ni mli wa waa ha yɛ maŋshiɛmɔi ni yitso ji “Akpa Ehe Mama” kɛ “Jamɔ kɛ Kristojamɔ” lɛ mli. Yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli, beni toibolɔi boɔ lɛ toi yɛ kpeei 50 shishi yɛ shikpɔji sɔrɔtoi anɔ lɛ, eha maŋshiɛmɔ ko ni yitso ji “Nyɛhaa Wɔwiea Nɔ Fɛɛ Nɔ Faŋŋ” kɛtsɔ redio kɛ tɛlifon nɔ kɛjɛ London, yɛ England. Enɔ nyɔŋ kome sɛɛ lɛ, redio nitsumɔ he wulu ko ni yɔɔ United States lɛ tswa wiemɔ ni ji “Fascist Nɔyeli loo Heyeli” lɛ he adafi. Wiemɔi krokomɛi ni mli wa waa je kpo yɛ woji tamɔ Enemies kɛ Religion mli, kɛ agbɛnɛ hu wolo bibioo ni egbɛi ji Uncovered lɛ mli, ni akɛfata enɛɛmɛi ahe ni akɛkpa amɛhe mama. Yɛ nɔ ni aŋmala yɛ woji amli aahu kɛjɛ 1920 afii lɛ amli kɛbaa nɛɛ fɛɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!a wolo, ni amrɔ nɛɛ akala yɛ wiemɔi 65 mli lɛ, wie maŋkwramɔŋ nɔyelɔi ni efite, kɛ jarayelɔi hiɛjoolɔi ni kɛ mla tsuuu nii lɛ hu he akɛ amɛfata Onufu lɛ seshi ni anaa lɛ mli klɛŋklɛŋ bii lɛ ahe. Kɛ maŋkwramɔŋ hiɛnyiɛlɔi kɛfee amɛsu akɛ amɛkɛ amale baatsu nii ni amɛkɛshishiu amɛshishi bii, ni amɛjieee bulɛ kpo kwraa yɛ bɔ ni la yɔɔ krɔŋkrɔŋ ha lɛ he, ni amɛnyɛ Yehowa tsuji anɔ (ni amɛkɛ nakai feemɔ jie nyɛɛ kpo yɛ Nyɔŋmɔ yoo lɛ Seshi lɛ he) lɛ, eka shi faŋŋ akɛ amɛjieɔ amɛhe kpo akɛ amɛji Onufu lɛ seshi lɛ fã. Nakai nɔŋŋ ji jarayelɔi wuji ni kɛ mla tsuuu nii, ní yɛ amɛhenilee ni gbaaa amɛnaa lɛ hewɔ lɛ, amɛmaleɔ kɛha shika gbɛfaŋ sɛɛnamɔi, ni amɛfeɔ loo amɛhɔ̃ɔ nibii ni ale jogbaŋŋ akɛ ekɛ helai baa hu lɛ.

17. Mɛɛ hegbɛ yɔɔ lolo kɛha aŋkroaŋkroi ni hiɛ gbɛhei wuji ni baaje kpo kɛjɛ je lɛŋ gbɛjianɔtoo lɛ mli?

17 Jeee gbɔmɛi aŋkroaŋkroi ni je lɛŋ jamɔ, maŋkwramɔ, aloo jarayeli ewo amɛhe muji lɛ fɛɛ naagbee lɛ abaana amɛ akɛ Onufu lɛ seshi lɛ fã. Nɛkɛ hii kɛ yei nɛɛ ateŋ mɛi komɛi banáa Yehowa Odasefoi ahe miishɛɛ. Amɛkɛ hewalɛ ni amɛyɔɔ lɛ tsuɔ nii kɛyeɔ buaa amɛ, ni be ni sa mli lɛ amɛkpɛlɛɔ anɔkwa jamɔ nɔ. (Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 13:7, 12; 17:32-34 he.) Akpã ninefɔɔ nɛɛ mli aha gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ, akɛ: “No hewɔ lɛ, nyɛ maŋtsɛmɛi, nyɛlea nii! Nyɛ shikpɔŋ nɔ kojolɔi, nyɛboa ŋaawoo toi! Nyɛsɔmɔa Yehowa kɛ gbeyeishemɔ, ni nyɛmli afilia nyɛ kɛ hekpokpomɔ! Nyɛshɔa bi lɛ naa, koni emli akafu ni nyɛhiɛ kpata yɛ gbɛ lɛ nɔ; ejaakɛ etsɛŋ ni emli aaawo la. Ajɔɔ mɛi fɛɛ ni yabaa lɛ abo lɛ!” (Lala 2:10-12) Lɛlɛŋ, ehe miihia ni mɛi fɛɛ ni sumɔɔ ni amɛna Yehowa hiɛ duromɔ lɛ atsu he nii bianɛ, dani ŋwɛi Kojolɔ lɛ aŋa hegbɛ lɛ naa trukaa!

