Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 2/1 bf. 14-19
  • “Nyɛnako lɛ Moŋ, Shi Nyɛsumɔɔ Lɛ”

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Nyɛnako lɛ Moŋ, Shi Nyɛsumɔɔ Lɛ”
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nibii ni Amɛnu
  • Mumɔ ni Ejie lɛ Kpo
  • Ehe ni Ekɛfɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ Yɛ Heshibaa Mli
  • Wɔ Suɔmɔ Kpo ni Wɔɔjie Wɔtsɔɔ Lɛ
  • Ani Obaatsu Yesu Suɔmɔ Lɛ He Nii?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • ‘Wɔle Kristo Suɔmɔ Lɛ’
    Tsi Obɛŋkɛ Yehowa
  • Atsɔse Wɔ Koni Wɔye Odase Kɛmɔ Shi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • ‘Yesu Sumɔ Amɛ Kɛwula Shi’
    ‘Ba Ni Obanyiɛ Misɛɛ’
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 2/1 bf. 14-19

“Nyɛnako lɛ Moŋ, Shi Nyɛsumɔɔ Lɛ”

“Mɔ ni nyɛnako lɛ moŋ, shi nyɛsumɔɔ lɛ, mɔ hu ni amrɔmrɔ nɛɛ nyɛnaaa lɛ moŋ, shi nyɛhe enɔ nyɛye, hewɔ lɛ nyɛmli filiɔ nyɛ kɛ miishɛɛ.”—1 PETRO 1:8.

1. Eyɛ mli akɛ mɔ ko bɛ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ ni ena Yesu dã moŋ, shi gbɔmɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ jamɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaajie hetuu-kɛhamɔ kpo amɛha lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

GBƆMƐI ni yɔɔ wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɔ ko kwraa enako Yesu Kristo dã. Shi kɛlɛ, gbɔmɛi akpekpei abɔ kɛɔ akɛ amɛsumɔɔ lɛ. Daa afi yɛ January 9 lɛ, agbalaa Yesu Kristo he amaga ni dalɛ tamɔ gbɔmɔ diɛŋtsɛ ni hiɛ sɛŋmɔtso, kɛnyiɛɔ gbɛjegbɛi anɔ yɛ Manila, yɛ Philippines, yɛ nɔ ni awieɔ he akɛ eji jamɔ ni ehe shi waa yɛ maŋ lɛ mli lɛ kpojiemɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ mli. Gbɔmɛi babaoo ni jieɔ amɛ miishɛɛ kɛ henumɔi akpo lɛ tsirɛɔ amɛhe; gbɔmɛi kwɔɔ kɛyataraa mɛi krokomɛi ayiteŋ, ni amɛkɛ sɛkɛyeli bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛta amaga lɛ he. Mɛi ni baa amɛbakwɛɔ enɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo ji mɛi ni gbijurɔyeli nyiɛmɔ kɛ shifoo lɛ ji nɔ ni gbalaa amɛ. Ni kɛlɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛteŋ mɛi komɛi kɛ anɔkwayeli nuɔ he akɛ enɛ gbalaa amɛ kɛbɛŋkɛɔ Yesu. Ákɛ enɛ he odaseyeli lɛ, ekolɛ amɛkɛ krɔɔs bibioo ni ásɛŋ Kristo yɛ nɔ lɛ, tsotsoroɔ amɛkuɛ loo ekolɛ amɛyaa sɔlemɔ daa. Shi, ani abaanyɛ abu amaga jamɔ ni tamɔ nɛkɛ akɛ eji anɔkwale jamɔ?

2, 3. (a) Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ namɛi na lɛ ni amɛnu ewiemɔ hu diɛŋtsɛ? (b) Namɛi hu hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli ni amɛsumɔ Yesu ni amɛhe enɔ amɛye, tsɛbelɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛnaaa lɛ kɛ amɛhiŋmɛii?

2 Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, gbɔmɛi akpei abɔ hi shi yɛ Roma nɔyeli shikpɔji ni ji Yudea, Samaria, Perea, kɛ Galilea, ni amɛ diɛŋtsɛ amɛna Yesu Kristo ni amɛnu ewiemɔi hu. Amɛbo lɛ toi beni etsɔɔ anɔkwalei ni haa mɔ naa miishɛɛ, ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ mli ehaa amɛ lɛ. Amɛ diɛŋtsɛ amɛna naakpɛɛ nibii ni efee lɛ kɛ amɛhiŋmɛii. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi komɛi batsɔmɔ ekaselɔi ni etu amɛhe amɛha, ni amɛyiŋ tsɔ̃ akɛ lɛ ji “Kristo lɛ, Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ, bi lɛ.” (Mateo 16:16) Shi kɛlɛ, mɛi ni bɔfo Petro ŋma eklɛŋklɛŋ wolo ni jɛ mumɔŋ lɛ eyaha amɛ lɛ fataaa mɛnɛɛmɛi ahe.

3 Mɛi ni Petro kɛwie lɛ yɛ Roma nɔyeli shikpɔji ni ji Ponto, Galata, Kapadokia, Asia, kɛ Bitinia—ni fɛɛ yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Turkey kpokpaa nɔ lɛ anɔ. Petro ŋma eyaha amɛ akɛ: “Mɔ ni nyɛnako lɛ moŋ, shi nyɛsumɔɔ lɛ, mɔ hu ni amrɔmrɔ nɛɛ nyɛnaaa lɛ moŋ, shi nyɛhe enɔ nyɛye, hewɔ lɛ nyɛmli filiɔ nyɛ kɛ miishɛɛ ni anyɛɛɛ agba ni yɔɔ nyam babaoo lɛ.” (1 Petro 1:1, 8) Mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔ amɛbale Yesu Kristo kɛyashɛ he ni amɛsumɔɔ lɛ ni amɛnaa emli hemɔkɛyeli lɛ?

4, 5. Mɛɛ gbɛ nɔ nakai gbɔmɛi ni enako Yesu dã lɛ tsɔ̃ amɛkase ehe nii babaoo ni eha amɛsumɔ lɛ ni amɛhe enɔ amɛye lɛ?

4 Eka shi faŋŋ akɛ, amɛteŋ mɛi komɛi yɛ Yerusalem beni bɔfo Petro ye gbɔmɛi babaoo ni ba Pentekoste gbijurɔyeli lɛ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ odase lɛ. Yɛ gbijurɔyeli lɛ sɛɛ lɛ, kaselɔi lɛ ateŋ mɛi pii hi Yerusalem koni amɛnine ashɛ famɔi babaoo nɔ kɛjɛ bɔfoi lɛ adɛŋ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:9, 41, 42; okɛto 1 Petro 1:1 he.) Bɔfo Paulo hu kɛ ekaa tsu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ gbɛfaai babaoo mli, yɛ gbɔmɛi ni yɔɔ kpokpaa ni sɛɛ mli lɛ Petro kɛ klɛŋklɛŋ wolo ni yɔɔ Biblia lɛ mli, ni egbɛi kã nɔ lɛ maje kɛyaha amɛ lɛ nɔ lɛ mli.—Bɔfoi lɛ Asaji 18:23; 19:10; Galatabii 1:1, 2.

5 Mɛni hewɔ nakai gbɔmɛi lɛ, ni amɛnako Yesu dã lɛ, sumɔ esane waa nakai lɛ? Mɛni hewɔ gbɔmɛi akpekpei abɔ, ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ, sumɔɔ lɛ waa yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ?

Nibii ni Amɛnu

6. (a) Eji onu ni Petro miiye Yesu he odase yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. kulɛ, mɛni obaanyɛ okase? (b) Enɛ sa mɛi aaashɛ 3,000 ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Eji oyɛ Yerusalem beni Petro kɛ nakai gbɔmɛi babaoo ni eba gbijurɔyeli lɛ wie yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ kulɛ, mɛni obaale yɛ Yesu he? Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ, naakpɛɛ nii ni efee lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tsu lɛ. Etsɔɔ hu akɛ, eyɛ mli akɛ adesai eshafeelɔi gbe Yesu moŋ, shi ebɛ gbonyobu lɛ mli dɔŋŋ, shi moŋ atee lɛ shi ni no sɛɛ lɛ awo enɔ gojoo kɛtee ŋwɛi yɛ Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ. Ákɛ Yesu ji Kristo lɛ lɛlɛŋ, Mesia ni gbalɔi lɛ ŋmala ehe saji amɛshwie shi lɛ. Ákɛ atsɔ Yesu Kristo nɔ afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie esɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔ, ni no hã amɛnyɛ amɛye naakpɛɛ nibii ni Nyɔŋmɔ feɔ kɛtsɔɔ e-Bi lɛ nɔ lɛ ahe odase oya amɛtsɔɔ gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji babaoo mli. Enɛ tsirɛ mɛi ni nu Petro wiemɔ lɛ yɛ nakai be lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo atsuii waa, ni mɛi aaashɛ 3,000 hã abaptisi amɛ akɛ kaselɔi Kristofoi. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:14-42) Eji oyɛ jɛmɛ kulɛ, ani obaafee onii kɛ yiŋkpɛɛ ni tamɔ nɛkɛ?

7. (a) Eji oyɛ Antiokia beni bɔfo Paulo shiɛ yɛ jɛmɛ lɛ kulɛ, mɛni ekolɛ obaakase? (b) Mɛni hewɔ gbɔmɛi asafo babaoo lɛ ateŋ mɛi komɛi batsɔmɔ heyelilɔi ni amɛkɛ mɛi krokomɛi wie sanekpakpa lɛ he lɛ?

7 Eji ofata mɛi ni yɔɔ jɛmɛ beni bɔfo Paulo tsɔɔ nii yɛ Antiokia yɛ Roma kpokpaa ni ji Galata lɛ nɔ lɛ ahe kulɛ, mɛɛ nɔ kroko hu obaale yɛ Yesu he? Kulɛ obaanu ni Paulo miitsɔɔ mli akɛ, gbalɔi lɛ egba gbele fɔ ni nɔyelɔi ni yɔɔ Yerusalem lɛ bu Yesu lɛ he sane amɛfɔ̃ shi momo. Ni kulɛ obaanu mɛi ni kɛ amɛhiŋmɛii na Yesu shitee lɛ awiemɔi ni amɛkɛye he odase lɛ hu. Eka shi faŋŋ akɛ kulɛ obaaná naatsɔɔmɔ ni Paulo kɛha akɛ Yehowa tsɔ̃ shi ni etee Yesu kɛjɛ gbohiiaje lɛ nɔ ema nɔ mi akɛ, mɔnɛ ji Nyɔŋmɔ Bi lɛ lɛlɛŋ lɛ hu he miishɛɛ waa. Ni kulɛ ani otsui nyaŋ kɛ miishɛɛ beni onáa oleɔ akɛ eshaifaa ni Yesu mli hemɔkɛyeli ni anaa lɛ kɛbaa lɛ baanyɛ aha mɔ ana naanɔ wala lɛ? (Bɔfoi lɛ Asaji 13:16-41, 46, 47; Romabii 1:4) Ní amɛyoo bɔ ni nɔ ni amɛkaseɔ lɛ he hiaa waa lɛ, mɛi ni yɔɔ Antiokia lɛ ateŋ mɛi komɛi batsɔmɔ kaselɔi, ni amɛkɛ ekaa shiɛ sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi, eyɛ mli akɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ amɛkɛ yiwaa ni naa wa waa baakpe.—Bɔfoi lɛ Asaji 13:42, 43, 48-52; 14:1-7, 21-23.

8. Eji ofata kpee ni Efeso asafo lɛ mli bii lɛ fee beni amɛnine shɛ Paulo wolo ni eŋma emaje amɛ lɛ nɔ lɛ he kulɛ, mɛni obaanyɛ okase?

8 Eji okɛ Kristofoi asafo ni yɔɔ Efeso, yɛ Roma nɔyeli shikpɔŋ ni ji Asia nɔ lɛ bɔɔ, beni amɛnine shɛ Paulo wolo ni eŋma eyaha kaselɔi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ nɔ lɛ kulɛ, mɛni? Kulɛ mɛni obaakase kɛjɛ Yesu nitsumɔ ni kɔɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo he lɛ mli? Paulo tsɔɔ mli yɛ nakai wolo lɛ mli akɛ, abaatsɔ Kristo nɔ abua nibii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ naa kɛba ekoŋŋ, koni amɛkɛ Nyɔŋmɔ aba gbeekpamɔ mli, ni ákɛ nikeenii ni Nyɔŋmɔ kɛha kɛtsɔ Kristo nɔ lɛ mli lɛɛɔ kɛyaa jeŋmaji fɛɛ amli bii anɔ, ákɛ aahã aŋkroaŋkroi ni egboi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ yɛ amɛ nɔtɔmɔi ahewɔ lɛ miiba wala mli ekoŋŋ kɛtsɔ Kristo mli hemɔkɛyeli nɔ, ni ákɛ, yɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ hewɔ lɛ, hegbɛ eba ekoŋŋ akɛ adesai baanyɛ amɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii ni esumɔɔ amɛ.—Efesobii 1:1, 5-10; 2:4, 5, 11-13.

9. (a) Mɛni baanyɛ aye abua bo ni ona kɛji bo diɛŋtsɛ onuɔ bɔ ni nɔ ni Paulo ŋma eyaha Efesobii lɛ he hiaa hã lɛ shishi jogbaŋŋ? (b) Nɔ ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Roma nɔyeli shikpɔji ni Petro tsĩ tã lɛ anɔ lɛ kaseɔ yɛ Yesu he lɛ sa amɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Kulɛ ani hiɛsɔɔ ni oyɔɔ kɛha enɛ fɛɛ lɛ baaha suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Bi lɛ mli awa? Ani nakai suɔmɔ lɛ baaná odaa gbi shihilɛ nɔ hewalɛ, taakɛ bɔfo Paulo wo hewalɛ yɛ Efesobii yitso 4 kɛyashi 6 lɛ? Kulɛ ani nakai hiɛsɔɔ lɛ baatsirɛ bo ni opɛi bo diɛŋtsɛ onibii ni okɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ amli jogbaŋŋ okwɛ? Ani kulɛ obaajɛ suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ shidaa ni oyɔɔ kɛha e-Bi lɛ mli ofee tsakemɔi ni he hiaa, koni Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ afee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ oshihilɛ mli lɛlɛŋ? (Efesobii 5:15-17) Bɔfo Petro ŋma wolo eyaha Kristofoi ni yɔɔ Asia, Galata, kɛ Roma nɔyeli shikpɔji komɛi anɔ lɛ, yɛ bɔ ni nibii ni amɛkaseɔ lɛ saa amɛhe ehaa lɛ he akɛ: “Nyɛnako [Yesu Kristo] moŋ, shi nyɛsumɔɔ lɛ, . . . nyɛhe enɔ nyɛye, hewɔ lɛ nyɛmli filiɔ nyɛ kɛ miishɛɛ ni anyɛɛɛ agba ni yɔɔ nyam babaoo lɛ.”—1 Petro 1:8.

10. (a) Eka shi faŋŋ akɛ, mɛni ye ebua ni eha mra be mli Kristofoi lɛ ná suɔmɔ amɛha Yesu lɛ? (b) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔna he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Nɔ kroko hu yɛ ní ŋwanejee ko bɛ he akɛ, no hu ye ebua ni eha nakai mra be mli Kristofoi ni Petro kɛ amɛ wie lɛ ná suɔmɔ amɛha Nyɔŋmɔ Bi lɛ. Mɛni ji no? Be mli ni Petro ŋma eklɛŋklɛŋ wolo lɛ, no mli lɛ, kɛ́ hoo lɛ, akɛ Sanekpakpa lɛ ateŋ enyɔ—Mateo kɛ Luka—miihã yɛ he fɛɛ he momo. Klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi ni enako Yesu dã lɛ, baanyɛ akane nɛkɛ Sanekpakpa nɛɛ mli saji lɛ. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔkane. Sanekpakpai lɛ jeee saji komɛi ni aka yiŋ ni aŋmala; amɛyɛ yinɔsane ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ jogbaŋŋ lɛ he kadimɔ nii fɛɛ. Wɔnaa nibii babaoo ni haa suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Bi lɛ mli waa, yɛ nakai saji ni ajɛ mumɔŋ aŋmala lɛ amli.

Mumɔ ni Ejie lɛ Kpo

11, 12. Mɛni yɔɔ mumɔ ni Yesu jie lɛ kpo etsɔɔ adesai krokomɛi lɛ he ni haa osumɔɔ lɛ lɛ?

11 Wɔkaseɔ bɔ ni Yesu kɛ adesai krokomɛi ye ha lɛ yɛ ehe saji ni aŋmala ashwie shi lɛ amli. Mumɔ ni ejie lɛ kpo lɛ saa gbɔmɛi atsuii ahe amrɔ nɛɛ po, yɛ egbele sɛɛ nɔ ni fa fe afii 1,960. Nibii ni jɛɔ esha mli kɛbaa lɛ jwere mɔ fɛɛ mɔ nɔ tamɔ jatsu. Gbɔmɛi akpekpei abɔ kɛ jalɛ sane ni ayeee, kɛ helai amli haomɔi kpeɔ, aloo yiŋtoi krokomɛi hãa amɛnuɔ he akɛ amɛnijiaŋ eje wui kwraa. Yesu kɛɔ nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ fɛɛ akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ni nyɛjatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. Nyɛwoa mipã lɛ nyɛfɔ̃a nyɛnɔ, ni nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli; ni nyɛaana hejɔɔmɔ nyɛaaha nyɛsusumai lɛ. Ejaakɛ mipã lɛ teremɔ waaa, ni mijatsu lɛ etsiii.”—Mateo 11:28-30.

12 Yesu kɛ niiahenumɔ susu ohiafoi, mɛi ni hɔmɔ yeɔ amɛ, kɛ mɛi ni yeɔ awerɛho lɛ ahe. Beni shihilɛ lɛ hã ehe bahia lɛ, elɛ gbɔmɛi babaoo po yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. (Luka 9:12-17) Eha amɛye amɛhe kɛjɛ blema saji ni akɛyeɔ amɛnɔ nyɔŋ lɛ shishi. Etswa amɛhemɔkɛyeli hu ema shi yɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni ekɛbaafo maŋkwramɔ kɛ shika gbɛfaŋ nɔnyɛɛ sɛɛ lɛ mli. Yesu kumɔɔɔ mɛi ni afeɔ amɛ niseniianii momo lɛ amumɔ. Ekɛ musuŋtsɔlɛ kɛ suɔmɔ hole heshibalɔi lɛ anɔ yɛ ŋaa mli. Eha mɛi ni tamɔ gãlãi ni amia amɛ ni amɛdɔrɔ kɔmɔɔ kɛ mɛi hu ni tamɔ odonti ni tsoɔ sulii ni miihe agboi lɛ ná hejɔɔmɔ. Kɛjɛ nakai beaŋ aahu kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, egbɛi haa mɔ hiɛnɔkamɔ, yɛ mɛi ni enako lɛ dã lɛ po atsuii amli.—Mateo 12:15-21; 15:3-10.

13. Mɛni hewɔ bɔ ni Yesu kɛ eshafeelɔi ye ha lɛ gbalaa gbɔmɛi lɛ?

13 Yesu ekpɛlɛɛɛ efɔŋ feemɔ nɔ, shi kɛlɛ ejie shishinumɔ kpo etsɔɔ gbɔmɛi ni etɔ̃ yɛ shihilɛ mli, shi amɛjie tsuitsakemɔ kpo ni amɛku amɛsɛɛ kɛba eŋɔɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ. (Luka 7:36-50) Ekɛ gbɔmɛi ni amɛhe guɔ egbo yɛ amɛmaŋbii ateŋ lɛ taraa shi ni ekɛ amɛ yeɔ nii, kɛji enuɔ he akɛ enɛ baaha ena hegbɛ ni ekɛye ebua amɛ yɛ mumɔŋ. (Mateo 9:9-13) Mumɔ ni ejie lɛ kpo nɛɛ hewɔ lɛ, etsirɛ gbɔmɛi akpekpei abɔ ni yɔɔ shihilɛi ni tamɔ nakai nɔŋŋ mli, ní amɛnako Yesu dã lɛ, ni amɛbaná amɛle lɛ ni amɛna hemɔkɛyeli hu yɛ emli.

14. Mɛni onaa he miishɛɛ yɛ bɔ ni Yesu ye ebua gbɔmɛi ni he yeɔ, mɛi ni eje kpa, loo agboi ashĩ amɛ lɛ eha lɛ he?

14 Bɔ ni Yesu kɛ gbɔmɛi ni he yeɔ loo amɛje kpa lɛ ye eha lɛ yeɔ esuɔmɔ kɛ musuŋtsɔlɛ, kɛ agbɛnɛ nyɛmɔ ni eyɔɔ ni ekɛaaha amɛná heyeli lɛ he odase. Enɛ hewɔ lɛ, beni nuu ni he yeɔ, ni kpiti eshwie ehe fɛɛ lɛ baa eŋɔɔ koni ebakpa lɛ fai ni eye ebua lɛ lɛ, Yesu gbalaaa ehe shi beni ena lɛ lɛ. Ni ekɛɛɛ nuu lɛ akɛ, eyɛ mli akɛ emusuŋ miitsɔ lɛ yɛ ehe moŋ, shi kpiti lɛ eye lɛ kɛyashɛ shɔŋŋ tsɔ̃ ni nɔ ko bɛ ni ebaanyɛ efee ni ekɛye ebua lɛ. Nuu lɛ kpa lɛ fai akɛ: “Nuntsɔ, kɛji oosumɔ lɛ, ooonyɛ oha mihe atse!” Yesu kpã enine mli ni eta nuu ni yeɔ kpiti nɛɛ he, ni shishashaomɔ ko kwraa bɛ mli, ni ekɛɛ: “Miisumɔ, ohe atse!” (Mateo 8:2, 3) Be kroko hu lɛ, yoo ko miitao ni atsa lɛ, ni edɛkɛ shi koni akayoo lɛ, ni eyata etade naamuu lɛ he. Yesu kɛ lɛ ye yɛ mlihilɛ kɛ gbɛ ni woɔ mɔ hewalɛ nɔ. (Luka 8:43-48) Ni beni ekɛ yarafeelɔi babaoo ko kpe lɛ, emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ yoo okulafo ni foɔ, ni ebinuu koome pɛ ni eyɔɔ lɛ egbo lɛ he. Eyɛ mli akɛ Yesu ekpɛlɛɛɛ ni ekɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ atsu nii yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ ni ekɛha lɛ diɛŋtsɛ ehe niyenii moŋ, shi ekɛtsu nii nɔŋŋ ni ekɛtee nakai nuu ni egbo lɛ shi ni ekɛ lɛ hã enyɛ.—Luka 4:2-4; 7:11-16.

15. Yesu he saji ni aŋmala lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ saa ohe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Beni wɔkaneɔ nɛkɛ saji ni ba nɛɛ ni wɔjwɛŋɔ mumɔ ni Yesu jie lɛ kpo lɛ nɔ lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha mɔ ni kɛ ewala akɛ adesa lɛ fɔ̃ shi koni wɔnyɛ wɔhi shi kɛya naanɔ lɛ mli waa. Eyɛ mli akɛ wɔnako lɛ dã moŋ, shi egbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ ehe, ni wɔsumɔɔ ni wɔnyiɛ enanemaa hei lɛ asɛɛ.—1 Petro 2:21.

Ehe ni Ekɛfɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ Yɛ Heshibaa Mli

16. Namɔ nɔ Yesu gbala jwɛŋmɔ kɛtee klɛŋklɛŋ, ni mɛni ewo wɔ hewalɛ akɛ wɔfee?

16 Nɔ ni fe fɛɛ ji akɛ, Yesu gbala ejwɛŋmɔ kɛ wɔ hu wɔnɔ̃ kɛtee eŋwɛi Tsɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ. Etsɔɔ nɔ ni ji kita wulu fe fɛɛ yɛ Mla lɛ mli, ni ekɛɛ: “Suɔmɔ Nuntsɔ, [Yehowa, NW] o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.” (Mateo 22:36, 37) Ewo ekaselɔi lɛ aŋaa akɛ: “Nyɛhea Nyɔŋmɔ nyɛyea.” (Marko 11:22) Beni amɛkɛ amɛhemɔkɛyeli he kaa ko ni mli wa waa kpe lɛ, ewo amɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛsɔlea daa.”—Mateo 26:41, NW.

17, 18. (a) Yesu jie bɔ ni ekɛ ehe fɔ̃ɔ e-Tsɛ lɛ nɔ yɛ heshibaa mli lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ nɔ ni efee lɛ he hiaa waa kɛha wɔ lɛ?

17 Yesu diɛŋtsɛ fee nɔkwɛmɔ nɔ efɔ̃ shi. Sɔlemɔ ji eshihilɛ lɛ fã ni he hiaa waa. (Mateo 14:23; Luka 9:28; 18:1) Beni be shɛ ni esa akɛ ehala ebɔfoi lɛ, Yesu kɛ ehe efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ esusumɔ nɔ kɛkɛ, eyɛ mli akɛ tsutsu lɛ, kulɛ ŋwɛibɔfoi lɛ fɛɛ yɛ enɔkwɛmɔ shishi. Ekɛ jenamɔ muu fɛɛ sɔle yɛ heshibaa mli kɛha e-Tsɛ lɛ. (Luka 6:12, 13) Beni ekpaa emɔ̃mɔ̃ kɛ piŋmɔ gbele ni kã ehiɛ lɛ gbɛ lɛ, Yesu tsɔ̃ ehe kɛtee e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ ekoŋŋ, ni esɔle kɛ hiɛdɔɔ. Esusuuu eyiŋ akɛ ele Satan jogbaŋŋ, ni no hewɔ lɛ ebaanyɛ ekpee ŋaa fɛɛ ŋaa ni mɔ fɔŋ nɛɛ aaatsɔ̃ lɛ naa. Yesu yoo akɛ ehe miihia ni eye omanye. Kwɛ heguɔgbee ni omanye ni eyeŋ lɛ baafee kɛha e-Tsɛ! Ni kwɛ nɔ kpele ni kulɛ adesai, ni amɛwala gbɛkpamɔi damɔ afɔle ni Yesu baashã lɛ nɔ lɛ baalaaje!

18 Yesu sɔle yɛ be kɛ bei amli—beni ekɛ ebɔfoi lɛ yɔɔ ŋwɛitsu ko nɔ yɛ Yerusalem lɛ, ni esɔle kɛ hiɛdɔɔ babaoo po yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli. (Mateo 26:36-44; Yohane 17:1-26; Hebribii 5:7) Beni enaa amanehulu yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ, ejɛɛɛ mɛi ni bɔɔ lɛ ahora lɛ. Shi moŋ, esɔle yɛ mɛi ni feɔ nibii ni amɛleee lɛ ahewɔ, akɛ: “Ataa, ŋɔɔ ofa amɛ; shi amɛleee nɔ ni amɛfeɔ.” (Luka 23:34) Etee nɔ ekɛ ejwɛŋmɔ ma e-Tsɛ lɛ nɔ, ni “etu esane ewo mɔ ni kojoɔ jalɛ naa lɛ dɛŋ.” Naagbee wiemɔi ni ewie yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ ji sɔlemɔ ni esɔle eha e-Tsɛ lɛ. (1 Petro 2:23; Luka 23:46) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi waa akɛ Yesu kɛ anɔkwayeli gbe nitsumɔ ni e-Tsɛ kɛwo edɛŋ lɛ naa, kɛtsɔ ehe ni ekɛfɔ̃ Yehowa nɔ kwraa kɛmɔ shi lɛ nɔ! Eyɛ mli akɛ wɔnako Yesu Kristo dã moŋ, shi kwɛ bɔ ni wɔsumɔɔ lɛ waa yɛ nɔ ni efee lɛ hewɔ!

Wɔ Suɔmɔ Kpo ni Wɔɔjie Wɔtsɔɔ Lɛ

19. Yɛ be mli ni wɔjieɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yesu lɛ kpo lɛ, mɛɛ nifeemɔi komɛi wɔbaatsi wɔhe kɛjɛ he akɛ nibii ni esaaa kwraa?

19 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔye he odase akɛ suɔmɔ ni wɔkɛɛ wɔyɔɔ lɛ fe wiemɔ folo kɛkɛ? Akɛni e-Tsɛ, mɔ ni Yesu sumɔ lɛ lɛ egu amagai ni afeɔ, ni afeɔ amɛ nibii ni ajaa hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ wɔkɛ woo hãaa Yesu kɛji wɔkɛ amaga ni tamɔ nɛkɛ tsotsoro wɔ kuɛnii anaa aloo wɔtere eko kɛnyiɛ gbɛjegbɛi anɔ. (2 Mose 20:4, 5; Yohane 4:24) Efeŋ hiɛnyamwoo ko kwraa kɛhaŋ Yesu akɛ wɔɔya sɔlemɔ, ni wɔɔfee nakai shii abɔ po yɛ otsi mli, kɛji wɔhiii shi yɛ etsɔɔmɔi anaa yɛ otsi lɛ mli gbii ni eshwɛ lɛ amli. Yesu kɛɛ: “Mɔ ni mikitai lɛ yɔɔ edɛŋ ni eyeɔ nɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni sumɔɔ mi; ni mɔ ni sumɔɔ mi lɛ, mitsɛ aaasumɔ lɛ.”—Yohane 14:21, 23; 15:10.

20. Mɛni ji nibii komɛi ni baatsɔɔ kɛji wɔsumɔɔ Yesu lɛlɛŋ?

20 Mɛɛ kitai ewo wɔ? Klɛŋklɛŋ nɔ ji akɛ, wɔja anɔkwa Nyɔŋmɔ, Yehowa, ni wɔja lɛ pɛ. (Mateo 4:10; Yohane 17:3) Gbɛfaŋnɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo mli lɛ hewɔ lɛ, Yesu tsɔɔ hu akɛ esa akɛ wɔná hemɔkɛyeli yɛ emli akɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ, ni ákɛ esa akɛ wɔjie enɛ kpo wɔtsɔɔ kɛtsɔ wɔhe ni wɔɔtsi kɛjɛ nitsumɔi fɔji ahe, ní wɔnyiɛ yɛ la lɛ mli lɛ nɔ. (Yohane 3:16-21) Ewo wɔ ŋaa ni wɔtao Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni wɔha nomɛi aye klɛŋklɛŋ gbɛhe dani heloonaa hiamɔ nii ahe susumɔ anyiɛ sɛɛ. (Mateo 6:31-33) Ewo kita akɛ wɔsumɔ wɔhe tamɔ bɔ ni esumɔ wɔ lɛ. (Yohane 13:34; 1 Petro 1:22) Ni ekɛ nitsumɔ wo wɔdɛŋ akɛ wɔfee Nyɔŋmɔ yiŋtoo he odasefoi, tamɔ bɔ ni lɛ hu efee lɛ. (Mateo 24:14; 28:19, 20; Kpojiemɔ 3:14) Eyɛ mli akɛ amɛnako Yesu dã moŋ, shi anɔkwa suɔmɔ ni Yehowa Odasefoi aaashɛ akpekpei enumɔ lɛ yɔɔ kɛha lɛ ŋmɛnɛ lɛ tsirɛɔ amɛ ni amɛboɔ nakai kitai lɛ atoi. Na ni amɛ diɛŋtsɛ amɛnako Yesu dã lɛ gbɔjɔɔɔ amɛfai shi ni amɛtswa akɛ amɛaabo lɛ toi lɛ yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Amɛkaiɔ nɔ ni amɛ-Nuntsɔ lɛ kɛɛ bɔfo Toma lɛ, akɛ: “Akɛni ona mi lɛ hewɔ ni ohe oye lɛ? Miishɛɛ ji mɛi ni enaaa shi kɛlɛ amɛheɔ amɛyeɔ lɛ.”—Yohane 20:29, NW.

21. Wɔnáa Yesu gbele lɛ Kaimɔ, ni abaafee afi nɛɛ yɛ Hɔgbaa, March 23 lɛ shishi ni wɔɔya lɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

21 Wɔhiɛ kã nɔ akɛ obaafata gbɔmɛi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ, ni baabua amɛhe naa yɛ Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli Asai anɔ yɛ hulushinyɔɔ sɛɛ yɛ Hɔgbaa, March 23, 1997 lɛ ahe, koni akɛkai suɔmɔ kpele fe fɛɛ ni Nyɔŋmɔ ejie kpo etsɔɔ adesai lɛ, ni akai e-Bi anɔkwafo, Yesu Kristo gbele lɛ. Esa akɛ nɔ ni akɛɔ kɛ nɔ ni afeɔ yɛ nakai nifeemɔ lɛ mli lɛ ahã suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa kɛ e-Bi lɛ mli awa, koni eha bɔ ni wɔsumɔɔ ni wɔye Nyɔŋmɔ kitai anɔ lɛ aya hiɛ babaoo.—1 Yohane 5:3.

Te Obaaha Hetoo Tɛŋŋ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni aŋma Petro klɛŋklɛŋ wolo lɛ ayaha lɛ tsɔ̃ amɛbale Yesu ni amɛsumɔ lɛ?

◻ Mɛni ji nibii ni mra be mli Kristofoi lɛ nu, ní onaa he miishɛɛ lɛ ekomɛi?

◻ Mɛni yɔɔ mumɔ ni Yesu jie lɛ kpo lɛ he ni haa suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli waa?

◻ Mɛni hewɔ Yesu he ni ekɛfɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ yɛ heshibaa mli lɛ he hiaa wɔ waa lɛ?

◻ Wɔbaanyɛ wɔjie suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yesu Kristo lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Mumɔ ni Yesu jie lɛ kpo lɛ gbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje