Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 1/1 bf. 6-11
  • Hã Mɛi Fɛɛ Awo Yehowa Hiɛ Nyam!

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Hã Mɛi Fɛɛ Awo Yehowa Hiɛ Nyam!
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Yehowa Zebaot” Miiwie
  • Mumɔŋ Sɔlemɔtsu ni Yɔɔ Nyam Lɛ
  • “Mikɛ Nyɛ Yɛ”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
  • Nyɛwajea Nyɛnijiaŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
  • Hagai kɛ Zakaria Woji lɛ Amli Saji Otii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • “Mahoso Jeŋmaji Lɛ Fɛɛ”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2021
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 1/1 bf. 6-11

Hã Mɛi Fɛɛ Awo Yehowa Hiɛ Nyam!

“Nyɛwoa Yehowa hiɛ nyam yɛ boka.”—YESAIA 24:15.

1. Te Yehowa gbalɔi bu egbɛi lɛ amɛha tɛŋŋ, ni mɛɛ su yɔɔ Kristendom ŋmɛnɛ ni esoro enɛ yɛ he?

YEHOWA—Nyɔŋmɔ gbɛi ni yɔɔ nyam lɛ! Kwɛ bɔ ni blema gbalɔi anɔkwafoi lɛ na miishɛɛ waa akɛ amɛaawie yɛ nakai gbɛi lɛ mli! Amɛkɛ mlifilimɔ wo amɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ Yehowa, mɔ ni gbɛi hãa aleɔ lɛ akɛ Yiŋtolɔ Kpeteŋkpele lɛ hiɛ nyam. (Yesaia 40:5; Yeremia 10:6, 10; Ezekiel 36:23) Mɛi ni atsɛɔ amɛ gbalɔi bibii lɛ po wie waa yɛ anunyam ni amɛkɛha Yehowa lɛ gbɛfaŋ. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɔ kome ji Hagai. Akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi tsu nii shii 35 yɛ Hagai wolo lɛ, ni hiɛ kukuji 38 pɛ lɛ mli. Gbalɛ ni tamɔ nɛkɛ feɔ tamɔ nɔ ni hewalɛ ko bɛ mli kɛ́ akɛ sabala ni ji “Nuntsɔ” ye gbɛi Yehowa ni jara wa waa lɛ najiaŋ, taakɛ Kristendom bɔfoi agboi lɛ ŋmaa yɛ amɛ Biblia shishitsɔɔmɔi amli lɛ.—Okɛto 2 Korintobii 11:5 he.

2, 3. (a) Gbalɛ kome ko ni sa kadimɔ waa, ni kɔɔ Israel sɛɛkuu he lɛ ba mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ miishɛɛ Yudafoi shwɛɛnii lɛ kɛ amɛhefatalɔi lɛ na mli gbɛfaŋnɔ?

2 Akɛ gbɛ̀i sɔrɔtoi enyɔ ni atsɔɔ nɔ atsɛɔ gbɛi lɛ fɛɛ tsu nii yɛ Yesaia 12:2, NW.a Gbalɔ lɛ jaje akɛ: “Naa! Nyɔŋmɔ ji miyiwalaheremɔ. Mikɛ mihiɛ aaafɔ̃ enɔ ni misheŋ gbeyei; ejaakɛ Yah Yehowa ji mihewalɛ kɛ minyɛmɔ, ni lɛ ebatsɔ miyiwalaheremɔ.” (Kwɛmɔ Yesaia 26:4 hu.) Enɛ hewɔ lɛ, aaafee afii 200 dani aŋmɛɛ Israel he kɛjɛ Babilon nomŋɔɔ mli lɛ, Yah Yehowa tsɔ egbalɔ Yesaia nɔ ema nɔ mi eha amɛ akɛ lɛ ji amɛ Yiwalaherelɔ ni he wa waa. Nakai nomŋɔɔ lɛ baahi shi kɛjɛ afi 607 kɛyashi 537 D.Ŋ.B. Yesaia ŋma hu akɛ: “Mi, Yehowa, ji mɔ ni feɔ nibii fɛɛ, . . . Mɔ ni kɛɔ yɛ Koresh he akɛ: ‘Mitookwɛlɔ ji lɛ! ni eeeha nii ni sa mihiɛ lɛ fɛɛ aba mli’, ni eeekɛɛ yɛ Yerusalem he akɛ: ‘Aaama lɛ!’ kɛ sɔlemɔwe lɛ hu akɛ: ‘Aaato shishi!’ lɛ.” Namɔ ji nɛkɛ Koresh nɛɛ? Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, ebafee Persia Maŋtsɛ Koresh, mɔ ni ye Babilon nɔ kunim yɛ afi 539 D.Ŋ.B. lɛ.—Yesaia 44:24, 28.