18. Eyɛ mli akɛ amɛjeee yoo lɛ seshi lɛ fã moŋ, shi kɛlɛ, namɛi ebafee Yehowa jalɔi?

18 Mɛi ni baafee ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ pɛ fata yoo lɛ seshi lɛ he. Mɛnɛɛmɛi ayi faaa. (Kpojiemɔ 7:4, 9) Ni kɛlɛ, ayɛ mɛi krokomɛi asafo babaoo, hɛɛ, amɛyifalɛ akpekpei abɔ, ní ákɛ Yehowa jalɔi lɛ, amɛmiikpa gbɛ akɛ amɛbaana naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ. Amɛtsɔɔ wiemɔ kɛ nifeemɔ fɛɛ nɔ amɛkɛɔ mɛi ni Yehowa efɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Wɔkɛ nyɛ aaatee, ejaakɛ wɔnu akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nyɛ yɛ!”—Zakaria 8:23.

19. (a) Mɛni esa akɛ gbɔmɛi fɛɛ ahala? (b) Namɛi titri awoɔ amɛ hewalɛ ni amɛfee amɛnii yɛ nilee mli beni hegbɛ yɔɔ lolo nɛɛ?

19 Amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ adesai fɛɛ ahala he ni amɛsumɔɔ. Ani amɛmiisumɔ ni amɛja Yehowa ni amɛfi emaŋtsɛyeli lɛ sɛɛ, aloo amɛbaaŋmɛ Satan gbɛ ni efee amɛ nɔyelɔ kɛtsɔ esuɔmɔnaa nifeemɔ nɔ? Gbɔmɛi aaashɛ akpekpei enumɔ ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli ekɔ amɛ shidaamɔ yɛ Yehowa masɛi, kɛfata yoo lɛ seshi, ni ji Maŋtsɛyeli gboshiniyelɔi lɛ ateŋ shwɛɛnii lɛ ahe. Mɛi krokomɛi akpekpei kpaanyɔ hu ejie miishɛɛ kpo akɛ amɛkɛ amɛ baakase Biblia lɛ aloo amɛyaa amɛkpeei. Yehowa Odasefoi kɛɔ nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ fɛɛ akɛ: Hegbɛ shinaa lɛ naa kã lolo! Kɔ oshidaamɔ ni yɔɔ shiŋŋ yɛ Yehowa masɛi. Kpɛlɛmɔ Kristo Yesu nɔ akɛ shiwoo Seshi lɛ. Okɛ Yehowa gbɛjianɔtoo ni anaa lɛ abɔ kɛ miishɛɛ. Eba akɛ ooona jɔɔmɔi fɛɛ ni E-kɛbaaha kɛtsɔ Maŋtsɛ, Kristo Yesu nɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.

Ani Okaiɔ?

◻ Namɔ ji Onufu ni atsĩ eta yɛ 1 Mose 3:15 lɛ? Ni namɔ ji yoo lɛ?

◻ Mɛɛ kadimɔ nii komɛi anaa yɛ Onufu lɛ seshi lɛ he?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kpá Onufu lɛ seshi lɛ he mama yɛ?

◻ Namɛi akpa amɛhe mama akɛ Onufu lɛ seshi lɛ fã yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

◻ Mɛɛ nifeemɔ ni he hiaa ataoɔ koni akatsɛ mɔ ko akɛ eji Onufu lɛ seshi lɛ fã?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Yesu kpá jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi osatofoi lɛ ahe mama akɛ amɛji Onufu lɛ seshi lɛ fã

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje