Henok—Esheee Shitee-kɛ-Woo ko Kwraa Gbeyei
KƐHA gbɔmɔ kpakpa lɛ, no ji bei ni ehiii fe fɛɛ. Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni bɛ yi shikpɔŋ nɔ obɔ. Adesai ashihilɛ tee nɔ eba shi yɛ jeŋba gbɛfaŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, etsɛŋ ni abaakɛɛ akɛ: “Yehowa na akɛ gbɔmɛi anɔ fɔŋ feemɔ fa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛtsuiŋ susumɔi ajwɛŋmɔ fɛɛ lɛ efɔŋ kɛkɛ ji daa nɛɛ.”—1 Mose 6:5.
Henok, mɔ ni ji mɔ kpawo kɛjɛ Adam nɔ lɛ ná ekãa akɛ eeefee sɔrɔto. Edamɔ shi shiŋŋ kɛha jalɛ nifeemɔ, ni nɔ ni baajɛ mli aba lɛ kɔɔɔ he eko. Henok shɛɛ sane lɛ hao eshafeelɔi ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ aahu akɛ amɛkɛfee oti ni ma amɛhiɛ akɛ amɛbaagbe lɛ, ni Yehowa pɛ baanyɛ aye abua lɛ.—Yuda 14, 15.
Henok kɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Sane Lɛ
Atee jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli sane lɛ shi jeeŋmɔ dani afɔ Henok. Ani Nyɔŋmɔ yɛ hegbɛ akɛ eyeɔ nɔ? Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, Satan Abonsam kɛɛ dabi. Ema nɔ mi akɛ ebaahi jogbaŋŋ aha bɔɔ nii ni yɔɔ nilee kɛ amɛkɛ amɛhe efɔɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ nɔ. Satan bɔ mɔdɛŋ akɛ ekɛ nɔ ko aaaye wiemɔ ni ewieɔ eshiɔ Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ he odase, kɛtsɔ ŋaa gbɛ ni etsɔ nɔ ekɛlaka adesai kɛba emasɛi lɛ nɔ. Ale Adam, eŋa Hawa, kɛ amɛ klɛŋklɛŋ binuu Kain waa yɛ Satan sɛɛ ni amɛfi hewɔ, kɛtsɔ halamɔ ni amɛhala akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛaaye amɛhe nɔ moŋ fe ni Nyɔŋmɔ aaaye amɛnɔ lɛ nɔ. Klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ fee enɛ kɛtsɔ tso yibii ni Nyɔŋmɔ egu eyeli ni amɛye lɛ nɔ, ni Kain fee nakai kɛtsɔ gbɛ ni eje egbe enyɛmi Habel jalɔ, lɛ nɔ.—1 Mose 3:4-6; 4:8.
Habel kɛ ekãa edamɔ Yehowa masɛi. Akɛni Habel emuuyeli lɛ eha anɔkwa jamɔ eshwere hewɔ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ Satan mii shɛ ehe akɛ eeena akɛ Kain kɛ mɔgbee mlila eba enɔ. Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, Satan kɛ “gbele he gbeyeishemɔ” etsu nii akɛ mɔgbee dade ni ekɛwoɔ mɔ he gbeyei. Eesumɔ ni ekɛ gbeyeishemɔ awo mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ ni eja anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ tsui mli.—Hebribii 2:14, 15; Yohane 8:44; 1 Yohane 3:12.
Etamɔ nɔ ni beni afɔɔ Henok lɛ, no mli lɛ, afiɔ jwɛŋmɔ ni Satan yɔɔ akɛ adesai fiŋ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ sɛɛ jogbaŋŋ lɛ sɛɛ. Habel egbo, ni anyiɛɛɛ enɔkwayeli he nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ. Ni kɛlɛ, Henok tsɔɔ akɛ esoro lɛ kwraa. Ehemɔkɛyeli ma shi shiŋŋ, ejaakɛ ele nibii ni tee nɔ yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ jogbaŋŋ. Kwɛ bɔ ni ebaanyɛ ená Yehowa gbalɛ ni tsɔɔ akɛ, Seshi ko ni awo shi yɛ ehe lɛ kɛ Satan kɛ eŋaatsɔi lɛ baaba naagbee lɛ he miishɛɛ waa eha!—1 Mose 3:15.
Akɛni hiɛnɔkamɔ nɛɛ yɛ Henok hiɛ daa hewɔ lɛ, gbele ni jɛ Abonsam nifeemɔ ni akɛba Habel nɔ yɛ yinɔsane be mli lɛ wooo ehe gbeyei. Shi moŋ, etee nɔ ekɛ Yehowa nyiɛ, ni etiu jalɛ nifeemɔ sɛɛ ewala gbii abɔ fɛɛ. Henok tsi ehe kɛjɛ je lɛ he, ni ekpoo heyeli mumɔ ni yɔɔ mli lɛ.—1 Mose 5:23, 24.
Kɛfata he lɛ, Henok kɛ ekãa wie yɛ faŋŋ mli, ni efee lɛ faŋŋ akɛ Abonsam nitsumɔi gbohii lɛ yeŋ omanye. Yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ, loo enifeemɔ hewalɛ lɛ kanyamɔ naa lɛ, Henok gba gbalɛ yɛ mɛi fɔji lɛ ahe akɛ: “Naa, Nuntsɔ [Yehowa, NW] miiba kɛ ekrɔŋkrɔŋbii akpei-nyɔŋma-nyɔŋmai abɔ, ni ebakojo mɛi fɛɛ, ni eeekã nɔshafeelɔi lɛ yɛ amɛnishai anitsumɔi fɛɛ ni amɛtsu lɛ kɛ wiemɔi wawaai fɛɛ ni eshafeelɔi Nyɔŋmɔ kwalɔi ewie yɛ ehe lɛ hewɔ.”—Yuda 14, 15.
Yɛ saji ni Henok jaje etsɔɔ ni esheee gbeyei hewɔ lɛ, bɔfo Paulo ni ŋma wolo kɛyaha Hebri Kristofoi lɛ kɛ lɛ fata “odasefoi” babaoo ‘ni tamɔ atatu’ ni fee hemɔkɛyeli ni tsuɔ nii lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni ekaaa amɛfɔ shi lɛ ahe. (Hebribii 11:5; 12:1) Ákɛ nuu ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ, Henok tee nɔ ekɛ nɔ ni fe afii 300 fi shi yɛ emuuyeli gbɛ lɛ nɔ. (1 Mose 5:22) Kwɛ bɔ ni Henok anɔkwayeli lɛ baawo Nyɔŋmɔ henyɛlɔi ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ lɛ amlila eha! Gbalɛ ni tsurɔɔ mɔ, ni Henok gbaa lɛ tee Satan nyɛ̃ɛ shi, shi ekɛ Yehowa hebuu ba.
Wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “odasefoi” yɛ Hebribii 12:1 lɛ jɛ Hela wiemɔ marʹtys mli. Taakɛ Wuest’s Word Studies From the Greek New Testament tsɔɔ lɛ, wiemɔ nɛɛ tsɔɔ “mɔ ni yeɔ odase, aloo ebaanyɛ eye nɔ ni ena loo enu loo ele yɛ gbɛ kroko hu nɔ lɛ he odase.” Christian Words ni Nigel Turner ŋma lɛ kɛɔ akɛ, wiemɔ lɛ tsɔɔ mɔ ko ni wieɔ “kɛjɛɔ eniiashikpamɔ mli . . . , kɛ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ anɔkwalei kɛ susumɔi ahe lɛ mli.”
Nyɔŋmɔ Ŋɔ Henok Kɛtee —Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?
Yehowa eŋmɛɛɛ gbɛ ni Satan loo eshikpɔŋ nɔ sɔɔlɔi lɛ agbe Henok. Shi moŋ, niŋmaa ni jɛ mumɔŋ lɛ kɛɛ: “Nyɔŋmɔ ŋɔ lɛ kɛtee.” (1 Mose 5:24) Bɔfo Paulo tsɔɔ saji amli nɛkɛ: “Hemɔkɛyeli hewɔ aŋɔ Henok kɛtee (ŋwɛi), koni ekana gbele, ni anaaa lɛ dɔŋŋ, akɛni Nyɔŋmɔ ŋɔ lɛ kɛtee lɛ; ejaakɛ dani aaaŋɔ lɛ kɛya lɛ, aye ehe odase akɛ esa Nyɔŋmɔ hiɛ.”—Hebribii 11:5.
Mɛɛ gbɛ nɔ aŋɔ Henok “kɛtee (ŋwɛi), koni ekana gbele”? Aloo taakɛ atsɔɔ shishi yɛ shishitsɔɔmɔ ni R. A. Knox fee lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ aŋɔ Henok “kɛtee ni ahaaa ena gbele lɛ”? Nyɔŋmɔ ha Henok wala ba naagbee diŋŋ, ni ehaaa gbele piŋmɔi ni baajɛ hela loo awui ni ehenyɛlɔi aaaye lɛ lɛ aba enɔ. Hɛɛ, Yehowa fo Henok wala nɔ kuku beni eye afii 365—yɛ gbɛ ko nɔ lɛ edako kwraa kɛ akɛ lɛ to mɛi ni hi shi yɛ ebeaŋ lɛ ahe.
Mɛɛ gbɛ nɔ aye Henok he “odase akɛ esa Nyɔŋmɔ hiɛ”? Mɛɛ odaseyeli eyɔɔ? Ekolɛ, Nyɔŋmɔ ha nɔ̃ nyɔ̃ Henok nɔ, taakɛ “asha” bɔfo Paulo “kɛtee” lɛ pɛpɛɛpɛ, loo aŋɔ lɛ kɛtee, ní eka shi faŋŋ akɛ enine shɛ Kristofoi asafo lɛ wɔsɛɛ mumɔŋ paradeiso he ninaa nɔ lɛ. (2 Korintobii 12:3, 4) Odaseyeli ni tsɔɔ akɛ Henok fee mɔ ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ baanyɛ akɔ wɔsɛɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ mli lɛ baafi Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ lɛ he ninaa he. Ekolɛ, yɛ be mli ni Henok miina ninaa ni tsɔɔ akɛ aasha lɛ kɛmiiya lɛ mli ni Nyɔŋmɔ ŋɔ lɛ kɛtee kɛtsɔ gbele ni piŋmɔ bɛ mli lɛ mli koni eyawɔ kɛyashi eshitee gbi lɛ aaashɛ. Etamɔ nɔ ni, taakɛ eji yɛ Mose gbɛfaŋ lɛ, Yehowa jie Henok gbonyo kɛtee, ejaakɛ “anaaa lɛ dɔŋŋ.”—Hebribii 11:5; 5 Mose 34:5, 6; Yuda 9.
Gbalɛ lɛ Ba Mli
Ŋmɛnɛ, Yehowa Odasefoi jajeɔ shishinumɔ ni yɔɔ Henok gbalɛ lɛ mli lɛ amɛtsɔɔ. Amɛjɛɔ Ŋmalɛi lɛ amli amɛtsɔɔ gbɛ ni ebaatsɔ nɔ eba mli, beni Nyɔŋmɔ kpataa mɛi ni leee Nyɔŋmɔ lɛ ahiɛ yɛ wɔsɛɛ be ni ebɛŋkɛ lɛ mli lɛ. (2 Tesalonikabii 1:6-10) Amɛ shɛɛ sane lɛ haaa asumɔ amɛsane, ejaakɛ esoro no kwraa yɛ je nɛɛ susumɔi kɛ otii ahe. Shitee-kɛ-woo ni amɛkɛkpeɔ lɛ efeee amɛ naakpɛɛ, ejaakɛ Yesu bɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Mɛi fɛɛ aaanyɛ nyɛ yɛ migbɛi lɛ hewɔ.”—Mateo 10:22; Yohane 17:14.
Shi kɛlɛ, taakɛ Henok ji lɛ, ama nɔ mi aha ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi lɛ akɛ, yɛ naagbee lɛ abaahere amɛyiwala kɛjɛ amɛ henyɛlɔi adɛŋ. Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nuntsɔ [Yehowa, NW] le bɔ ni efeɔ ejieɔ jalɔi yɛ kaa mli, kɛ bɔ ni efeɔ etoɔ mɛi fɔji yɛ piŋmɔ mli kɛyashi kojomɔ gbi lɛ nɔ.” (2 Petro 2:9) Nyɔŋmɔ baanyɛ ana akɛ esa akɛ ejie naagba loo shihilɛ ko ni kaa mɔ lɛ kɛya. Yiwaa baanyɛ aba naagbee. Shi kɛ ebaaa lɛ nakai hu lɛ, ele bɔ ni eeefee ‘eje gbɛ’ koni ewebii lɛ anyɛ aŋmɛ amɛtsui shi yɛ amɛ kaai lɛ amli kɛ omanyeyeli. Yehowa kɛ “hewalɛ ni fa kɛteke nɔ” po haa, kɛ ehe miihia.—1 Korintobii 10:13; 2 Korintobii 4:7.
Ákɛ “mɛi ni taoɔ esɛɛgbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ” lɛ, Yehowa kɛ naanɔ wala hu baajɔɔ enɔkwa tsuji. (Hebribii 11:6) Kɛha amɛteŋ mɛi ni fá lɛ, enɛ baafee naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli. No hewɔ lɛ, taakɛ Henok ji lɛ, eba akɛ wɔɔjaje Nyɔŋmɔ shɛɛ sane lɛ wɔtsɔɔ ni wɔsheee gbeyei. Nyɛhaa wɔkɛ hemɔkɛyeli afea enɛɛmɛi yɛ shitee-kɛ-woi fɛɛ sɛɛ.
[Shishigbɛ niŋmai]
Beni afɔ Henok lɛ, no mli lɛ Adam eye afii 622. Henok kɛ nɔ ni shɛɔ afii 57 hi wala mli yɛ Adam gbele sɛɛ. No hewɔ lɛ, mɔ kome wala shihilɛ be yabote mɔ kroko nɔ mli kɛyashi be ko.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 30]
Abɔ Nyɔŋmɔ Gbɛi lɛ Musu
Aaafee afii ohai ejwɛ dani afɔ Henok lɛ, afɔ Adam nabi Enosh. 1 Mose 4:26 kɛɔ akɛ: “No be lɛ mli abɔi Yehowa gbɛi tsɛmɔ.” Hebri wiemɔ he woloŋlelɔi komɛi heɔ yeɔ akɛ esa akɛ kuku nɛɛ akane akɛ, “akɛ musubɔɔ bɔi” Nyɔŋmɔ gbɛi tsɛmɔ, loo “kɛkɛ ni musubɔɔ je shishi.” Jerusalem Targum lɛ kɛɔ yɛ nɔ ni kɔɔ nakai be lɛ he yɛ yinɔsane mli akɛ: “Enɛ ji yinɔ ni egbii lɛ amli amɛbɔi tɔ̃mɔ, ni amɛfee amagai amɛha amɛhe, ni amɛkɛ Nuŋtsɔ lɛ Wiemɔ gbɛi wo amɛ amagai lɛ.”
Yehowa gbɛi ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ gbɛ eshwa yɛ Enosh be lɛ mli. Ebaanyɛ eba akɛ gbɔmɛi kɛ gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ tsɛ amɛhe loo amɛkɛtsɛ gbɔmɛi komɛi ni amɛkwaa amɛtsɔɔ amɛnɔ amɛbɛŋkɛɔ Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ jamɔ mli lɛ. Aloo ekolɛ amɛkɛ gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ tsɛɔ amagai. Yɛ fɛɛ mli lɛ, Satan Abonsam edu adesai aweku lɛ ewo wɔŋjamɔ tsɔne lɛ mli kpɛŋŋ. Beni shɛɔ be ni afɔɔ Henok lɛ, no mli lɛ afɔɔɔ anɔkwa jamɔ namɔ kwraa. Asumɔɔɔ mɔ fɛɛ mɔ ni tamɔ Henok, ni hi shi yɛ anɔkwale lɛ mli ni eshiɛ etsɔɔ lɛ sane, no hewɔ lɛ ebafeɔ mɔ ni awaa lɛ yi.—Okɛto Mateow 5:11, 12 he.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 31]
Ani Henok Tee Ŋwɛi?
“Hemɔkɛyeli hewɔ aŋɔ Henok kɛtee (ŋwɛi), koni ekana gbele.” Yɛ be mli ni Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi tsɔɔ Hebribii 11:5 lɛ fã nɛɛ shishi lɛ, amɛtsɔɔ akɛ Henok gbooo diɛŋtsɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, A New Translation of the Bible, ni James Moffatt fee lɛ, kɛɛ: “Hemɔkɛyeli naa ni aŋɔ Henok kɛtee ŋwɛi no hewɔ lɛ egbooo kɔkɔɔkɔ.”
Shi kɛlɛ, yɛ Henok gbii lɛ asɛɛ afii 3,000 komɛi amli lɛ, Yesu Kristo kɛɛ: “Mɔ ko ekwɔko kɛyako ŋwɛi, akɛ ja mɔ ni jɛ ŋwɛi kpeleke shi lɛ, gbɔmɔ bi lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ.” (Yohane 3:13) The New English Bible lɛ kaneɔ akɛ: “ Mɔ ko mɔ ko eyako ŋwɛi pɛŋ, akɛ ja mɔ ni jɛ ŋwɛi kɛba lɛ, Gbɔmɔ Bi lɛ.” Beni Yesu wie nakai wiemɔ lɛ, no mli lɛ ekwɔko kɛyako ŋwɛi po.—Okɛto Luka 7:28 he.
Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ, Henok kɛ mɛi krokomɛi ni feɔ gbɔmɛi babaoo ni tamɔ atatu ni hi shi dani Kristofoi odasefoi abe lɛ shɛ lɛ “fɛɛ gboi” ni “amɛnine shɛko nii ni awo shi lɛ anɔ.” (Hebribii 11:13, 39) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ adesai fɛɛ, ni Henok fata he lɛ, ena esha kɛjɛ Adam ŋɔɔ akɛ gboshinii. (Lala 51:7; Romans 5:12) Gbɛ kome pɛ ni abaatsɔ nɔ ana yiwalaheremɔ ji kɛtsɔ Kristo Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 4:12; 1 Yohane 2:1, 2) Yɛ Henok gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ awoko nakai kpɔmɔ nɔ̃ lɛ he jara lɛ. No hewɔ lɛ, Henok eyaaa ŋwɛi, shi moŋ ewɔ yɛ gbele mli kɛmiimɛ gbohiiashitee yɛ shikpɔŋ nɔ.—Yohane 5:28, 29.
[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 29 lɛ Jɛ]
Ajie kɛjɛ Illustrirte Pracht - Bibel/Heilige Schrift des Alten und Neuen Testaments, nach der deutschen Uebersetzung D. Martin Luther’s