3 Yɛ Yehowa wiemɔi ni Yesaia ŋma efɔ̃ shi lɛ mlibaa mli lɛ, Koresh wo Israel nomii lɛ akpɔ akɛ: “Emaŋbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ, e-Nyɔŋmɔ lɛ afata ehe ni efã kɛya Yerusalem yɛ Yuda, ni eyamã Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, shia lɛ. Lɛ ji Nyɔŋmɔ ni yɔɔ Yerusalem lɛ.” Yudafoi shwɛɛnii ni ena miishɛɛ kɛteke nɔ, ní Nethinim ni amɛjeee Israelbii lɛ, kɛ Salomo tsuji abii lɛ fata amɛhe lɛ, ku amɛsɛɛ kɛtee Yerusalem. Amɛyashɛ jɛmɛ yɛ be ni sa mli ni amɛye Asesei Agbijurɔ lɛ yɛ afi 537 D.Ŋ.B., ni amɛshã afɔlei amɛha Yehowa yɛ efɔleshaa latɛ lɛ nɔ. Afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli nyɔŋ ni ji enyɔ lɛ nɔ lɛ, amɛto sɔlemɔwe ni ji enyɔ lɛ shishi, beni amɛkɛ miishɛɛ bolɔɔ waa kɛjieɔ Yehowa yi lɛ.—Ezra 1:1-4; 2:1, 2, 43, 55; 3:1-6, 8, 10-13.

4. Yesaia yitsei 35 kɛ 55 lɛ batsɔ nɔ ni eba mli diɛŋtsɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Yehowa gbalɛ ni kɔɔ amɛsɛɛkuu he lɛ baaba mli yɛ gbɛ ni yɔɔ nyam nɔ yɛ Israel: “Ŋa kpataa kɛ shikpɔŋ gbiŋ lɛ aaanya, ŋa kplanaa lɛ hu mli aaafili lɛ, ni eeegba afofro tamɔ fɔfɔi! . . . Amɛaana Yehowa anunyam lɛ, kɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ wulamɔ lɛ hu.” “Nyɛaaje kpo kɛ nyamɔ, ni aaakpala nyɛ kɛaaje kpo yɛ hejɔlɛ mli. Gɔji lɛ kɛ ŋmeŋmei lɛ aaawó nyamɔ lala nɔ yɛ nyɛhiɛ, . . . ni eeetsɔ gbɛi eha Yehowa kɛ naanɔ okadi hu ni afiteŋ.”—Yesaia 35:1, 2; 55:12, 13.

5. Mɛni hewɔ Israel miishɛɛ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ?

5 Shi kɛlɛ, nakai miishɛɛ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ. Gbɔmɛi ni bɛŋkɛ amɛ lɛ babi ni akɛ amɛ afee hemɔkɛyeli futumɔ kpaŋmɔ kɛha sɔlemɔtsu lɛ mãa. Klɛŋklɛŋ lɛ, Yudafoi lɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ, ni amɛjaje akɛ: “Kɛ́ wɔmiimã shia wɔha wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, jeee wɔkɛ nyɛ sane ni; shi wɔ sɔŋŋ wɔɔmã wɔha Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, taakɛ bɔ ni Maŋtsɛ Koresh ni ji Persia maŋtsɛ lɛ ewo wɔ kita lɛ.” Agbɛnɛ nakai gbɔmɛi ni bɛŋkɛ amɛ lɛ batsɔmɔ mɛi ni teɔ shi woɔ amɛ waa. Amɛtee nɔ “[amɛhã] Yuda maŋ lɛ nijiaŋ je wui, ni amɛhao amɛ yɛ shia lɛ mãa mli.” Amɛyawie shihilɛ lɛ he amale wiemɔi amɛtsɔɔ Koresh sɛɛyelɔ, Artashasta, ni ewo akpɔ ni ekɛtsĩ sɔlemɔtsu lɛ mãa naa. (Ezra 4:1-24) Afii 17 sɔŋŋ ho ni atsaaa nitsumɔ lɛ nɔ. Dɔlɛ sane ji akɛ, Yudafoi lɛ yabote heloonaa ninamɔ sɛɛdii shihilɛ mli yɛ nakai be lɛ mli.

“Yehowa Zebaot” Miiwie

6. (a) Te Yehowa tsu shihilɛ ni hi Israel lɛ he nii eha tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ bɔ ni Hagai gbɛi lɛ shishinumɔ baanyɛ afee lɛ sa jogbaŋŋ lɛ?

6 Yɛ nakai shihilɛ lɛ mli po lɛ, Yehowa jie ‘ehewalɛ kɛ enyɛmɔ’ kpo yɛ Israel gbɛfaŋ kɛtsɔ gbalɔi ni etsu lɛ anɔ, titri lɛ Hagai kɛ Zakaria, koni amɛbahɛle Yudafoi lɛ ashĩ yɛ amɛ gbɛnaa nii ahe. Hagai gbɛi lɛ kɛ gbijurɔyeli yɛ tsakpaa, ejaakɛ etamɔ nɔ ni eshishinumɔ ji “Afɔ Lɛ yɛ Gbijurɔyeli Be Mli.” Eja gbɛ jogbaŋŋ akɛ ebɔi gbaa yɛ nyɔŋ nɔ ni ayeɔ Asesei Agbijurɔ lɛ, ni ji be mli ni abiɔ ni Yudafoi lɛ ‘amii ashɛ amɛhe jogbaŋŋ’ lɛ, klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ. (5 Mose 16:15) Yehowa tsɔ Hagai nɔ ekɛ shɛɛ saji ejwɛ hã yɛ be sɛɛjɛkɛmɔ ni ji gbii 112 mli.—Hagai 1:1; 2:1, 10, 20.

7. Te esa akɛ Hagai shishijee wiemɔi lɛ awo wɔ hewalɛ aha tɛŋŋ?

7 Beni ejeɔ egbalɛ lɛ shishi lɛ, Hagai wie akɛ: “Bɔ ni Yehowa Zebaot [tai a-Nyɔŋmɔ lɛ] kɛɛ nɛ.” (Hagai 1:2a) Namɛi nakai “tai” lɛ baanyɛ afee? Amɛji Yehowa ŋwɛibɔfoi asafoi babaoo, ní bei komɛi lɛ atsɛɔ amɛ yɛ Biblia lɛ mli akɛ tai lɛ. (Hiob 1:6; 2:1; Lala 103:20, 21; Mateo 26:53) Ani ewooo wɔ hewalɛ ŋmɛnɛ akɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ Yehowa diɛŋtsɛ kɛ nɛkɛ ŋwɛi tai ni anyɛɛɛ amɛnɔ kunim aye nɛɛ miitsu nii kɛmiikudɔ wɔ nitsumɔ ni ji anɔkwa jamɔ ni akɛmaa shi ekoŋŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?—Okɛto 2 Maŋtsɛmɛi 6:15-17 he.

8. Mɛɛ shihilɛ ko sa Israel he, ni mɛni jɛ mli kɛba?

8 Mɛni yɔɔ Hagai klɛŋklɛŋ shɛɛ sane lɛ mli? No mli lɛ, gbɔmɛi lɛ ewie akɛ: “Be lɛ shɛko, be ni akɛaamã Yehowa we lɛ!” Sɔlemɔtsu lɛ mãa, ni damɔ shi kɛha Nyɔŋmɔ jamɔ ni atoɔ amãa shi ekoŋŋ lɛ jeee nɔ ni he hiaa amɛ fe fɛɛ dɔŋŋ. Nɔ ni amɛfeɔ moŋ ji tsũi wuji ni yɔɔ fɛo, ni amɛmamɔɔ amɛhaa amɛ diɛŋtsɛ amɛhe. Heloonaa ninamɔ shihilɛ eha ekaa ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa jamɔ lɛ eba shi kwraa. Nɔ ni enɛ kɛba ji akɛ, ejɔɔmɔ ehiii amɛnɔ dɔŋŋ. Amɛ ŋmɔshi nibii wooo yibii kpakpai dɔŋŋ, ni amɛnaaa atadei ni sa kɛha fɛ̃i be ni naa wa waa lɛ. Amɛshika ni amɛnaa lɛ faaa, ni efee tamɔ nɔ ni amɛkɛ shika miiwo kotoku ni agbulɔ he fɛɛ mli.—Hagai 1:2b-6.

9. Mɛɛ ŋaawoo ni mli wa, ni tswaa mɔ emaa shi Yehowa kɛha?

9 Yehowa kɛ kamɔ ni mli wa nɛɛ ha shii enyɔ sɔŋŋ akɛ: “Nyɛjwɛŋa nyɛgbɛ̀i lɛ ahe!” Eka shi faŋŋ akɛ, Zerubabel, Yerusalem amralo lɛ, kɛ osɔfonukpa Yoshuab tsu he nii, ni amɛkɛ ekaa wo gbɔmɛi lɛ fɛɛ hewalɛ ni “[amɛbo] Yehowa, amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, gbee kɛ gbalɔ Hagai wiemɔi lɛ atoi, bɔ ni Yehowa, amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, tsu lɛ lɛ; ni maŋ lɛ she gbeyei yɛ Yehowa hiɛ.” Kɛfata he lɛ, “Hagai, Yehowa bɔfo lɛ, kɛɛ maŋ lɛ yɛ tsũmɔ ni Yehowa tsũ lɛ lɛ naa akɛ: ‘ “Mikɛ nyɛ yɛ!” Yehowa kɛɛ.’ ”—Hagai 1:5, 7-14.

10. Yehowa kɛ ehewalɛ tsu nii yɛ Israel gbɛfaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Ekolɛ mɛi ni edara yɛ afii amli, ni yɔɔ Yerusalem lɛ ateŋ mɛi komɛi yɔse akɛ sɔlemɔtsu ni asaa amã ekoŋŋ lɛ anunyam lɛ “jeee nɔ ko” kɛ́ akɛto tsutsu sɔlemɔtsu lɛ nɔ̃ he. Shi, aaafee gbii 51 sɛɛ lɛ, Yehowa tsirɛ Hagai ni ejaje shɛɛ sane ni ji enyɔ. Ejaje akɛ: “ ‘Wajemɔ ohe ko, Zerubabel!’ Yehowa kɛɛ, ‘ni wajemɔ ohe, Yoshua, Yehozadak bi, ni ji osɔfonukpa! Ni wajemɔ ohe, bo shikpɔŋ lɛ nɔ maŋ lɛ fɛɛ!’ Yehowa kɛɛ, ‘ni nyɛtsua nii; ejaakɛ mikɛ nyɛ yɛ,’ Yehowa Zebaot kɛɛ. . . . ‘Nyɛkashea gbeyei!’ ” Yehowa, mɔ ni kɛ ehewalɛ ofe lɛ baatsu nii yɛ be ni sa mli ni ‘ekɛhoso ŋwɛi kɛ shikpɔŋ’ lɛ, kwɛ ni amɛye shitee-kɛ-woo fɛɛ, kɛ naatsii ni jɛ maŋtsɛ lɛ po ŋɔɔ lɛ nɔ kunim. Beni shɛɔ afii enumɔ lɛ, no mli lɛ akɛ sɔlemɔtsu lɛ mãa eba naagbee yɛ omanyeyeli kpele mli.—Hagai 2:3-6.

11. Nyɔŋmɔ kɛ ‘anunyam babaoo’ wo sɔlemɔtsu ni ji enyɔ lɛ obɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Shiwoo ko ni sa kadimɔ ba mli yɛ nakai beaŋ akɛ: “ ‘Jeŋmaji lɛ fɛɛ anii ni jara wa lɛ aaaba, ni mikɛ anunyam sɔŋŋ aaawo shia nɛɛ obɔ,’ Yehowa Zebaot kɛɛ.” (Hagai 2:7) Nakai “[nii] ni jara wa” lɛ bafee mɛi ni jeee Israelbii, ni ba amɛbajá yɛ sɔlemɔwe lɛ, beni ejieɔ jɛmɛ ni eyɔɔ yɛ agbojee mli lɛ anunyam lɛ kpo lɛ. Kɛ́ akɛ sɔlemɔtsu ni asaa amã ekoŋŋ nɛɛ to nɔ ni amã yɛ Salomo gbii lɛ amli lɛ he lɛ, te anaa tɛŋŋ? Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ jaje akɛ: “ ‘Shia nɛɛ sɛɛkpee anunyam lɛ aaada fe tsutsu nɔ lɛ,’ Yehowa Zebaot kɛɛ.” (Hagai 2:9) Yɛ gbalɛ lɛ klɛŋklɛŋ mlibaa lɛ mli lɛ, sɔlemɔtsu ni asaa amã ekoŋŋ lɛ hi shi be kakadaŋŋ fe klɛŋklɛŋ shia lɛ. Ema shi lolo beni Mesia lɛ pue yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ. Kɛfata he lɛ, Mesia lɛ diɛŋtsɛ wo hiɛ nyam beni eshiɛ anɔkwale yɛ jɛmɛ, dani ehenyɛlɔi hemɔkɛyeli kwalɔi ha agbe lɛ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ.

12. Mɛɛ yiŋtoo klɛŋklɛŋ sɔlemɔtsui enyɔ lɛ tsu he nii?

12 Klɛŋklɛŋ sɔlemɔtsu kɛ nɔ̃ ni ji enyɔ ni hi Yerusalem lɛ tsu yiŋtoo ni he hiaa waa he nii kɛfee okadii ni he hiaa, ni ji Mesia lɛ sɔɔmɔ akɛ osɔfo kɛ Yehowa jamɔ krɔŋŋ ni aaahã eka he ehi shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛyashi be mli ni Mesia lɛ baapue diɛŋtsɛ lɛ he mfoniri.—Hebribii 10:1.

Mumɔŋ Sɔlemɔtsu ni Yɔɔ Nyam Lɛ

13. (a) Mɛɛ nifeemɔi ni kɔɔ mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ he ba mli kɛjɛ afi 29 kɛyashi 33 Ŋ.B.? (b) Mɛɛ nitsumɔ ni he hiaa waa Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ tsu yɛ nibii ni ba mli nɛɛ amli?

13 Ani Hagai gbalɛ ni kɔɔ sɛɛkuu he nɛɛ hiɛ shishinumɔ krɛdɛɛ ko kɛha sɛɛ mli bei ko? Hɛɛ, ehiɛ shishinumɔ ko! Sɔlemɔtsu ni ama ekoŋŋ yɛ Yerusalem lɛ batsɔ anɔkwa jamɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ fɛɛ lɛ shikwɛ̃ɛ he. Shi efee mumɔŋ sɔlemɔtsu ko ni hiɛ yɔɔ nyam fe no lɛ he mfoniri. Enɛ bɔi nitsumɔ yɛ afi 29 Ŋ.B. beni Yehowa fɔ Yesu mu akɛ Osɔfo Nukpa, yɛ be mli ni abaptisi Yesu yɛ Yordan Faa lɛ mli, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kpeleke shi kɛba enɔ tamɔ okpo lɛ. (Mateo 3:16) Beni Yesu gbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naa yɛ afɔleshaa gbele mli lɛ sɛɛ lɛ, atee lɛ shi kɛtee ŋwɛi, ní sɔlemɔtsu lɛ mli He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ feɔ he mfoniri lɛ, ni ekɛ efɔleshaa lɛ jarawalɛ lɛ yahã Yehowa yɛ jɛmɛ. Enɛ tsu nii akɛ kpɔmɔ nɔ, ni etsimɔ ekaselɔi lɛ ahe eshai anɔ, ni egbele gbɛ ni afɔ amɛ mu, yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B., akɛ osɔfoi bibii ni yɔɔ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mli. Anɔkwayeli ni amɛkɛaasɔmɔ kɛyashi gbele mli yɛ sɔlemɔtsu lɛ kpo lɛ nɔ, yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ baaha amɛna ŋwɛi gbohiiashitee wɔsɛɛ, kɛha osɔfoyeli sɔɔmɔ ni baatsa nɔ.

14. (a) Mɛɛ miishɛɛ fata mra be mli Kristofoi asafo lɛ anitsumɔ ni ekaa yɔɔ mli lɛ he? (b) Mɛni hewɔ miishɛɛ nɛɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ?

14 Yudafoi akpei abɔ ni tsake amɛtsui—kɛ sɛɛ mli lɛ, Jeŋmajiaŋbii—ke yuu kɛba nakai Kristofoi asafo lɛ mli, ni amɛfata he ni ajaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni baa ebaye shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ. Aaafee afii 30 sɛɛ lɛ, bɔfo Paulo nyɛ ewie akɛ ashiɛ sanekpakpa lɛ “atsɔɔ bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ.” (Kolosebii 1:23) Shi yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ lɛ, hemɔkɛyeli kwamɔ kpele ko baje shishi, ni anɔkwale la lɛ kpɛmɔ bɔi shibaa. Kristendom mligbalamɔ kui ni aná, ní damɔ wɔŋjalɔi atsɔɔmɔi kɛ jeŋ nileei anɔ lɛ, batsimɔ anɔkwa Kristojamɔ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:29, 30.

15, 16. (a) Gbalɛ ba mli yɛ 1914 yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɔmɛi anaabuamɔ ko kadi afii ohai 19 lɛ naagbee gbɛ kɛ afii ohai 20 lɛ shishijee gbɛ?

15 Afii ohai abɔ ho. Kɛkɛ ni yɛ 1870 afii lɛ amli lɛ, anɔkwa Kristofoi akuu ko je shishi amɛkɛ amɛhe wo Biblia kasemɔ mli vii. Amɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli amɛnyɛ amɛwie afi 1914 he faŋŋ akɛ ekadiɔ “jeŋmaji abe lɛ” naagbee. Nakai beaŋ ji be mli ni mfoniri-feemɔŋ “bei” kpawo (adesa nɔyeli ni tamɔ kooloo, ni hi shi afii 2,520 lɛ) ba naagbee beni akɛ Kristo Yesu—Mɔ “gbɛnaa ni ji” akɛ shikpɔŋ nɔ Mesia Maŋtsɛ lɛ ta maŋtsɛsɛi nɔ yɛ ŋwɛi lɛ. (Luka 21:24; Daniel 4:25; Ezekiel 21:31, 32) Titri lɛ kɛjɛ 1919 kɛbaa nɛɛ, nɛkɛ Biblia Kaselɔi, ni ale amɛ ŋmɛnɛ akɛ Yehowa Odasefoi nɛɛ, kɛ amɛhe ewo Maŋtsɛyeli ni baa lɛ he sanekpakpa lɛ gbɛɛ-kɛ-shwamɔ mli kɛ ekaa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ. Afi 1919 mli ji be mli ni mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi akpei fioo ko here ninefɔ̃ɔ ni akɛha yɛ kpee wulu ni afee yɛ Cedar Point, Ohio, yɛ U.S.A. lɛ shishi kɛha nitsumɔ lɛ nɔ. Amɛyifalɛ tee nɔ aahu kɛbashi afi 1935 mli beni mɛi 56,153 bu shiɛmɔ nitsumɔ he akɔntaa lɛ. Nakai afi lɛ nɔ lɛ, mɛi 52,465 ye okadi nibii ni ji aboloo kɛ wein lɛ eko yɛ Yesu gbele lɛ Kaimɔ ni afeɔ daa afi lɛ shishi, ni amɛkɛ nakai feemɔ fee hiɛnɔkamɔ ni amɛyɔɔ akɛ amɛaatsɔmɔ osɔfoi kɛfata Kristo Yesu he, yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ mli lɛ he mfoniri. Amɛkɛ lɛ baasɔmɔ hu akɛ ehefatalɔi maŋtsɛmɛi yɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ mli.—Luka 22:29, 30; Romabii 8:15-17.

16 Shi, Kpojiemɔ 7:4-8 kɛ 14:1-4 tsɔɔ akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu nɛɛ fɛɛ ayifalɛ ni ahala pɛ ji mɛi 144,000, ni abua amɛteŋ mɛi babaoo naa kɛba yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli dani hemɔkɛyeli kwamɔ kpeteŋkpele lɛ je shishi. Kɛjɛ afii ohai 19 lɛ naagbee gbɛ kɛtsa nɔ kɛbote afii ohai 20 lɛ mli lɛ, no mli lɛ Yehowa miigbe kuu ni akɛ nu ni ji e-Wiemɔ lɛ etsuu amɛhe, ni abu amɛ jalɔi kɛtsɔ Yesu kpatamɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli namɔ nɔ, ní naagbee lɛ asɔo amɛnaa akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu nɛɛ anaabuamɔ naa koni amɛshɛ yibɔ lɛ fɛɛ ni ji mɛi 144,000.

17. (a) Mɛɛ gbɔmɛi anaabuamɔ ko etee nɔ kɛjɛ 1930 afii lɛ amli kɛbaa? (b) Mɛni hewɔ Yohane 3:30 he hiaa yɛ biɛ lɛ? (Kwɛmɔ Luka 7:28 hu.)

17 Mɛni baanyiɛ sɛɛ kɛji ahala mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ayibɔ lɛ fɛɛ agbe naa? Yɛ 1935 mli lɛ, ahã ale yɛ kpee wulu ko ni afee yɛ Washington, D.C., yɛ U.S.A. lɛ shishi akɛ “asafo babaoo” ni awie amɛhe yɛ Kpojiemɔ 7:9-17 lɛ ji kuu ko ni abaayɔse amɛ faŋŋ yɛ mɛi 144,000 lɛ “sɛɛ,” ni nɔ ni asaa ato ahã amɛ ji naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ. Beni etsɔɔ mɔ ni Yesu ni afɔ lɛ mu lɛ ji lɛ mli faŋŋ sɛɛ lɛ, Yohane Baptisilɔ lɛ, ni abaatee lɛ shi kɛba shikpɔŋ nɔ akɛ “tooi krokomɛi” lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, wie Mesia lɛ he akɛ: “Lɛ lɛ, ja eshwere, ni mi lɛ, minɔ gbɔ.” (Yohane 1:29; 3:30; 10:16; Mateo 11:11) No mli lɛ, Yohane Baptisilɔ lɛ nitsumɔ ni ji kaselɔi ni esaa eto eha Mesia lɛ miiba naagbee beni Yesu bɔi mɛi ni yi faa kɛyaa hiɛ, ni amɛbaafata mɛi 144,000 lɛ ahe lɛ halamɔ yɛ nakai beaŋ lɛ. Yɛ 1930 afii lɛ amli lɛ, shihilɛ lɛ tsɔ̃ sɛɛsɛɛ. ‘Atsɛ ni ahala’ mɛi fioo pɛ kɛbafata mɛi 144,000 lɛ ahe, yɛ be mli ni shweremɔ babaoo bɔi baa yɛ “asafo babaoo” ni ji “tooi krokomɛi” lɛ ayifalɛ gbɛfaŋ. Nɛkɛ asafo babaoo nɛɛ miiya nɔ amɛyi miifa waa beni je lɛ gbɛjianɔtoo fɔŋ lɛ bɛŋkɛɔ enaagbee yɛ Harmagedon lɛ.—Kpojiemɔ 17:14b.

18. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ hekɛnɔfɔɔ akpa gbɛ akɛ “mɛi akpekpei abɔ ni yɔɔ wala mli bianɛ lɛ gboiŋ kɔkɔɔkɔ” lɛ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ ekaa abo Hagai 2:4 toi?

18 Yɛ 1920 afii lɛ shishijee gbɛ lɛ, maŋshiɛmɔ ko ni atswa he adafi, ni Yehowa Odasefoi hã lɛ yitso ji “Mɛi Akpekpei Abɔ ni Yɔɔ Wala Mli Bianɛ lɛ Gboiŋ Kɔkɔɔkɔ.” Ekolɛ wiemɔ nɛɛ jieɔ gbɛkpamɔ kpakpa ni fe nine ni amɛyɔɔ yɛ nakai beaŋ lɛ kpo. Shi abaanyɛ awie nakai wiemɔ lɛ ŋmɛnɛ kɛ hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ. La-kpɛmɔ ni yaa hiɛ babaoo yɛ Biblia gbalɛi ahe, kɛ basabasa feemɔ ni yɔɔ jeŋ ni hiɛ kpataa nɛɛ mli lɛ fɛɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ Satan gbɛjianɔtoo lɛ naagbee ebɛŋkɛ, ebɛŋkɛ kpaakpa diɛŋtsɛ! Kaimɔ lɛ he akɔntaabuu kɛha 1996 tsɔɔ akɛ mɛi 12,921,933 ba, shi amɛteŋ mɛi 8,757 (oha mlijaa .068) pɛ tsɔɔ akɛ amɛyɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ, kɛtsɔ okadi nibii lɛ eko ni amɛye lɛ nɔ. Anɔkwa jamɔ ni asaa akɛmaa shi ekoŋŋ lɛ miibɛŋkɛ enaagbee. Shi nyɛkahaa wɔgbɔjɔa wɔ nijiaŋ kɔkɔɔkɔ yɛ nakai nitsumɔ lɛ mli. Hɛɛ, Hagai 2:4 jajeɔ akɛ: “ ‘Wajemɔ ohe, bo shikpɔŋ lɛ nɔ maŋ lɛ fɛɛ!’ Yehowa kɛɛ, ‘ni nyɛtsua nii; ejaakɛ mikɛ nyɛ yɛ,’ Yehowa Zebaot kɛɛ.” Eba akɛ wɔɔtswa wɔfai shi akɛ wɔhaŋ heloonaa ninamɔ he kadimɔ nii loo je lɛŋ nifeemɔ ko kwraa aba ekaa ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa nitsumɔ lɛ shi!—1 Yohane 2:15-17.

19. Wɔbaanyɛ wɔna Hagai 2:6, 7 mlibaa mli gbɛfaŋnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Hegbɛ ni wɔna akɛ wɔɔna Hagai 2:6, 7 mlibaa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ yɛ miishɛɛ waa: “Bɔ ni Yehowa Zebaot kɛɛ nɛ: ‘Eshwɛ be, be kukuoo kɛkɛ, ni mahoso ŋwɛi kɛ shikpɔŋ, kɛ ŋshɔ kɛ shikpɔŋ gbiŋ; ni mahoso jeŋmaji fɛɛ kwa, ni jeŋmaji lɛ fɛɛ anii ni jara wa lɛ aaaba, ni mikɛ anunyam sɔŋŋ aaawo shia nɛɛ obɔ,’ Yehowa Zebaot kɛɛ.” Hiɛjoomɔ, juu-kɛ-fɔ̃, kɛ hetsɛ egbɛ eshwa babaoo yɛ afii ohai 20 je nɛɛ mli fɛɛ. Eyɛ enaagbee gbii amli lɛlɛŋ, ni Yehowa ebɔi lɛ ‘hosomɔ’ momo kɛtsɔ e-Dasefoi ni ehaa ‘amɛshiɛɔ eweletɔɔ gbi lɛ’ amɛtsɔɔ lɛ nɔ. (Yesaia 61:2) Nɛkɛ shishijee hosomɔ nɛɛ baashɛ enaagbee kwraa kɛ je lɛ hiɛkpatamɔ yɛ Harmagedon, shi dani nakai be lɛ baashɛ lɛ, Yehowa miibua “jeŋmaji lɛ fɛɛ anii ni jara wa”—ni ji shikpɔŋ nɔ bii ni he jɔ, ni tamɔ gwantɛŋi lɛ anaa kɛmiiba kɛha esɔɔmɔ. (Yohane 6:44) Amrɔ nɛɛ, nɛkɛ “asafo babaoo” nɛɛ ‘kɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ hãa’ yɛ ewe kɛha jamɔ lɛ shikpɔŋ nɔ kpo lɛ nɔ.—Kpojiemɔ 7:9, 15.

20. Nɛgbɛ abaana jwetri ni jara wa fe fɛɛ lɛ yɛ?

20 Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mli sɔɔmɔ lɛ kɛ sɛɛnamɔ ni jara wa kwraa fe heloonaa jwetri fɛɛ jwetri baa. (Abɛi 2:1-6; 3:13, 14; Mateo 6:19-21) Kɛfata he lɛ, Hagai 2:9 jajeɔ akɛ: “ ‘Shia nɛɛ sɛɛkpee anunyam lɛ aaada fe tsutsu nɔ lɛ,’ Yehowa Zebaot kɛɛ; ‘ni biɛ nɛɛ mahã hejɔlɛ yɛ,’ Yehowa Zebaot kɛɛ.” Mɛni nɛkɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ? Wɔ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ wɔ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Akɛ wiemɔ “Yah Yehowa” lɛ tsu nii kɛha sane nɔmimaa krɛdɛɛ ko. Kwɛmɔ Insight on the Scriptures, Kpo 1, baafa 1248.

b Yeshua yɛ Ezra kɛ Biblia woji krokomɛi amli.

Sanebimɔi Kɛha Emlitii

◻ Mɛɛ gbalɔi lɛ anɔkwɛmɔ nɔ esa akɛ wɔnyiɛ sɛɛ yɛ Yehowa gbɛi lɛ gbɛfaŋ?

◻ Mɛɛ hewalɛwoo wɔnaa kɛjɛɔ Yehowa shɛɛ sane ni mli wa ni ekɛha Israel ku esɛɛ kɛba eshikpɔŋ nɔ ekoŋŋ lɛ mli?

◻ Mɛɛ mumɔŋ sɔlemɔtsu ni yɔɔ nyam tsuɔ nii ŋmɛnɛ?

◻ Mɛɛ naabuamɔi etee nɔ yɛ gbɛjianɔtoo naa yɛ afii ohai 19 kɛ 20 lɛ amli, ni mɛɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ nyam hewɔ afee enɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Yehowa ŋwɛi tai kudɔɔ e-Dasefoi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ni amɛwajeɔ amɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje